Új Szó, 1962. január (15. évfolyam, 1-30.szám)

1962-01-06 / 5. szám, szombat

Ilyenek a drásovi szővetkezetesek 1 sľocialislo miikaiinoóM iMonlmiról A drásovi szövetkezet 150 tagot tö­mörít egybe, főként üzemi munkások asszonyait. A csúcsmunkák kivételé­vel 80 állandó dolgozó teljesen ele­gendő arra, hogy minden munkát ide­jében és főként jól elvégezzenek. A jó munkaerkölcs, a lelkiismeretes munka, a termelés eredményében való anya­gi érdekeltség azok a tényezők, amelyeknek magas bevételeiket kö­szönhetik. Így például a fejőnők — szilárd díjazás mellett — havonta át­lag 1400—1700 koronát, az állatgon­dozók több mint 2000 koronát és a traktorosok 2000—2200 koronát ke­resnek. Vladimír Andrlík, a Brno-vidék já­rásban levő drásovi EFSZ elnöke gyakran mondogatja: — Az eredmények, illetve a nagy jövedelem nem jött magától. Valóban mindnyájunknak sok fáradságába és munkájába került, míg a brnói járás­ban, sőt a kerületben is, a mi szö­vetkezetünket a legjobb szövetkeze­tek között kezdték emlegetni. Legnagyobb sikereiket az állatte­nyésztési termelésben érik el, s ért­hető, hogy ez megnyilvánul a felvá­sárlásban is. Vegyük például a tejet. A szövetkezet szarvasmarhaállománya 430 marhából áll, vagyis tizenöttel meghaladja a tervben kitűzött állo­üányt. A 200 fejőstehén átlagos na­pi •ejhozama 8,94 liter. A szerződés szer.nt 342 000 liter tejet kellett el­adniok a közellátás céljaira — ezt túlszárnyalták, 480 000 liter tejet ad­tak el. Az EFSZ-ek V. kongresszusá­»ak tiszteletére még a tavasszal kö­telezettséget vállaltak, hogy az év végéig a mezőgazdasági föld minden hektárja ,után 1000 liter tejet adnak a felvásárlás céljaira. Az év végéig 30 000 literrel adtak többet. Ladislav Rašovský zootechnikus, aRl nemrég végezte el a mezőgazdasági műszaki Iskolát, elárulta azt is, hogy törzsállatok tenyésztésével ls foglal­koznak. Tavaly négy fiatal bikát és 25 üszőt adtak el. Emellett a marha­hús eladási tervét — 500 mázsát — 100 százalékra teljesítették. Hisz Jan vart, a szövetkezetesek éppen cukor­gyári répaszeleteket és répafejeket st­lóztak. Az udvaron a gödrök mellett észrevettem még más, eléggé nagy földdel befödött silógödröket. — Ez ne lepje meg önt — vála­szolt örömmel kérdésemre a fiatal Antónia Zemanová és Vincencla Kučeravá, a kiváló sertésgondozók Ladislav Rašovský, zootechnikus Cech, Karol Potisk és Marle Potisko­vá gondozók átlagosan napi 1,38 kg súlygyarapodást érnek el mindegyik rájuk bízott állatnál. A sertéstenyésztés alapját az anya­sertések képezik. Hetvennyolc kocá­jukkal öt sertésgondozónő törődiS. Átlagosan minden kocától 14,5 mala­cot választanak el. A legjobb eredmé­nyeket Marle Horčicová éri el, aki 17 anyasertóstől átlagosan 16 malacot választott el. A szövetkezet következetesen be­tartja a hízósertések tervezett számát is. Négyszázharminc sertésük közül most több mint 200-at hizlalnak, a többi szopósmalac, illetve a törzs­tenyésztésbe tartozik. A hizlaldában éppen Antónia Zema­nová és Vincencia Kučerová volt szol­gálatban. Két műszakban dolgoznak. Anna Malaskovával és Marié Havrán­kovával váltakoznak, mindig úgy, hogy egyikük sem dolgozik egész na­pon át. A hízósertéseket mély almo­záson nevelik. Az etetés mint mon­dani szokás, a kisujjukban