Új Szó, 1961. december (14. évfolyam, 333-362.szám)

1961-12-29 / 360. szám, péntek

Michal Chudí k elvtárs beszámolója az SZNT 1961. december 28-i ülésén Michal Chudík, a Szlovák Nemzeti Tanács földművelésügyi megbízottja, beszámolójának bevezető részében azokról az Intézkedésekről beszélt, amelyeket az SZNT és a földmüvelésügyi bizottság az 1961-es év folyamán valósított meg a mezőgazdasági termelés feladatainak és a mezőgazdasági terményfelvásárlás tervének teljesítése érdekében. A Szlovák Nemzeti Tanács intézkedéseinek hatékonysága főként a növényi termékek felvásárlásának biztosításában mutatkozott meg. A gabonafelvásárlás tervét egészben véve túlszárnyaltuk. Valamennyi kerület teljesítette az étburgonya felvásárlásának tervét ls, de nem teljesítették az ültető burgonya felvásárlásának tervezett mennyiségét. Az SZNT intézkedéseinek hatékonysága nem nyilvánultmeg kellőképpen az állattenyésztési termékek felvásárlásában. A márciusi plenáris ülés után részben megjavult főként a vágósertés felvásárlása, amikor is az áprilisban felvásárolt 8200 tonnával szemben a felvásárolt mennyiség májusban 9200 tonnára, júniusban pedig 11 500 tonnára emelkedett. A tej felvásárlásában is emelkedő irányzat mutatkozott egészen július végéig. A második félévben a nemzeti bizottságok figyelmüket mindenekelőtt az aratási munkákra, a gabonafelvásárlásra, később pedig az őszi mezőgazdasági munkákra, a burgonya és a cukorrépa felvásárlására összpontosították. De pangás következett be az állattenyésztési termékek felvásárlási tervének teljesítésében, s ez mindmáig tart. Ez arról tanúskodik, hogy az állattenyésztési termékek felvásárlását csupán csak kampányszerűen biztosították. Néhány nappal az év vége előtt meg kell állapítanunk, hogy Szlovákia mezőgazdasága az idén csaknem 19 000 tonna hússal, több mint 41 millió liter tejjel s 20 millió tojással marad adós a közellátásnak. Az SZLKP Központi Bizottságának plénuma ez év decemberének közepén megállapította, hogy a hús, tej és tojás felvásárlási tervének nem teljesítése befolyásolja a lakosság ellátását. Az állattenyésztési termékek felvásárlásának 'biztosítása érdekében a termelésben foganatosított intézkedéseken kívül, feladatul tűzi ki a nemzeti bizottságok és a felvásárlási apparátus együttműködésének megjavítását, a fegyelem megszilárdítását a felvásárlási kötelességek teljesítésében. Népgazdaságunk fejlődésével párhuzamosan, a CSKP irányvonalában kitűzött elveknek megfelelően növekszik a nép életszínvonala és a lakosság igénye a piaccal szemben. Ezért — hangsúlyozta a továbbiakban az SZNT földművelésügyi megbízottja — tovább növekszenek a mezőgazdasági terményfelvásárlás feladatai is. Az idei évben várható eredményekkel szemben 1962-ben a húsfelvásárlás feladatai 25 000 tonnával, vagyis 10,5 százalékkal növekednek, a tej felvá sárlásáé 95 millió literrel, vagyis 17,9 százalékkal, a tojásfelvásárlás feladatai 63 millióval, vagyis 19,6 százalékkal növekszenek. Michal Chudík elvtárs rámutatott az egyes termékek felvásárlási terve nem teljesítésének fő okaira, amelyeket ki kell küszöbölnünk, lnogy 1962-ben a tervezett feladatokat minden egyes terményfajtánál minden áron teljesítsük. Az állattenyésztési termékek felvásárlása nem teljesítésének egyik alapvető oka a takarmányalap. A nö» vénytermesztési terv nem teljesítése® aj idén is jelentős mértékben befolyásolja az állattenyésztési termelés színvonalát. Az 1961. évi terv Szlovákiában 2 259 000 tonna gabona