Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)

1961-11-22 / 324. szám, szerda

Ä kommunizmus szellemében neveljük a fiatal nemzedéket iFolytatás a 3. oldalról) Ezek az eredmények újra megmutatják, hogy ifjúságunk lendületével még többet tehetne az ötéves terv feladatainak teljesítéséért. Az ifjúság kezdeményezése különösen azokon a termelési szakaszokon nyilvánulhatna meg, amelyeken a legnagyobb nehézségeket kell leküzdenünk. Ki más, mint éppen az ifjúság lépjen munkába ott, ahol erre a legnagyobb szükség van, a legtöbb önfeláldozást és erőfeszítést követelő szakaszolton 1 Korunk romantikája, a kommunisták gyönyörű hagyománya, a mai fiatalok becsvágya, az akadályok és nehézségek leküzdése, a legnehezebb feladatokkal valő megbirkózás. Az ifjúság már sokszor megmutatta kezdeményezését azzal, hogy a párt felhívására olyan helyeken lépett munkába, ahol a köztársaságnak a legnagyobb szüksége volt rá. Most, a harmadik ötéves terv teljesítése sorén is vannak olyan szakaszok, amelyek elsősorban döntőek előrehaladásunk szempontjából, vannak olyan szakaszok, melyeket meg kell erősítenünk, nehogy fékezzék egész népgazdaságunk fejlődését. Első helyen a szénfejtés áll. Itt a munkaerőhiány komolyan fékezi a terv teljesítését és túlteljesítését. Csak jövőre 35 000 dolgozót és 7560 tanoncot kell megnyernünk. Az ötéves terv hátralevő éveiben előirányoztuk, hogy a szénipar számára 110 000 új dolgozót, a bányásziskolákba pedig 20 700 tanoncot szerzünk. Az Ifjúsági szövetségnek legyen gondja, hogy a fiatalok további ezrei válasszák hivatásukul a bányászatot, hogy különböző munkahelyeken dolgozó ifjúság a bányákban vállaljon munkát. Ez az első és legkomolyabb feladat, mellyel ma az ifjúsági szövetséghez és a fiatalokhoz fordulunk, hogy segítsenek biztosítani azt az élvonalat, melyen népgazdaságunk általános további előrehaladása eldől, s vessék latba minden erejüket a hibákkal, az aggodalmakkal és az óvatoskodással szemben. Az ifjúsági szövetség akkor oldja meg eredményesen ezt a feladatot, ha megmutatja a fiataloknak, hogy a bányászhlvatás mindjobban elválaszthatatlanul egybekapcsolódik a modern technikával, hogy társadalmi szempontból rendkívül értékes munka, melyet jelentősége szerint díjaznak. Sok fiatalra vár még az építőipar ís, melynek az ötéves tervben 23 200 tanoncra, és több ezer további dolgozóra lesz szüksége. Itt is elvárjuk az ifjúsági szövetség segítségét az új dolgozók és tanoncok szerzésében, továbbá az üj építési technológia és technika érvényesítésében és kezelésének elsajátításában, a maradiak és naplopók ellen, a munkafegyelem, a gazdaságossági rendszer megszilárdításáért, s elsősorban a központosított beruházási építkezés feladatainak teljesítéséért folytatott küzdelemben. Komolyan fel kell figyelnünk a vasúti közlekedés dolgozóinak aránylag magas korhatárára. Az ötéves terv folyamán a vasutaknak 35 000 új dolgozóra lesz szükségük, elsősorban az ifjúság soraiból. A közlekedés nagyarányú korszerűsítése szakképzett fiatal vasutasok nélkül elképzelhetetlen. Meggyőződésünk, hogy az ifjúság megérti ennek égető szükségességét, és a CSISZ megállja helyét. A szövetség különösen a bányákat, a bányásztanoncokat illetően segíthetne a legjobb dolgozók, a legrátermettebb fiatal tanítók kiküldésével a tanintézetekbe, törődhetne a fiatal bányászok kulturális igényeivel stb. Hadd szóljanak az ifjúsághoz azok a fiatalok, akiknek már életcélja, egyéni és családi életük és boldogságuk alapja a bányászhivatás. Különösen az ostravai elvtársak, a kerületi pártbizottság, a szakszervezetek és az ifjúsági szövetség tartozik nagy felelősséggel azért, hogy az ifjúság megkedvelje Ostravát, megszeresse s örökre letelepedjék és ott dolgozzék. A népgazdaság valamennyi szakaszán meg kell mutatnunk az Ifjúságnak, mennyire fontos a technika továbbfejlődése, mely merész terveink teljesítésének feltétele. Az ifjúsági szövetség még jobban szervezze meg az ifjúság harci felsorakozását az új technikáért, még szélesebb körben bontakoztassa ki a „mindenki újító módon" mozgalmat, melyben több mint 3000 Ifjúsági szervezet vesz részt. Fejlessze tovább, népszerűsítse és az ifjúság legszélesebb rétegeiben terjessze el az eredményes Ifjúsági műszaki-alkotási versenyt. A szakszervezetek, a Csehszlovák Tudományos Műszaki Társaság és a gazdasági vezetők is ráébredhetnének, hogy ha nem foglalkoznak az Ifjúsággal, nem ismertetik meg őt az új technikával, hogy dolgozhassák vele és tökéletesen elsajátítsa, nem töltik be küldetésüket. A CSISZ is szenteljen nagyobb figyelmet a fiatal műszaki értelmiség körében végzett munkának, ösztönözze harcra az új technikáért, nyerje meg őt a CSISZ-ben végzendő tevékenyebb munkának. A CSISZ-szervezetek is sokkal bátrabban tárják fel és bírálják mindazt, ami gátolja a termelés előrehaladását és legyenek határozottabbak a különféle aktatologatőkkal és kényelmeskedőkkel szemben. Számunkra az a fontos, hogy az ifjúság, a CSISZ-szervezetek minél szorosabb kapcsolatban legyenek azzal, ami a termelésben új és a leghaladóbb. Ezért az ifjúsági szövetség az eddiginél sokkal jobban mozgósítsa a fiatalokat arra, hogy a legjobbak példáját követve dolgozzanak. Az építés minden szakaszán példás újítómunkát végeznek a dolgozók tízezrei. Jó bányász, kohász, mezőgazdasági gépesítő, építőipari és vlzlerőműépítő kollektíváink vannak. Ezek munkahőslességükkel méltók a követésre. Az ifjúság a legszélesebb mértékben elsajátíthatná termelési tapasztalataikat és fokozatosan elérhetné színvonalukat. Az Ifjúsági szövetség ennek alapján szervezhetné meg a nevelőmunkát. Egyrészt azzal törődnék, hogy az élenjáró dolgozók ne a kollektíván kívül, hanem annak központjában álljanak, másrészt pedig az ifjúság igyekezzék elérni őket. Természetesen megfelelő módon, tapintatosan kell kezelnünk e feladatokat, tudnunk kell, hogy bizonyos folyamatról van szó, hogy az ifjúság többsége még csak most szerzi meg a tapasztalatokat és sajátítja el fokozatosan az új módszereket. Hiba volna, ha oktalan lépéssel gyöngítenénk a fiatalok önbizalmát. Ezzel nemhogy közelednének, hanem távolabb kerülnének példaképüktől. Az Ifjúság közvetlen részvétele a termelés növelésében, ez ma a döntő terület, ahol a fiatalok megtanulnak egyidejűleg dolgozni és irányítani. Meg kell azonban mondanunk, Iftjgy nem használunk ki minden lehetőséget az ifjúság részvételének növelésére a termelés irányításában. Még kevés fiatal vesz részt a szakszervezetek munkájában, az üzemek nagy részében a CSISZ-szervezetekneíc nincs képviseletük a műszaki-gazdasági tanácsokban, a CSISZ-bizottság képviselőit gyakran nem hívják meg a fontos termelési kérdések, még az Ifjúságot közvetlenül érintő kérdések megoldására sem, mint amilyen a fiatalok beosztása a termelési folyamatba. A pártszervezeteknek javulást kell elérniük mindenütt, ahol ez így van. Elvtársak 1 Rendkívül Jelentős feladat vár az ifjúságra mezőgazdaságunk továbbfejlesztésében, falvaink életében. 1970-ig a mezőgazdasági termelést az ipar színvonalára akarjuk emeliji. Ezekben az években egységes földművesszövetkezeteinkből és állami gazdaságainkból,, amennyiben ez célszerű lesz, a legkorszerűbb technikával és komplex gépesítéssel ellátott szakosított gazdaságokat akarunk fokozatosan kialakítani, amelyekben a termelés a haladó technológián, a mezőgazdasági tudományon, a kemizálás széleskörű bevezetésén, a munka ipari tervezésén és irányításán alapszik. Ezáltal lényegesen növekedni fog a munka termelékenysége és kulturáltsága a mezőgazdaságban, s fokozódik a termelés belterjessége. Lehetséges, és szükséges lesz az állandó munkafolyamatok újjászervezése, hogy valamennyi dolgozó foglalkoztatva legyen egész éven át. Fokról-fokra átalakul a falu egész arculata, úgyhogy megfelejen a lakással, kultúrával, a lakosság szociális és egészségügyi biztosításával szemben támasztott, új, korszerű követelményeknek. E szándékok megvalósítása a legszorosabban összefügg ifjúságunkkal. Az igazat megvallva elsősorban az ifjúság előtt áll ez a távlat. A mezőgazdaságban azonban még mindig csak igen kevés a fiatal és kevés megy dolgozni a mezőgazdaságba. Ez sok gondot okoz nekünk. Hiszen a mezőgazdasági dolgozók átlagos életkora évről évre emelkedik. Különösen az egységes földművesszövetkezetekben kedvezőtlen a helyzet. Ezért mezőgazdaságunkat, elsősorban a szövetkezeteket meg kell fiatalítanunk s gondoskodnunk kell arról, hogy a tapasztalt gazdákkal együtt a mezőgazdaságban elegendő fiatal legyen. Enélkül elvtársak a mezőgazdaságban nem teremthetünk új feltételeket. Ennek érdekében komplex intézkedéseket kell majd kidolgozni, amelyekben kollektíván részt vesznek az öszszes társadalmi szervezetek és állami intézmények. | Mezőgazdaságunknak már ma, különösen pedig a jövőben szakképzett emberekre van szüksége, akik jól ismerik és uralják a technikát, akik a mezőgazdasági termelésben a leghaladóbb tapasztalatokat, tudományos és gyakorlati ismereteket tudják majd érvényesíteni. És az új, korszerű eszközöket teljes mértékben csak a fiatalok segítségével érvényesíthetjük a mezőgazdaságban. Természetes, hogy a legfőbb és döntő tény, mely meghatározza mezőgazdaságunk útját, a szocialista társadalmi és termelési viszonyok, de ezzel egyidejűleg — főként a mi feltételeink között — látnunk kell a mezőgazdasági dolgozók korösszetételének fontos szerepét. Hiába, a fiatalokban nagyobb a lendület, hogy az új felé haladjanak 1 A mezőgazdasági termelésben a haladás kérdése, bizonyos konzervativizmus kiküszöbölése annyit jelent, hogy szövetkezeteinket meg kell fiatalítani az Ifjúság soraiból kikerülő dolgozókkal, akiknek minden lehetőségük megvan a szakképzettségnek nemcsak megszerzésére, hanem rendszeres növelésére is. Az ifjúság elegendő számban való megnyerésének és megmaradásának biztosítása a mezőgazdaságban ezért a szövetkezetek, a nemzeti bizottságok, a párt- és CSISZ-szervezetek, valamint az iskolák elsőrendű és sok helyen egyenesen létfontosságú feladata. Nagy feladatról van sző. 1962-ben 47 ezer fiatalt, és az ötéves terv további éveiben újabb 133 000 fiatalt kell megnyerni a mezőgazdaságba. Az ifjúsági szövetség feladata, hogy a fiatalokkal kifejezőbben és teljes sürgősséggel meg tudja értetni a falu problémáit, hogy rámutasson, milyen fontos szerep vár a fiatalságra a szocialista mezőgazdaság fejlesztésében, az ifjúság érvényesülésére mily sok új foglalkozási ágat nyújt a szocialista, mezőgazdasági nagyüzemi termelés. A szocialista falu építésének programja olyan terv, amely a falusi fáradságos munka és elmaradottság teljes kiküszöbölésére irányul. Ezért igen konkrétan kell megnyerni az ifjúságot az egyes szakaszokon végzendő munkára, hogy elképzelése legyen, milyen munka vár rá a mezőgazdasági üzemekben, és világosan lássa, milyen a falusi élet és munka. E nevelést hosszú Időn át már az iskolákban kell folytatni, nem szabad csupán az utolsó pillanatra hagyni. Egyben az ifjúságot a mezőgazdasági munkára úgy kell előkészíteni, hogy valamennyi foglalkozási ág szoros kapcsolatban legyen a gépesítéssel, hogy például a növénytermesztőket már az oktatás folyamán növénytermesztőknek — traktorosoknak képezzék ki, hogy így kialakuljon a falusi fiatal ember új típusa. Ezen a területen igen értékes tapasztalataink vannak, a komplex gépesített brigádok munkájából. Például a gabčíkovói EFSZ-ben ez év januárja óta két ilyen brigád dolgozik, nagyrészt tapasztalt fiatal traktorosokból, gépesítőkből, akik a szocialista munkabrigád címért versenyeznek. Az EFSZ-szel önálló elszámolásról szóló szerződést kötöttek. Ez egyrészt a brigádoknak megállapítja a bruttó termelés és az önköltség tervét, másrészt a szövetkezetet arra kötelezi, hogy a brigádoknak gépeket, anyagokat, vetőmagot, trágyát, vegyszereket, üzemanyagot stb. biztosítson. A komplex gépesítéssel az aratás folyamán a múlt évhez viszonyítva 447 koronával sikerült csökkenteni az egy hektárra eső költséget és az egy mázsa gabonára eső költséget 22 koronával, a munkaerőráfordítást 119-cel, a betakarítási veszteséget 4 százalékkal, s az aratás idejét 13 nappal sikerült lerövidíteni. A gabonafélék átlagos hozama több mint 2 mázsával növekedett hektáronként. A brigádok megoldották a gabona, a takarmányfélék és a cukorrépa termelés komplex gépesítését az egyelés kivételével. A munkatermelékenység az 1959-es évhez viszonyítva 70 százalékkal növekedett. Feltétlenül szükséges azonban az is, hogy az ifjúság jelentőségét a mezőgazdaságban megértsék a szövetkezetek és az állami gazdaságok. Még mindig vannak • olyan esetek, hogy a fiatalokat alsóbbrendű munkára osztják be, amely nem felel meg szakképzettségüknek, nem hajlandók őket iskolába küldeni, sőt még vissza is hívják az iskolából őket. A mezőgazdasági üzemekbe számos fiatal érkezik, a mezőgazdasági szakiskolákból. Munkába lépésük folyamán különféle nehézségekbe ütköznek, az idősebb dolgozók lebecsülik, mellőzik őket. Az ilyen állásfoglalás ellen a kommunistáknak és a CSISZ-szervezeteknek következetesen harcolniuk kell s olyan feltételekért kell síkra szállniok, amelyek között az ifjúság kifejtheti energiáját és kezdeményezését, érvényesítheti képzettségét. A szövetkezeteknek és az állami gazdaságoknak az eddiginél sokkal jobban kell támogatniuk az ifjúsági kollektívák megalakulását, konkrét hosszú tartamú termelési feladatokkal kell megbízni őket, hogy kibontakoztathas sák kezdeményezésüket. Számos szövetkezetben bebizonyult, hogy e kérdéseket sikeresen meg lehet oldani. Ä fiatalokat mezőgazdasági iskolába küldik, segítik őket, ösztöndíjjal ls támogatják s figyelemmel kísérik tanulásuk eredményét. Az ifjúsági szövetség feladata volna az úttörő szerepe a mezőgazdasági termelésben. Az új módszerek bevezetésénél bővítse kl az ifjúsági komplex gépesített csoportokat, bátrabban fejlessze az állattenyésztési termelés fiatal dolgozóinak a gépesítésre Irányuló törekvéseit s támogassa a magas fokú hasznosság elérésére irányuló Igyekezetét. Jövőre a prágai kerületi Xaverovban, Ivánka pri Dunajin, Ostrava környékén ős másutt, korszerű szakosított baromfi- és tojástermelő nagyüzemeket akarunk létesíteni, amelyek magas fokú munkatermelékenységükkel a mezőgazdasági termelés iparosításának példaképei lesznek. A xaverovi üzem évi kapacitása pl. 2 millió 250 ezer csirke és 100 000 tojőstyúk, valamint 20 millió tojás termelése lesz. Ügy véljük, hogy e két üzem felépítését, valamint a többi kerületi üzemek építését ls az ifjúságra kellene bíznunk. Ez nem csekély feladat, s teljesítése már ma számos nehézségbe ütközik. Meggyőződésünk azonban, hogy a CSISZ e feladatot becsülettel teljesíti és hogy az ifjúság ezeket az üzemeket nemcsak felépíti, és a szállító vállalatokban ellenőrző őrjáratokat létesít, hanem hogy ezekben az üzemekben állandó munkát is vállal. Az a véleményünk továbbá, hogy a CSISZ Központi Bizottsága védnökséget vállalhatna nyolc—tíz határvidéki állami gazdaság fölött. Ezekről minden téren gondoskodnék, fiatal szakembereket, specialistákat és más dolgozókat küldene oda dolgozni, akik a mezőgazdasági tudományos intézetekkel együtt arra törekednének, hogy ezek példás mezőgazdasági üzemekké váljanak. Értékeljük azt a munkát, amelyet az ifjúsági szövetség, a munkás, a mezőgazdasági és tanuló ifjúság a föld termővé tételében, a talajjavítási munkálatoknál és komposztkészítésben, a mezőgazdasági beruházásban végzett és azt a segítséget is, amelyet az aratásban nyújtott. Ifjúságunk áldozatkész nagy munkáját tanúsítja a 41500 hektár termővé tett föld, a 4,5 millió köbméter komposzt, a termés betakarítása folyamán ledolgozott sok millió óra 1 E jelentős segítség mellett azonban a CSISZ-nek fokoznia kell az ifjúságra gyakorolt befolyását; közvetlenül a falvakon nagyobb hatást kell gyakorolnia a fiatalok életének alakulására, a szövetkezetekben és állami gazdaságokon végzett munkájára, a falu politikai és kulturális életében kifejtett tevékenységére. Ezerf a téren meg kell bírálnunk az ifjúsági szövetséget. A mezőgazdaság igényes feladatainak nem felel meg sem a falusi ifjúság szervezettsége, sem az ifjúsági szervezetek száma, sem munkájágak színvonala. Helyes lesz a munkát intenzívebbé tenni úgy, hogy egy EFSZ, állami gazdaság és GTÁ sem legyen, ahol ne működnék Jó ifjúsági szervezet, és szükséges a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok minél nagyobb számban tömörüljenek az ifjúsági szövetség soraiban. Különösen nagy figyelmet kell szentelnünk a mezőgazdasági tanulóközpontok CSISZ-szervezetei munkájának. Az ifjúsági szövetség szervezeteinek' mindenütt nagyobb támogatást kell kapniuk a falusi pártszervezetektől és nemzeti bizottságoktól. A pártszervezetek nem nézhetik tétlenül azt, hogy aránylag kevés fiatal vesz részt a nemzeti bizottságok munkájában és a szövetkezetek irányításában. Az ifjúságot és a CSISZ-szervezeteket bátrabban kell önálló feladatokkal megbízni, állandóan be kell vonni őket. a közéleti kérdések megoldásába. A CSISZ-tagoknak kezdeményezőbben kell síkraszállní és meg kell követelni a nyilvános ügyekben való részvételüket. A falusi Ifjúság csak így töltheti be a párt élenjáró segítőtársának nagy szerepét a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztéséért vívott harcban. Az Ifjúságnak nagy szava van lakóhelye számos kérdésének megoldásánál is. Az igazság iránti érzékével, buzgóságával — mégha ez kellemetlen is — nagy segítséget nyújthat a közszolgáltatásokban és a kereskedelemben mutatkozó visszásságok kiküszöbölése során. A pártszervezeteknek segítséget kell nyújtaniuk, hogy a CSISZ-szervezetek érvényesíthessék befolyásukat és bírálatukat, s ahol az egyén még fiatal és tapasztalatlan, ott érvényesüljön az egészséges szocialista kollektíva ereje. Sajátítsuk el a tudomány és a technika legújabb vívmányait Elvtársak, a kor, melyben élünk, nemcsak a forradalmi erők óriási méretű kibontakozásának és a szocializmus előrehaladásának a kora. Ugyanakkor az emberi ismeretek óriási fejlődésének, a tudomány, főként a természet- és technikai tudományok világtörténelmi, korszakalkotó felfedezéseinek a kora, s ebben nagy érdeme van éppen a szocialista tudománynak, a szovjet tudománynak. Az emberiség már jelentős mértékben fel tudja használni az atomerőt, az ember behatolt a világűrbe, kezében van a félvezetők kihasználásának óriási lehetősége, az elektronika fejlődése a termelési folyamatok automatizálásának és távirányításának újabb lehetőségeit tárta fel. Nagyszerű felfedezéseket ért el a vegyészetben, különösen az új műanyagok gyártásában s a biokémia stb. szakaszán. Az ember egyre mélyebben hatol be a természet törvényszerűségeibe, s megtanulja azoknak a maga Javára történő felhasználást. A szocialista társadalomban a tudomány és a technika különféle területein elért haladás arra irányul, hogy idővel az egész termelés óriási laboratóriummá alakuljon át, amelyben az ember egyre komplexebb módon használja fel a természeti forrásokat. Ez napjaink valósága. Egy pillanatra sem kételkedünk benne, hogy e távlat minden fiatalt érint, s vágyat kelt bennük a tudomány, a technika elsajátítására, ennek segítségével a világ átalakítására. Hisz a mai fiatal nemzedék hivatott arra, hogy a szovjet űrhajósok, az űrhajók és atomvillanyművek szerkesztőinek, az Ipar és a mezőgazdaság újítóinak nyomdokain haladjon előre. Társadalmunk egyik legnagyobb előnye, hogy ehhez az úthoz ifjúságunk számára minden szükséges feltételt biztosít. Örömmel látjuk, hogy a fiatalok egyre nagyobb mértékben tudatosítják, mit jelent az új kor hősének lenni. Ez a társadalom mélységes átalakulásának és értelmének a megértését, az emberiség által felhalmozott legjobb ismeretek kimerítését, a tudomány és a technika vívmányainak elsajátítását Jelenti, anynyit Jelent, hogy mindent megtegyenek hazájukért s annak felvirágzásáért. Csak az ilyen emberek, a merész és lelkes, művelt és szorgalmas emberek végezhetik el a kommuniz* mus építőinek nagy feladatait. Ma hazánkban éppúgy, mint a Szovjetunióban és a szocialista rendszer többi országában fontolóra vettük a népgazdaság és az egész élet fejlődésének eredményeit, az 1980-as évig terjedő távlatra való tekintettel. No- votný elvtárs rámutatott, hogy hazánkban e két évtizeden belül reális lehetőség van az ipari termelés mintegy ötszörösére és a mezőgazdasági termelésnek csaknem kétszeresére történő emelésére. Az ipari dolgozók ellátottsága gépekkel és berendezésekkel több mint négyszeresére emelkedik. Ez annyit jelent, hogy míg a munkás mai ellátottsága a fő műszakban mintegy 60— 70 ezer korona értékű gép és berendezés, az 1980-as évben számos ágazat dolgozója egy, két, sőt több millió korona értékű óriási gépsorokat fog uralni. A munka teljesen alkotó folyamattá válik, és az új technika törvényszerűen hozzájárul a fizikai és szellemi munka közötti lényeges különbség fokozatos megszüntetéséhez. A szüntelenül gyorsuló műszaki fejlődés megköveteli, hogy a munkások és a földművesek munkája egyre szakképzettebb legyen és fokozatosan a műszaki, sőt a mérnöki káderek munkájának jellegét öltse. Ehhez széles mértékben biztosítani kell a műveltség színvonalának megfelelő növekedését ís. A jövőben az emberi tevékenység motorja többé nem a nélkülözhetetlen anyagi létszükséglet biztosításáért, a kenyérért és a munkáért folytatott harc lesz, hanem egyre inkább az ismeretek utáni vágy, a természet és a világűr titkaiba való behatolás vágya lesz az emberiség tevékenységének hajtóereje, összes iskolánknak az ifjúsági szövetséggel karöltve kell a fiatalokban felébreszteniük ezt a vágyat. A fiataloknak meggyőzően be kell bizonyítanunk, hogy a népgazdaság fejlesztésében hol van a döntő csatatér, meg kell keresnünk és ki kell fejlesztenünk a fiatal tehetségeket, s az ifjúság érdekeit egybe kell hangolnunk a társadalom szükségleteivel. Népgazdaságunkban az új, magasfokúan korszerű technika bevezetésével együtt nőnek az igények a szakképzett dolgozók mennyiségével és színvonalával szemben ís. Szeretnék rámutatni arra, hogy népgazdaságunk(Folytatás az 5. oldalon), ÜJ SZÖ 4 * 1961. november 22.