Új Szó, 1962. január (15. évfolyam, 1-30.szám)

1962-01-10 / 9. szám, szerda

Menekülés a pokolból A Lityeraturnaja gazeta részletesen beszámolt arról a hőstettről, mely visszaadta a szabadságot Francisco Migulenek, Portugália Kommunista Pártja Központi Bizottsága tagjának és nyolc társának, akik megszöktek a caxiasi erődből, Salazar nagy kínzőkamrájából. Salazár vén róka, tapasztalt foglár. Nem volt könnyű harcolni ellene ,de a foglyok mégis vállalkoztak e kockázatos párbajra. Mérlegelték a szökés lehetőségeit. A börtön garázséba is betekintettek. Régóta használatlanul ott hevert az a páncélautó, melyet egykor Hitler ajándékozott Salazarnak. Hátha meg tudnák javítani? Mindenesetre megkísérlik. Sokáig törték a fejüket a szökési terven, minden részletében pontosan kidolgozták. A párt jóváhagyta tervüke*., s vezetésévei bátran végVe is hajtották. Az autót a caxiasi erődben raboskodó Ramos, lisszaboni gépkocsivezető és mechanikus javította meg. Kicserélte az alkatrészeket és rendbe hozta az egész páncélautót. Hónapok tel'el el, míg végre elkészültek. Az őrök december 4-én, hétfőn sétálni vitték a foglyokat a börtönudvarra. A rabok hátratett kézzel, a kék- égre emelt tekintettel, körbeniárva lassan lépkedtek s várják, hogy a szokásos dőpontban megnyíljék az erőd kapuja és behajtsanak a rendőrautók . . . Most is így történt. Kinyílt a nehéz kapu és néhány teherautó suhant el a foglyok mellett. Ramos csak arre várt. Rajta! Gyorsan berontott a garázsba, begyújto'ta a motort és kihajtott az udvarra. Nyolc elvtársa nyomban felszállt. Előre I Az autó nekirontott a félig nyitott kapunak. Nagy zenebona kezdődött... Az őrség több géppisztolylövést adott le, de a golyók csak az autó páncélzatát érték ... A péncélautó túljut az első, második, harmadik kapun! Most azután teljes sebességgel előre . .. Így történt. Az őrök golyózáport zúdítottak a száguldó páncélkocsíra, utol is akarták érni, de az udvaron ácsorgó rabok elálltak a rendőrau'ókhoz vezető utat. Még nem tudjuk, mennyi vér folyt a váratlan harcban. Salazar dühöngő hóhérlegényei hajszát indítottak a szökevények után, azonban Francisco Miguelnek és elvtársainak nyomuk veszett a decemberi verőfényben. Ez volt Miguel negyedik szökése. Alvaro Cunhal megilletődéssel emlegeti: — Régóta ismerem Francisco Mlguelt és kereken megmondhatom: pártunk egyik kiváló veze'ője, a portugál munkásosztály hős fia, becsületes ember. Külsőleg nagyon egyszerű, szerény, kissé félszeg, bátortalan erdemek tűnik, de a veszély pillariňtában nem ismer félelmet. Élete nehéz, nincs felesége, családja, gyermeke . .. Francisco Miguel 53 éves. A forradalmi hagyományú Alentejo vidékéről parasztcsaládból származik. Már ifjúkorában belépett a kommunista pártba. Salazar hóhérlegényei több mint húsz éven át gyötörték a kommunista Francisco Miguelt. aki éveket töltött erődfogságban Azután a tarrafali koncentrációs táborba hurcolták, ahol öt és fél évet töltött bilincsbe verve a gyilkos éghajlat alatt. Életének következő állomásai a penisei, portói, caxiasi kínzókaxnrák voltak . .. — Miguel sorsa nagyon aggasztott minket. Az őrjöngő Salazar meg akarta őt semmisíteni. Francisco azonban erősebb volt — mondja Cunhal elvtárs. — Most már szabadlábon van, s mi pártunk újabb hőstettének tartjuk Miguel menekülését a caxiasi erődből. Lehet, hogy Miguel egyszer majd verset ír róla. Mellesleg két költő is volt e csoportban ; Francisco Miguel és Rolando Verdlal. — Emlékszem legutóbbi találkozásunkra Franciscóval — folytatja Cunhal elvtárs. Portugáliában, egy parasztházban jöttünk össze. Együtt volt az egész család Francisco észrevette, hogy az írástudatlan szülők gyermekei tudnak egy kicsit olvasni. Mindjárt verset írt róluk, melynek az volt a mottója, hogy eljön az idő, amikor majd a gyermekeknek kell gondoskodniuk apjukról, anyjukról . . . Azért jutott eszembe ez a vers, mert Miguel költészetét a nehéz élet és harc szelleme hatja át. A költészet múzsája a börtönbe is követte őt. Francisco több száz verset írt, mégsem tartja magát költőnek. ö koHimunista, aki sokat szenvedett és soha sem vesztette el a népbe és ragyogó jövőjébe vetett hitét. Ezért nem csoda, hogy a nép rajong verseiért, amelyeket füzetek formájában terjesztenek Portugáliában, s amelyek formailag talán messze vannak a tökéletességtől... — Francisco Miguel ős csoportja kiszabadult — mondta Alvaro Cunhal elvtárs. — A fasiszta terror azonban erősödik Portugáliában. Salazar rendőrkopói december 16-ra virradó éjjel a hazafiak újabb csoportját tartóztatták le. Köztük vannak elvtársaink: Octavio Rodriguez Pato és Joaquim Pirez Jorge (Gomez], a párt Központi Bizottságának titkárai, a Politikai Bizottság tagjai, Carlos Costa, a Központi Bizottság tagja és mások. A banditák alattomos támadásuk során megöltek egy hazafit, de gyávaságukban nem árulják el a nevét. Salazar hadat üzent a néphez hű haladó értelmiségnek. A fasiszta hóhérok áldozata lett Jósé Diaz Coelho, 34 éves tehetséges szobrászművészünk. Salazar tombol, de mi sem állíthatja meg rendszere történelmi bukását. A fasizmus és a Salazarreakció elleni küzdelemben súlyos veszteségeket szenvedő portugál nép kész tovább harcolni a győzelem kivívásáig, és megmenteni legjobb fiait. A FELSZABADULT Xieng-Chuang laoszi tartomány földművesei rendkívül jó rizstermést értek el. A termés betakarításában nagy segítséget nyújtottak a Hazafias Front csapatai is. (Oj Kína — CTK felv.) enorzes feliéiele További adatok a Jugoszláv földrengésről Belgrád (CTK) — A Borba című belgrádi lap közli, hogy a január 7-i földrengésnek két halálos és sok sebesült áldozata van. A földrengés legnagyobb mértékben a Makari tengerpartot sújtotta, hol 20 óra leforgása alatt 21 földlökést észleltek. Hvar és Bracs szigeteken vasárnap és hétfőn földalatti moraj hallatszott. Podgora községben egyetlen ház sem maradt épen. Podgora környékén számos községben sok ház romba dőlt. Gyenge földrengést vasárnap Belgrádban is éreztek, az emeletes házak kö7ött pánik tört ki. A CSKP KB és az SZLKP KB titkárságának határozata alapján a keletszlovákiai kerület párt-, állami és gazdasági szerveinek vezetői hétfőn megvitatták, milyen feladatokat kell teljesíteniük az irányító munka során az ellenőrzésben és a statisztikában. Az aktíván részt vettek Paláček és Porubefl elvtársak, a CSKP KB és az SZLKP KB osztályvezetői. Pavol M a j1 i n g miniszter, a Központi Állami Ellenőrzési és Statisztikai Hivatal elnöke, ismertette az ellenőrzés feladatait a szocialista építés további szakaszán. A vitában a felszólalók konkrét példákkal mutattak rá a rossz gazdálkodásra, az állami fegyelem megszegésére, ^ feladatok nem teljesítésére, a rossz nyilvántartásra a mezőgazdasági üzemekben és a helyi ipari vállalatokban. Pavol Ma j!mg elvtárs beszéde Pártunk abból Indult ki, hogy a dolgozók aktivitása az a fő erő, amely mindig, tehát a fejlett szocialista tábor építésének időszakában is elősegíti nagy utunk sikerét. Ezért már 1959-ben intézkedéseket foganatosított, hogy bővüljön az alsófokú gazdasági irányítószervek és nemzeti bizottságok jogköre és felelőssége az állami tervfeladatok, valamint a pártés kormányhatározatok teljesítésének biztosításában, — mondotta beszámolója bevezető