Új Szó, 1962. január (15. évfolyam, 1-30.szám)

1962-01-04 / 3. szám, csütörtök

AKAII AT ÉS KÉPESSÉG Megjegyzések a milhosti szövetkezet gazdálkodásáról — Szorgalmas emberek ezek a migléciek — Jegyezte meg a kechneci EFSZ könyvelője, amikor érdeklődtünk a szomszédok felől. Az egyik vezetőségi tag még azt tette hozza hogy ugyancsak össze kell szedniük ma­gukat, hogy a termelés egyik másik ágában le ne hagy­ják őket a mlg> 6ctek. Szép elismerésnek könyveltük el a kechneciek nyilat­kozatát, a járási nemzeti bizottságon azonban nem csupa jót hallottunk a mtľiosít szövetkezetre, ezért újabb kérdéssel hozakodtunk elő. — Ha a termelésben olyan megközelítően egyformák, akkor miért van aránylag jelentős különbség a gazdál­kodós jövedelmezőségében? Erre már nem szívesen adták a választ, s mikor vé­gül mégis nyilatkoztak, őszinteségük nagyon „diplo­matikusnak" tűnt, — Jobb lenne, ha erről ők maguk mondanának véle­ményt. De .. szerintünk 1961-ben erősen visszavetette őket, hogy a fertőző elvetélés miatt az egész tehénál­lományt ki kellett cserélni, és.. tálán náluk még a szervezés terén sincs minden rendben. No de... hibák még nálunk is akadnak Persze könnyű nekik szerénykedni, hiszen szövetke­zetük a tervezett húseladpsl magasan túlszárnyalta. Tejből 144, tojásból 115 százalékra teljesítik a tervet és egy-egy tag átlagos évi jövedelme Í6 000 korona körül mozog. Nézzük inkább a milhosti helyzetet, győződjünk meg a helyszínen a diplomatikus kechneci vélemények iga­záról. A MILHOSŤIAK 757 hektár mező­gazdasági földterületen gazdálkodnak, ebből 49U hektár a szántó (Kechnec­nek 727 hektáros a gazdasága, a szántóterület 537 hektár). Mindjárt a szövetkezet irodájában meggyőződ­hettünk róla, hogy Milhoston a termelés fejlesztése terén nincs hiba az akarattal, hi­szen 1961-re az állami tervhez vi­szonyítva marhahúsból 400 mázsa helyett 6<J0 mázsát, sertéshúsból az előirányzott 600 mázsával szemben 913 mázsát, a 160 000 li­ter tej helyett 285 370 litert ter­vezett eladásra a szövetkezet. Első látásra túlzottnak tűnik a ko­moly terv, s azt gondolja az ember, hogy nem volt reális alapja, hiszen ezek szerint hektáronként 80 kg marhahúst és 186 kg sertéshúst kel­let piacra adniuk 1961-ben. Szerencsére nem kell szavukon fognunk a kechnecieket, mert bi­zony a milhosfi szövetkezetesek megközelítőleg 1000 mázsa marha ­múst és több mint 600 mázsa ser­téshúst adtak piacra, tehát mennyi­ségben túlszárnyalták még a szövet­kezeti tervet is. Itt persze a marha­hús nyomott legtöbbet a latba, ser­téshúsból jóformán csak az állami tervet teljesítették Ám ezért Is di csérét illeti őket, hiszen nem éppen őket terheli a felelősség, hogy 252 malac elpusztult paratifuszban. Az Istállók 1951-b„.i betonból épültek, és különösen a téli időszakban a gőz lecsapódása a hideg falakról mindig komolyan veszélyezteti a ma­lacon egészségét. A GABONATERMESZTÉS talán legkézzédfďa hatóbba n bizonyítja, hogy jó földművesek' a milhosfiak, hiszen bú ból és árpából nagyobb hektár­hozamot értek el a tervezettnél Az előbbiből 26,4 mázsát, árpából 26 8 mäzsň' termeltek átlagosan egy-egy hektánn Azt mondhatnánk tehát, hc^/ eddig minden a legnagyobb rendben van, hiszen a termelésből felsorolt eredmények országos vi­szonylatban is a legjobbak közé tar­toznak. Csakhogy... és itt a bökkenő, mi­vel magyarázzuk akkor azt a jöve­delemben különbséget, amely a szomszédokéhoz viszonyítva tagadha­tatlanul fennáll? Milhosťon ugyanis egy-egy tag átlagos évi keresete alig 10 000 korona Nos, az okokat nem kellett lám­pással keresni. Azzal kezdem, ami legelőször ötlött a szemünkbe. A szö vetkezet' 2 lánctalpas és 8 kereke­traktorának, a 3 gabona- és 2 siló kombájnnak az égbolt a padlása Medve Ernő agronómus nem Is ta­gadta. hogy emiatt sok a gépjaví­tás, így természetesen a < gépek ki használása sem olyan, mint ha ez a fogyatékosság nem lenne. Szerintük ugyan már régen megépítették vol na a gépszínt, ha kapnak hozzá anyagot. Hát igen. a szervezés, a körülte­kintés fogyatékosságai itt már mind­járt megmutatkoztak. Mert ugyebár falusi emberek közül aligha hinné el valaki, hogy nincs a faluban jó néhány olyan csűr és pajta (ezek rendszerint csak a helyet foglal­ják a szövetkezeti tag udvarán), amelyeket az EFSZ felvásárolha­tott volna, s anyagukból már rég készen lehetne a gépszín. Akkor a javítási költségek és a gé­pek gyakori üzemzavara nem növel­né a termelési költségeket, tehát több jutna egy-egy ledolgozott mun­Kaegvségre. HELYTELEN LENNE, ha a milhos­ti szövetkezet említett és hasonló hi­báit olyan szigorral bírálnánk, mint azokat a szövetkezeteket, amelyek az állam iránti kötelességüknek nem tesznek eleget. Persze az ts hiba lenne, ha a piaci termelés teljesíté­sére hivatkozva elkendőznénk a fo­gyatékosságokat, gondolván, hogy a szervezés n szövetkezet belső ügye. Ez természetesen igaz De a mező­gazdasági üzemeink elé tűzött fel­adatok nem csupán a termelés nö-« ve'ését, az árutermelés teljesítését irányozza elő, hanem azt is, hogy az életszínvonal emelése érdekében a termelés növelésével párhuzamosan a munka termelékenységét ls állan­dóan fokozni kell. Márpedig ezen a •éren még sokat tehetnek a milhos­fiak. Megkérdeztük Zelezník Rudolf könyvelőt, mi az oka, hogy a jó eredmények mellett sem eléggé jö­vedelmező a termeiés. — Drágán termelünk, ez az én vé­leményem — válaszolta. — És maguknál mennyibe kerül például egy kiló marhahús? — kér­-leztiik tovább. — Azt nem tudom. A válasz meglepő volt. Kérdeztük a sertéshúst, a tejet és a tojást, a telelet valamennyi esetben hasonló volt, ugyanis a szövetkezetben még nincs elsődleges nyilvántartás, az önköltség kiszámításával még nem is próbálkoztak. Csak sejtik, hogy drágán termel­nek, de konkréten semmit nem mutathatnak ki. Sőt — ne vegyék rossz néven, de ide tartozik — ami­kor a szerződéses eladás teljesí­téséről ' érdeklődtünk, fél óráig bújták a papírokat, amíg össze­gezték az eladott mennyiséget. Összehasonlításként: KECHNECEN A VEZETŐSÉG bár­melyik tagját kérdeztük a tervtelje­äítés állásáról, előhúzta noteszét és pontos adatckat mondott nemcsak a beadás helyzetéről, hanem arról is, iiogy 1 kg marhahús termelése 8,2, egy kg sertéshús 9,6 koronába kerül, igaz, Milhoston nem helybeli a köny­velő (tévedés ne essék, ezért nem akarjuk elmarasztalni), az is igaz, hogy még csak egy éve vette át ezt a fontos funkciót, de a könyvelővel együtt semm sem menti a vezető­ket, hogy saját érdekük ellen kö­zömbösek e termelés hatékonysága szempontjából döntő tényezővel, a nyilvántartással szemben. Már említettük, hogy a szövetkezetnek 10 traktora van. \ íudás tettekben nyilvánul meg A íeliezovnei Állami Gazdaság rendszerével. Ez annál is inkább <<Ö£ponti gépjavító műhelyének fontos, mert a dolgozók túlnyomó többsége ifjúmunkás, akik nein is­merik egész terjedelmében a CSKP harcos múitjál. a dolgozók érdeké­ben vívott harcát. pártszervezete az idén is nagy gon dossággal késztilt fel a pártoktatás­ra. — November első felében vette kezdetét az oktatás — tájékoztat Béľos Gyula elvtárs, az üzemi párt­szervezet elnöke. — Első és legfon­tosabb folartfitiink, a jó előatlókész séggpl és elméleti tudással rendel­kező propagandisták biztosítása volt Ezt sikeresen oldottuk meg Mankoviczkv Ferenn. Göbő Lajos és Gerő fánrm elvtársak személyében olyan előadókat biztosítottunk akiknek személye is már sikert biz­tosít A Dunajská Streda-i járás leg­több szövetkezete ennyi géphez legalább 15 traktorossal rendelke­zik. Náluk nyolcan dolgoznak a 10 gépen A gépek üzemeltetése így nem lehet gazdaságos. Ojra meg Kell említeni a 252 ma­lac elhullását. Igaz, hogy azok az 1951 ben épült betonólak nem felel­nek meg az egészségügyi követelmé­nyeknek, de miért csak tíz év után jönnek rá, hogy a fiaztatókat szára­zabbá s melegebbé kell tenni, arai­kor sok helyen két-három éven be­lül segítettek a bajon? Még egy konkrétum A járás elő­irányozta, hogy a múlt ősszel a szö­vetkezet 40 hektár rét felszántásával bővítse a 490 hektár szántóterületet. Az agronómus szerint ennek meg is van a reális alapja A tagság azon­ban „leszavazta" a tervet avval, hogy kell a széna, mert a lóhere Igen gyengének mutatkozott. A vezetőség abban is a tagság aka­ratának engedett, hogy munkaegy­ségenként 1,5 kg gabonát osszanak el. Ugyanis még sokan azt tartják, hogy ott­hon is nevelni kell valamit, ha a munkaegységekre kapott bevételt növelni akarjuk. Mondjuk, hogy egy-egy tag 2G00 korona jövede­lemhez jut az így nevelt állatok­ból De tegyük hozzá hogy ezzel szemben az említett helytelen el­járások nélkül a kechneciek 8000 koronával nagyobb jövedelemhez iutnak. Ide vezet a kicsinyeskedés. TUDNAK A MILHOSŤIAK TERMEL­NI, ezt sok szép eredmény bizonyít­ja. Van bennük szorgalom hozzá­értés és akarat. Most csak az a Kérdés, hoav saját érdekükben ké­pesek - e az említett fogyatékosságo­kat mielőbb felszámolni Hogy olyan akarattal és hozzáértéssel nyúlnak a szervezési dolgokhoz is, ' mint a termelés terén, akkor bizonvára si­kerül megoldani a problémákat. HARASZTI GYULA A falu dolgozó parasztságának minden erejét latba kell vetnie, hogy lS7D-ig a mezőgazdasági termelést az ipar színvonalára emelje. A klatnvi Mezőgazdasá­gi Technikumban erre a feladatra kellőképpen felkészültek, évente harminc el­méletileg és a gyakorlatban is felkészült szakembert nevel a mezőgazdasági Üzemek számára. (J. Šatoch — CTK — £elv.) Használjuk ki a téli időszakot a trágya helyes kezelésére A növénytermesztés és az ál­lattenyésztés problémájának meg­oldása a talaj