Új Szó, 1961. október (14. évfolyam, 273-302.szám)

1961-10-05 / 277. szám, csütörtök

Ä szovjet tudósok o kozmikus biológia problémáiról Moszkva (CTK) — Neves szovjet tu­dósok a kozmikus biológia terén vég­zett kutatások eredményeiről és távla­tairól tanácskoznak. Több mint 30 be­számoló hangzott el a Tudományos Aka­démia értekezletén. Növekszik a jelentő­sége egy új tudományos ágnak, az exo­biológiának, mely a földöntúli életfor­mák, a naprendszer bolygóin létező élet­formák sajátosságán vizsgálja. A szputnyikűrhajókon végzett orvosi kísérletek eredményeiről Gazenko, Ge­nyin és Jazdovszkij tudósok számoltak be. Megjegyezték, hogy a kísérleti élő­lényeken észlelt fiziológiai, biochémiai, morfológiai és imunológia! változások nem voltak tartós jellegűek. Ennek alap­ján a tudőso\ 'arra a következtetésre jutottak, hogy az ember -huzamosabban elidőzhet a világűrben. Más tudósok a kutatások eredményei alapján megemlítik, hogy a Föld rádiu­szának megfelelő 6400 kilométeres tá­volságban a tárgyak súlya a negyedé­re, 12 800 kilométer magasságban kilen­cedére, 57 600 kilométer magasságban pedig mintegy századrészére csökken. A kísérletek tovább folynak. Kidolgoz­zák az űrhajósok célszerű táplálkozási rendszerét. Legcélszerűbbnek tűnik a természetes anyagcsere rendszerének bevezetése a szputnyiűrhajó kabinjában, mivel a tabletták és a sűrített élelmí­szerkoncentrátumok nem tartósak hosszú ideig. Újabb adatok a kozmikus sugarakról Moszkva (CTK) — A szovjet tudósok több fajta bonyolult műszert találtak fel a kozmikus sugarak vegyi összeté­telének tanulmányozására és így sok értékes adathoz jutottak a szputnyik­űrhajók segítségével. A kozmikus sugaraknak a vonzóerőn és a mágnesmezőkün kívül a világűr fejlődésének dinamikájában és folyama­taiban is határozott szerepük van. Bi­zonyos mértékben a kozmikus sugarak­kal ellenőrzik a tejútrendszerekben a gázfeliegek változását. A csillagokban végbemenő viharos folyamatok is szoro­san összefüggnek a kozmikus sugarak­kal. Ezért egyre nagyobb jelentősége van a kozmikus rádíomsugárzés és az Hiba csúszott a számításba Megszületett az űrjogkódex, Láttamozták az istenségek. Vezérelve, hogy Amerika váltja meg a nagy mindenséget. Feltérképezték s felosztották minden zegzugát az űrnek, ettőlfogva már beleszólást Ordolgatkba sohse tűrnek. S az amerikai ürimádók így vizsgálgatják a mennyboltot: amióta csak spekulálnak, most csinálják a legjobb boltot. Kenyérharc?... Válság... földi kérdés, Origéret a megoldása. Jó amerikai honpolgárnak Örhódítás a hitvallása. Mert nézz a Holdra és a Marsra s a többi fényes csillágtestre, Kincseket érő nyersanyagtár az égen — s nem csak odafestvel Ahány égitest, annyi gyarmat s megannyi fényes lehetőség, de... úgy hírlik: már kiképezték a Holdrakéta szovjet hősét!... SZÁNTÖ GYÖRGY AZ t J SZÓpiCTÁlÄBÍ Fokozzuk és olcsóbbá tesszük a termelést elsődleges kozmikus sugarak tanulmá­nyozásának. Az adatok előzetes feldolgozása során megállapították, hogy a lítium, berilium és a bőr magjai megtalálhatók az elsőd­leges kozmikus sugarakban. Százalékuk megállapításával deríthető fel az az út, amelyen a kozmikus sugarak áthatolnak a bolygóközi gázon, és így állapítható meg a kozmikus sugarak összetétele is. A szovjet űrrakéták útjai alkalmával a Nap kozmikus sugarainak magössze­tételét is kutatták. A műszerek a Föld sugárzási övezeteire jellemző. sok érde­kes jelenséget rögzítettek, amelyek szo­rosan összefüggnek a mágneses anomá­liákkal. A harmadik ötéves terv irányelvei leszögezik, hogy hatékonyan kell nö­velni az állattenyésztési termelést, nagymértékben kell érvényesíteni az új technológiát, főleg a szabad ístál­lózást és az önetetést, s ezzel lé­nyegesen