Új Szó, 1961. december (14. évfolyam, 333-362.szám)

1961-12-19 / 351. szám, kedd

Karol B-cílek elvtárs beszéde az SZLKP KB ülésén (Folytatás a 3. oldalról) A közeljövőben nyíltan és megalkuvás nélkül, amint az a CSKP KB-n is elhangzott, olyan Intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek mindazon rendellenességek és nehézségek határozott kiküszöbölését eredményezik, amelyekkel a harmadik ötéves terv teljesítése során küszködünk. Kétségtelen, hogy a népgazdaság fejlesztésében az év során sok sikert értünk el. Az ipar 13 százalékkal növekedett. A Szovjetunió határától Bratíslaváig 403 km hosszú csővezetéket fektettek le és a kőolajvezeték építése lényegében befejeződött. Január elsejétől a szovjet kőolaj folyni kezd a Volga partjaitól a Duna partjához, ahol üzembehelyezik Európa ez idő szerint legnagyobb kőolajfeldolgozóüzemét, a Slovnaftot. A kőolajvezeték építésének befejezése jelentős megtakarítást jelent nép gazdaságunk számára is, miután a kőolaj szállítása egy tkm-re számítva 20 fillérről 2 fillérre csökken. A kőolajvezeték beruházási költsége így a szállítási költség megtakarításából másfél év alatt kifizetődik. További jelentős siker az ötéves terv legnagyobb üzeme — a KeletSzlovákiai Vasmű — építési tervének teljesítése. Ez az üzem a maga nemében Közép-Európa legnagyobb és legkorszerűbb üzeme lesz és még a harmadik ötéves terv idején hozzájárul ahhoz, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság túlszárnyalja a legfejlettebb tőkés államokat az egy lakosra eső acéltermelésben (750 kg). Az idén 33 044 lakás, 160 általános iskola épül 2323 tanteremmel és lényegesen előrehalad fontos üzemek építése, így a Šafa nad Váhom-i Nitrogénüzem, a Seredi Nikkelkohó és számos további jelentős üzem építése. Üzemeink többsége becsülettel teljesíti feladatalt, azonban mégsem lehetünk elégedettek, miután Jelentős fogyatékosságaink vannak — a külkereskedelem számára történő termelésben — mégpedig fontos szakaszokon, a nehézgépiparban és a kohászatban is. Sikereket értünk el a mezőgazdaságban is — a burgonyatermesztésben a „poprádi mozgalom" alapján, jelentős eredményeink vannak a gépesítés és a mezőgazdasági gépek felhasználása terén. Ez azonban távolról sem tudja ellensúlyozni azt a tényt, hogy Szlovákiában nem értük el a tervezett mezőgazdasági termelést, nem teljesítjük az állattenyésztési termékek felvásárlását. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a népgazdasági terv feladatainak teljesítésében mutatkozó fogyatékosságokat. E feladatok teljesítése szívós, mindennapos munkát követel meg valamennyi kommunistától, töltsenek be bármilyen párt-, gazdasági és közéleti funkciót. A pártszerveknek és -szervezeteknek minden egyes párttagtól és tagjelölttől magas fokú felelősséget kell megkövetelniök a párttal szemben a párt és kormányhatározatok teljesítéséért. A szlovák nemzeti szervek, kezdve a Szlovák Nemzeti Tanácstól a szlovákiai helyi nemzeti bizottságokig hatáskörükön belül felelősek valamennyi országos feladat teljesítéséért Szlovákia területén. Az SZLKP Központi Bizottsága, mint az egységes CSKP szerve köteles a CSKP KB határozatait megvalósítani és teljesítésüket ellenőcizni Szlovákia egész területén és Szlovákiában a párt munkájáért felelősséget visel pártunk legfelsőbb szerve előtt. A CSKP KB határozatait nem formálisan, hanem alkotó kezdeményezéssel kell teljesíteni, tekintetbe véve Szlovákia konkrét feltételeit. Ez biztosítja a párt politikai irányvonalának egységes megvalósítását. Ez a helyzet az SZLKP KB dolgozóinak lehetővé teszi, hogy állandó kapcsolatban álljanak a szlovákiai pártszervekkel és szervezetekkel, segítsék őket és az esetleges fogyatékosságokat kiküszöböljék. Természetesen e