termelését tűzte ki. 298 000 tonnával kevesebbet termeltünk. A gabonafélék tervezett tarmelésének nem teljesítését részben a vetésterületek be nem tartása okozza, mégpedig a búzából 22 000 hoktárral, a rozsból 7000 hektárral vstettek kevesebbet. A gabonafélék tervezett termelése nem teljesítésének fő okát a tervben kitűzöttnél alacsonyabb hektárhozamok képezik. Búzából 150 kg-mal, rozsból 250 kg-mal, árpából 230 kgmal, kukoricából 640 kg-mal kisebb hozamot értek el átlagosan hektáronként, mint amennyit a terv kitűzött. Annak ellenére, hogy a gabona tervezett termelését nem teljesítették, a kenyérgabona, valamint általában a gabona felvásárlásénak tervét teljesítették és túlszárnyalták. Míg az állami gazdaságok és az egységes földművesszövetkezetek a tervezett gabonafelvásárlást egészben véve 15 357 tonnával túlszárnyalták, az egyénileg gazdálkodó földművesek a gabona beadását a nyugatszlovákiai kerületben csak 48,9 százalékra, a közép-szlovákiai kerület ben 89,8 százalékra, és a kelet-szlovákiai kerületben 78,2 százalékra teljesítették Ez egyrészt a nemzeti bizottságok, másrészt pedig a felvásárlási szervek dolgozóinak elégtelen politikai szervező munkájáról tanúskodik. Nem tudták biztosítani azt, hogy minden mezőgazdasági üzem teljesítse az állam iránti kötelességét, hanem nyomást gyakoroltak az állami gazdaságokra és EFSZ-ekre, hogy szárnyalják túl a gabonaeladást, gyakran takarmánymérlegük fedezésének rovására is. Emellett a magángazdálkodást folytató földművesek 10 682 tonna gabonával adósak ma radtak. A nemzeti bizottságoknak és a felvásárlási szerveknek e politikája megzavarta az EFSZ-ek és az állami gazdaságok takarmánymérlegét és az egyénileg gazdálkodó földműveseknek lehetővé tette, hogy a gabonával kufárkodjanak. Hasonlóképp, mint a gabonánál, az idén túlszárnyalták a burgonya felvásárlás tervét is, mégpedig 4764 tonnával, amellett a közép-szlovákiai kerületben a felvásárlás tervét 104,9 százalékkal lépték túl. Az idei szárazság jelentős mértékben hatott a cukorrépa és a kukoricatermésre, és felvásárlásra is. Szlovákiában a cukor épa vetésterületének betartása mellett a felvásárlási terv teljesítéséhez 230 000 tonna hiányzik. A szemeskukorica vetésterülete a tervvel szemben 400 hektárral, a nyugat-szlovákiai kerületben pedig 7000 hektárral volt nagyobb. A hektárhozamok azonban 640 kg-mal voltak kisebbek, s ezáltal a tervvel szemben 104 000 tonnával kevesebb szemeskukoricát termeltek. A kukoricatermelés nem teljesítése természetesen megnyilvánult a felvásárlásban is. A terv teljesítéséhez eddig több mint 10 00 tonna hiányzik. Meg kell azonban mondanunk, hogy kisebb termés esetén is lehet teljesíteni a kukorica, beleértve a vetőmag felvásárlásának tervét. A közép-szlovákiai kerületben az idén igen kedvező feltételek voltak a széna termesztésére. Ezért itt a szénakészletek elérik a tervezett fogyasztás több mint 140 százalékát is, míg a nyugat-szlovákiai kerületben csak 67 százalékot érnek el. Az 1962. évi feladatok biztosításával kapcsolatban nem lehet figyelmen kívüi hagyni az évelőtakarmány-féléket. Már néhány éve arra törekszünk, hogy az évelő takarmányokat — tekintve fehérjetartalmukat — a szántóföldterületnek legalább 18 százalékán termesszük. 