Új Szó, 1961. december (14. évfolyam, 333-362.szám)

1961-12-03 / 335. szám, vasárnap

Milliós megtakaiítások nyomában Tanácskozik a magyar újítók és feltalálók III. országos kongresszusa December 3-án tanácskozásra ülnek össze a Magyar Népköztársaságban folyó széleskörű társadalmi újítási és ésszerűsítési mozgalom legjobbjai, hogy megtárgyalják azokat az eredményeket, amelyeket a mozgalom a legutóbbi tanácskozás óta elért . és tneghatározzák az újítómozgalom területén kifejtendő tevékenység irányvo

; nalait. Különös jelentőséget ad a tanácskozásnak az a tény, hogy a magyar országgyűlés néhány héttel ezelőtt fogadta el az ötéves terv törvényét és ezzel kijelölte a feladatokat az iparfejlesztésben. Az ötéves terv során a magyar ipar ternfelése 48— 50 százalékkal növekedik, ami évenként átlagosan 8,5 százalékos növekedésnek felel meg. E program végrehajtásában az ötéves terv nagyban épít az újltómozgalomra is. A legutóbbi tanácskozást éppen három esztendeje, 1958 decemberében tartották. Három esztendő telt el azóta és ez az időszak eredményekben rendkívül gazdag volt. Olvasóinkat bizonyára érdeklik azok a számadatok, melyek méltóképpen jellemzik a magyarországi újítómozgalom hatékonyságát. Világszerte kedvelik az Ikarus autóbuszokat A magyarországi IKARUS autóbuszok már 30 államban közlekednek. Rövid Időn belül a budapesti Ikarus gyár már Ghanába, Törökországba és Kubába is szállítja' járműveit. A magyar autóbuszokat főként megbízhatóságukért' és korszerű berendezésükért kedvelik. A világpiacon, például Argentínában, Indiában, az EAK-ban, Spanyolországban s másutt is az IKARUS autóbuszok gyakran viszik el a pálmát a kapitalista államok fejlett gépkocsi iparának erős versenyében. t CTK) Hatvanezer tonnás tankhajók A leningrádi hajógyárban nemrégiben két egyenként 60 ezer bruttó regiszter tonnás tankhajót bocsátottak vízre. A 230 méter hosszú és 31 méter széles hajóóriások 43 ezer tonna nyersolajat és olajszármazékot szállítanak majd. A hajóturbinákat és a tartályok szivattyúberendezéseit egyetlen központ diszpécser-pultról vezérlik. A közeljövőben a leningrádi hajógyárban újabb hatalmas tartályhajókat bocsátanak majd vízre. Kezdjük a találmányokkal. Előzetes számítások szerint az 1960-as esztendőben minden realizált találmány átlagosan 1,7 millió forintot eredményezett a magyar népgazdaságnak. Az egyik legérdekesebb találmány az Egyesült Gyógyszergyárban született meg, ahol kidolgozták a gyógyászatban oly nagy jelentőségű treo-B {pnitrofonil) szorin gyártását. Ez as anyag a gyógyászatban oly nagy Jelentőségű antibiotikumok egyikének alapanyaga. A gyár ésszerűsítői munkájukkal évente hozzávetőlegesen tó millió forint megtakarítását teszik lehetővé. Szép munkát végeztek a közlekedés újítói is. íme egy adat ennek igazolására : három és fél év alatt [1958 januárja és 1961 júliusa között) több mint 110 millió forint értékű megtakarítást eredményező újítást dolgoztak ki. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a mező-, erdő- és vízgazdálkodás terén folyó újítómozgalom sikereit sem. Mohácsi Károly és újítótársai az öntözési kultúra fejlesztése érdekében dolgozták ki az úgynevezett csőkutas permetezőeljárást, amelyet azóta sikerrel hasznosítanak a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban egyaránt A mező- és erdőgazdasági dolgozók ésszerűsítési és újítómozgalmának eredményeként a legutóbbi országos tanácskozás óta 137 millió forint megtakarítást értek el. S hogy értékeset