van. Kom­binált etetéssel, amely nagyrészt bur­gonyából, takarmányrépából és le­fölözött tejből áll, most darabonként naponta 56 dkg os átlagos súlygyara­podást érnek el. És ez a gyarapodás állandóan, napról-napra emelkedik. Ennek eredményeképpen a szövetke­zet túlszárnyalta a tervezett 210 má­zsa eladását, mégpedig több mint 70 mázsával. Sok helyre lenne szükség ahhoz, ha fel akarnánk sorolni a drásovi szö­vetkezetesek eredményeit. Egyet azonban meg kell említeni, mégpedig a növénytermesztést. Amikor a zoo­technikussal bejártam a gazdasági ud­HP zootechnikus, amikor a takarmány­alapról érdeklődtem. — Minket úgy ismernek, hogy van elegendő takar­mányunk, a jószág részére, főként si­lőtakarmány. Igen, ilyenek a drásovi szövetkeze­tesek. Miután a földet lelkiismerete­sen előkészítették, az agrotechnikai határidőket betartották, a takarmány­félék, a silókukorica, a répa stb. hek­tárhozamaival igen elégedettek lehet­nek. Tavaly 172 vagon silókukoricát, 270 vagon répaszeletet és zöldjét, 17 vagon őszi keveréket silóztak be. Ezenkívül 62 vagon szárított lóhere áll rendelkezésükre, éppúgy, mint minden évben. — így hát jó sok takarmányuk van — mondtam a zootechnikusnak. — Igen, minden számosállatra 140 mázsa silóanyag jut. Ez gyakorlati­lag az egész éven át elég szükségle­teink fedezésére. Így azután nem csodálkozom, hogy a drásovi szövetkezetesek könnyű­szerrel teljesíthetik, sőt túlteljesíthe­tik feladataikat. J. S. s § A Forradalmi Szakszervezett Maz- § galom szervezetei Szlovákiában ez \ idén 57 277 üdültetési utalványt ^ osztottak ki dolgozóinknak, s eb­^ bál 22 310 utalványt téli üdülésre. & A Magas-Tátra is egyike azoknak fc az üdülést helyeknek, ahova a ffg % legtöbb üdülő érkezik. Képünkön: im ^ Hazai és külföldi üdülök csoportja ^ a Tátra szépségeiben és a téli || ^ sportok adta örömökben gyönyör­ködik. (Pr. Schlingler — CTK — felv.) W////////////////////////////////////W//////////' Hazánkban jelenleg több mint 3,5 millió dolgozó vesz részt a szocia­lista munkaversenyben és csaknem 6S0 0D0 dolgozó a szocialista mun­kabrigádok mozgalmában. A dolgo­zók tavaly 34 000 versenycsoportot szerveztek, tehát annyit, mint 1959­ben és 1960-ban együttvéve. A 68 000 verseny kollektíva és szo­cialista munkabrigád közül a leg­több — 13 500 — a gépipari üze­mekben fejt ki tevékenységet. A Központi Szakszervezeti Tanács tömegszervezési osztályának dolgo­zói szerint a szocialista munkabri­gádok mozgalmának egyik legfon­tosabb eredménye az, hogy a ver­senykollektívák, a brigádok tagjai (eddig már 8000 kollektíva nyerte el a megtisztelő címet) helyesen értelmezik elsőrendű feladatukat, mely szerint lehetőleg minél gyor­sabban kell elsajátítaniuk a legbo­nyolultabb termelési folyamatokat és rendszeresen kell növelniük mind szakmai, mind politikai képzettségü­ket. Igen nagy érdemük az is, hogy egyre több dolgozót nyernek meg az üzemi munkaiskolák, az ipari isko­lák esti tanfolyamai látogatására és arra, hogy a főiskolák levelező tago­zatain folytassanak tanulmányokat. Elismerést érdemel a szocialista munkabrigádok nem egy tagjának kezdeményező magatartása, ami ab­ban nyilvánul meg, hogy Gaganova példáját követve ott vállalnak mun­kát, ahol legnagyobbak a nehézsé­gek A szocialista munkaverseny szer­vezése, fejlesztése terén gyakran merülnek fel sokszor szokatlan problémák is, amelyek megoldása nagyfokú öntudatosságot és lelemé­nyességet igényel. Előfordul ugyan­is, hogy egyes kollektívák, különö­sen azok, amelyek már elnyerték a megtisztelő címet, elszigetelődnek. További fogyatékosság, hogy néhol a szakszervezeti szervek s az üzein vezetősége sem gondoskodik arról, hogy a verseny kollektívák, illetve a szocialista munkabrigádok rendsze­resen segítenek a döntő fontosságú feladatok megoldásában. Több üzembon lehetünk annak tanúi, hogy a szocialista munkabrigádok moz­galma nem függ össze szervesen az üzemen belüli szocialista munkaver­sennyel, bár tudvalévő, hogy ez az összefüggés a szocialista munkabri­gádok áliandó fejlődésének és mun­kájának minőségi növelésének alap­ja. Fogyatékosságnak kell tekinte­nünk azt Is, hogy bár hazánkban a műszaki dolgozók, mérnökök, gép­szerkesztők és kísérleti osztályok dolgozóinak tízezrei tömörülnek né­hány ezer versenykollektlvába, na­gyon ritka e kollektívák és a mun­kásokból álló szocialista mnnkaWi­gádok együttműködése. Az edáigi tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy ahol kialakul az ilyen együtt­működés, ott sokkal gyorsabban ho­nosítják meg az új technikát, tech­nológiát és egyéb haladó irányzatú munkamódszereket. Országszerte sikeresen bontakozó­dik ki a „Szocialista műhely", vagy a „Szocialista üzemrészleg" meg­tisztelő cím elnyerésére törekvő munkaverseny is, amelybe decem­ber végéig több mint 450 műhely és 240 részleg dolgozói kapcsolód­tak be. Az üzemi szakszervezeti bizott­ságoknak tudatosítaniuk kell, hogy minél tökéletesebben irányítják, mi­nél nagyobb mértékben támogatják a szocialista munkabrigádok moz­galmát, a dolgozók annál könnyeb­ben birkóznak meg a harmadik öt­éves tervünk éveire előirányzott fe­lelősségteljes feladatokkal. - Ž- ŕ' pi A Á : f ä M \ ik * ? K * ! y r *> $ v í* t p ; # • ÉH* V jHH*-'" •- m§m .,. • •II IIMI Hl I Fejlett szocialista társadalmunk további előrehaladásának döntő feltétele a termelőerők növekedé­sének biztosítása a népgazdaság valamennyi ágában. Ez elsősor­ban mezőgazdaságunkra érvényes, amely e téren nagymértékben le­marad. A lemaradás kiküszöbölé­se jelentős mértékben attól is függ, milyen gyorsan emelkedik a mezőgazdasági termelés. Ez csu­pán úgy lehetséges, ha az új tech­nika, technológia és a helyes mun­kaszervezés szüntelenül nagyabb tért hódítanak a mezőgazdaság nagyüzemi termelésében. E felada­tok teljesítésének különösen hatá­sos eszköze a „vállalaton belüli ön­álló elszámolás, amely a díjazás új hatékonyabb rendszerével páro­sul. EZ A RENDSZER A DOLGOZÓKAT megfelelően érdekeltté teszi a ter­melés fokozásában és megfelel az eredményeknek s így kedvező feltéte­lek alakulnak ki a termelés gazdasá­gosabbá tételére. Az anyagi érdekelt­ség elve szorosan összefügg a válla­lat, a csoport önálló elszámoláson alapuló gazdálkodásával, a pénzügyi gazdálkodás helyzetének állandó és rugalmas ellenőrzftsével Emellett lát­ható, hogy á vállalat, vagy a csoport miként teljesíti tervfelada ait, milyen költségeket mutat fel, s milyen ter­mékeket állít elő. Az önálló elszámo­lással dolgozó csoportnak arra kell törekednie, hogy a termelési tervek teljesítését a legkisebb munkaráfor­dítással és termelőeszközzel biztosít­sa, valamint elérje azt hogy kiadá­sait saját bevételéből fedezze, s biz­tosítva legyen a termelés rentabili­tása is A vállalaton belüli Análló elszámo­lás bevezetésének feltétele a vállalat helyes megszervezése, az a szerve­zés, amely a részlegek munkáját egy séges egésszé forrasztja. Ezért az Bátrabban vezessük be az önálló elszámolási az EFSZ-ekben egyes ágazatok keretén belül önálló elszámolással dolgozó csoportokat kell létesíteni, amelyekben megvaló­sul a vállalaton belüli csoportoknak termelési és műszaki önállóságának elve. Ehhez a csoporthoz huzamos időre egy termelési ág tartozik, ame­lyet a termelési feladatok terve hatá­roz meg, úgy a bevételek, mind pedig a kiadások tekintetében. A vállalaton belüli önálló elszámo­lás bevezetése nagy jelentőségű EFSZ­elnk számára, amelyekben jelenleg különösen érezhető a tervszerű irá­nyítás, valamint az ökonómia felhasz­nálásának szükségessége, a termelés növelése és gazdaságossá tétele ér­dekében. MÁR TÖBB EFSZ MEGKEZDTE a vállalaton belüli önálló elszámolás elemeinek érvényesítését, így például a nemčinanyl, gabčíkovói, selicei, vajkovcei, podtureni, Devinská No­vá Ves-i és más szövetkezetek. Ezek az EFSZ-ek már figyelemre méltó eredményeket értek el. A nemčinanyi EFSZ-ben az önálló elszámolás egyes elemeit főként az állattenyésztési ter­melésben alkalmazzák, ahol aránylag a legtöbb fogyatékosság mutatkozott, jő eredményeket értek el a tehené­szetben, ahol három önálló elszámo­lással dolgozó csoport létesült, kidol­gozták a termelési tervet, valamint a piaci-bevételek és kiadások tervének teljesítését is az egyes hónapok sze­rint. Az értékelést havonta végzik s az eredményeket falitáblákon hoz­zák nyilvánosságra Az első számú istállóban az egy literre eső önkölt ség 1,59 koronát, a III. tehénistálló ban pedig 1,87 koronát tett ki, ami világosan bizonyltja, hogy még nagy különbségek vannak az egyes Istál­lók között, és hogy ez az értékelés jelentős segítséget nyújthat a fogyaté­kosságok kiküszöbölésére. A sertés­tenyésztésben, főként az anyaserté­seknél még határozottabb javulást ér­tek el. A nemčinanyl EFSZ-ben az előző évek folyamán rendszeresen fel­vásároltak malacoka', miután saját maguk nem tudtak elegendő malacot nevelni azért, mert nagy számban el­pusztult a jószág. Most már a szö­vetkezetnek elegendő sajátnevelésű malaca van, sőt még eladásra is Jut belőlük. A tervteljesítés rendszeres figye­lemmel kísérése és kiértékelése, vala­mint a helyes anyagi érdekeltség, a prémiumokkal együtt ezen a szaka­szon is elősegítette a malacok nevelé­sének lényeges gyarapodását. Culiko­vá elvtársnő például kilenc malacot nevelt fel egy anyasertóstől s az egy malacra eső költség 148 koronát tett ki. Svecová elvtársnő 8,5 malacot ne­velt fel 158 koronás költséggel. Meg­javult a sertéshizlalás ts, az egy ki­logramm súlygyarapodás önköltsége 6—8 korona között mozog. Jó eredmé­nyeket értek el a baromfitenyésztés­ben ls. A NEMCINANYI EFSZ az előző években nagyobb figyelmet forcytott a melléktermelésre, amely 1957-ben a szövetkezet egész bevételének 57 százalékát tette ki, míg a mezőgazda­sági termelésből eredő lövedelem csak 43 százalék volt. Az utóbbi évek ben e téren