1961-ben az évelő takarmányfélék hányada azonban csak 16,4 százalékot tett ki. A növénytermesztésben a feladatok teljesítésének ez a helyzete természetesen kedvezőtlenül hat a növényi termékek felvásárlásának teljesítésére, ezenfelül a takarmánymérlegre, valamint az állattenyésztés termelési és felvásárlási feladatatnak teljesítésére ls. Az állattenyésztési termelés számára a takarmányalapok fedezése a múlt évekhez viszonyítva még roszszabbodott. Nem mondhatjuk azonban, hangsúlyozta az SZNT földművelésügyi megbízottja, hogy a takarmány terén levő helyzetet az állattenyésztési termelésben levő feladatok teljesítésének szempontjából nem lehet megoldani. (A takarmányok ízesítésével, ipari hulladékokból készített takarmányokkal, élesztős takarmányokkal, takarmánykeverékek felhasználásával és helyes etetési technikával). A takarmányféléket állattenyésztésünkben az eddiginél sokkal jobban és hatékonyabban fel lehet és fel kell használni. (-—) Chudík elvtárs továbbá rámutatott, annak, ellenére, hogy az 1960-as évhez viszonyítva Szlovákiában az idén 13 000 tonnával több húst, 54 millió literrel több tejet és 21 millióval több tojást vásároltunk fel, az előző évekhez viszonyítva a felvásárlási terv teljesítésében való idei lemaradás a legnagyobb méretű. A felvásárlási terv azonban azonos a társadalom szükségleteivel. Ezért a legnagyobb komolysággal kell hozzálátni e terv teljesítéséhez mind a termelésben, mind pedig a felvásárlás szervezésében. Ezzel kapcsolatban Michal Chudík felhívta a képviselők figyelmét egyes negatív jelenségekre, amelyek az állattenyésztési termelés és az állattenyésztési termékek felvásárlásának idei teljesítésében merülnek fel. A szarvasmarhaállományt 53 000 darabbal kellett volna növelni. Az állomány eddigi fejlődése és a felvásárlás alapján a szarvasmarhaállománynak csak 40 000 darabbal való gyarapítása tételezhető fel. Vágás céljaira olyan állatokat szállítanak, amelyek nincsenek kellőképp felhizlalva, s ez jelentős mértékben hat nemcsak az állatállomány fejlődésére, hanem a piacra adott hús minőségére, és a felvásárlási terv teljesítésére is. Vágás céljára fiatal bikákat és üszőket kell szállítani amelyeket a további tenyésztésből kiselejteztek. A zootechnikusok és az EFSZ-ek vezetőségei azonban gyakran ahelyett, hogy gondoskodnának róla, egy szarvasmarha se kerüljön beadásra megfelelő hizlalás nélkül, arra törekszenek, hogy minél előbb megszabaduljanak az állatoktól, tekintet nélkül minőségükre. Másrészt a mezőgazdasági felvásárlási és élelmezési vállalatok dolgozói ahelyett, hogy az EFSZ-eket és a többi tenyésztőt figyelmeztetnék erre a kötelességükre, nagylelkűen átvesznek minden felkínált állatot, a zootechnikai és állatorvosi szolgálat kiselejtező iratai mögé bújnak. Ez az eljárás egyáltalán nem helyes. A kormány ama intézkedését, hogy a tenyésztésre alkalmas borjakat nem szabad levágni, számos állattenyésztési termelést irányító dolgozó és a felvásárlási vállalatok dolgozói is helytelenül magyarázzák. Ahelyett, hogy megszerveznék a háztáji gazdaságokban levő tehenek és a nem mezőgazdasággal foglalkozók borjainak felvásárlását s azokat a szövetkezeteknek adnák állományuk kiegészítésére, a legtöbb járásban nem voltak hajlandók felvásárolni a tenyésztők által felajánlott borjakat. így azután természetesen a tenyésztők utakat kerestek, miként szabadulhatnának a borjaktól, „feketén" vágják le ezeket, vagy olyan hibát igyekeznek rajtuk ejteni, hogy az állatorvos engedélyezze levágásukat. Komoly fogyatékosság az is, hogy a további tenyésztésre alkalmas borjakat leértékelik és vágó-árakon vásárolják fel. Vágóáron csak levágásra szállított borjakat lehet felvásárolni. Az állatállományok nem kielégítő