Új Szó, 1962. január (15. évfolyam, 1-30.szám)

1962-01-10 / 9. szám, szerda

- k u 1 r u r —­Ladislav Cemický raizai $ Jeles akvarellfestőnk, Ladislav Ce­^ mický, 30 esztendei rajztermését ál­^ lítja ki e Városi Képtárban [Január munista párt tagja. Emberi és mű­vészi érzékenységével már jóval előbb meglátta a társadalmi igazságtalansá­S 21-ig). Felsorakoznak a vázlatok és gokat, s bíráló éllel utalt reájuk (a % tanulmányok, ceruza-, tus-, szépia- Koldus, a Bárban, a Hídon). A gaz­^ rajzok, néhány linómetszet, pasztell dasági krízisben fuldokló kor jelen­^ és aquarell, melyek az 1926-tól ségei, a csehszlovák polgári köztár ^ 1956-ig terjedő, szociális küzdelmek­^ tői, háborútól mozgalmas, feszültség­^ gel teli időszaknak képét tükrözik saság valósága: Szenvedők, Eltipor­tak, a Fájdalom, a szegényparesztok és munkások insége ragadják meg a ^ s jelzik, hogyan reagált a művész a fiatal Cemickýt, Érlelődő művészeté­% mindenkori eseményekre. Nem volt ről, erkölcsi magatartásáról tanús­e ­^ közönyös szemlélődő — megállapít 5 hatjuk. í: A rajz nem képez külön műfajt kodnak a negyvenes évek táján ké­szült tusrajzai meg szépiái. Lelki tar­talmakat tárnak fel. Karakterbeli hű­^Čemickýnél, hanem munkafolyamata séget, híven tükrözi momentumok­^ egy részét jelenti. Általában a mégis- * * " ' " i mérés eszköze a rajz, az élmény el­isődleges rögzítése, később, ha kép, ^kompozíció megvalósítására kerül a ^ sor, az emlékek felidézője. Éppen ^ ezek a feljegyzésszerű, közvetlen és rí=*ir.t D rajzbeli megnyilatkozások fényt a művész alkotói­kai dolgozik s egyben tipizál (Padló­súrolók, Mosónő, Az állványokon). Bérese a „koldus, rosszálmú zsel­lér"-! idézi, aki még alig ébredezik. Töprengő-je arcvonásaiban súlyos problémák feszülnek. — 1941 telén a népellenes és barbár háború jegyei sírnak fel érzékeny vonalaiból, — az Elhagyott asszony sötét szomorűsá­§ Az 1926-os keletű, még gyerekes' gából, a földrerogyó parasztputrik­^ őszinte Evetnek « ^s emberi arcéhére, szemléletére. ^ A rr inOO n n £. GčPÓRjÁS. ^vonásokkal szignált első önarcképé ^ ről szemüveges, de éber és komoly gimnazista néz velünk ^•hetedikes B Vítkovicei Klement Gottwald Vasgyárban a napokban hely szték üzembe a plze­'öi Lenin Művek műhelyeiben készült óriási esztergapadot. Ez a hazánk han eddig gyártott legnagyobb és legsúlyosabb gép, kerek 430 tonnát nyom. Az esztergapadon könnyűszerrel megmunkálható 30 méter hosszú, 4 méter átmérőjű, vagyis 160 tonnás vasrúd is. Maga az esztergapad a világ legjobb e típusú gépei közé sorolható. (V. Svorčík — ČTK— felv.) ból. A Tüntetés után, az Aggodalom, Gyilkosok, Borzalom és Halálban a tömörítés és a torzítás a jellemző erőt szolgálják. Kifejeződik bennük szerzőjük egyénisége, valamint a tár­8 ja fel tehetséget ígérő ceruza-, vagy sadalom iránt érzett személyes fele­§ vöröskréta vorräsokkal. — Majd el- lősség tudata. ^szembe, aki a černice! otthoni kör­fcnyezet tagjait, s a liptói tájat vázol­nia fel tehetséget icrfirn nerii7.a- vam ^következnek a budapesti tanulmányi ^ évek, a tavaly elJirrnyt nagy magyar Szilárd állami fegyelmet a szövetkezetekben is szövetkezetek hizlalásra szánt jószö­ga elől. Ebből azt a következtetést § tere nagyszerű'valóságlátását. Párizs­vonhatjuk le, hogy a mezőgazdasági S ban is a realista művészet nagy kép­Vi^OTT^ilí' nŕim fnntnttál/ moo nv álln- 1- k i. t-\„. — A kommunista művész čeinický űj életünkben új hangvétellel szólal meg. Enyhült, megbékélt vonásokkal ^gét sugározták, mindig színpompá- ^fmunka terSitek srtn fcsan, mindig derűsen. Am az emberi * JQ,.TZt^LfT* '•V// ^ színkeverő mester: Csók István veze­^ töse alatt, kinek művei a világ szép­A téli hónapokban szünetel a munka a földeken. Ám a közép-szlo­vákiai kerület mezőgazdasági üze­meiben ezt az időszakot sem hagyják kihasználatlanul. A helyesen gondol­kodó parasztember számára akad ilyenkor is elég tennivaló; meg kell javítani a szerszámokat, rendbe kell hozni a gépeket, hogy kikeletkor is­mét csatasorba állhassanak, kifogás­talan állapotban kezdjék meg a munkát. Ugyanilyen fontos a szövet­kezetesek szaknevelése, hiszen csak z óí a. h°gy ® szövetkezetek nem vé­§ szenvedések, a munka nem szólaltat­1 § ták meg, inkább az érzéki örömök i ünneplője volt. Cemický ebben nem lésnek, mert aszölyos, sztfraz volt az szövetkezetek hizlalásra szánt jószťŕ- ^ követte Csókot, de elsajátította mes­esztendő. Tagadhatatlan, az elmúlt = Í .— —- - - • esztendő nem bővelkedett csapadék­ban, mely aztán a tavaszi árpa és a többi takarmánynövény terméshoza­mára is kihatott. Belterjesebb gazdál­kodással azonban csökkenteni lehe­tett volna a kedvezőtlen időjárás ká­ros következményeit. Az alacsony — még a 240 mázsás termést meg sem haladó cukorrépahozam — takar­mánytermésnek főleg az volt az oko­f filnMtí az elméletileg jól felkészült, gyakor­latban jártas emberek képesek ered­ményesen megvívni a harcot az idő­járás viszontagságaival szemben, tud­ják nagyobb termésre kényszeríteni a termőföldet. Más vonatkozásban a hosszú téli pi­henő jó altelojn a múlt év ered­ményeinek felülvizsgálására. A szá­mítások megmutatják, mely ágazatok­ban kell az idén javulást elérni, a hibákat kiküszöbölni. Az előzetes számítások adataiból már most meg lehet állapítani, hogy a kerület me­zőgazdasági üzemei továbbfejlesztet­ték a termelést. Az 1960-as évhez vi­szonyítva 14,5 százalékos emelkedés mutatkozik a növénytermesztésben, 9,6 százalék az állattenyésztésben. Még számottevőbb is lehetett volna a é s a súlygyarapodás fokozására. Ezt 0 37 c hnract OTrinhan Iílűiíoc hfi uűn p . üzemek nem fontolták meg az állo- § viselőin, köztük Daumier-en okul. mány növelésének lehetőségeit s a § Ekkor már szilárd, haladó világ­takannánytermelés bővítését elha- § nézeti alapon állt. 1930 óta a kom­nyagolték. ^ A szövetkezetek bevételi szám- | Iái pontosan megmutatják, mily ^ mértékben csökkentek a bevételek ^ éppen a hiányos takarmányozás és az ^ alacsony hasznosság miatt. A kerü- § letben a tehenek fejési átlaga nem ^ Az új év első hetében a mozikban haladja meg állatonként az évi 1351 §öt filmbemutatóra került sor. Az litert, de a Rimavská Sobota-I járás fc„Üzenet az élőknek", című cseh film­szövetkezetei ezzel szemben csak §re még visszatérünk. Továbbá bemu­1077 litert mutatnak kí. A Banská ^ tatásra került „Térj vissza Afrika" Bystrica körzetében gazdálkodó szö- ^című amerikai film, J. Sulman szov­vetkezetek viszont a kétezer literes ^jet rendező „Az ember nem adja fel átlagot Is túlszárnyalták, pedig ezen harcot" című filmje, amely témá­Á tekarmánykimutatáš" eíérüljárhogy a környéken sem termett több takar- S ját a második világháború idejéből a kerület mezőgazdasági üzemei erő- mťiny, mint a kerület egyéb járásai- S meríti s a szovjet emberek hősiessé­0 0 1 a . s. 11.. i < c —, ŕ.... 1 O jot orcoroli a (n o í • takarmányszükségletüket csak 51 százalékra biztosították, s összesen csaknem 4 ezer vagon hiányzik az alapokbői. A szálastakarmányok és a szalma élesztősítésével — a nyugat­szlovákiai kerületben ezt néhány szö­vetkezetben eredményesen végzik — részben pótolni lehet az erőtakarmá­nyokat s megvan a mód a tejhozam tét. — Simogató vonalak ölelik kö­rül gyermekük fölé hajló felesége alakját. 