Új Szó, 1961. december (14. évfolyam, 333-362.szám)

1961-12-27 / 358. szám, szerda

I Az ideológiai munkát a párt követelményeinek színvonalára kell emelni Országos konferencia a Szovjetunióban az ideológiai munkáról Moszkva (ČTK) — Amint már kö­zöltük a Nagy Kreml palota üléster­mében hétfőn megkezdődött az ideo­lógiai munka kérdéseiről tárgyaló országos konferencia. N. Sz. Hruscsov elvtárs a konfe­renciát megnyitó beszédében rámu­tatott, hogy a párt Központi Bizott­sága azért hívta egybe az ideológiai munka kérdéseiről tárgyaló össz-szö­vetségi konferenciát, hogy megtár­gyalja az ideológia területén lévő feladatokat, amelyek az SZKP XXII. kongresszusának határozataiból kö­vetkeznek. A konferencia munkájában a párt­szervezetek 1300 tagja és a központi hivataloknak mintegy 1400 dolgozója vett részt. Amint N. Sz. Hruscsov hangsúlyozta, az értekezleten képvi­selve van az ideológiai dolgozók sok ezer főnyi hadseregének vala­mennyi osztaga. Az Ideológiai kérdésekről első íz­ben hívtak össze ilyen nagy és je­lentőségteljes értekezletet. Az SZKP Központi Bizottsága — hangsúlyozta N. Sz. Hruscsov —, rendkívüli fon­tosságot tulajdonít e konferenciának és sikeres munkát kíván neki. Ezután L. F. Iljicsov elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának titkára emelkedett szólásra, hogy előadja „az SZKP XXII. kongresszusa és a párt ideológiai munkájának feladatai" cí­mű beszámolóját. Bevezetőben Iljicsov elvtárs rámu­tatott, hogy az egész világ politikai légkörét, az egész mai politikai és eszmei harcot áthatják az SZKP XXII. kongresszusának gondolatai. Hang­súlyozta, hogy a XXII. kongresszus, amikor jóváhagyta a párt harmadik programját, új szakaszt nyitott a tár­sadalmi haladásban: a kommunizmus elveinek közvetlen megvalósításáért vívott harc szakaszát. Iljicsov elvtárs továbbá behatóan foglalkozott a kommunizmusért ví­vott küzdelem aktív és öntudatos harcosai nevelésének kérdéseivel és hangsúlyozta, hogy főleg három Irányban kell fokozott figyelmet for­dítani: 1. kialakítani a tudományos marxista-leninista világnézetet; 2. a néptömegeket a kommunista erkölcs szellemében nevelni; 3. harcolni a burzsoá ideológiák ellen. Nekünk, az ideolőgiai front dol­gozóinak — mondotta beszéde végén Iljicsov elvtárs, — a párt követelmé­nyeinek magaslatán kell állnunk, lát­nunk kell a jövőt és feleletet kell adnunk az élet mindennapos kérdé­seire, mesteri módon és komolyan kell az eszmei munkát végeznünk a tömegek körében, igy járulva hozzá a kommunizmus építésének nagy ügyéhez. Megkezdődött a Román Nemzetgyűlés ülése Bukarest [ČTK J — Bukarestben december 26-án megkezdődött a Ro­mán Népköztársaság Nagy Nemzet­gyűlésének háromnapos ülése. Az ülés napirendje a következő: 1. a Román Népköztársaság 1962. költségvetése; 2. a román nemzet­gazdaság 1961. évi nemzetgazdaság­fejlesztési állami tervének teljesítése és az 1962. évi nemzetgazdaságfej­lesztési állami terv. Az első napirendi ponttal kapcso­latban A. Vijoli, a Román Népköztár­saság pénzügyminisztere tartott be­szédet. Ezután Ion Gheorghe Maurer, a Ro­mán Népköztársaság Minisztertaná­csának elnöke beszélt az 1961. évi terv teljesítéséről és az 1962. évi ál­lami tervről. MÉRGESGÁZZAL A SZABADSÁGHARCOSOK ELLEN LENIN ESZMÉI GYŐZNEK Kádár János cikke a Moszkva (ČTK J — A moszkvai Pravda december 26-án „Lenin eszmél győznek" címmel cikket közölt Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Mun­káspárt KB első titkárának tollából. A Magyar Szocialista Munkáspárt és az egész magyar nép nagy megelé­gedéssel fogadta a XXII. kongresszus Egyezmény a három laoszi herceg találkozójáról Vientiane (ČTK) — Nyugati sajtó­ügynökségek