Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)

1961-11-22 / 324. szám, szerda

Ä kommunizmus szellemében neveljük a fiatal nemzedéket iFolytatás a 3. oldalról) Ezek az eredmények újra megmu­tatják, hogy ifjúságunk lendületével még többet tehetne az ötéves terv feladatainak teljesítéséért. Az ifjú­ság kezdeményezése különösen azo­kon a termelési szakaszokon nyilvá­nulhatna meg, amelyeken a legna­gyobb nehézségeket kell leküzdenünk. Ki más, mint éppen az ifjúság lépjen munkába ott, ahol erre a legnagyobb szükség van, a legtöbb önfeláldozást és erőfeszítést követelő szakaszolton 1 Korunk romantikája, a kommunisták gyönyörű hagyománya, a mai fiata­lok becsvágya, az akadályok és ne­hézségek leküzdése, a legnehezebb feladatokkal valő megbirkózás. Az ifjúság már sokszor megmutatta kezdeményezését azzal, hogy a párt felhívására olyan helyeken lépett munkába, ahol a köztársaságnak a legnagyobb szüksége volt rá. Most, a harmadik ötéves terv teljesítése sorén is vannak olyan szakaszok, amelyek elsősorban döntőek előrehaladásunk szempontjából, vannak olyan szaka­szok, melyeket meg kell erősítenünk, nehogy fékezzék egész népgazdasá­gunk fejlődését. Első helyen a szénfejtés áll. Itt a munkaerőhiány komolyan fékezi a terv teljesítését és túlteljesítését. Csak jövőre 35 000 dolgozót és 7560 tanoncot kell megnyernünk. Az öt­éves terv hátralevő éveiben előirá­nyoztuk, hogy a szénipar számára 110 000 új dolgozót, a bányásziskolák­ba pedig 20 700 tanoncot szerzünk. Az Ifjúsági szövetségnek legyen gond­ja, hogy a fiatalok további ezrei vá­lasszák hivatásukul a bányászatot, hogy különböző munkahelyeken dol­gozó ifjúság a bányákban vállaljon munkát. Ez az első és legkomolyabb feladat, mellyel ma az ifjúsági szövet­séghez és a fiatalokhoz fordulunk, hogy segítsenek biztosítani azt az él­vonalat, melyen népgazdaságunk álta­lános további előrehaladása eldől, s vessék latba minden erejüket a hi­bákkal, az aggodalmakkal és az óva­toskodással szemben. Az ifjúsági szö­vetség akkor oldja meg eredményesen ezt a feladatot, ha megmutatja a fia­taloknak, hogy a bányászhlvatás mindjobban elválaszthatatlanul egybe­kapcsolódik a modern technikával, hogy társadalmi szempontból rend­kívül értékes munka, melyet jelentő­sége szerint díjaznak. Sok fiatalra vár még az építőipar ís, melynek az ötéves tervben 23 200 tanoncra, és több ezer további dol­gozóra lesz szüksége. Itt is elvárjuk az ifjúsági szövetség segítségét az új dolgozók és tanoncok szerzésében, továbbá az üj építési technológia és technika érvényesítésében és kezelé­sének elsajátításában, a maradiak és naplopók ellen, a munkafegyelem, a gazdaságossági rendszer megszilárdí­tásáért, s elsősorban a központosított beruházási építkezés feladatainak tel­jesítéséért folytatott küzdelemben. Komolyan fel kell figyelnünk a vas­úti közlekedés dolgozóinak aránylag magas korhatárára. Az ötéves terv folyamán a vasutaknak 35 000 új dol­gozóra lesz szükségük, elsősorban az ifjúság soraiból. A közlekedés nagy­arányú korszerűsítése szakképzett fiatal vasutasok nélkül elképzelhetet­len. Meggyőződésünk, hogy az ifjúság megérti ennek égető szükségességét, és a CSISZ megállja helyét. A szö­vetség különösen a bányákat, a bá­nyásztanoncokat illetően segíthetne a legjobb dolgozók, a legrátermettebb fiatal tanítók kiküldésével a taninté­zetekbe, törődhetne a fiatal bányászok kulturális igényeivel stb. Hadd szól­janak az ifjúsághoz azok a fiatalok, akiknek már életcélja, egyéni és csa­ládi életük és boldogságuk alapja a bányászhivatás. Különösen az ostra­vai elvtársak, a kerületi pártbizott­ság, a szakszervezetek és az ifjúsági szövetség tartozik nagy felelősséggel azért, hogy az ifjúság megkedvelje Ostravát, megszeresse s örökre lete­lepedjék és ott dolgozzék. A népgazdaság valamennyi szaka­szán meg kell mutatnunk az Ifjúság­nak, mennyire fontos a technika to­vábbfejlődése, mely merész terveink teljesítésének feltétele. Az ifjúsági szövetség még jobban szervezze meg az ifjúság harci fel­sorakozását az új technikáért, még szélesebb körben bontakoztassa ki a „mindenki újító módon" mozgalmat, melyben több mint 3000 Ifjúsági szer­vezet vesz részt. Fejlessze tovább, népszerűsítse és az ifjúság legszéle­sebb rétegeiben terjessze el az ered­ményes Ifjúsági műszaki-alkotási ver­senyt. A szakszervezetek, a Csehszlovák Tudományos Műszaki Társaság és a gazdasági vezetők is ráébredhetné­nek, hogy ha nem foglalkoznak az If­júsággal, nem ismertetik meg őt az új technikával, hogy dolgozhassák vele és tökéletesen elsajátítsa, nem töltik be küldetésüket. A CSISZ is szenteljen nagyobb fi­gyelmet a fiatal műszaki értelmiség körében végzett munkának, ösztönöz­ze harcra az új technikáért, nyerje meg őt a CSISZ-ben végzendő tevé­kenyebb munkának. A CSISZ-szerve­zetek is sokkal bátrabban tárják fel és bírálják mindazt, ami gátolja a termelés előrehaladását és legyenek határozottabbak a különféle aktatolo­gatőkkal és kényelmeskedőkkel szem­ben. Számunkra az a fontos, hogy az if­júság, a CSISZ-szervezetek minél szo­rosabb kapcsolatban legyenek azzal, ami a termelésben új és a leghala­dóbb. Ezért az ifjúsági szövetség az eddiginél sokkal jobban mozgósítsa a fiatalokat arra, hogy a legjobbak példáját követve dolgozzanak. Az építés minden szakaszán példás újítómunkát végeznek a dolgozók tízezrei. Jó bányász, kohász, mezőgaz­dasági gépesítő, építőipari és vlzlerő­műépítő kollektíváink vannak. Ezek munkahőslességükkel méltók a köve­tésre. Az ifjúság a legszélesebb mér­tékben elsajátíthatná termelési ta­pasztalataikat és fokozatosan elérhet­né színvonalukat. Az Ifjúsági szövetség ennek alapján szervezhetné meg a nevelőmunkát. Egyrészt azzal törődnék, hogy az élenjáró dolgozók ne a kollektíván kívül, hanem annak központjában áll­janak, másrészt pedig az ifjúság igye­kezzék elérni őket. Természetesen megfelelő módon, tapintatosan kell kezelnünk e feladatokat, tudnunk kell, hogy bizonyos folyamatról van szó, hogy az ifjúság többsége még csak most szerzi meg a tapasztalato­kat és sajátítja el fokozatosan az új módszereket. Hiba volna, ha oktalan lépéssel gyöngítenénk a fiatalok ön­bizalmát. Ezzel nemhogy közeledné­nek, hanem távolabb kerülnének pél­daképüktől. Az Ifjúság közvetlen részvétele a termelés növelésében, ez ma a döntő terület, ahol a fiatalok megtanulnak egyidejűleg dolgozni és irányítani. Meg kell azonban mondanunk, Iftjgy