Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)

1961-11-22 / 324. szám, szerda

A kommunizmus szellemében neveljük u fiatal J. Hendrych elvtárs beszámolója a CSKP KB 1961. november 17-# ülésén Elvtársak! Megvitatás végett a Központi Bizottság elé terjesztünk néhány kérdést, mely szocialista társadalmunk továbbfejlődésével kapcsolatban az ifjúság körében végzett munka területén felmerül. Az ifjúság körében végzett munka fő feladatait általánosságban a XI. kongresszus és a legutóbbi országos pártkonferencia következtetései állapítják meg. Ennek alapján láttunk hozzá a közoktatás átszervezéséhez, törekedtünk az ifjúság következetes kommunista szellemű nevelésére és érvényesítjük a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség közvetlen irányítását a pártszervek és .ezetek által. Ki kell emelnünk azokat a kérdéseket, amelyekre ma nyomatékosan felhívjuk a párt, a társadalmi szervezetek és sok más intézmény figyelmét. Ifjúságunk is nagy érdeklődéssel követte az SZKP XXII. kongresszusát, melynek eredményeiről tanácskozunk. A Szovjetunió kommunista építésének programja elgondolkoztatta az Ifjúságot saját jövője felett és közvetlen visszhangjaként sok fiatal döntötte él nálunk, milyen munkát fog végezni. A XXII. kongresszus tárgyalása nemcsak konkrét képet adott az ifjúságnak a kommunizmusról, nemcsak megmutatta a kommunizmus felépítésének útjait, hanem egyúttal a kommunizmus gyakorlati építéséből merített gazdag példákat is mutatott. Az SZKP kongresszusa újra kiemelte a Komszomol nagy kezdeményezéseit és a Szovjetunióban betöltött szerepét. A szovjet ifjúság vállalta a legigényesebb feladatokat, termőföldekké változtatja a szűzföldeket, a szibériai építkezéseken megfékezi a nagy folyamokat és segít abban, hogy ezek a kommunizmus hatalmas erőforrásaivá alakuljanak át. Fiataljaink mindenkor példaképüket látták a szovjet ifjúságban. Annál jobban figyelik a kommunizmus építésében elért sikereit, és példáját követve magukra vállalják szocialista társadalmunk fejlesztésének feladatait. Azoknak a következtetéseknek szellemében fognak cselekedni, amelyeket a CSKP Központi Bizottsága az SZKP XXII. kongresszusának eredményeivel kapcsolatban levon. Az SZKP XXII. kongresszusa a kommunista építés konkrét programjának kidolgozásával új távlatokat nyit az emberiség előtt. A XX. század második fele a kommunista társadalom építésének időszaka lesz, melyben megvalósulnak az emberiség legszebb álmai. Ezzel kapcsolatban önkéntelenül eszünkbe jut Marx és Engels mondása: csak a kommunista társadalom építésével jut az emberiség igazán emberi viszonyok közé és kez dődik meg az igazi emberi történelem. Az évszázados kizsákmányoló rendszer az emberi társadalom történelem előtti korát képezte. Éppen a mai nemzedék hivatott egészen végrehajtani azt a nagy feladatot, mely azelőtt egyetlen nemzedékre sem hárulhatott. Éppen az SZKP programja mutatta meg annak a történelmi valóságnak nagy jelentőségét, hogy a kommunista társadalom építésében az emberek mindjobban történelmük tudatos alkotóivá válnak. Az emberek tevékeny részvétele a társadalom irányításában és az államigazgatásban, a kommunizmus kibontakozásának a záloga. Ezért a kommunista társadalom építése érdekében elengedhetetlenül fontos, hogy különösen az ifjúságot arra késztessük, cselekvő álláspontot foglaljon el az összes fontos társadalmi