Új Szó, 1961. december (14. évfolyam, 333-362.szám)

1961-12-21 / 353. szám, csütörtök

Jusson idő a növénygondozásra is B E VALIK Ä K ET MŰSZAK Szövetkezeteseink túlnyomó többsége szívén viseli a közös gazda ság ügyét. Gyakran szabad idejüket is a szövetkezet munkájáoak megjavítására áldozzák. A munkaidő és a szabadidő tulajdonképpen nagy problémát jelent az EFSZ-ekben és a többi mezőgazdasági üzemben. Ennek megvannak ez objektív okai, melyeket mindnyájan ismerünk. Nem utolsósorban éppen a munkaidő az, amely sok fiatalt elriaszt a mezőgazdasági munkától. Az állattenyésztésben például időt, sőt nagyon Is sok Időt igényei a fejőstehenek, a sertések és a tojóstyúkok gondozása. Így azután nem is csoda, hogy Itt nagyrészt tdősebb emberek dolgoznak. Falusi ifjúságunk Időt követel kulturális életére, továbbművelődésére, a sportra és a szórakozásra is. S teljes joggal. • SZERVEZÉS KÉRDÉSE A mezőgazdasági üzemekben e helyzetnek fő oka nem is annyira abban rejlik, hogy több idő szükséges a gazdasági állatok gondozására, hanem magában a munkaszervezésben és abban az elfogult elképzelésben, hogy e téren semmit sem lehet változtatni. Ám számos példa mutatja, hogy az EFSZ-ekben és az állami gazdaságokban is műszakokra lehet osztani az állattenyésztési termelés munkáit. Számos EFSZ határozta már el, hogy az állattenyésztési termelésbe bevezetik a két műszakot, így a blanskói járásban levő letovicei EFSZ-ben is megszületett a döntés. E fontos lépésre csak nemrégen határozták el magukat a hatékonyság felülvizsgálása után. Hogy az állattenyésztésben dolgozókat tehermentesítsék, vasárnap a növénytermesztés dolgozói jőrtak a tehénistállóba segíteni. Ez azonban csak ideiglenes megoldás volt. Ma már Spmáli és Benes dolgozók feleségükkel együtt, valamint a sertés- és baromfigondozók már műszakokban dolgoznak és Így jut idejük a kultúrára, a művelődésre, egyszóval mindenre. • LETOVICÉN BEVÁLT Bizonyára érdekel bennünket, miként szervezték ezt meg. Az első műszak hajnali fél négytől fél tizenegyig, a második műszak pedig estig dolgozik. Az első műszak készíti elő a takarmányt e második müszek számára, a második műszak pedig az első műszak hajnali etetésére. Egy tehénistállóban most öt ember helyett hattagú csoport dolgozik 3—3 emberből álló műszakokben. Minden dolgozó a gondozásért és e fejésért átlagosan 60 munkaegységet kap. A sertésistállókban 50 munkaegység jár. tehát csak 15-el Kevesebb, mint amikor egész nap dolgozott. A ledolgozott munkaegységek után és a két vasárnapi műszakért hozzá kell számítani havi 25 százaiékot, ami körülbelül 40 koronát tesz ki (egy munkaegység 20 korona értéket je lent). Ám további prémiumot ts kaphatnak : a negyedévi tervteljesítéséért, minden egyes ledolgozott munkaegység után 1 koronát és ezenfelül 0,60 koronát minden egyes liter tej után. Hasonló a helyzet a sertéstenyésztésben is. • JAVULT A TERMELÉS 'Az ilyen kétműszakos munkaszervezés a dolgozók részére lehetővé teszi, hogy még Jobban gondoskodjanak az állatokról, tehát fokozott termelést ls biztosít. Ennek következtében a szövetkezet egyenletesen teljesíti az állattenyésztés termékeinek eladási feladatait —, jövedelmet biztosít, s ezért nem kell félni attól, hogy a szövetkezet nem fizethet prémiumokat. A két műszak bevezetése után az előző hónapokban növekedett a tejtermelés és az eladás terén most már a legjobbak közé tartoznak. E napokban a JNB-től 10 000 korona prémiumot kaptak az eladási terv egyenletes teljesítéséért. Ma már nincs Letovicében az állattenyésztésben olyan dolgozó, aki a régi módszer szerint dolgozna. Most már van szabad Idejük ts és a prémiumok és a fokozott termelés következtében sokkal többet keresnek, mint azelőtt. A szövetkezetesek számára azonban a legértékesebb jutalom az így nyert szabad idő. Ezt az Időt most már kultúrára, művelődésre, sportra fordíthatják és családjuknak szentelhetik. (J. S.) (Jj típusú vasalógép (ČTK) — A trenčíni Strojodev gépszerkesztői e napokban készítették el az első csehszlovákiai gyártmányú félig automatikus vasalógépet. Az új típusú vasalógép rendes munkafeltételek közötti kipróbálása arról tanúskodik, hogy a gép — a minőségét illetően — nemcsak felveszi a versenyt a hasonló külföldi gyártmányú gépekkel, hanem sokkal tökéletesebb náluk, elsősorban azért, mert vasalói cserélhetők. Saját akarata ellenére Az Osti nad Latfem-i Magasépítésiét! Vállalat teplice! részlegének 20-tagú szocialista munkabrlgédja, melynek vezetője a munkaérdemrenddel kitüntetett Antonín Charamza, már december 9-én teljesítette évi vakolatkészítési tervét. Ez az eredmény — ngyanís a terv 145 Bzer négyzetméter vakolat készítését írta elő, természetesen gépkeverővel. — országos csúcsteljesítménynek számít. Képünk a csoportvezetőt ábrázolja az tizem szakszervezeti vándorzászlajának átvétele közben. (B. Krejčí — ČTK — felv.) M

EGBKNTOTTAM barátomat. Nem vagyok olyan, hogy szándékosan tettem volna. A körülmények furcsa találkozása. így értelmezte barátom is, másként talán meg is haragudott volna. Mtröl ts oolt szó tulajdonképpen? Először is elárulom, hogy barátom nőtlen. Legmőbbi látogatásom alkalmával rajtacsíptem, amint újságpapírba bűzlő rothadt burgonyát csomagolt, így akarta titokban kicsempészni garzonlakásából. Amikora krumpli között néhány penészes citromot ts felfedeztem, nem tudtam megállni, hogy meg ne legyezzem: Most már nem csodálom, hogy időnként egyes élelmiszercikk eltűnik a piacról. De hogy te ís erre vetemedtél? Akár ürge... Az első pillanatban barátom olyan arcot vágott, mintha valaki hideg vízzel öntötte volna nyakon. Mondani egy kis türelemmel, mindent elmondok. — Igazán érdekel. Remélem, nem kezdtél készleteket halmozni. — Nem, sohasem volt szándékomban. Ismerhetsz, hogy mindig csak a legszükségesebbet vásárolom. Hisz ebben a garzonlakásban helyem sincs raktározásra. A rövid szünetet felhasználtam arra, hogy segítsek a csomagolásban. Erre kényszerített a lakásban terjengő bűz ís. Sürgettem barátomat, hogy előbb készítsük el a csomagot, aztán majd befejezi a történetet. — Így már rendben van. Reggel munkába menet bedobom a szemetesvödörbe — fejezte be a csomagolás müveletét barátom. — Tulajdonképpen ínyencségemért bűnhődöm. Néhány hete, hogy az egyik házból krumplilepényt illata akart valamit, de torkán akadt a csapta meg az orromat. Azon nyomszó, csupán vállvonogatással jelezte tanácstalanságát. — Mond hát, mit csinálsz tulajdonképpen? — szakítottam meg a kínos hallgatást. — Az ördög Dinné el az Ilyen legényéletet. Végeredményben igazad van, ha ürgének nevezel, de saját ban elhatároztam: Dacsorára lepényt sütök. Még szerencse, hogy olyan városnegyedben lakom, ahol mindenféle üzlet található. A lepény után jó citromos teát iszom — terveztem el magamban. Először ts burgonyát vettem a zöldségesnél. De képzeld el, a világért sem akartak adni egy kilót, EGY BÁNYÁSZ ÍRJA A CSKP KB-nek azon felhí- nem azért is, mert ma már elképvása bányászainkhoz, bogy kö- zelhetetlen a munkahelyek nem kivessenek el mindent a szén- elégítő gépesítése. Szükségessé tefejtés tervének teljesítéséért, J* £ nagy érdeklődést váltott ki jük e tartalék szénrétegek fejtését, mert csak így növelhetjük a munkatermelékenységet. A jövő évi feladataink biztosítására irőnyuló Intézkedések kidolgozásékor figyelmet fordítottunk arra is, hogy nagyobb legyen a munkások átlagBányászaink nemesek röpgyűlése- keresete, s egyben jövőre ingyen ken, hanem rendes összüzemi gyű- kapjuk a munkaruhát, az alsónelésen is megtárgyalták a felhívást, műt, a törülközőt, a szappant, stb. azután megkezdték különböző in- ^ ruhaneműk tisztítása is ingyenálunk, az ostrava-karvinai Csehszlovák Pionier L Bánya vájárai és technikusai körében. tézkedések foganatosítását. Mindennél a hatékonyság felülvizsgálásának az eredményeiből indultunk kl, amely világosan megmutatta, hogy nemcsak teljesíthetjük, hanem lóval túl ís szárnyalhatjuk a Jövő évi tervmutatóinkat. Intézkedéseinkben a fősűly a gépesítés növelésén van, noha közismert bányánk műszaki fejlettsége. Erre nemcsak az érezhető munkaerőhiány miatt van szükség, haakaratom ellenére lettem azzá. Légy csak B

m Állítólag nincs más cso magolásban. Végül meggyőztek, hogy mi az egy férfinek öt kiló burgonyát elfogyasztani, akkor is, ha maga van. Ugyanez oolt a helyzet a citrommal is. Ezt csak másfél kilós csomagolásban kaptam. — Amit meg nem fogyasztottál el, természetesen elromlott. — Ez még nem minden. Ugyanilyen kálváriám volt a liszttel is. Az önkiszolgáló boltban csak két kilós csomagokat találtam, az egy kilós csomagok kifogytak, és így akarva, nem akarva kénytelen voltam két kiló lisztet vásárolni. Most ls a szekrényben hever, a zsírból ts maradt. Ezt azonban idővel valahogy elhasználom. Sokba került a krumplislepényt Egyhamar nem vállalkozom lepénysütésre. Talán csak akkor, ha majd az üzletekben apró csomagolásban is kaphatok árut. *\7ALÖBAN nem tehettem mást, V minthogy elismerjem, barátom akarata ellenére lett áruhalmo' zóoá. Be kell ismernem azt is, hogy megbántottam, amikor szándékossággal gyanúsítottam. O. S. nes lesz. Bányák kollektívája nagyon bízik benne, hogy a jövő évi tervünket teljesíteni fogjuk. Az utóbbi hónapok eredményei ls emellett szólnak. Igv pl. novemberben sikerült behoznunk az évi lemaradást, úgyhogy már december első napjaiban több száz tonna szenet adhattunk terven felül népgazdaságunknak. Lőrincz András, Petrvald A nagyüzemi mezőgazdaság a fejlett szocialista társadalomban A XXII. kongresszus tárgyalásai teljes mértékben meggyőztek bennünket arról, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának sikerült kiharcolnia azt, hogy a mezőgazdasági termelés fellendítése az egész part és az egész nép ügyévé válik, a kommunizmus felépítésének harcos irányvonala legyen, amelyért teljes erejével és súlyával küzd. (Novotný elvtársnak a CSKP KB novemberi ülésén elmondott beszédéből) A kommunizmus felépítésének — szögezi le az SZKP programja — fontos feltétele a mezőgazdasági termékbőség megteremtése. A nagyarányú távlati tervek alapján a Szovjetunióban a mezőgazdasági termelést tíz év alatt körülbelül Két és félszeresére, húsz év alatt három és félszeresére kell növelni Mi a célja, a feladata nálunk, a fejlett szocialista társadalomban a mezőgazdaságnak? A válasz röviden ez: A párt irányelvei szerint a mezőgazdasági termelést sokoldalúan fejlesztjük, kihasználva a szövetkezetek, az állami gazdaságok belső tartalékait úgy, hogy egy évtized alatt a mezőgazdasági termelés elérje az Ipari termelés színvonalát E nagy fejlesztési munkákba (természetesen az is beletartozik, hogy á még meglévő egyéni gazdaságok többségét megnyerjük a szövetkezeti gondolatnak. Használjuk ki a szövetkezetek belső tartalékait A szövetkezeti mozgalom e.lső lépései óta sokai teuek a közösbe tömörült doigozó panasztok a nagyüzemi gazdálkodás |öv6jéért. Ez a nagy fejlődés elsősorban a párt parasztpolitikájának a bölcsességét bizonyítja, hiszen a fejlődéshez minden téren megteremtettük a megfelelő feltételekei A munkásosztály önzetlen segítsége eredményeképpen a szocialista ipar a korszerű mezőgazdasági géptk ezreit juttatta s juttatja ma is a falunak. Nagy támogatást kaptak a nagyüzemi gazdaságok azzal is, hogy a területi átszervezés folytán több szakember, akik korábban a járáson vagy a kerületen az íróasztalnál ültek és általában körlevelek szerkesztésével telt el idejük fő része, közvetlen a termelésbe ment és az elméleti tudását a gyakorlatban a szövetkezetekben, állami gazdaságokban hasznosítja. Sokat jelentett ez az utóbbi években S ha ugyan akad még elég tennivaló a mezőgazdaságban, — az idei gyenge esztendei sok helyütt nehéz napokat okozott, — mégis joggal állíthatjuk, hogy a múlt évekhez viszonyítva haladást értünk el, mind a termelés növelésében, mind a munkatermelékenység fokozáséban. A szövetkezetek az Idén' Jóval több gabonát adtak az államnak, mint az előbbi években Tejből például az év kilenc hónapjában 228 millió liter tejjel többet kapott az ország, mint a múlt év ugyanezen időszakában. Ennek ellenére még sok nehézséget kell leküzdenünk, hogy a nagyüzemi gazdaságok minden tekintetben kielégítsék a fejlett szocialista társadalom Igényeit Gondolunk itt elsősorban arra. hogy a kiváló és a közepes gazdaságok mellett akad még sok olyan gazdaságilag gyenge, kevéssé jövedelmező szövetkezet az országban. amelynek csekély a termelési mennyisége — ez is állandóan ingadozik, s természetesen ezzei párhuzamosan a tagság jövedelme ts esztendőről esztendőre változik. Olyan eset ís van, hogy olykor egy-két hó napig sem tudtak előleget adni a ledolgozott munkaegységekre. Az ilyen szövetkezetek aztán, ahelyett, hogy alaposan megvizsgálnák belső tartalékaikat, a nehézségeket állami támogatással akarják leküzdeni. Az idén is több 400—500 hektáron gazdálkodó szövetkezet kapott 200—300 ezer koronáig terjedő állami segélyt. Pedig az efféle segítség káros, hiszen az ilyen szövetkezetekben a tagság megszokja a „sültgalambvárást', anyagilag nem érdekeltek a termelésben, a közös gazdaság fejlesztésében, s ez aztán arra készteti őket, hogy magasabb jövedelem után nézzenek. Persze ez a nagyobb jövedelemkeresés leginkább a háztájiban, vagy spekulációk útján történiK Ebből az következik, hogy a gyengébb szövetkezetekben a társadalmi érdek összeütközésbe keiül az egyéni érdekekkel. Ezt az ellentétet égetően fontos megszüntetni. S hogyan? Elsősorban a belső erők segítségével, a közös gazdaság fejlesztése alapján. Ennek első titka a szervezésben, a termelés minden oldalú biztosításában rejlik. A közös fejlesztése érdekében — a közelmúltban lefolyt hatékonyságellenőrzés is sok hibát feltárt, utána kell nézni, összhangban van-e a termelés a jutalmazással, érdekelt-e a tag a hektárhozamok fokozáséban, más szóval helyesen gazdálkodik-e az Illető szövetkezet a befolyt jövedelemmel? A termelés fokozásának egyik fontos tényezője a szocialista munkaverseny, s ami ezzel szorosan összefügg, a prémium, a kiegészítő munkadíjazás. A termelés fokozásának további útjái Az előző részben arrói volt szó, a szövetkezetek belső tartalékainak feltárásával, jobb szervezésével hassunk oda, hogy a gyengén gazdálkodó szövetkezetek is megjavítsák munkájukat olyannyira, hogy az állam iránti kötelezettségek, a szerződéses felada tok teljesítésében javuljon a helyzet és ne szoruljanak állami támogatásra, s ne mindig az élenjáró szövetkezeteknek kelljen egy-egy járás roszszul gazdálkodó közösségeit kihúzni a kátyúból. Most itt e fejezetben, a szovjet mezőgazdaság példájából kiindulva a gépesítésről, a gépeknek a termelés fokozásában lévő nagy szerepéről fejtünk kl néhány gondolatot. Az SZKP programja értelmében a mezőgazdaságban e munka termelékenységét a következő tíz évben legalább két és félszeresére, húsz év alatt pedig öt-hatszorosára kell növelni. E célból minden mezőgazdasági termelési őgban meg kell valósítani a termelés komplex gépesítését, nagy teljesítményű és kitűnő gazdesági hatásfokú gépek olyan rendszerének alkalmazása révén, amely megfelel az egyes természeti-gazdasági övezetek viszonyainak. A mezőgazdasági termelés rohamos növelése a fejlett szocialista társadalomban elképzelhetetlen a műszaki fejlesztés, a mezőgazdaság nagyarányú gépesítése nélkül. Ezzel természetesen szorosan összefügg a munkatermelékenység fokozása. Ez azt jelenti, hogy olcsóbban és egyre többet csakis a föld termőképességének fokozásával, a nagyüzemi gazdálkodás teljesfokú gépesítésével termelhetünk. Ennek érdekében a harmadik ötéves terv éveiben minden esztendőben három .és fél milRárd korona értékben kap gépet mezőgazdaságunk. S hogy a korszerű mezőgazdasági technika milyen tért hódít majd a további években, azt mi sem bizonyítja (óbban, mint az a tény, hogy 1970ig a beruházások összege évente 11 milliárd koronát tesz ki, ennek csaknem a fele esik a gépesítésre. Az ls a párt bölcsességét, parasztpolitikájának a helyességét bizonyltja, hogy a termelés fokozását, a munkatermelékenység emelését nem megfeszített emberi munkával érjük el, hanem a hatalmas anyagi-műszaki alap megteremtésével. Ezt csakis a fejett szocialista társadalom magas fokú ipara, a munkásosztály és a parasztság szoros együttműködése képes biztosítani, tgy elérjük, hogy 1970 ig az egy főre eső munkatermelékenység a mezőgazdaságban csaknem 100 százalékkal fokozódik. S mit jelent ez a termelés fokozásában? Egy példa: míg 1959-ben — nagy mennyiségű árut hoztunk be külföldről — az egy főre eső húsfogyasztás 54 kg volt, 1970-ben ez mezőgazdaságunk saját erőforrásaiból 73 kg-re szökken. E néhány szám is fényesen bizonyítja, miiy soha nem látott változós következik be néhány esztendő alatt a fejlett szocialista társadalom mezőgazdaságában. Persze e változás nem jön létre önmagától, hiszen minden az embertől, a szövetkezeti dolgozók szorgalmától függ. Az akarat, az összefogás viszont hegyeket képes megmozgatni. Ez a nagy erő megvan dolgozó parasztságunkban és ha ehhez a munkásosztály gépek formájában mégadja a segítséget, 1970-ig elérjük célunkat. A munkásosztály, a fejlett szocialista társadalom élharcosa, önzetlen segítségei nyújt továbbra is a mezőgazdaságnak Szocialista iparunk a harmadik ötéves tervben — a többek között — körülbelül 110 000 traktort, 173 000 pótkocsit, 10 000 teherkocsit, 25 000 rakodót, 12 800 gabona- és 33 000 silókombájnt gyárt mezőgazdaságunk részére. A politikai — és szaktudás gyarapítása Általában elterjedt dolog, hogyha a gépekről, gépesítésről beszél az ember a szövetkezeti tagokkal, fő óhajuk: „Bárcsak volna elég gép, traktor, akkor nem voína baj sohasem a mélyszántással. Kombájnból is több kell, hogy idejében elvégezhessük a betakarítást" — szokták mondogatni Örvendetes, hogy a faivak népe megszerette a gépet, s nem becsmérli mér a kombájn munkáját, hogy nagy tartót hagy, meg hogy nem veri ki a szemet. Több ér- egyr» több kell belőlük. Ez helyes, ám egy igen fontos kérdésről kell szólni ezzel kapcsolathan. Akadnak még szövetkezeti tagok, akik politikai rövidlátásuknál fogva nem látnak tovább az orruknál, s úgy szedetnék — ha a gépről van szó — nogy add uram, de mindjárt" alapon az ipar máról !Folytatás a» 6. n'dalon) ÜJ SZÓ 5 * 1981. december 21.