Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)

1961-11-22 / 324. szám, szerda

Ä kommunizmus szellemében neveljük a fiatal nemzedéket (Folytatás á 4. oldalról*. b'an a szakemberek száma 770 000-ről csaknem 2 millióra emelkedik. Ez azt jelenti, hogy az összes dolgozók 27 százalékát fogják alkotni. A mű szaki képzettségű szakemberek száma növekszik majd a leggyorsabban. Vonatkozik ez különösen — amint erről már beszéltem — mezőgazdaságunk messzemenő átalakulásainak távlatára. Már a harmadik ötéves tervünk arra számít, hogy ez az ágazat kétszer annyi gépet kap, mint az előző ötéves tervben. Mennyi szakképzett káderre lesz szükségünk itt, megmutatja például az, hogy mezőgazdaságunk 1965-ig kb. 160 000 traktort kap, amelyek kezeléséhez mintegy 300 000 képzett gépészre lesz szükség. E tényre mutassunk rá ifjúságunk előtt, használjuk fel a technika iránti, a gépek, a technológia rejtelmei, az anyag biológiai és vegyi tulajdonságai iránti érdeklődését. Azt ez érdeklődést, amely minden új és Ismeretlen dolog iránt él a fiatalokban. így azután könnyebben megdönthetjük az évszázadok folyamán kialakult, de már elavult elképzelést a mezőgazdaságról, ós elérjük azt, hogy a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés az iparhoz hasonlóan olyan ágazat lesz, amelyben egyre nagyobb szerepet Játszik a tudomány és technika. Novotný elvtárs az SZKP XXII. kongresszusa eredményeivel foglalkozó beszámolójában igen sürgetően mutatott rá, mily mérhetetlenül fontos a nép, főként az ifjúság előkészítése és kiképzése eme távlataink megvalósítása érdekében. Nem túlzás, amikor azt mondjuk, hogy a kommunizmus anyagi-műszaki alapjának biztosítása, az egész műszaki fejlődés a káderek előkészítésén, a dolgozók szakmai képzősén, elegendő számú technikuson, mérnökön, általában főiskolát végzett emberen műlik. Az ifjúság nevelése és általában az életre való előkészítése szempontjából döntő Jelentőségű az iskola. Iskoláink általános feladatait a párt Központi Bizottsága 1959 áprilisában tárgyalta meg, és e feladatokat „Az Iskola és az élet kapcsolatáról, a nevelés és az oktatás további fejlesztéséről Csehszlovákiában" című ha- j tározatában rögzítette le. Az Iskolai nevelés ős oktatás tartalmának meg kell felelnie fejlett szocialista társadalmunk élete szükségleteinek és a kommunizmusra való átmenet távlatainak. E feladatot országos feladatnak minősítettük azzal, hogy az összes legfontosabb probléma megoldásában tevékenyen vegyenek részt az Ipari dolgozók és a szövetkezetesek, a kulturális dolgozók, a szülők, és e feladat megvalósításában érvényesüljön az Ifjúság kezdeményezése ls. Mint fő alapelvet kidomborítottuk a tanítás és a nevelés szerves és szoros egybekapcsolását a gyakorlattal, mindenekelőtt a termelő munkával. Iskolánk egyik legfőbb feladata, hogy a fiatalokat munkára tanítsa, beléjük oltsa azt a tartós belső szükségletet, hogy a társadalom javáért dolgozzanak. A kísérleti tizenkétéves iskolákban elért munkaaredmények megerősítenek bennünket abban a meggyőződésünkben, hogy az az út, amelyet ebben az értelemben megkezdtünk, az egyedüli helyes és teljesen reális üt. Ezen iskolák tanítói, de az üzemek dolgozói és a szülők is akik e kísérletet figyelemmel követték, megegyeznek abban, hogy 'ezen Iskolák első végzett növendékei nemcsak az elméleti tantárgyakban értek el Jó eredményeket, hanem az üzemekben végzett termelő manka is nagy nevelő hatást gyakorolt rájuk. Ezen Iskolák végzett növendékei az érettségi bizonyítvánnyal együtt bizonyos munkaképesítésről szóló bizonyítványt is kaptak abban a szakmában, amelyben részt vettek a termelőmunkában. Jelentős