Új Szó, 1961. október (14. évfolyam, 273-302.szám)

1961-10-28 / 300. szám, szombat

\ Dél-Vietnam népe felkeli a diktatúra elleni E 'steledett. Edward Nldever százados, a West Point-i katonai akadémia neveltje sátrában ült és sakkozott. Éppen lépni akart, amikor fegyverropogás verte fel a párás levegőjű vidék csendjét. Nldever százados felkapta fegyverét, vállára vetette töltényszalagját és kirohant. Katonáival együtt abba az Irányba futott, ahol a támadókat sejtette. A fegyverek állandóan ropogtak, és tompán dörrentek az aknavetők. „Így magy ez minden éjszaka" — sóhajt Antonio Duarte, amerikai őrmester, — „néha egészen rövid időközökben két-három támadás is követi egymást"... — Duarte őrmester az első éjszaka részt vett egy délvietnami falu klfüstölésében. Egy háborús regény érdekfeszítő fejezete? Szenzációs riport a második világháborúból? Dehogy -ls! Napjaink egyik eseménye, amelyet a Time című amerikai heti lap ecsetelt 1961. szeptember 29-i számában. További megcáfolhatatlan bizonyítéka annak a támadó magatartásnak, amelyet az amerikaiak tanúsítanak Dél-Vietnam népével szemben. Az amerikalak ugyanis azzal ámítják a világközvéleményt, hogy az USA csak katonai kiképzőket és tanlcsadókat bocsát a dél-vietnami kormány rendelkezésére, ám nem egy esetben bebizonyosodott már, hogy fegyveresen vesznek részt e „szakemberek" a nemzeti felszabadító mozgalom elnyomásában. Washingtonban még ezt sem tartják elegendőnek. A Peuter washingtoni tudósítója október 8-án a következőt közölte: „Hivatalos helyek kijelentették, hogy az USA kész csapatokat küldeni Dél-Vietnamba". A Guardian című angol lap egy nappal később közölt hasonló híre szerint Kennedy, az USA elnöke felszólította tanácsadóját terjessze elő az amerikai katonai alakulatok Délkelet-Ázsiába küldésének programját. Washington semmivel sem indokolja, de nem is mentegeti ezt a leplezetlenül orcátlan magatartását. Nyilvánvalóan az a célja, hogy hadjáratot Indítson Dél-Vietnam népe ellen, s nemcsak fenntartsa, hanem egyre jobban kiépítse dél-vietnami támaszpontjait, amelyeket bármikor felhasználhat Laosz, Kambodzsa s a Vietnami DemokratUtus Köztársaság megtámadására, A! USA további célja, Ngo Dinh Dlem kegyetlen diktatúrájának hathatós támogatása, mely egyetlen napig sem tarthatná magát az USA segítsége és támogatása nélkül. A dél-vletnaml kormány az USA sugallatára megszegte a genfi egyezmény minden cikkelyét. Az USA 1954. óta 800 millió dollárt „ajándékozott" a dél vietnami hadsereg céljaira, ezenkívül 56 haditámaszpontot épített. Az amerikai „katonai tanácsadók" csoportja hivatalos adatok szerint 27 kisebb nagyobb alakulatból áll, amelyekben 20( 0 ember teljesít szolgálatot. Nem hivatalos becslések szerint azonban ez a létszám sokkal nagyoub Dél-Vietnam 43 esetben határsértést, követett el a 17. szélességi fok mentén elterülő demilitarizált övezetten, 42 esetben pedig nem tartotta be azt az előírást, mely szerint tilos a politikai ellenfelek letartóztatása, megkínzá sa s meggyilkolása (ezeket a „meg torló Intézkedéseket" 2749 személylyel szemben foganatosíttatta) és 8 esetben akadályozta a nemzetközi bizottság tevékenységét. Ma Ngo Dlnh Dlem személye Jelképezi mindazt, amiért az USA kockázatot vállalt Dél-Vietnamban. A már 60 éves Ngo fflnh Diem, a császári udvar egyik miniszterének fiaként látta meg a napvilágot. Ngo Dinh Diemet még egészen fiatal korában kinevezték a Quan Tri ta .-tömény egyik járásának főnökévé. Alig töltötte be 28. életévét, mér a tartomány főnöke lett. A hírhedt Bao Dal császár 1933-ban rá bízta a belügyminiszteri tárcát. Amikor a Japánok megszállták az országot, Ngo Dinh Dlem a japán kémszolgálat egyik „legtehetségesebb" ügynöke, japánbarát pártot alapított. Az 1945. augusztusi forradalmat kirobbantó szabadságharcosok letartóztatták, de hat hónap múlva Ho Sl Mlnh kérésére szabadon bocsátották, mert Ngo Dinh Dlem szentül megfogadta, hogy a szabad Vietnam becsület-s polgáraként kiveszi részét a lelkes építőmunkából. Ezt a valóban „nemes elhatározásról" tanúskodó igéretét úgy tartotta meg, hogy 1951-ben kiszökött Amerikába, ahol a hírhedt Spellman bíboros magántitkára lett. Itt kezdődött Ngo Dinh Diem „felfelé ívelő" pályája. Amerikában „meghitt emberüknek" tekintették és alapos kiképzésben részesítették. Amikor 1954-ben Dél-Vietnam franciabarát kormányának az amerikaiak nyomáséra le kellett mondania, Ngo Dinh Diem lett a miniszterelnök és később államelnökké is „megválasztották". Ngo Dlnh Diem kormányzata nem egyéb a családi diktatúránál. Fivére Ngo Dinh Nhu a kémszolgálat főnöke, további fivére Ngo Dinh Can Közép-Vietnam diktárora és az ország egyik leghatalmasabb nagybirtokosa, akinek külön titkosrendőrsége van. Egy további fivér — Ngo Dinh Thuc katolikus érsek, és a fivérek közül az ötödik az államfő londoni követe. Néhány földbirtokoson, a gyarmatosító tőkésekkel összejátszó hazai tőkéseken és egyes hazaáruló tábornpkokon kívül, ma már az egész délvietnami * rfér lelkesen részt vesz a szabadságharcban. Még az alaposan mégrostált hadseregben is terjed a Ngo Dlnh Dlem-ellenes titkos mozgalom. Ezt bizonyítja a múlt év novemberében végrehajtott katonai puccskísérlet ls. A dél-vletnaml falvak 25 százaléka ma már a hazafias partizánok kezében van, a lakosság túlnyomó része, önkéntesen csatlakozott hozzájuk A dél-vietnamiak százezrei támogatják a szabadságharcosokat, akik a diktátor ellen elszántan folytatják a küzdelmet A Cao Dai és Hoa Hao kegyetlenül elnyomott vallási szekták tagjai, a Dél Vietnamban élő egymillió kínai és kambodzsai szintén támogatja a szabadságharcosok mozgal- < mát, a hittérítők iskoláibah francia- i barát szellemben nevelt katolikus; vallású dél-vietnamlak, pedig gyűlő- • lik a protestáns amerikalakat. Az! ellenzék soraiba álltak be azok a; kereskedők, iparosok, sőt gyáros k is, akiket Ngo Dlnh Diem zsaroló! adópolitikájával a tönk szélére Jut-1 tátott. A helyzet gyökeres megváltozásáról álmodoznak azok a dél-vlet-! naml hivatalnokok ls, akik gyak- \ ran csak több hónap múltán kapják 1 fizetésüket és állandóan rettegnek \ Ngo Dinh Diem „tisztogatási" akcióitól. • Ez év Januárjában mindezek az j erők a Dél-Vietnam felszabadításéért síkra szálló nemzeti arcvonalba, tömörültek, melynek hívei a mostani; rendszer magdöntését, az amerikaiak ! kivonulását, a polgári szabadságjogok érvényrejpttatását, a fasiszta törvények hatálytalanítását, a politikai foglyok szabadon bocsátását, a; hazai ipar védelmét, a földbérek< lényeges csökkentését és a nemzeti! kultúra fellendítését követelik. A; nemzeti arcvonal hívei, ami külpoli-; tikai beállítottságukat illeti, elsősor- ' ban az ország békéjét, semlegességét és azt óhajtják, hogy Dél-Viet-; nam vegyen fel diplomáciai kapeso- i latokat a világ minden országával, \ így a /ietnami Demokratikus Köz-; társasággal is. A legutóbb! hetekben újult erővel lángolt fel a dél-vietnami nép szabadságharca. Ngo Dinh Diem most ; már rettegve látja, hogy diktátori- ' kus rendszere süllyedő hajóként recseg-ropog minden eresztékében. H. s.: Két új törvényjavaslat A Nemzetgyűlés alkotmányjogi bizottságának iiléso (CTK) — A Nemzetgyűlés alkotmányjogi bizottsága október 26-i ülésén, melynek tárgyalásait dr. Václav Skoda, a Nemzetgyűlés alelnöke irányította, megvitatta a hivatásos bírók fegyslmi felelősségére vonatkozó törvényjavaslatot. A kormány e törvényjavaslata hangsúlyozza, hogy a szocialista rendszer iránti hűségével, a bírói kötelességek szocialista meggyőződés szerinti teljesítésével, polgári és magánéletének feddhetetlenségével minden bírónak példát kell mutatnia polgártársainak. A törvényjavaslat értelmében • az