jelentése szerint a tör­vényes laoszi kormány, a Hazafias Front és az Amerika-párti Savanakhet csoport katonai küldöttségei vientia­nei tárgyalásai folyamán, december 24-én megállapodásra Jutottak ab­ban, hogy az ország fő politikai erőit képviselő három laoszi herceg de­cember 27-én megbeszélésekre ül össze a laoszi polgárháború befeje­zése és a nemzeti egység koalíciós kormányának megalakítása érdeké­ben. A katonai küldöttségek meg­egyeztek a találkozóval kapcsolatos biztonsági Intézkedésekben és ezáltal ledőlt az utolsó akadály, amely a megbeszélések útjában állott. moszkvai Pravdában eredményeit, teljesen és feltétlenül azonosltja magát annak vonalával — írja Kádár János. Az SZKP utóbbi há­rom kongresszusa óriási segítséget je­lentett pártunknak. Az SZKP XXII. kongresszusa eszmei fegyvertárának felhasználásával felszámoltuk a sze­mélyi kultuszt, s annak káros követ­kezményeit a párt, az állami és a közélet valamennyi területén. Ennek következtében megerősödött és meg­újhodott pártunk, megszilárdult népi demokratikus rendszerünk. Csak en­nek köszönheti győzelmét pártunk és népünk, az ellenforradalmi erők és a revizionista áramlatok — az ellen­forradalom rohamosztaga felett. A cikk szerzője megállapítja, hogy a XXII. kongrésszus nagy elúiéleti és politikai Jelentősége a személyi kultusz határozott, bátor és elvi bírá­latában rejlik. A nemzetközi kommu­nista mozgalom megérti és jóváhagy­ja a XXII. kongresszus következteté­seit, amely folytatta a XX. kongresz­szus fő irányvonalát és újabb csapást mért a személyi kultuszra, annak tel­jes és végleges felszámolása érdeké­ben. A XXII. kongresszus mérhetetlen segítséget nyújt az egész nemzetközi munkásmozgalomnak a személyi kul­tusz eszmei és politikai maradványai­nak végleges felszámolásában. katonai nevelést kapott s tudja, mi­ként és mikor kell a „szükséges szi­gorral" fellépnie ... • Az USA erőskezű bábja Kennedy ez idő tájt holmi „fátyoltán cot" járt. Az első fátyolt akkor ve­tette le, amikor az új amerikai nagy­követ megérkezett rendet teremteni Dél-Koreába. Az USA külügyminisz­tériuma még ekkor ís nagyképűen azt hangoztatta, hogy „sohasem nyújt­hat baráti jobbot azoknak, akik vérbe foftfák a demokráciát, azonban hama­rosan lehullt a következő fátyol is, amikor az USÁ-ban hivatalosan kije­lentették, hogy „bár nem szívesen, de szembe kell nézni a tényekkel". Egy további fátyol akkor szakadt ronggyá, amikor a hírhedt Van Fleet tábornok, akí a görög partizánok és ártatlan koreaiak lemészárlásával szerzett babérokat, Szöulba látogatott és hányavetin kijelentette: „A de­mokrácia egészen megfelel Ameriká­ban, de az ezer éves múltra visszate­kintő Koreában sohasem történhetett volna jobb dolog, mint a május 16-íki események!" Amikor Kennedy Washingtonban november derekán a szövetséges or­szágok képviselőinek kijáró tisztelet­adással fogadta Pak Csüng Mi tábor­nokot, lehullt az utolsó fátyol is és az egész világ előtt leplezetlen mez­telenségében megmutatkozott, hogy a Pentagon-beit agresszorok és a koreai puccs-diktátor cinkosok. Kennedy a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott PA Csüng Hi tábornokról és rendsze­réről, s azt a „szabad világ erődjének, a kommunizmust elhárító szilárd bás­tyának" nevezte. Az e látogatásról közzétett nyilatkozat „mindennemű segítség nyújtását, a két ország fegy­verbarátságát és tekintettel Kína kö­zelségére, az országvédelem szem­pontjából szükséges tárgyalások foly- nem egyezett bele abba, hogy enyhít­tatását" hangsúlyozza. Oj tömb a délkeletázsiai országok gúzsbakötésére? Ezeknek az eseményeknek hátteré­se a japán kereskedelem szigorú el­lenőrzését, viszont kárpótlásul meg­ígérte, hogy szabad kezet ad a fapán monopóliumoknak Délkelet-Ázsiában. A Japán Press e tervek horderejét feltűnést keltő cikkben elemezte. ben született meg az a terv, hogy az E cikk szerint Japán a jövőben lé­amerikai agresszorok politikájának nyegesen növeli a délkelet-ázsiai or ; „újszülöttként" mihamar létre kell szágoknak nyújtott gazdasági segítsé­hozni a NEATO-nak — az észak- gét, hogy ezzel „szilárdítsa az USA kelet-ázsiai katonai tömböt. A célhoz katonai és politikai hatalmát az em­vezető első lépést Japánban tették lített országokban" ... Ami a politl­meg a Hakoneban november elején kai kapcsolatokat illeti — hangsú­egybehívott értekezleten, amelyen lyozta az említett cikk — sor kerül Rusk, amerikai államtitkár, valamint Japán, az USA és Dél-Korea ún. hár­Japán és az USA több, fontos sze- mas egyezményére, amelyben Csang repet betöltő államférfía vett részt. Kaj-sek esetleges részvételét is számí­Hivatalosan gazdasági kérdésekről tárgyaltak, amelyek azonban szoro­mz^m tásba veszik. Az első ez irányú te­repszemle Ikeda japán miniszterel­san összefüggnek a már említett ag- nök látogatása a délkelet-ázsiai or­resszív politikával. Az USA ugyan szágokban. Az új tömb küldetése lesz többek között az is, hogy oldalról fedezze az agresz­sziós rendszer poli­tikai hadállásait, mert a Japan Press szerint „az USA a dél-vietnami kor­mányzat esetleges összeomlásától tart, ami a súlyos következmények egész sorát von­hatja maga után, de elsősorban a dél-koreai katonai junta elsöprését". Ezért oly fontos te­hát, hogy Japán is hathatósan részt ve­gyen a dél-koreai kormány gazdasá­^ .« . , « „ . , . . , gi, politikai és ka­Dél-Korea munkaképes lakosságénak tufab mint fele mun- ° . kanéikun. Képünkön a szöuli utcák kövezetén reményteie- tonal tamogatasa­nül munkára váró dolgozók. (Japan Press fílvétele) ban. CHILEI TUDÓSÍTÁSUNK Az Anaconda birodalmában A FRANCIA GYARMATOSÍTÓK foly­tatják az algériai nép ellen gyalá­zatos írtóhadjáratukat. Még a leg­korszerűbb fegyverekkel sincsenek megelégedve, ezért a különféle bar­langokban rejtőzködő hazafiak ellen mérges gázt használnak, amelyet, mint ismeretes a nemzetközi egyez­mények is tiltanak. Képünkön a gáz­álarcos ejtőernyősök mérges gázt bo­csátanak az egyik barlangba. (Zentralbild felvétel) Tovább garázdálkodnak az ultrák Párizs (ČTK) — A titkos hadsereg ultra-reakciós szervezetének terror­cselekményei a karácsonyi ünnepek alatt Franciaország és Algéria terü­letén összesen 44 emberéletet köve­teltek áldozatul. Ezenkívül ezen ak­ciók folyamán további 54 személy megsebesült. A terroristák szokásos módszerüket alkalmazták — nyilvá­nos helyiségekben, amelyeket legin­kább algériaiak látogatnak plasz­tik-bombákat helyeztek el. A rend­őrség minden közbelépése — mint rendszerint —, most is hiábavaló volt. IV éhány héttel ezelőtt Chilé­•*• ' ben a rézbányászat (a chilei gazdaság legfontosabb ágazata) tel­jesen megbénult. Ugyanis összeüt­közésre került sor a munkásság és a munkaadók között, amikor az Anaconda Copper észak-amerikai társaság, a Potrerillos és az el Sal­vador bánya ura elutasította az el­ső kollektív szerződés aláírását e két ipari központ négyezer dolgo­zójával. Szolidaritásuk jeléül sztrájkba léptek a Chuquicamata és a El Teniente bányák munkásai és alkalmazottal is. Ezekben a nagy ipari gócpontokban naponta több mint 1200 tonna rezet, bányásznak. Amikor Potrerlllosba érkeztünk, a sztrájk teljesen megbénította az életet. A munkások és az alkalma­zottak elhagyták az üzemet. Meg­állapítottuk, hogy a munkások át­lagos napi bére 3 dollár és 20 cent. A családi pótlékokkal és jutalmak­kal együtt e bér körülbelül 4 dol­lárt