alkotni milyen különböző utakon lehet, azt az ésszerűsítők a legutóbb érdekes módon bizonyították be. Budapest IX. kerületében mozgalom indult az üzemeken belüli szállítási útvonal lerövidítése érdekében. Minden méter, mellyel a félkésztermék rövidebb úton jut el a következő gépig, több ezer forintos megtakarítást eredményezhet. Természetesen az eredmények mellett számos probléma is foglalkoztatta az újítókat. Előfordul még, hogy egyes esetekben akadozik az elfogadott újítások kivitelezése, ami az újító egyéni hátránya mellett a népgazdaságot ís károsan érinti. Bizonyos fogyatékosságok észlelhetők még a szabadalmak iparágak szerinti megoszlásában; így az építőiparban jelen* leg jóval kevesebb a megadott szabadalmak száma, mint például a nehézipar-, vegyi- és gépipar területén. A 700 küldött, akik a legkülönbözőbb magyar gyárakat, vállalatokat és állami gazdaságokat képviselik, ezeket a problémákat is érinteni fogják, mikor beszámolnak a munkahelyükön folyó ésszerűsítési és újítómozgalom legfrissebb eredményeiről. Ligeti György Rbhamosan fejlődnek, csinosodnak falvaink és városaink. Ez a folyamat megy végbe Trnaván is, ahol az utóbbi három év alatt sok új ház, utca, park, óvoda, üzlet stb. épült. Az új lakások száma meghaladja az 595-öt. Képünkön: A Szlovák Nemzeti Felkelés nevű új utca. (-Š. Súry — ČTK — felv.} Nagy a különbség Annak idején az esztergomi káptalan reverendás urai nem véletlenül szemelték ki prímási birtoknak a Duna a Garam és az Ipoly folyó mentén húzódó, legjobban termő lapos területeket. — Hm... az „isten szolgái" tudták, mit csinálnak — emlékezik vissza Bábindeli Márton a letűnt főispániJegyzői világra, ahol a föld javait, a cselédek keserves munkájának gyümölcseit a magas hierarchia urai bitorolták. . — A hercegprímás uradalma — mondják az idősebbek — 99 majorból állt és több mint 55 ezer hektár dúsan termő földterületen terjeszkedett. Nána környékén ebből a birtokból közel 4 ezer hektár tartozott a prímási uradalomhoz, melyet 16 évvel ezelőtt az állami gazdaság vett művelés alá. Az uradalom tulajdonosai és lakájaik kezdetben nem nagy jövőt jósoltak a fiatal, szakemberek híjján létesült gazdaságnak. A volt cselédek azonban, akik a termelésben gyakorlatilag jártas emberek voltak, derekasan megállták helyüket a több ezer hektáros nagyüzem irányításában és a termelés megszervezésében. ' — Hol tart ma a Nánai Állami Gazdaság? — szegeztem a kíváncsi kérdést Medovarszky Mihály igazgatónak. — Másfél évtized alatt sokat fejlődött a gazdaság. A szocialista tervgazdálkodás szellemében termelő ! ipari üzemeink egyre több gépet gyártottak a mezőgazdasági termelés fellendítésére. Ennek köszönhetjük, hogy ma a gazdaságban a növénytermelés valamennyi munkafolyamatát — a cukorrépa egyelés kivételével — gépesíteni tudtuk. Nagy terhet vettünk le ezzel dolgozóink válláról. Az egykori uradalomból az állami gazdaság hat termelőrészleget alakított ki, ahol az utóbbi években sikeresen megoldották a termelés szakosítását. Berekben például a növendékállatok tenyésztésére vették a fő irányt. Ojmajoron a sertéshizlalást, az ebedi pusztán pedig a malacnevelést rendszeresítették. Az üzemrészlegek megszervezése gazdaságilag és politikailag is nagymértékben elősegítette az állami gazdaság fejlődését. A gabonatermelésben az idei aszályos év ellenére túlszárnyalták a tervezett terméshozamokat. Kostyál Károly agronómus ezt azzal magyarázza, hogy évente a szántóföldek 27—28 százalékát látják el kellő mennyiségű