Új Szó, 1961. december (14. évfolyam, 333-362.szám)

1961-12-05 / 337. szám, kedd

JLÚJ SZ0 Az adott szóhoz híven Az örök barátság jegyében Lázas tevékenység folyik a CSSZBSZ komárnói járási titkárságán, Nem is csoda, hiszen a barátsági hónap ünnepségeinek és reniezvényeinek lebonyolítása sok munkát igényel. A járás dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 44. évfordulója tiszteletére 40 millió korona értékben 740 kötelezettségvállalást tettek, ezzel is kifejezésre juttatva a szovjet nép iránti odaadásukat. A barátság és béke stafétája ebből a Járásból 57 ajándéktárgyat, ezenkívül 568 üdvözlő szalagot vitt a szovjet dolgozóknak. A járási manifesztáción 8000 dolgozó vett részt. A barátsági hónap keretében 140 előadást tartanak a járásban szovjet írók alkotásairól. 860 előadás az SZKP XXII. kongresszuséval, a Szovjetunió békepolitikájával, a szovjet tudomány és technika fljdonságaival stb. foglalkozik. A barátsági hónap folyamán a járásban 600 új tagot szerveznek be a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetségbe s 748 előfizetőt nyernek meg a szovjet lapok részére. Andriskin József, Komárno Az 1960-ban elért eredmények nem váltak a levicei járásban levő domašei szövetkezet tagjainak dicséretére. 60 ezer liter tejjel maradtak adósak a közellátásnak... Igaz, hogy ez a szövetkezet nem egy dolgozóját bántotta. „Mit fognak Egyre jobban A szövetkezet 20 taggal kezdte működését. Tudjuk, hogy minden kezdet •ehéz. Így a kleňanyi EFSZ-tagoknak Terven felül A Čierna Lehota-i szövétkezeteseknek jó a hírük a rožňavai járásban. Feladataikat becsülettel teljesítik. Most is felülvizsgálták a termelés lehetőségét és vállalták, hogy terven felül 51 000 tojást és 10 000 liter tejet adnak el az év végéig. A Jelšavai Állami Gazdaság dolgozői szintén szép kötelezettségvállalást tették. 100 mázsa sértéshúst, 30 mázsa borjúhúst, 24 mázsa bárányhúst és 25 000 tojást adnak el terven felül, és az év végéig kiegyenlítik a lemaradást a tejeladásban. Rajczi Dezső, Hrhov Gyorsítsuk meg a mélyszántás ütemét A rožňavai járásban az őszi mélyszántás jelenlegi állapotából azt látjuk, hogy nem minden gazdaság teszi meg a kellő Intézkedéseket, mert a járás területén még sok föld szántatlan. Ilyen ütemben a mélyszántás december közepéig elhúzódna. Jelentősen meggyorsulna a munka, ha az alkalmas traktorok két műszakban dolgoznának, amire minden mezőgazdasági üzemben lehetőség nyílik. Intő például szolgáljon a tavaly ősszel végzett mélyszántás, amikor is a föld 30 százaléka szántatlan maradt, amiből jelentős károk keletkeztek, mivel a gazdaságok a tavaszi szántásban nem érték el a tervezett hektárhozaraokat. R—d. is kezdetben sok nehézséggel kellett . megküzdeniök. Az első mindjárt az állatok összpontosításánál mutatkozott. A munka sem ment úgy, ahogy menni kellett volna. Az őszi munkálatoknál nagy hibák mutatkoztak. Az EFSZ vezetőségének hosszas fáradozással sikerült a rendes kerékvágásba terelni a munka menetét. A szövetkezet évről évre növelte vagyonát, egyre több gabonaneműt és húst adott a közellátásnak. A nagyüzemi gazdálkodásé a jövő, ezt tartja szem előtt a kleňanyi EFSZ tagsága is és lelkesen halad a kommunizmus felé vezető úton. Oroszlány János, Lučenec Értékes felajánlások A kelet-szlovákiai kerület 13 építészeti vállalata kötelezettségvállalást tett, amely szerint több miiit 79 millió koronával járulnék hozzzá „a harmadik ötéves terv alapjához". Ezt az összeget több mint 7066 újítási javaslat megvalósításával akarják elérni. A legértékesebb felajánlást a košlcei Mélyépítészeti és Kohóipari vállalatok dolgozói tették, akik újítási javaslataikkal 33 millió korona megtakarítást akarnak elérni. A kerület építői-újítói nemcsak beszélnek. hanem cselekednek is. A harmadik negyedévben 222 újítást nyújtottak be. Ebből 5 millió korona értékben 120-at realizáltak. Szép eredményeket érnek el a Kelet-Szlovákiai Vasmű építői is, de ök korántsem használnak ki minden lehetőséget, melyet a hatalmas építkezés számukra nyújt. R. Stýbar, Košice ANTAL JÓZSEF, A LEGJOBB ÁLLATGONDOZÓ rólunk gondolni a többi szövetkezetben. Talán azt is, hogy nem értünk a munkához." Így gondolkodott Németh István zootechnikus is, aki e tisztséget 1960. szeptember 1-én vette át, valamint az állattenyésztési termelés többi illetékes dolgozója is. A tejtermelésben a lemaradás okait ismerték. Elsősorban annak következménye ez, hogy nem gondoskodtak megfelelően a fejőstehenekről, nem végezték jól az etetést és elhanyagolták az új technológiát. — Emberek, kell már valamit tennünk — mondotta még a tavasszal az egyik taggyűlésen Németh zootechnikus. A munka megjavítására sok javaslat hangzott el. A legkezdeményezőbbek azonban az állatgondozók és a fejőnők voltak. És fgy március elején értékes szocialista kötelezettségvállalás született. Az állatgondozók, fejőnők és zootechnikusok az SZKP XXII. kongresszusának tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy az idén a tervezett 282 000 liter tejen kívül 15 000 liter tejet adnak a közellátásra. Ezenkívül kötelezték magukat, hogy száz tehéntől 90 borjút választanak el, továbbá gondoskodnak arról, hogy a szarvasmarhák TBC-megbetegedése ne haladja meg az egész állomány számának egy százalékát stb. A vállalást nem marad csak yállalás. Az egyik intézkedés a másikat követte. Megkezdték a takarmányadagok minőségének megjavítását s a zootechnikus és az állatorvos felügyelete alatt „recept szerinti" összeállítását. Nagy figyelmet kezdtek szentelni az istállótrágyának is. Szakszerűen raktározták el, hogy minősége minél jobb legyen. A szövetkezetesek munkájában a legjobb segítséget éppen az új technológia nyújtja: a fejőstehenek és a növendékállatok szabad kifutója, a gépi fejés stb. A fejőstehenek tuberkulózisának felszámolása folytán a szövetkezet betartja a tervezett fejőstehén-állományt, sőt az év végéig 205 tehénre számítanak, vagyis 5-tel többre, mint amennyit a terv meghatároz 1 A lelkiismeretes gondozás a higiénia és az etetés — hamarosan kedvezően megnyilvánult a tejhozam növekedésében. A legjobb eredményt az 1. számú tehénistállóban érik el. A gondozók és fejőnők kollektívája most átlagosan napi 9,3 liter tejhozamot érnek el tehenenként. Ez körülbelül 8 dcl-rel több a tervezettnél. Ez azonban nem minden. A második félév kezdetén az SZKP XXII. kongresszusának tiszteletére további kötelezettségvállalást tettek arra, hogy a közellátásra 30 000 liter tejet adnak terven felül, s a kommunizmus építői moszkvai tanácskozásának folyamán e kötelezettségüket 80 000 liter tejre emelték. Igen, az év végéig 80 000 liter tejet adnak terven felül dolgozóink, gyermekeink számára. Hogyan teljesítik az állattenyésztési termékek, konrétan a tej tervezett árutermelését, hogy ily magasan, túl akarják szárnyalni a tejbeadást? — A terv szerint az idén minden fejőstehéntől 2800 liter tejet kell termelniük. A tejhozam növekedése következtében eddig minden tehéntől átlagosan körülbelül 2650 litert termeltek. Németh zootechnikus szerint az év végéig arra számítanak, hogy minden fejőstehéntől körülbelül 2950 liter tejet fejnek. Ennek érdeméből október 20-ig 46 000 liter tejet adtak el terven felül. Több mint 30' fejőstehén jobb gondozása és etetése következtében évi tejhozamuk meghaladja a 4500 liter tejet, sőt két tehén tejhozama 5000 literen felül van. A legjobb eredményeket Antal József fejőgulyás éri el. Valóban mesterien érti dolgát. 15 000 liter tejet termelt terven felül, s az év végéig további 10 000 literrel akarja e menynyiséget növelni I A következetes ellenőrzés az állattenyésztési termelésben megmutatkozik a sertés-, a hízómarha- és a tojóstyúk-tenyésztésben is. De a legjobban az árutermelés teljesítésében NÉMETH ISTVÄN, A ZOOTECHNIKUS V érezteti hatását. A sertéshús felvásárlásának időtervét 100 százalékon felül teljesítik, az egész évre tervezett 315 mázsa marhahús eladását már teljesítették, sőt a múlt napokban eleget tettek a tojás egész évi tervezett felvásárlásának is, úgyhogy az év végéig 5000 darabbal akarják túlszárnyalni a tervet. Ezek az eredmények újból azt bizonyítják, hogy csupán a lelkiismeretes gondozás, a munkához »aló jó viszony hozza meg a kívánt gyümölcsöt. S természetesen szerepet játszik itt az ís, hogy a dolgozók anyagilag érdekeltek a tervezett feladatok teljesítésében. J. S. A nagyüzemi termelési technológia a jövedelmező tejtermelés útja & lakosság táplálkozásának legfonfosabb szükségletel közé tartoznak q tej- és tejtermékek. Csupán Szlovákiában évente több mint 3 milliárd liter tejet fogyasztunk. Ez ugyan kétségtelenül nagy mennyiség, de táplálkozásunk összetételének megjavítása érdekében a legközelebbi években lényegesen fokoznunk kell e termékek fogyasztását. Ezért az ember azt várná, bogy ennek a nélkülözhetetlen élelmiszernek megfelelő figyelmet szentelnek a termelők és az élelmiszeripar egyaránt. Sajnos azonban számos állami gazdaságunk, de főként szövetkezeteink gyakorlata ennek éppen az ellenkezőjéről tanúskodik: lehetőségeinkhez képest lassan növekszik a tehenek hasznossága, sok helyütt az a szándék, hogy csökkentsék a tehénállományt, s eanek következménye, hogy nem teljesítik a tejeladás tervét. Meddő viták A téli hónapokban, de főként tavasszal gyakran olyan hangokat hallunk, hogy — nincs takarmányunk, nem tudunk eleget termelni, éppen csak létfanntartási adagokat adunk az állatoknak, stb. Így azután a tejhozam rendszerint egy jó kecske tejhozamának színvonala alatt mozog. A tehenek fogynak, sorvadnak, szemlátomást vesztenek súlyukból. A tavaszi hónapokban azután a zöld takarmány sem szolgálja a termelés növelését, hanem csupán „bepótolja" azt, amit a télen elvesztettünk. Érthető, hogy az ilyen „termelés" nem lehet jövedelmező. A tejtermelés csekély jövedelmezőségéről szóló elméletet alátámasztje az a tény is, hogy a legtöbb mezőgazdasági tizemben erre a termelési ágazatra igen sok és fáradságos emberi munkát kell fordítani. A tejtermelésben a bérek és jutalmak nem ritkán az önköltség 50, sőt több százalékát is elérik. Annak az elméletnek a táplálásához, hogy a tejtermelés nem rentábilis, nem csekély mértékben járulnak hozzá a termelők és a tejcsarnokok közötti viták, súrlódások a tej zsíradéktartalmának, s ennek alapján felvásárlási árának a meghatározásánál. E problémák és más kérdések körül végeláthatatlan viták folynak, de arról kevés szó esik, hogy mit kell tenni, milyen kérdéseket kell megoldani a tejtermelés jövedelmezővé tétele érdekében. A válasz a CSKP KB és az SZLKP KB határozataiban található meg, amelyek kimondják, hogy a nagyüzemi termelési technológiát be kell vezetni a növényi és az állattenyésztési termelésbe — tehát a tehén tenyésztésbe is. Egyértelmű felelet Ha a statisztikát nézzük, megállapíthatjuk, hogy nálunk igen sok olyan állami gazdaság és EFSZ van, melyekben egy liter tej termelésének költsége két korona körül mozog, míg a felvásárlási ár 1,80 korona. Ebből a tényből az EFSZ-ek és állami gazdaságok nem egy ökonómusa azt a következtetést vonta le, hogy a tejre ráfizetnek, hogy a tehéntartás nem jövedelmez és ezért ez olyan áldozat, amelyet a mezőgazdaság „öntudatosan" hoz közellátásunk érdekében. A valóságban azonban éppen az öntudatosság hiányáról van szó a termelésben, ami abban mutatkozik meg, hogy továbbra is ragaszkodnak a régi, kisüzemi termelési technológiához. Ez az egyedüli és alapvető oka a tejtermelés csekély jövedelmezőségének. A tejtermelésben a rentabilitás növelése lényegében azt jelenti, hogy többet, jobbat és olcsóbban kell termelni. És ha feltesszük a kérdést, vajon a költségeket csökkenthetjük-e, úgy, hogy a tejtermelés magasfokúan rentábilis legyen, egyértelműen azt válaszolhatjuk — igen, ez lehetséges. Kezdjük a bérköltségekkel, s vegyük alapul a Kvetoslavovi Állami Gazdaságot, mely két istállóban olyan eredményeket ért el, amelyek minden szónál szebben beszélnek. óra alatt 8,5 liter tejet termel, a szabad istállózásnál 1 óra alatt 25,5 liter tejet is kitermel. A megfigyelés 232 napja alatt a termelés brutto értéke az első esetben 27 282 koronát tesz ki egy dolgozóra számítva, második esetben azonban 81847 koronát ér el. A takarmányra fordított kiadások a gazdaságban mindkét esetben lélyegében yegyformák voltak. A figyelemmel kísért időszakban: az 1960-as és az 1961-es években csaknem 5 hónapon át az állatokat herefüves réteken szakaszos rendszerrel legeltették. Az egész megfigyelési időszak alatt állatonként és naponként átlag 2,70 korona értékű silókukoricát, 0,76 korona értékű zöldcsalamádét, 1,08 korona értékű lucernaszénát, 0,51 korona értékű takarmányszalmát, 1,19 korona értékű szemestakarmányt' és 0,59 korona értékű zöldtakarmányt fogyasztottak el. A takarmányra fordított összköltség tehát állatokként és naponként 7,58 koronát tett ki, ami egy liter tejre átszámítva 1,06 koronát jelent. A problematikában jártas emberek ažt az ellenvetést tehetik, hogy az egyes takarmányféléket igen alacspnyra értékelték. Mi ls ezen a nézeten voltunk, míg az elvtársak meg nem győztek bennünket arról, hogy a szálas takarmányt valóban önköltségeik alapján, a szemestakarmányt pedig a felvásárlási árakon értékelték. A takarmány alacsony árai — szintén a nagyüzemi termelési technológia eredménye, amikor a takarmánytermelésben a döntő szó a gépeké. A gazdaságban ugyanis komplex gépesített brigádok dolgoznak és így kézimunkára egyetlen takarmányfélénél sem volt szükség. A gépi termelés, amit a mezőgazdaságban csak komplex gépesített brigádok formájában lehet érvényesíteni, lehetővé tette a takarmánytermelés költségeinek csökkentését. Itt megtaláljuk a választ arra, hogyan lehet csökkenteni a tejtermelésnek e második és igen fontos tételét. Az egy liter tej termelésére eső költségek végső összefoglalása ezután a következő: A tehenek Szabadistállózás gondozásának halszálka-rendszerű régi módszere fejőállás A 90 941 liter tej termelésére eső bérköltség (beleértve a takarmánybehozatalt) Kčs 57 348 20 639 Egy liter tej termelésére eső bérköltség 0,65 0,24 8 százalékos pótlék az üzem-költségre 0,57 0,21 10 százalékos betegbiztosítás 0,06 0,02 Egyéb költségek (állatorvosi * 0,05 szolgálat, stb.) 0,06 * 0,05 Egy liter tej termelésére eső bérköltség összesen Kés 1,34 0,52 A tehenek gondozásának régi módszere Szabad istállózás halszálkarendszerű fejőállás Különbség Takarmányra fordított költségek 1,06 1,06 — Bérköltségek 1,34 0,52 0,82 Kčs Leszámított melléktermelés 0,14 0,14 \ — Egy liter tej termelésének teljes önköltsége 2,26 1,44 0,82 Kčs A fenti összehasonlítás alapján, amikoris 80 tehén gondozását az első esetben 8, másik esetben csak 2 alkalmazott végezte, tehát azt válaszolhatjuk, hogy — a tejtermelés rentabilitása növelésének egyik útját a nagyüzemi termelési technológia bevezetése, a tehenek szabad istállőzása és a gépi fejés bevezetése jelenti. A bérköltség itt 70—75 százalékkal csökken, amellett a munka termelékenysége több mint 200 százalékkal emelkedik. Az első esetben a tehéngondozás régi módszere mellett — 8 órás munkaidőre átszámítva — egy gondozó egy Nos, nem kétséges, hogy mi rentábilis és mi nem, jobban mondva, mi járulhat hozzá a tejtermelés rentabilitásának növeléséhez. A nagyüzemi termelési technológia, a tehenek szabad istállózása az, ami lehetővé tette számukra, hogy a tej minden literjénél 36 fillér tiszta nyereséget elérjenek 1 Ez az út vezet a tejtermelés magas fokú jövedelmezőségéhez. Persze kétséges és gazdaságilag egyáltalán nem helyes az elosztás módszere, illetve az egyes termelőhelyek üzemköltségeinek a kifizetett bérek koronájára átszámított megterhelése. Ez a tény jelentős mértékben eltorzítja az egy liter tej termelésére eső költséget (arról nem ls beszélve, hogy a 88 százalékos üzemköltség nem gazdaságos, túlságosan nagy). így pl. a mi esetünkben egyforma mennyiségű tej kitermeléséről van szó. Az első esetben azonban a tej minden literjét 0,57 korona, míg a második esetben csak 0,21 korona költség terheli. Ugyanakkor nem állíthatjuk, hogy a szabad istállózásnál az üzemköltség általában lényegesen alacsonyabb volna. kiviláglik, hogy annak felbontását helyesebben kell meghatározni. A felbontás alapjául semmi esetre sem szolgálhat a munka díjazására kifizetett korona-érték. Ugyanis így mesterségesen növekednek a költségek a több emberi munkát tgénylő ágazatokban, úgyhogy az állattenyésztési termelés a fokozódó gépesítés ellenére is mindig hátrányos helyzetben lesz a növénytermeléssel szem(Folytatás az 6. oldalon) ÜJ SZÖ 5 * 1981. december S: