Új Szó, 1962. január (15. évfolyam, 1-30.szám)

1962-01-06 / 5. szám, szombat

IJerlinből észak felé robog a 0 gépkocsi. A sima autóút mentén alacsony épületek négyszöge tűnik fel. Barakktelep. A bejáratnál az NDK állami lobogóját csapdossa a szél. A nap vidáman süt a tiszta égbolton, de erősen fagy. A barakkok kéményéből kellemes meleget Ígérő füstcsík száll. A rendezett udvaron néhány csillogó személygépkocsi, az egyiknek motorházában valaki elmélyülten hiba után kutat... Eey melegítőbe öltözött fiúcska fut át az udvaron. Szemüveges fiatalember — srófhúzó. szigetelő szalag a felszerelése — az egyik fabarakk külső lámpáját javítja ... Ez az első kép, amely a blankenfeldei menekült-otthonban fogad. Ez a tizenkét felvételi tábor egyike, amelyet a „szabad világból", a „gazdasági csoda országából" — Nyugat-Németországból és a „nyugati életforma kirakatából" — Nyugat-Berlinből menekült, a tőkés rendszer „áldásaitól" megcsömörlött emberek számára létesített a Német Demokratikus Köztársaság kormánya. Láger, vagy otthon? Hasonló létesítményekre általában azt mondjuk — tábor, láger. Tiszta, fehérre meszelt falak, meleg szobák, a leggondosabb ellátás — de mégiscsak barakktábor. A „láger" szót azonban elvétve sem hallom. Beszélek a felvevő központ alkalmazottaival — otthonról beszélnek. A menekültekkel beszélgetek — otthonnak nevezik ezt a legfeljebb kéthetes átmeneti lakhelyül szolgáló barakktelepet. A gyerekek, akik a leghamarabb kikotyogják, hogyan beszélnek szüleik egymásközt, amikor nem a hivatalos nevükön nevezik a dolgokat — otthonról, az otthon „Tante Ingéjéről" beszélnek. A menekültek első megállója ez az új hazában. Itt e fabarakkokban biztonságos, félelem nélküli életet kezdenek ezek az emberek. Láger — egy lejtő végén álló létesítmény. Ripor

t egy mert eb ült-otthonból Az új élet Blankenfeldeben kezdődik Ebédelnek a menekült-otthon A blankenfeldel otthon az új élet küszöbén áll Egy Ilyen, az élet új, boldogabb és szebb fejezetét jelentő lakhelynek — mégha átmeneti barakktelep is — kijár a legmelegebb, legközvetlenebb elnevezés — az otthon. Em

betsorsok válaszútjo Sokféle mozzanat késztetheti az embert arra, hogy hazát cseréljen. Annyiféle emberi sors útkereszteződése az a blankenfeldel otthon, hogy néhány regényre való is kitelhetnék belőle. ' Van itt olyan ember, aki egyszerűen azért jött, mert az NSZK-ban kötelező a katonai szolgálat és az NDK-ban nem. Van olyan, aki húsz éves fejjel nősülni akar, de odaát csak 21 évtől nagykorú az ember, hát átszökött oda, ahol a nagykorúság a 18 évvel kezdődik. Van olyan, aki spekulál az új élettel, s azt hiszi, ha itt teli szájjal szidni kezdi a nyugatnémet rendszert, ölébe hull minden jó. Van olyan, aki gyenge és az eresebbhez húz — érdekes jelenség ez augusztus 13 után. Van itt egy 17 éves leány, PFLEGER GISELLE, aki Nyugat-Berlinben a Szabad Nőmet Ifjúság kék blúzát vette fel s abban ment Iskolába, mert szószerint vette a nagy szabadságról hangoztatott szólamokat. A sző legszorosabb értelmében kiüldözték. Vannak itt bajor gyerekek, akik protestánsok lévőn a katolikus vidék iskolájában állandó gúny, megvetés és verós célpontjai voltak. Szüleik nem tudták ezt tovább nézni, s oda lőttek, ahol senki sem veri meg gyermekeiket az iskolában. A menekültek 70 százaléka fiatal, 25 éven aluli. A családalapítás utáni első nagyobb nehézségeikben a tőkés rendszer ridegségével kellett megbirkózniuk, s alulmaradtak. A menekültek többsége munkás, aki két kezével akarja megkeresni kenyerét, akinek tudomására Jutott, hogy az NDK-ban milyen lehetőségek nyílnak számára a szakmai továbbképzés, gyermekei neveltetése terén, milyen előnyt jelent az ingyenes étkezdéjében orvosi kezelés, mit jelent a biztos jövő, a kidobatás veszélye nélküli élet. Az itteni emberek többségének az élet — ilyen vagy olyan formában — a mellének szegezte a kérdést: Együtt ordítasz a farkasokkal a farkas törvény társadalmában és más kárán jutsz előbbre, vagy becsületes maradsz és vállalod a bizonytalanságot, a kidobatás veszélyét, s reménytelen helyzetbe jutásod esetén tolvaj, vagy prostituált leszel? Aki e kőt lehetőségre nemmel felelt, az átszökött. Aki a menekültek otthonában bebizonyítja, hogy rendes tagja lesz a társadalomnak, munkát, lakást kap. Aki „meneküléssel" álcázza kém-kiküldetését, azt bebörtönzik. A prostituáltakat, aszocíálís elemeket, csavargókat, börtöntölteléket — visszaküldik. A dahlemi Rummel Szálló A Nyugat-Berlin Daljlem negyedében van Hildegard Hűmmel szállodája. Az 50 éves nő, aki egy amerikai tiszttel felejtteti bájai múlandóságát, az anyagi javakat a szálloda bevételéből biztosítja a számára. A nagy konkurrencia miatt minden lehetőséget kihasznál a forgalom növelésőre : egyegy szobáját az éjszaka folyamán többször is „kiadja". Ide Szegődött kiszolgálónak barátnője ajánlására Irma Schauseil is. A feltételek elfogadhatók voltak: 8— 16 óráig kiszolgálás az étteremben, 150 márka havonta, egy kis szoba az alagsorban. Rövid ideig ment is minden s Irma örült új állásénak. Egy nap a „tulaj" azzal állt elő, hogy többet kell tennie, ha tovább akarja élvezni az alagsori „ingyen"szobát. Este héttől 11-ig, éjfélig szórakoztatnia kell a vendégeket, rábírni őket, igyanak többet, kerekedjék nagyobbra a számlájuk. Kellemes, jő níünka, ne féljen tőle. Irma megpróbálta. Fiatal, 22 éves csinos nővel szívesen elszórakoznak a férfiak ... Horst, Irma barátja nem jó szemmel nézte ezt, ette is a féltékenység, de amikor látta, hogy Irma csak az Ivóban „dolgozik", s a szobára nem megy fsl „gavalfýľ-jaival", némileg megnyugodott. Nem így Rummelné. Neki a szobák is hasznot hajtottak. Szidta is Irmát, micsoda fából faragott bábu, ha nem kőpes szobára hívni a „palikat". Az ilyen alkalmazottra nincs szüksége Rummelnénak. Ha Irmának kedvesebb a Horst ja, mint az állása, menjen utána. Kidobta. Forduljon panaszával, ahová akar. Hová is fordulhatott volna Irma? Hiszen azok az urak között, akik a széplányokkal itt béreltek szobákat, sok az olyan, akinek ki sem kell töltenie a bejelentőlapot. Ezt pedig az Itteni gyakorlat szerint csak a városi tanácsos urak tehetik meg. Nyugat-Berlinben csak egy út állt Irma előtt. A másikat maga találta meg: a Königstrassei átjárót a demokratikus Berlinbe. — Mihez kezd most? — Itt él édesanyám és bátyám. Lakásgondom nem lesz. Munkahelyet pedig többet Is ajánlottak már. Legszívesebben a kertőszszakmát választanám, mert ezt kitanultam. — Mik az első benyomásai az NDK-ban? — Megszabadultam a pincelakástői, egy nyomasztó, mocskos környezettől. Most megyek megnézni következő munkahelyemet. Én boldog vagyok. Cifra nyomorúság A barakkok körül személykocsik állnak, összeszámolom — 13 van belőlük. Kérdem az otthon vezetőjét — kié ez? A menekülteké — válaszolja. Micsoda? Olyan is menekül, akinek autóra telik? Elkezdem faggatni az autótulajdonosokat. íme a válaszok: Az első: „Mindenemet eladtam, amikor eljöttem, autót vettem rajta. így könnyebb szökni. A második: „Részletre vettem, könnyebb volt megvenni, mint üzemeltetni ..." \ A harmadik: „Igen, kocsim van, csak kirúgtak az állásomból. Még a garázst sem tudtam kifizetni." A negyedik: „Amikor jól ment a sorom, megvettem. Azután rosszul ment. Eladni már nem tudtam." Az ötödik: „Mikor megszorultam, el tudtam volna adni a kocsit. De mondja, mit érek vele? Az árából egy ideig megélek, de azután mihez kezdek? A kocsiból nem él mog az ember. A kocstf. uram, nem életszínvonal, én az állandó munkát nevezem életszínvonalnak." A többieket már nem kérdeztem. Az öt feleletből kitűnik: ezek a csillogó Mercedesek, Opelok, Volkswagenek fényes karosszériájukkal, nikkelezett ütközőikkel cifra nyomorúságot takarnak. Ez a 13 kocsi nem az életszínvonal Jelképe — egy bizonytalan, felle hullámzó élet jelképei, amelyek Scheusell Irma, ekinek a „szabad világ" csak a prostitúció „távlatát" tudta felkínálni. egyik napról a másikra luxuscikkből kölönccé válnak tulajdonosuk nyakán. Az egyik kocsi motorja felbúg. Benne a vezetője és egy rendőr. Hová mennek? — kérdem. Vissza, Nyugatra — válaszolja a rendőr. — Ennek az úrnak nem volt kifizetve a részlete a kocsiőrt. Adóssággal nem lehet új életet kezdeni... Dzerzsinszkij és Makarenko Az otthon vezetője nem hasonlít Makarenkora. Pedig sokan összehasonlítják vele. Egy szovjet író, aki itt járt, azt írta róla, hogy egyesül benne Dzerzsinszkij szigora az ellenséggel és Makarenko nevelő tehetsége az eltővelyedettekkel szemben. Valóban ilyen ez az őszülő halántékú, mindig mosolygó ember. A párt állította erre a posztra. Munkájáról a menekültek levelei tanúskodnak a legjobban: "„Első lépéseinket az NDK-ban önöknél az otthonban tettük meg. ön meggyőződésével és nézeteivel mintaképül szolgál. Köszönet munkájáért." Egy ember, akit meggyőzött, hogy az életet neiis lehet tétlenül szemlélni, állást kell foglalni a problémákhoz, táviratot küldött: „A vita folyik. Igaza volt." Igaza volt, igaza volt — ez ismétlődik a levelekben. Ezt írja az a házaspár, amely álmélkodva veszi tudomásul, hofey csak 10 márka a lakbér. Ezt írja az a menekült, aki biztos munkát és lakást kapott. Igaza volt, köszönöm. Tornyosulnak a levelek az asztalon. Bizonyítékok arról, hogy sok ezev ember új élete itt kezdődött Blankenfelden. V íle sek Géza Amikor az új esztendő rávirradt az emberiségre és a régi hagyományokhoz híven összekoccantak a poharak, hogy az emberek a legjobbakat kívánják embertársaiknak, minden népnek, az egész emberiségnek, valahol messzi, a Csendes-óceán szigetvilágában új, független állam lobogóját vonták fel az árbocra. NyugatSamoa az új állam neve, mely az első felszabadult gyarmati ország ezen a világrészen. Éppen ezért tulajdonltunk nagy jelentőséget a polinéz világ újévi eseményének. Az új-zélandi függőségtől végleg megszabadult Nyugat-Samoa két szigetből — Sawalból és Upoluból áll Jellegzetes gyarmati örökségtől terhelten indul el a szabadság és függetlenség útján Nyugat-Samoa népe. Az ENSZ és az őszintén segíteni akaró országok népeinek támogatására szorul, mert a volt gyarmattartó Oj-Zéland újra kivetette hálóját és továbbra is meg akarja őrizni befolyását, ha nem kimondottan politikai, akkor gazdasági téren, ez pedig veszélyeztethetné az ország önálló állami létét. Az emberiség a béke reményével indult az új évbe Nyugat-Samoa felszabadulása a gyarmatellenes erők újabb győzelme. Bizonyítja, hogy a gyarmati rendszer feltartóztathatatlanul bukása felé közeledik, ahogyan azt az SZKP új programja világosan ecsetelte. A szégyenletes gyarmati rendszer felszámolása egyik fontos feltétele a világbéke megőrzésének, amit Hruscsov elvtárs Hans Thirring osztrák professzor kérdéseire adott válaszában újra kihangsúlyozott. A szovjet kormányfő nyilatkozatai az új év elején általában erőt és bizakodást keltettek a békére vágyó népekben. „Szilárd meggyőződésünk, hogy a kommunizmus teljesen és véglegesen diadalmaskodik" — mondotta a szovjet kormányfő, s egyúttal megerősítette, hogy „a békés együttélés a szovjet külpolitika fő vonala", s a szovjet kormány „továbbra is kész mindent megtenni, ami módjában áll, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket tárgyalások útján, minden egyes ország érdekei figyelembevételével oldják meg": Ugyancsak lelkesedéssel töltöttéle el a szabadságszerető népeket, különösen a latin-amerikai földrészen, Fidél Castro kubai miniszterelnök kijelentései, amelyek a forradalom harmadik évfordulójának ünnepségein hangzottak el. A kubai nép kész meg. védeni szabad hazáját és szilárdan követi a maga választotta utat — a szocialista társadalom felépítésének útját. E határozott törekvés jegyében mérlegelték a forradalom eredményeit ős becsültök fel a fejlődés további útját Castro a pompás katonai díszszemlén újból megerősítette a kubai nép békés szándékait. „A mi fegyvereink nem támadó fegyverek, csupán biztonságunkat szolgálják az ellenség esetleges támadása ellen. Ha nem volna amerikai imperializmus, egyetlen tankra, egyetlen ágyúra, egyetlen harci repülőgépre sem volna szükségünk." A kubai miniszterelnök leleplezte az amerikai imperializmus újabb Kuba-ellenes mesterkedéseit, szennyes kampányát, és az elért sikereket mérlegelve magabiztosan kijelentette: „Az elégnél is több alapunk van arra, hogy optimisták legyünk. Az elmúlt három évben nagy sikereket vívtunk ki. Tavaly diadalt arattunk az írástudatlanság felett. Most a kultúra maximális fejlesztése útján haladunk előre. Az új évet mi a tervezés évének neveztük el. Ebben az évben három alapvető feladat áll előttünk: a haza védelme, a forradalmi tudat növelése, a gazdasági élet fejlesztése." Persze, nem mindenütt kezdődött ilyen reményteljesen az új esztendő. Különösen nem Portugáliában és Libanonban. A portugál diktatúra alkonya A portugáliai Beja városban újáv hajnalán nolgári öltözetű tisztek tá madást kíséreltek meg a gyalogsági laktanya ellen. El is foglalták, de a közben kiküldött kormánycsapatok gyorsan felszámolták a lázadást. A harcok során da Fonseca hadügyminiszterhelyettes is elesett. Varela Gomes kapitány, a lázadás vezetője, Salazar ellenzéki vetélytársa volt a legutóbbi választásokon. Ennyit mondanak a szűkszavú hírek. A nyugati kommentárok megegyeznek abban, hogy Salazar egy ideig ura maradt a helyzetnek, kérdés azonban, meddig? Sőt egyesek úgy vélik, talán még nagyobb robbanásokra kerülhet sor annak következtében, hogy most sikerült megmaradnia a diktátori székben. A kivénhedt zsarnok a pyrrhusinál is rosszabb győzelmet aratott. A tiszti lázadás elárulta, hogy még legbensőbb támaszában, a hadseregben is nőttön nő az elégedetlenség, titkos rendőrsége, a PIDE pedig aligha tudja örökké biztosítani uralmát az anyaországban ős a gyarmatokon. Szóval: Salazar csillaga letfinőben van, ezt különben a New York Herald Tribúne ls biztosra veszi „Függetlenül attól, mennyiben nem értünk egyet Salazar módszereivel, dilemmájában Portugália NATO-szövetségesei is osztoznak. Ezért jól vizsgáljuk meg a talajt, amelyen állunk, és óvatosan mozogjunk" — írja a lap hírmagyarázója. Az indiai portugál gyarmatok elvesztése után most otthon érte újabb pofon Salazar rendszerét. Mindjobban kicsúszik a talaj az egyik legrégibb európai parancsuralmi rendszer alól. A közeljövő kérdése, mikor dől össze a bűn és erőszak birodalma. Kudarc éri a brit imperialisták közép-keleti agresszív terveit Egős7Pn más jellegű volt a libanoni lázadás, melyet gyorsan levertek Ä Csamoun exelnökkel rokonszenvező nacionalista szociális párt hívei fegyveres államcsínyt kíséreltek meg a semleges és független politikát folytató rendszer ellen. A házkutatások során kiderítették, hogy a nacionalista szociális párt vezetőinél talált lőszer és robbanóanyag brit eredetű. Csak Szaadehnél, a párt fejénél 14 láda lőszert és robbanóanyagot, valamint rádióadóberendezést találtak. Az arab világ tisztában van az államcsíny okaival és elítéli az angol imperialisták merényletét. A brit társaságok sohasem mondtak le libanoni kőolajérdekeikről. Az angol, amerikai, francia, belga, olasz társaságok kirendeltségei az 1958. évi kaland után is megmaradtak, sőt újabban a nyugatnémet társaságok cégérei tűnnek fel. Az arab világ lapjai jól látják a szerves összefüggést az angol kormány közép-keleti provokációi és a libanoni puccs között. A sajtó már többször beszámolt róla, hogy az utóbbi időben angol csapatösszevonásokat hajtottak végre a Perzsa-öböl vidékén, Kuwait kőolajfejedelemség közelében, leplezetlen agresszív szándékkal Irak és más antiimperialista arab államok ellen. A libanoni puccs meghiúsult — elszakadt egy láncszem a brit imperialisták közép-keleti támadó terveiben. Az újévvel a gyarmati rendszer felszámolásának döntő évébe léptünk. Az indiai portugál gyarmatok és Nyugat-Samoa után most a holland kézen levő Nyugat-Iriánnak kell felszabadulnia, melyet az indonéz kormány a héten Indonéz tartománnyá nyilvánított. Az indonéz kormány határozott szándéka, hogy béketörekvése ellenére mindenképpen felszabadítja Nyugat-lriánt. Sukarno elnök egy ünnepi alkalommal mondott beszédében kijelentette: „India rájött, hogy a gyarmatosítók csak az erőszak nyelvét Ismerik. Nyugat-Iriánban mi ls eleget teszünk nemzeti kötelességünknek." Az Indonéz nép növekvő forradalmi erőinek tekintélye, <igy látszik, a holland kormányra is hatással van, mert de Quay miniszterelnök nemrégen bejelentette a képviselőházban, hogy Hollandia minden előzetes feltétel nőikül kész tárgyalásokat kezdeni Indonéziával NyugatIrián kérdéséről. Ám csakhamar kibújt a szög a zsákból, amikor előhozakodott az *önrendelkezésl" tervvel, azaz a különálló pápua állam létrehozásának tervével. Az indonéz kormány válasza világos volt: Nem szegül szembe a kétoldali tárgyalásokkal, de csak a szuverenitás alapján hajlandó erre." Az indonéz nép tovább gyűjti erőit a felszabadító harc megvívására. Huzavona helyett konkrét megállapodást A hét végén nagy visszhangja volt a szovjet kormány közleményének, mely Ismertette a nukleáris fegyverkísérletekről folyó tárgyalásokat és leleplezte a nyugati hatalmak taktikáját. A közlemény rámutatott, hogy az USA és Anglia továbbra is azt a kétszínű politikát szándékozik folytatni, amely szerint miközben a NATO egyes részvevői tárgyalásokat folytatnak a Szovjetunióval, arra számítva, hogy megkötik a kezét és megakadályozzák védelmi képességének' erősítését, a NATO más tagállamai az egész katonai tömb érdekében nukleáris fegyverkísérleteket folytatnak. A szovjet kormány most is leszögezte: tényleges leszerelést akar a fegyverkezési verseny helyett. Vagyis a fegyverkezési erőfeszítéseket leplező eddigi meddő viták helyett lássanak komolyan az ügyhöz és kössék meg a nukleáris kísérletek betiltásáról szóló egyezményt, mely egyike lenne azoknak a lépéseknek, amelyek a leszerelés problémáját kivezetik a viták útvesztőjéből, L. L. Ű] SZÚ 4 * 1962. január 10.