részük elérte a harmadik vagy a negyedik munkaosztály képesítését. Az iskolarendszer átszervezése során nyert tapasztalatoknak állandó figyelmet kell szentelnünk és arra kell törekednünk, hogy a párt határozatai helyesen és következetesen érvényesüljenek egész iskolarendszerünkben. Egyúttal gondoskodni kell arról, hogy egy pillanatra se tévesszék szem elől Iskolarendszerünk átépítésének fő alapelveit. Helyes volna, ha nemcsak az Iskolaügyi Minisztérium, hanem a többi minisztérium és valamennyi fokú nemzeti bizottság vonalán is, az FSZM, a CSISZ vonalán és általában valamennyi szakaszon értékelnénk, hogyan teljesítsük a CSKP KB-nek 1959 áprilisában az iskolarendszer átépítóséről hozott határozatát, hogy további lépéseket tegyenek e határozat megvalósítása érdekében. Rendkívül nagy figyelmet érdemelnek a szakmai tanulóhelyek és tanonciskolák, amelyek a fiatal munkásnemzedéket ős a képzett mezőgazdasági dolgozókat nevelik. Ezen iskolák munkálát lényegesen meg kell Javítani, új tartalmat kell nekik adni, a tanoncok oktatását magas színvonalra kell emelni. El kell érni azt ,hogy a szakképzés, valamint az általános és politechnikai oktatás to vábbl elmélyítésével és szerves egybekapcsolásával a végzett növendékek a hivatásukban nyert jó szakmai felkészültség mellett alapvető tájékozódást nyerjenek a tudomány, a kultúra és az új technika területén, ős általában szélesebb látókörük legyen a tudományban, s szélesre táruljanak előttük a további művelődés kapui. Az üzemek vezetőségei, a párta szakszervezetek és Ifjúsági szervezetek szenteljenek rendkívül nagy figyelmet a nevelők kiválasztásának. E helyen szükségesnek tartjuk kiemelni, hogy a termelési kiképzés és általában az ifjúság nevelése során nagy feladat hárul a tapasztalt munkásokra, művezetőkre és mesterekre. Nagyszerű lehetőségük nyílik arra, hogy az üzemekben hatást gyakoroljanak a fiatalokra, előkészítsék őket az életre s a közös munka folyamán az ifjak cselekedeteibe és öntudatába belevigyék a munkásosztály vonásait. Ezt Jobban kellene értékelni az üzemekben ls mindenütt s gondoskodni kell arról, hogy a mindennapos gyakorlatban teljes felelősséggel viseltessenek a termelésben dolgozó fiatalok iránt. Ezen a téren is hasznos kezdeményezést várunk a szocialista munkabrigádoktől. Az Iskola és a termelési gyakorlat egybekapcsolása különösen Jelentős abból a szempontból, hogy lehetővé teszi a munkások közvetlen befolyását az Ifjúság nevelésére. Ezt az új tényt jobban kell tudatosítaniuk a pártszervezeteknek és szakszervezeteinknek. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a tantervek a legtöbb szakaszon elavultak, s nem felelnek meg termelés mai követelményeinek. Egész Iskolarendszerünkre érvényes tehát az, hogy a tantervekben és tankönyvekben a kommunista eszmeiséggel együtt helyet kapjanak a legújabb ismeretek és felfedezések ered—ínyei is. E feladatok megoldásával egyidejűleg a hosszú időre szóló fejlesztési tervek kidolgozásával, kapcsolatban már ma fontolóra kell venni iskolarendszerünk távlatait, s fokozatosan valóra kell váltanunk. Mindenekelőtt meg kell szüntetni a két műszakban történő tanítást, s komplex iskolai berendezések építésére kell törekednünk. Az iskolák mellett különféle intézmények épülnek és szakaszonként a szükség szerint tovább bővülnek, így szállások, éttermek, műhejyek, iskolai-kísérleti gazdaságok, 'Itlubok, tornatermek, Játszóterek, úszodák stb., egyszóval olyan berendezések, amelyek megteremtik a legkedvezőbb feltételeket ahhoz, hogy az ifjúság a tanítási időn kívül is széleskörű és sokrétű tevékenységet fejtsen ki, elősegíti a fiatalok harmonikus fejlődését. Már ma számos Ilyen berendezést ki kell próbálni, s rendkívül nagy figyelmet kell szentelni mindannak ami új, így az egész napos gondoskodást nyújtó iskoláknak stb. Nagy segítséget kell nyújtani a foglalkozásuk mellett tanulóknak. Nagyra kell becsülni azoknak az embereknek áldozatkészségét, akik munkájuk mellett magasabb képzettséget szereztek, nem Ijedtek meg a követelményektől és nehézségektől, abban a tudatban, hogy nagyobb tudásuk révén jobban kivehetik részüket társadalmunk fejlesztéséből. Szeretném megjegyezni, hogy a főiskola elvégzése ilyen módon nem könynyű dolog, különösen ha a munkahelyén nemegyszer meg nem értésbe ütközik. Másrészt meg kell mondani mindazoknak, akik alkalmaztatásuk mellett mint rendes főiskolai hallgatók tanulnak, hogy tanulmányaik egyben kötelezettséget Jelalatok vezetőségei, a szakszervezetek és a CSISZ-szervezetek ls segítséget nyújtsanak az alkalmaztatásuk mellett tanulóknak, gondoskodjanak róluk és tegyék lehetővé számukra tanulmányaik sikeres befejezését. Az Iskolaügyi Minisztériumnak végre megfelelő jó tankönyveket és segédeszközöket kellene adnia az alkalmaztatásuk mellett tanulóknak. Mindannyiunknak tudatosítanunk kell, hogy nagy dologról van szó. Ma egy üzemben sem lehet a termelést szűklátókörűén egyik évről a másik évre irányítani. A mai feladatok teljesítésével egyidejűleg a műszaki fejlesztési tervekkel összhangban elő kell készíteni a szakképzett munkások, technikusok és mérnökök új váltását ls, olyan dolgozókkal, akik a termelési technika legmagasabb színvonalán állanak az iparban és a mezőgazdaságban. A szakképzett emberek, technikusok és mérnökök nagy szükségletét iskoláink egyelőre nem tudják kielégíteni a szokásos módon, Jóllehet erőteljesebben kell emelni a főiskolákon, különösen a technikai főiskolákon rendes tanulmányt folytató hallgatók számát, és ehhez meg kell teremteni a szükséges feltételeket. Be kell hoznunk a mulasztottakat ls, hogy a műszaki káderek hiánya ne fékezze a termelőerők fejlődését. Ezért kell fejleszteni a munka melletti tanulást, az esti és távtanulást, a rendes tanulást kombinálni kell a munka melletti tanulással és e formáknak a legnagyobb figyelmet kell szentelni. Ugyancsak figyelmet kell fordítanunk a népi egyetemekre, a tudományos-műszaki és művészeti akadémiákra, a vállalati Intézményekre és az üzemi munkaiskolákra. Másként nem teljesíthetjük az előttünk álló feladatokat. A CSISZ-szervezetek nagy feladata az, hogy a fiatalokat megnyerjék a tanulásnak. Sokat tehetnek azon feltételek biztosításáért is, amelyekre a dolgozóknak a sikeres tanuláshoz szükségük van. A távlati tervek kidolgozása, az ifjúság szakképzettséüzem tervének alkotó része kell, hogy a CSISZ-szervezet programjának el sődleges feladata legyen. A több mint 1700 üzemi CSISZ-szervezet tapasztalatai, amelyek már Ilyen tervet kidolgoztak, s így dolgoznak, például szolgálnak a többi szervezet számára ls. Az Ilyen tervek beválását mutatja a kurími TOS-üzem példája ls, ahol három év alatt 1326 fiatal vett részt különféle oktatáson, 173 közép- és főiskolán tanul, 39 letette a szakvizsgát, 62 különféle szaktanfolyamon ás 115 nyelvtanfolyamokon vett részt. Az ifjúság szakképzettségének növelésére irányuló terveket egybe keli hangolni az üzem, a szakágazat és az ágazat valamennyi dolgozója képzettségének növelésére irányuló általános tervekkel. A CSKP KB politikai irodája elhatározta, hogy 1963töl a káderek nevelésében elért eredményeket a termelési-gazdasági egységek tervteljesítésének mutatói közé sorolják. Az Ifjúsági szövetségnek konkrét feladatul kellene maga elé tűznie annak elérését, hogy minden CSISZ-ta% szakmailag is tovább képezze magát. A szövetség szervezeteinek minden tagja számára konkrét segítséget kell nyújtania a művelődési terv kidolgozásában s a taggyűlésen időről időre ellenőriznie kell tanulmányait, segítséget kell szerveznie számukra, harcolni kell minden ellen, ami a fiatalok önművelését fékezi. Emellett nagyobb gondot kell fordítani az Idegen nyelvek tanítására is, amelyek feltárják az ismeretnyerós további lehetőségeit, és ma, szerteágazó nemzetközi kapcsolataink idején, Jelentős szerepet játszanak. Az élet nagy igényeket támaszt minden dolgozó általános műveltségével szemben. Az üzemek ne csak azt a helyet Jelentsék, ahol a termelés folyik, hanem legyenek a kommunizmus nagy iskolái, ahol új emberek, sokoldalúan müveit, magas kultúrájú, széles politikai látókörű és magas fokú erkölcsi tulajdonságokgének bővítése és növelése, mint az i kai bíró emberek növekednek fel. A politikai és az eszmei nevelés, a kultúra, a testnevelés és a sport egységes hatásáért Az Ifjúság kommunista nevelésének elmélyítése elsősorban politikai és eszmei nevelésének fokozását jelenti, ugyanakkor a munka kultúrájának megjavítását, a testnevelés és a sport elterjesztését az ifjúság körében. Elsősorban a marxizmus-leninizmus népszerűsítésének nagy Jelentőségét szeretném hangsúlyozni az ifjúság körében. Ez a kommunista CSISZtagok elsőrendű feladata, az egész létévé, magatartásának egyedül elfogadható következtetésévé válnak. Ez a figyelmeztetés különösen a főiskolákon a marxizmus-leninizmus tanítására és az általános iskolákban az állampolgári nevelésre vonatkozik. Szabállyá kellene válnia annak, hogy e területen politikai és élettapasztalatokkal rendelkező elvtársakat vegyenek igénybe, hogy az iskolák, a tanulók és a hallgatók kö. rébe több funkcionáriust és dolgozót párt "feladata. Az ifjúságnak az a vá- j hívjanak-meg a legkülönbözőbb szagya, hogy szüntelenül előre haladjon, hogy ne elégedjék meg a már elértekkel, társadalmunk nagy tőkője. Ha azonban azt akarjuk, hogy ez a vágy társadalmunk egyik alkotó ereje legyen, akkor feltétlenül világos távlattal, magas fokú öntudatossággal kell alátámasztani. Ezért fontos, hogy Ifjúságunk megértse a társadalmi fejlődés törvényszerűségeit, hogy elsajátítsa a marxizmust-leninizmust. Ezen a téren már sokat tettünk, de távolról sem annyit, hogy megelégedhetnénk. Nem tekintve azt, hogy a fiatal nemzedék nevelése állandó, ismétlődő folyamat, a marxizmus-leninizmus propagandája még mindig Jelentős mértékben csak a CSISZtagokra szorítkozik, s nem terjed ki minden fiatalra. Sok függ az Ifjúság körében végzett propaganda módszereitől és formáitól is. Az ifjúsághoz közeledésünkben kétszeresen érvényes az a követelmény, hogy a kommunizmus propagandája konkrét legyen, az élettel összefüggő, vonzó, érdekes és hozzáférhető. E téren még mindig Jelentős fogyatékosságokkal találkozunk Az Ifjúságot élénk magyarázat helyett gyakran csak száraz téziseklentenek számukra a társadalommal I kel, ismétlődő frázisokkal és szabászemben ts. Itt az ideje, hogy meg- ' ' - • . szüntessük az olyan eseteket, amikor a tanulók tanulmányaikat idő előtt félbeszakítják, vagy az Iskola elvégzése után vonakodnak ismereteiket azon a helyen érvényesíteni, ahol szükség van rájuk, s amiért a társadalom gondoskodása folytán felkészültséget nyertek. Egyetértek azzal, amit Novotný elvíárs mondott, hogy a kormány megerősítette azt az elvet, mely szerint mindazoknak, akik főiskolát végeznek néhány évre feltétlenül gyakorlati munkára kell menniük abban a szakmában, amelyet tanultak. A kormány a Központi Bizottságban való megtárgyalás után nemrégen számos, lényeges könnyítést és segítséget hagyott jóvá a foglalkozás mellett tanulók számára. Szükséges azonban, hogy az üzemek és vállyokkal traktálják. Lenin hangsúlyoz ta, hogy különösen a fiataloknál ártalmas a kész szabályok és Idézetek tanulása Azt akarjuk, hogy tanításunk közel álljon az ifjúsághoz, hogy megértse annak alkotó alapját, cselekvésében útmutatásként értelmezze. A kommunista alapelvek és világnézet magyarázata során azokból az alapvető szükségletekből, problémákból és vágyakból indulhatunk kl, amelyek természetesen alakulnak kl a fiatal emberben, és e téren rámutathatunk, hogy e problémák és vágyak kielégítéséhez és megoldásához nem vezet más út, csak az, amelyet a párt mutat. Az így átvett kommunista eszmék ezután nem lesznek csupán külsőleg felvett eszmék, hanem az ember nélkülözhetetlen magától értetődő, természetes szükségkaszokról, olyan dolgozókat, akik a mindennapi gyakorlatban harcolnak a marxi-lenini alapelvekért. A kommunista propaganda kimeríthetetlen forrása pártunk története és jelenlegi munkája, a Szovjetunió Kommunista Pártjának tapasztalatai, a szocializmus és a kommunizmus győzelméért a múltban vívott harcok hőseinek és napjaink hőseinek konkrét példái. Helyénvaló megemlíteni, hogy igen kezdeményező és hasznos munkát végzett az ifjúsági szövetség s a pionítszervezet a CSKP 40. évfordulójának Időszakában az Ifjúságnak a párt történetével való megismertetése terén. A CSISZ munkájában az eddiginél több figyelmet kell szentelni az erkölcsi problémáknak, az emberek közötti helyes viszonynak, az elvtársi kapcsolatokra, együttműködésre való nevelésnek, továbbá a haldokló régi vilfi^ valamennyi erkölcstelensége, mint az Individualizmus, az önzés, a közömbösség, a kényelmesség leküzdésére. E nevelésben a tudomány, a munka és a sport mellett fontos szerepet játszhat a haladó szocialista művészet és irodalom, amely a fiatal embernek segítségére van számos, ebben a fejlődési korban kialakuló őrzés megvilágításában, helyes felismeakik egész fiatal lényüket a kom'4 munizmus ügyének szolgálatába ál4 lítják. Ehhez szükséges, hogy az lf-i Júság kommunista nevelésében ao irodalmat és a művészetet ls prog-i ramszerűen használjuk fel. Nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk; hogy népünk és ifjúságunk előtt ki-) tártuk a művészethez vezető széle^ utat. Éppen az Ifjúság példáján lát< hatjuk, mit Jelent a szocialista kuI-4 turális forradalom, mennyi mlnderj gyökeresen megváltozott hazánkban^ Vegyük csak a könyv Iránti meg^ növekedett érdeklődést. Csupán a' gyermekek és az ifjúság számára évente 16 milliő könyvet adunk kl; nem tekintve a többi könyveket, ame-j lyekr.ek nagy részét a fiatalok is olH vassák. Nemcsak az irodalomról vaii szó, amely azelőtt is a művészet és a kultúra leghozzáférhetőbb közvetí-i tője volt. Hasonló a helyzet ma a filmnél is. Forradalmi módon megnövekedett az érdeklődés a színház és a zene iránt, nem vagyunk képeseit fedezni például a hanglemezek irán-i ti keresletet. A képzőművészet ma a csodálok széles táborával rendelke-; zik, míg a múltban a képzőművészei iránt csak kevesen érdeklődtek. Sla-í vícek kiállítását november 15-ig ha-: zánkban eddig páratlanul álló számi érdeklődő, 175 000 embor tekintetta meg! Ezt a növekvő érdeklődést a művészetek iránt nem elégíthetjük kl silány, vagy átlagos művekkel. Nem szabad megengednünk, hogy elromol-i jék a fiatal emberek ízlése. A CSISZ feladata, hogy egyrészt hatékonyabb segítséget nyújtson az ifjúságnak a művészi alkotások megválasztásában; másrészt tolmácsolja az ifjúság ér4 deklődését és követelményeit a mű-: vészeknek és kulturális dolgozóknak Az ifjúsági irodalomban jobban kelj| érvényesülnie az egészséges fantám ziának ős romantikának. A CSISZ figyelmének ki kellene terjednie a művészet és kultúra min-.' den eszközére és nem szabadna sem-s mit sam lebecsülnie. Nagyobb tekin-i tettel kell lennie a tánczenére, amelyi különösen erős hatást gyakorol a fia-; talokra. A CSISZ-nek e kérdést a' művészeti szövetségekkel együtt kel-i lene elemeznie és oda kell hatniaj hogy jó zene terjedjen el nálunk; ami hozzájárul az ifjúság életkörnye-: zetének kialakításához, egészségesen hat érzésvilágára, s mentes minden érzelgősségtől és borúlátástól. Az ifjúságnak a kultúra iránti széleskörű érdkelődést bizonyítja aktív részvétele a kulturális tevékenységben. Az időn 1200 000 leány és ifjú vett részt az ifjúsági alkotóversenyeken. De az a fontos, hogy a népi alkotótevékenység ne merevedjen meg, hanem mai életünk eszméi és problémái hassák át. Jóllehet mélységesen tiszteljük a múlt népművészetét, meg kell érteni, hogy az új népi alkotást nem lehet régi népviseletbe öltöztetni, hisz az új szocialista társadalom fiataljainak alkotásáról van szó. Az ifjúság körében végzett munka kérdéseinek megtárgyalása során a kommunista Jövő szempontjából különösen fontos rámutatni a testnevelés fokozódó Jelentőségére. A társadalom fejlődése során az ember boldogságát, harmonikus fejlődését tűztük ki célul, ezalatt nemcsak anyagi szükségletelnek, műveltségének és kulturáltságának biztosítását értjük, hanem Jó egészségét és fizikai ügyességét is. Mindez a kommunizmus emberének képéhez tartozik 1 Az ember egészségének és fizikai ügyességének kérdése társadalmunkban egyre Jobban megváltozik, az ember egészsége nemcsak saját személyes ügye, hanem a társadalom ügye is. Egyúttal látni kell azt, hogy a társadalom fejlődésével megváltozik az életmód is. Főként a termelőerőkneka műszaki fejlődés alapján történő sokoldalú növekedése következtében egyre jobban csökken a fáradságos fizikai munka. A közlekedési eszkö-; zök nagyarányú elterjedése az embereket már ma mozgásuk bizonyos fokú korlátozására vezeti. Nézzük csak például azelőtt hány gyermek Járt iskolába naponta egy, sőt több órát is gyalogolva, ma pedig autóbuszon, vilrésében és értékelésében. Nagy se- lamoson utaznak, gítséget nyújthat abban, hogy a fia- I Ha mérlegeljük, hogy e fejlődés a bensőséges magánéieta ! fokozódó gépesítéssel és automatizátal ember belső szerves egységbe kapcsolódjék társadalmi kötelességeivel és tevékenységével. Segítségére lehet a régi társadalom számos Jelenségének megismerésében, annak a társadalomnak a megismerésében, amely már nem él, s amelyet gyakran el sem tud képzelni. E társadalmat viszszataszítóvá teheti, s olyan érzéseket kelthet benne, amelyek hasonlóak azon emberek érzéseihez, akik mint forradalmi harcosok a kapitalizmussal folytatott közvetlen harcban növekedtek fel. A kommunizmusnak nemcsak tudományosan, ésszerűen meggyőződött emberekre van szüksége, hanem szenvedélyesen harcoló emberekre is, / lássál a közszolgáltatások Javulásával egyre tovább folytatódik, akkor világos, hogy a testnevelés kérdését egészen új szempontokból kell megítélni. A múltban hazánkban a testnevelés és a honvédslml névelős bizonyos pozitív eredményeket ért el. Erről tanúskodik a második Országos. Spartakiád, aziifjúság növekvő érdkelődőse a testnevelés iránt, amely az ifjúsági sportjátékokban, a Duklai és Sokolovi versenyben stb. nyilvánult meg. E sikerek ellenére ls látni kell azonban, hogy a testnevelés nincs eléggé elterjedve, s főleg nem űzik rendszeresen. (Folytatás a 6. oldalon) ÜJ SZO 5 * 1961. november 22.