1961-es vízfestésein lilaszürke-fel-, hők alatt lélegzik Černice, s a lip­tói tájon a világos színfoltok íve, len­dülete tudatos komponálás összetevői s egyben derűlátásának kifejezői. BÄRKÄNY JENŐN® gezték el az őszi mélyszántást, ke vés csapadék hatolt be a talajba s a növényzet a hosszú ideig tartó szá­razság miatt nem tudott kellőképpen fejlődni. Az említett járásokban most azért fő sok szövetkezetes feje, mert kevés az etetnivaló és enélkül nem fokozhatjuk az állatok hasznosságát. fejlődés, de a- magánszektor — mely a kerület mezőgazdasági területének 27,2 százalékát műveli meg — igen lerontja a szövetkezetek és az álla­mi gazdaságok eredményeit. A hektárhozamok tervteljesítésének értékelésénél természetesen figyelem­be kell vennünk a kerület mezőgaz­dasági üzemeinek fekvését, adottsá­gait is. A szövetkezetek és az állami gazdaságok nagy része főleg a hegy­vidéki körzetekben gazdálkodik. A az eljárást azonban kevés helyen al­kalmazzák. Az állattenyésztésnek gazdag ha­gyományai vannak a közép-szlovákiai állattenyésztés fellenditesére. ban. Az állattenyésztés hasznosságá- ecseteli a fasizmus elleni harc­nak nem éppen kedvező eredményei ^ban. Ezenkívül tovább folyik P. A. következtébsn az egy hektárra jutó ^Fogelstrőm, haladó svéd író ismert nyers bevétel mindössze 2255 korona ^regénye alapján készült „Egy nyár körül mozog, de ha önköltségeket, akkor koronát sem éri jócskán akadnak szövetkezetek, lyek jövedelmük tekintélyes részét § készült, címe „Hol van Misa" Eduard nem a mezőgazdasági termelésből, $ Hofman rendező hasonnevű filmje hanem a melléktermelési ágakból falapján, nyerik. Ezért aztán kevés gondot ^ fordítanak a növénytermelés és az | Té rj vissz a Afrika!" allattenvésztfif, fellenditesere. í " ' ize ÍÍ.OD Koruna """ťJ"" o^sy uyar leszámítjuk az § Mónikával" című filmjének vetítése, még a kétezer & niely Ingmar Bergman kiváló svéd el. Mindamellett S rendező munkája. Az ötödik új film zövetkezetek, me- gyermekek és az Ifjúság számára ^ Iféc7ÍiIr pfme Unt iián M»o»" Cfínai.H kerületben. A szarvasmarha-állomány a múlt évben közel 23 ezer állattal nagyobb hatóereje növekedett, ugyanakkor a gümőkóros megbetegedés az 1960-as évben kimu­tatott 10,8 százalékról 1961-ben 8 százalék alá süllyedt. A kerület szö­vetkezeteinek fele teljesen megtisztí­totta állatállományát a fertőzéses megbetegedésektől. A sertéstenyész A termelés fokozásának egyik leg- § igyobb hatóereje az anyagi érde- § kéltség, melynek felkeltése nem eddig minden szövetkezet gyakorlatá­vá. A legtöbb helyen átlagmunkaegy­Az 50-es évek végén New Yorkban gabonaneműekből ilyen feltételek tésben ugyancsak fejlődésről beszél­hetünk, szövetkezeteink az állomány létszámát ebben az ágazatban is több mint 22 ezerrel lépték túl. Ha ezt a fejlődést a szűk takar­mellett is — a tervtől eltérően — csak 70 kilogrammal termeltek ke­vesebbet a szövetkezetek, szálastakar­mányból azonban jóva! túlhaladták az előirányzatot. Évelőtakarmányok­ból 47.6 mázsát, szénából 32,7 má­zsát takarítottak be hektáronként. A brezno környéki, lehotai szövetke­zetesek ezzel szemben 55 mázsás ter­mést értek el a rétekről, s ugyan­ilyen eredménnyel járt a priechodi kimérésénél is, mert a súlygyarapo­szövetkezetesek fáradozása ls. akik nagytőkétől függetlenül forgathas ségben fizetik a tagok teljesítményét. S sák filmjeiket. Közülük a legtöbbre Az elért eredmények után járó díja- ^ Lionel Rogosin vitte. Először is filme­zást eddig a kerület szövetkezeteinek ^ zőgépével a New Yorki emberi ron­csak 57 százalékában érvényesítik. ^ csok és kivetettek utcájába ment s az A szilárd pénzbeli díjazásra ugyanak- ^ itt készült „Boworyn" című filmje kor . csak 37 szövetkezet tért át, de S (amely szintén mozijaink vásznára ke­ezökből is a legtöbb a mikuláši já- i rül), 1956-ban a dokumentus és rö­résban. * S Az új esztendő első napjaiban a ke- ^ --------- -- - - - ­mányalappal hasonlítjuk össze, Igen rület so k szövetkezetében tették fel a ^ tanulságos megállapításra jutunk. Az kérdést: hogyan tovább? Antonín No- § állatállomány számszerű növekedésé­vel nem tartott lépést a takarmány­termelés, sőt sok a hiba az adagok vM filmek velencei fesztiválján el­nyerte a nagydíjat. Rogosin ' ezután a dél-afrikai Unióba ment, s enge­délyt kért néprajzi dokumentumfilm forgatására. A dél-afrikai hatóságok csak ak­kor jöttek rá, hogy tulajdonképpen milyen film forgatására adtak enger délyt, amikor a „Térj vissza, Afrika'' című film 1959-ben Velencében el­nyerte az olasz kritika díját. A né­ger táncokról és dalokról szóló doku­mentumfilm helyett ez az alkotás vád a fajüldözés ellen. Rogosin e filmet tnterftionképpen titokban készítette (ezzel magyaráz­ható egyes részelnek műszaki tökélet­lensége is). Rogosin a forgatókönyvet közvetlenül a felvételi munkák során egészítette ki két néger újságíróval együttműködve, A Ziílu törzsbeli sze­replő, nem színész és azt a történe­tet játssza el, amely hasonlít saját sorsához. Rogosin „Tórj vissza, Afrika" című filmjében sokkal messzibbre ment, mint az a fehér ember, aki csupán rokonszenvét nyi'lványítja a négerek iránt. A film természetesen elsősor­ban az Afrikán kívüli nézőkhöz in­tézett vádirat és felhívás. Az afrikai kontinensre vár még a feladat, hogy kialakítsa saját nemzeti haladó film­művészetét. És ez a kinematográfia Afrikában ma már születőben van. L. O. Kulturális híreK \ dás sem a vágómarháknál, sem a hí­zósertéseknél nem éri el még a 70, kat. Ha a hegyvidéki és a hegyaljai llle, v® a 28 se m" A tt karm á" y 1. azonban napról-napra kevesebb, a trágyáié felhasználásának segítsé­gével érték el a dús hektárhozamo­körzetekben gazdálkodó mezőgazda- . ., . ^ . sági üzemek nagyobb mértékben al- az ele kalmaznák a trágvalés öntözést, ak- peiaanyon teiesiegesen eiesztk az ele­kor a kerület 35 ezer hektárnyi te- s é8 et a tovabbtartásra alkalmas es a kintélyes kiterjedésű rétjeiről annyi — száraz szénát lehetne nyerni, mely a szövetkezetek és az állami gazdasá­gok szálastakarmánvszükségletét leg­alább félévre fedezné. További agro­technikai beavatkozásokra, a munkák gépesítésére van szükség, hogy a ré­tek termőképességét a kívánt szín­vonalra emelhessék. Rétek és legelők ez az északi járásokban gazdálkodó szövetkezetek problémája, de egy parányit sem tér el a déli járás szövetkezetinek takar­mánykérdésétől, melyek etetni való­juk zömét a szántóföldön termesztett takarmányokból nyerik. A Rimavská Sobota-i és a luőeneci járásban gyak­ran hangoztatják: tavaly nem kedve­zett az időjárás a takarmányterme­votný elvtárs, köztársasági elnökünk S • újévi beszédében megmutatta a he- ^ I lyes utat. Különösen az állami fegye- ^ lem betartását hangsúlyozta, mellyel $ GOTTFRIED RE1NHARDT német bizony nagyon sok szövetkezetben $ rendező filmet akar készíteni Tho­hadilábon áll a tagság. Ez az oka a \ ma s Mann regénycikklusából, a Jó­takarmányhiánynak, mert a lehetősé- ^ zs ef testvéreiből gekhez mérten a kerületben is áthi- | EGYRE NÖVEKSZIK dalhattak vo'na a nehézségeket > külf ü, dön a SZO V) et filmek iránt. Ezt versenyeket rendez. Tavaly