e kötelességek ellen vétő bírókkal szemben kizárólag nevelő jellegű fegyelmi intézkedések foganatosíthatók. A javaslat értelmében az eddiginél egyszerűbb lesz a fegyelmi eljárás is. A Nemzetgyűlés alkotmányjogi bizottsága ülése további részében megvitatta a lakásgazdálkodásról szóló törvény modósító és kiegészítő törvényjavaslatát. A bizottság mind a két törvényjavaslatot jóváhagyásra ajánlotta a Nemzetgyűlésnek. Több gonddal intézzük a dolgozók panaszait, AZ EIMÜIT NAPOKBAN hatalmas tün- ; tetések folytak a Dominikai Köztársa- i ságban a diktatúra ellen. A rendőrség ' igyekexett szétverni a tüntetőket. KépBnkön gumibottal bántalmazzák az egyik ' tüntető ntít. (CTK — UPI felvétel.)' (ČTK) - A NEMZETI BIZOTÍSÁGOK TEVÉKENYSÉGÉT IRÁNYÍTÓ KORMÁNYBIZOTTSÁG OKTÖBER 26ÁN TARTOTTA NEGYEDÍK MUNKAÉRTEKEZLETÉT. Ezen értékelte, miként intézték el a nemzeti bizottságok 1961. első felében a dolgozók panaszait. A bizottság megállapította, hogy a nemzeti bizottságok az utóbbi Időben nagyobb A békés, boldog élet távlatai (CTK) - Az SZKP XX//. kongresszusának napjaiban a CSSZBSZ szervezeteitől számos határozat érkezik a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség Központi Bizottságának címére. A CSSZBSZ közép-szlovákiai szervezeteinek tagjai a kongresszus tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy 150 ezer brigádóra ledolgozásával támogatják hazánk építőmunkáját. A CSSZBSZ kelet-csehországi tagjai a KB címére küldött levelükben hangsúlyozzék, hogy az SZKP programjának megvalósítása újabb hatalmas lendületet ad annak a harcnak, amely az emberiség boldogságért, a szabadságért és a békéért világszerte folyik. A CSSZBSZ kelet-csehországi kerületi szervezete kötelezettséget vállalt, hogy mintegy 2800 új előfizetőt nyer meg szovjet folyóiratok megrendelésére és 10 000 flata! olvasóval gyarapítja a szovjet sajtó barátainak táborát. A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség nyugatcsehországi tagjai határozatukban nagy örömüknek adnak kifejezést afölött, hogy a kommunizmus történelmileg rövid időn belül Csehszlovákiában is megvalósul. k Dr. FrantISek Kahuda, az iskoia- és kuiturálísügvek minisztere, a miniszter kollégiumának tagjai és az újságírók Prágában október 27-én megtekintették a jövőévi tankönyvek képzőművészeti terveit. gonddal intézik a dolgozók beadványait. A kormánybizottság a dolgozók panaszainak az eddiginél gondosabb elintézése érdekében utasítást adott a nemzeti bizottságok szakbizottságainak, hogy rendszeresen foglalkozzanak a dolgozók panaszaival. Fogadás az iráni követségen (CTK) — Djamchid Gharib, Irén csehszlovákiai követe és meghatalmazott minisztere az iráni államünnep alkalmából október 26-án fogadást rendezett prágai székházában. A fogadáson megjelentek Ján Bušniak, a külügyminiszter helyettese, Jaroslav Kohout, a külkereskedelmi miniszter helyettese, Adolf Svoboda, Prága főpolgármestere, hazánk kulturális és közéletének képviselői, valamint a prágai diplomáciai testület tagjai. • COOfTHIOO • • o-»o 0» 0

O 11?M*t*+*i O* O •• • 0 •O'O* O O • O MéFCWJ Október 27-én négytagú szovjet íróküldöttség látogatott el a Szlovák Irök Szövetségébe Bratislavában. A szovjet írók egy hétig tartózkodnak Szlovákiában, megismerkednek kiadóvállalataink tevékenységével és ellátogatnak Banská Bystricára is. k A bírfivilasztásokkal kapcsolatban Bratislavában pénteken ülésezett a kerületi választási bizottság és megtárgyalta a választás előkészületeinek eddigi lefolyását. •k Dr. Aiois Neuman igazságiigymíniszfer pénteken fogadta dr. Henryk Šwiatkowskvt a varsói egyetem jogi tanszékének dékánját és szívélyesen elbeszélgetett vele. * Az olasz ipari vállalkozók tlzenkéttagú küldöttsége Prágából pénteken visszatért hazájába. A küldöttség vezetője kijelentette, hogy e látogatás kedvezően befolyásolja a csehszlovák-olasz kereskedelmi kapcsolatok továbbfejlődését. •k A Nemzetközi Djságírúszövetség fűtitkámágü közleményt adott ki, melyben felhívja a figyelmet a görögországi demokratikus újságírókkal szemben alkalmazott erőszakra és elnyomásra. lembe venni, hanem az olyan jellembeli sajátosságokat is, mint a munkatársakhoz való viszony, szervezőképesség, — tehát mtndazokat, •a jellemzőket, melyek teljes képet adnak az emberről. Természetes, e.t az emberismeretet semmiféle kérdőívvel, életrajzzal, vagy az ismeretség alapján küldött egyéni véleményezéssel — ahogy a dolgozók felvételének mai gyakorlata mutatja — nem lehet elérni. A gyakorlatban nem volna szaba-' olyan felelős tényezőnek lenni, aki a meghatározott munkakörrel megbízott dolgozók osztályszármazását, a munkához valő viszonyát és erkölcsi arculatét ne ismerné, nemcsak a kérdőívek, életrajzok és vélemények, hanem mindenekelőtt a gyakorlat! munka alapján, a személyes érintkezés és a mindennapi közös munka révén. Az SZKP KB 1961. szeptember 15-i határozata a káderek szakképzettségét Illetően a mi kádermunkánk gyakorlata szamára is Irányadó, nemcsak a kiválasztás és az elhelyezés kérdését, hanem a dolgozók széles tömegei szakképzésének fokozását illetően is. A bonyolult termelési folyamatok irányítását mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, vagy a népgazdaság más ágában, valóban csak olyan személyek képesek végezni, akik politikai ós szakmai szempontból egyaránt jól képzettek, akik nem akarnak csupán uszályhordozók lenni, s akiket tudásuk révén a munkatársak megbecsüléssel és tekintéllyel öveznek. A magas fokú politikai és szakmai fejlettség a politikai-nevelő munka területén és a művészet szakaszán dolgozóknál egyaránt fontos. Kádermunkánkban — különösen a kiválasztás és elhelyezés kérdésében — mindjobban érvényesíthetjük a magas szakképzés követelmény't. Pártunk következetes gondoskodása révén ezrekre rúg azon új káderok száma, akik magas fokú " képzettséget szerezve gazdasági és kulturális életünk bármely terén helytállnak. Értelmiségünk túlnyomó többségben munkás- és kisparaszt-származású. A termelőmunka szakaszán a dolgozók tízezrei szerezték meg és szerzik ma is a szakképzettséget, s ma már a „pótolhatatlanság" burzsoá szakemberekre vonatkoztatott kitétele teljesen Ismeretlen. Minden szakaszon jelentős számú szakemberrel rendelkezünk. Célunk azonban az is, hogy dolgozóink mindegyike munkakörének szakmai szempontból is teljesen ura legyen. Az idősebb nemzedék nagy része csatlakozott a munkásosztályhoz, s tehetsége és szíve szerint részt vállal a szocializmus építéséből. Ismeretüket a szocialista tudomány és technika új ismereteivel bővítették, s ily módon társadalmunkban teljes értékű érvényesülést szereztek. Akadnak persze olyan, magas képzettségű szakemberek is, akik csupán az oklevél megszerzéséért tanultak, nem pedig tudásuk gyarapítása végett. Az új ismereteket, a tudomány és technika új felfedezéseit azonban nem követik, munkájukban nem alkalmazzák okét, így természetszerűleg lemaradnak. Nem tudnak lépést í tartani a fejlődéssel, nem képesek ' befolyásolni, a bonyolult termelési folyamatokat, elvesztették a helyes tájékozódás lehetőségét, s így munkájukban csak a felülről való intézkedésekre támaszkodnak. Az ilyen lemaradás, az ismeretek bővítésében beállt megrekedés gyakran munkaés társadalmi passzivitást eredményez. A tudás gyarapításával szembeni könnyelműség és passzivitás leküzdése — ez Is a kádermunka egyik fontos feladata. Az ipar fejlesztése terén ránk váró óriási feladatok — új üzemek építése és új termelési ágak meghonosítása — s különösen a szocialista mezőgazdasági termelés megköveteli a szakképzettség lényeges növelését. Hisz a mezőgazdasági termelés lényeges, az ipar színvonalát elérő emelése mindenekelőtt a leghaladóbb technika a gépesítés és a legfejlettebb szervező munka alkalmazásával lehet eredményes. És ezt csak a parasztság szakmai hozzáértésének növelésével érhetjük el. Az ismert lenini jelszó: tanulni, tanulni, tanulni — egész társadalmunk legsajátabb érdekét fejezi ki. Ezek alapján érthető az a logikus következtetés, melynek célja, hogy minden felelős tisztséget olyan személyek töltsenek be, akik nemcsak politikailag, de szakmailag is feladatuk magaslatán állnak, s e követelményeknek megfelelően értékelik őket. Nem árulunk el titkot azzal, ha megmondjuk, hogy ma még nem egy vezető dolgozó ezen követelmények mögött marad. Ahhoz azonban, hogy munkakörüket betölthessék, s a fejlődésnek ne legyenek kerékkötői, szükséges, hogy eljussanak a felismerésig: vagy gyarapítják politikai és szakképzettségüket, vagy képességeiknek megfelelő munkát keresve, átadják helyüket azoknak, akik tevékenységükkel és fejlődőképességükkel ennek a beosztásnak jobban megfelelnek. A felelős tisztséget betöltő dolgozók értékelésekor, mely alapvető fontosságú a kádermunkában, egynémely dolgozónál találkozhatunk még a bürokratizmus és a merevség jelenségeivel. E megnyilvánulások tényleges gyökerei a prakticizmusba és az új problémák alapos ismeretének elmulasztásába nyúlnak. Vannak például még olyan HNB-titkárok, akik a szervező- és tömegpolitikai munka hatékony alkalmazását hivatalnokoskodással, adminísztrálgatással cserélik fel; akadnak a JNB-ken is olyan funkcionáriusok, akik lektcsínylik a munkát az aktívákkal, a szakbizottságokat széleskörű munkájukban nem támogatják, s képtelenek a munka szervezésére. Ezek a megnyilvánulások arra a tényre figyelmeztetnek, hogy a káderok kiválasztásához és elhelyezéséhez nem nyúltunk minden esetben szerencsés kézzel, és az egyes tisztségekbe javasoltakat nem ismertük igazén. Pálcát törni fölöttük azonban, helytelen volna, különösen, ha odaadó fejlődőképes személyekről van szó. Kétségtelen, hogy a munkájukkal kapcsolatos problémák ismeretet meg kell tőlük követelni, s erre lehetőséget kell adni, s a rendszeres nevelőmunka révén a politikai és szakmai színvonal állandó emelkedését biztosítani. A közösségi nevelésben és főleg a vezetőkáderek munkájában rendkívül hasznos és építő tisztet tölt be a bírálat. Az a bírálat, mely segít a mulasztások kiküszöbölésében, a hibák eltávolításában, s a közösség minden tagját a társadalmi érdekek, a kitűzött feladatok teljesítésére neveli. Azonban nem egy olyan esettel is találkozhatunk, amikor a bír '.atot „egyénileg" értelmezik és fogadják, a bíráltak megsértődnek, s a „lekenyerezettek" klikkje közreműködésével szétverik a közösséget. A bírálatlanság légköre, ahol a dolgozók félnek bírálni, — végül is könnyelműséghez, passzivitáshoz, az igazságba ós igazságosságba vetett hit elvesztéséhez vezet. A bírálat visszautasítása nem egy tehetséges funkcionáriusnál a lejtőn elindulás kezdete. Helytelen, ha a vállalatigazgató a munkás részéről az üzemvezetéssel szemben elhangzott bírálatot sértődéssel fogadja ahelyett, hogy hálás lenne azon hibák felfedéséért, melyek eltávolításra szorulnak. Nem egyszer előfordultak már olyan esetek is, hogy fogyatékosságok helyett a bírálót távolították el. Hasonló eset történt némely szövetkezetben is, ahol a vezetők nem értették meg, hogy a mulasztások iránti engesztelhetetlenség, azok leleplezése és eltávolítása a kommunizmus építőinek egyik jellemzője. A fejlett szocialista társadalom építése a mi nemzedékünk történelmi küldetése. Társadalmunk minden tagjától nagyfokú politikai, szakmai és erkölcsi tulajdonságokat követel. Ezen tulajdonságok kifejlesztése és megerősítése, a kommunizmus távlatai felé bátran menetelő új. szocialista ember' nevelése, megacélosodása érdekében hatalmas ideológiai frontunk mtnden erejét mozgósítjuk. (JJ SZÓ 4 * 1961. október 25.