fokozni a munkatermelé­kenységet és csökkenteni az önkölt­ségeket. Az új technológia alkalmazása az 1980 július 1-től 1980 szeptember 30-ig: Az állatok száma: állattenyésztésben elősegíti a kedve­ző feltételek biztosítását. Gazdaságunkban az eddig beve­zetett új technológia terén a nö­vendékállatok szabad istállózását tudjuk ökonómiailag értékelni, össze­hasonlítást végeztünk a Balvanyi Ál­lami gazdaság králkai részlegén levő szabadistálló és a Čierny Chrbát-i istálló között, amelyben a növen­dékállatok kötve vannak. Kötött ist.: 27 0,52 kg 1,79 Kčs 10,18 kg Egy személy gondozott Napi súlygyarapodás Kifizetett bér 1 kg súlygyarapodásért Takarmányszükséglet 1 kg súlygyar. zabegységben Az összehasonlítás azt bizonyítja, hogy a szabad istállózásnál a súly­gyarapodás jelentősen nagyobb, a ta­karmányszükséglet kiegyenlített, a bérköltségek nagyban csökkentek és a munka termelékenysége 50 száza­lékkal növekedett. A sertéshizlalásnál célul tűztük ki, hogy bevezetjük az önetetéses nedves hizlalást. Az eddigi ered­Az őszi munkák jól haladnak A nagy szárazság folytán bekövetkezett kedvezőtlen körülmények ellenére a le­vice! szövetkezeti tagok jól végzik az őszi mezőgazdasági munkákat. A cukorrépa-ásást a bevetett terület negyedrészén már elvégezték, és több mint 27 vagon termést elszállítottak. Egyidőben ä kukorica törése is folya­matban van, amiből 37 mázsás hektárho­zamra számítanak. A szövetkezetesek nyomban silózzák a kukoricakörót, hogy kellő mennyiségű takarmányt tá­roljanak télire. A heremag cséplésében is eredménye­sen halad a munka. A 60 hektárnyi te­rületből 50 hektáron csépelték ki a ma­got, amiből 125 mázsa lett. így a terve­zett mennyiségnek kétszeresét érik el a szövetkezetesek. Biztosítva van az istállótrágya kihor­dása is. Eddig az Istállótrágyát 10 hek­tárnyi területen szántották be. Egyide­jűleg folytatják a szántást is az őszi vetések alá. A munkák az őszi mezőgazdasági mun­kálatok terve szerint haladnak, amit a VNB mellett működő operatív bizottság irányít; e bizottság mindennap ülésezik és a munkák előrehaladását figyelemmel kíséri. Oemény Ladislav, Levice Szabad ist.": 53 0.85 kg 1,— Kčs 10,55 kg Különbözet: 26 • 0,13 kg 0,79 Kčs 0,37 kg mények a balvanyi gazdaságban biz­tatók. Az új technológia további lehe­tőségeket tár fel a termelés fokozá­sa érdekében. Éppen ezért beveze­tését fő feladatunknak tekintjük, hogy a harmadik ötéves terv fel­adatait négy év alatt tudjuk telje­síteni. Erdélyi Ferenc, Balvany öntözéssel gyorsítsuk meg a cukorrépa betakarítását Az idei hosszan tartó szárazság na­gyon megnehezíti a cukorrépa beta­karítását. A kiszántőekék és a kombáj­nok kései csak nehezen hatolnak be a talajba, hamar kitompulnak. A talaj ellenállása oly nagy, hogy a háromsoros kiszántőekét a nehezebb, kötöttebb talajokon rendszeresen két erőgép bekapcsolásával lehet csak üzemeltetni. A répatövek igen csekély víztartalmuknal fogva a szántás és a felszedés közben derékbe törnek, a veszteség sok helyen eléri a 10—15 százalékot. Ezzel megnövekednek a betakarítási kiadások, és csökken a napi teljesítmény. Több répaföldön, ahol még megvan­nak az öntözőberendezések, és elegen­dő víz áll rendelkezésre, elárasztással vagy öntözéssel lehet segíteni. A répa­földet két-három nappal a kiszántás előtt 35 mm vízmennyiséggel eláraszt­juk. Később már a répát nem kell megöntözni, sem elárasztani, mert is­mét felújítaná fejlődését, ami a cu­kortartalmának csökkenését eredmé­nyezné. Az öntözés gazdaságilag is meghozza a kívánt eredményt, megtéríti a vele járó kiadásokat. . M. B., Trnava EGY BRIGÁDOS Ha Levícétől Kálna felé gépkocsival uta­zunk, utunkba esik a Garam feletti öreg híd, a háború maradványa. De már itt van mellet­te, majdnem készen egy szép, új híd, amely a békét hirdeti. Amint kálna község­ből a Garam partjára tartunk, mindjobban hallatszik a kotrógép búgása, amelyet Szebe­lédy Ferenc irányít. Naponta több száz köbméter kavicsot ter­mel ki segítőjével és munkatársával, Papp István gépkocsiveze­tővel. Mindketten a Le­vicei Járási Vízgazdál­kodási Vállalat dolgo­zói és elsőnek jelent­keztek a szocialista munkabrigád cím el­nyeréséért folyó ver­senybe. Arra kötelez­ték magukat, hogy húsz százalékkal növe­lik havi munkateljesít­ményüket, emellett fo­kozzák a munkaterme­lékenységet is. Fel­ajánlásukat az első fél­évben 135 százalékra teljesítették. Munkájuk a harmadik negyedév­ben még jobb volt, ál­talában 150 százalékra teljesítették a tervet. Szebelédy Ferenc brigádos szerény fia­talember, napi munká­jának befejezése után családjának él. A nagy munkateljesítmény meghozta az anyagi eredményeket is. Még fiatalember, de már csinos szövetkezeti la­kás tulajdonosa, most televízort akar venni. Szereti a jó színdara­bot és a jó könyveket. Szakkönyveken kívül legszívesebben törté­nelmi regényeket ol­vas. Az idei szakszerveze­ti választások alkalmá­val az üzem vezetősége és a tagok sokat gon­dolkodtak azon, kiket kell beválasztani az új szakszervezeti üzemi bizottságba. A jelölő listára többek között Szebelédy neve is fel­került. És hogy ez az ajánlat jó volt, annak az a bizonyítéka, hogy az évzáró közgyűlésen a jelenlévők összes szavazatait megkapta, Szebelédy brigádost a kollektíva egyhangúlag választotta meg a szak­szervezeti üzemi bizott­ság tagjává. PAULOVlC P., Levice. fiz SZKP programtervezetéről fi kolhoz a kommunizmus iskolája a parasztság számára Az SZKP programtervezete, nyilvánosságra hozatala óta Városon, falun, üzemekben, szövetkezetekben úgyszólván min­dennapos beszédtéma a dolgozók körében. Érthető, hiszen ez a program a jövő programja, az emberiség békéjének a záloga. Szerkesztőségünkbe sok-sok oly levél érkezik, fő­ként a szövetkezeti tagok sorából, amelyek arról szólnak, hogy a programtervezet mily nagy érdeklődést váltutt ki a parasztság körében. Rajci Dezső írja Hrkovról: „Az SZKP programtervezete nem mindennapi érdeklődést váltott ki a földművesek között", — majd idézi Körtvéiy Károly szövet­kezeti elnök mondását: „Tudom, biztosan tudom, hugy ez a program elfogadása után az utolsó betűig teljesítve lesz, Inert magában foglalja a legnemesebb gondolatokat az em­beriség érdekében, a béke megőrzésére. Az a kívánsá­gom, hogy a kommunista társadalom felépítése minél előbb megvalósuljon nemcsak a Szovjetunióban, hanem nálunk is, és az egész világon." Egyszerű ember papírra vetett gondolatai ezek, s mily mély az értelme minden szónak, őszinteség és akarat érződik belőlük, az, hogy falvaink népe úgyszólván együtt él, együtt érez a szovjet kolhozparaszttal és tőle várja a pél­dát, az ő nyomán haladva fejleszti szövetkezetét, formálja faluja jövőjét. S büszke is rá hazánk minden szövetkezeti tagja, hogy olyan emberektől tanulhat, akiknek hazájában — elsőnek a világon — győzött a szocializmus eszméje, akik megmutatták az utat a szövetkezeti nagyüzemi termeléshez, akik elsőnek ismerték meg a világűr titkait, akiknek orszá­ga szilárdan áll a béke vártáján, készen arra, hogy az első pillanatban megsemmisítse az agresszorokat. Szövetkezeti dolgozóink olvasgatják a programtervezetet, gyűléseken be­szélgetnek a szovjet mezőgazdaság nagyszerű jövőjéről. S hogyan valósul meg a Szovjetunióban a kolhozpa­rasztság nagy terve, hogyan alakul a jövőben a mezőgazdaság és a falu társadalmi viszonyainak fejlődése, azt a programtervezet bevezető része világosan leszögezi. „A kommunizmus felépítésének elengedhetetlen feltéte­le a hatalmas ipar mellett a virágzó, sokoldalúan fejlett és nagyhozamú mezőgazdaság megteremtése." Termé­szetesen ahhoz, hogy a kolhozok és szovhozok a termelékenység legma­gasabb fokát elérjék s így minél többet kicsikarjanak a föld hektárjá­ból, elsősorban is meg kell teremteni a megfelelő alapokat. A kommunis­tákra tehát az elkövetkezendő évek­ben igen nagy munka vár. Sokoldalú segítséget nyújtanak a kolhozoknak, miáltal lehetővé válik két alapvető feladat megoldása: „aj hogy megte­remtsük a lakosság számára a kiváló minőségű élelmiszerek, az ipar szá­mára pedig a nyersanyagok bőségét, b) hogy megvalósítsuk a szovjet falu fokozatos áttérését a kommunista ter­melési viszonyokra és hogy lénye­gében megszüntessük a város és a falu közötti különbségeket". Amint a programtervezet kimondja, * ŰJ §£fl '4 * 1 9B 1- október 5. a város és a falu közti különbség megszüntetésével megváltozik a mező­gazdaság és a falu élete. Ezzel egy­úttal alapjában véve másképpen vi­szonyulnak a kolhozok is a társada­lomhoz, hiszen a kommunizmusban a szövetkezeti — kolhoztulajdon össz­népi tulajdonná változik. Feltehetné valaki a kérdést: miért kell erre évekig várni, hát nem olvadhatnának be egyszerűen a kolhozok a szovho­zokba, így sokkal előbb megvalósulna a kommunista' falu. Voltak ilyen hely­telen nézetek a Szovjetunióban, az úgynevezett szovhozelmélet. Ez a helytelen elmélet úgy jött lét­re, hogy a korábbi években egy­egy kolhoz önként beolvadt a szov­hozba, illetve régi kolhozokból szov­hozok jöttek létre. Ezek szerint 1954­től 1959-ig a kolhozok 15—20 száza­léka egyesült a szovhozokkal. Ezt an­nak idején azzal indokolták, hogy sokkal jobban gazdálkodhat a na­gyobb gazdasági egység, ezért egye­sültek a kisebb kolhozok nagyobb szovhozokba. Ma azonban semmi szükség nincs ennek erőszakos meg­gyorsítására, hiszen a kolhozokban u legdemokratikusabb formákban érvé­nyesül a vezetés, megvan minden le­hetőség arra is, hogy a kolhoz össze­egyeztesse az egyéni érdekeket a társadalmi, a közérdekkel, a munka­termelékenység fokozása pedig tág teret nyit arra, hogy az egyéni érdek, a kolhozparaszt jólétének emelése összhangban legyen a kollektív jöve­delem gyarapításával. A kolhozokban beláthatatlan lehetőségek vannak az emberek alkotó kezdeményezésé­nek a kibontakoztatására, a verseny s a kommunista munkabrigádok moz­galmának nagyszerű kiszélesítésére. A kommunista munkabrigád egyben az új típusú ember kialakulásának a forrása, hiszen ezekben a közössé­gekben minden lehetőség adva van ahhoz, hogy a kolhozparasztok kom­munista szellemben nevelődjenek. E tényezők összessége eredményezi, hogy a kolhoz a kommunizmus isko­lája a parasztság számára. Az SZKP programtervezete Is megerősíti, hogy a falvak kommunizmusba vezető útja a kolhozokon keresztül vezet, amikor kimondja: „a kolhozrendszer gazda­sági virágzása megteremti a feltéte­leket ahhoz, hogy a kolhoztulajdon fokozatosan közeledjék és a jövőben egységes kommunista tulajdonná ol­vadjon össze a köztulajdonnal". Az SZKP programtervezetének me­zőgazdasági része fontos pontban részletezi, milyen úton, milyen esz­közökkel teremtik meg az országban a termékbőséget. „Az egész lakosság és a riépgazdaság mezőgazdasági ter­mékszükséglete teljes kielégítésére a mezőgazdaság termelését 10 év alatt hozzávetőleg két és félszeresére, 20 év alatt pedig három és félszeresére kell növelni. A mezőgazdasági terme­lés növekedésének meg kell előznie a mezőgazdasági termékek iránti nö­vekvő keresletet. A Szovjetunió az el­ső évtizedben megelőzi az Egyesült Államokat a főbb mezőgazdasági ter­mékek egy főre jutó termelésében." Nagyszerű terv ez s aki az utóbbi időben figyelemmel kíséri a Szovjet­unió mezőgazdasági eredményeit, lát­hatja, hogy a kolhozparasztság, mi­után megfogadta a párt tanácsát, kö­veti utasításait s végrehajtja a hatá­rozatokat, megvalósítja a kitűzött célt. Még emlékezetünkben él az 1959-es esztendő, ez volt a hétéves terv első éve. Az év utolsó hónapjá­ban az SZKP Központi Bizottsága ar­ról tárgyalt, liogy mit ért el 1959-ben a szovjet mezőgazdaság és milyen fel­adatok előtt áll az elkövetkezendő időkben. Nos, már a hétéves terv első esztendejében is oly eredmények szü­lettek, amelyek messze túlszárnyalták a Szovjetunió határait: amiről Moszk­vában beszéltek, annak visszhangja támadt Pekingtől—New Yorkig szin"­te az egész világon. Hiába, amióta erőteljes gazdasági verseny folyik a szocializmus és a kapitalizmus kö­zött, a • mezőgazdaság szerény termé­kei — a búza, a tej, a hús — „világ­politikai tényezők" rangjára emelked­tek. Igen, nagy dolog ez, a szocializmus és a kapitalizmus gazdasági verse­nye. S akkor, 1959 decemberében az SZKP Központi Bizottsága elégedetten állapította meg, hogy a Szovjetunió a szóban forgó évben 629 millió má­zsa tejet és 8 450 000 mázsa vajat ter­melt. Ezzel szemben az USA 570 mil­lió mázsa tejet és csak 6 500 000 má­zsa vajat állított elő. Ez azt jelenti, hogy a Szovjeunió az egy főre jutó vajtermelésben már két évvel ezelőtt elhagyta az USÁ-t: „egy szovjet la­kosra 4 kilő vaj jut, egy amerikaira pedig 3,7 kiló". Az SZKP Központi Bizottságának említett ülésén az is kiderült, hogy a hétéves terv végéig a szovjet mezőgazdaság hústermelése elérheti az amerikai színvonalat, lia a kolhozok és szovhozok túlteljesítik áz előirányzatot. Nos, azóta két év sem telt el, ám a szovjet mezőgazdaság mérföldes léptekkel halad előbbre. Az utóbbi években jelentősen meggyorsult a szovjet mezőgazdaság gépesítése, au­tomatizálása, s ez jelentékenyen hoz­zájárult a munkatermelékenység fo­kozásához. E téren garmadával hoz­hatnánk jó példákat, amelyekből a mi szövetkezeteseink is sokat tanul­hatnak, hiszen mezőgazdaságunk kulcskérdése: egy évtizeden belül az ipar színvonalára kell emelnünk a mezőgazdasági termelést. Ez csakis a gépesítéssel, a munkatermelékeny­ség fokozásával érhető el, ami ma­gával hozza az önköltségek csökke­nését. A szovjet mezőgazdaságban nagy tért hódít az utóbbi időkben az ön­költségek csökkentéséért folyó harc. S ennek ma már kézzelfogható ered­ményei vannak. A Kubányec szovhoz­ban például 1 mázsa sertéshús ter­melési költsége alig 500 rubel volt a múlt évben (régi rubelben számít­va). Ugyanebben a mezőgazdasági üzemben egy mázsa gabona kiterme­lésére alig 15 rubelt fordítottak. Természetes, hogy az egyre olcsóbb mezőgazdasági termékek termelési költsége elsősorban nagyfokú munka­termelékenység eredménye. Jól tudja a dolgozó parasztság, hogy a mi szö­vetkezeteinkben is így áll a helyzet; ahol nem félnek az újffel bátran al­kalmazzák az új gépeket, ott érez­hetően emelkedik a munkatermelé­kenység, csökken az önköltség. Miért termelik még nálunk sok helyen a tej literjét két koronáért, miért kerül 15—20 koronába néhány helyen a mar­hahús kilójának előállítása? Mert mellőzik a gépeket, a takarmányozás helyes technikáját. Ezenkívül is még sok egyéb dologra mutathatunk rá, amiben tanulságul szolgál szövetke­zeteinknek az SZKP programterveze­te. A Szovjetunióban nagy figyelmet szentelnek a mezőgazdasági termelés szakosításának, s arra helyezik a fő­súlyt, hogy egyes vidékeken, egyes kolhozokban elsősorban az olyan ter­mékfajtákat termeljék, amelyek ré­szére legjobbak a feltételek, s ame­lyeknél kisebb a termelési költség. A szakosítással szorosan összefügg a talaj termékenységének növelése és

Next

/
Oldalképek
Tartalom