e r&ndezvé­s most sokkal nagyobb sikerről ad- i számada tok bizonyítják 1956-ban a vi- nyek látogatóinak száma 7000-et tett kt. A látogatök részvétele azt mutatja, hogy a falvakban is nagy az érdeklődés a jó zene iránt. A felnőttek számára rende­zett esti hangversenyeket átlagosan 300 személy látogatta. A zenekar az tf/űsfig érdeklődés részére már néhány év óta nevelő hang­hatnának számot. S lág 59 országában mutattak be szovjet lltaÉlb^lllAMHMÉtaMflflAteMH LENGYELORSZÁGBAN nemrégen érde­Bratislavába utaztam, elsőosztályú kocsiban. A szomszédos fülkében fiatalok foglaltak he­lyet s éppen oda szólt be az előbb felszállott utasok közül egy Idős bácsi. — Van Itt szabad hely? — kérdezte. — Nincs kérem, de tessék bejönni, átadom a helyemet — és máris felállt. A bácsi nem mozdult és a fiatalember újra SZOMBATH AMBRUS § i ilmeket, 1958-ban már 7B, 1960-ban pe- ke s beszélgetést közöltek Sztaniszíav Sdig 122 országban. A legnagyobb kül- Lemmel, a tudományos fantasztikus re­§ földi sikert a „Szállnak a darvak" (100 gg nyek ismert lengyel írójával. Az frő TI r M I •• *••*»» • i ország), a Ballada a katonáról (67) és rámutatott, hogy a szovjet űrrepülések rí Pl lcn?n fim J nrf Otl ot „Negyvenegyedik" (55) filmek arat- nag y sikerei után a tudományos fantasz­nU^ILll^L tur IVUVV Még egy érdekes számadat: 1937 , iku s , rodalmi mflveket b b , fcota összesen 260 szovjet film nyert díjat , , ,,. . , . ,, . „„_ - Fiatal vagyok, i 14 5 nemzetközi fesztiválon íelelôsseggel kell írni. Az .ró nem biz­hhnn L-ihí*nm Bra- \ - - - - hntia mayát csuöáii keDzeletére. hanem hívta. Előbb szabadko­zott, hogy nem, majd inkább a másodosz­tályban keres helyet, de ez mit sem segített. A szó szoros értelmé­ben behúzták a fülkébe. A legényke kifőtt a fülkéből s mellettem állt meg. Megkérdez tem, miért adta át a helyét, mikor elsőosz­tályú jegyet fizetett. Csodálkozva nézett rám s így felelt: jobban kibírom A SZOVJET MŰVÉSZETTÖRTÉNETI IN­hatja magát csupán képzeletére, hanem tislaváig, mint a bácsit Š TEZET megkezdte a munkát a Szovjetunió kel 1' elsajátítsa a tudomány leg­S ott állt egészen Sszínháztörténelmének Btkötetes kiadásán. üi ab b ismereteit a világűr kerdéseiben. addig, míg be nem ér- >!Ez az első kísérlet tudományosan ösz- Lem érdekesen rámutatott arra a kűlönb­tünk úgy este éjfél ^szefoglalni és fokozatosan kifejteni a ségre, amely az amerikai és a szovjet előttre A leszálláshoz ^ szovjet színház történetét, mint vala- tudományos fantasztikus Irodalom ktVjOtt J„„ hňnci o, ň i mennyi szovjet nemzet színpadi művé- („„„üi a» amerikai nnioári frňir a »*­Keszuioave a oacsi szo s szeténe k történetét A Művészettörténeti nélkül megölelte. ^intézet egyidejűleg előkészíti a film tör­A fiatalember a jólne- ^ténetének és a Szovjetunió nemzetei ze­veltség és az idősebbek ^netörténetftnek kiadását Is. iránti tisztelettudás ^ a HORAK szimfónikus zenekar, ez a szép példáját mutatta. $ túlnyomó részt tanítókból álló műkedve­n rím t/w of < 1 0 zenekar, a múlt évben 33 önálló hang- az Ir ó tarsadalmi nezete összhangban uuaai jozsei, v ersenyt adot t fő ként a jihlavai, tfe- áll a világűr ember általi megismerésé­Bušince S bííi és a znojmói járások falvaiban, ben tett óriási ugrásszerű baladással. fennáll. Az amerikai polgári frő* a T»­lágűrbe vetítik elavult reakciós néaetet­ket és társadalmi elképzeléseiket es ezért regényeikben nem az ember Jövő­jéről, hanem a régmúltról írnak. A szov­jet tudományos fantasztikus irodalomban Ű] SZÚ 5 * 1962. január 10.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom