Új Szó, 1961. október (14. évfolyam, 273-302.szám)

1961-10-19 / 291. szám, csütörtök

A Szovjetunió Kommunista Pártjána

k programjáról (Folytatás a 4. oldalról)' sok mindenben, gazdasági, erkölcsi, Jogi téren s az emberek tudatában Is még mindig magán viseli a régi rend nyomát, amelynek öléből kisarjadt. A kommunizmus a társadalmi fejlődés magasabb, tökéletesebb fokát jelenti, s csupán akkor fejlődhetik, ha a szocializmus teljesen megszilárdult. A kommunizmusban egyszer s mindenkorra leszámolunk a tőkés rendszer minden csökevényével. A kommunizmus saját alapján fejlődik, s ez határozza meg építési folyamatának sajátosságait. A tőkés rendszerből a szocializmusba vezető átmenet az osztályharc feltételei közepette megy végbe, és múlhatatlan feltétele a társadalmi viszonyok elvi megváltozása, a mélyreható társadalmi forradalom és 'a proletár diktatúra. Ezzel szemben a kommunizmusba vivő átmenet olyan feltételek között megy végbe, amikor már nincsenek kizsákmányoló osztályok, s a társadalom minden tagjának, munkásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek létérdeke a kommunizmus győzelme, s öntudatosan arra is törekednek, hogy a kommunizmust győzelemre vigyék. Ezért magától értetődő, hogy a kommunizmus a legdemokratikusabb módszerekkel épül fel, miközben a társadalmi viszonyok fejlődnek és tökéletesednek, a régi életformák elhalnak, új életformák jönnek létre, amelyek egymásba olvadnak és egymásra hatnak. A társadalom nem ismeri többé azokat a nehézségeket, amelyek az országban folyó osztályharccal jártak együtt. Mindez lehetővé teszi, hogy a kommunizmusba való átmenet időszakában meggyorsítsuk a társadalmi fejlődést. Hűsz esztendős az a történelmi időszak, amelyre a programtervezetet kidolgozták. Miért állapodtunk meg éppen húsz éves időtartamban? A programtervezet megvitatása során egyes elvtársak megkérdezték: nem szánunk nagyon is hosszú időt e feladat megvalósítására? Nem, elvtársak. Ahhoz, hogy a társadalmat a kommunizmus elveinek szellemében kellőképpen felkészítsük, óriási méretben fejlesztenünk kell a termelő erőket, meg kell teremtenünk az anyagi és szellemi javak bőségét. Ehhez pedig bizonyos idő kell. A kommunizmus serlege a bőség serlege. Ennek a serlegnek pedig mindig csordultig tele kell lennie. Mindenki tőle telhetőleg hozzájárul ehhez, s a serlegből mindenki ihatik. Jóvátehetetlen hiba lenne, ha rendeletileg paranysolnánk meg a kommunizmus bevezetését, amikor még nem ért meg ennek minden múlhatatlan feltétele. Ha kinyilvánítanánk, hogy bevezetjük a kdmmunizmust, amikor még távolról sincs tele a serleg, bizony mondom, nem ihatnánk belőle szükségleteink szerint. Csak szégyent hoznánk a kommunizmus eszméire, aláásnánk a dolgozók kezdeményező erejét és feltartóztatnánk a kommunizmus felé vezető haladást. Szabatos tudományos megállapítások vezetnek bennünket. Ezek a megállapítások mutatják, hogy húsz esztendő alatt lényegében felépítjük a kommunista társadalmat. Mit jelent lényegében a kommunizmus felépítése? Azt jelenti: — Gazdasági téren megteremtjük a kommunizmus anyagi-műszaki bázisát, a Szovjetunió gazdasági színvonal tekintetében felülmúlja a legfejlettebb tőkés országokat, és elfoglalja az első helyet az egy lakosra eső termelésben, ezzel biztosítjuk a nép legmagasabb életszínvonalát a világon és megteremtjük az anyagi és kulturális javak bősége elérésének feltételeit; — a társadalmi viszonyok terén megszüntetjük az osztályok között még meglevő különbségek csökevényeit, az osztályok a kommunizmus építőinek osztálynélküli társadalmává olvadnak össze, lényegében megszüntetjük a város