kérdésben, és nagyobb felelősséget ruházzunk rá. Teljes mértékben vonatkoztatjuk magunkra is az SZKP programjában kitűzött nagy célokat. Az SZKP XXII. kongresszusán Novotný elvtárs kijelentette, hogy „ezt a programot magunkénak tartjuk, s hazánk és pártunk valóságából kiindulva eszerint fogunk következetesen dolgozni, mert a mi Jövőnk fő vonásait is megmutatja". Megszilárdította biztonságérzetünket és elszántságunkat, hogy már most mindent megtegyünk annak érdekében, hogy hazánk mai nemzedéke is a kommunizmusban éljen. Az ülésünkön elhangzott beszámoló újra megmutatta, hogyan kell konkrét munkával egyengetni e nagy feladat teljesítésének útját, főként a harmadik ötéves tervben, és jól előkészíteni társadalmunk 1980-ig terjedő általános fejlesztési távlatát. Gondoskodjunk a fiatal emberek egészséges fejlődéséről Az ifjúság körében végzett munkánk ls a kommunizmus nagy célkitűzéseiből induljon ki, melyek különösen közel állnak az ifjú nemzedékhez. E szempontból vizsgáljuk meg, hogyan készült fel ifjúságunk, s mit kell tennie nagy küldetése teljesítésére. Előrehaladásunkkal egyidejűleg társadalmunk és államunk mind nagyobb mértékben magára vállalja a fejlődés szükségleteivel összefüggő kötelességeket. Mindenekelőtt az ifjú nemzedéket és általános előkészítését kell látnunk, ha jól akarjuk biztosítani a jövőnket. A gondoskodásra ifjúságunknak kezdeményezéssel és azzal az erőakarattal kellene válaszolnia, hogy teljes mértékben kihasználja a társadalmunk adta lehetőségeket. Meggyőződésünk, hogy igényes feladatokat bízhatunk Ifjúságunkra. Hisz ez az a nemzedék, mely már a szocialista társadalomban fejlődik, műveltebb, fizikailag és szellemileg felkészültebb, mint bármelyik előző nemzedék. Helytelen, ha egyesek keserűen és szemrehányóan bírálják az ifjúságot. A mai Ifjúság problémái minőségileg Bj problémák, s nem hasonlíthatók össze a kapitalizmus ifjúságának problémáival. A mai ifjú nemzedék nem ismeri saját tapasztalataiból a kizsákmányoló rendszert, egészen más körülmények között teszi magáévá az öntudatos szocialista és osztályszempuntot. Persze ostobaság volna felróni a fiataloknak ezt a „tapasztalatlanságát". A munkásosztály a kizsákmányolók elleni harcban edződött meg, az osztályharcok tüzében születtek az új világ bátor, szilárd erkölcsű harcosai. A kapitalizmus azonban egyidejűleg Milliókat semmisített meg fizikailag és erkölcsileg. Ifjúságunknak nem kell többé átmenni ezen a nagy próbán, s ennek is megvan a maga nagy előnye. Természetesen az, hogy Ifjúságunk" többsége nem élt a kapitalizmusban, nem jelenti, hogy társadalmunkban a fiatalok egy részét nem kell leszoktatnunk olyan hajlamokról, mint a naplopás, önzés, individualizmus vagy beképzeltség. Természetesen látnunk kell, hogy döntő többségben a régi idők társadalmunkban eltűnő maradványairól és a tőkés világ hatásáról van szó. Másrészt viszont az ifjúság körében végzett munkánk fogyatékosságai teszik lehetővé ezeknek a fiatalokra gyakorolt hatását. A mai fiatalok forradalmi időben nőnek fel, amikor nemcsak gazdasági és politikai téren történtek forradalmi változások, hanem egyidejűleg két világnézet ütközött össze egymással, megjelent az új szocialista erkölcs. Az ifjúság bizonyos részének életében ez a harc többé-kevésbé leggyakrabban a család és az iskola közötti ellentétben mutatkozott. SzembetűBően megnyilvánult ez a vallás kérdésében, melynek az ifjúságra gyakorolt hatását ma már jelentős mértékben sikerült leküzdeni. Sok fiatalnak kl kellett harcolnia a szocialista életszemléletet és ott, ahol az új hatása nem volt elég erős és hatékony, károk is származtak. Egyes fiatalok — s ebben elégtelen nevelőmunkánk is bűnös, — megszokták a szocialista meggyőződés színlelését, hogy nem kívánatos képmutatással önző érdekeket kövessenek stb. Társadalmunk az ifjúság elvitathatatlan jogává tett sok mindent, amiért a kapitalizmus idején a munkásosztály oldalán harcolnia kellett — mint a munkához, a pihenéshez, a művelődéshez való jogot. A fiatalok ma a legtermészetesebben veszik ezt a jogukat, s nem mindig érti meg mindenki, hogy e jogok érvényesülése társadalmi kötelességeink önfeláldozó teljesítését feltételezi, s ezt kötelességükké teszi. Nem mindig magyarázzák helyesen a jogok és a kötelességek viszonyát, ami komoly károkat okoz társadalmunk életében. Ezzel kapcsolatban nagyon fontos kérdés a fiatalokkal való bánásmód. Meg kell mondanunk az igazat, hogy gyakran nem vettük eléggé komolyan az ifjúság sajátosságait, hogy a nevelésben a türelmetlenség megnyilvánulásaival, erőszakos kísérletekkel találkoztunk. Ezzel kapcsolatban idézném Lenint, aki figyelmeztetett rá: gyakran előfordul, hogy az idősebb és az öreg nemzedék tagjai nem tudnak kellőképpen közeledni az ifjúsághoz, melynek szükségszerűen másként, más úton, más formában és más helyzetben kell eljutnia a szocializmusba, mint az apáknak. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy helyes, ha másrészt általánosítják az ifjúság sajátosságait. Az ifjúság nevelésének alapját is a társadalmi viszonyok, a társadalom fejlődésének fő irányvonala képezik. Ebből kell kiindulni és egyszersmind tekintetbe venni az ifjúság sajátos vonásait. A legnagyobb mértékben vonatkozik ez az ifjúság körében végzett munka módjára. Itt tanulnunk kell a múlt fogyatékosságaiból. Nem szabad eltűrnünk olyan végleteket, mint például egyszer az ösztönszerűséget, máskor viszont az ifjúság túlzott megkötését. A fiatalok egészséges fejlődését és növekedését azzal sem biztosítjuk, ha csak egyes dolgokat is a véletlenre bízunk, de azzal sem, ha a fiataloknak mindent előre részletesen betervezünk s ezzel gyöngítjük kezdeményezésüket, leleményességüket és önállóságukat. Az ifjúság körében végzett munkában minden felületesség és formalizmus megbosszulja magát. Mindenekelőtt jó példával taníthatjuk az Ifj'űgot fegyelmezettségre. Törekednünk kell minden egyén belső fegyelmére. Ennek elsősorban a munka és az oktatási folyamat logikájára támaszkodva kell kialakulnia. Az ifjúság oktatásában elért eredményeket sem szabad felületesen megítélnünk. Elvégre nemcsak az a fontos, mennyi ismeretet szerez egy fiatalember, hanem az is, hogy milyen mélyen sajátítja el az ismereteket, mennyire vési magába, hogyan tükröződnek vissza tetteiben és életében, hogyan változnak meg nézetei, meggyőződése. Ifjúságunk munkájával bizonyítja be, hogy milyen egészben véve. Munkaszerető ez az ifjúság, sok Jó szándéka és eszméje van, egészséges öntudatú, közvetlen bíráló szellemű, kulturális életet élő, és művelődő szocialista értelemben vett modern ifjúság. A fiatalok eszméi az új technika, az új tudományos felfedezések. Ifjúságunk óriási többsége igaz emberként, becsületesen viszonyul az élethez, s az a vágya, hogy eredményesen és hasznosan élje le, s a szocializmuson kívül nem is tudja elképzelni az életet. Az a fontos, hogy rendszeresen szilárduljanak és kommunista világnézeti és politikai öntudattá fejlődjenek az ifjúság egészséges tulajdonságai. Naponta, mégpedig elsősorban az élő példa erejével kell a fiatalokba oltanunk a kommunista ember erkölcsi tulajdonságait, melyeket sűrítve fejez ki a kommunizmus építőinek erkölcsi kódexe, az SZKP programjának jelentős része. Ifjúsági szövetségünk is a fiatalok céltudatos nevelésének eszközeként széleskörűen használja fel ezt a kódexet. Az ifjú nemzedék kommunista szellemű nevelése az egész párt, az egész szocialista társadalom és a társadalmi szervezetek felelősségteljes igényes feladata. El kell érnünk azt, hogy mélyreható kommunista eszmeiesség hassa át mindazt, amire ifjúságunk törekszik, amivel foglalkozik. Ez az eszmeiség nem elvont fogalom, hanem konkrét tettekben, a társadalomhoz, szükségleteihez és érdekeihez való viszonyban, elsősorban pedig a munka iránti viszonyban nyilvánul meg. A "munkához való viszony a kommunista nevelés alapvető kérdése. A jövőbe pillantva a kommunizmust nem értelmezhetjük csak egyolda lúan, mint olyan társadalmi rendet, amely teljes mértékben kielégíti minden ember szükségleteit. Látnunk kell, hogy a kommunizmus alapja és forrása a munka. Ezt az igazságot magáévá kell tennie az egész népnek. A munkában el kell mélyítenünk az ifjúság természetes kollektív és barátkozó hajlamát, hogy az egy mindenkiért, mindenki egyért magasztos elv izig-vérig áthassa. Az önelégültség és átlagosság öszszeegyeztethetetlen a szocializmus és a kommunizmus magas céljaiért folytatott küzdelemmel. Éppen az ifjúságnak kell látnia eszményeit a legnehezebb feladatok megvalósításában, a legnehezebb helyzetekben kell megmutatnia erejét. Minden fiatal tartsa becsületbeli ügyének az ilyen életfelfogást s tartson megalázó gyöngeségnek minden közömbösséget és fáradtság nélküli kényelemre törekvést. Maga az ifjúság jó alapokat teremtett e tulajdonságok kibontakoztatá sára. Tanújelét adta a nemzetközi szolidaritás mély érzelmeinek, hazaszeretetének, a szülőföldhöz fűződő bensőséges viszonyának s elszántságának, hogy fegyverrel a kezében is megvédi a haza szabadságát és függetlenségét. Ki kell emelnünk — s ez ideo lógiai hatásunk eredménye —, hogy ifjúságunk túlnyomó többségének idegen fogalom a nacionalizmus és a sovinizmus. Barátság fűzi őt a szovjet ifjúsághoz és a szocialista országok fiataljaihoz, közel áll hozzá a gyarmati országok ifjúsága, bensőséges a viszonya a kapitalizmus nehéz viszonyai között harcoló fiatalokhoz Ez azonban nem elégíthet ki minket. Novotný elvtárs beszámolójában rámutatott a nacionalizmus káros következményeire. Az a fontos — se téren sokat tanulhatunk Lenintől — hogy kérlelhetetlenek legyünk a nacionalizmus minden megnyilvánulásával szemben, ugyanakkor legyünk tekintettel más népek fiainak nemzeti érzelmeire, szorgalmasan neveljük ifjúságunkban az internacionalista érzést, a harci szolidaritást. Nagyon helyes, hogy a fiatalok megértsék a világtörténést, hogy erejükből telhetően támogatni tudják a haladás erőit. Ebben segítenünk kell őket, hogy ne csak barátaikat lássák világosan, hanem megismerjék és megtanulják felismerni a szocializmus ellenségeit is s ne dőljenek be az imperialisták szándékairól és tevékenységéről