istállótrágyával, minden munkát pontosan ' az agrotechnikai határidők betartásával végeznek el. Az állattenyésztésben főleg a sertések hizlalásánál értek el jó eredményeket. Ezenkívül jó ütemben halad a szarvasmarhaállomány megtisztítása a tbc és bang megbetegedésektől, Az év végi pénzügyi mérlegről pontos kimutatás ugyan még nincs, de a gazdálkodás kilenc havi eredményeiből — 995 ezer koronával szárnyalták túl a tervezett bevételeket — arra lehet következtetni, hogy sikeresen zárják a termelésre egy cseppet sem kedvező esztendőt. A világ leghosszabb kőolajvezetéke A végtelen barabinszki sztyeppén úgy elvész az építők tábora, mint egy szigetecske a nyílt tengeren. Köröskörül nincs élő lélek, csupán a magas fű. bokrok és ismeretlen tavak. A táborban lakószoba, étterem, vtirössarok — s mindezt öt vasúti kocsiban rendezték be. Nem messze garmadába rakott csövek s arrébb a magas, kúpalakú cilinderekből vastag tömlők kígyóznak. Egy-egy tömlő rövid pisztölyfélével végződik, melynek torkából vékony drót nyúlik ki. Mihelyt ez a drót két cső peremével érintkezik, kékes kődbe burkolt szikrák villanak fel. A gazelektromos automata ötven méteres csőrészeket begeszt. Ezeket aztán a daruk acél emelőkarjai pótkocsis autókra rakják s egyik autó a másik után porfelleget kavarva robog a sztyeppében, melyet átszel a kőolajvezeték. A történelem ilyen gigantikus kőolajvezetéket nem ismer: négy és félezer kilométer bosszú lesz. Tujmazy baskir városnál kezdődik és Irkutszkban végződik Távolságával felülmúlja a világ eddig legnagyobb, amerikai — ún. „Nagyujj" —, és a „Transzarab" kőolajvezetéket. A kettő hossza együttvéve kb. négyezer kilométer. Tekintsünk a Szovjetunió térképér

e s nyomban szembetűnik, hogy a nagyobb városoknál a vasútés útvonalak össze-, majd szétfutnak. De nem látjuk a többi, nem kevésbé fontos, a föld alatt felépült vezetékeket, vagy ahogy mondani szokás: a csőszállítási hálózatot. S ez bezzeg gyakran nagyobb „rakományt" szállít, mint a vasút —, a szállítás pedig sokkal-sokkal olcsóbb. A láthatatlan földalatti vezetékekben, mint valami örvénylő folyó vize áramlik a kőolaj, benzin, petróleum ... A Szovjetunióban sok vegyiüzem épül a hétéves, terv folyamán Az üzemek nyersanyaga: a kőolaj és annak feldolgozásánál nyert anyagok. Nemrég Jártam egy ilyen vegyiüzemben, egész nap róttam a műhelyeket, érdeklődéssel figyeltem a gépeket, melyek ezer és ezer új autógumit készítenek. — Mennyi nyersanyagot fogyaszt egy ilyen üzem? Győzi ezt a vasúti szállítás? Amikor a főmérnöknek feltettem ezt a kérdést, így válaszolt: — A nyersanyag-szállításnál a vasutat nem vesszük igénybe. Speciális. láthatatlan nyersanyaggal rendelkezünk, mely melegíti és öltözteti ís az autókat. Andersen egyik meséje jutott eszembe, melyben két furfangos felajánlja, hogy a királynak fényűző ruhát varr. A kelme állítólag csodálatos volt: csak az okosok látták A többiek részére láthatatlan ... — Mint Andersen meséjében? — kérdeztem. — Nemegészen. Az autógumi a kőolaj feldolgozásánál képződő gázból készül. S ez a gáz csöveken keresztül érkezik az üzembe. Ez már igen. Az ember nem is gondolná, mi minden készül gázból! Glicerin, éter, plasztikusés műanyag, bunda, bőr, műtrágya, szesz, orvos- • ság és több száz hasonló árufajta. Vegyük például a kaucsukot. Valamikor a forró éghajlatú országokból hoztuk be, ahol kaucsukfák nőnek. Am az ilyen kaucsuk igen drá^a volt. A szovjet tudósok — elsőként a világon — felfedezték, hogy kaucsukot