Új Szó, 1961. december (14. évfolyam, 333-362.szám)

1961-12-03 / 335. szám, vasárnap

Még kifejezőbb lesz bíróságunk népi jellege Hazánk felszabadítása után az emberek joggal tették fel a kér­dést: — Mi lesz azokkal, akik felelő­sek a fasiszták kegyetlenségeiért, a népünkön elkövetett gaztette­kért? A kommunisták tudták, hogy ez­zel kapcsolatban jelentős szerepe lesz az Igazságszolgáltatásnak. Ezért szorgalmazták, hogy a kiala­kult új feltételekkel és feladatok­kal összhangban bontakozzon ki bí­róságunk népi Jellege. A múltban nem volt arra példa, hogy a munkások és a földművesek . részt vettek volna a bíró­ságok munkájában. A burksoá mi­niszterek 1945 után sem akarták, hogy a kormány a nemzeti bizott­ságoktól kapott javaslatok alapján népbírókat nevezzen ki. Közvetle­nül a háború után azonban nem volt merszük ellenvetéseket tenni, hogy a sokat szenvedett és nagy áldozatokat hozott népi rétegek ne csak mint felperesek álljanak szemben a háborús bűnösökkel, de ítélkezzenek is. A bíróságokon azonban — lé­nyeges változások nélkül — megma­radt a régi apparátus, a burzsoá és kispolgári származású bírók. Maga az Igazságügyi Minisztérium, mely­nek élére a milliomos nemzeti szo­cialista dr. Jaroslav Stránský ke­rült, amennyire tudta, fékezte a forradalmi átalakulásokat, főleg az államosítást. Jellemző az akkori viszonyokra, hogy lényeges válto­zások nélkül érvényben maradtak a régi bírósági törvények, melyek nem egyeztek népi demokratikus rendszerünk alapelveivel. Mindezek ellen az emberekből, különösen 1948 februárjában, láva­szerűen kitört a felháborodás. A Rudé právo egyik szerkesztője így örökítette meg a Stránský igazság­ügyi miniszter utódánál, Drtinánál járt bányászküldöttség fellépését: „Zenkl eltűnt az ajtó mögött, de nyomban előjött Drtina. Valameny­nyien meglepődtek a változáson. Köztársaságunk leg­nagyobb községében, Kolárovón is bemutat­koztak a bírójelöltek a választóknak. Fűri Ernő, a HNB elnöke (baloldali képünkön) az egybegyűlteknek bemutatta a jelölte­ket. Michal Cigáň bi vatásos bírón kívül a kolárovói dolgozók maguk köréből 27 bi rót választanak, akik foglalkozásuk mellett töltik majd be ezt a tisztséget. (Csizmadia Z, felv.) — Drtina ... — súgja valaki há­tulról. Az? Hogy merészel a sze­münk elé jönni? Itf áll Prokop Drtina. Sápadt. Alacsony, gömbölyded, vastag csontkeretes szemüveget visel, a szemei szúrósak, dagadtak, a szája nyers. — A miniszterelnökhelyettes testvér nagyon még van terhelve, elvtársak. Javaslataikat nekem is elmondhatják. — Azt hiszem, ennél rosszabb dolog nem történhetett volna. A bányászok eddig még va­lahogy betartották az illemszabá­lyokat, de ezután mind egyszerre kezdtek beszélni. Mi van a mostl afférral? Miért engedi, miniszter úr, hogy a börtönökben kiváltsá­gaik legyenek a kollaboránsoknak és mindenféle szedett-vedett csir­kefogónak? Miért adnak kegyel­met a kémeknek és háborús bűnö­söknek. Ha a nemzeti szocialisták­nak nem tetszik, hogy a belügy­miniszter nyolc rendőrtisztet el­bocsátott, mi a helyzet az Igaz­ságügyi Minisztériumban? Hány kommunistát bocsátott már el, Dr­tina miniszter úr? Miért ellenzi a nemzeti biztosítást, a földműves­adók leszállítását, miért szavazott a milliomosok adója ellen, miért szabotálja az új alkotmány kidol­gozását? A sok miértet dolgozók mond­ták, akik fel voltak háborodva az Igazságügyi Minisztérium és a bí­róságok 1948 előtti tevékenysége miatt. Azért idéztem szavukat, mert náluknál aligha mérlegelhetnénk jobban ezt az időszakot. Ismeretesek az 1948. után bekö­vetkezett változások. Tanúi voltunk a bíróságok megújhodásának. Az Igazságügyi Minisztériumban és a bíróságokon végbement személyi változásokkal megjavult, proletár osztályjelleget kapott az igazság­szolgáltatás. A termelőmunkában élenjáró dolgozók megfelelő elő­képzés után jogot tanultak. Az Igazságügyi Minisztérium mel­lett Is Iskola nyílt, melyben mun­kás* és parasztfiatalokat készítet­tek elő a bírói és ügyészi pályára. A népünkhöz és rendszerünkhöz hű bíróknak már nem kötötték gúzsba a kezét a burzsoá köztár­saság idején hozott törvények. A népgazadsági terv mintájára készített úgynevezett jogászati kétéves tervben új polgári és bün­tetőjogi, valamint családvédelmi törvények születtek. Ezek már < teljes egészében összhangban ] vannak népünk és rendszerünk érdekeivel. Maga a május 9-i alkotmány is leszögezte bíróságunk népi jelle­gét. Eszerint a hivatásos bírók és a népbírók egyforma döntési jog­gal rendelkeznek. A bírók feladata lett, hogy a törvényeket és más jogi előírásokat népi demokrati­kus rendszerünk alapelveinek szel­lemében magyarázzák. 1949-ben a Nemzetgyűlés törvényt hozott bí­róságaink népi jellegének elmélyí­téséről. A bírósági dolgozókkal ezután gyakrabban találkozhattunk az üzemekben és falvakon rendezett gyűléseken. A bírók hatottak a dolgozókra, hogy ne kövessenek J el törvénysértéseket. A népbírók is i munkahelyükön és lakóhelyük környékén eredményes népnevelő­munkát fejtettek ki. A múlt évben elfogadott szocia­lista alkotmányunk az új szocialis­ta társadalmi rendszerünknek megfelelően határozta meg az igazságszolgáltatás alapelveit. En­nek megfelelően új bírósági tör­vények lépnek életbe. Oj továbbá az ] is, hogy a bírókat közvetlenül a nép választja és vissza is hívhat­ja tisztségükből. A bírók rendsze­resen számot adnak majd válasz­tóiknak munkájukról, píróságunk demokratizálása, népi jellegének további kibontakozása kommunis­ta pártunk és kormányunk poli­tikája alapján válik valóra. Né­pünk az ilyen politikát teljes mér- \ tékben támogatja. D. V. < Fellendülőben a bušincei szövetkezet Á luőeneci járás bušincei szövet­kezetében Kovács Lászlóval, a szö­vetkezet mezőgazdászával beszélget­tünk a gazdálkodás kérdéseiről. Elmondotta, hogy a nagy szárazság ellenére az őszi munkálatokkal előbbre vannak, mint a múlt év ha­sonló időszakában voltak. Ami a sllózást Illeti, ezt a munkát fontos feladatnak tekintették. A ter­vezett 800 íonna ellenében 1200 ton­nát silóztak le. Arra számítanak, hogy így a tejtermelés tervének teljesítését ls biztosítani tudják, mert ezen a té­ren jelenleg sok még a tennivaló. Ugyanis a tavasszal még nagyon gyengén állottak a tejtermeléssel. Na­ponta alig fejtek 0,6 litert tehenen­ként és ma már ott tartanak, hogy elérik a 6 liter fejési átlagot. A felso­rolt tények kétségkívül a szövetkezet fejlődését, erősödését jelentik. Jól halad a mélyszántás. Ezt a fon­tos munkát az ősszel 285 hektáron kell elvégezniük. Csitári László és Dobra Alfonz traktorosok két műszak­ban dolgoznak a lánctalpassal s ezen­kívül még három kerekes traktort ls bevetettek a munkába, hogy minél előbb végezhessenek vele. Dicsérőleg nyilatkoztak a traktorosokról, akik becsülettel helyt állanak. Itt meg kell még említenünk, hogy a múlt eszten­dőben