Új Szó, 1961. december (14. évfolyam, 333-362.szám)
1961-12-20 / 352. szám, szerda
A kommunista öntudat a kommunizmusért vívott tevékeny harcban alakul ki és szilárdul meg Jozef Lenárt elvtársnak, az SZLKP KB titkárának beszéde Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága 1961. december 14—76-/ ülésén Tisztelt Elvtársaki A CSKP Központi Bizottságának novemberi plénuma részletesen foglalkozott az ifjúság kommunista nevelésének problémáival. E munkát beszámolójában Hendrych elvtárs elemezte és a Központi Bizottság plénumának a beszámolóval kapcsolatos határozata teljes mértékben felöleli a szlovákiai Ifjúság körében végzett nevelőmunka helyzetét is. E határozat kötelező számunkra s valamennyi pártszervet és -szervezetet, valamint a társadalmi szervezeteket az ifjúság körében végzett nevelőmunka sokoldalú elmélyítésére irányítja. Ezért nem tartottuk szükségesnek, hogy mai plenáris ülésünkön is újból, teljes egészében foglalkozzunk az ifjúság nevelésének valamennyi problémájával, hanem figyelmünket az általános műveltséget nyújtó Iskolák és szakiskolák fő problémáinak egyikére akarjuk összpontosítani. Pártunk az SZKP XXII. kongreszszusán Novotný elvtársnak, a CSKP KB első titkárának szavaival hang-, súlyozta pártunk elszánt akaratát: tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy Csehszlovákiában már a mai nemzedék a kommunizmusban éljen. Ezért, amikor az Ifjúság körében végzett munkát bíráljuk, abból a szempontból kell kiindulnunk, hogy az Ifjúság a kommunizmusba való fokozatos átmenet feltételei között fog élni, alkotni és bontakoztatja ki képességeit. Ez különösen nagy igényeket támaszt öntudatosságával, műveltségével, színvonalával és sokoldalú harmonikus fejlődésével szemben. E küldetés teljesítésére a fiatal embereknek már most fel kell készülniök. Az SZKP XXII. kongresszusa következtetéseinek szellemében az Ifjúság kommunista nevelésének leghatékonyabb módszere tevékeny részvételük az anyagi termelésben, a közös munkákban, a szocialista építés feladatainak teljesítésében. A gyakorlat és a marxi-lenini elmélet arra tahit bennünket, hogy a kommunista öntudat mindenekelőtt a kommunizmusért vívott tevékeny harcban, a közösség javáért végzett munkában alakul ki és szilárdul meg. Az ifjúság csak akkor teljesíti becsülettel merész feladatait és az Ifjúsági mozgalom csak akkor fejlődik tovább, ha minden fiatal ember cselekedeteiben, minden kollektíva és valamennyi szervezet tevékenységében a kommunista eszmék szervesen összefüggnek a kommunista tettekkel. Ifjúságunk az elmúlt időszakban üzemeinkben, vállalatainkban, iparunkban, építészetünkben és a mezőgazdaságban ls számos munkasikert ért el. Szlovákia 600 üzemi szervezetében több mint 24 000 fiatal vesz részt a „mindenki újítóként" versenyben. Az idén a fiatal dolgozók 7096 újítási javaslatot adtak be, amelyek közül 4078-at realizáltak. Az újítások több mint 20 millió korona megtakarítást eredményeztek. A fiatalok hozzájáruláséval a detvai gépgyárban az üzem műszaki fejlesztési tervét a harmadik ötéves terv első évében július végéig teljesítették. Az üzem CSISZ tagjai figyelmüket a fémanyagoknak műanyagokkal való helyettesítésére irányítják és megkezdik az ifjúság tömegmozgalmának kibontakoztatását a műveltség és a szakmai továbbképzés növelése érds k éb€ n. A CSKP Központi Bizottságának felhívására a CSISZ-tagok kötelezettségeket vállalnak a CSKP