burgonyából, cukorrépából és gabonából is lehet készíteni. Ez a tudomány és technika győzelmét jelentette. Csakhogy a burgonya, cukorrépa és a gabona — élelmiszer s egy tonna kaucsuk előállításához kilenc tonna gabonára, vagy huszonkét tonna burgonyára, vagy harminc tonna cukorrépára volt szükség. Vagyis a kaucsuk készítésének ez a módja is költségesnek bizonyult. Mi volt hát a teendő? A tudósok ismét megtalálták a kiutat. Rájöttek ugyanis, hogy a kaucsuk kőolajból is előállítható. Ezáltal több millió tonna burgonyát, cukorrépát és gabonát szabadítottak fel jobb és hasznosabb célokra. Ilyen erő rejlik a kőolajban

. Ezért van szükség a vezetékekre. Ezért tulajdonítunk óriási jelentőséget a Tujmazy Irkutszk között épülő vezetéknek, mely Szibériában az üzemek, építkezések, kolhozok és szovhozok sokaságát látja' el hajtóanyaggal és olajjal. A kőolajvezeték építése nincs befejezve, eddig még csak az egyik vonal készült el Novoszibirszkig. Az elsővel párhuzamosan a második „csőszálat" is lerakják s a kettős földalatti „útvonal" hossza megközelíti a kilencezer kilométert, ami a földgömb kerületének majdnem egynegyede. A vezeték építőinek sok akadályt kell leküzdeniük. Gyakran előfordul, hogy a hegesztő egyben hegymászó, a betonozó pedig búvár. Ahhoz, hogy mondjuk a szalairszki hegység meredek oldalain lerakhassák a vezetéket — először az ösvényeket, árkokat kell kivájniuk. Elől a búlldozérek haladnak. Döntik a fákat, egyengetik a talajt De milyen veszélyes munka ez! A bulldózérok széles lánctalpai nem mindig képesek megtartani a gépet a meredeken. Ilyenkor jönnek a traktorok s acélsodronyok segítségével tartják vissza a bulldózért. Ha aztán az ösvény elkészült, a bulldózérek helyét az aknászok váltják fel. A sziklában máskép nem lehet árkot vájni. Robbanás -robbanást követ

. Aztán ismét a bulldózéreké a szó, eltávolítják a köveket s kész az árok. Munkához látnak a szerelők. A traktor ötven méteres csövet vontatva kapaszkodik fel a meredeken. Már-már úgy látszik, hogy lefordul a sziklákról. Am a traktoros mesterien vezeti gépét, áthalad a veszélyes övezeten. Fenn a laposon az emelődaru „átveszi" a csövet és elhelyezi az árokban. És hogyan dolgoznak a búvárok? A kőolajvezeték utolsó része eltűnt a Jeniszej jegén vájt széles és hosszú nyílásban. Húsz méter mélyre süllyedt, ám a folyó gyors folyása behordja a fenéken készített árkot. A csövet meg kell terhelni, hogy a helyére „feküdjön." Leszállnak a búvárak. A kompon várják a jelzést, hol kell a vezetéket megterhelni. Jön a jelzés nemsokára —, de nem a várt: , — A csövet nem látjuk! Nem könnyű tájékozódni a hideg, zavaros vízben. Nem segítenek a nagy fényszórók sem. Fiodor Kuc, az egyik búvár hirtelen arra eszmél, hogy egy lépést sem tud tenni. A tömlő, melyen keresztül a kompon levő barátaival beszélt, mintha gúzsba kötötte volna. A búvár erre jelt adott, hogy húzzák fel. De ez sem ment. A többi búvár segítségére sietett. Ám minden erőfeszítés hiábavaló volt: senlíi sem találta meg, hova akadt be a tömlő. S az az idő, mely megengedhető, hogy a búvár a víz alatt tartózkodjék — már elmúlt. A nagy nyomás szorította a mellet, a fül kellemetlenül hasogatott. Fiodor Kucnak ekkor az a gondolata támadt, hogy a csövet, melyet nem vett észre a zavaros vízben — bizonyára többször megkerülte s a tömlő a csőre csavarodott. Felidézte hát mozgásait, s azokat ellenkező irányban megismételte. Így szabadult ki a víz fogságából. A hétéves terv végéi