táplált különféle ábrándoknak, hogy ismerjék a harmincas évek, München és a megszállás történetét, a szocializmus győzelméért hazánkban vívott küzdelmek történetét s jól kiismerjék magukat abban, mit tett pártunk és mit akar tenni a fejlett szocialista társadalom továbbfejlődése érdekében. Csak így — a világtörténés aktív szemlélésében, a társadalom javára végzett tevékeny munkában — nevelhetjük fiataljainkat a kommunizmus építőivg. Az ifjúság szocialista társadalom iránti viszonyát áldozatkész munkája tükrözi Nekünk, különösen pedig az Ifjúsági szövetségben dolgozó elvtársaknak tudnunk kell, hogy az ifjúság körében végzett műnka, az ifjúság kommunista nevelése nem képzelhető el leszűkítve, hanem látni kell a fiatalember egész életét. Ez azt jelenti, hogy mind a politikai és az ideológiai nevelés, mind pedig a munka, oktatás, kultúra, sport és szabad idejének felhasználása alakítja ki életét. A kommunista nevelés az általánosan fejlett ember, a kommunizmus építője kialakításának egységes folyamata. Ez az ember fizikai és szellemi tulajdonságaival, ismereteivel és képességeivel az új társadalom szükségleteinek színvonalára fog állni. Természetesen abból a tényből indulunk ki, hogy a szocializmus és a kommunizmus között nincs válaszfal. A kommunizmus emberének személyi vonásai a fejlelt szocialista társadalQm építésében növekvő ember fejlettebb, gazdagabb vonásai lesznek. Ezért az ifjú nemzedék körében végzett munkánk mellett azt a feladatunkat ls látnunk kell, hogy ki kell nevelnünk ff kommunizmus emberét. E szempontból alapvető jelentőségű, hogy az ifjúsági szövetség tevékenységében az eddiginél még szembetűnőbben visszatükröződjék az a felismerés, hogy a kommunizmus nagy távlata, ez a nagyszerű cél, melyet az SZKP XXII. kongresszusa egészen konkrét formában megmutatott, csak milliók kitartó apró és látszatra szürke, önfeláldozó kollektív munkájával érhető el. Társadalmunk fontosnak és becsületesnek tart minden hasznos munkát. Becsületes a bányász, a kőműves, a sertésgondozó, a traktoros, gépesítő, az ifjú kutató vagy művész, s mindazok munkája, akik a maguk posztján arra törekszenek, hogy minél többet nyújtsanak a társadalomnak. Az emberi közösség csak a szükséghozta munkamegosztással teljesítheti ezeket' a feladatait. Ebben a közösségben senki sem élhet a másik munkája nélkül. Ebben az értelemben véve minden ember egyenlő, mert a társadalomnak feltétlenül szüksége van mindegyikükre, életének fenntartására. A szocialista emberektől nagyon távol áll s kell is, hogy távol álljon bármilyen társadalmilag szükséges emberi munka nem demokratikus, sértő, ostoba lenézése, lebecsülése vagy lekicsinylése. Különösen vonatkozik ez a fizikai és mezőgazdasági munkához való viszonyra. A munkáját szerető és a termelésben haladó módszerekre törekvő egyszerű dolgozó többet tesz a társadalomért, mint az, aki látszólag jelentősebb hivatást űz, de munkáját csupán foglalkozásnak tartja és érdektelenül végzi. Az az ember, aki megelégszik azzal, hogy csak átlagos dolgozó legyen, aki csak azt csinálja, amit nagyon kell, nem annyit ad a társadalomnak, amennyit adhat. Az ifjúsági szövetség harcoljon ez ellen az Itt-ott még megnyilvánuló álláspont ellen és minduntalan mutasson utat az ifjúságnak hősies munka végzésével. Ugyanakkor nagy jelentősége van a társadalom javát szolgáló önkéntes munkának, melyet az emberek öntudatosan, saját elhatározásukból kötelességükön túl végeznek, anélkül, hogy ebből közvetlen személyi hasznuk lenne. Az ilyen önkéntes munka a legjellemzőbb a kommunizmus kezdetére, — írta Lenin már a húszas években. Ifjúságunk önfeláldozó munkájával számtalanszor tanújelét adta és adja a szocialista társadalom iránti aktív viszonyának. Eredményesen teljesíti a XI. pártkongresszuson kitűzött feladatot és a legnagyobb mértékben részt vesz a szocializmus fontos építkezéseinek megvalósításában. Befejezte a jesenicai vízierőmű, a lochkovi cementgyár építését és nagy időelőnnyel fejezte be a jirkovi lakótelepet. Az ifjúság eredményesen vezet a Kralupy nad Vltavou-i mesterséges kaucsukgyár építkezésén is. Az Ifjúság továbbá védnökséget vállalt 1686 különféle kerületi, járási és helyi építkezés fölött. Nem vonjuk kétségbe, hogy a CSISZ a jövőben is törődni fog azoknak az építkezéseknek batáridőre történő befejezésével, melyekben az ifjúság is részt vesz. A Csehszlovák Ifjúsági Szövetség az úgynevezett ellenőrző őrjáratok egész hálózatát szervezte meg a szállító üzemekben az ifjúsági építkezések segítsége érdekében. Most például a CSISZ 300 ellenőrző őrjárata biztosítja 135 üzemben a -kralupyí ifjúsági építkezésre irányuló szállítmányokat. Az ő érdemükből sok tervezési és termelési feladatot oldottak meg' az építkezéseken és a szállító üzemekben. Teljes mértékben támogatjuk azt a kezdeményezést, mely különböző munkahelyeken több mint 8000 ifjúsági ellenőrző őrjárat tevékenységében nyilvánul meg. Az ellenőrző őrjáratok az az eredményes' forma, amellyel az ifjúság részt vesz a termelés irányításában. Egyúttal az is fontos, hogy az ifjúság nemcsak rámutat a fogyatékosságokra, hanem módot keres a kiküszöbölésükre és az üzem vállalásainak jó teljesítésén fáradozik. Az ellenőrző ifjúsági őrjáratok gyakran elsőkként jelzik a lemaradást és mozgósítják az ifjúságot. A ČKD Stalingrad üzemben például a központi ellenőrző őrjárat kezdeményezésére kpmplexbrigádok alakultak a Kelet-Szlovákiai Vasművek számára készülő, nálunk eddig nem gyártott paraméterű gépek mintatípusai leszállítására. A CSISZ tevékenységében első helyen kell szerepelnie a szocialista munkabrigádok fejlődéséről való gondoskodásnak. E nagyszerű mozgalom megszületése nálunk elválaszthatatlanul egybeforrt az Ifjúság nevével. Már 8700 kollektívában dolgozó mintegy 150 000 fiatal és az idősebb dolgozók kollektíváiban dolgozó további tízeZrek vesznek részt a szocialista munka brigádjainak versenyében. Ez elég szép, de mégis a dolgozó ifjúságnak csak kisebb része kapcsolódott bele. Márpedig, ha rágondolunk nagy feladatainkra és céljainkra, a sokoldalúan fejlett kommunista ember nevelését ma el sem tudjuk képzelni a szocialista munkabrigádok kollektíváin kívül. E brigádokat tartjuk a munkához és általában az élethez valő kommunista viszony legjobb iskolájának. Az Ifjúság aktív viszonya a szocialista építés különféle feladataihoz a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség tevékenységének legpozitívabb oldala. Sok CSISZ-szer-'ezet kezdeményezően reagált a párt felhívásaira, számos ötlettel áll elő, hogyan biztosítsák eredményesen a különféle országos jelentőségű feladatok és a kisebb feladatok, az egyes helyi feladatok teljesítését, a munkahelyek problémáinak megoldását. (Folytatás a 4. oldalon) 0] ""1 3 * 1861. november 22.