egyáltalán nem végezték el a mélyszántást, ami meg is látszott az alacsony hektárhozamokon. A mélyszántáson kívül még egy fontos munka van soron, ez pedig a rétek-legelők gondozása rendbehozá­sa. Ogy tervezték, hogy az ősz. folya­mán 120 hektáron végzik el ezt a munkát. Az őszi tennivalók gyors el­végzését annál is inkább szorgalmaz­ták, mert okultak a múlt év hibáiból. Mráz Štefan elvtárs, a szövetkezet el­nöke ez év márciusában vette át a szövetkezet irányítását. Akkor még nagyon sok hiba volt, baj volt a tag­ság munkaerkölcsével is. Egyik hiba a másikat követte, úgyhogy nem volt könnyű dolga Mráz elvtársnak, hogy a szövetkezet szekerét a helyes ke­rékvágásba terelje. Alig telt el fél év és a szövetkezetben megindult az egészséges vérkeringés. Ma már ott tartanak, hogy a tagok munkaerköl­csével sincs semmi baj. A traktorosok­nál bevezették a prémiumrendszert, ami nagymértékben előrelendítette az őszi munkák menetét. Ha továbbra is ilyen eredmények kísérik a bušin­cei szövetkezetesek szorgalmát, akkor rövidesen felküzdik magukat az élen haladó szövetkezetek sorába. I Kertész Imre Gyorsabb tempóban A kelet-szlovákiai kerület mezőgazda­sági dolgozóinak az idén 2588 100 köb­méter komposztot kell készíteniük. A terv teljesítésével azonban erősen le­maradtak. Még a legjobb Járásokban, a koäíceiben és a Spišské Nová Ves-iben is csak 50 százalékos a teljesítmény. Hasonló a helyzet a rétek és legelők karbantartásában is. A kerület mezőgaz­dasági üzemelnek jelentősen fokoznlok kell a komposztkészítést és a rétek karbantartását, a lemaradás behozására. - Nemeček, K Felkészültek a télre A zbrojnlkyi szövetkezetesek sorában is központi kérdés a ter­melékenység növelése. Ehhez az első lépést már az év folyamán megtették, amikor is 15 hektár területen végeztek talajjavítási munkát 11 ezer koronás költség­gel. S e lépést továbbiak követik. A zbrojnlkyi EFSZ-ben jövő év elején megkezdik egy 150 hektá­ros terület alagcsövezését. Ezzel a területtel lényegesen megnőve­kedig termőterületünk. De más Intézkedés is történt, ami szin­tén azt a célt szolgálja, hogy az előírt termelési feladatokat ma­radéktalanul teljesíthessék. A kosúti és pavlovicei búza meghonosításéval kísérleteznek. Amennyiben a két búzafajta be­váltja a hozzáfűzött reményt, ab­ban az esetben áttérnek e két fajta termesztésére. Ami pedig a tervteljesítést il­leti —, mondotta Baŕtos Lajos, a szövetkezet könyvelője — deká­dᣠszerint teljesítik. Ezt minden egyes szövetkezeti tag becsület­beli kötelességének tartja. A ta­gok a legfontosabbról, a takar­mányról sem feledkeznek meg. A 90 vagon jó minőségű szálasta­karmány mellé 4500 tonna ugyan­csak jó minőségű silótakarmányt is készítettek. így felkészülve nyugodt lelkiismerettel várják a telet. Andriskin József A kvasini Autógyárban már több hónapja folyik a Skoda-Oktávia és a Fe­ticia 1961 új típusú személygépkocsik sorozatgyártása. Mindkét kocsi több érdekességgel tűnik ki. Az első ülése pl. fekhellyé alakítható. Késünkén: a Skoda-Oktávia. (J. Tachezy — CTK — felv.) ll!MIIIIIMiHIIIIIIIIIHmilllllllllIIIIIHII!l!IIHtlHH<IIIHMIIIIIIIilillllllHllillHIHlllHH| Régi üzem új technikával Korszerűsítik a Vítkovicei Klement Gottwald Kohóművet A VÍTKOVICEI KLEMENT GOTT­WALD KOHŰMÜ ostravai üzeme ha­zánk' legnagyobb kohó- és gépipari kombinátja. Ostrava és környéke ipa­rosításában már 133 éve rendkívül fontos szerepet