XII. kongresszusának tiszteletére. Például a nyugat-szlováKial kerületi CSISZ-konferencia kötelezettséget vállalt, hogy a „mindenki újítóként" versenybe bekapcsolódik az iparban, építészetben és a közlekedésben levő CSISZ-szervezeteknek 70 százaléka és hogy becsülettel teljesítik az Ivánka pri Dunaji-ban épülő korszerű baromfi- és tojás nagytermelő üzem építésének feladatait. A közép-szlovákiai Kerület CSISZtagjai kerületi konferenciájukon vállalták, hogy a jövő évben 127 000 gyümölcsfacsemetét ültetnek kl, 60 00 hektár rétet és legelőt hoznak rendbe, és 44 trágyagazdaságot létes í t€ ne k A kelet-szlovákiai kerület CSISZtagjai sem maradnak le a többiek mögött További 800 Ifjúsági gazdaságossági őrjáratot alakítanak, 20 000 hektár rétet és legelőt hoznak rendbe, 400 ezer köbméter komposztot készítenek és a harmadik ötéves terv építési alapjához 25 millió koronával járulnak hozzá. Védnökséget vállalnak a kucány és barcai állami gazdaság építése felett s itt a legújabb technikát és nagyüzemi termelési technológiát fogják érvényesíteni úgy, hogy mindkét gazdaság mlntagazdasággá váljék. Mindez szemléltetően mutatja, hogy ifjúságunk soraiban terjed a társadalom Javára végzett munka iránti új kapcsolat, amely egyre szilárdul és továbbfejlődik. A CSISZ szlovákiai szervezeteinek érdeméből sikeresen teljesítették a novákyi ifjúsági Bánya építésének feladatait, valamint CSISZtagok kiküldését különböző építkezést szakmunkákra és a Keletszlovákiai Vasmű építésére. „Nagy feladatainkat és céljainkat tekintve — hangsúlyozta Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának legutóbbi ülése — a sokoldalúan fejlett kommunista ember nevelése ma már el sem képzelhet/S a szocialista munkabrigádok kollektíváin kívül." Szlovákiában a több mint 12 000 kollektíva közül csak 2010 Ifjúsági kollektíva dolgozik az iparban, építészetben, a közlekedésben és a kereskedelemben s közülük 323 kollektíva nyerte el a szocialista munkabrigád címét. A mezőgazdaságban e címért 217 Ifjúsági kollektíva versenyez és 17 közülük már elnyerte a címet. ' Ifjúságunk előtt a kommunista társadalom gyönyörű távlatait tárjuk fel, de ugyanakkor nyíltan megmondjuk nekik, hogy sok munka ós harc vár ránk, míg e távlatokat elérjük. Az Ifjúság kezdeményezésének, öntudatosságának az akadályok és a nehézségek leküzdésében szívós elszántságának mindenekelőtt abban kell megnyilvánulnia, hogy harcos lelkesedéssel népgazdaságunk döntő szakaszaira megy, oda, ahol legtöbb a nehézség és a probléma, elsősorban a bányákba, a mezőgazdaságba, az építészetbe és a közlekedésbe, A harmadik ötéves terv végéig Szlovákiában 8400 Ifjút kell megnyerni a bányászati tanulóhelyekre és további ezreket közvetlenül a bányákba. Az építőipari tanulóhelyekre több mint 25 000 fiatalt, a vasúti tanulóhelyekre 6000 fiút és leányt kell megnyerni. Igényes feladatok várnak ránk a mezőgazdaságban, ahol 1965-ig több ,mint 50 000 szakképzett dolgozót kell előkészítenünk. E szakaszok feladatait csak sokoldalúan képzett és szakmailag felkészült emberek tudják sikeresen teljesíteni. A kommunizmus felé vezető utunk nagy és bonyolult feladatai rendkívül nagy igényeket támasztanak fiatal nemzedékünkkel szemben. A komplex gépesítés, az automatizálás és a kemizálás gyors fejlesztése, új energia- és anyagforrások feltárása, valamennyi természeti forrás alapos kihasználása a dolgozók, elsősorban az ifjúság tömeges felsorakozását követeli meg a tudomány és a technika legújabb ismereteinek elsajátításáért vívott harcban. Ezzel egyidejűleg gondoskodni kell tevékenyen részvételükről a műszaki fejlesztés meggyorsításában. Igaz, a technikát csak akkor lehet elsajátítani, ha az ifjúság beható szakismeretekkel, gyakorlati tapasztalatokkal, sokoldalú tudással vértezi fel magát, s elsajátítja a tudomány alapjait. Vannak példák arra, hogy az Ifjúság ezt az igen komoly feladatot helyesen értelmezi. A dubnicai gépgyárban a fiatalok 1961 első felében 5 779 000 korona megtakarítást feltételező újításokat javasoltak, ami az üzemben feltételezett újítási javaslatok egész összegének 74 százaléka. Az üzemben 120 fiatal mérnök dolgozik, 45 fiatal alkalmaztatása mellett tanul a főiskolán, 350 fiatal munkás pedig középfokú ipariskolákon tanul. Szlovákiában a dolgozók közép-, szak-, általános- és középiskoláin összesen 47 000 fiú és leány tanul alkalmaztatásának félbeszakítása nélkül. E szám azonban távolról sem elegendő a szakképzett munkások szükségletének fedezésére, a népgazdaság egyes ágai rohamos fejlődésének következtében felmerülő nagy szükséglet kielégítésére. Mlnden fiatalt meg kell győzni arról, hogy tovább művelődjék és szakmailag továbbképezze magát és teljes középiskolai műveltséget szerezzen. Az Ifjúsági Szövetségnek az ifjúságban tovább kell növelnie azt a vágyat, hogy lelkes alkotó dolgozókká, a munka j hőseivé, érdemes építőkké váljanak, i Ez az első feltétele azon alapelv teljesítésének, hogy mindenütt, ahol fiatalok dolgoznak, újító módon folyjék a munka. Kell, hogy elsősorban az . ifjúság legyen az új technika, technológia hordozója, harcoljon a szüntelen haladásért a termelésben, a munka magas fokú termelékenységéért és kultúrájáért. Arról van szó, hogy a párt által kitűzött feladat — 1970-lg a mezőgazdasági termelést az ipar színvonalára emelni — minden fiatal harci programjává váljék. És éppen a fiataloknak, akiket nem terhelnek a káros hagyományok, a mezőgazdaságban nagy lehetőségük nyílik a gyakorlatban kiharcolni az új nagyüzemi termelési technológiát, a komplex gépesítést és a tudományos ismereteket. Nagy lehetőségük nyílik, hogy a mezőgazdasági nagyüzemi termelés mestereivé váljanak s jelentős segítséget nyújtsanak a falu kulturális életének, sport- és társadalmi életének kibontakoztatásában. Az SZKP XXII. kongresszusán elfogadott program szellemében a mi közvetlen célunk ls az, hogy az Ifjúság soraiból a kommunista társadalom számára embereket neveljünk. Ezért különös súlyt helyezünk az ifjúság eszmei nevelésére. E téren számos sikert értünk el. A sikerek megnyilvánulnak ifjúságunk aktív részvételében társadalmunk átformálásában. Ezzel egyidejűleg azonban látnunk kell, hogy az ifjúságnak egy része még nem került rendszeres eszmei befolyásunk alá. Pártunk alapítása 40. évfordulójának Időszakában csaknem minden fiatal eszmei befolyásunk alá kerül azért, mert propagandánk formái sokrétűbbek voltak. E tapasztalatokból kell kiindulnunk az ifjúság körében végzett további eszmei munkánkban. Az ifjúságnak meg kell mutatni a világban bekövetkezett viharos változásokat a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet folyamán. Meg kell magyarázni nekik a két társadalmi rendszer versenyének, a kapitalizmus és a gyarmati rendszer széthullásának kérdéseit úgy, hogy meggyőződjék eszméink végső győzelméről, hogy készen álljon minden erejét, lelkesedését és tudását e győzelemnek szentelni. Ifjúságunknak Igen sürgősen meg kell magyaráznunk a háború és a béke kérdéseit, fel kell hívnunk a figyelmét főként a német militarizmus és revansizmus veszélyére — az imperializmus agresszív erői megfékezésének szükségességére, hogy sem a mai, sem a jövő nemzedékek soha ne ismerjék meg a háború borzalmait. A párt irányvonalával összhangban továbbra is céltudatosan és türelmesen folytatjuk az ifjúság körében a harcos szocialista világnézetre, a vallási csökevények és a vallási sötétség ellen irányuló nevelést. A párt a fiatalokba beoltja a kommunista ember ama tulajdonságait, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártjának programjába foglalt erkölcsi kódex fejez ki. A fiatal nemzedék kommunista nevelésében Jelentős küldetése van szocialista iskolánknak. Minden fiatalembernek, aki részt vett tan- és nevelő intézményeink oktatásán, sokoldalúan felkészültnek kellene tennie arra, hogy tevékenyen kivegye részét a kommunizmus építéséből. Éppen ebből indul ki pártunk Központi Bizottsága 1959, április 2-án az iskola és az élet szoros kapcsolatáról, s a nevelés és az oktatás továbbfejlesztéséről hozott határozatában. Az említett határozat elfogadása óta számos intézkedést foganatosítottunk a nevelési és az oktatási rendszer szervezési és tartalmi átszervezésére. Oj tanterveket és tervezeteket dolgoztunk ki és ezek alapján új tankönyveket adtunk ki a kilencéves általános Iskola I., II., VI., VII. évfolyama számára. A kilencéves általános iskola többi évfolyamának tanulói legkésőbb 1965-ig kapják meg az új tankönyveket, melyeket fokozatosan dolgozunk ki. Az új tantervekben és tankönyvekben érvényesül a nevelés, az oktatás és az élet kapcsolatának elve s ezért sokkal magasabb színvonalúak, mint a régi tantervek és tankönyvek. Azzal szemben, hogy a régi, a gyerekek koréval és képességeivel aránytalan tantervek és tankönyvek nem vették tekintetbe a gyakorlati követelményeket s csupán elméleti ismeretek elsajátítására szorítkoztak, az új tantervek, valamint a szépen illusztrált, és 'ezért vonzó tankönyvek ügyelnek arra, hogy mlnden elméleti ismeretet gyakorlati felhasználással kössenek egybe, hogy az ismeretek formába öntésével a gyermekek élettapasztalataiból Induljanak ki, ami aktivitásra serkenti őket és felkelti érdeklődésűket a tanulás iránt. Az új tankönyvek nagy pozitívumának tekintendő a nevelés és oktatás egységes elvének érvényesítése hazánk egész területén. A régi tantervek és tankönyvek alapján a szlovákiai gyermekek, főként a társadalomtudományi tárgyakban más tananyagot tanultak, mint a cseh iskolásgyermekek. Így például az Irodalomban, a történelemben, sőt más tárgyakban is elhanyagolták és lerövidítették a másik testvérnemzetre vonatkozó tanagyagot, annak ellenére, hogy a cseh és szlovák nemzet történelmi és kulturális fejlődése mindenkor szoros kapcsolatban volt. Ez természetesen nem nagyon járult hozzá a csehszlovák szocialista hazafiság szellemében történő neveléshez, ellenkezőleg, ez az elszigeteltség az ifjú nemzedék kárára, társadalmi internacionális vonásainak rovására fékezte egymás alapos, kölcsönös megismerését. Jelentős lépést tettünk az iskola, az élet és a termelőmunka kapcsolata anyagi feltételeinek megteremtésében. A szlovákiai 1010 kilencéves általános iskola közül 972-ben a legfőbb szerszámokkal és gépekkel ellátott iskola-műhelyek létesültek. Úgyszólván minden Iskolának van kísérleti parcellája. A múlt tanévben az általános műveltséget nyújtó iskolák és középiskolák valamennyi diákja bekapcsolódott az üzemek, állami gazdaságok és EFSZ-ek termelőmunkájába. A legjobb dolgozókkal, újítókkal a szocialista munkabrigádok tagjaival találkoznak itt a helyszínen. Ki kell emelnünk a tanulóifjúság részvételét közérdekű munkákban ls, melyet az oktatáson kívül és szünidőben az ifjúsági szövetség szervez. A tanulóifjúság a munkásifjúsággal együtt az idén 8120 hektár földet tett termővé és 320 000 gyümölcsfacsemetét ültetett ki. Részt vett a vá rosok és falvak szépítésében, különféle építkezéseken, a nyersanyagfélék, a gyógynövények gyűjtésében és más hasznos munkákban is. Az ifjúság ezzel jelentősen hozzájárult gazdaságunk gyarapításához, ugyanakkor megtanul kollektíván élni, megtanulja egybekötni érdekeit a mun kás és parasztifjúság érdekeivel. Ez elősegíti szocialista öntudatának kl alakulását. Azoknak a diákoknak túlnyomó többségét, akik már az új tantervek és tervezetek alapján tanultak, üzemekben s egységes földművesszövetkezetekben dolgoztak, különféle társadalmi munkában vettek részt, sokkal öntudatosabb munkaviszony jellemzi. Ezek a tanulók nem bújnak ki a fizikai munka alól, s megtanulnak bizonyos szakmát. Cselekedeteikben új jellemvonások tükröződnek, mint a kollektivizmus, a fegyelem, az elvtársiasság. Nagyobb érdeklődést tanúsítanak a tudomány és a technika iránt. Figyelemre méltó eredményeket értünk el a michalovcei, nitrai, rúžom beroki, košicei és a bratislavai tizenkétéves kísérleti általános középiskolák és egyes más iskolák nevelő- és oktatómunkájában. Jó példát mutat a michalovcei általános középiskola. Különösen elmélyült és megjavult a tanulók természettudományi, vegytani, biológiai és fizikai ismerete. Mind a 33 diák jó eredménnyel érettségizett s ugyanakkor állattenyésztő, növénytermesztő vagy gépesítő szakképesítést nyert. Valamennyi tanuló traktoros tanfolyamot végzett. Nagyobb érdeklődést tanúsítanak a mezőgazdaság iránt s a mezőgazdasági főiskolán folytatják tanulmányaikat. Ezek a tanulók jelentősen bővebb mezőgazdasági termelési ismereteket szereztek. Ezt a mezőgazdasági üzemek dolgozói Is megerősítik, inint például Zbynek Jaroušek, mérnök és Ján Šterdas zootechnikus, a Cermanyi Állami Gazdaság dolgozói. Michal Janák mérnök, a Michalovcei Állami Gazdaság dolgozója így értékelte őket: „A gyakorlati vizsgákon a tanulók feleletei nívósak voltak. Krížová diáklány azt a kérdést kapta, hogyan kell helyes vetésre beállítani a vetőgépet. A diáklány remekül megoldotta feladatát, sok gazdasági vezető nem tudná ilyen pontosari beáMítani a vetóí gépet." . Az iskolarendszer tartalmi átszeiH vezése azonban nagyon Igényes, bonyolult feladat, mely nem valósulhat meg egyik napról a másikra. Egyes tanítók, sőt párttagok, valamint ai nemzeti bizottságok eddigi munkájár ban azonban nem egyszer azt látiuk, hogy végleges eredményekként sze-. retnék elkönyvelni a részleges ered-; ményeket. Akadnak még dolgozók, akik úgy vélik, elég ha a tanulók fizikai munkát végeznek és részt vesznek a gyakran megfelelően elő sem készített, véletlenül kiszemelt brigádokon, melyek nem képezik az oktatási-nevelési folyamat szerves ré^ szét. Teljes mélységében kell értelmez-: nünk és értékelnünk a fizikai munká nevelő- és oktatójelentőségét. Az ls-: kola és az élet kapcsolatát azonban' mlnden tanórán, — legyen az szônH tan-, vegytan-, fizika-, nyelvtan avagy más óra — biztosítani kell. Az iskola és ez élet kapcsolatát az okta-i tás magas elméleti színvonalában, szemléletességében, gyakorlati irány-: zatában és abban kell látni, hogy minden új, ami a társadalmi gyakors latban, a termelésben, a tudományban születik gyorsan érvényesül az okt»-; tásban és a tanulók gyakorlati ismeretében. A tanulók munkára nevelése öntii-s datos munkaviszonyt alakítson ki aZ ifjúságban, ápolja benne a társadal-i milag hasznos munka szeretetét, szok-i tassa kézügyességre és munkafogá-t sokra, készítse elő a szocializmus és a kommunizmus építésének legfontosabb munkaszakaszaira. E célt szol h gálja a tanulók korának és szellemi képességeinek megfelelő munka az iskolai parcellákon, valamint az EFSZ-í ek és az állami gazdaságok földjein. Nagyon helyesen cselekednek azok a kilencéves általános Iskolák, ame-i lyek együttműködnek a mezőgazdasági kutatóintézetekkel, kísérleteket vé-; geznek tapasztalt kutatók vezetésével. Így például a Lomnicai Burgonyater-s mesztési Kutatóintézet védnöksége alatt jó munkát végeznek a Dolný Ku-i bín-1, Spišská Nová Ves-i iskolák és a poprádi járás iskolái. Az iskola éš a mezőgazdasági ter-i melés egybekapcsolását illetőleg tud-; nunk kell, hogy csak a jelenlegi mezőgazdasági termelés és műszaki felszerelések színvonalán nem lehet előkészíteni az ifjúságot a mezőgazdaság céljaira. Meg kell mutatnunk az ifjúságnak a mezőgazdasági szocialista nagyüzemi termelés távlati fejlődését. Ifjúságunkat érdekli a mező-, gazdasági munka, de csak az olyan, amely az ipari munkához hasonlóan a korszerű technikára és technoló-. giára épül. Ezt bizonyltja az a tény is, hogy míg a szlovákiai mezőgazdasági dolgozóknak általában csak 10 százaléka fiatal, az EFSZ-ek és állami gazdaságok gépesítő központjaiban dolgozó 24 000 traktoros és gépész közül 16 000 fiatal, tehát több mint 66 százalék. A Dunajská Streda-i járás és egyes más járások Iskolái elhatározták, hogy 5—20 hektár szántóterületet ön-, álló gazdálkodás céljaira átvesznek az állami gazdaságoktól vagy az egységes földművesszövetkezetektől, hogy megakadályozzák a tanulók nemkívánatos kivonását az oktatásból brigádmunkára a mezőgazdasági csúcsmunkák idején. A Gabőikovói Kilencéves Általános Iskola például tavaly 15 hektár földön önálló gazdálkodást folytatott. A tantervet úgy módosították, hogy az oktatásra előirányzott idő kétharmad részét a földeken dolgozták le, s csak egyharmadát a műhelyben. A szervezési és gazdasági problémák túlterhelték az iskolát, mely bizonyos mértékben elhanyagolta a munkaoktatás nevelő és oktató feladatait. A munkaeredmények alapos értékelése után az iskola lemondott az önálló iskolagazdaságról, elhatározta, hogy a jövőben a tanulók a tantervek alapján az iskolai kísérleti parcellán fognak dolgozni s bizonyos földterületet az EFSZ vetésforgója keretében a szövetkezeti földeken művelnek meg. Sok más iskola ls hasonlóan cselekszik. A tapasztalatok tehát igazolták, hogy a kilencéves általános iskolában a tanterveknek megfelelően eleinte az iskolai kísérleti parcellán kell megvalósítani a tanulók szakképzését a mezőgazdasági irányú munkaoktatás keretében s csak azután térjenek át fokozatosan az EFSZ-ben és az állami gazdaságokban végzett munkára, hogy (Folytatás a 4. oldalon) *** ^XQ 3 * 19** -"ecemtow 20.