tevékenységnek semmiképp sem szabad gyengíteiiie az alsóbb fokú pártszervek alkotó kezdeményezését. A CSKP KB határozata és a kormány határozata a Szlovák Nemzeti Tanácsnak széles jogkört biztosított a kormányhatározatok teljesítésétiek ellenőrzésében, mégpedig nemcsak azokon a szakaszokon, ahol bizottságok létesültek megbízottal az élükön, hanem más ágazatokban is. Ez a határozat az SZNT-nek lehetővé teszi, hogy felelős dolgozóknak közvetlenül a kerületekbe való kiküldésével a kerületekben, járásokban és helységekben dolgozó elvtársaknak segítséget nyújtson a felsőbb szervek határozatainak alkalmazásában a helyi konkrét viszonyoknak megfelelően. Általánosan ismert tény, hogy a munkában való részvétel egyben a legjobb ellenőrzés is. Ezt a segítséget az SZNT meg is adta, ha nem is mindig a megfelelő mértékben és minőségben. Természetes, hogy az SZNT dolgozói az ilyen segítség és ellenőrzés folyamán nem léphetnek fel a felettes szervek meghatalmazottjaiként és nem vállalhatják magukra a kerületi, járási és helyi nemzeti bizottságoknak sem irányító jogkörét, sem felelősségét. A Szlovák Nemzeti Tanácson tanácskozásokat hívnak össze, amelyeken a miniszterek és az országos szervek képviselőinek részvételével megtárgyalják a népgazdaság fejlesztése szlovákiai feladatainak teljesítésére vonatkozó fontos kérdéseket. Ez így helyes, elvtársak. Ez természetesen csak hangsúlyozza az SZNT ama kötelességét, hogy Szlovákia területén gondoskodjék a kormányhatározatok teljesítéséről és ugyancsak teljes felelősséget viseljen a népgazdaságban és a nemzeti bizottságok munkájában előforduló fogyatékosságokért. Bacílek elvtárs beszámolója további részében bírálta a lakosság közszükségleti cikkekkel való ellátásának fogyatékosságalt. Többek között a következőket mondotta: — Nem szabad megelégednünk azzal, hogy az általános életszínvonal ma magasabb, mint azelőtt volt, hogy a húsfogyasztás nálunk aránylag nagy, hanem nyitott szemmel kell figyelemmel kí-' sémi, mi hiányzik a népnek, hogyan vannak fedezve mindennapi szükségletel és minden erővel azon kell lenni, hogy ne következzenek be zavarok az ellátás szakaszán és ha bekövetkeznek, gyorsan kiküszöböljük őket. — Ez igen fontos kötelességünk. E kérdéssel kapcsolatban végül kiemelte, hogy minden járás saját termelése útján biztosíthatja a lakosság friss zöldséggel való ellátását, főként az Ipari központokban, Paprikát, paradicsomot behozhatnak a déli járásokból, de éppen ezekben a zöldségfajtákban nem mutatkozik hiány. Jóllehet az utóbbi napokban a városok hús és zsírellátása némileg megjavult, mégis gondoskodni kell azonnali intézkedésekről s emellett Bratisftván és más fontos városokon kívül nem lehet a központi alapokból való juttatásra számítani. Kelet-Szlovákiában a tej felvásárlásában nagyobb mennyiséggel tartoznak, mint az országos hátralék, ami több mint 19 millió litert tesz ki, míg KeletSzlovákia több mint 20 millió literrel adós. Hasonlóképp a kelet-szlovákiai kerületnek nagy része van Szlovákia lemaradásában, mégpedig a hús felvásárlásában 70,3 százalékkal, a tojás felvásárlásában 70,5 százalékkal. Az elvtársak azt mondják, hogy ez az aszály következménye. Kétségtelen, hogy Kelet-Szlovákia egyes járásaiban nagy volt a szárazság. De hasonlítsuk össze az aszálysújtotta járásoknak a hús-, tej- és tojásfelvásárlásban elért eredményeit azokkal a járásokkal, ahol átlagos vagy jó termés volt. így például a treblšovl járásban, ahol szárazság volt, a szarvasmarha felvásárlását 102,1 százalékra teljesítik, ezzel szemben a Spišská Nová Ves-1 járásban csak 66,2 százalékra. A michalovcel járás a vágósertés felvásárlását 74 százalékra teljesíti, a tojásfelvásárlást 85,1 százalékra, ezzel szemben a prešovi járás a vágósertés felvásárlását csak 59,4 százaléKra és a tojásét 76 százalékra teljesíti. Szlovákiában van sertés, csak fel kell vásárolni. Jelentős súlyú sertések vannak az egyénileg gazdálkodó parasztoknál, akik mindeddig nem teljesítették a hús felvásárlását. A háztáji gazdaságokban néhol 150, sőt 200 kg-os sertéseket hizlalnak — jóllehet, az EFSZ arra hivatkozik, hogy nem teljesítheti a felvásárlást, mert nincsenek felvásárlási súlyban levő sertései. Minden EFSZ-ért a szövetkezeti tagok kezeskednek. Nem engedhetjük a második sertés levágását a szövetkezeti tagoknak, ha a szövetkezet nem teljesíti a felvásárlást. Hisz a szövetkezeti tagok sertéseiket csupán a szövetkezet által nyújtott természetbeni adagokból hizlalhatják. Tovább kell szigorítani az ellenőrzést és nem szabad megengedni a feketevágásokat. A parasztokra, főként a szövetkezeti parasztokra vonatkozó valamenynyl intézkedést elsősorban politikailag kel! alátámasztani, a falusi párttaggyűléseken nyilvános beszélgetések és személyes beszélgetések keretében .ls. Már néhány éve mindnyájan hangsúlyozzuk a kukorica nagy jelentőségőt a takarmányalap általános fejlesztése szempontjából. Igaz, hogy a vetésterületek kibővítésében bizonyos kedvező eredményeket értünk el. De arról van szó, hogy ne csak kimutassuk a kukorica vetésterületeit, hanem hogy lényegesen növeljük általában a szemes- és és a silókukorica termesztését. Számunkra ís érvényesek Hruscsov elvtárs ama szaval, hogy a kukoricatermesztés színvonala az egyes mezőgazdasági üzemek, járások vagy kerületek funkcionáriusai haladó szellemének vagy megcsontosodásának a fokmérője. A Szlovákia kukoricatermesztőse növelésében levő óriási tartalékokból és a takarmányszükségletből kiindulva rendkívül bírálóan kell megítélnünk a szemes* és a silökukoricatermesztés idei eredményeit Szlovákia valamennyi kerületében, de főleg a nyugat-szlovákiai kerületben. Elvtársak, mindenki ismeri a kukoricatermesztés nagy lehetőségeit a nyugat-szlovákiai kerületben. Itt összpontosul kukoricatermő-területünknek nagyobbik része. De nézzük csak, hogy az elvtársak milyen eredményeket értek el az idén a szemes- és a silókukorica termesztésében. A szemeskukorica átlagos hektárhozama 27,2 mázsa volt, a silókukoricáé 238 mázsa. (Az 1961. október 15-ével megejtett becslés alapján.) Emellett látnunk kell, hogy az aszályra való hivatkozás nem indokolt, mert számos mezőgazdasági üzem eredményei — amelyek betartották az agrotechnikát és nagy hozamokat értek el — azt mutatják, hogy az alacsony kukoricatermés fő okát a nyugat-szlovákiai kerületben főként a silókukorica agrotechnikája színvonalának csökkenésében kell keresni. A trenčíni járás egységes földművesszövetkezetel ebben a „kedvezőtlen" évben hektáronként 340 mázsa silókukoricát, Topoľčanyban 324 mázsát értek el, de a Nové Zámky-i járásban már csak 260,7 mázsát. Továbbá például az Ifjúsági Falu EFSZ-e átlagosan 725 mázsát ért el hektáronként, de a komárnói járás csak 200 mázsát. (Az Ifjúsági Falu a „mesterterületen" 1,5 hektáron 1370 mázsát ért el, emellett a csövek hányada 33,7 százalék volt. Hat hektárnyi mesterterületen 108,32 mázsa szemet értek el hektáronként.) A silókukoricáról való csekély gondoskodás mellett a nyugat-szlovákiai kerületben az elvtársak megfeledkeztek a silókukorica betakarításának jó előkészítéséről ís. Szinte érthetetlen, hogy á nyugat-szlovákiai kerület tapasztalt funkcionáriusai, az ilyert kukoricatermesztési hagyományokkal rendelkező kerület vezetői megengedhették, hogy az idén a silókukorica nagy részét nem takarították be idejében, tejes-viaszos érésben. Ezt a fogyatékosságot az elvtársak az egész tél folyamán megérzik a takarmányalapban. Ebből, valamint a kukoricatermelés általában alacsony színvonalából az SZLKP kerületi bizottságának és a Bratislavai Kerületi Nemzeti Bizottságnak megfelelő következtetéseket kell levonni munkájára nézve. Az elvtársaknak abból kellene kiindulniuk. hogy a mezőgazdasági üzemek nagy részében átlagosan 50 mázsa szemeskukorica-hozamot és 500 mázsa silóhozamot érhetnek el hektáronként. Az ilyen kukoricatermésért már most meg kell indítani a harcot a kerületi pártszervezeteknek. Ez a növekedés erőteljesen megjavítaná a kerület takarmányalapját mind a sertések, mind pedig a szarvasmarhák számára. A nyugat-szlovákiai kerületben az elvtársak nem használták kl a szép időjárást például a szemeskukorica gyors betakarítására és még 1961. december 3-án 1400 hektárról nem takarították be a kukoricát. Nem teljesítették azt a vállalásukat sem, hogy november 20-lg maradéktalanul betakarítják a kukoricakórót. Hogy mennyire kifizetődik pártunk határozatainak teljesítése, ezt megmutatja az ősziek idei vetésének eredménye is. Mennyi különféle elmélet hangzott el a legfelelősebb párt- és állami funkcionáriusok részéről ls, vajon kifizetődik-e száraz földbe vetni vagy sem. Egyes elvtársak mind a bratislavai KNB-n, mind pedig az SZLKP topolčanyi Járási bizottságán még október elején is kételkedtek a száraz talajba történő vetés célszerűségében. Azok a mezőgazdák, akik engedelmeskedtek és a gabonát elvetették, ma látják, hogy helyesen jártak el, mert az október második félében bekövetkezett esőzések után — és ez az eső rendszerint minden évben bekövetkezik — a búza és a rozs szépen kikelt, s ma túlnyomórészt jó állapotban van. Ezzel szemben azok, akik kételkedtek abban, amit pártunk ajánlott, akik vártak, s csupán az eső után vetettek, vagyis 10, sőt 20 nappal az agrotechnikai határidő után, ma aggódnak jövő évi hektárhozamaik és a későn elvetett ősziek áttelelése miatt. A szerződéses kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése — amely a CSKP KB titkárságának határozatai értelmében minden mezőgazdasági üzemben folyik — még nem hozta meg a kívánt eredményt. Ennek lényeges okát abban kell látni, hogy a CSKP KB, az SZLKP KB, a kerületek és a járások intézkedései nem jutottak el a falvakra, azokat nem konkretizálta valamennyi pártszervezet és nem ismertettük meg velük elsősorban, szövetkezeteselnket, az állatetetőket és gondozókat, akiknek munkája döntő a termelésben és a felvásárlásban. Ezért ma csak azt állapíthetjuk meg, hogy Szlovákiában a mezőgazdák a dolgozók ellátására nem adtak el 18 320 tonna húst, 34 millió liter tejet és 14 millió tojást. A kiválasztott járásokban végzett behatóbb vizsgálat azt mutatja, hogy a felvásárlási feladatok nem teljesítésére elsősorban szubjektív tényezők gyakorolnak jelentős befolyást. Szlovákiában az 1961. október 1-vel eszközölt összeírás alapján a háztáji gazdaságokban 273 700 ötven kg-on felüli sertés volt. Ezekből főként azokban a községekben, ahol az EFSZ nem teljesíti feladatait, számos sertést lehetne felvásárolni, ha az EFSZ tagjai, de főként a szövetkezet vezetői nem helyeznék előbbre személyes érdekeiket a társadalom érdekeinél. Például a nyugat-szlovákiai kerületben az elvtársak azt a feladatot tűzték maguk elé, hogy a háztáji gazdaságokból 8000 sertést vásárolnak fel, de az utóbbi két hónap alatt csak 1300-at vásároltak fel. A topofčanyi járásban a háztáji gazdaságokban nevelt 10 370 sertés közül a közellátás céljaira csak 137-et vásároltak fel. Hasonló a helyzet járásaink többségében. Az állattenyésztési termékek felvásárlási feladatainak elégtelen teljesítésében nagy részük van a felvásárlási szervezeteknek is. Tevékenységüket elsősorban az állami szocialista szektor vállalataitól és az EFSZ-ektől való felvásárlásra irányítják. Másrészt nem harcolnak kellőképpen az egyénileg gazdálkodó parasztoktól való felvásárlás teljesítéséért, pedig itt jelentős a lemaradás valamennyi terméknél. Csupán a kelet-szlovákiai kerületben 6000 paraszt egyáltalán nem kezdte meg a tejeladás teljesítését, több mint 17 000 paraszt nem teljesítette a gabonaeladást és 9000 paraszt a burgonyaeladás feladatalt. Már néhány év óta nem biztosítjuk a szarvasmarha és a tehénállomány tervszerű növekedését a nyugat-szlovákiai és a kelet-szlovákiai kerületben. De hogyan érthető meg, hogy éppen ezekben a járásokban, ahol a legnagyobb nehézségekbe ütközik a tehénállományok gyarapítása, egyenesen érthetetlenül megsértik a fegyelmet a zootechnika! és állatorvosi szolgálatban és a felvásárlási szervezetekben. Mindnyájan jól emlékezünk, milyen határozott és megalkuvást nem ismerő álláspontra helyezkedett a CSKP KB politikai bizottsága és Központi Bizottságunk a februári és júniusi ülésén, a nem kívánatos melléktermelés kérdéseiben. Elvártuk, hogy a kerületi és járási nemzeti bizottságok felelős funkcionáriusai megteszik a szükséges intézkedéseket az üzérkedés! célzatú melléktermelés korlátozására, amit a CSKP KB és az SZLKP KB határozatai feladatukká tettek. Ám éppen az EFSZ-ek melléktermelésének példáján mutathatunk rá a párt- és az államfegyelem be nem tartására és egyes elvtársak, sajnos köztük pártfunkcionáriusok formális viszonyára a felső pártszervek határozataihoz. Ezt bizonyítja a néhány járásban megejtett vizsgálat. Annak ellenére, hogy a párt évek óta minden törekvését a mezőgazdasági termelés előirányzott növelésének teljesítésére összpontosítja, az utóbbi évek egyikében sem tudjuk biztosítani a termelés tervezett növelését. Pedig világos, hogy lényegesen jobb eredményeket érhetünk el, ha a népgazdaságnak ezen a legérzékenyebb szakaszán nem ütköznénk folyton a párt- és államfegyelem megszegésének ilyen és hasonló eseteibe. A szlovákiai szerveknek komoly intésül szolgál, hogy a mezőgazdasági termelés előirányzott növelésének nem teljesítése következtében azokat az irányelveket sem tartjuk be, amelyeket a CSKP XI. kongresszusa Szlovákia és azonos természeti adottságú cseh országrészek mezőgazdasági színvonalának kiegyenlítésére tűzött ki. A csehországi és a szlovákiai kerületek mezőgazdasági termelésének színvonala közötti különbség a legutóbbi két évben még tiagyobb lett. E kérdésekről Sabolčík elvtárs fog részletesebben beszámolni. Annak ellenére, hogy a párthatározatok teljesítésében még nagy a rendetlenség a mezőgazdaságban, amit a párt- és államfegyelem megszegésében láthatunk, sok jó, sőt követendő példával is találkozunk. Ez azt bizonyítja, hogy a párttagok és a pártonkívüllek ezrei a mezőgazdaságban is helyesen értelmezik pártunk politikáját, minden erejükkel és energiájukkal küzdenek a pártpolitika gyakorlati megvalósításáért. Nézzük például a burgonyatermesztés kérdését. Tudjuk, hogy a burgonya terméshozama az utóbbi években Szlovákiában is, köztársasági viszonylatban is állandóan csökkentek és tavaly 83,1 mázsa átlagot értünk el hektáronként. A poprádi járásban már a múlt évben komolyan hozzáfogtak e kérdés megoldásához, mivel felelősséget éreznek e feladatokért^ tudják, hogy e téren nagy tartalékok és lehetőségek vannak. Meg kell mondanunk, hogy a burgonya terméshozamai növelésének lehetőségei mindenekelőtt az emberekben voltak és vannak, és ezt a poprádi funkcionáriusok helyesen megértették. A tömegalapon, tehát a szövetkezetek és állami gazdaságok körében elterjedt poprádi mozgalom pozitív termelési eredményekhez vezetett. Míg idén a szlovákiai átlagos burgonyahozamok 113 mázsát tettek kl hektáronként, a poprádi járásban 143, a ml-, kuláši járásban 155 mázsás hoza-. mokat értek el. Emellett sok mezőgazdasági üzem 200 mázsát ís meg-, haladó termést takarított be hektáronként. Hasonlóképpen sok EFSZ és állami gazdaság kiváló eredményeket ért el a kukorica, (ezekről már beszéltem), a cukorrépa termesztésében, lényeges fordulatot értek el a lóheremag termesztésében, melynek terén az utóbbi években nagy problémákkal küszködtünk. A gabonakombájnok felhasználásában elért Idei eredmények is nagy munkasikernek tekinthetők. Bár szlovákiai viszonylatban nem értük el a kitűzött feladatot, hogy minden kombájn 100 hektárról takarítsa be a termést, az idei 92 hektáros teljesítmény nagy siker a múlt évek eredményei-, hez képest, amikor az átlagteljesítmény csak valamivel haladta meg a 40 hektárt. Ám e téren igen hasznos volt az, hogy 840 kombájnos 100 hektárt meghaladó teljesítményt ért el, közülük 92-en 200 hektáron felüli teljesítményt is elértek, 11 kom-, bájnos pedig több mint 500 hektárról takarította be a termést. Tuzsincsin elvtárs, a komárnói járás bohatái szövetkezetében 910 hektárról takarította be a gabonát. Szlovákiában első ízben értek el olyen eredményeket a gabona kombájnaratásában. A nyugat-szlovákiai kerület egyes járásaiban már az idén eredményesen ki-, bontakozik a növénytermelés és állattenyésztés komplex gépesítésére Indult mozgalom. Legnagyobb fogyatékosságaink a mezőgazdasági termékek felvásárlás sában vannak, de sok EFSZ és állami gazdaság már valamennyi termékből teljesítette évi felvásárlási feladatait. Olyan járások is vannak, amelyek egyes állattenyésztési termékek felvásárlásában már teljesítették évi feladatalkat. Az évi felvásárlást a tejből a Közép-Szlovákiai kerület öt járása, a tojásból hat járása, a vágómarhából a nyugat-szlovákiai kerület hat járása teljesítette. A martini járás határidő előtt teljesíti valamennyi termék felvásárlásának évi feladatait. Ogy vélem, az említett és további jó munkaeredményeink elérése mindenekelőtt az emberektől s attól fog függni, hogyan tudjuk mozgósítani az embereket a feladatok teljesítésére és hogyan értékeljük eredményeiket. Elvtársak! A pártmunka fó' módszere az emberek körében végzett tevékenység, politikai és ideológiai nevelőmunka, s a párthatározatok teljesítésében mutatkozó fogyatékosságok bátor kiküszöbölése. Az SZLKP KB idei februári ülésén már hangoztattuk, hogy a kerületi és a járási pártbizottságok munkája az új körülmények között az eddiginél nagyobb mértékben megköveteli a kezdeményezést és az egyes problémák alkotó szellemű megoldását, kezelését, a nagyobb igényességet, céltudatosságot és tárgyszerűséget a feladatok teljesítésében. Akkor a járási pártbizottságok irányító munkáját helyeztük előtérbe a pártszervezetekkel, a nemzeti bizottságok funkcionáriusaival és a kommunista gazdasági vezetőkkel kapcsolatban és megköveteltük az összes gazdasági és politikai feladatok teljesítését. A járásokban részletesen feldolgozták a CSKP és az SZLKP KB plénumainak következtetését. A feladatok teljesítésének céltudatos ellenőrzése nem adminisztratív ellenőrzés. Mindenekelőtt a feladatok teljesítése megszervezésének tárgyszerű ellenőrzéséről, helyszíni ellenőrzésről, olyan ellenőrzésről van szó, melynek gyakorlásába bevonható a kommunisták és a pártonkívüliek széleskörű aktívája. A tapasztalt dolgozók, újítók, feltalálók, a szocialista munkabrigádok tagjai, az ú-j szocialista társadalom erkölcsi és jellemvonásaival bíró emberek csak a nép körében végzett rendszeres pártmunkában, a feladatok teljesítéséért folytatott küz-: delemben fejlődnek. Az emberek körében végzett jó politikai és szervező munka következetességet, kitartást, konkrét segítséget követel a kommunistáktól, megköveteli a marxizmus(Folytatás az 5. oldalon) ÜJ SZŰ 4 * 1361. december 19.