Új Szó, 1961. október (14. évfolyam, 273-302.szám)

1961-10-19 / 291. szám, csütörtök

A Szovjetunió Kommunista Pártjának programjáról '(Folytatás a 8. Oldalról); magára vállalja a gyermekek neveléséről való gondoskodást és a szociális szolgálatokat, nagy társadalmi jelentőségű, mert biztosítja a nők alárendeltsége maradványainak teljes fels'zámolását. Ezek az intézkedések az egyenlőtlenség kiküszöböléséhez vezetnek a nagyobb családú és kiscsaládú személyek között. Egyúttal valamennyi munkaképtelen személyt társadalmi eszközökből fogunk teljesen ellátni. A nyugdíjat fokozatosan emeljük. Az aggok és rokkantak otthonainak hálózatát kibővítjük olyképpen, hogy fedezze a szükségletet. A második évtizedben fokozatosan áttérhetünk majd valamennyi munkaképtelen személy nyugdíjbiztosításának egységes rendszerére. Mindezek az intézkedések megteremtik a szovjet emberek egészségi állapota tovébbjavltásának és életük meghosszabbításának feltételeit. E téren nagy szerepet tölt tnajd be az egészségügyi intézmények hálózatának bővítése. Az egész városi és íalusi lakosság számára biztosítjuk a szakszerű orvosi kezelést. Kifejlesztjük a betegségeket megelőző gondoskodást.' Jelentős mértékben emeljük a kórházak, szanatóriumok, üdülőtelepek és szállók számát. Az ingyenes orvosi kezelésen kívül, amely országunkban már régen meg van, bevezetjük a betegek számára a szanatóriumok Ingyenes használatát és az ingyenes gyógyszerjuttatást. A kommunista építés nagyszerű vívmánya lesz mlnden család számára az ingyenes kom• fortos lakás és a kommunális szolgáltatások. A második évtizedben megkezdjük egy további széleskörű szociális intézkedés megvalósításéi — az ingyenes közös étkezést (ebédeket) a vállalatokban és hivatalokban, valamint a termelésben dolgozó kolhoztagok számára. A szovjet nép már most olyan szociális vívmányokkal rendelkezik, amilyenekhez a kapitalista országok dolgozói nem Juthatnak hozzá. A szovjet nép nem ismer kizsákmányolást, munkanélküliséget, válságot, faji vagy más megkülönböztetést a munkadljazásban, biztosítva látja jövőjét. Egyelőre, azonban a Szovjetunió még mindig az USA mögött van az egy főre eső átlagfogyasztásban, valamint az egy főre eső reáljövedelem színvonalában. Emellett nem szabad megfeledkeznünk két körülmény ről: milyen színvonalon kezdtük országunk építését és az USA-tól eltérően milyen kárt okozott nekünk a háború. A Szovjetunióban az egy lakosra es

g reáljövedelem 1980-ban mintegy 75 százalékai lesz magasabb, mint az USA dolgozói Jövedelmének Jelenlegi színvonala. Ámde ha az egy lakosra számított átlágos bevételről van szó, szem előtt kell tartanunk, hogy az USÁ-ban több millió teljes vagy részleges munkanélküli, csekély szakképzettséggel rendelkező, vagy szakképzetlen munkás van, akik alacsony munkabért kapnak, meg nem felelő lakásokban laknak és nem Jutnak még a legszükségesebb dolgokhoz sem. A ml országunkban minden családnak biztosítjuk az elegendő és később a bőséges anyagi és kulturális értéket. A programjavaslat rámutat arra, hogy a nép életszínvonala emelésének kitűzött tervelt békében teljesíthetjük sikerrel. A nemzetközi feszültség enyhülése és ezzel összefüggően a katonai kiadások leszállítása lehetővé tenné a nép életszínvonalának még fokozottabb emelését. A mi békeharcunk a kommunizmusért, a szovjet haza felvirágoztatásáért és a nép életszínvonalának emeléséért folyó harc oszthatatlan részét képezi. Elvtársak! A szovjet nép életszínvonala fokozásának nagyszerű programja mélyrehatóan szociális tartalmú. Világosan megmutatja népi rendszerünk nemes vonásait és a lakosság legszélesebb rétegeinek lelkésedését váltja ki az egész világon. A nyugati burzsoá propaganda elismeri, hogy a programjavaslatban foglalt célkitűzések megvalósíthatók és éppen ebben látja a nyugati hatalmakhoz intézett „fő felhívást". Tehát nézetünk szerint a nép jobb életfeltételeinek megteremtésére szólító felhívás nemes dolog. Miért ne fogadnák el ezt a felhívást a kapitalista urak, akik óriási tőkét szereztek a nemzetek meglopáséval? Miért ne térnének át a hadianyagot gyártó ágazatok a békés életet biztosító termékek gyártására, miért ne emelnék a munkások bérét? Ügy véljük, hogy a kapitalista országok dolgozói ugyancsak örömmel fogadnák, ha az ő országaikban megszüntetnék a lakbért, amelyre számos országban keresetűk harmadrészét fordítják. Vajon az amerikai nép nem értene-e egyet az ingyenes orvosi kezelés bevezetésével, amelyre csupán 1960-ban mintegy 20 milliárd dollárt adott kl. Ámde a kapitalizmus Jelszava, — mint tudjuk — az emberből mindent kisajtolni. Amikor az ember elveszti munkaképességét, a kapitalista társadalom teljesen sorsára hagyja: ha nincs pénzed, halj éhen, ha nincs lakásod, aludj a híd alatt. így fest hát az úgynevezett „szabad világ", ez az a bizonyos burzsoá „szabadság". A szocializmus véget vetett e gytilölt törvényeknek. A kommunizmus jelszava: „Mindent az emberért, az ember boldogságáért". S az „ember" szó a kommunizmus alatt, amelyet a nép a maga számára épít, büszkén fog hangzani! » 4. Álljon a tervezés és a gazdálkodás a kommunizmus építése követelményének színvonalán Elvtársak! Hogy sikeresen teljesíthessük azokat a nagy feladatokat, amelyeket a programjavaslat kitűz, el kell érnünk, hogy a tervezés és gazdálkodás összhangban legyen a kommunizmus fellett építésének követelményeivel. Ez feltételezi elsősorban a termelés és építés egyre növekedő terjedelmét, a gazdasági kapcsolatok fejlesztését és elmélyítését, másodsorban a tudomány és technika gyors előretörését, harmadsorban óriási szociális és kulturális-technikai változásokat a munka terén, negyedszer a gazdaság irányítása demokratikus alapjainak bővítését és a tömegek növekvő aktivitását. A kommunizmus építése megköveteli, hogy helyesen és hatékonyan használjunk ki mlnden termelési forrást s hogy ésszerűen gazdálkodjunk a munkával. Lenin bölcs szaval: „A szocializmus — nyilvántartás" a kommunizmus építésének időszakában még nagyobb jelentőségűek. Nézzük csak, miről beszélnek a számok. Csupán az ipari termelési költségek csökkentése révén elérendő megtakarításnak 1400— 1500 milliárd rubelt, vagyis a népgazdaság beruházásainak csaknem háromnegyed részét keli eredményeznie. A termelésben és az építkezésben elért megtakarítás minden százaléka a termelés további növelésének és az életszínvonal emelésének kiadós forrásává válik, *és egyúttal a tervezésben mutatkozó látszólag csffkély hiba vagy az eszközök gazdaságtalan kihasználása sokmilliós kárt okoz. Két trillió rubel beruházás 20 év alatt — ez hatszor annyi, mint amennyit a szovjet kormány valamennyi évében beruháztunk. Hasonló mérték mellett a szó szoros értelmében egy lépést sem tehetünk anélkül, hogy be ne tartsuk a közmondást: „Háromszor mérj és egyszer szabj!' Itt nem mellőzhetjük a legpontosabb számításokat — mit, hogyan és hol építsünk, hogy a legkisebb költség mellett a legnagyobb nyereséget érjük el. Az ütem legcsekélyebb csökkentése az új épületek hatalmas tömegének üzembehelyezésénél az óriási alapok befagyasztását jelentené. És egyúttal mily hatalmas források szabadulnak fel a határidők lerövidítése útján, mennyi lakóházat, gyermekintézményt, iskolát, kórházat és üdülőtelepet adhatunk át a használatnak terven felül. Maga az élet megköveteli, hogy a tervezésnél és a gazdasági irányításnál újabb, sokkal tökéletesebb tudományos alapokat és gazdasági számításokat alkalmazzunk. A gazdaság és a technika fejlesztése problémája alapos tudományos kidolgozásának kell megelőznie a tervek összeállítását és a gazdasági intézkedések jóváhagyását. A gazdasági és technikai kutatásnak hozzá kell járulnia a gazdasági feladatok helyes megoldásához. Elsősorban a legelőnyösebb arányok meghatározásáról van szó a népgazdaságban, a természetes források, termelési kapacitások és az új technika leghatékonyabb kihasználásáról, a nemzeti jövedelem és a beruházások helyes elosztásáról, valamint további források mozgósításáról a gazdasági fejlesztés meggyorsítására, stb. Milyen követelményeket támasztunk a tervezéssel szemben napjainkban? • Elsősorban szükséges, hogy progresszív tervnormáink legyenek mindenfajta termelési eszköz, nyersanyag és anyag kihasználására, valamint a technológiai módszerekre s a feladatok teljesítésének határidejére; e normatívák bevezetésének és szigorú betartásának mlnden vezető gazdasági dolgozó számára törvénnyé kell válnia. • Másodsorban szükséges, hogy minden tervet minden részlegkérdésébea pontosan mérlegeljünk, hogy biztosítsuk a szükséges tartalékokat. Közelebb kell hozni a gazdasági, szervezési és tervezési munkát a jelenlegi technikában. Hiszen a kommunizmus anyagi-műszaki alapját már most építjük a technikai tervekben azokban az üzemekben, amelyeket ma helyezünk üzembe, azonban 15—20 év múlva is üzemben lesznek. El kell érnünk azt, hogy a tervező szervezetek az új tervekben idejekorán és teljes mértékben visszatükrözzék a legújabb tudományos technikai felfedezéseket és tökéletesítéseket. Fontos dolog még hatékonyabbá tenni az új technika bevezetésének rendszerét felülről központosítva és megkezdeni a technika haladásáért alulról indított tömegmozgalmat. Anyagilag és erkölcsileg serkenteni kell azokat a vállalatokat, amelyek az új technika és új termékfajták bevezetésében sikereket érnek el, előnyben kell részesíteni őket azon vállalatokkal szemben, amelyek maradiak, és görcsösen ragaszkodnak a régihez. Az egész országban el kell érni az új technika mindenfajta elemelt gyártó szakosított üzemek harmonikus együttműködését. Különös jelentőségű a tudósok, tervezők, technológusok és munkások szoros konkrét együttműködésének megszervezése minden szakaszon a tervező és kutató munkákkal a kísérleti modellek elkészítésétől kezdve egészen a sorozatgyártásig. És végül szükséges, hogy minden termelésitechnikai tervet csupán akkor ítéljenek meg és hagyjanak jóvá, hogy ha szigorúan megindokolták gazdasági hatékonyságát. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a kommunizmus felé haladásunk sikere és a szovjet emberek életszínvonalának emelkedése jelentős mértékben függ attól, mennyire vagyunk képsek meggyorsítani és olcsóbbá tenni az építést, javítani minőségén, hatékonyan és észszerűen felhasználni a beruházásokat és a termelési alapokat, maximális termelést érni el a termelési kapacitás egységére számítva minimális költségek mellett. Ehhez át kell szervezni a tervezést, a nyilvántartást, az állami és nyilvános ellenőrzést, a munkaversenyt, a brigád, az üzemrészleg, az üzem, a népgazdasági tanács mlnden dolgozója értékelésének és serkentésének minden rendszerét olyképpen, hogy minden gép és berendezés legnagyobb teljesítményét érjük el, hogy a beruházások nálunk a lehető leggyorsabban törlesztődjenek. Teljesen meg kell szüntetni a megkezdett építkezések . széltagoltságának rossz gyakorlatát, amelyről már a KB tevékenységéről szóló jelentésben is szóltam. Az építés meggyorsításánál áz új vállalatok üzembehelyezésénél nem ártana tanulságot meríteni a kapitalisták legjobb példáiból. Lenin annak idején azt mondotta, meg kell tanulnunk kereskedni. Azóta már sok vjž folyt le. Az építés és gazdálkodás terén óriási tapasztalatokat szereztünk és összehasonlíthatatlan fölényünk van a kapitalizmus felett. Azonban még ma sem szabad figyelmen kivül hagynunk a hasznos külföldi tapasztalatokat, hanem bírálóan át kell vennünk mindent, ami Nyugaton technikái szervezettség tekintetében értékes, tehát az eszközök körforgásának meggyorsításából és a beruházásokból eredő nagy hozamok tekintetében is. A kommunizmus építésének folyamatában a termelés minőségének szakadatlan javítása elsőrendű gazdasági és politikai feladattá válik. „A szovjet gyártmány azt jelenti, hogy a legjobb" jelszónak, amelyet a kongresszus előtt hirdettünk, elvvé kell válnia, mindén vállalat munkájában. Az egész programtervezetet az a gondolát szövi át, hogy a kommunizmus alapjálnak alapja a nagytermelékenységű munka, a tökéletes technika alapján tudományosán szervezett munka. Ezért a munkaforrások ésszerű kihasználása a tervezés és gazdálkodás legfontosabb oldala. Az új technika bevezetésével sok Millió ember felszabadul, tehát azök az emberek is, akik mellék' és segédmunkálatokat végeznek. Sok mezőgazdasági dolgozó szabadul fel. jelentős mértékben korlátozódik az admlňišztrációs-közlgazgatási és irodai apparátus. Sok millió asszony felszabadul a háztartási munka alól és kiegészíti a népgazdaságban dolgozó munkások sorait. Az egészségügy, a művelődés és a kultúra alapvető fejlesztésével kapcsolatban az ezekben és a további nem termelő ágazatokban alkalmazott dolgozók száma a legérezhetőbben, csaknem háromszorosan emelkedik a húsz év leforgása alatt. össz-országos méretekben mindez megköveteli a gondosan előkészített intézkedések egész rendszerét a munkások tömeges iskoláztatását, szakképzettségűk fokozását, a munkaerők tervszerjl átcsoportosítását illetőén a teljes önkéntesség és az anyagi érdekeltség elvének szigorú betartásával. Az új területeken végzett munkára való átmenethez meg kell teremteni a megfelelő szociális és kulturális feltételeket. Az építés fokozott fejlesztése és a technikai haladás meggyorsítása megköveteli a tervezés folyamatosságát. Ma már egyáltalán nem lehet összeállítani a termelés, a technika, a beruházás és a munka évi tervét a távlati fejlődés valamennyi részének tökéletes szem előtt tartása nélkül. Minden évi tervnek a további évekre szóló távlati terv szerves részévé kell válnia, Egyúttal szükséges, hogy a távlati tervek, amint mondják „a valósághoz kötöttek" legyenek, és hogy az évi tervek alapján javítsák őket tekintetbevéve reális teljesítésüket. sa* A kommunizmus építésének időszakában nö-5 vekszik a népgazdaságunk valamennyi ágazat tát összhangba hozó egységes tervezés szerepé és jelentősége. Az országos érdekek elsőbb-) sége, az állami fegyelem feletti hatékony el-í lenőrzés a gazdasági munkában mindenütt; mindenki által, kivétel nélkül, a lokálpatrio-d tízmus és a szűk resszortérdekek legkülön-i félébb megnyilvánulásainak következetes áthH dalása — mindez a kommunizmusba való át-: menet szükséges feltétele. A programtervezet pontosan a lenini irányvonalat fejezi ki: sokoldalúan fejleszteni kéli a gázdaság irányításának demokratikus elveit a központosított állami Irányítással összhangban. i A központosított Irányításnak a tömegek alkotó kezdeményezésére kell támaszkodnia, és e kezdeményezésnek egyre nagyobb hatáskört kell biztosítani. Ez feltételezi a ,helyi szervek ós vállalátok gazdasági jogainak és felelősségének további fokozatos bővítését. Sokoldalúan kell fokozni a szakszervezet és más főképp helyi szervezetek feladatát és jogait, s arra keíl törekedni, högy a dolgozók egyre szélesebb körben és tevékenyebben vegyenek részt a vállalatok irányításában. Az anyagi és erkölcsi serkentésék helyes összekapcsolása ez a ml irányvonalunk a kommunizmus építésének egész időszakában. Amíg a társadalom szocialista stádiumában él, nem lehet mellőzni a munkaszerinti, az áru és pénz kapcsolatai és az olyan kategóriák szerinti elosztást, mint amilyen az ár, a nyereség, a pénzügyek és a hitel. Ezeknek a gaz-; dasági eszközöknek nálunk szocialista tartaH muk van és a kommunizmus építését szolgál-: ják. Ha a kommunizmus létre jön, elavulnak és azután őket a társadalmi munka közvet-e len nyilvántartásának és elosztásának tökéle-: tesebb gazdasági kategóriái váltják fel. A mi feladatunk a kommunizmus építésében az, hogy még Jöbban felhasználjuk és tökéletesltáük a hitelformákat, a rubel-ellenőrzést, az árat és a nyereséget. Fokoznunk kell a nyereség és a jövedelmezőség jelentőségét. A tervelt Jobb teljesítésének érdekében több lehetőséget kell nyújtanunk a vállalatnak, hogy rendelkezhessék a nyereséggel, nagyobb mértékben felhasználhassa a kollektíva ser-! kentésére, Jó munkára, a termelés bővítésére. Nagy jelentőségű a kollektív buzdítás formáinak kidolgozása és bevezetése, hogy minden dolgozó aňyágílág érdékélt tegyen nemcsak saját munkája, haném az egész kollektív munka eredményeibén. Elvtársak! Országunk termelőéről fejlesztésének terve a következő 20 évre valóbani nagyszerű. Ezek nemcsak a szén, acél, kőolaj, gabona, hús és tej termelésének emelkedéséről szóló nagyszerű számok. Ez a társadalom építésének ragyogó terve, ahol az ember a természet és a társadalmi kapcsolatok igazi ura lesz, és ahol elérjük az egész nép magas életszínvonalát. Ilyen nagy célokért érdemes élni, dolgozni' és harcolni. A pártszervezeteknek, szakszervezeteknek és a Komszomol-szervezeteknek nincsen nagyobb, tartalmasabb és érdekesebb feladatuk, mint az a feladat, hogy megszervezzék a harcot a fő távlat megvalósításáért a kommunizmus építéséért. IV. A kommunista tá kapcsolatok fej és az új ember Elvtársak! A kommunizmusba való átmenetnél a termelőerők hatalmas fejlődésével együtt folyik a szocialista társadalmi kapcsolatok fokozatos átalakulásának folyamata kommunista kapcsolatokká. A kommunista gazdaság bevezetése, a társadalmi kapcsolatok fejlesztése, az új ember kiformálása, ezek azok a folyamatok, amelyek összefüggnek egymással. Ha a gazdaság a szociális kapcsolatok és az emberek tudata változásának alapját képezi, úgy a társadalmi kapcsolatok fejlesztése, az ember kommunista eszmeiségének kulturáltságának és aktivitásának növekedése a gazdasági haladás szükséges feltételét képezi. 1. Az osztály nélküli társadalom építése a Szovjetunióban A Szovjetunió fejlődésében történelmi időszak következett be, amikor közvetlenül oldják meg a szabad és öntudatos dolgozók osztály nélküli, kommunista társadalmi megalakításának feladatát. A szovjet társadalom rendkívül gazdag tapasztalatai megerősítik a marxizmus-leninizmus megállapításait, hogy az osztályok és osztálykülönbségek felszámolásához szükséges: • ELSŐSORBAN megdönteni a kizsákmányoló osztályok, — a nagybirtokosok és kapitalisták uralmát, felszámolni a termelőeszközök magántulajdonát, amely az embernek ember által való kizsákmányolása gazdasági alapját képezi. Nálunk ez a feladat az Októberi Forradalom a föld és a tőkés tulajdon államosítása, a kapitalista elemek korlátozása és kiszorítása folytán megoldást nyert. • MÁSODSORBÁN át kell építeni az egyéni kisüzemi termelést nagy kollektív gazdaságokká, be kell fejezni a gazdaság egységes szocialista rendszerének megteremtését és fel kell számolni a legutolsó kizsákmányoló osztályt, a kulákok osztályát. Ezt a feladatot a falu kollektivizálásával, az ipari termelés szövetkezetesítésével és a kulákságnak, mint osztálynak felszámolásával teljesítettük. ® HARMADSZOR át kell hidalni a munkások és a parasztok közötti osztálykülönbségeket, a város és a vidék közötti lényeges különbségeket, meg kell teremteni a fizikai és szellemi munka seervezési összefüggésének feltételeit. Hogyan teljesítjük ezt a harmadik feladatot? Nem kétséges, hogy az osztály nélküli társadalomba vezető utunk a termelőerők rohamos növekedésével függ össze. Éppen a termelőerők és a szocialista termelési kapcsolatok óriási fejlődése alapján zajlik le a dolgozó osztályok közötti határ ledöntésének folyamata. És ezt elvtársak nemcsak az elméletből tudjuk. Látjuk ezt az életben is. A gépek és a villamos energia széleskörű alkalmazásával megváltozik a paraszt munkájának jellege és életmódja. A technikai tudás színvonalának tekintetében egyre közelebb jut a gyári munkáshoz. A néptulajdon képezi a lakosság, tehát a kolhozparasztság életének alapját is. A szövetkezeti kolhoz-tulajdonban jönnek létre és alakulnak ki a néptulajdonra jellemző vonások. Maga az élet a tulajdon népi és szövetkezeti formája folyamatos közelebbhozásához és távlatilag az egységes kommunista tulajdon és az elosztás egységes kommunista elvének bevezetésére irányul. A kommunizmus építésében a termelés technikájában és a munka jellegében mutatkozó nagy változások következtében megszüntetjük majd a fizikai és szellemi munka közötti lényeges különbséget, ami további rendkívül jelentős társadalmi feladat. E folyamatokat már ma megfigyelhetjük mindennapi életünkben. A vállalatokban, a kolhozok (Folytatás a 10. oldalon); Ü] SZO 119 * i 961, október 14.