Új Szó, 1961. október (14. évfolyam, 273-302.szám)
1961-10-05 / 277. szám, csütörtök
Ä szovjet tudósok o kozmikus biológia problémáiról Moszkva (CTK) — Neves szovjet tudósok a kozmikus biológia terén végzett kutatások eredményeiről és távlatairól tanácskoznak. Több mint 30 beszámoló hangzott el a Tudományos Akadémia értekezletén. Növekszik a jelentősége egy új tudományos ágnak, az exobiológiának, mely a földöntúli életformák, a naprendszer bolygóin létező életformák sajátosságán vizsgálja. A szputnyikűrhajókon végzett orvosi kísérletek eredményeiről Gazenko, Genyin és Jazdovszkij tudósok számoltak be. Megjegyezték, hogy a kísérleti élőlényeken észlelt fiziológiai, biochémiai, morfológiai és imunológia! változások nem voltak tartós jellegűek. Ennek alapján a tudőso\ 'arra a következtetésre jutottak, hogy az ember -huzamosabban elidőzhet a világűrben. Más tudósok a kutatások eredményei alapján megemlítik, hogy a Föld rádiuszának megfelelő 6400 kilométeres távolságban a tárgyak súlya a negyedére, 12 800 kilométer magasságban kilencedére, 57 600 kilométer magasságban pedig mintegy századrészére csökken. A kísérletek tovább folynak. Kidolgozzák az űrhajósok célszerű táplálkozási rendszerét. Legcélszerűbbnek tűnik a természetes anyagcsere rendszerének bevezetése a szputnyiűrhajó kabinjában, mivel a tabletták és a sűrített élelmíszerkoncentrátumok nem tartósak hosszú ideig. Újabb adatok a kozmikus sugarakról Moszkva (CTK) — A szovjet tudósok több fajta bonyolult műszert találtak fel a kozmikus sugarak vegyi összetételének tanulmányozására és így sok értékes adathoz jutottak a szputnyikűrhajók segítségével. A kozmikus sugaraknak a vonzóerőn és a mágnesmezőkün kívül a világűr fejlődésének dinamikájában és folyamataiban is határozott szerepük van. Bizonyos mértékben a kozmikus sugarakkal ellenőrzik a tejútrendszerekben a gázfeliegek változását. A csillagokban végbemenő viharos folyamatok is szorosan összefüggnek a kozmikus sugarakkal. Ezért egyre nagyobb jelentősége van a kozmikus rádíomsugárzés és az Hiba csúszott a számításba Megszületett az űrjogkódex, Láttamozták az istenségek. Vezérelve, hogy Amerika váltja meg a nagy mindenséget. Feltérképezték s felosztották minden zegzugát az űrnek, ettőlfogva már beleszólást Ordolgatkba sohse tűrnek. S az amerikai ürimádók így vizsgálgatják a mennyboltot: amióta csak spekulálnak, most csinálják a legjobb boltot. Kenyérharc?... Válság... földi kérdés, Origéret a megoldása. Jó amerikai honpolgárnak Örhódítás a hitvallása. Mert nézz a Holdra és a Marsra s a többi fényes csillágtestre, Kincseket érő nyersanyagtár az égen — s nem csak odafestvel Ahány égitest, annyi gyarmat s megannyi fényes lehetőség, de... úgy hírlik: már kiképezték a Holdrakéta szovjet hősét!... SZÁNTÖ GYÖRGY AZ t J SZÓpiCTÁlÄBÍ Fokozzuk és olcsóbbá tesszük a termelést elsődleges kozmikus sugarak tanulmányozásának. Az adatok előzetes feldolgozása során megállapították, hogy a lítium, berilium és a bőr magjai megtalálhatók az elsődleges kozmikus sugarakban. Százalékuk megállapításával deríthető fel az az út, amelyen a kozmikus sugarak áthatolnak a bolygóközi gázon, és így állapítható meg a kozmikus sugarak összetétele is. A szovjet űrrakéták útjai alkalmával a Nap kozmikus sugarainak magösszetételét is kutatták. A műszerek a Föld sugárzási övezeteire jellemző. sok érdekes jelenséget rögzítettek, amelyek szorosan összefüggnek a mágneses anomáliákkal. A harmadik ötéves terv irányelvei leszögezik, hogy hatékonyan kell növelni az állattenyésztési termelést, nagymértékben kell érvényesíteni az új technológiát, főleg a szabad ístállózást és az önetetést, s ezzel lényegesen fokozni a munkatermelékenységet és csökkenteni az önköltségeket. Az új technológia alkalmazása az 1980 július 1-től 1980 szeptember 30-ig: Az állatok száma: állattenyésztésben elősegíti a kedvező feltételek biztosítását. Gazdaságunkban az eddig bevezetett új technológia terén a növendékállatok szabad istállózását tudjuk ökonómiailag értékelni, összehasonlítást végeztünk a Balvanyi Állami gazdaság králkai részlegén levő szabadistálló és a Čierny Chrbát-i istálló között, amelyben a növendékállatok kötve vannak. Kötött ist.: 27 0,52 kg 1,79 Kčs 10,18 kg Egy személy gondozott Napi súlygyarapodás Kifizetett bér 1 kg súlygyarapodásért Takarmányszükséglet 1 kg súlygyar. zabegységben Az összehasonlítás azt bizonyítja, hogy a szabad istállózásnál a súlygyarapodás jelentősen nagyobb, a takarmányszükséglet kiegyenlített, a bérköltségek nagyban csökkentek és a munka termelékenysége 50 százalékkal növekedett. A sertéshizlalásnál célul tűztük ki, hogy bevezetjük az önetetéses nedves hizlalást. Az eddigi eredAz őszi munkák jól haladnak A nagy szárazság folytán bekövetkezett kedvezőtlen körülmények ellenére a levice! szövetkezeti tagok jól végzik az őszi mezőgazdasági munkákat. A cukorrépa-ásást a bevetett terület negyedrészén már elvégezték, és több mint 27 vagon termést elszállítottak. Egyidőben ä kukorica törése is folyamatban van, amiből 37 mázsás hektárhozamra számítanak. A szövetkezetesek nyomban silózzák a kukoricakörót, hogy kellő mennyiségű takarmányt tároljanak télire. A heremag cséplésében is eredményesen halad a munka. A 60 hektárnyi területből 50 hektáron csépelték ki a magot, amiből 125 mázsa lett. így a tervezett mennyiségnek kétszeresét érik el a szövetkezetesek. Biztosítva van az istállótrágya kihordása is. Eddig az Istállótrágyát 10 hektárnyi területen szántották be. Egyidejűleg folytatják a szántást is az őszi vetések alá. A munkák az őszi mezőgazdasági munkálatok terve szerint haladnak, amit a VNB mellett működő operatív bizottság irányít; e bizottság mindennap ülésezik és a munkák előrehaladását figyelemmel kíséri. Oemény Ladislav, Levice Szabad ist.": 53 0.85 kg 1,— Kčs 10,55 kg Különbözet: 26 • 0,13 kg 0,79 Kčs 0,37 kg mények a balvanyi gazdaságban biztatók. Az új technológia további lehetőségeket tár fel a termelés fokozása érdekében. Éppen ezért bevezetését fő feladatunknak tekintjük, hogy a harmadik ötéves terv feladatait négy év alatt tudjuk teljesíteni. Erdélyi Ferenc, Balvany öntözéssel gyorsítsuk meg a cukorrépa betakarítását Az idei hosszan tartó szárazság nagyon megnehezíti a cukorrépa betakarítását. A kiszántőekék és a kombájnok kései csak nehezen hatolnak be a talajba, hamar kitompulnak. A talaj ellenállása oly nagy, hogy a háromsoros kiszántőekét a nehezebb, kötöttebb talajokon rendszeresen két erőgép bekapcsolásával lehet csak üzemeltetni. A répatövek igen csekély víztartalmuknal fogva a szántás és a felszedés közben derékbe törnek, a veszteség sok helyen eléri a 10—15 százalékot. Ezzel megnövekednek a betakarítási kiadások, és csökken a napi teljesítmény. Több répaföldön, ahol még megvannak az öntözőberendezések, és elegendő víz áll rendelkezésre, elárasztással vagy öntözéssel lehet segíteni. A répaföldet két-három nappal a kiszántás előtt 35 mm vízmennyiséggel elárasztjuk. Később már a répát nem kell megöntözni, sem elárasztani, mert ismét felújítaná fejlődését, ami a cukortartalmának csökkenését eredményezné. Az öntözés gazdaságilag is meghozza a kívánt eredményt, megtéríti a vele járó kiadásokat. . M. B., Trnava EGY BRIGÁDOS Ha Levícétől Kálna felé gépkocsival utazunk, utunkba esik a Garam feletti öreg híd, a háború maradványa. De már itt van mellette, majdnem készen egy szép, új híd, amely a békét hirdeti. Amint kálna községből a Garam partjára tartunk, mindjobban hallatszik a kotrógép búgása, amelyet Szebelédy Ferenc irányít. Naponta több száz köbméter kavicsot termel ki segítőjével és munkatársával, Papp István gépkocsivezetővel. Mindketten a Levicei Járási Vízgazdálkodási Vállalat dolgozói és elsőnek jelentkeztek a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért folyó versenybe. Arra kötelezték magukat, hogy húsz százalékkal növelik havi munkateljesítményüket, emellett fokozzák a munkatermelékenységet is. Felajánlásukat az első félévben 135 százalékra teljesítették. Munkájuk a harmadik negyedévben még jobb volt, általában 150 százalékra teljesítették a tervet. Szebelédy Ferenc brigádos szerény fiatalember, napi munkájának befejezése után családjának él. A nagy munkateljesítmény meghozta az anyagi eredményeket is. Még fiatalember, de már csinos szövetkezeti lakás tulajdonosa, most televízort akar venni. Szereti a jó színdarabot és a jó könyveket. Szakkönyveken kívül legszívesebben történelmi regényeket olvas. Az idei szakszervezeti választások alkalmával az üzem vezetősége és a tagok sokat gondolkodtak azon, kiket kell beválasztani az új szakszervezeti üzemi bizottságba. A jelölő listára többek között Szebelédy neve is felkerült. És hogy ez az ajánlat jó volt, annak az a bizonyítéka, hogy az évzáró közgyűlésen a jelenlévők összes szavazatait megkapta, Szebelédy brigádost a kollektíva egyhangúlag választotta meg a szakszervezeti üzemi bizottság tagjává. PAULOVlC P., Levice. fiz SZKP programtervezetéről fi kolhoz a kommunizmus iskolája a parasztság számára Az SZKP programtervezete, nyilvánosságra hozatala óta Városon, falun, üzemekben, szövetkezetekben úgyszólván mindennapos beszédtéma a dolgozók körében. Érthető, hiszen ez a program a jövő programja, az emberiség békéjének a záloga. Szerkesztőségünkbe sok-sok oly levél érkezik, főként a szövetkezeti tagok sorából, amelyek arról szólnak, hogy a programtervezet mily nagy érdeklődést váltutt ki a parasztság körében. Rajci Dezső írja Hrkovról: „Az SZKP programtervezete nem mindennapi érdeklődést váltott ki a földművesek között", — majd idézi Körtvéiy Károly szövetkezeti elnök mondását: „Tudom, biztosan tudom, hugy ez a program elfogadása után az utolsó betűig teljesítve lesz, Inert magában foglalja a legnemesebb gondolatokat az emberiség érdekében, a béke megőrzésére. Az a kívánságom, hogy a kommunista társadalom felépítése minél előbb megvalósuljon nemcsak a Szovjetunióban, hanem nálunk is, és az egész világon." Egyszerű ember papírra vetett gondolatai ezek, s mily mély az értelme minden szónak, őszinteség és akarat érződik belőlük, az, hogy falvaink népe úgyszólván együtt él, együtt érez a szovjet kolhozparaszttal és tőle várja a példát, az ő nyomán haladva fejleszti szövetkezetét, formálja faluja jövőjét. S büszke is rá hazánk minden szövetkezeti tagja, hogy olyan emberektől tanulhat, akiknek hazájában — elsőnek a világon — győzött a szocializmus eszméje, akik megmutatták az utat a szövetkezeti nagyüzemi termeléshez, akik elsőnek ismerték meg a világűr titkait, akiknek országa szilárdan áll a béke vártáján, készen arra, hogy az első pillanatban megsemmisítse az agresszorokat. Szövetkezeti dolgozóink olvasgatják a programtervezetet, gyűléseken beszélgetnek a szovjet mezőgazdaság nagyszerű jövőjéről. S hogyan valósul meg a Szovjetunióban a kolhozparasztság nagy terve, hogyan alakul a jövőben a mezőgazdaság és a falu társadalmi viszonyainak fejlődése, azt a programtervezet bevezető része világosan leszögezi. „A kommunizmus felépítésének elengedhetetlen feltétele a hatalmas ipar mellett a virágzó, sokoldalúan fejlett és nagyhozamú mezőgazdaság megteremtése." Természetesen ahhoz, hogy a kolhozok és szovhozok a termelékenység legmagasabb fokát elérjék s így minél többet kicsikarjanak a föld hektárjából, elsősorban is meg kell teremteni a megfelelő alapokat. A kommunistákra tehát az elkövetkezendő években igen nagy munka vár. Sokoldalú segítséget nyújtanak a kolhozoknak, miáltal lehetővé válik két alapvető feladat megoldása: „aj hogy megteremtsük a lakosság számára a kiváló minőségű élelmiszerek, az ipar számára pedig a nyersanyagok bőségét, b) hogy megvalósítsuk a szovjet falu fokozatos áttérését a kommunista termelési viszonyokra és hogy lényegében megszüntessük a város és a falu közötti különbségeket". Amint a programtervezet kimondja, * ŰJ §£fl '4 * 1 9B 1- október 5. a város és a falu közti különbség megszüntetésével megváltozik a mezőgazdaság és a falu élete. Ezzel egyúttal alapjában véve másképpen viszonyulnak a kolhozok is a társadalomhoz, hiszen a kommunizmusban a szövetkezeti — kolhoztulajdon össznépi tulajdonná változik. Feltehetné valaki a kérdést: miért kell erre évekig várni, hát nem olvadhatnának be egyszerűen a kolhozok a szovhozokba, így sokkal előbb megvalósulna a kommunista' falu. Voltak ilyen helytelen nézetek a Szovjetunióban, az úgynevezett szovhozelmélet. Ez a helytelen elmélet úgy jött létre, hogy a korábbi években egyegy kolhoz önként beolvadt a szovhozba, illetve régi kolhozokból szovhozok jöttek létre. Ezek szerint 1954től 1959-ig a kolhozok 15—20 százaléka egyesült a szovhozokkal. Ezt annak idején azzal indokolták, hogy sokkal jobban gazdálkodhat a nagyobb gazdasági egység, ezért egyesültek a kisebb kolhozok nagyobb szovhozokba. Ma azonban semmi szükség nincs ennek erőszakos meggyorsítására, hiszen a kolhozokban u legdemokratikusabb formákban érvényesül a vezetés, megvan minden lehetőség arra is, hogy a kolhoz összeegyeztesse az egyéni érdekeket a társadalmi, a közérdekkel, a munkatermelékenység fokozása pedig tág teret nyit arra, hogy az egyéni érdek, a kolhozparaszt jólétének emelése összhangban legyen a kollektív jövedelem gyarapításával. A kolhozokban beláthatatlan lehetőségek vannak az emberek alkotó kezdeményezésének a kibontakoztatására, a verseny s a kommunista munkabrigádok mozgalmának nagyszerű kiszélesítésére. A kommunista munkabrigád egyben az új típusú ember kialakulásának a forrása, hiszen ezekben a közösségekben minden lehetőség adva van ahhoz, hogy a kolhozparasztok kommunista szellemben nevelődjenek. E tényezők összessége eredményezi, hogy a kolhoz a kommunizmus iskolája a parasztság számára. Az SZKP programtervezete Is megerősíti, hogy a falvak kommunizmusba vezető útja a kolhozokon keresztül vezet, amikor kimondja: „a kolhozrendszer gazdasági virágzása megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a kolhoztulajdon fokozatosan közeledjék és a jövőben egységes kommunista tulajdonná olvadjon össze a köztulajdonnal". Az SZKP programtervezetének mezőgazdasági része fontos pontban részletezi, milyen úton, milyen eszközökkel teremtik meg az országban a termékbőséget. „Az egész lakosság és a riépgazdaság mezőgazdasági termékszükséglete teljes kielégítésére a mezőgazdaság termelését 10 év alatt hozzávetőleg két és félszeresére, 20 év alatt pedig három és félszeresére kell növelni. A mezőgazdasági termelés növekedésének meg kell előznie a mezőgazdasági termékek iránti növekvő keresletet. A Szovjetunió az első évtizedben megelőzi az Egyesült Államokat a főbb mezőgazdasági termékek egy főre jutó termelésében." Nagyszerű terv ez s aki az utóbbi időben figyelemmel kíséri a Szovjetunió mezőgazdasági eredményeit, láthatja, hogy a kolhozparasztság, miután megfogadta a párt tanácsát, követi utasításait s végrehajtja a határozatokat, megvalósítja a kitűzött célt. Még emlékezetünkben él az 1959-es esztendő, ez volt a hétéves terv első éve. Az év utolsó hónapjában az SZKP Központi Bizottsága arról tárgyalt, liogy mit ért el 1959-ben a szovjet mezőgazdaság és milyen feladatok előtt áll az elkövetkezendő időkben. Nos, már a hétéves terv első esztendejében is oly eredmények születtek, amelyek messze túlszárnyalták a Szovjetunió határait: amiről Moszkvában beszéltek, annak visszhangja támadt Pekingtől—New Yorkig szin"te az egész világon. Hiába, amióta erőteljes gazdasági verseny folyik a szocializmus és a kapitalizmus között, a • mezőgazdaság szerény termékei — a búza, a tej, a hús — „világpolitikai tényezők" rangjára emelkedtek. Igen, nagy dolog ez, a szocializmus és a kapitalizmus gazdasági versenye. S akkor, 1959 decemberében az SZKP Központi Bizottsága elégedetten állapította meg, hogy a Szovjetunió a szóban forgó évben 629 millió mázsa tejet és 8 450 000 mázsa vajat termelt. Ezzel szemben az USA 570 millió mázsa tejet és csak 6 500 000 mázsa vajat állított elő. Ez azt jelenti, hogy a Szovjeunió az egy főre jutó vajtermelésben már két évvel ezelőtt elhagyta az USÁ-t: „egy szovjet lakosra 4 kilő vaj jut, egy amerikaira pedig 3,7 kiló". Az SZKP Központi Bizottságának említett ülésén az is kiderült, hogy a hétéves terv végéig a szovjet mezőgazdaság hústermelése elérheti az amerikai színvonalat, lia a kolhozok és szovhozok túlteljesítik áz előirányzatot. Nos, azóta két év sem telt el, ám a szovjet mezőgazdaság mérföldes léptekkel halad előbbre. Az utóbbi években jelentősen meggyorsult a szovjet mezőgazdaság gépesítése, automatizálása, s ez jelentékenyen hozzájárult a munkatermelékenység fokozásához. E téren garmadával hozhatnánk jó példákat, amelyekből a mi szövetkezeteseink is sokat tanulhatnak, hiszen mezőgazdaságunk kulcskérdése: egy évtizeden belül az ipar színvonalára kell emelnünk a mezőgazdasági termelést. Ez csakis a gépesítéssel, a munkatermelékenység fokozásával érhető el, ami magával hozza az önköltségek csökkenését. A szovjet mezőgazdaságban nagy tért hódít az utóbbi időkben az önköltségek csökkentéséért folyó harc. S ennek ma már kézzelfogható eredményei vannak. A Kubányec szovhozban például 1 mázsa sertéshús termelési költsége alig 500 rubel volt a múlt évben (régi rubelben számítva). Ugyanebben a mezőgazdasági üzemben egy mázsa gabona kitermelésére alig 15 rubelt fordítottak. Természetes, hogy az egyre olcsóbb mezőgazdasági termékek termelési költsége elsősorban nagyfokú munkatermelékenység eredménye. Jól tudja a dolgozó parasztság, hogy a mi szövetkezeteinkben is így áll a helyzet; ahol nem félnek az újffel bátran alkalmazzák az új gépeket, ott érezhetően emelkedik a munkatermelékenység, csökken az önköltség. Miért termelik még nálunk sok helyen a tej literjét két koronáért, miért kerül 15—20 koronába néhány helyen a marhahús kilójának előállítása? Mert mellőzik a gépeket, a takarmányozás helyes technikáját. Ezenkívül is még sok egyéb dologra mutathatunk rá, amiben tanulságul szolgál szövetkezeteinknek az SZKP programtervezete. A Szovjetunióban nagy figyelmet szentelnek a mezőgazdasági termelés szakosításának, s arra helyezik a fősúlyt, hogy egyes vidékeken, egyes kolhozokban elsősorban az olyan termékfajtákat termeljék, amelyek részére legjobbak a feltételek, s amelyeknél kisebb a termelési költség. A szakosítással szorosan összefügg a talaj termékenységének növelése és