tesz ki, de ez így is csak cse­? kély töredéke annak a bérnek, amelyet e társaság az Egyesült Ál­lamokban levő montanai bányáiban kénytelen fizetni a bányászoknak. Az üzem képviselői megerősítet­ték, hogy a munkások jól vannak elszállásolva. Mi azonban azt lát­tuk az egyik táborban, amely az „El Lata" nevet viseli, hogy a kunyhók fala és teteje pléhből ké­szült és minden család részére csak egy kis lakóhelyiség áll ren­delkezésre. Hét házikó (15 család lakik bennük) képez egy tömböt; csupán minden negyedik tömbre esik egy fürdőszoba. Ilyen feltéte­lek között él Potrerillos lakossá­gának több mint a fele, vagyis összesen mintegy 12 ezer lakós. Az üzem észak-amerikai személy­zete azonban külön negyedekben él, — azokban, amelyeket az Ana­conda társaság az imperialista saj­tóban közölt fényűző hirdetéseiben fényképéken mutat be. Északi irányban mintegy 540 ki­lométernyire El Salvadortól és Potreillostól terül el Chuquicamata, —' amelyet az egyik író „A chileiek te­metőjének" nevezett. Ugyancsak az Anaconda Copper társaság tulajdo­nát képezi. Ez a világ legnagyobb felszíni bányája — 9240 hektáron terül el. Négyezerhétszázhetvennégy munkás és ezerhétszáz alkalmazott él itt ugyancsak rossz feltételek között, de a munka intenzitása még nagyobb. Míg az 1948—1949-es években itt nyolcezer munkás 28— 30 millió font (1 font = kb. 45 dkg) rezet bányászott ki havonta, most ugyanennek a társaságnak 4744 dolgozója ötven—ötvennégy millió libra rezet fejt havonta. Jellemző, hogy a vállalat vezető­káderét képező 360 észak-amerikai alkalmazott — s a néhány chilei vezető —, nagyobb fizetést kap, mint az említett 4744 munkás és 1700 (természetesen chilei) alkal­mazott összesen. Az Anaconda társaság nagy pro­pagandát fejt ki chilei munkásai és alkalmazottai körében. Napilapokat és különféle folyóiratokat ad ki, rádióműsorokat közvetít, számos is­mert képviselő és szenátor politikai kampányát pénzeli. Isauro Torres, a szenátus elnökének helyettese, a Japko vállalattól „prémiumként" egy elhagyott bányát kapott, Jons Gomez szenátor, monopóliumot nyert a Chuquicamatában gyártott fehérnemű és használati cikkek el­osztására. Az Anaconda Copper ezeknek és az ehhez hasonló chileieknek segít­ségével összesen 3 milliárd dollár hasznot húzott Chilében! Ezért nem csoda, hogy azt a javaslatot, ame­lyet nemrégen terjesztett a parla­ment elé Salvador Allende szenátor az akciós népfront nevében a réz­bányák államosítását követelte, a nép egyre nagyobb támogatásában részesül. A chilei nép kész harcol­ni az ország felszabadításáért és azért, hogy Chile természeti kincsei a nemzetgazdaság fejlesztését és a nép jólétét szolgálják. VICTOR PEREZ M. Giezosz a görög népei szabadságjogainak védőmére szóiltja fel Athén (ČTKJ — Az Av|i cfmű gö­rög lap vasárnap közölte azt az üze­netet, amelyet Manolisz Glézosz kül­dött a börtönből a demokratikus poli­tikai pártoknak és az egész görög népnek. Glezosz felszólítja őket, egyesítsék erőfeszítéseiket a demok­rácia és a polgári szabadságjogok vé­delmére. Rámutat a politikai fog­lyok súlyos • helyzetére, és a szám­űzetésbe kényszerült emberek sorsá­ra. Az út, amely az október 29-1 vá­lasztások eredményeinek meghamisí­tásához vezetett, demokráciaellenes törvényekkel kezdődött, amelyek alapján a politikai foglyokat már 17 éve börtönben tartják. Manolisz Gle­zosz felhívja a demokratikus politi­kai pártokat, indítsanak kampányt ál­talános amnesztia és a politikai fog­lyok szabadonbocsátása érdekében. mámit DELHIBEN a komunista párt és a tár­sadalmi szervezetek helyi bizottságai december 24-én nagy népgyűlést rendez­tek a gyarmati rendszer Indiában való felszámolásának megünneplésére. A gyűlés résztvevői egyhangúlag határoza­tot hoztak, amelyben mélységes meg­elégedésüket és örömüket fejezik ki Goa, Damao és Diu felszabadítása felett. (CTK) KENNEDY, az USA elnöke Frondizival, Argentína elnökével a floridai Palm Beachban beszélgetésre jött össze. A két államférfi a Kubával szembeni maga­tartásról, az USA és Argentína gazda­sági problémáiról tárgyalt. (CTK) EDGÁR HOOWER, az FBI Igazgatója közölte, hogy tavaly az USA-ban min­den 58. percben szándékos gyilkosságot, minden 39. másodpercben betöréses lo­pást, minden 6. percben rablást, minden percben nagy rablást és minden 34. percben erőszakot követtek el. (CTK) A GYARMATI RENDSZER ELLEN küz­dők olaszországi bizottsága üdvözlő táv­iratot küldött a portugál gyarmatosítók járma alól felszabadult Goa lakosságá­nak. (CTK) KAIRÓBAN hivatalosan közölték, hogy az Egyesült Arab Köztársaság Jemenhez fűződő Szövetségi kötelekeit megszünte­tik. Indokolásként rámutat arra, hogy ez a kapcsolat semmiképp sem Járul hoz­zá az arab nemzetek egységéhez. (CTK) A LIBERTÉ elmü lap rámutat, hogy a titkos hadsereg szervezete Belgiumban nagy támogatásnak örvend és jelentős támaszpontjai vannak főként Tournai körzetében. (CTK) HÉTFŐN DÉLELŐTT sikeresen szállt le egy An-10 típusú szovjet repülőgép a Mirnij Déli-sark vidéki megfigyelő­állomás közelében. A repülőgéppel meg­érkezett a Moszkva—Déli-sark expedíció 12 résztvevője. (CTKJ Zsúlolíak a spanyol bortönök Párizs (CTK). — Az Humanfté „Több mint húsz éve sínylődnek a köztársa­ságpártiak Franco börtöneiben" cím alatt beszámolt fasiszta diktátor rab­jainak borzalmas sorsáról. Franco bör­töneinek valamennyi céllája politikai foglyokkal, nőkkel és férfiakkal, fiata­lokkal és öregekkel zsúfolt. Spanyolor­szágban naponta újabb letartóztatásokat eszközölnek. Az Humaníté közlése sze­rint december 20-án Madridban több­éves börtönbüntetésre ítéltek tíz köz­társaságpártit, közöttük két nőt. A jó keresztény Adenauer fenyegetőző karácsonyi üzenete Bonn (ČTK) — Adenauer, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja karácsonyi üzenetet tett közzé, amelyben gyászos színekben ecseteli a világ mai helyzetét. A kancellár megkísérli, hogy e helyzetért a szo­cialista országokat okolja, azt állítva^ „hogy a szocialista országok veszé­lyeztetik a békét és a szabadságot". Felhívja az összes nem kommunista országot, hogy egy síkba tömörülve „támasszanak szellemi ellenállást a kommunizmussal szemben". Üzenetében megismétli a bonni propagandának már elcsépelt frázi­sait az „NDK-ban uralkodó terrorról és diktatúráról", újból visszatér az „önrendelkezés" követelményére, amely alatt, mint ismeretes, Bonn az NDK megszállását érti. Emellett a kancellár fenyegetőzött, amikor kije­lentette, hogy „a Német Szövetségi Köztársaság már nem szorítkozik to­vább csak szavakra és tiltakozásra". A német szövetségi kancellár elítéli a gyarmati rendszer elleni harcot, Goa portugál gyarmatnak India általi felszabadítását és az ENSZ-csapatok kongói tevékenységét „erőszaknak" nevezi. Ötven áldozata van a kolumbiai robbanásnak Bogota (CTK). — Buga kolumbiai vá­rosban december 25-én a karácsonyi vallásos ünnepségek alkalmával a helyi kaszárnyákban heves robbanás történt, amely a hivatalos jelentés szerint öt­ven emberéletet követelt. Ezenkívül több mint száz személy megsebesült, akiket a kórházakban kezelnek. A halottak kö­zött sok a polgári személy és a gyer­mek. A robbanás okát kutatják és a kor­mány közleménye rámutat, hogy isme­retlen terroristák követték el a merény­letet. Számos személyt letartóztattak és a vizsgálat tovább folyik. Of Sföö 3 * 1961. december 27.

Next

/
Oldalképek
Tartalom