részében Majling elvtárs. A párt intézkedésének az volt a fő célja, hogy feltételeket teremtsen a dolgozók kezdeményezésének további, még szervezettebb kibontakozására és fokozottabban érdekelté tegye a dolgozókat az állami tervfeladatok teljesítésében. Majling elvtárs azután a helyes irányítás jelentőségéről és lényegéről szólva így folytatta beszédét. A CSKP KB új intézkedéseinek, köztük a Központi Állami Ellenőrzési és Statisztikai Hivatal létesítésének a célja mindenekelőtt a központi irányítás megszilárdítása. Pontosan figyelni kell a gazdaság fejlődését, idejében jelezni kell a komoly hibákat, a helyes gazdasági kapcsolatokat zavaró irányzatokat, hogy eredményes legyen a központi irányítás. II A megelőző ellenőrzés nagy jelentősége Az ellenőrzés ma már nem korlátozódhat csupán a megállapításra. A megállapítás — a következmények levonása nélkül — nem segíti elő az orvoslást. Magasabb fokra kell áttérni a megállapítástól és a leírástól. Meg kell magyaráznunk az észlelt hibák gyökereit, igazi okait. A Központi Állami Ellenőrzési és Statisztikai Hivatal apparátusa új elemeket fog érvényesíteni munkájában, így például: a megelőző ellenőrzési, a statisztikai elemzésre épülő komplex gazdasági értékelést, a fejlődés előrelátását és jelzését, valamint az ellenőrzés eredményeinek következetes hasznosítását. A gazdasági ellenőrzés fő feladata a tervfeladatok teljesítése eredményeinek komplex elemzése a minőségi és mennyiségi mutatók rendszere, valamint a párt- és a kormányhatározatok teljesítése szempontjából. Feltárja a gazdasági élet egyes jelenségeinek okozati összefüggését országos, kerületi, járási és vállalati viszonylatban, felkutatja és mozgósítja a rejtett tartalékokat, figyelmeztet az egyes gazdasági szakaszokon mutatkozó hibákra és társadalomellenes irányzatokra, valamint az államfegyelem megszegésére. Az alaposan megszervezett és végrehajtott gazdasági ellenőrzés lehetőséget ad a szerveknek ás a funkcionáriusoknak, hogy kölcsönös összefüggésükben ismerjék meg a viszonyokat, előrelássák a helyzetet, idejében intézkedjenek, szakszerűen, konkrétan irányítsanak. A megelőző és a gyakorlati ellenőrzés fontos területe az árképzés és az árak betartása. A magasablj árak helytelen érvényesítése elferdíti az árutermelési terv teljesítését, meg nem érdemelt nyereség képződését eredményezi, következésképpen a fogyasztók anyagi eszközeinek jogtalan elvonását okozza. Az állami ellenőrző és statisztikai szervek ezért rendszeresen vizsgálják, mennyire javult a vállalatok végleges árkalkulációinak kidolgozása, és hogyan járulnak hozzá a kimutatott nyereség képződésének elemzésében előírt árfegyelem megszilárdításához. A kelet-szlovákiai kerület helyi gazdasági vállalataiban és termelőszövetkezeteiben például igen alacsony színvonalú az árképzés és az árak betartásának ellenőrzése. Az árképzés elveit még mindig durván megszegik. Majling elvtárs ezután több konkrét^éldával mutatott rá, hogyan szegik meg egyes vállalatok az árképzés elveit. Majd hangoztatta: a jó ellenőrzés alapja a jó nyilvántartási rendszer és a szigorú rend. A népgazdasági nyilvántartásra épülő statisztika ós az ellenőrzés kapcsolata elősegíti az ellenőrzés színvonalának emelését. • A nyilvántartás és a stat

isz