tölt be, s azért léte­sült e helyen, mert itt kiváló minő­ségű szén gazdag lelőhelyeire buk­kantak, ami mindmáig megbízható bázisa hazánk kohóiparának. Egy évszázad leforgása alatt azon­ban rohamosan fejlődött a kohómű és növekedett termelése. Ha össze­hasonlítjuk az 1835-től 1948-ig terje­dő időszakban s az 1909—1928-as években termelt nyersvas mennyisé­gét, megállapíthatjuk, hogy ez a termelés több mint hétszázszorosára növekedett. Az első világháború utáni években kíméletlen volt a versengés a kül­földi piacokon, ami arra késztette a kohómű akkori tulajdonosait, hogy az eredetileg kohóipar! termelést megváltoztassák, illetve átállítsák gépipari termelésre. Az üzem most már vasúti síneket, nehéz kovácsolt géprészeket, öntvényeket, könyök­tengelyeket, hajók alkatrészeit, gőz­erővel hajtott áramfejlesztőket stb. is gyártott. A kohómű volt tulajdonosai nem­csak a második világháború előtti években, hanem a háború alatt is úgyszólván kizárólag a lehető leg­jövedelmezőbb termelést szorgalmaz­ták. Szinte magától értetődő tehát, hogy teljesen elhanyagolták az üze­mes a legcsekélyebb újítást, illetve korszerűsítést sem eszközöltek. A Vítkovicei Kohómű ennek következ­tében 1945-után a teljes „műszaki ki­merültség" állapotába jutott. Az ak­kori termelési berendezések 30 szá­zaléka 40 évnél, 20 százaléka 25 év­nél és 13 százaléka 153 évnél volt öregebb. MÄSODIK ÖTÉVES TERVÜNK utolsó évében kezdődött meg a Vítkovicei Kohómű kohászati és gépipari rész­legeinek korszerűsítése. Már az első helyzetelemzés is feltárta az egyes részlegek 1945 előtti ösztönszerű fej­lesztése okozta fogyatékosságokat. A kohóipari részlegek teljesítőképes­sége nem volt kölcsönös összhang ban, úgyhogy a kohóműnek más vál lalatok szállítottak nagy mennyiségű kokszot és nyersvasat, viszont az itt hengerelt bugákat további henger­dékbe kellett elküldeni részletesebb megmunkálásra- A gépipari részlege­ket még főkés tulajdonosaik igen sokféle gyártmány készítésére rendez­ték be. Az így szakosított részlegek azonban sohasem voltak kellőképpen ellátva elegendő mennyiségű önt­vényekkel és kovácsolt anyaggal. Az első átszervezési törekvések ezért arra irányultak, hogy a vállalat, de különösen kohóipari részlegei amennyire csak lehetséges egyen­súlyba kerüljenek, úgyhogy önállóan is működhessenek. A második ötéves terv éveiben fő­leg a kohászati termelés lendült fel a Vítkovicei Klement Gottwald Kohó­műben, ahol az említett időben lénye­gesen növekedett a nagyolvasztók s az acélt gyártó részlegek termelő­képessége, és a melegen hengerlő részlegekben korszerűsítettek egyes hengersorokat. Ezek a tökéletesítések azonban nem voltak elegendők a már előbb említett aránytalanságok gyö­keres kiküszöböléséhez. Harmadik ötéves tervünk éveiben éppen ezért megkezdődött a vállalat céltudatosan komplex és egybehangolt átépítése. A Vítkovicei Klement Gottwald Ko­hőműben a mostaniaknál is nagyob­bak lesznek a kohászati részlegek — ahol egy továbbival gyarapszik a nagyolvasztók száma —, amelyeket fokozatosan átépítenek nagymérték­ben automatizáltan kezelhető, nagy befogadóképességű olvasztókká. Itt épül fel hazánk első konverteres (billenthető olvasztótartályos) acél­önt^Aie, kibővítik és gépesítik az ércosztályozót, néhány ércdúsító-gép­sort állítanak fel, ezenkívül sor kerül további hengersorok korszerűsítésére s automatizálására is. A gépipari ter­melés e fejlesztése azt a célt követi, hogy az 1960. évihez viszonyítva 1965-ben már 183 százalékkal legyen nagyobb a teljesítőképessége. A KOHÖMÜ 3. sz. üzemében jelen­leg hatalmas gyárcsarnokok, szerelő­csarnokok építése s a legkorszerűbb, legnehezebb, valamint közepes súlyú, nagymértékben automatizált szerszám gépekkel való felszerelésük van fo­lyamatban. Ezenkívül kibővítik az acélöntödét és szociális célű épüle­teket ls építenek. Az 5. sz. üzemben (gépszerelő-részlegben) megmunkáló­műhely, szerelőcsarnok, acélöntődé és szociális célú helyiségek épülnek, ezenkívül a szürke öntvényeket készí­tő részleget is kibővítik. A 6. sz, üzemben kétszeresére növelik a híd­építőrészleg teljesítőképességét. A Vítkovicei Klement Gottwald Kohómű lényegesen fokozott termelő képessé­gével a jövőben még alkalmasabb lesz a hazánk többi kohóipari és energetikai vállalata számára szük­séges beruházási berendezések gyors ütemű gyártására. A béketábor országainak — de kü­lönösen az iparilag magas fejlettségű Csehszlovák - Szocialista Köztársaság­nak — rendkívül jelentős feladata, hogy alapvető fontosságú ipari vál­lalatok építésével nyújtsanak segítsé­get Afrika és más kontinensek ma még gazdaságilag kevésbé fejlett or­szágainak. A Vítkovicei Klement Gott­wald Kohómű munkásainak, műszaki dolgozóinak s mérnökeinek évek hosszú során át rendszeresén gyara­pított tapasztalatai, s a kohómű ú| üzemei, részlegei szintén kezeskednek arról, hogy hazánk öntudatos dolgo­zói valóban hathatósan támogathatják az említett nemzeteket a magasabb életszínvonal eléréséhez és a kultu­rális téren mindeddig megnyilvánuló maradiság megszüntetéséhez vezető útjukon. Magától értetődő, hogy a Vítkovicei Klement Gottwald Kohómű nagy ki­terjedésű s gyökeres átépítése és vi­lágviszonylatban is hatalmas ipari kombináttá fejlesztése teljesen lehe­tetlen volna Ostrava városi területi terveinek lényeges befolyásolása nél­kül. Ezért — az egészségügyi és építészeti szempontokat illetően, a javasolt akciók a kerületi higiénikus és a városi nemzeti bizottság szoros együttműködését igénylik. Az ipari építkezéseknek helytadó elavult, ma már meg nem felelő lakások helyett korszerű lakások épülnek a város pe­remén kialakuló új lakótelepeken. Az ipari épületek környékét — ameny­nyire csak lehetséges — parkosítják, és sűrűn befásított, széles védőöve­zetekkel választják el a lakott kör­zetektől. A VÍTKOVICEI KLEMENT GOTT­WALD KOHOMO korszerűsítése és átépítése arra serkenti a dolgozókat, egy pillanatra se lankadjanak eddigi törekvéseikben, hogy a kohómű véd­jegye nemcsak a különösen nagy ke­resletnek örvendő csehszlovákiai gyártmányokat jelezze világszerte, hanem az előrehaladásért és a világ valamennyi nemzete közötti egyetérté­sért síkraszálló dolgozók békehírnö­ke is legyen. B. M. 23 NEMZETKÖZI ÄRUMINTA VÁSÁRON VETT RÉSZT az idén a Csehszlovák Szocialista Köztársaság. Jövőre összesen 30 nemzetközt vásáron és kiállításon vesz részt Csehszlovákia; az első feb­ruárban lesz, Kambodzsa fővárosában. E NAPOKBAN ÉRT VÉGET BRATISLA­VÁBAN az ifjú szakácsok és pincérek országos mű versenye. Két héten át versenyeztek a kerületi győztesek a fel­szolgálás technikájában, a szakácsmű­vészetben és az udvariasság terén. A ver­senyben Kelet-Berlin legjobb szakács- és pincér együttese is részt vett. 1*B a SZŐ 5 * 1961. december 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom