Új Szó, 1962. január (15. évfolyam, 1-30.szám)

1962-01-26 / 25. szám, péntek

SZILÁRD DÍJAZÁS hatékonyabb termelés / Nagyságára nézve közepes a čaj- melés fejlesztésében és meg kell tekovi szövetkezet. A gazdálkodásban remteniök a feltételeket ahhoz, hogy két évvel ezelőtt azonban inkább a a harmadik ötéves terv feladatait ők gyengébbek közé számították a 867 is határidő előtt teljesítsék. Hiszen ez hektáros közös gazdaságot. Még a elsősorban az ő érdekük. Ilyen szemharmadik ötéves terv első esztende- pontok figyelembe vételével hozták jét sem kezdték különlegesen nagy azokat az'intézkedéseket, amelyektől tervekkel. Ezt bizonyítja a munka- a termelés és a gazdálkodás továbbegységekre tervezett 11,70 korona, amely eléggé kifejezi a termelés mennyiségét, de méginkább gazdaságosságát. Természetesen az Ilyen jövedelem mellett nem lehet valami magas az életszínvonal sem. És ebben kell keresnünk annak az okát is, hogy a fiatalok idegenkedtek a közöstől. Az átlagos életkor ugyanis 57 év s ez sok mindent elárul. fejlesztését várják. Mindenekelőtt a növénytermesztés fejlesztésére alapozzák a döntő fordulatot. Ez pedig elsősorban a talaj táperejének növelésétől függ. Ezen a téren jelentős siker már az, hogy a múlt évben a 709 hektár szántóból szerves trágyával 175 hektárt megtrágyáztak. Azelőtt ritkán történt meg, hogy a termőterületnek Am nem Ismernénk helyesen a čaj- nem 25, de még 15 százaléka is trákoviakat, ha azt állítanánk róluk, hogy egyszerűen belenyugodtak a helyzetbe. A falu látszólagos nyugalma mögött ezernyi probléma foglalkoztatta a szövetkezeteseket. Hiszen az ő jövőjükről, sorsukról volt szó. A gépesítés segítségével Legfontosabb feladatnak a gépesítést tartották, úgy számítva, hogy ezzel egyrészt megoldják a munkaerőproblémát, s egyúttal jelentősen növelhetik a termelést, másrészt csökkentik a termelési költségeket s így hatékonyabbá, jövedelmezőbbé válik a gazdálkodás. A számítás bevált. A múlt évben általában jól ment a munka. Ennek köszönhetik, hogy hektáronként 3 mázsa búzával, 4,8 mázsa rozzsal és 2,8 mázsa árpával többet termeltek a tervezettnél. Az állattenyésztésben még nem ilyen átütök a sikerek. Ezt a többi között főképp az előző évi gyenge takarmányalap és a rossz karban levő állatállomány bfc.olyásoita. Marhahúsból ugyan néhány mázsával többet adtak a piacra, de a sertéshúsból és a tejből adósai maradtak közellátásunknak. A pénzügyi tervet ennek ellenére a vártnál ls jobban teljesítették. A tervezett 11,70 korona helyett (bár még nem végleges gyát kapjon. A másik fontos intézkedés a helyes vetésforgó kidolgozása volt. Eszerint az 1962-es évben az évelő takarmányok vetésterülete 22 százalékkal, a silókukoricáé 43 százalékkal lesz nagyobb, mint tavaly. És tegyük hozzá, hogy jobb lesz a talajerő. Gabonából a múlt évben 827 mászával többet adtak el a tervezettnél, az 1962-es év még jobb eredményt ígér, mert számításuk és tervük szerint a gabonatermelés 11 százalékkal növekszik. Tehát a piacra is s a takarmányalapba is több jut majd. S ha a takarmányalaphoz hozzádjuk, hogy kukoricából is 450 mázsával termelnek többet a tavalyinál, akkor bizonyosra vehetjük, hogy a szemestakarmányokból nem lesz hiány. Silókukorica termelésük csaknem megkétszereződik, s több lesz a burgonya, a herefélék. Meggyőző érvek Ezek alapján meggyőzően hat a vezetőség érvelése, hogy. a XII. kongresszus évében az állattenyésztési termékek eladása az 1961-es évhez viszonyítva a következőképpen növekszik: Marhahús Sertéshús Tej XI százalékkal 52 százalékkal 106 százalékkal. Ezt persze nem érhetnék el csuszámítások alapján) körülbelül 14 pán a takarmányalap megjavításával koronát oszthatnak munkaegységenként. Mit mutat az elemzés Az 1961-es év értékeléséhez természetesen még sok minden hozzátartozik. Mert ha végeredményben Jól is zárták az ötéves terv első évét, fogyatékosság akadt elég. Például: tehénállományuk 16 darabbal kevesebb a tervezettnél, ugyanakkor a TBC-s tehenek kicserélése következtében a tervezett 2250 liter évi tejhozam helyett csak 1900 litert fejtek tehenenként. 124 sertésüket 30—40 kg-os súlyban vitte el a paratífusz. A szemestakarmányhiánnyal együtt ez is döntően befolyásolta, hogy a tervezett napi súlygyarapodás nem lett 0,45 kg, hanem mindössze 28 dkg. A kocák nagyobb része már kiöregedett, hasznosságuk' tehát kisebb a jó állapotban levő állományénál (átlag 9,2 malacot választottak el egy-egy kocától) s ezt a fogyatékosságot még tetőzte az a tény, hogy így is 32 koca hiányzott a tervezett állományból. A takarmánytermesztés fogyatékosságai is felszínre kerültek. Silókukoricát és évelő takarmánynövényeket sokkal kisebb területen termeltek a tervezettnél s mivel a kukoricaföldet nem az agrotechnikai követelményeknek megfelelően készítették elő, a hektárhozam a -tervezettnél 6 mázsával kisebb lett. Bár a szervezés az első évekhez viszonyítva sokat javult, fogyatékosság azért ezen a téren ls akadt. A hízómarhák takarmányadagját például mérés nélkül osztották el, ez egyrészt takarmánypazarláshoz vezetett, másrészt lehetetlenné tette a pontos, elsődleges nyilvántartást s a termelési költségek kimutatását. Az is hiba volt, hogy a gondozók itt még e gondozott hízók száma és nem a súlygyarapodása után kapták a munkaegységeket. A gépjárművek hajtóanyagfogyasztását szintén nem ellenőrizték kellőképpen. Hatékony intézkedések Sok s nem is csupán ennyi fogyatékosságot hozott felszínre a gazdálkodás elemzése, mint amennyit itt említettünk De felesleges lenne a felsorolás, hiszen a szövetkezetesek az évi mérleget olyan szándékkal készítik, hogy abból okuljanak, levonják a helyes következtetést. Azt, hogy pártunk XII. kongresszusának évében döntő változást kell elérnlök a terOlyan dolgokról is szó van itt, hogy nagyobb hasznosságú egyedekkel kiegészítik a tehénállományt, úgy hogy az idén 52 százalékkal több tehenet tartanak, mint tavaly, s az évi tejhozamot 2300 literre növelik. A hízósertések közül a legjobbakat kiválasztják kocáknak s a felfrissítés érdekében a szomszédos szövetkezetekkel is cserélnek, kocának való sertésekért hasonló súlyú hízókat adnak. Itt azt is meg kell említeni, hogy egy korszerűen automatizált, nedves etetővel berendezett sertéshizlaldát is építenek, amelytől szintén sokat várnak a súlygyarapodás, tehát a sertéshústermelés növelése terén. Arról is beszélgetnek, hogy mind az állattenyésztést, mind a növénytermesztést tovább gépesítik. Ez pedig azt jelenti, hogy nemcsak a termelés mennyisége, hanem hatékonysága is növekedni fog. Amitől legtöbbet várnak Legrészletesebben természetesen azzal foglalkozott a szövetkezet vezetősége, miképpen mozgósíthatná a szövetkezet tagságát a termelés növelését és a termelés hatékonyságának fokozását szolgáló tartalékok maradéktalan felhasználáséra. Igen, a legcélszerűbb mozgósító erő megtalálása volt az egyik fő feladat. Szóba került a szocialista munkaverseny, amely mór eddig is hozott kisebb nagyobb eredményeket, a