Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)
1961-11-04 / 306. szám, szombat
marxizmus-leninizmus, a proletár internacionalizmus elvei alapján, minden olyan akció megakadályozása, amely ezt az egységet alááshatná — ezek a győzelem kötelező feltételei a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a békéért, a szocialista forradalomból, a szocializmus és a kommunizmus építéséből adódó feladatok sikeres megoldásáért folytatott harcban. A Szovjetunió Kommunista Pártja ezután is törekedni fog a világ kommunistáiból álló hatalmas hadsereg sorai egységének és egybeforrottságának megszilárdítására. VI. A NEMZETI FELSZABADÍTÖ MOZGALOM A világ a viharos nemzeti felszabadító forradalmak korát éli. Az imperializmus elnyomta a népek többségének nemzeti függetlenségét és szabadságát, a könyörtelen gyarmati rabszolgaság bilincseibe verte a népeket, ugyanakkor a szocializmus léte azt jelenti, hogy beköszöntött az elnyomott népek felszabadulásának korszaka. A nemzeti felszabadító forradalmak hatalmas hulláma elsöpri a gyarmati rendszert aláássa az Imperializmus pilléreit. Az egykori gyarmatok és félgyarmatok helyén fiatal, független államok keletkeztek és keletkeznek. Ezeknek az államoknak a népei fejlődésük új szakaszába léptek. E népek az új élet építőiként, a nemzetközi politika aktív résztvevőiként, az Imperializmust romboló forradalmi erőként lépnek fel. De a harc még nem ért véget. A gyarmatosítás béklyóit lerázó népek a felszabadulás különböző fokát érték el. E népek közül sok megteremtette nemzeti államát, s a gazdasági önállóság kivívásán, a politikai függetlenség megszilárdításán munkálkodik. Azoknak az országoknak a népei, amelyek formailag függetlenek, de valójában politikailag éš gazdaságilag a külföldi monopóliumoktól függnek, harcra kelnek az imperializmus és az Imperialistabarát reakciós rendszerek ellen. Az idegen elnyomókkal szemben hőslesen harcolnak azok a népek is, amelyek még nem rázták le a gyarmati rabszolgaság láncalt. A fiatal, független államok nem tartoznak sem az imperialista államok, sem a szocialista államok rendszerébe. Túlnyomó többségük azonban még nem szakadt kl a kapľalista világgazdaságból, jóllehet különleges helyet foglal el abban. Ez még mindig kapitalista monopóliumok által kizsákmányolt része a világnak. Amíg ezek az országok nem vetnek véget az imperializmustól való gazdasági függő^güknek, „a kapitalista világ falujának" szerepét fogják játszani, s a félgyarmati kizsákmányolás objektumai maradnak. A szocialista világrendszer fennállása és az imperializmus gyengülése a felszabadult országok népei előtt megnyitja a nemzeti megújhodásnak, az évszázados elmaradottság és nyomor felszámolásának, a gazdasági önállóság kivívásának távlatait. A nemzet érdekei megkövetelik a gyarmati rendszer maradványainak megsemmisítését, az imperialista uralom gyökereinek kiirtását, a külföldi monopóliumok kiszorítását, a nemzeti Ipar megteremtését, a feudális rendszer és csökevényei megszüntetését, radikális agrárreformok végrehajtását az egész parasztság részvételével és érdekében, önálló és békeszerető külpolitika folytatását, a társadalmi élet demokratizálását, a politikai függetlenség megszilárdítását. Az össznemzeti feladatok megoldása a nemzet minden hazafias és haladó erejének érdeke. Ezen a talajon lehetséges ezeknek az erőknek az egyesülése. A külföldi tőke csak az imperialistaellenes politikát folytató hazafias, demokratikus erők átfogó egységfrontja előtt hátrál meg. A feudális pillérek csak az általános demokratikus mozgalom nyomására dőlhetnek le. Csakis mélyreható agrárreformok és széleskörű parasztmozgalmak söpörhetik el azokat®a középkori maradványokat, amelyek gúzsba kötik a termelőerők fejlődését, csakis ezen az úton oldható meg az ázsiai, afrikai és latin-amerikai népek számára oly égető élelmiszerprobléma. A politikai függetlenséget csak olyan nép szilárdíthatja meg, amely kivívta a demokratikus jogokat és a szabadságot, s tevékenyen részt vesz az állam kormányzásában. Az össznemzeti feladatok megoldásának döntő feltétele az imperializmus elleni következetes harc. Az imperializmus igyekszik megtartani az egykori gyarmatokat és félgyarmatokat a kapitalista gazdaság rendszerében, s rögzíteni akarja egyenlőtlen helyzetüket e rendszeren belül. A jelenkori kolonializmus fő támasza az Amerikai EgyesUlt Államok imperializmusa. Az imperialisták új módszerekkel és új formákban igyekeznek fenntartani a népek gyarmati kizsákmányolását. Az Imperialisták minden eszközt felhasz20