is javulás állott be, csak­nem megszűnt a melléktermelés és fellendült a mezőgazdasági termelés. Ezen eredmények eléréséhez az EFSZ­en belüli önálló elszámolás elvei alapján történő díjazás új formáinak bevezetése segítette őket. Az üzemen belüli önálló elszámolás elemeinek bevezetése terén jő tapasz­talatokat szereztek a gabčíkovói EFSZ-ben ls, ahol ennek segítségével hozzáfogtak a munkaerők problémá­jának megoldásához, és a termelés gazdaságossá tételéhez Is. Sikerült két komplex gépesített brigádot léte­síteniük, amelyek a gépek maximális kihasználása és a tervszerű irányítás alapján hozzájárultak ahhoz, hogy va­lamennyi dolgozóban növekedett a kezdeményezés és szomélyés felelős­séget érzett munkája iránt. Az eredményeknek önálló elszámo­lás alapján történő figyelése és ér­tékelése hatásos eszközzé vált mind az irányításban, mind pedig a dolgo­zóknak a termelés fokozására törté­nő mozgósításában ls. NAGY SÚLYT HELYEZTEK AZ ANYAGI ÉRDEKELTSÉGRE s emellett nagymértékben alkalmazták a pré­miumokat is. A komplex-brigádok le­hetővé tették a vállalaton belüli ön­álló elszámolás bevezetését a növény­termesztésben ls, amelynek figyelem­mel kísérése bonyolultabb, mint az állattenyésztés termeléséé. A szövetke­zet vezetősége a brigádokkal önálló elszámolási szerződést kötött, amelyek egyrészt meghatározzák a teljes ter­melést és az önköltség tervét, más­részt pedig a vezetőséget arra köte­lezik, hogy a brigádnak biztosítsák a szükséges gépeket és anyagokat ls. A brigádok a prémiumrendszer foly­tán érdekeltek a gazdasági eredmé­nyekben. Nagy figyelmet szentelnek a brigádok gazdasági értékelésének és az így szerzett ismereteket a gya­korlatban azonnal felhasználják. A gabčíkovói EFSZ a múltban a lema­radó szövetkezetek közé tartozott, ahol munkaerőhiánnyal küzdöttek. De az-új munkaformák bevezetésével ja­vulás állott be főként a növényter­mesztésben, ahol a brigádok tagjai a gazdasági eredményekben való érde­keltség segítségével a tervfeladatok teljesítése során kedvező hatást gya­korolnak a költségek fejlődésére, gaz­daságosan dolgoznak és megtakarítást érnek el. Ezt megerősíti az a tény is, hogy minden munkát idejében és Jól végeztek el, ami jelentősen hozzájá­rult az EFSZ-ben a viszonyok javulá­sához. Az eddig! tapasztalatok, valamint a felsorolt példák is azt bizonyítják, hogy a hatásos díjazási rendszerrel egybekapcsolt vállalaton belüli önál­ló elszámoláp segítségével figyelem­re méltó eredmények érhetők el a termelés növelése és gazdaságossá tétele terén. A JELENLEGI IDŐSZAKBAN, ami­kor az évi termelési- és pénzügyi terv kidolgozásán fáradoznak, szükséges, hogy a vállalaton belüli önálló elszá­molást sokkal bátrabban vezessék be főként azok az EFSZ-ek, ahol erre megvannak a feltételek a nyilvántar­tás vagy a munkaszervezés szempont­jából. Szükséges az is, hogy ezek az EFSZ-ek az anyagi érdekeltség meg­felelő rendszerét válasszák, amelyet a vállalaton belüli önálló elszámolás mellett kiegészíti az erkölcsi buzdí­tás, meggyőzés. Ez azonban tervszerű tömegpolltlkai munkát követel, olyan munkát, amely fellendíti a termelés növeléséért és gazdaságossá tételé­ért a kollektívák között folyó munka­versenyt. JOZEF PEKÁR ÜJ SZÖ 5 * 1982. január

Next

/
Oldalképek
Tartalom