g a Szovjetunióban még több mint harmincezer kilométer kőolajvezeték épül. Lehetetlen felsorolni azon városok neveit, melyeket kőolajvezetékek kötnek majd össze. Ezek egyike a Volga-Közép-Európa között épülő Barátság nevű kőolajvezeték, melyet a Szovjetunió Lengyelországgal, a Német Demokratikus Köztársasággal, Csehszlovákiával és Magyarországgal közösen épít. B. LVOV Severim Árpád főtechnikus a gas? ' daság termelésének hatékonyságáról tájékoztatott: — Távolról sem vagyunk megelégedve az eddigi eredményekkel. Még mindig túldrágán termelünk , 1 liter tej önköltsége 2,01 koronát, a sertéshús kilogrammja 9,77 koronát a tojásé pedig 1,56 koronát tesz ki. Ezek a mutatók azt igazolják, hogy az egyik legfontosabb szakaszon — a takarmánytermelésben — nem tartunk lépést az állatállomány számszerű növekedésével. Fábián Imre mérnök zootechniku® pontos kimutatást tett elém az egész gazdaság évi takarmányszükségletéről. Az állattartáshoz a gazdaság dolgozói 12 hónap alatt 31 ezer 980 mázsa szálastakarmányt, 50 ezer 881 mázsa szemestakarmányt, és 268 ezer 285 mázsa silóanyagot használnak fel. — Milyen mértékben képesek fe.dezni a szükségletet? — Arról már igen sokat lehetne beszélni — folytatja a zootechnikus. Silótakarmányból és szálasból még csak biztosítani tudjuk a szükséges mennyiséget. Ám komoly bajok merülnek fel a szemestakarmányellátás területén. Évről évre alacsonyabb az árpa és a kukorica terméshozama, ami azzal magyarázható, hogy az évi átlagos csapadékmennyiség körzetünkben nem haladja meg a 480 mi* limétert. Nagyon ingadozó, szélsőséges környékünkön az időjárás, még a legnagyobb gonddal elvégzett munka eredményeit is kedvezőtlenül befolyásolja. A hatékonyság felülvizsgál lása során a gazdaság vezetősége, az üzemi pártszervezet és a szakszervezet bizottsága, az összes dolgozók arra a meggyőződésre jutottak : valamit mégiscsak tenni kellene, hogy az időjárás viszontagságaival eredményesen vehessük fel a harcot. —» Miben látják a megoldást? — fordultam a gazdaság legilletékesebb vezetőihez. — Szerintünk — veszi át a szót ismét Medovarszky elvtárs — a Garam, a Duna és az Ipoly folyókból megépítendő vízgazdálkodási rendszer teljesen megoldaná a takarmányés a kapásnövények termeléstének problémáját. Olyan öntözőrendszer építésére tettünk javaslatot a Földművelésügyi Minisztériumhoz, mely 2000 hektár elárasztását tenné lehetővé. Ebben az esetben az aszály nem vámolhatná meg a takarmánytermésünket, s nemcsak saját részünkre, hanem az állami tartalékalapokba is jelentős mennyiségű etetni valót juttathatnánk. Persze, ehhez nagy és többéves beruházásra lenne szükség, de kifizetődne, mert a szomszédos szövetkezetek is felhasználhatnák az öntözőberendezést. A Nánai Állami Gazdaság sok termelési problémával küzd, elődjének, a prímási uradalomnak termelési színvonalát messze túlszárnyalta. A követelmények azonban nagyobbak a gazdasággal szemben, mint amennyit eddig termelt. Népünk állandóan növekvő életszínvonala diktálja a termelésben is az ütemet, a fejlődésben nem lehet megállás. Az SZKP programja újabb lelkesedést öntött a dolgozókba, akik pártunk mezőgazdaságpolitikáját a termelőmunkában váltják valóra. — Ha a hercegprímásnak annak idején éhbérért voltunk kénytelenek dolgozni — jutott eszembe búcsúzóul Bábindeli Márton bácsi fogadkozása — akkor a sajátunkon, nekünk és a társadalom javára hatványozott erőfeszítéssel dolgozunk a gazdaság jó hírnevéért, a bőségesebb élelmiszerellátásért. SZOMBATH AMBRUS ÚJ SZÖ a • t