komplexbrigádok alakításának s általában a komplex gépesítésnek a fontossága, ám az elnök szerint ezek előtt még egy sokkal fontosabb dolog áll. — At kell térnünk a szilárd díjazásra — állította határozottan. Ezt vallják többen is a vezetőségből. És helyesen. Mert aligha lehet mozgósítóbb szervezési intézkedést elképzelni, mint azt, hogy a tagok pontosan tudják, mit mennyiért termelnek s egyúttal megértik azt, hogy például miért kap 48 fillért egy liter tej termeléséért stb. Igaz, hogy a könyvelésre, a nyilvántartásra ez komoly feladatokat ró. De a nagy célok mindig komoly és felelősségteljes munkát követelnek. Márpedig nagy, nemes és a népgazdasági érdekekkel együtt saját érdekeiket is a legmesszebbmenően szolgálja az az elhatározás, hogy a szilárd díjazáson keresztül a CSKP XII. kongresszusénak évében megteremtik a feltételeket a harmadik öt' ás terv feladatainak határidő előt• jssííéséhez. HARASZTI GYULA Automatizálás és kibernetika az orvostudományban PONTOSSÁG, NEM PEDIG MEGSEJTÉS címmel Amnszov professzor, a Szovjetunió Orvostudományi Akadéníiájának levelező tagja cikket írt az Izvesztyija című szovjet lapba. Cikkében az orvostudomány előrelátható fejlődésével, a kibernetika és az automatizálás orvostudományi szerepével foglalkozik. A tudományban nehéz előre megmondani, hogyan fog fejlődni. A képzelet szárnyain mégis előbbre mehetünk tíz-húsz évvel. Ha az ember megbetegszik, elmegy a kórházba. Az orvos röviden kikérdezi, utána sokoldalú vizsgálatnak vetik alá, aminél különféle speciális műszerek és készülékek egész garmadáját veszik igénybe. Elektronerősltésű röntgenkészülékek filmre veszik a beteg csontvázát, tüdejét, szívét. Ultrahanggal vizsgálják a röntgensugarakkal átvilágított szerveket. Különféle műszerek feljegyzik az ember testéből kiáradó biológiai elektromos áramot. Más műszerek a beteg vérét vizsgálják. A vizsgálat könnyű elektromos narkózis hatása alatt történik, ezért fájdalommentes. Óriási adathalmaz kerül a diagnosztikai gépekbe, amelyek az elemzés után képet adnak az orvosnak a főbb szervek működéséről. A betegség tüneteit is meghatározzák, megállapítják a leghitelesebb diagnózist, javaslatot adnak a további vizsgálatra és kezelésre. A beteg kezelésénél két módszer érvényesül: a vegyi, valamint az elektromos és elektromágneses hatás. Minden szerv működése ugyanis sajátos vegyi anyagokkal van összefüggésben. A vegyészet feltárja ezeket az anyagokat, szintetikus eszközök nagy mennyiségét hozza létre, melyek a szükségnek megfelelően fognak hatni bármelyik szervre. Az utóbbi időben sokat beszélnek a kibernetikáról. A kibernetika — a természetes és mesterséges rendszerek irányításának és kapcsolatának a tudománya. Két ága van: elméleti és gyakorlati. Ehhez az utóbbihoz, az alkalmazott kibernetikához tartoznak a vezérlőgépek, amelyek többé-kevésbé az ember szerepét is átveszik. Maradjunk az elméleti kibernetikánál. A kibernetika bármelyik tudományba felfogható mennyiségeket, számokat vihet. Pontosságot követel. Mérni kell, mert szükséges a matematikai törvényszerűségek megállapítása. Nézzük az orvostudományt. Azt mondják, nem egzakt, nem pontos tudomány. Bármiiyen furcsán hangzik, az orvostudománynak tényleg nincs általános elmélete. Ma minden betegséget a mikróbák hatásával magyaráznak, holnap a belső kiválasztású mirigyek zavarával, holnapután pedig az agykéregben keresik a baj okát. A valóságban azonban mindezek s még más ismeretlen tényezők is nagy jelentőségűek. Természetesen ez még nem változtat a dolgokon. Itt az idő, hogy meghatározzuk az egészséges és a beteg szervezet működésének szabályozásában érvényesülő mennyiségi törvényeket, Az orvostudomány elméleti alapját a szervezet szabályozó (ideg- és endokrin) rendszereinek tevékenysége képezze. Elemzésére kibernetikai módszereket alkalmazzunk. A mérnökök és matematikusok sokban segíthetik az, orvosokat. A betegséget időben és térben végbemenő folyamatnak kell tekinteni, melyben a betegség terjedésének és a szervezet védekezésének számos reakciója folyik le. A tudósok feladata, hogy leírják a reakciókat, kiszámítsák (konkrét számokban) gyorsaságukat a betegség különböző stádiumában, mivel ez állapítja meg a betegség lefolyását és kimenetelét. A Jövőben az orvosok gyakorlati munkájukban alkalmaznák e számításokat. A modellezés is nagy segítséget nyújhat a normális és a patologikus állapot tanulmányozásában. Elektronberendezések érzékeltetni tudják valamely szerv működésének dinamikáját bizonyos határokon belül, s ezzel elősegítik lényegének felismerését. Modell alapján kidolgozható a fiziológiai folyamat matematikai elmélete. Kibernetikai szempontból a kutatás legfontosabb területe az idegrendszer, különösen a nagyagy fiziológiája. A technika már ott tart, hogy elkészíti az idegsejt modelljét, mely a valódi idegsejt minden tulajdonságával (inger, gátlás) rendelkezne. Az ember új, mesterséges, magasabb idegtevékenységet dolgozhat kJ a mesterséges neuronok segítségével. A tudósok olyan rendszereket dolgoznak ki a „neuronok" egyesítésére, hogy megoldhassák azokat a feladatokat, amelyeket ma csak nagyon fejlett szellemi képességű ember tucfr elvégezni. Az alkalmazott kibernetika feladata az orvos munkáját megkönnyítő, gyorsabban és pontosabban elvégző gépek és berendezések megalkotása. Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés: pontos számításra vagy pedig ködös megsejtésre épül-e az orvos munkája? Nem hiszek a megSzovjet elektronikus számológép segít közlekedésünk automatizálásában sejtésben. A műszerekkel végzett vizsgálat sokkal többet jelent a pontos diagnózis megállapítására, mint a beteg külseje, viselkedése a pillanatnyi megnyilvánulásaiból levont következtetés, mely inkább az öreg orvosok gyakorlatát jellemzi. A pontosság még fontosabb a kezelés módjának helyes megválasztásában, különösen fontosak a különféle gyógyszerek használata után a beteg állapotára vonatkozó pontos adatok. A kezelés módjának megválasztása és a gyógyszerek adagolása nem találomra, hanem pontos számítás alapján történik. Tehát a gép itt is segítő társa lehet az orvosnak. Így tehát igennel válaszolhatunk arra a kérdésre, átveheti-e a gép az orvos szerepét. De mikor? Nem most. A jelenlegi számítógépek „emlékezete" nem elég nagy ahhoz, hogy versenghessenek az emberrel. Mégis gyorsan fejlődnek. Ezért már most dolgozni kell a diagnosztikai gépek szerkesztésén. Néhány típus: kis automaták technikai jellegű munkák, köztük a vérelemzés elvégzésére. Egyszerű relérendszerű gépek, melyek olyan betegségek szűk körénél érvényesülnek, ahol az orvos által felfedezett tünetek alapján megállapíthatják a legpontosabb diagnózist. További gépminták a görbék olvasására szolgáló rejtjelmegfejtők lennének. A teljes diagnosztikai gép, mely maga gyűjti össze az adatokat, megfejti a görbéket, megtalálja a betegségek tüneteit és ezeket o megadott program alapján feldolgozza, hiteles diagnózisokat állapít meg és javaslatokat ad további vizsgálatra. Egy ilyen gép logikai része teljesen viszszatükrözi egy jó orvos logikai proggramját, melyet olyan statisztikai anyaggal egészít ki, amely a tünetek különféle megnyilvánulása esetén is lehetővé teszi a hiteles diagnózist. A diagnosztikai gépeken kívül sajátos gyógykezelő automatákat is szerkesztenek. Ilyenek az altatógépek és az elektromos szívserkentők. A készülék figyeli az elektrokardlogramot és a szívműködés erős kihagyása esetén bekapcsolja az elektromos szívserkentőt, mely áramlökésekkel normális ritmusra serkenti a szívverést. A biológiai kibernetika nehéz, komoly kérdésekkel függ össze. Megoldásuk nem kecsegtet gyors gazdasági eredménnyel, nem teremt alapot arra, hogy a tudomány és a technika óriási ugrást érjen el a jövőben. Azt azonban határozottan állíthatjuk, hogy at orvostudomány és a biológia haladása szervesen összefügg a kibernetikával. Az orvostudomány csak így válhat pontos tudománnyá, csak így lehetnek korlátlan lehetőségei. A biológiai kibernetika sajnos még a jövő zenéje. Csak 1965-ben kap épületet a Szovjetunióbán. E tudomány megköveteli az akadémiák és az összes intézetek széleskörű támogatását. A prágai Közlekedési és Híradástechnikai Számítólaboratórium munkatársai az előirányzott időnél egy hónappal hamarabb befejezték az Ural-2 szovjet elektronikus számológép külső szerelését. Ez a legnagyobb, leggyorsabb és leghatékonyabb számológép hazánkban. A szerelők már a kábeleket is bekapcsolták. Az Ural-2 méreteit nézve nem nagyon különbözik az Ural-l-től, teljesítőképessége mégis összehasonlíthatatlanul nagyobb. Ötezer-tizenkétezer számítási műveietet végez el egy másodperc alatt. Néhány percen . belül megold olyan feladatot, amelyen mérnökök három hónapig törnék a fejüket. A számológép műszaki tökéletesítését jelenti a kétszeresére erősített ferrit „emlékezete", amely több mint kétezer tízjegyű számot „jegyez meg". A számtani és logikai alapműveleteken kívül 2400 elektrón és 15 ezer germániumdióda bonyolultabb matematikai feladatok — hatványozás, gyökvonás, goniometrikai műveletek — elvégzését is lehetővé teszi. A számológépet május 1-én ünnepélyesen kipróbálják. Október 1-tŐl már két műszakban fog dolgozni. A következő hónapokban a statisztikai szervek, a Csehszlovák Tudományos Akadémia Intézete, a Cseh Műegyetem ós más intézmények is kap nak Ural-2 számológépet. Földrengésálló lakóházak A Szovjetunió egtfes területein, ahol gyakori a földrengés — például Turkméniában — újabban különleges biztosítóberendezéssel látják el a lakóházakat a földrengések ellen. E több emeletes lakóházak falai nem a földbe süllyesztett alapozáson nyugszanak, hanem vasbetoncölöpökre helyezett hatalmas csavarrúgókon, amelyek nagyrészt felfogják a földlökéseket földrengéskor. A csavarrúgők belső átmérőjét valamivel nagyobbra méretezik a bennük elhelyezett vezetőcsavarok átmérőjénél, így a berendezés felfogja a földrengéskor fellépő vízszintes lengéseket is. E házak vízvezeték- és csatornahálózatát sem mereven, hanem hajlékony kapcsolóelemekkel kötik be. A tapasztalatok szerint a rugóalapozás tizenháromezerszer kevesebbet továbbít a ház falaira a földlökések energiájából, mint a hagyományos szilárd alapozás. A rugóalapozás költségei jelenleg ugyan még mintegy 25 százalékkal magasabbak, a szakértők azonban remélik, hogy a tömeggyártási módszerek bevezetésével az előállítási költségeket sikerül majd jelentősen csökkenteni. 1962. január 26. gj ggÖ 5 *