Új Szó, 1961. november (14. évfolyam, 303-332.szám)

1961-11-03 / 305. szám, péntek

Soron levő feladat: a műszaki fejlesztés Uzemjárás közben tettem fel a kérdést Mazánik elvtársnak, a trenfiíni ruhagyár műszaki felelősének: — Mit tesznek annak érdekében, hogy az egyre nagyobb feladatok ne csak fogalmak maradjanak, hanem a rendszeres műszaki fejlődés segítségével reális eredményekké váljanak? így válaszolt: — Még elevenen a tudatunkban élnek Novotný elvtársnak nemrég elhangzott szavai, melyek szerint a műszaki fejlesztés szüntelen és mind hatékonyabb fejlesztése napirendi feladat népgazdaságunk minden egyes szakaszán. Magától értetődő, hogy ezen a téren a textilipar sem maradhat tétlen. Elsőrendű feladata az új műszaki vívmányok érvényesítése, a bevált jobb munkamódszerek elsajátítása, a helybeli munkaproblémák mind ésszerűbb és eredményre vezetőbb megoldása — elsősorban az újítási mozgalom révén. Persze ehhez feltétlenül szükséges, hogy valamennyi dolgozónk aktív magatartást tanúsítson a műszaki fejlesztés iránt. — Milyenek e feladat valóra váltásának lehetőségei? Nincs olyan munkahely, ahol le leményes emberek ne találának tökéletesíteni valót A harmadik ötéves terv folyamán üzemünkben 48,6 százalékkal kell növelni az össztermelést, 28 százalékkal emelni a munkatermelékenységet. Mindezt <-edig az önköltség csaknem 10 százalékos csökkentése mellett kell elérni. Lényegesebb beruházásokra nem számíthatunk. Mazánik elvtárs szavaiból érthető, hogy a nagyobb feladatok teljesítésének lehetőségeit alapjában véve a műszaki fejlesztés útján kell keresniök. Ez az útszakasz pedig valóban nem szűkölködik feladatokban, hiszen a fentebb említett számok meggyőzően bizonyítják a termelés műszaki színvonala emelésének, a gépesítés és automatizálás mind hatékonyabb meghonosításának, az újítómozgalom egyre hatékonyabb fejlesztésének a szükségességét, különösen ha figyelembe vesszük azt ís, hogy az üzemben számolni kell a munkaidő lerövídtésével is. Az üzem eddigi eredményei a műszaki fejlesztés terén — mivel jórészt nagyobbak a műit éveiknél —, arra mutatnak, hogy í gyár dolgozői képesek meakíj^jjpni az újabb feladatok teljes'tájjyy. A múlt évi tapasztalatokból okulva ez idén már pontosabban mutatnak rá a legfontosabb megoldandó és megoldható műszaki témakörökre, melyek — ha másodpercek megtakarításával is — együttvéve, lényegesebben csökkentették az önköltségeket. Az első negyedévben benyújtott újítási javaslatok közel 70 százalékát elfogadták és realizálták is. Eredménynek tűntethető fel az a tény is, hogy az üzemben ismerik a fogyatékosságokat, melyek a műszaki fejlődés útján még eltávolításra várnak. Az ilyen fogyatékosságok közé tartozik például: nem biztosítják idejében a hosszú tartamú feladatok teljesítését, nem kielégítő a műszaki-fejlesztési alap felhasználása a dolgozók érdeklődésének felkeltése és megjutalmazása céljából, egyes problematikusabb feladatok megoldását nem javasolják az illetékes kísérleti intézeteknek, nem fordítanak kellő figyelmet a prototípusok ellenőrzésére és így tovább. Az üzem vezetői tudatában vannak annak is, hogy nem ügyelnek eléggé az újítási javaslatok népszerűsítésére sem. Az egyik helyen elfogadott és bevált újítást nem valósítják meg mindenütt, ahol erre lehetőség van. Mindenekfelett pedig szükséges, hogy a műszaki osztály mérnökei és technikusai legyenek kezdeményezők és rendkívül tevékenyek saját munkájukban. Fontos, hogy rendszeresen tanulmányozzák az újabb és újabb vívmányokat ismertető műszaki irodalmat, igyekezetüket az adott problémák megoldására összpontosítsák, szüntelenül kutassanak az újabb munkamódszerek után s ne hagyjanak elkallódni egy valamirevaló újítási javaslatot sem. Nagyon is biztató tény hogy a trencíni ruhagyárban a dolgok mélyére mertek nézni, s nemcsak eredményeiknek örülnek, hanem feltárják a fogyatékosságokat ís. Am távolról sem lenne elegendő a fogyatékosságoknak csupán a feltárása, ha nem volna látható az a nagy igyekezet, mely pillanatnyilag eltölti a gyár minden dolgozóját a műszaki fejlődés érdekében. Ebből jogosan következtethetünk arra, hogy a gyár, mint eddig, ezután is rendszeresen teljesíti majd tervfeladatait. (szó) 340 összüzemi kötelezettségvállalás (ČTK) — A hatékonyság felülvizsgálása során az északcsehországi kerületben 16 ezer összejövetelt tartottak a dolgozók.. Ezeken 350 ezer ember vett részt, akik több mint 44 600 javaslatot nyújtottak be; értékük sok millió koronát tesz ki. Ezek alapján a kerület dolgozói 340 összüzemi kötelezettségvállalást tettek a SZKP XXII. kongresszusa tiszteletére. Vállalták bennük, hogy a nyerstermelést 278, az exporttervet 56 millió koronával teljesítik túl, s az önköltséget 125 millió koronával csökkentik. Az akarat győz H

ol mérsékeltéiben, hol kapatosabban emelkedik a szerpentínút Silica felé, majd az erdő mögött lejtőbe csap át. Ilyen változatos az egész határ, — lejtő, emelkedő, völgy, domb, s mindez magasan, hisz a falu szövetkezete a rožHavai járás hegyi szövetkezetei közé tartozik. S mint ilyen gazdaság a szarvasmarhatenyésztés, a tejtermelés felé tájékozódik, mert eleve adva van a legeltetés lehetősége s ezzel az olcsó tej termelése; ez természetes is, mert ha a termelés szakosítására kerül sor, mi sem polna elónyösebb a közösnek, mint a szarvasmarhatenyésztés. A tejtermelésben már tavaly szép eredményt értek el a szövetkezetesek: 2100 liter tejet fejtek tehenenként. Az idén még többet akarnak, keresik a módját, s mindjárt itt hozzátehetem, hogy eredményesen. Megalakították a szocialista munkabrigád címért versenyző fejők és etetők csoportját. Azért így, mert mindkét fél érdekelt a termelésben és annak növeléséhez együttesen kell hozzájárulnia. A négy asszony és három férfi márciusban mondta ki, hogy egy-egy tehéntől 2500 liter tejet fej az év végéig. fónéhány hónap telt el azóta, ám határozottan nem merem állítani, beváltják-e ígéretüket. Annyi bizonyos, hogy a tavalyi teljesítményt derekasan megdöntik, mert a műit hónap végén már elérték azt. Bizonyos azonban az is, hogy az év vége rohamosan közeledik és még 400 liter tej a tét tehenenként. Szó val nem \'ehet engedni a tempóból. — Nincsenek itt „rossz" tehenek — nyugtat meg Várady fenő, az etetők brigádjának vezetője — csak lenne elég víz a kútban. Mert tudja — magyarázza a brigádvezető — ha éjjel nem ihatnak kedvükre a tehenek, reggelre egy kanna tejjel kevesebb van. Szó se róla, a kanna tejet nem engedjük könnyen elszalasztani. Traktor hordja a vizet, 200 hektolitert hoz naponta, így szaporítjuk a kút vizét. Beszédünkbe tompa bongás vegyül közeleg a gulya, jelzi a vezérkolompos. A brigádvezető fogja a villát és segít társainak az alomszalma eligazításában. Egymás után állítanak be a tehenek; figyelem, hogyan rakták meg bendőjüket, mert ami azt illeti, ettől függ a legjobban, mennyire télnek a kannák. Egyikmásik tehén bizony mohón lát neki a vályúba készített eleségnek, tehát sokat nem falhatott a legelőn. — Hja, a fejést illetően ez a legrosszabb időszak — így vélekedett az imént Bokros Lajosné, a fejők csoportjának tagja — fü már gyéren van s a silógödröt még nem nyitották meg. Mafd felszökken a hozam, ha kapnak silókukoricát a tehenek. A

z igaz, hagyom helyben a fiatalasszony véleményét, de úgy látom, a szocialista munkabrigád címért versenyző két csoport annak idején nagy fába vágta a fejszét. Persze akaraterős, talpraesett emberek mindannyian a brigád tagjai és nem ismernek akadályt, ez pedig remény arra, hogy minden nehézségre megtalálják a gyógyirt s valóra váltják adott sza> V * \ í ŕ * „ ^ % * Si ž ! ilp® M « •• fSilVA; IÍKSSIÉÍ Imm. 1 RÍŠIPI* ištiĎwffikk^ i Wi b ytýf-Zu i&Q , . RHRSH A. íl,.. • ^iiiéIP ' i 9ySR é I 1 m I Szovjet atomhajtóműves repülőgép elképzelés szerinti rajza. Ma már nem a fantázia birodalmába tartozik A REPÜLŐ ATOMREAKTOR következtében pillanatokon belül anyagok kifejlesztése eredményekkel robbanás következne be a reaktor- járt. ban. A biztonságos működés Az eddigi tapasztalatok alapján a másik probléma megoldására több más elproblémája: mit tegyenek azzal a járás is kínálkozik — így a repühővel, amelyet a reaktor — még a lőgépen az atomreaktort a kezelőkikapcsolás után is — termel? A su- személyzettől nagy távolságra kígárzásveszély miatt ugyanis nem vánják elhelyezni; a reaktort a célszerű az üzemanyag eltávolítása szárnyak közt vagy a törzs végén, a reaktor minden egyes üzemelteté- a kezelőszemélyzetet pedig az orrse után — például két repülés között. Egy tizenkét óráig működő reakban. A távolság csökkenti a sugárveszélyt. A sugárzás azonban nemcsak mator leállítása után az első órákban gát a kezelőszemélyzetet és a reaz átlagos hőtermelés a működési pülőgépet fenyegeti. A földi kiszolhőmérsékletnek körülbelül egy szá- gálószemélyzetet és berendezéseket, zaléka. Egy tízezer tolóerő teljesít- a hangárokat is érheti szennyezőményű reaktornál ez 300 kw/órát dés. tesz ki. Ezt a hőt azonnal el kell távoli tani, másképpen az üzemanyag-ele Ennek részleges kiküszöbölését jelentené, ha fel- és leszálláskor a repülőgépet hagyományos üzemmek megolvadnának és elpárologná- anyaggal működő gázsugár, vagy nak. Ha — bármilyen oknál fogva más típusú hajtóművek hajtanák. — a földi hűtőberendezés nem lenne működőképes, vagy nem állna rendelkezésre a kellő időben, akkor a rádióaktív szennyeződés veszélye éppen olyan nagy lenne, mint lezu- sége, annál magasabb hőmérsékleRepülő laboratórium Minél nagyobb a repülőgép sebeshanás esetén. ten kell működnie az atomreaktorEgy atomerőműben vagy atomhaj- nak — és így annál nagyobb mértóműves hajóban (amilyen például tékben bocsát ki szennyező anyagoa „Lenin" jégtörő) igen sok hely van kat. Az atomhajtóműves repülőgénemcsak az atomreaktor, hanem a pek felhasználási területei ezért is védőberendezések elhelyezésére is, vita tárgyát képezik. A kisebb seamelyek az emberek és anyagok bességű atomhajtóműves repülőgémegvédését szolgálják. Ez a szige- pek azonban kiválóan alkalmazhatelő ,berendezés általában vízből, tók magaslégköri kutatómunkát végző vagy televíziós összeköttetést biztosító légi reléállomásként. vukat. fbj) Manapság, amikor atomenergiával működtetnek tengert hajókat, felmerül a kérdés: mikor kerül sor az első, atomhajtóművel működő repülőgép megépítésére? Időpontot nehéz mondani, de bizonyos, hogy ma már nem tartozik a fantázia birodalmába ez a terv. Az atomhajtóműves repülőgép megépítésének egyik fő problémája az atomreaktoros repülőgéphajtóműnek a működtetése, a másik pedig az atomreaktor által keltett sugárveszély. Biológiai szigetelés Az atomenergiával működő hajtőművek elve egyszerű: a gázsugárhajtómű égőterét a reaktor helyettesíti, ez végzi el az összesűrített levegő felhevítését, anti a fúvócsövön áramlik kl nagy sebességgel és így tolóerőt hoz létre. Ez a hajtómű 1 százalékos hatásfokkal 1 kg. 235ös uránium felhasználásával tizenhatezerszer annyi hőegységet szolgáltat, mint 1 kilogramm repülőgépbenzin. Az atomreaktor nagy hátránya azonban, hogy minden széthasadó urániumatom béta és gamma sugarakat kibocsájtő láncot alkot és néhány gyors neutront lead. Ez a sugárzás elpusztítja az élő szöveteket, így az emberi élet megvédése céljából minden atomreaktort „biológiai szigeteléssel" kell övezni. Ez a védelem annyira fontos, hogy a szárazföldi reaktorokat, más védőberendezés mellett, általában acélköpennyel ís körülveszik, amely még robbanás esetén is meggátolja, hogy a reaktor anyaga szétszóródjon. Az atomreaktoros repülőgéphajtómű egyik legnagyobb problémája tehát: lehetséges-e olyan szigetelésnek az elkészítése, ami képes magában tartaui a reaktor alkatrészeit és hasadási termékeit robbanás vagy lezuhanás esetén is — különösen ha a katasztrófa a reaktor túlzott ifelmelegedése következtében jött léti re? Robbanásveszély! Rendkívül fontos a reaktor állandó és folyamatos hűtésének biztosítása. Erre a feladatra — ebben az esetben — valószínűleg nem vizet, hanem levegőt használnak majd fel. Ha azonban a hűtőberendezésben bármilyen kis akadály fordul elő (például az egyik levezetőcsatornába, a fel- és leszállás során valamilyen tárgy kerül be) és az üzemanyag elem állandó hűtése megszakad, akkor a túlzott felmelegedés ÄWtfWWWWWWWWV^ H

OL VAN AZ A HATÁR, ameddig a növények terméshozama bizonyos feltételek mellett fokozható? — teszi fel a kérdést nem egy földműves. — Van-e egyáltalán „felső" határ, és léteznek-e „eszményi" feltételek ennek elérésére? Ezekre a kérdésekre a tudósok eddig már csak azért sem adhattak kielégítő és végleges választ,mert senki sem tudja még, vajon a terméshozam abszo lút határának eléréséhez szükséges feltételeket maradéktalanul megteremtettük-e vagy sem. Csupán annyi bizonyod — hangoztatják a leningrádi Agrofizikai Tudományos Kutatóinté zet dolgozói — hogy a legragyogóbb napfény, a legüdítőbb csapadék, a legdúsabb televényföld távolról sem elégíti ki a növények igényeit és fejlődési lehetőségeit. Hiszen a természeti viszonyok folyton változnak, különböznek s úgyszólván sohasem^ ismétlődnek. A valóban ideális félté teleket tehát nem a természetben nem a szántóföldön, hanem csak kü lönleges növénynevelő kamrákban, az ún. fitotronokban teremthetjük meg a legkedvezőbb tápoldatoknak, elektromosságnak stb. egyenletes adagolásával. acélból, ólomból és rendkívül vastag betonrétegekből áll. Hogy ugyanezeket az anyagokat és ugyanilyen mennyiségben egy repülőgépbe is beépítsük, ahhoz — a sok száz tonna anyag mellett olyan nagy repülőgépre lenne szükség, mint például a moszkvai Lenin hegyen épült egyetem épülete. Senki sem akar azonban ekkora repülőgépet építeni, így a szakemberek nagy része kísérleti munkájának céljául azt tűzte ki, hogy ezt Szovjet tanulmánytervezet egy atomreaktoros — légcsaa szigetelési prob- varos gázturbina-hajtóműrendszerű — repülőgépről, lémát megoldja. (1) Az atomreaktor vízgőzt termel, (2) melyeket a turEzt a munkát binába szivattyúznak. Megfelelő áttételekkel a turbina még nem fejezték légcsavarokat forgat. A már használt gőzt a kondenbe, de a könnyű zátorban, (3) sűrítik és visszavezetik a reaktorba. (5) súlyú szigetelő a szivattyúk, (B) a fáradt gőz kiáramlási helye. Hatszori paradicsomtermés évente ták a növénynemesítőknek, hogy évente ötszöri, sőt hatszori termésre lehet serkenteni a paradicsomot," a búzát, a földiepret stb. Rámutattak arra, hogy a növények javára — nem pedig kárára — szolgál, ha hőmérsékletük hatalmas fényárban 20—30 fokkal különbözik környezetük hőfokától. Végül pedig kétséget kizáróan megállapították, hogy például az ágasbúza számára az állandó fény és meleg a legkedvezőbb, a reteknek viszont ugyancsak erős fényre, de hidegre van szüksége. Tagadhatatlan tehát, hogy a növények száméra kedve-* zöbbek a mesterségesen teremtett feltételek, mint a természeti viszonyok. Xyf OSZKVA KÖRNYÉKÉN már megindult az építkezés egy nagyüzemi növénytermesztő gyár létesítésére. A több-emeletnyi magasságban elhelyezett mesterséges mezők mesterséges fényárban úsznak, a mtsterséges tápanyagról pedig egyetlen ember, a gyár „földművese" gondoskodik majd. Az épülő mezőgazdasági gyár tervéről tudomást s«er«zts>ls a vízépítők, s csakhamar 9l!:«sN»lt az ő tervük is: mivel a duzíasTtögétsk testének belseje többnyire Itinknázatlan. „elektromos kertet" szándékoznak most létesíteni az irkutszki vízierőmü gyomrában. K. E. A leningrádi tudósok eddigi fáradozásait e téren máris fényes siker koronázta: a fényélettani laboratóriumokban egy négyzetméternyi területen például 36 paradicsomtövet neveltek fel. Mindegyik tő 60 naponként termést hozott, amelynek évi összsúlya elérte a 100 kilogrammot. A mesterségesen termesztett paradicsomok emellett zamatosak pompás ízűek voltak, vitamin- és cukortartalmuk meghaladta a szabadban nőtt termés százalékarányát. Hogy egy kis összehasonlítással éljünk, megemlítjük, hogy a világhírű bolgárkertészek legjobbjai csupán egynegyedét érik el a laboratóriumi csúcsteljesítménynek. A leningrádi agrofizikusok kísérleteikkel bebizonyították például, hogy egy vízszűrővel párosított, háromszáz-wattos, tükrös izzólámpa mellett a Nap valósággal „elhomályosul". Megcáfolták a közelről jövő infravörös sugárzás pusztító hatását. Megdöntötték a növénytermesztési könyvek szerzőinek azt az alapgondolatát, hogy a növények gyors érése fordított arányban áll a terméshozammal. Szemléltetően bebizonyítotOj SZÔ 4 k 1981. november 3.