Új Szó, 1961. december (14. évfolyam, 333-362.szám)

1961-12-19 / 351. szám, kedd

\ Karol Bacílek elvtáis beszéde az SZLKP KB ülésén (Folytatás a 4. oldalról) leninizmus tanítását követő emberek általános felkészültségét. Nagyon természetes dolog, hogy a tömegek körében munkálkodó kom­munisták kötelesek állandóan elmé­lyíteni marxista-leninista elméleti tu­dásukat, mert a lenini jelszó szerint a lenini elmélet Ismerete nélkül nincs forradalmi gyakorlat, helyes gyakor­lati tevékenység. A harmadik ötéves tervben a párt feladatai megkövetelik, hogy a kerü­leti és járási pártbizottságok egyre tökéletesebb munkaformákkal és módszerekkel dolgozzanak. A mezőgazdaságban például láttuk a Dunajská Streda-1 Járás kommunis­táinak jó kezdeményezését. Meg akarják oldani a mezőgazdaság gé­pesítésének kérdését. Az idén meg­hívták Gitalov Ismert szovjet gépesí­tőt, akivel továbbra is fenntartják a kapcsolatot. Példáját követve terjesz­tik a komplex gépesített brigádok munkáját, jövőre a járás majdnem minden szövetkezete már ezt a ha­ladó földművelési rendszert fogja al­kalmazni. A galantai járás kommu­nistái terjesztik a gabona nagy ter­méshozamaiért Indított mozgalmat, melyben már kezdeti sikereket érnek el. E haladó módszerek alkalmazását a pártszervekés -szervezetek szorgal­mazzák, melyek helyes munkarend­szerükkel megtudták nyerni a terme­lési dolgozókat e gondolatnak. A kommunisták munkája konkrét munka. Nem körlevelek kiadásából, aktatologatásból, nem is általánosan Ismert igazságok formális és általá­nos hirdetéséből, hanem egy bizo­nyos fejlődési szakaszban megoldásra váró problémák elintézéséből áll. Saj­nos sok helyen még üres szalmát csépelnek, s nem néznek a dolgok mélyére. Elvtársak! Nagyon jól tudjuk, hogy az esetek többségében megvannak a feltételek a mezőgazdasági vagy ipa­ri feladatok teljesítésére. Ám a gyen­ge politikai és szervezési munka, a határozatok teljesítése iránti közöm­bös viszony, a kényelemszeretet és önelégültség a gyakori okozója an­nak, hogy rosszul teljesítik a kitű­zött feladatokat. Például helytelen, hogy a Rimavská Sobota-i elvtársak úgy értelmezik a felvásárlási felada­tok teljesítését, hogy a 80 százalék körülit tartják az egyenletes teljesí­tésnek. Ott, ahol nem érik el a fel­adatok 100 százalékos teljesítését, nem beszélhetünk egyenletes tervtel­jesítésről. Különösen komoly nehézségeink vannak Kelet-Szlovákiában, ezért nagy segítséget nyújtunk a Kelet­Szlovákiai kerületnek Ám nem hi­vatkozhatnak a nehézségekre, ha ugyanakkor nem keresik az alapvető fordulat gyors útját. Ezért elvárjuk a kelet-szlovákiai kerületben dolgozó elvtársaktól, hogy a pártszervek ko­moly következtetései éreztetni fogják hatásukat a gyakorlatban. Elvtársak 1 Megengedhetetlen, hogy a pártszervezetek magukra vállalják a kerületi, járási, vagy helyi nemzeti bizottságokat megillető feladatok teljesítését, mert ezzel felelőtlenség­re tanítjuk az elvtársakat, megfoszt­juk őket az önálló döntéstől saját szerveikben, eleve passzivitásra ítél­jük őket. Ugyanakkor — mint tud­juk — a pártapparátus soha sem helyettesítheti az államszervek és a nemzeti bizottságok munkáját. Sok kommunista, jó elvtárs, köz­ponti, kerületi és járási bizottsági tag, képviselő van, megbízható elvtársak, akiket nagyon gyakran elküldhetünk az alapszervezetek üléseire, hogy konkrét segítséget nyújtsanak az elv­társaknak a mindennapi munka bo­nyolult problémáiban. Ha így használjuk fel az aktívát, magától értetődik, hogy a párt inst­ruktorainak és a párttapparátus mun­katársainak ismerniük kell a gond­jaikra bízott pártszervezetek viszo­nyalt, ami persze nem jelenti azt, hogy nekik kell tevékenykedniük e szervezetekben. A kerületi és járási pártbizottsá­gok fontolják meg, milyen kérdések megvitatására hívják meg a plénum­ra az egyes funkcionáriusokat, mi­vel az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a kerületi és járási pártbizott­ságok plénumain Igen sok funkcio­nárius vesz részt és Igy megszűnik a különbség a járási pártbizottság plénuma és a járási pártaktíva kö­zött. Még mindig adódnak olyan esetek, hogy a járási pártbizottságok mun­katársai és rajtuk kívül a járási nemzeti bizottságok számos munka­társa igen sokat foglalkoznak a pártirodák tárgyalásának alapját ké­pező Írásbeli anyag előkészítésével még olyan esetekben ls, amikor na­gyon egyszerű kérdésről van szó. Gyakran elég volna egy rövid, egy­két oldalnyi jelentés, mely a fő ada­tokat tartalmazná, továbbá begyűj­tési, szántási táblázat, vagy csak szóbeli jelentés, mivel az elvtársak rendszerint ismerik a járás viszo­nyait. Hosszú jelentések kidolgozá­sának nincs semmi értelme, mert te­hertétel a párt- és nemzeti bizott­ságok munkatársainak, következmé­nye pedig aktatologató munkafor­mák érvényesülése. Természetesen vannak olyan esetek, amikor írás­beli jelentést kell tenni, de ilyen­kor is megköveteljük, hogy az elv­társak ne kezdjék Ádámnál, ne is­mételjék a közismert dolgokat, ha­nem térjenek át közvetlenül az egyes problémákra. Természetesen az egyes szervek határozatait rendszeresen el­lenőrizni kell, azokat pedig, akik nem hajtják végre a határozatokat, vonjuk felelősségre. Igaz, hogy néha politikai szer­veink is kimondottan a gazdasági munkával foglalkoznak, megfeledkez­nek a pártmunka, a politikai, ne­velő és szervező pártmunka elemzé­séről. Példát mondok. A prešoví járási pártbizottság irodájának és a járási nemzeti bizottság tanácsának októ­ber 14-i ülésén a kelet-szlovákiai ke­rület további politikai és gazdasági fejlesztéséről tárgyaltak. A vitában többek között Lopata elvtárs, a já­rási pártbizottság irodájának tagja is felszólalt. Körülbelül ezt mondot­ta: „A járási pártbizottság irodájá­nak minden tagja tudja, hány gü­mőkóros tehene van a járásnak. Azt azonban nem tudjuk, hány rátermett kommunista dolgozó van az egyes szervezetekben, akik előbbre tudnák vinni e kérdés megoldását". Azt látjuk tehát, hogy sokkal job­ban elterjedt, mint hinnőnk az a ' rossz szokás, hogy nem látjuk meg az embereket, a kádereket, akik egy jő határozatot végrehajtanak, meg­valósítanak. Bizonyára azonban nem minden kerületre és járásra jellem­ző ez. Bacílek elvtárs ezután bírálta a párt- ős államfegyelem megszegésé­nek egyes megnyilvánulásait, majd így folytatta: E bajok ellen minde­nekelőtt a párttagok magas fokú kom­i munísta erkölcsre nevelésével kell küzdenünk. Emellett a többi dolgo­zók neveléséről sem feledkezzünk meg. E téren nagy feladatok várnak a forradalmi Szakszervezeti Mozga­lomra és a Csehszlovák Ifjúsági Szö­vetségre. Az egyesek nem kommunista visel­kedése elleni küzdelem fontos té­nyezője olyan légkör kialakítása a pártszervezetben, hogy ne féljenek bírálni az egyének munkájában és magánéletében mutatkozó- fogyaté­kosságokat. A kommunisták megtisztelő felada­ta és kötelessége, hogy semmit se titkoljanak el a párt előtt és maguk is küzdjenek a különféle fogyatékos­ságok ellen. Sajnos a pártban még előfordul­nak olyan esetek, amikor a pártszer­vek és szervezetek helytelen maga­tartást tanúsítanak és durván elfojt­ják a bírálatot. Vannak olyan ese­tek, amikor igazságtalanul üldözik a bírálókat. A kerületi és a járási pártbizott­ságokon dolgozó elvtársak feladata lesz, hogy megvizsgálják a pártta­gok demokratikus jogai megszegésé­nek eseteit, s nyomban orvoslást esz­közöljenek ott, ahol megszegték a párt szervezeti szabályzatát. Bacílek elvtárs beszéde befejezp részében újra kiemelte, hogy tovább­ra is a pártszervek és szervezetek munkájának előterében áll a párt Központi Bizottságának határozata a kultúra és a dolgozók nevelése kér­déseiben. Csak rendszeres és céltu­datos politikai munkával győzhetjük és nevelhetjük meg a dolgozókat, ve­zethetjük és mozgósíthatjuk őket a feladatok teljesítésére és használhat­juk fel gazdag tapasztalatalkat. Ezért a pártszervek és szervezetek fő feladata, hogy elősegítsék a dol­gozók kezdeményezésének és aktivi­tásának állandó kibontakozását, hogy alaposabban megértessék az embe­rekkel a politikai és gazdasági fel­adatokat. E téren még sokkal adó­sak vagyunk. A párt ideológiai mun­kájának el kell érnie a jelenlegi fel­adatok színvonalát és tartson velük lépést. Ezzel kapcsolatben meg kell mon­danunk, hogy az új és a régi fő csatatere jelenleg az ideológia, az emberi gondolkodás területe. Ma az a feladat áll előtérben, hogy össz­pontosított harcot indítsunk az em­berek tudatában élő csökevények ellen. Ennek fő eszközét a türelmes és meggyőző munkában lássuk. Azt mondjuk, hogy az SZKP XXII. kongresszusán elfogadott program a mi programúk ls, a mi fiatal nem­zedékünk szintén a kommunizmus­ben fog élni. Elvtársak, ezért tartsuk követke­zesen lépést a szovjet elvtársakkal azoknak a feladatoknak újabb sike­reinknek és nagy céljaink elérésé­nek a feltétele. Csak Így győzhetünk az emberiség boldogságáért és jó­létéért folytatott gyönyörű és örven­detes harcban. Műanyagok az építészetben A pardubicei Szintetikus Anyagokkal Kísérletező Intézet dolgozói az utóbbi időben egy új általános építkezési szigetelőanyagot állítottak elő mofotern néven. Az anyagnak általános használata mellett rendkívül elő­nyös tulajdonsága még az is, hogy könnyű és kiváló hang- illetve hő­szigetelő. Képünkön: az új műanyag előállítását szolgáló laboratóriumi szerkezet látható. (J. Nősek — CTK — felv.) Együtt oldunk meg fontos problémákat A CSEHSZLOVÁK SZOVJET TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI EGYÜTTMŰKÖDÉSI BIZOTTSÁG ÜLÉSE = (ČTK) — Prágában e napokban ért végét a Csehszlovák Szocialis­~ ta Köztársaság és a Szovjetunió tudományos műszaki, együttműködési — bizottságának XX. ülése, melyen mind a két fél a legnagyobb megá­zz léged é*sel állapította meg, hogy egyre jobban fejlődik és tökéletese­— dik a két baráti ország tudományos-műszaki együttműködése. A tudomány és a technika terü­! létén folytatott gyümölcsöző tapasz­talatcsere alapján lehetővé vált, hogy a két fél aránylag rövid Időn belül megkezdje a népgazdaság egyes ágazatai fontos problémáinak megoldását. A Szovjetunió és Csehszlovákia kí­sérleti Intézetei valamint, tervezési szervezetei nemrég meghonosították tudományos-műszaki együttműködé­sük új módozatait, amelyek segítsé­gével együtt oldanak meg lényeg­bevágóan fontos problémákat. Csehszlovákia és a Szovjetunió tudo­mányos-műszaki együttműködési bi­zottsága XX. ülésének résztvevői új irányelveket hagytak jóvá, melyek szerint a Szovjetunió a Csehszlovák Szocialista Köztársaság rendelkezé­sére bocsátja a kohó és vegyipari, a gépipari, energetikai, könnyű, és élelmiszeripari stb. technológiai eljá­rások töikéletesítésére vonatkozó tu­dományos adattári anyagát és cseh­szlovákiai szakemberek a Szovjet­unióban tanulmányozzák a tudomány és a technika területén szerzett ha­ladó tapasztalatokat és tudományos­műszaikl eredményeket. Az új irányelvek értelmében a Csehszlovák Szocialista Köztársaság átadja a Szovjetuniónak a vegyipari, gépipari műszergyártási, építőipari, építőanyag gyártási, könnyűipari és gyógyszergyártási technológiai eljá­rások, illetve szabályok adattári anyagát, ezenkívül szovjet szakembe­rek a Csehszlovák Szocialista Köz­társaságban sajátítják el a vegyipar, a légsűrítő gépek tervezésének s ke­zelésének, valamint az autóbuszok és gépkocsik gyártási technológiájá­nak ismeretét stb. Az ülésről felvett jegyzőkönyvet M. P. Perovskij, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa keretében a kísérleti tevékenység összehangolását irányító állami bizottság tagja és josef Púčik, a Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság vegyipari minisztere írta alá. A tudósküldöttség hazatért Moszkvából (CTK) — A Csehszlovák Tudomá-: nyos Akadémia elnökségének küldött­sége — Jaroslav Kožešník, Ivan Má­lék és František Sorm akadémikus, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnökének helyettesei, továbbá Jaros­lav Pluhaŕ, a CSTA tudományos fő­titkára és levelező tagja — amely Moszkvában a Szovjetunió Tudomá­nyos Akadémiájával folytatandó jövő évi együttműködési tervéről tárgyalt, hétfőn, december 18-án visszatért Prágába. A szakszervezeti küldöttség visszatért a Szovjetunióból (CTK) — A Forradalmi Szakszer­vezeti Mozgalom küldöttsége, mely František Zupkának, a Szakszervezeti Világszövetség alelnökének, a Köz­pon Szakszervezeti Ťanács elnökének vezetésével Moszkvában részt vett a Szakszervezeti Világszövetség V. kongresszusán, visszatért Prágába. A küldöttséget, melynek további tag­jai Gustáv Hnillčka és Václav Pašek, a KSZT titkárai, Vojtech Daubner, a Szlovák Szakszervezeti Tanács elnö­ke és hazánk dolgozó népének továb­bi képviselői voltak, a KSZT titkárai s vezető dolgozói fogadták a ruzynöl repülőtéren. Pionírok, a prágai Várban (CTK) — Ez idén már ötödször ke­rül sor a prágai Várban a legkiválóbb pionírok, valamint pártunk és kor­mányunk képviselőinek újévi talál­kozójára. A már hagyományos ün­nepség 1962. január'1-én a délutáni órákban kezdődik a Vár Spanyol ter­mében, ahol 300 pionír — közöttük a Központi Pioníregyüttes, a Disman rádióegyüttes, a Július Fučík tánc­együttes tagjai, a trenőíni kilencéves iskola pionírjai, a fiatal tfeboni ze­nészek stb. lépnek fel a kulturális műsor keretében. A műsor befejezése után 850 legki­válóbb pionír a prágai Vár további helyiségeiben lép fel, illetve vesz részt különböző beszélgetéseken. Nagyobb elővigyázatosságot • (CTK) — A legutóbbi hideg J napokban egyes helyeken bű nös felelőtlenséggel kezelik a fűtés céljaira szolgáló kazánokat és szakszerűtlenül olvasztják fel égő szalma avagy hegesztőlámpa segítsé­gével a befagyott vízvezetékeket. En­nek következtében ismét pusztító tűzvészek ütöttek ki, melyek csak december 16-án és 17-én 653 000 ko­rona kárt okoztak, különösen a me­zőgazdasági üzemekben. Feltétlenül szükséges tehát a hi­bás kémények megjavítása, az elővi­gyázatos fűtés és vízvezeték-javítás. ínfírriJĽntäÁton S­UJ RENDELET A HAZADÓRÓL Az eddig érvényes 1952-es előírások értelmében valamennyi épület után házadót kellett fizetni, tekintet nélkül arra, hogy az ingatlan ma­gánszemély tulajdona vagy a szocialista szektorhoz tartozik-e. A társa­dalmi és a gazdasági fejlődés lehetővé teszi, hogy fokozatosan elte­kintsünk a gazdasági, társadalmi és egyéb szervezetek épületeinek megadóztatásától. A bérházak jelentős része időközben a magánszemé­lyek tulajdonából ugyancsak állami tulajdonba ment át. A házadókra vonatkozó eddig érvényben lévő rendelkezés nem tett különbséget a családi házak és a többi épületek között, és időközben oly sok kiegé­szítő előírással bővült, amely már áttekinthetősége rovására ment. Mindez szükségessé tett az új adótörvény kidolgozását, amely egy­szerű, érthető és megfelel a mai követelményeknek. Az úf törvény 1962. január 1-én lép hatályba. A családi ház Az új törvény egyik alapvető in­tézkedése, hogy nem kell adót fizet­ni a szocialista szektor, a szövetke­zetek és a társadalmi szervezetek tulajdonában levő épületek után. Házadót tehát csak a magánszemé­lyek tulajdonában levő épületek után kell fizetni. Az adózás új mód­szere ezeket az épületeket is két csoportra osztja: az első csoportba azok a családi házak tartoznak, amelyekben a tulajdonos, illetve an­nak családtagja lakik, a másik cso­portba az egyéb épületek. Az első csoportban említett, tehát a tulajdonos, illetve családtagja ál­tal lakott családi házak után a be­épített terület arányában állapítják meg ez adó nagyságát. Az adókive­tés e vonalon az eddigiekhez viszo­nyítva nem változik, eltörlik viszont annak lehetőségét, hogy az alapki­vetésre esetenként 100 százalékos pótdíjat vessenek kl. Ennek helyet­tesítésére minden csoportban az adókereten belül adva vannak a le­hetőségek. Az adókivetést az is befolyásolja, mennyi lakosa van a községnek: Azokban a községekben, ahol a lakosság száma nem haladja meg az ezret, a családi házak után fize­tendő adókeret évi 0,80 koronától 1,20 korona minden beépített négy­zetméter után. A 6000 lakosú községekben a be­épített terület négyzetméterei után 1,20—1,80 korona a családi ház évi adója. Azokban a városokban, melyeknek lakossága nem haladja meg a 25 000 főt, a családi házak beépített négy­zetméterei után 2,60—3,90 korona házadót fizet a tulajdonos. A Prágában, Brnóban, Bratislavá­ban és a fürdővárosokban lévő csa­ládi házak beépített négyzetméterei után az évi adó 5—7,50 korona. Az udvar és a kert A nemzeti bizottságok az egyes csoportokon belül mindig az adó­keret alsó határát fogják alkalmaz­ni. A felső határig terjedő magasabb árszabást csak abban az esetben Írják elő, amikor emeletes házról, részben bérbe adott vagy pedig kü­lönösen jól felszerelt épületről van szó. A családi házak udvarai, a ház körüli utak, járdák és az 1000 négy­zetméternél kisebb kert után nem kell házadót fizetni. Ha a családi ház mellett lévő kert az említett te­rületet meghaladja, az illetékes adó­keret megszabott határain belül ma­gasabb házadót vetnek ki. Ezzel szemben házadót kell fi­zetni a beépített terület arányában a kertekben levő vikendházak vagy egyéb Ideiglenes épületek után, ha a beépített terület meghaladja a 8 négyzetmétert. Házadót kell fizet­ni a főépületen kívül a mosókony­hák és a garázsok után is. Ezek ház­adóját az épület tulajdonosa fizeti. Változatlanul mentesek a házadők fizetésétől azok a kertek, amelyek nincsenek a családi ház közvetlen közelében. A bérbeadott házak adója A bérbe adott családi házak adó­ját, valamint a többi épülőt adóját tekintet nélkül arra, hogv milyen módon használják őket, —' a házbér szerint határozzák meg, tehát lénye­gében úgy, mint eddig. Ez az adó­alap 40 százaléka abban az esetben, ha az adóalap nem haladja meg az évi 6000 koronát. Ellenkező esetben a házadót az adóalap 50 százaléká­ban állapítják meg. (Ska) ÜJ SZÓ 5 * 1961. december 23.

Next

/
Oldalképek
Tartalom