termőképességé­nek növekedését elősegítő szar­vestrágyák előállításának fokozá­sát is jelenti — így fejtegette ezt Hruscsov elvtárs kongresszusi be­számolójában Arra kell töreked­nünk tehát, hogy a földjeinken végzett mezőgazdasági termeiéi a szocialista mezőgazdasági kul­túrájának jelképe legyen. Altalános alapelv, hogy a trágyát úgy kell kezelni, erjeszteni, érlelni, kazlaz­ni és a földbe beszántani, hogy töme­gében, különösen pedig nitrogéntartal­mában a lehető legkisebb veszteség áll­jon elő. De ügyelni kell arra is, hogy benne a legjobb minőségű humuszanya­gok képződjenek, hogy a talajban levő parányi hasznos élőlények részére a leg­jobb tápalapot szolgáltassa. E célkitűzés megvalósítása érdekében mindenekelőtt arra van szükség, hogy a trágya már az erjesztés helyére történő kihordáskor olyan összetételű legyen, hogy abból a termőföld részére jő tele­vényt lehessen biztosítani. Az istállótrá­gyát ne a gazdasági udvarban, hanem kint a szántóföldön a felhasználás szín­helyén rakjuk össze és ott érlel|tlk. Az istállóból egvenesen a termőföldre hor­dott trágyából ugyanis sokkal kevesebb tápanyag veszik el szállítás közben, mintha az érett istállőtrágyát hordjuk a mezőgazdasági udvarból a szántóföld­re. Régi tapasztalat, hogy a trágyát ned­vesen és tömötten kell kezeint. Ennek legjobb módszere, ha a trágyakazlat a szövetkezetek és állami gazdaságok sza­kaszosan készítik, mégpedig figy, hogy a trágyakazal minden négyzetméterére naponta 8—10 számosállat trágyája, az­az 3—4 mázsa trágya kerüljön. Énnek a fontos feladatnak elvégzésére a nagy­üzemi gazdaságok trágyaerjesztő meste­rei hivatottak. A nyersfoszfátos tstállôtrágya-kezelés ugyanis mintegy 15%-kal növeli az istál­lótrágya tömegét és csökkenti a nitro­gén elpárolgását is. Ezenfelül az Ilyen trágya humuszminősége ts jobb, mint a nyers ásványi foszfátok nélkül erjesz­tetteké. Nyers ásványi foszfátbői szá­mosállatként és naponta a talaj foszfát­tartalmának figyelembe vételével 25— 75 dekát keverjünk — vagy az alom ki­hordásakor az istállóban vagy pedig az erjesztés színhelyén — a trágya közé. A rendelkezésre álló foszfátokból leg­jobban a finomra őrölt csontliszt felel meg. Szántóföldekre homokos talajon 350 mázsa szalmás trágyát, laza talajon 200 mázsa középérett, középkötött talajon 350 mázsa érett, kötött talajon 350 mázsa középérett istállótrágyát számítsunk. . Legyünk figyelemmel még arra is, hogy az őszi vetések alá az érettebb, a tava­sziak alá a kevésbé érett trágyát hasz­náljuk fel. Ha a trágyázott terület rövidesen vetés alá kerül, ügyeljünk, hogy ne tiporjuk össze és ne létesítsünk mély csapásokat. Ha a jármű erősen bevág, akkor a teher egy részét már a tábla elején rakjuk le. Á kihordással egy Időben a leszántást is úgy szervezzük meg, hogy a terítést nyomban kövesse az eke. Általában kö­zönséges eke is Jól alkalmazható trá­gyaleszántásra. A gyorsan haladó egyete­mes traktorok azonban a közönséges ekével nem biztosítanak jó alátaka­rflst. Vagy lassúbb járattal, több eke­fejjel dolgozunk, vagy feltétlenül alkal­mazni kell az előhántót. Az alátakarás akkor jó, ha a területnek legfeljebb csak 5%-án látható felszíni trágyama­radvány. Végül megemlítendő, hogy a szalmás is tállótrágyából — kevesebb föld hozzá­adásával — trágyás-földes komposztot is készíthetünk, éspedig egy rész istálló­trágyára 25—30 % földet és 1,5—2 % őrölt foszfátot számítva. Az így készült komposzt tápértéke és hatékonysága fel­ér a természetes istállőtrágyáéval. — tis Hogy több tej legyen A gabcíkovói volt. szeszgyár épülete sosem gondolta vol­na, hogy „öreg napjaira" ily dicsőséget ér meg. Két évvel ezelőtt ugyanis a Nyugat-Szlo­vákiai Szeszgyár átadta a helyi EFSZ­nek, mert már nem volt alkalmas gyümölcspárlatok gyártására. A gab­číkovó' szövetkezetesek sokat törték a fejüket, hogyan használhatnák fel a legjobban. A régi gépi berendezés nemcsak a szövetkezeteseket csábí­totta, hanem a járás érdekelt szerveit Követésre méltó példa katlanok felett e gyár körbe futó vaserkélyén pedig éppen mikroszkóp alatt vizsgálták az élesztős tejet, amelyért nemsokára eljönnek a Tr- hová Hradská-i szövetkezetesek. Pálfy Sándor azelőtt a Dunajská Streda-i jNB-n takarmányfelelős volt. Ű tudta a legjobban, milyen fontos a járásban az élesztős tej készítése, is, hogy a régi szeszgyárban takar- g s f gy már november 12-én átvette Az üzemi pártszervezet jó munká­ját bizonyítja az a körülmény is, hogy a 48 doigozó közül 20 tagja a pártnak és jelenlee két tagjelölt ké­szül arra, hogy q kommunista párt tagjainak sorába lépjen A pártoktatás keret"h«n küiönös figyelmet e-/«>n»plnpl< a HSISZ taeok nevelésének. Hegedűs Tibor elvtárs kommunista szellőmben neveli őket. Megszervezte a fiatalok csoportját, ahol a szocialista munkabrigád cím eSnyerésééit versenyeznek A 13 ta­Az oktatáson nemcsak a párttá- gú kollektíva kommimi-.-'a pélriamu­gok vesznek részt, hanem a párton tatással végzi feladatát, kívüliek is megismerkednek a párl Mindezt összegezve bátran állít ­politikáiával A oárt harcos múltjár hatjuk hogv a želiezovcei központi keresztül a hallgatók megismerked- műhely dolgozói körében eredmé­nek a régi kapitalista társadalmi nyes pártoktatás folyik, rendszer kizsákmányoló és elnyomó Andriskin fózsef, Komárno mánykeverőt rendezzenek be, esetleg élesztős takarmányt, illetve élesztős tejet készítsenek benne. E terv megvalósításában segítséget nyújtott a Dunajská Streda-í Élel­miszeripari Kutatóintézet, a nyugat­szlovákiai tejipari üzem, az egyesült tejcsarnokok és a JNB dolgozóinak szocialista kötelezettségvállalása, miszerint a járásban, konrétan Gab­eikovón megtervezik és berendezik az élesztős tej termelőhelyét, mint az élesztős takarmánygyártás alapját. Legfőbb ideje, mert a járásban már régen nagy kereslet mutatkozott az élesztős takarmány iránt. Az egyesült tejcsarnokok tervező cspportja kidolgozta a tervet, a Du- najská Streda-i GTÄ megvalósította, a villanyt pedig a helyi iparvállalat szerelte be. A munkálatokat még áprilisban megkezdték és november elején a szövetkezet élesztős takar­mányt készítő részlege számára már az első élesztős tejet ls leszállították. Az egész átalakítás 450 ezer koroná­ba kerül. Ez valóban jő befektetés volt. A gépek teljes iramban dolgoznak, mintha tudnák, hogy a szövetkezetek fürelmetlenül várják gyártmánvaikat. Az egyik sarokban néhány dolgozó bádoakíinnáka t tisztogatott, a nagv katlanok me'lett a szerelők egy cso­portja átalakította az áramvezetéket mindjárt mellettük ké' dolgozó ellen­őrizte a termelési berendezést és a Gabčíkovón az élesztős tej termelésé­nek irányítását Amint Pálfy Sándor tájékozta­tott bennünket, az élesztős te­jet sütőipari élesztőből készítik, amelyet Trencínből kapnak. Naponta 20—21 hektoliter élesztős tejet készí­tenek, amely mintegy 900—1000 kg élesztőnek felel meg. A termelés technológiai eljárását pontosan be­tartják, hogy az élesztős tej — miután a mezőgazdasági üzemekben élesztős takarmánnyá dolgozzák fel — elegen­dő mennyiségű emészthető fehérjét tartalmazzon. Az élesztős tej iránt a járásban nagy az érdeklődés. A legnagyobb fo­gyasztók a Trhová Hradská-i és a čakanyi szövetkezetesek, s természe­tesen a gabőíkovóiak is. Eddig a já­rás 17 mezőgazdasági üzeme készít az élesztős tejből — hasonló techno­lógiai eljárással — élesztős takar­mányt Némelyik EFSZ annyit termel belőle, hogy a szomszédos szövet­kezetnek ts szállít. Az 1962-és év ele­jén a járásban már 40 ilyen készítő­részleg lesz. A gaböíkovói EFSZ irodájában vé­letlenül együtt találtuk fán Štrbka elnököt Pőnya Sándor zootechnikust és Beli Ferenc agronómust Meg­kérdeztük. milyen tapasztalataik van­nak az élesztős takarmány alkalma­zása terén. — Kezdettől fogva az élesztős ta­karmány legjobb vásárlói vagyunk — válaszolt kérdésünkre az elnök. — Nagy segítségünk­re volt a tejtermelés növe­lésében. Pótolta a takarmány­ból hiányzó fehérjéket. Ugyanis az idén fejősteheneink számára egyálta­lán' nem maradt szemes takarmány. Naponta mintegy 120 liter élesztős tejet veszünk, és magunk, saját dol­gozóinkkal a termelőhelyen dolgozzuk fel az élesztős tejet. Naponta körül­belül 150—180 litert használunk fel. A leghivatottabbtól, a szövetkezet zootechnikusától pedig megtudtuk a legfontosabbat. Az élesztős tej ta­karmányra való feldolgozásánál főtt cukorrépát használnak. Ez a takar­mány igen alkalmas a többi takar­mányféle ízesítésére. Természetesen mint ital ls igen ízlik a fejőstehenek­nek. A szövetkezetnek ez idő szerint 436 fejőstehene van. Mielőtt a takar­mányféléket élesztős moslékkal kezd­ték volna ízesíteni, átlagosan napi nem egész négy literes tejhozamot értek el. Csak szénával, silókukori­cával és árpaszalmával etették a te­heneket. Most minden fejőstehénre kb. 25 liter ^ élesztős takarmány jut. öt li­tert "meghagynak a napi takarmány­adag ízesítésére, amely 4 kg szénát, 35 kg kukoricasilót és 2 kg árpaszal­mát vagy kukoricaszárat tartalmaz, 20 liter élesztős tejet pedig a tehenek itatására a vályúkba öntenek. Az élesztős takarmánytól fél liter tejjel növekedett a napi átlagos tejhozam, sőt a halszálka-rendszerű tehénistál­lóban, amely szabad kifutóval rendel­kezik, csaknem egy literrel növeke­dett az átlagos napi tejhozam. Az élesztős 'akarmánv tehát elő­segíti a hasznosság növelését, konk­rétan a tejhozam növelését a gabcí­kovói szövetkezetesek számára. Ez olyan takarmány, amelyet mindenütt korlátlan mennyiségben készíthetünk minimális költséggel. J. S. ŕli C7ň n * 1962. 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom