Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)

1961-11-29 / 331. szám, szerda

fV Rovinkán (Bratislava mellett) korszerű, speciális építőelemeket gyártó üzemet épít a Stavoindustria. Az üzem évente 60 ezer köbméter építőelemet fog gyártani. (Š. Petráš — ČTK — felv.) A párthatározatok harcban valósulnak meg Amint ismeretes a Központi Bizottság még ez év elején mélyre­hatóan foglalkozott az építési vállalatok termelési problémáival, pártszervezeteinek megerősítésével, munkamódszereivel. A tárgyalás világosan kifejezte, hogy az építőiparban egyre jelentősebb szere­pet fognak játszani a járási építési vállalatok. A CSKP KB irányelveit az épí­tőipari vállalatok pártszervezetei felépítésére örömmel és helyesléssel fogadták a levicei járási építési vál­lalat kommunistái is. A járás épít­kezésein megs*zervezték a pártalap­szervezeteket és megválasztották az üzemi pártbizottságot, amelynek fel­adata a pártalapszervezetek munkájá­nak irányítása. Ott jártamkor való­bon azt tapasztaltam, hogy a kom­munisták örömmel fogadták a hatá­rozatot, de azután mégis maradt min­den a régiben. Miért? Mert elfelejtik, Bemutatkoznak a bírójelöltek A KELLEMESEN FŰTÖTT TORNA­TEREM ZSÚFOLÁSIG MEGTELT. MÁR TÖBBSZÖR VOLTAM ITT NYILVÁNOS GYŰLÉSEN, KÜLÖNFÉLE RENDEZVÉ­NYEKEN A KÉPVISELŐVÁLASZTÁSOK ELŐTT, DE MÉG ENNYI EMBER MINT MOST, AMIKOR PRÁGA B KERÜLETÉ­NEK JÖVENDŐ JARASBIRÖI MUTAT­KOZTAK BE, NEM GYŰLT ÖSSZE. Kedves, szórakoztató kulturális bei téttel kezdődött az est. A pionírok énekkara vidám dalokat adott elő, s csak azután léptek a vörös posztó­val bevont asztal mögé, egyelőre ta­lár nélkül, azok a köztiszteletnek és megbecsülésnek örvendő polgárok, akik az elkövetkező négy esztendő folyamán körzetünk ügyes-bajos dol­gait, pereskedéseit intézni, bírálni fogják. Dr. Jaroslav Bukovnickf hivatásos bíró előadását a szocialista törvényes­ségről és a burzsoá bíráskodási rend­szerről a hallgatóság nagy figyelem­mel és érdeklődéssel kísérte. A fel­szólalók dr. Bukovnický előadásának különösen arra a gondolatára vála­szoltak, mennyire fontos a szoros együttműködés a bírók és a lakosság között. Bennünket nem nyugtathat meg az a tény, hogy például az USA ban, az NSZK-ban lényegesen maga­sabb a bűnözési arányszám, mint ná­lunk, hogy a kapitalista államokban emelkedő, nálunk csökkenő irányza­tot mutat. A bűnözés a kapitalista or­szágokban magából a rendszerből fa­kad. De mi az oka nálunk? Miért akadnak még mindig olyanok, akik a társadalom kárára akarnak élősködni, vagy miért van még mindig olyan üzem, ahol a biztonsági intézkedések elhanyagolása következtében súlyos balesetek történnek. A közösség neve­lő hatásának döntő szerepe van az ember átnevelésében, habár ez nem megy egy csapásra, hosszú folyamat, amelyben mindnyájunknak segédkez­nünk kell. Václav Novák esztergályos, aki foglalkozása mellett látja el a bírói tisztséget, és körzetünk egyik jelölt­je, megjegyezte, hogy sokszor milyen kicsinyességek miatt pereskednek egymással az emberek. A helyi népi bíróságok feladata lesz a jövőben, hogy a torzsalkodásokat elsimítsa, az apró kihágásokat saját hatáskörében megbírálja. A helyi népi bíróságok eddigi működése teljes mértékben igazolja azt az elvet, hogy a bün­tetés erkölcsi befolyása hatásosabb, mint maga a büntetés. Más szavakkal, ha valaki mondjuk egy önkiszolgáló boltban fizetés nélkül távozik, és az ügyet a környék lakosai jelenlétében a helyi népi bíróság tárgyalja, sok­kal jobban megszégyenül a tettes, mintha a járásbíróságon zárt ajtók mögött az elemelt tárgy tízszeres ér­tékének megtérítésére ítélnék. Ladislav Sindler munkás, másik je­löltünk a fiatalkorúak bűnözésével kapcsolatos szomorú tapasztalatait ecsetelte. A bűnözők jóformán kivé­tel nélkül rossz házaséletet élő szü­lők gyermekei, olyan szülőké, akik elhanyagolták és elhanyagolják gyer­mekeik nevelését és messze járnak attól, hogy jó példát mutassanak. Hányszor meg lehetett volna menteni ezeket a fiatalokat, ha a szomszédok idejében közbeléptek volna. A szocia­lista bíróságoknak, hasonlóan mint aZ orvostudománynak, a megelőzés is feladatuk. Megelőzni azt, hogy egyál­talán bűncselekményekre kerülhessen BARÁTI SEGÍTSÉG A brnói kiállítás után a Mali Köz­társaság küldöttségének tagja Traore Bi­rama, meglátogatta éz ESKA nemzeti vállalat chebi özemét. A modern üzem megtekintése után kereskedelmi egyez­mény jött létre Csehszlovákia és Mali Köztársaság között. Egyelőre szerelőcsarnokokat rende­zünk be Marcalé városában, ahol az ál­talunk szállított alkatrészekből fogják összeállítani a kerékpárokat. A chebi (izem november elsejétől már szállítja is az igazán luxuskivttelű kerékpárok­ra való alkatrészeket. Az egyezmény értelmében fokozatosan, osztályról osz­tályra, üzemről üzemre felépítjük az ottani első kérékpárgyárat. Szakembereink nemsokára útnak in­dulnak, s hozzásegítik a fiatal köztár­saságot ahhoz, hogy dolgozói olcsó, sa­ját gyártmányú kerékpárokon közleked­jenek. Zsuravlov János, Cheb sor. És ezt csak a lakosság segít­ségével, együttműködésével érhetik el. Ma már, amikor a bírókat a lakos­ság választja, könnyen megvalósít­ható ez az együttműködés. A válasz­tó ismeri személyesen a bírókat, nyu­godtan hozzáfordulhat, tanácskozhat vele és így megelőzheti, megakadá­lyozhatja, hogy esetleg a tárgyalóte­remben kelljen a maga vagy a kör­nyezete ügyes-bajos dolgaira megol­dást találni. A késő éjszakai órákig elhúzódott a gyűlés, de senkinek eszébe sem jutott az órájára nézni. A felvetett problémákról még sokáig lehetett vol­na beszélgetni. A jelenlevők érezték, hogy új szakasz kezdődik szocialista köztársaságunk jogszolgáltatásában. Felesleges volt a gyűlést vezető elv­társ figyelmeztetése, hogy ne feled­kezzünk meg a december harmadiká­ról. Mindenki ott lesz, hogy szavaza­tával is hangsúlyozza bizalmát azok iránt, akik a mai gyűlésen megfogad­ták: lelkiismeretesen, legjobb tudásuk szerint fogják felelősségteljes és ne­héz tisztségüket betölteni. KIS ÉVA Jől megy a munka A legutóbbi napokban Kluöovécen, a Dunajská Streda-i járás legtávolabbra eső falujában jártam és elbeszélgettem az EFSZ elnökévél. Elmondta, hogy a tagok a trágyahordással szorgoskod­nak, előbb a cukorrépa alá trágyáznak, s azonnal be is szántják. Az őszi vetést agrotechnikai határ­időben végezték el s már befejezték a Kukoricaszár silózását is. Ezzel bizto­sították a kellő takarmányalapot, 119 vagon jó minőségű silójuk van és 44 va­gon szálastakarmanyuk. Örvendetes hallgatni az EFSZ vezető­jétől, hogy készülődnek a szövetkezeti munkaiskola megnyitására, amely 43 hallgatóval indul s 18 CSISZ-taggal. A szövetkezeti munkaiskola színvona­las lesz, mert az előadásokat a Dunaj­ská Streda-i és a čalovói mezőgazda­sági műszaki Iskola tanárai tartják. ľongraez Gábor, Michal na Ostrove .V.V.VAV.VAV.VAVAV.V.VAV.VAV.W.W.V.WAW^ A francia Louis Braille csaknem másfél szá­zaddal ezelőtt Jött rá, hogy a tapintással érzé ; kelhető írást vakok is ol­vashatják. Braillet, egy cipész gyermekét, édesap­ja műhelyében szerencsét­len véletlen folytán sú­lyos következményű bal­eset érte. A kis Louis el­vesztette szeme világát és édesapja sokáig habo­zott, míg egyetértett azzal, hogy vakok in­tézetében vegyék gondo­zásba. Annak idején éppúgy, mint más or­szágokban, Franciaország­ban sem ismertek olyan írásjeleket, amelyek se­gítségével lehetséges lett volna a világtalanok isko­lai oktatása és művelő­dése. Louis Braille múl­hatatlan érdeme, hogy a világtalanok tapintással érzékelve olvashatnak, te­hát tanulhatnak s műve­lődhetnek is. Teljesedett Braille vágya ... Szebb, tartalmasabb élet távla­tait tárta fel sorstársai előtt... Fokozatosan a világ csaknem valamennyi or­szágában különleges nyom­daüzemek létesültek, ahol „Braille-írással" nyomtat­tak könyveket, tankönyve ket. folyóiratokat. Hazánk területén Prá­gában rendezték be az el­Hat apró pont ső ilyen nyomdát, amely a szlovákiai világtalanokat is ellátta olvasnivalóval. Ez a nyomda 1917-ben —, amikor a csehek s a szlo­vákok a haza felszabadítá­sáért ,a két testvéri nem­zet új életének megalapo­i zásáért küzdöttek — Zora címmel megjelentette a vakok első folyóiratát és később számos könyvet is kiadott. Fokozatosan egy­re újabb értékekkel gyara­' podott a világtalanok e kulturális Intézménye. Könyvtár létesült számuk­ra, amely ma egy a világ­talanok érdekében áldozat­kész munkásságot kifej­tett prágai lakos — Ma­can — nevét viseli. A prá­gai Macan Könyvtár je­lenleg több ezer kötetet bocsáthat a világtalan ol­vasók rendelkezésére. A szlovákiai vakok is igen gyakran veszik igénybe ennek az egyaránt humá­nus és kulturális külde­tést betöltő intézménynek a segítségét. V t ilágtalan honfitár­saink közül többen kiváló zenetanárok, akik megérdemelten örvende­nek növendékeik megbe­csülésének és szereteté­nek. Szép hivatásuknak azonban nem tehetnének eleget, ha a Braille-írással nyomtatott különleges kot­ták nem állnának rendel­kezésükre. Ma már sok vi­lágtalan zeneoktató tanít egészséges látószervű gyermekeket zongorázni, hegedülni, harmonikázni. A vakok prágai zeneisko­lájában szeretettel páro­sult gondossággal készítik elő hivatásukra a világta­lan zenetanárokat, akik pedagógiai tevékenységé­vel a zeneiskolák igazga­tói, legközelebbi munka­társaik, növendékeik álta­lában nagyon elégedettek. A prágai Braille írásos nyomda számos értékes kiadvánnyal látja el a vi­lágtalanok olvasótáborát. A nyomda vezetősége a vakok politikai művelődé­sének is gondját viseli. Braille-írással nyomtatott különböző politikai mű­vekkel, brosúrákkal rend­szeresen látja el a világ­talanokat. Az iskolaköte­les vak gyermekek szá­mára az Iskola- és Kultu­rális Ügyek Minisztériuma ad ki érdekes folyóirato­kat. A prágai és levočai Braille-írásos nyomdákat a Csehszlovákiai Rokkan­tak Szövetsége igazgatja. A ievoöai nyomda 12 éve fejti ki tevékenységét. Itt készülnek a Brail­le-írással nyomtatott szlo­vák nyelvű tankönyvek és folyóiratok. A Csehszlovákiai Rok­kantak Szövetségének szlo­vákiai bizottsága szép könyvtárat rendezett be a világtalanok számára. Mint már említettük, a szlovákiai világtalanok előszeretettel kölcsönöz­nek könyveket a prágai könyvtárból, a szlovákiai könyvtár viszont gyak­ran küld különböző iro­dalmi-' alkotásokat a cseh és morvaországi vak olva­sóknak. A világtalanok szlovákiai könyvtárát a vakok báhofíi intézetében gondozzák. Ez a kulturális intézmény állandóan ren­delkezésére áll minden szlovákiai világtalannak. J me, ez az a hat cso­datevő apró pont, amely egy új élet távla­tait tárta fel a világtala­nok előtt, akik a Braille­írás segítségével mint ze­netanítók, telefonkeze­lők, irodai dolgozók, ok­tatók, masszőrök stb. értékes szolgálatot tesz­nek szocialista társadal­munknak. J. BARIS. hogy nem egy, de tucatnyi határozat sem old-ja meg a feladatokat, nem javítja meg a helyzetet, ha a' kom­munisták nem látnak hozzá tevéke­nyen a határozatok végrehajtásához. Igaz, elismeréssel és megbecsülés­sel tartozunk azoknak az elvtársak­nak, akik minden nehézséggel meg­birkózva hozzájárultak a terv teljesí téséhez, az önköltség csökkentésé­hez és az újítómozgalom fellendíté­séhez. De éppen a szorgalmas embe­rek nagyobb megbecsülése kötelez, hogy segítsünk különválasztani az emberek tudatában a helyeset a hely­telentől, a jogosat a jogtalantól. Biztató dolog, hogy az üzemi párt­bizottság a vállalat igazgatójával szemben egyre jobban érvényesíti az ellenőrzés jogát. Hosszú idő óta lük­tető kelevény fakadt fel a minap az igazgató viselkedésével és intézkedé­seivel kapcsolatban. Bátor kézzel nyúlt ehhez a pártszervezet. Ott ültek a tárgyaló asztalnál a pártbizottság tagjai és addig nyesték, tisztították, amíg ha nem is teljesen, de tisztább lett a seb. — Ez a tárgyalás felért a pártbi­zottság egész eddigi munkájával — mondotta Ľudevít Nemčok elvtárs, a pártbizottság elnöke. A bizottság min­den tagja megértette ezután, mit je­lent az üzem életében a pártbizott­ság bátor állásfoglalása és mit jelent, ha él és működik a pártszervezet. A kritikának és a pártszervezet min­dennapi politikai nevelőmunkájának hiánya okozta, hogy az igazgató tü­relmetlenné vált beosztottjaival szem­ben. Elvtársias beszélgetés, érvelés helyett az asztalt verte. Vannak ugyan termelési eredmények, de az emberek megnyerésével nem nagyon büszkélkedhet. Ilyen légkörben szin­te természetes, hogy a műszakiak és a munkások között egymással szem­ben álió csoportok alakultak ki. Hosszú időn át aludt a szak­szervezeti mozgalom is. Az addigi egy helyben topogásba csapott be­le hirtelen a villám, amikor Varga Károlyt nem javasolták ötödször is a Forradalmi Szakszervezeti Mozga­lom üzemi bizottsága elnökének. Varga Károly munkájában sok volt a kifogásolni való. Sokáig úszott az árral. Éveken át nem képviselte eléggé harcosan és következetesen az üzem és a munkások érdekeit. A dolgozók csak messziről szem­lélték a szakszervezeti üzemi bízott­ság tehetetlenségét, és az úgyis rit­kán egybehívott taggyűlések elől is kibúvókat kérestek az emberek. Az önkritika ismeretlen fogalom volt számára. Hasonló a helyzet Herda László esetében, aki két évig volt a pártszervezet elnöke és szintén nem tud belenyugodni abba, hogy a párt­funkció betöltésében nincs bérelt hely. Ezeknek az elvtársak szavaiból akaratlanul is kicsendült, nem ér­tik meg, hogy a választott pártszer­vekben a pártvezetés legfőbb lenini elve, a kollektív vezetés érvénye­sül. A kollektív vezetés pedig a tag­gyűléseken feltételezi az eleven vi­tát, a közösen hozott határozatokat, de utána a személyes felelősséget is a határozatok végrehajtásáért. Igen káros az üzemi pártszerve­zet egységére az, hogy a párttagok a legtöbb taggyűlésen hallgatnak. Utána azonban vitát folytatnak Il­letéktelen helyeken, pártszerütlen keretek között. Éppen ezt a gyakor­latot táplálják jelentősen a fentne­vezett „sértődött" elvtársak. Régi tapasztalatok igazolják, hogy a bí­rálat csak akkor segítő, ha elvtár­sias, ha konkrét tényeken alapszik. S ami a legfontosabb, a bírálatot ott kell gyakorolni, ahol annak he­lye és ideje van, nem pedig úton­útfélen. Teljesen egyetértünk Med­vecky Péter elvtárs, vízvezetéksze­relő, az «gyik pártszervezet elnöké­nek szavaival: „A tények nélküli, jelentéktelen dolgok előráncígálása igen hamar intrikához vezethet, ami nagyon sokat árt az üzemi pártszer­vezet egységének. Gyengíti akcióké­pességét, megosztja a pártszervezet erejét és eltereli-a figyelmet a fon­tos feladatokról". A bírálatot nehezen viselő embe-. rek közé kell sorolnunk Tóth And­rást, a tervezési osztály vezetőjét is, aki valóságos vádbeszédben tet­te felelőssé Ondrej Marko elvtársat, az egyik tehergépkocsi vezetőjét, mert szerinte csak ő írhatta a szer­kesztőségünkbe érkezett levelet, amely bírálta az ottani viszonyokat. Marko elvtárs valószínűleg azért is népszerűtlen a szemében, mert már többször őszintén, nyíltan bírálta a műszaki vezetést. Pedig a munká­sok jogos követeléséről van szó. Az építőipar nagy fejlődési lehetőség és nagy feladatok előtt áll, tehát több segítséget várnak a műszaki dol­gozóktól. Ha például jobban ellen­őriznék a minőséget, s nagyobb gon­dot forditnának az építkezések mene­tére, sok időt és anyagot takaríta­nának meg. PeCenlcén az egyik istál­ló falait le kellett bontani, mert gyengének bizonyultak. Nový Teko­von az istálló építésénél az eredeti tervtől másfél méter az eltérés, egy másik építkezésen hat tartópillért kellett kicserélni. Így sorolhatnánk tovább a műszaki dolgozók hibájá­ból okozott károkat. A pártbizottságnak, ha eredmé­nyesen akar dolgozni, előbb le kell küzdenie a helytelen nézeteket. A pártcsoportértekezleteken, taggyű­léseken, vitákon érvekkel, adatok­kal, kell bizonyítani pártunk hatá­rozatainak igazát, helyességét, a pártunk alapszabályzatában leszö­gezett jogokat és kötelességéket. Csak az segíthet, ha munkánkat bí­ráló szemmel nézzük, ha bátran fel­tárjuk a hibákat és fogyatékosságo­kat a pártmunkában és a termelésben egyaránt. Csak akkor érhetünk el jó eredményeket, ha minden kommunis­ta arra törekszik, hogy munkáját nap­ról napra jobban végezze. Ne utasít­ga'ással igyekezzenek keresztülvin­ni a párt akaratát, hanem meggyőző­déssel, nyugodt, okos szóval. A párt­irányítás mindenekelőtt politikai irá­nyítás, a vezetés fő módszere pedig a meggyőzés. A pártonkívüliek elvárják — és jogosan —, hogy amikor harcolni kell az építkezés, a termelés jobb minőségéért, akkor a kommunisták bátran álljanak az élre, hallassák hangjukat és elsőnek mutassák meg társaiknak, mit kell cselekedniük. Bizonyos tehát, hogy törekvéseik tá­mogatásra találnak a becsületesen dolgozó munkások és műszakiak kö­rében s lesz erejük a fegyelmezet­lenek megfékezésére is. ERDŰSI EDE * A Barátság-kő­olajvezeték nyu­gat-szlovákiai szakaszán a brati­slavai Slovnaft tűzoltószerveze­tének tagjai is se­gítettek a munka utolsó fázisánál, a víznyomásprőbá ­nál. Képünkön a tíizoltóalakulat parancsnokának helyettese, (bal­ról) és Jozef Caplár gépész. (V. Pribyl — CTK — felv.) ¥ ÜJ SZÚ 5 * 1961. november 29.

Next

/
Oldalképek
Tartalom