tika az irányítás fontos eszköze Lenin hangoztatta, hogy a jó-szervező, a jó közgazdász számára nélkülözhetetlenek a megbízható adatok. A nem teljes, hibás, sőt a szándékosan elferdített nyilvántartás az oka annak, hogy helytelen döntéseket hoznak, rossz terveket és kalkulációkat dolgoznak ki, hamis jelentéseket küldenek és téves következtetésekre jutnak a népgazdaság helyzetét és fejlődését illetően. Igen rossz az EFSZ-ek és a HNB-k nyilvántartása. Majling elvtárs számos példával mutatott rá, hogy helytelenül állítják össze a gazdasági kimutatásokat. Kiemelte a pozitívumokat is, majd így folytatta beszámolóját: Annak egyik oka, hogy a nyilvántartás még nem hat ki eléggé az irányítás színvonalára, az, hogy a vezetők lebecsülik a nyilvántartást. így azután nem ügyelnek arra, hogy kellő számú szakerővel biztosítsák a nyilvántartás és a statisztika rendes menetét, "ellenőrizzék a szervezetek nyilvántartási és Statisztikai munkálatainak elvégzését és levonják a következményeket a megállapított hibákból. Az ellenőrzés fontos módszere a nem kívánatos fejlődés jelzése, előrelátása. Az ellenőrzésnek ezért nemcsak a hibák felkutatására és értékelésére kell irányulnia, hanem a pozitív jelenségek értékelésében a gazdaság irányításában és szervezésében megnyilvánuló új haladó elemek felkutatásában is lássuk feladatunkat. Ügyelni fogunk arra, hogy az ellenőrző szervek elemezzék, értékeljék és népszerűsítsék az irányítás, a szervezés, a tervezés és a nyilvántartás pozitív jelenségeit, és ily módon lehetővé tegyék érvényesülésüket a feladato\ teljesítésében elmaradó szakaszokon és ágazatokban. B

3 A ker

ületi és j

árási ellenőrző szervek munkája Kettős küldetésük van: Egyrészt idejében tájékoztassák a központi szerveket és ügyeljenek a társadalmi érdekek érvényesülésére, másrészt segítsék a kerület és a járás helyi szerveit az állami fegyelem szigorú betartására tett intézkedések végrehajtásában, módszertani segítséget nyújtsanak a nemzeti bizottságok, a vállalatok, intézmények, stb. belső ellenőrzésének irányításában. A kerületi és járási ellenőrzési szervek munkája elsősorban az országos problémákra irányul, mivel a kihelyezett munkahelyek lehetővé teszik, hogy hatásosan, takarékosan és hitelesen meggyőződhessünk az országos statisztikai, gazdasági elemzések adatainak helyességéről, valamint a komoly politikai és gazdasági problémákról. Majling elvtárs kijelentette, hogy a mélyreható ellenőrzéshez szükséges a pártszervek segítsége, az Állami Bank fiókintézeteinek, a Kerületi Szakszervezeti Tanácsnak, a nemzeti bizottságok tanácsai ellenőrző osztályainak együttműködése, sőt sok esetben a dolgozók, a kutató szakemberek, a tudományos-műszaki társaságok, az iskolák, a társadalmi szervezetek, stb. közreműködése. Majling elvtárs hangoztatta, hogy az ellenőrzés következményeit tekintve segíteni van hivatva azoknak, akik becsületesen törekszenek szocialista köztársaságunk fejlesztésére. Ellenőrző munkánknak azonban a kerület és a járás közvetlen szükségleteit is szolgálnia kell. Kerületi és járási szerveink elemzéseket dolgoznak majd ki a helyi és az országos szervek számára. A demokratikus centralizmus elvének érvényesítésével összhangban állandóan növekszik a nemzeti bizottságok jelentősége és szerepe. Fontos feladatot teljesítenek a fejlett szocialista társadalom építésében. Ezért a CSKP Központi Bizottsága fokozatosan bővítette a nemzeti bizottságok jogkörét és felelősségét. Ezzel párhuzamosan megnövekedett a kollektív szervek szerepe és döntési jogot kaptak a dolgozók választott képviselői az irányításban és az ellenőrzésben. Majling elvtárs beszámolója további részében kijelentette: A nemzeti bizottságok gazdaságaiban az állami fegyelem gyakori megszegésének oka az, hogy a nemzeti bizottságok egyes funkcionáriusai és egyes vezetők lebecsülik az ellenőrzés és a nyilvántartás jelentőségét, fegyelmezetlenek és nem vonják le a következményeket a felelős munkatársakkal szemben. A nemzeti bizottságok, plénuma, tanácsa és szakbizottságai ellenőrző tevékenységének következetes érvényesítése fontos eszköz arra, hogy megnövekedjék a nemzeti bizottságok választott szerveinek szerepe. Behatóan kell foglalkozniuk a terv és a költségvetés, a párt- és kormányhatározatok teljesítésével, a nemzeti bizottságok tanácsai határozatainak és szakbizottságai döntéseinek a végrehajtásával. A határozatok teljesítésének ellenőrzése egyelőre a leggyengébb pont az irányítószervek és a nemzeti bizottságok vezetői tevékenységében. A rendszeres és hatásos ellenőrzés hiányának az a következménye, hogy nem biztosítják idejében és következetesen a tervfeladatok, valamint az illetkés felsőbb szervek által kitűzött feladatok teljesítését. A nemzeti bizottságok legfontosabb feladata most a mezőgazdasági termelés növelésének, a felvásárlási terv, a lakás és polgári építkezési terv teljesítésének a biztosítása. A kerületi és járási állami ellenőrzési és statisztikai szervek a nemzeti bizottságok szerveivel karöltve mindjárt az év elejétől alaposan ellenőrzik, megvizsgálják, kiértékelik, hogyan tartják be a gabona- és a burgonya előirányzott vetésterületét az EFSZ-ekben és az állami gazdaságokban az egyes járások és kerületek szerint, és erről tájékoztatni fogják a fölöttes szerveket. Szorgalmazni fogják továbbá a gazdasági állatok hiteles nyilvántartását, stb. A dolgozók részvétele az ellenőrzésben A szocialista demokrácia fejlődésével, az alsófokú irányítószervek jogkörének és felelősségének bővülésével nagyobb jelentősége lesz a dolgozók részvételének ls az ellenőrzésben. Elvéket tűztünk ki a dolgozók részvételének lehető legszélesebb körű biztosítására. Ezeknek az elveknek a betartása megteremti az alapot a társadalmi ellenőrzés, valamint az állami és gazdasági apparátust ellenőrző szervek együttműködésének eredményes kibontakozására. Az ellenőrző szervek feladataik teljesítésében a lehető legnagyobb mértékben a dolgozók kezídeményezésére fognak támaszkodni. Felhasználják panaszaikat, ötleteiket és javaslataikat, együttműködnek a dolgozók aktívájával és szervezeteivel. Majling elvtárs beszámolója végén kijelentette, hogy az új munkamódszerekkel és stílussal megnyerjük az ellenőrző szerveket és munkakollektívákat, hogy kitartóan küzdjenek a CSKP KB határozatainak következetes teljesítéséért, hogy lényegesen emelkedjék az ellenőrzés, a népgazdasági nyilvántartás és az árképzés színvonala. Ez az egyenes út vezet a népgazdaság irányítása színvonalának emelésére és annak a célnak biztos elérésére, amelyet pártunk a fejlett szocialista társadalom építésének időszakában kitűzött. Pionír vagyok - bányász leszek (CTK) — Az észak-morvaországi tanulóifjúság egy hónappal ezelőtt kezdte meg a „Pionír vagyok — bányász leszek" jelszó jegyében rendezett versenyét, amelynek résztvevői „A bányászcsillag elnyeréséért" küzdenek. Ez a verseny lehetővé teszi a kilencéves Iskolák tanulóinak, hogy közelebbről ismerjék meg az ostravakarvlnai szénkörzetben dolgozó bányászok életét és munkáját. Az ostravai járásban eddig 150 pionír-csoport, az opavai járásban 44 és az olomoucl járásban több mint 30 csoport jelentkezett e versenybe. A pionír csoportok közül többen eleget tettek már a versenyfeltételeknek. A pionírok „A bányászcsillagért" feliratú kimutatásban tűntetik fel versenyeredményeiket, beszélgetéseket készítenek elő a bányászhivatásról és januárban ismertetik a pionírcsoportokban a szocialista munka hőseinek — Jaroslav Miskának, Alois Gavlasnak és más kivájó bányászoknak életét és munkasikereit. ÚJ 4 * 1962. január 10.