nem használunk ki minden lehetősé­get az ifjúság részvételének növelé­sére a termelés irányításában. Még kevés fiatal vesz részt a szakszerve­zetek munkájában, az üzemek nagy részében a CSISZ-szervezetekneíc nincs képviseletük a műszaki-gazda­sági tanácsokban, a CSISZ-bizottság képviselőit gyakran nem hívják meg a fontos termelési kérdések, még az Ifjúságot közvetlenül érintő kérdések megoldására sem, mint amilyen a fia­talok beosztása a termelési folyamat­ba. A pártszervezeteknek javulást kell elérniük mindenütt, ahol ez így van. Elvtársak 1 Rendkívül Jelentős feladat vár az ifjúságra mezőgazdaságunk tovább­fejlesztésében, falvaink életében. 1970-ig a mezőgazdasági termelést az ipar színvonalára akarjuk emeliji. Ezekben az években egységes föld­művesszövetkezeteinkből és állami gazdaságainkból,, amennyiben ez cél­szerű lesz, a legkorszerűbb techni­kával és komplex gépesítéssel ellá­tott szakosított gazdaságokat akarunk fokozatosan kialakítani, amelyekben a termelés a haladó technológián, a mezőgazdasági tudományon, a kemi­zálás széleskörű bevezetésén, a mun­ka ipari tervezésén és irányításán alapszik. Ezáltal lényegesen növeked­ni fog a munka termelékenysége és kulturáltsága a mezőgazdaságban, s fokozódik a termelés belterjessége. Lehetséges, és szükséges lesz az ál­landó munkafolyamatok újjászervezé­se, hogy valamennyi dolgozó foglal­koztatva legyen egész éven át. Fokról-fokra átalakul a falu egész arculata, úgyhogy megfelejen a la­kással, kultúrával, a lakosság szociá­lis és egészségügyi biztosításával szemben támasztott, új, korszerű kö­vetelményeknek. E szándékok megvalósítása a leg­szorosabban összefügg ifjúságunkkal. Az igazat megvallva elsősorban az ifjúság előtt áll ez a távlat. A me­zőgazdaságban azonban még mindig csak igen kevés a fiatal és kevés megy dolgozni a mezőgazdaságba. Ez sok gondot okoz nekünk. Hiszen a mezőgazdasági dolgozók átlagos élet­kora évről évre emelkedik. Különö­sen az egységes földművesszövetkeze­tekben kedvezőtlen a helyzet. Ezért mezőgazdaságunkat, elsősorban a szö­vetkezeteket meg kell fiatalítanunk s gondoskodnunk kell arról, hogy a tapasztalt gazdákkal együtt a mező­gazdaságban elegendő fiatal legyen. Enélkül elvtársak a mezőgazdaságban nem teremthetünk új feltételeket. En­nek érdekében komplex intézkedése­ket kell majd kidolgozni, amelyek­ben kollektíván részt vesznek az ösz­szes társadalmi szervezetek és állami intézmények. | Mezőgazdaságunknak már ma, kü­lönösen pedig a jövőben szakképzett emberekre van szüksége, akik jól ismerik és uralják a technikát, akik a mezőgazdasági termelésben a leg­haladóbb tapasztalatokat, tudományos és gyakorlati ismereteket tudják majd érvényesíteni. És az új, korszerű esz­közöket teljes mértékben csak a fia­talok segítségével érvényesíthetjük a mezőgazdaságban. Természetes, hogy a legfőbb és döntő tény, mely meg­határozza mezőgazdaságunk útját, a szocialista társadalmi és termelési vi­szonyok, de ezzel egyidejűleg — fő­ként a mi feltételeink között — lát­nunk kell a mezőgazdasági dolgozók korösszetételének fontos szerepét. Hiába, a fiatalokban nagyobb a lendü­let, hogy az új felé haladjanak 1 A me­zőgazdasági termelésben a haladás kérdése, bizonyos konzervativizmus kiküszöbölése annyit jelent, hogy szö­vetkezeteinket meg kell fiatalítani az Ifjúság soraiból kikerülő dolgozók­kal, akiknek minden lehetőségük megvan a szakképzettségnek nem­csak megszerzésére, hanem rend­szeres növelésére is. Az ifjúság ele­gendő számban való megnyerésének és megmaradásának biztosítása a me­zőgazdaságban ezért a szövetkezetek, a nemzeti bizottságok, a párt- és CSISZ-szervezetek, valamint az isko­lák elsőrendű és sok helyen egyene­sen létfontosságú feladata. Nagy fel­adatról van sző. 1962-ben 47 ezer fiatalt, és az ötéves terv további évei­ben újabb 133 000 fiatalt kell meg­nyerni a mezőgazdaságba. Az ifjúsági szövetség feladata, hogy a fiatalokkal kifejezőbben és teljes sürgősséggel meg tudja értetni a falu problémáit, hogy rámutasson, milyen fontos szerep vár a fiatalságra a szo­cialista mezőgazdaság fejlesztésében, az ifjúság érvényesülésére mily sok új foglalkozási ágat nyújt a szocia­lista, mezőgazdasági nagyüzemi ter­melés. A szocialista falu építésének programja olyan terv, amely a falusi fáradságos munka és elmaradottság teljes kiküszöbölésére irányul. Ezért igen konkrétan kell megnyerni az if­júságot az egyes szakaszokon vég­zendő munkára, hogy elképzelése le­gyen, milyen munka vár rá a mező­gazdasági üzemekben, és világosan lássa, milyen a falusi élet és mun­ka. E nevelést hosszú Időn át már az iskolákban kell folytatni, nem sza­bad csupán az utolsó pillanatra hagy­ni. Egyben az ifjúságot a mezőgazda­sági munkára úgy kell előkészíteni, hogy valamennyi foglalkozási ág szo­ros kapcsolatban legyen a gépesítés­sel, hogy például a növénytermesz­tőket már az oktatás folyamán nö­vénytermesztőknek — traktorosoknak képezzék ki, hogy így kialakuljon a falusi fiatal ember új típusa. Ezen a területen igen értékes ta­pasztalataink vannak, a komplex gé­pesített brigádok munkájából. Például a gabčíkovói EFSZ-ben ez év január­ja óta két ilyen brigád dolgozik, nagyrészt tapasztalt fiatal traktoro­sokból, gépesítőkből, akik a szocia­lista munkabrigád címért versenyez­nek. Az EFSZ-szel önálló elszámolás­ról szóló szerződést kötöttek. Ez egy­részt a brigádoknak megállapítja a bruttó termelés és az önköltség ter­vét, másrészt a szövetkezetet arra kötelezi, hogy a brigádoknak gépe­ket, anyagokat, vetőmagot, trágyát, vegyszereket, üzemanyagot stb. biz­tosítson. A komplex gépesítéssel az aratás folyamán a múlt évhez viszo­nyítva 447 koronával sikerült csök­kenteni az egy hektárra eső költsé­get és az egy mázsa gabonára eső költséget 22 koronával, a munkaerő­ráfordítást 119-cel, a betakarítási veszteséget 4 százalékkal, s az aratás idejét 13 nappal sikerült lerövidíteni. A gabonafélék átlagos hozama több mint 2 mázsával növekedett hektá­ronként. A brigádok megoldották a gabona, a takarmányfélék és a cu­korrépa termelés komplex gépesíté­sét az egyelés kivételével. A munka­termelékenység az 1959-es évhez vi­szonyítva 70 százalékkal növekedett. Feltétlenül szükséges azonban az is, hogy az ifjúság jelentőségét a mezőgazdaságban megértsék a szövet­kezetek és az állami gazdaságok. Még mindig vannak • olyan esetek, hogy a fiatalokat alsóbbrendű munkára oszt­ják be, amely nem felel meg szak­képzettségüknek, nem hajlandók őket iskolába küldeni, sőt még vissza is hívják az iskolából őket. A mezőgazdasági üzemekbe számos fiatal érkezik, a mezőgazdasági szak­iskolákból. Munkába lépésük folya­mán különféle nehézségekbe ütköz­nek, az idősebb dolgozók lebecsülik, mellőzik őket. Az ilyen állásfoglalás ellen a kom­munistáknak és a CSISZ-szervezetek­nek következetesen harcolniuk kell s olyan feltételekért kell síkra száll­niok, amelyek között az ifjúság ki­fejtheti energiáját és kezdeményezé­sét, érvényesítheti képzettségét. A szö­vetkezeteknek és az állami gazdasá­goknak az eddiginél sokkal jobban kell támogatniuk az ifjúsági kollek­tívák megalakulását, konkrét hosszú tartamú termelési feladatokkal kell megbízni őket, hogy kibontakoztathas sák kezdeményezésüket. Számos szövetkezetben bebizonyult, hogy e kérdéseket sikeresen meg le­het oldani. Ä fiatalokat mezőgazda­sági iskolába küldik, segítik őket, ösztöndíjjal ls támogatják s figye­lemmel kísérik tanulásuk eredményét. Az ifjúsági szövetség feladata vol­na az úttörő szerepe a mezőgazdasá­gi termelésben. Az új módszerek be­vezetésénél bővítse kl az ifjúsági komplex gépesített csoportokat, bát­rabban fejlessze az állattenyésztési termelés fiatal dolgozóinak a gépesí­tésre Irányuló törekvéseit s támo­gassa a magas fokú hasznosság eléré­sére irányuló Igyekezetét. Jövőre a prágai kerületi Xaverov­ban, Ivánka pri Dunajin, Ostrava kör­nyékén ős másutt, korszerű szakosí­tott baromfi- és tojástermelő nagyüze­meket akarunk létesíteni, amelyek magas fokú munkatermelékenységük­kel a mezőgazdasági termelés iparo­sításának példaképei lesznek. A xa­verovi üzem évi kapacitása pl. 2 mil­lió 250 ezer csirke és 100 000 tojős­tyúk, valamint 20 millió tojás terme­lése lesz. Ügy véljük, hogy e két üzem felépí­tését, valamint a többi kerületi üze­mek építését ls az ifjúságra kellene bíznunk. Ez nem csekély feladat, s teljesítése már ma számos nehézség­be ütközik. Meggyőződésünk azonban, hogy a CSISZ e feladatot becsülettel teljesíti és hogy az ifjúság ezeket az üzemeket nemcsak felépíti, és a szál­lító vállalatokban ellenőrző őrjárato­kat létesít, hanem hogy ezekben az üzemekben állandó munkát is vállal. Az a véleményünk továbbá, hogy a CSISZ Központi Bizottsága védnöksé­get vállalhatna nyolc—tíz határvidé­ki állami gazdaság fölött. Ezekről minden téren gondoskodnék, fiatal szakembereket, specialistákat és más dolgozókat küldene oda dolgozni, akik a mezőgazdasági tudományos inté­zetekkel együtt arra törekednének, hogy ezek példás mezőgazdasági üze­mekké váljanak. Értékeljük azt a munkát, amelyet az ifjúsági szövetség, a munkás, a mezőgazdasági és tanuló ifjúság a föld termővé tételében, a talajjavítá­si munkálatoknál és komposztkészí­tésben, a mezőgazdasági beruházás­ban végzett és azt a segítséget is, amelyet az aratásban nyújtott. Ifjú­ságunk áldozatkész nagy munkáját tanúsítja a 41500 hektár termővé tett föld, a 4,5 millió köbméter kom­poszt, a termés betakarítása folyamán ledolgozott sok millió óra 1 E jelentős segítség mellett azon­ban a CSISZ-nek fokoznia kell az if­júságra gyakorolt befolyását; közvet­lenül a falvakon nagyobb hatást kell gyakorolnia a fiatalok életének ala­kulására, a szövetkezetekben és ál­lami gazdaságokon végzett munkájá­ra, a falu politikai és kulturális éle­tében kifejtett tevékenységére. Ezerf a téren meg kell bírálnunk az ifjúsá­gi szövetséget. A mezőgazdaság igé­nyes feladatainak nem felel meg sem a falusi ifjúság szervezettsége, sem az ifjúsági szervezetek száma, sem munkájágak színvonala. Helyes lesz a munkát intenzívebbé tenni úgy, hogy egy EFSZ, állami gazdaság és GTÁ sem legyen, ahol ne működnék Jó ifjúsági szervezet, és szükséges a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok minél nagyobb számban tömörüljenek az ifjúsági szövetség soraiban. Külö­nösen nagy figyelmet kell szentel­nünk a mezőgazdasági tanulóközpon­tok CSISZ-szervezetei munkájának. Az ifjúsági szövetség szervezeteinek' mindenütt nagyobb támogatást kell kapniuk a falusi pártszervezetektől és nemzeti bizottságoktól. A pártszerve­zetek nem nézhetik tétlenül azt, hogy aránylag kevés fiatal vesz részt a nemzeti bizottságok munkájában és a szövetkezetek irányításában. Az ifjú­ságot és a CSISZ-szervezeteket bát­rabban kell önálló feladatokkal meg­bízni, állandóan be kell vonni őket. a közéleti kérdések megoldásába. A CSISZ-tagoknak kezdeményezőb­ben kell síkraszállní és meg kell kö­vetelni a nyilvános ügyekben való részvételüket. A falusi Ifjúság csak így töltheti be a párt élenjáró segí­tőtársának nagy szerepét a mezőgaz­dasági termelés továbbfejlesztéséért vívott harcban. Az Ifjúságnak nagy szava van la­kóhelye számos kérdésének megoldá­sánál is. Az igazság iránti érzékével, buzgóságával — mégha ez kellemet­len is — nagy segítséget nyújthat a közszolgáltatásokban és a kereskede­lemben mutatkozó visszásságok ki­küszöbölése során. A pártszervezetek­nek segítséget kell nyújtaniuk, hogy a CSISZ-szervezetek érvényesíthessék befolyásukat és bírálatukat, s ahol az egyén még fiatal és tapasztalatlan, ott érvényesüljön az egészséges szocialis­ta kollektíva ereje. Sajátítsuk el a tudomány és a technika legújabb vívmányait Elvtársak, a kor, melyben élünk, nemcsak a forradalmi erők óriási méretű kibontakozásának és a szocia­lizmus előrehaladásának a kora. Ugyanakkor az emberi ismeretek óriá­si fejlődésének, a tudomány, főként a természet- és technikai tudományok világtörténelmi, korszakalkotó felfe­dezéseinek a kora, s ebben nagy ér­deme van éppen a szocialista tudo­mánynak, a szovjet tudománynak. Az emberiség már jelentős mérték­ben fel tudja használni az atomerőt, az ember behatolt a világűrbe, kezé­ben van a félvezetők kihasználásának óriási lehetősége, az elektronika fej­lődése a termelési folyamatok auto­matizálásának és távirányításának újabb lehetőségeit tárta fel. Nagysze­rű felfedezéseket ért el a vegyészet­ben, különösen az új műanyagok gyártásában s a biokémia stb. szaka­szán. Az ember egyre mélyebben ha­tol be a természet törvényszerűsé­geibe, s megtanulja azoknak a maga Javára történő felhasználást. A szocialista társadalomban a tu­domány és a technika különféle terü­letein elért haladás arra irányul, hogy idővel az egész termelés óriási laboratóriummá alakuljon át, amely­ben az ember egyre komplexebb mó­don használja fel a természeti forrá­sokat. Ez napjaink valósága. Egy pillanat­ra sem kételkedünk benne, hogy e távlat minden fiatalt érint, s vá­gyat kelt bennük a tudomány, a tech­nika elsajátítására, ennek segítségé­vel a világ átalakítására. Hisz a mai fiatal nemzedék hivatott arra, hogy a szovjet űrhajósok, az űrhajók és atomvillanyművek szerkesztőinek, az Ipar és a mezőgazdaság újítóinak nyomdokain haladjon előre. Társadalmunk egyik legnagyobb előnye, hogy ehhez az úthoz ifjúsá­gunk számára minden szükséges fel­tételt biztosít. Örömmel látjuk, hogy a fiatalok egyre nagyobb mértékben tudatosítják, mit jelent az új kor hő­sének lenni. Ez a társadalom mély­séges átalakulásának és értelmének a megértését, az emberiség által fel­halmozott legjobb ismeretek kimerí­tését, a tudomány és a technika vív­mányainak elsajátítását Jelenti, any­nyit Jelent, hogy mindent megtegye­nek hazájukért s annak felvirágzá­sáért. Csak az ilyen emberek, a me­rész és lelkes, művelt és szorgalmas emberek végezhetik el a kommuniz* mus építőinek nagy feladatait. Ma hazánkban éppúgy, mint a Szov­jetunióban és a szocialista rendszer többi országában fontolóra vettük a népgazdaság és az egész élet fejlő­désének eredményeit, az 1980-as évig terjedő távlatra való tekintettel. No- votný elvtárs rámutatott, hogy ha­zánkban e két évtizeden belül reális lehetőség van az ipari termelés mint­egy ötszörösére és a mezőgazdasági termelésnek csaknem kétszeresére történő emelésére. Az ipari dolgozók ellátottsága gé­pekkel és berendezésekkel több mint négyszeresére emelkedik. Ez annyit jelent, hogy míg a munkás mai ellá­tottsága a fő műszakban mintegy 60— 70 ezer korona értékű gép és beren­dezés, az 1980-as évben számos ágazat dolgozója egy, két, sőt több millió ko­rona értékű óriási gépsorokat fog uralni. A munka teljesen alkotó folya­mattá válik, és az új technika tör­vényszerűen hozzájárul a fizikai és szellemi munka közötti lényeges kü­lönbség fokozatos megszüntetéséhez. A szüntelenül gyorsuló műszaki fej­lődés megköveteli, hogy a munkások és a földművesek munkája egyre szakképzettebb legyen és fokozatosan a műszaki, sőt a mérnöki káderek munkájának jellegét öltse. Ehhez szé­les mértékben biztosítani kell a mű­veltség színvonalának megfelelő nö­vekedését ís. A jövőben az emberi te­vékenység motorja többé nem a nél­külözhetetlen anyagi létszükséglet biztosításáért, a kenyérért és a mun­káért folytatott harc lesz, hanem egyre inkább az ismeretek utáni vágy, a természet és a világűr titkaiba való behatolás vágya lesz az emberiség te­vékenységének hajtóereje, összes is­kolánknak az ifjúsági szövetséggel karöltve kell a fiatalokban felébresz­teniük ezt a vágyat. A fiataloknak meggyőzően be kell bizonyítanunk, hogy a népgazdaság fejlesztésében hol van a döntő csa­tatér, meg kell keresnünk és ki kell fejlesztenünk a fiatal tehetségeket, s az ifjúság érdekeit egybe kell han­golnunk a társadalom szükségleteivel. Népgazdaságunkban az új, magas­fokúan korszerű technika bevezetésé­vel együtt nőnek az igények a szak­képzett dolgozók mennyiségével és színvonalával szemben ís. Szeretnék rámutatni arra, hogy népgazdaságunk­(Folytatás az 5. oldalon), ÜJ SZÖ 4 * 1961. november 22.

Next

/
Oldalképek
Tartalom