Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)

1961-11-04 / 306. szám, szombat

lattanul megnehezült a proletariátus gazdasági és politikai harca — mindez, együtt az imperialista háborúk okozta borzalmakkal, szerencsétlenségekkel és pusztulással, elkerülhetetlenné tette a kapitalizmus csődjét és a társadalmi gazdaság rendszerének magasabb típusára való átmenetet. Az imperializmus forradalmi Jellegű felszámolása nem egyidejűleg megy végbe az egész világon. A kapitalista országok gazdasági és politikai fejlődésének egyenlőtlensége az imperializmus idején arra vezet, hogy az egyes országokban különböző időben mennek végbe a forradalmak. Lenin az új történelmi körülmények között tovább fejlesztette a szocialista forradalom elméletét, kidolgozta azt a tanítást, hogy a szocializmus győzelme kezdetben lehetséges egy egyedülálló kapitalista országban. Oroszország az imperializmus rendszerének leggyengébb láncszeme és összes ellentmondásainak csomópontja volt. Egyszersmind Oroszországban létrejöttek a szocializmus győzelméhez szükséges feltételek. Oroszország munkásosztálya a világ legforradalmibb, legszervezettebb munkásosztálya volt, s az osztályharcban gazdag tapasztalatokat szerzett. Élén olyan marxista-leninista párt állt, amely fel volt vértezve az élenjáró forradalmi elmélettel és megedződött az osztályütközetekben. A bolsevik párt egyetlen forradalmi áradattá fogta össze a munkásosztálynak a szocializmusért vívott harcát, az egész népnek a békéért Indított mozgalmát, a parasztoknak a földért folytatott küzdelmét, Oroszország elnyomott népeinek nemzeti felszabadító harcát, és ezeket az erőket a kapitalizmus megdöntésére vezette. II. AZ OKTÖBERI FORRADALOM ÉS A SZOCIALIZMUS SZOVJETUNIÓBELI GYŐZELMÉNEK VILÁGTÖRTÉNELMI JELENTŐSÉGE A Nagy Október, miután áttörte az Imperializmus frontját Oroszországban, a világ egyik legnagyobb országában, megteremtette a proletariátus diktatúráját, létrehozta az állam új típusát: a szovjet szocialista államot, a demokrácia új típusát, a dolgozók demokráciáját. A munkásoknak és a parasztoknak a forradalomban megszületett hatalma kiragadta Oroszországot a véres Imperialista háborúból, megmentette az országot a nemzeti katasztrófától, amelyre a kizsákmányoló osztályok kárhoztatták, megszabadította Oroszország népeit attól a veszélytől, hogy a külföldi tőke leigázza őket. Az Októberi Forradalom megszűntette a kizsákmányolás és a társadalmi Igazságtalanság rendszerének gazdasági bázisát. A szovjet hatalom államosította az ipart, a vasutakat, a bankokat, a földet. Megszüntette a földesúri köztulajdont, s valóra váltotta a földre vágyó parasztság évszázados álmát. Az Októberi Forradalom széttörte a nemzeti elnyomás láncait, meghirdette és biztosította a nemzeteknek a különválás jogát is magában foglaló önrendelkezési jogát. A forradalom maradéktalanul megszüntette a kizsákmányolók rendi és osztálykiváltságait. A történelemben először felszabadította és a férfiakéval egyenlő Jogokkal ruházta fel a nőket. Az oroszországi szocialista forradalom alapjában rendítette meg a világkapitalizmus egész épülését; a világ két ellentétes rendszerre szakadt. A nemzetközi porondon először Jelent meg olyan állam, amely kiadta a béke nagy jelszavát, és új elveket kezdett megvalósítani a népek és az országok közti kapcsolatokban. Ez az állam az emberiség szilárd támasza lett a hódító háborúk ellen, a békéért és a népek biztonságáért vívott harcban. Az Októberi Forradalom a szocializmus útjára vezette az országot. Nehéz és Ismeretlen volt a szovjet nép előtt álló út. A régi világ reakciós erői mindent elkövettek, hogy még bölcsőjében megfojtsák a szovjethatalmat. Intervenciót és polgárháborút, gazdasági blokádot és súlyos gazdasági megrázkódtatásokat, összeesküvéseket és diverzlókat, szabotázst és terrort, és sok egyéb megpróbáltatást kellett a. fiatal szovjetköztársaságnak átélnie. A szocializmus építését hihetetlenül megnehezítette az ország társadalmi, gazdasági, technikai és kulturális elmaradottsága. A győztes munkásoknak és parasztoknak még nem volt gyakorlatuk az államigazgatásban, nem voltak tapasztalataik az új társadalom építésében. A szocializmus építésének nehézségeit megsokszorozta, hogy a Szovjetunió csaknem 30 évig az egyetlen szocialista állam volt a világon, s az ellenséges kapitalista környezet ádáz rohamokat intézett ellene. Ezért a kapitalizmusból