fejlődésének és a vágómarha felvásárlási terve nem féljesítésének fő okát elsősorban a tehénállomány lassú gyarapodása okozza. Hogy ezen a téren céltudatosabb munkával alapvető fordulatot lehet elérni, ezt megerősíti a levicei járás példája. Itt az elvtársak dr. Kovács, járási állatorvos kezdeményező részvételével arra törekedtek, hogy nagyobb gondot fordítsanak az üszök felnevelésére, folyatására és borjaztatására, hogy ezáltal gyarapítsák a tehenek törzsállományát. Az eredmény meg is mutatkozott. Míg szlovákiai átlagban az EFSZ-ek és állami gazdaságok közös tenyészetében levő, minden 100 tehén közül csak 20 üsző borjazik le, a levicei járásban az idén 27 borjas üszőjük van. A tehénállomány tervét így a levicei járásban teljesítik és a szarvasmarhaállomány tervét ezer darabbal túlteljesítik. Egészben véve Szlovákiában az idén 1 milliárd 80 millió liter tejet termelnek. Ha figyelembe vesszük, hogy ebből a mennyiségből csak 530 milliót vásárolunk fel, a termelés felvásárlással való kimerítése 50 százalékot sem ér el. A felvásárlásban levő 41 millió liter tej hiányát tehát jobb szervezéssel, főként a kelet-szlovákiai és a nyugat-szlovákiai kerületben lényegesen csökkenteni lehetne. A sertésállomány számát az egész év folyamán Szlovákiában mintegy 300 000 sertéssel túlszárnyaltuk. A felvásárlási feladatok teljesítése azonban az egész év folyamán lemaradt a terv mögött. Ez azt bizonyítja, hogy a hizlalás intenzitása még mindig alacsony színvonalon áll. A baromfiállományt az idén Szlovákiában egészben véve túlszárnyaltuk. A tojás tervezett termelését az idén Szlovákiában teljesítették s miután fokozottan megszervezték a tojás felvásárlását azoktól a tenyésztőktől is, akiknél nincs betervezve a tojás felvásárlása, főként a háztáji gazdaságokból, az idén a tojás felvásárlásának tervét egészben véve teljesítették. Chudík elvtárs beszámolójának további részében több példa alapján mutatott rá, hogy a mezőgazdaságban levő fogyatékosságok szorosan összefüggnek egymással és okaik főként a nemzeti bizottságok és a felvásárlási szervek munkamódszereiben rejlenek. Államunk területi szervezetében eszközölt változások feltételezték, hogy a nemzeti bizottságok valamennyi fokon, de főként a helyi és a járási nemzeti bizottságok teljes mértékben tudatosítják fokozott jogkörükből eredő felelősségüket, és a mezőgazdasági termelést és felvásárlást a problémák tökéletes ismerete alapján fogják irányítani. Ez feltételezi azt, hogy irányító munkájuk rendszeres lesz, a mezőgazdasági termelés és felvásárlás egyes szakaszainak gazdasági és statisztikai elemzésén alapul. Számos helyi és járási nemzeti bizottság az irányításnak e módszereit fokozatosan már elsajátította és elsajátítja. A nemzeti bizottságok munkájával kapcsolatban Chudík elvtárs felhívta a figyelmet a disznóölések időszakára. Az érvényben levő hirdetmény alapján a HNB-k vágási engedély kiadására jogosultak azon tenyésztők számára, akik eleget tesznek a feltételeknek. A disznóölésekről szóló hirdetményt sok esetben nem tartjáK be. Nein ritka az olyan eset, hogy a közös háztartásban élő család több sertést nevel, amelyeket az összeírásnál a háztartás egyes tagjai után jelentenek be azért, hogy így több házi vágásra szóló engedélyt nyerjenek. Helyes lesz, ha a járási nemzeti bizottságok ebben az időszakban megbízzák ellenőrző osztályaikat a vágási engedélyek kiadásának rendszeres ellenőrzésével a HNB-n, s a kihágások esetén szigorú következtetéseket vonjanak le. Az állattenyésztési termékek felvásárlásának nem teljesítésére — mondotta Chudík elvtárs — hat a felvásárlási szervek eddigi munkája is. Minden egyes felvásárlási szervnek megfelelő számú dolgozója van a mezőgazdasági termékek felvásárlásának biztosítására. Egyes felvásárlási szervek felülvizsgálata során azonban megállapítást nyert, hogy a községekben a konkrét szervező munkát végző dolgozók száma nem elegendő. így például a nyugat-szlovákiai tejfeldolgozó vállalat 1400 dolgozója közül csak 36, vagyis 2,6 százalék törődik közvetlenül a felvásárlási feladatokkal. Az elégtelen felvásárlási hálózat következtében komoly hibák mutatkoznak a baromfi felvásárlásában. Chudík elvtárs beszámolója további részében Szlovákia 1962. évi mezőgazdaságfejlesztési tervével foglalkozott. A terv kitűzT a mezőgazdasági termelés 2,3 százalékos növelését, míg az idén a mezőgazdasági termelés 1,6 százalékkal emelkedett. A növénytermelés teljes terjedelme az idei állapottal szemben 10,3 százalékkal, az állattenyésztési termelésé.- 4,3 százalékkal növekszik. A teljes termelésnél gyorsabban növekszik az árutermelés féladata, amely 13,4 százalékkal növekszik az idei 6,1 százalékos emelkedéssel szemben. Az 1962. évi terv alapvető fordulat elérését tételezi fel a saját takarmányalap biztosításában. Szlovákiában a vetésterületek következő módon való kibővítését irányozza elő: a szemes kukoricánál 191000 hektárra, a silókukoricánál 90 000 hektárra. A takarmányfélék biztosításában, főként a fehérje tartalmú takarmányfélék szükségletének fedezésében igen fontos szerepet játszik az évelő takarmányfélék alávetésének 200 000 hektárral való kibővítése. Hogy minden egyes hektárról a legnagyobb fehérje tartalmú takarmányt érjük el, már 1962-ben meg kell szervezni a takarmányfélék betakarítása új technológiájának szélesebbkörű érvényesítését. A fehérje tartálmú takarmányokat mesterségesen kell megszárítani legalább 32 000 hektár területen. A gabonatermesztésben a terv a termelés és a felvásárlás növelését elsősorban arra alapozza, hogy a búza hektárhozamát 22 métermázsára, a rozsét 20, az árpáét 22, a zabét 18, és a kukoricáét 31 mázsára növeljük. A burgonya felvásárlása terén az 1962. évi terv az idei színvonalon marad. Szlovákiában a tervezett burgonyatermelés 300 000 tonnával növekszik a takarmányalap megjavítása érdekében. Ezt a hektárhozamnak mintegy 20 mázsával való növelésével akarjuk elérni. A növénytermesztés feladatainak biztosítása s ezáltal a növényi termékek felvásárlási terve teljesítéséhez szükséges előfeltételek megteremtése is megköveteli, hogy az EFSZ-ek és az állami gazdaságok már most, a tervek kidolgozása folyamán megfelelő szervezési intézkedéseket tegyenek. 1961-ben a hús felvásárlása 1960hoz viszonyítva alig 6 százalékkal növekedett. 1962-ben a terv a húsfelvásárlásának több mint 10 százalékos növelését tűzi ki, az idei helyzettel szemben. A tej felvásárlásában az idén 11 százalékos növekedést értünk el. 1962-ben a felvásárlási feladatok további 17 százalékkal, a tojás felvásárlásánál 19 százalékkal növekednek. Az állattenyésztési termékek felvásárlási feladatainak e növekedése mellett az 1962. évi terv kitűzi a szarvasmarhaállomány 55 000 darabbal, s a tehénállomány 35 000 darabbal való gyarapítását azáltal, hogy minden 100 tehénre számítva 73 borját nevelnek fel, az idén feltételezett 65 borjúval szemben. A vágómarha átlagos vágósúlya 390 kg lesz az eddigi 375 kg-hoz viszonyítva. A tejfelvásárlás növelését egyrészt az EFSZ-ek tehénállomány gyarapításával, a tehenek átlagos tejhozamának 150 literrel való növelésével, a mezőgazdasági üzemekben a belső tejfogyasztás további csökkentésével és valamennyi tehéntenyésztőnek az állami tejfelvásárlási terv teljesítésébe, mindjárt az év kezdetétől történő bekapcsolásával tételezi fel. A vágósertés felvásárlási tervének fokozott feladatait nem az állatállományok csökkentésével, hanem főként az EFSZ tenyészetében levősertések Intenzívebb hizlalásával akarjuk elérni. A vágóbaromfi és a tojás felvásárlási tervének teljesítése az EFSZ-ek baromfiállományának növelése mellett elsősorban szervezési feladat. Az állattenyésztési termékek fokozott termelésének és a jövő évben a felvásárlási terv egyenletes teljesítése feltételeinek megteremtése szempontjából elsőrendű, igen fontos intézkedés a meglévő takarmányforrások alapos kihasználása. A tejtermelés növelése szempontjából beválik a tehenek takarmányának fehérjetartalmú, élesztős italokkal való ízesítése. Hasonlóképp, mint a teheneknél, rendkívüli figyelmet kell fordítani az üszők nevelésére is, főként korai folyatásukra még az első negyedév folyamán, hogy az év végéig leborjazzanak. Az év első napjától kezdve különleges intézkedéseket kell foganatosítani az állattenyésztési termékek felvásárlásának szervezési biztosítására. Elsősorban felül kell vizsgálni, hogy a felvásárlási szervek hogyan készültek fel és milyen szervezési intézkedéseket tettek az állattenyésztési termékek felvásárlása fokozott feladatainak teljesítésére. Ebben az időszakban a felvásárlási szervek dolgozóinak minél nagyobb számban közvetlenül a községekben kell dol-; gozniok. A járási nemzeti bizottságoknak ugyancsak felül kell vizsgálniok, vajon a HNB-k és a helyi felvásárlók ismerik-e a hús és a tojásfelvásárlás dekádfeladatait, valamint a tej-; felvásárlás napi feladatait és milyen szervezési intézkedéseket tesznek azért, hogy e feladatokat mindjárt az év kezdetétől egyenletesen teljesítsék. További feladatuk, hogy a mezőgazdasági felvásárlási és élelmezési vállalatokkal s azok járási üzemeivel együtt kidolgozzák a gazdasági állatállomány elosztásának tervét s ennek alapján szervezzék meg a haszonállatok és sertések felvásárlását és átcsoportosítását. A helyi nemzeti bizottságoknak már most következetesen gondoskodniok kell arról, hogy az egyénileg gazdálkodó földművesek megfelelő gazdasági állatállománnyal rendelkezzenek a felvásárlási feladatok teljesítésére. A nemzeti bizottságok valamenynyi foka mellett működő mezőgazdasági bizottságoknak már az 1962. év kezdetétől dekádonként rendszeresen össze kell ülniök, hogy értékeljék a termelési és felvásárlási feladatok teljesítését. Az EFSZ-ek zootechnikusai és a helyi felvásárlók részvételével megfelelő intézkedéseket tegyenek arra, hogy minden község egyenle-j tesen teljesítse dekádfeladatait. Az állattenyésztési termékek felvásárlási feladatainak a jövő év kezdetétől való teljesítése megköveteli, hogy minden erőt és eszközt e feladatok teljesítésére fordítsunk, hogy a felvásárlás állami tervének teljesítésében minden állattenyésztésben dolgozó részt vegyen. Helyes lesz — mondotta beszámolója végén Chudík elvtárs —, ha mi is, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői, a választó körzeteinkben levő nemzeti bizottságoknak segítséget nyújtunk a mezőgazdasági termékek termelési és felvásárlási feladatainak szervezeti biztosításában. 0] SZÖ 4 * 1961. december 23.