és falu, majd a testi és szellemi munka közötti lényeges különbségeket, megszilárdul a népek gazdasági és eszmei szövetsége, kifejlődnek a kommunista társadalom emberének jellemvonásai, ez az ember harmonkusan egyesíti magában a magas fokú eszmeiséget, a széleskörű műveltséget, az erkölcsi tisztaságot és a testi tökéletességet; — politikai tekintetben ez azt jelenti, hogy az állam valamennyi polgára résztvesz a társadalom ügyelnek intézésében, s a társadalmat a szocialista demokrácia messzemenő kiszélesítése felkészíti a kommunista önigazgatás elveinek teljes érvényesítésére. III. A szocialista gazdaságtól a kommunista gazdasághoz I. A kommunizmus anyagi-műszaki bázisának megteremtése Elvtársak I A programtervezet kitűzi annak nagyarányú távlatait, hogyan teremtjük meg hazánkban a soha nem látott hatalmas arányú termelő erőket, hogyan válik a Szovjetunió a világ első ipari hatalmává. V. I. Lenin kijelentette: „A kommunizmust csak akkor értékeljük, ha gazdaságilag indokolt." A programtervezet megismertet bennünket ezzel az indokolással. Két évtized alatt a Szovjetunióban létrehozzuk a kommunizmus anyagi és műszaki alapját. Ez a gazdasági fő feladat, ez pártunk fő vonalának alapja. A kommunizmus anyagi és műszaki alapjának létrehozása a gazdasági, társadalmi és kulturális feladatok sorának döntő fontosságú láncszeme, amelyet hazánk fejlődésének belső és külső feltételei tesznek szükségessé. Ez lehetővé teszi, hogy teljesítsük a következő legfontosabb feladatokat: Először, páratlan teljesítőképességű termelő erőket hozunk létre és az egy főre jutó termelésben világviszonylatban elfoglaljuk az első helyet; másodszor, biztosítjuk a világon a legmagasabb fokú munkatermelékenységet, ami végeredményben az új társadalmi rend győzelmének fő és legfontosabb feltétele, a szovjet embereket ellátjuk a legtökéletesebb technikával, a munkát az öröm, az ihlet és az alkotókedv forrásává tesszük; harmadszor, fejlesztjük az anyagi javak termelését, hogy kielégítsük a szovjet emberek minden szükségletét, biztosítsuk az egész lakosság lehető legmagasabb életszínvonalát, megteremtsük minden előfeltételét annak, hogy a jövőben rátérhessünk a szükségletek szerinti elosztásra; negyedszer, a szocialista termelési viszonyokat fokozatosan átalakítjuk kommunista termelési viszonyokká, felépítjük az osztálynélküli társadalmat, megszüntetjük a város és e falu, majd a testi és szellemi munka között fennálló lényeges különbségeket; végül, csakis a kommunizmus anyagi és műszaki alapjának létrehozásával nyerhetjük meg a tőkés rendszerrel folyó gazdasági versenyt, tarthatjuk országunk védelmi képességét állandóan olyan színvonalon, amely lehetővé teszi, hogy tönkrezúzzunk minden támadót, aki k^zet merne emelni a Szovjetunió, az egész szocialista világ ellen. Megvan-e mindenünk, ami kell, hogy két évtized alatt létrehozzuk a kommunizmus anyagi és műszaki alapját? igen, elvtársak, megvan. Társadalmi rendszerünk óriási alkotó erőkkel, óriási termelési kapacitással és kimeríthetetlen természeti kincsekkel rendelkezik. Nagyszerű technikával rendelkezünk, a szovjet tudomány a legfejlettebb a világon. A Szovjetunió kiváló szakképzett kádereket nevelt, akik képesek megoldani a kommunizmus építésével járó feladatokat. A szovjet népet bölcs és harcedzett párt vezeti. Magától értetődik, hogy a kommunizmus anyagi és műszaki alapjának létrehozásához óriási anyagi eszközökre lesz szükség. A következő húsz esztendőben azt tervezzük, hogy a Szovjetunió népgazdaságába mintegy kétbilliő rubelt ruházunk be. Látják, elvtársak, mekkorát lendült előre beruházási építkezésünk: már billiókkal kell számolnunk. Nem jár-e ezeknek az óriási összegeknek a folyósítása nehézségekkel és áldozatokkal, mint az iparosítás korszakában történt? Minden oktink megvan,- hogy e kérdésre nemmel feleljünk. Elsősorban azért, mert országunkban hatalmas ipart építettünk föl. Most új módon nyilvánul meg a nehézipar feladata a nép életszínvonalának emelésében és az akkumuláció problémájának megoldásában. Ismeretes, hogy a nehézipar a vállalatok két csoportját foglalja magában: elsősorban azokat a vállalatokat, amelyek termelőeszközöket gyártanak az ugyancsak termelőeszközöket előállító vállalatok számára; másodszor olyan vállalatokat, amelyek termelőeszközöket állítanak elő a könnyű- és élelmiszeripar, a mezőgazdaság, a lakásépítés és a lakosságnak nyújtott szolgáltatások számára. Amikor nálunk a nehézipart még csak építettük, kénytelenek, voltunk a beruházásokat elsősorban az első csoporthoz tartozó vállalatok fejlesztésére irányítani, és korlátozni a második csoport üzemeinek kiépítését szolgáló beruházásokat. Most lehetőségünk van arra, hogy lényegesen fokozzuk a második csoport vállalatainak szánt beruházásokat, s ez meggyorsítja a nép fogyasztásának növekedését. 1980-ban az első csoporthoz tartozó vállalatok termelése 1960hoz képest mintegy hatszorosára, a második csoport vállalatainak termelése mintegy 13szorosára emelkedik. Ezenfelül a nehézipari vállalatok egyre nagyobb mértékben állítanak majd elő a napi és kulturális igényeket, a háztartások céljait szolgáló termékeket, hogy kielégítsék a lakosság növekvő szükségleteit. A nehézipart fejlesztve Lenin tételéből indulunk ki: „A termelőeszközöket nem önmagunkért gyártjuk, hanem csakis azért, mert a közszükségleti cikkeket gyártó iparágak egyre több és több termelőeszközt igényelnek." A népgazdasági fejlődés húsz éves terve (általános távlatokban) meghatározza, hogy lényegesen közelebb kell hoznunk egymáshoz a termelőeszközök és a közszükségleti cikkek termelése fejlesztésének ütemét. 1929-től 1940-ig a termelőeszközök termelése az iparban általában 70 százalékkal haladta meg a közszükségleti cikkek termelésének gyarapodását, 1961. és 1980 között ez a különbség csupán 20 százalék lesz. A nehéziparnak mindig kulcsszerepe volt és lesz is a kibővített újratermelésben. A párt továbbra is fáradhatatlanul gondoskodni fog a nehézipar fejlesztéséről, mert ebben látja a kommunizmus anyagi és műszaki alapja létrehozásának, a gyors műszaki haladásnak alapfeltételét^- a szocialista állam védelmi készsége megszilárdításának alapját. A párt egyidejűleg mindent megtesz 'annak érdekében, hogy a nehézipar mind nagyobb mértékben biztosítsa a közszükségleti cikkek termelésének növelését. A magunk elé tűzött beruházási feladatokat azirt is teljesítjük, mert lényegesen megnő az egész társadalmi termelés és a nemzeti jövedelem. Minél tovább haladunk előre, annál többet „nyom" a nemzeti jövedelem minden egyes, az akkumuláció részét tevő százaléka. Ezért nagyobb összegeket ls fordíthatunk beruházási célokra. Aztán van még egy fontos körülmény. A technika további fejlődése, a munkatermelékenység növekedése lehetővé teszi, hogy minden egyes rubelnyi beruházás után növeljük a termelés gyarapodását. Tapasztalataink alapján, a jövendő lehető-; ségeit reálisan feltáró számításunkból kiia-: dúlva a számok konkrét nyelvén beszélhetünk arról, hogy mikor hozzuk létre a kommunizmus anyagi és műszaki alapját. Az alábbiakban ismertetem a tervező szervek néhány számadatát: : A SZOVJETÜNK) IPARÁNAK FEJLŐDÉSE 1981 ÉS 1980 KÖZÖTT (1955. július, 1-i árakban számítva J 1980 1970 1980 hányszorosan haladja meg az 1980. évi színvonal az 1980. évit összes ipari termelés nagykereskedelmi • árakban számítva (milliárd rubel) 135 408 970 — 1000 6,2 6,4 ebből: termelőeszközök termelése — 6,4 „a" csoport (milliárd rubel) 105 287 720 — 740 6,8 — 7 közszükségleti cikkek termelése — „b

u csoport (milliárd rubel) 50 121 250 — 260 5,0 — 5,2 villamos energia — milliárd kWó 292,3 900-1000 2700 — 3000 9,2 10,3 acél — millió tonna 65 145 250 3,8 kőolaj — millió tonna 148 390 690 — 710 4,7 — 4,8 földgáz — milliárd m

3 47 310- 325 680 — 720 14,7 — 15,2 szén — millió tonna 513 686- 700 1180 — 1200 2,3 — 2,34 fémmegmunkáló és gépipar termelése — milliárd rubel 34 115 334 — 375 9,8 — 11 műtrágya összehasonlítható egységekre átszámítva — millió tonna 13,9 77 125 — 135 9,0 — 9,7 műgyanta és plasztikus műanyagok — ezer tonna 332 5300 19 000—21 000 57 — 83 műrost és műanyag szálak — ezer tonna 211 1350 3100 — 3300 14,7 15,6 cement — millió tonna 45,5 122 233 — 235 5,1 — 5,2 mindenfajta szövet — milliárd m

J 6,6 13,6 20 — 22 3 — 3,3 bőrlábbell — millió pár 419 825 900 — 1000 2,1 2,4 napi, kulturális szükségleti és háztartási cikkek — milliárd rubel 9—9,7 18 58 — 60 9,8 — 10,1 A társadalmi termelés valamennyi ágának legjobb közöB mutatószáma az össztársadalmi termék. A következő húsz esztendőben mintegy ötszörösére emelkedik. Az ipari termelés legalább hatszorosára, az összes mezőgazdasági termelés mintegy 3,5-szörösére emelkedik. Ez ugyanannyi, mintha területünkön még öt ipari és két mezőgazdasági Szovjetunió jönne létre. Húsz éven belül a Szovjetunió ipari termelése közel kétszerte nagyobb lesz, mint amennyi ma az egész nem szocialista világ termelése. A következő húsz esztendő alatt az iparban a termelőeszközök termelése piintegy hétszeresére nő. Országunk mintegy ötszörte nagyobb termelési állóalapokkal rendelkezik majd, mint ma. Ez azt jelenti, hogy tökéletesen felújítjuk a termelést a legújabb technika alapján; a Szovjetunió termelési apparátusa lesz a legerősebb, a legkorszerűbb és a legtökéletesebb. A termelési állóalapok kibővítése fokozatos folyamat. Ezért határozottan ki kell használni minden eddigi termelőeszközünket, a rendelke zésünkre álló egész technikát, s egyben minden tekintetben fokoznunk kell hatékonyságát. A szovjet gazdaság továbbra is rohamosan fog fejlődni. A következő húsz esztendőben az ipari termelés évente legalább 9—10 százalékkal nő. Ez azt jelenti, hogy gazdaságunk továbbra ls sokkal gyorsabban fejlődik, mint a tőkés államoké. Az SZKP programtervezete kitűzi a kommunizmus anyagi és műszaki alapja létrehozásának fő irányvonalait. A kommunizmus anyagi és műszaki alapjának létrehozása feltételezi, hogy biztosítjuk a termelésnek és szervezeteinek új technológiai és kulturális színvonalát, egyre szélesebbé tesztesszük a koncentrációs, szakosítási, kooperációs és kombinációs folyamatokat. A tudomány egyre Inkább közvetlen termelőerővé válik, s a termelés a korszerű tudomány technológiai alkalmazásává. Mint V. I. Lenin nemegyszer hangsúlyozta, a kommunizmus nem építhető fel a legújabb technika, új tudományos felfedezések nélkül. Miféle új munkaeszközök hozzák létre — hogy Marx szavaival éljek, — a kommunista termelés csontvázát és izomrendszerét? A komplex gépesítést és automatizálást szolgáló gépek rendszeréről van szó. A kommunizmus építése során az automatizálás új korszakot nyit a gépi technika fejlesztésében. A termelésben mind nagyobb szerep jut a vegyipari termékek, új nagyhatékonyságú anyagok, új munkaeszközök kihasználásának, a vegyipari módszerek széleskörű alkalmazásának. Időszerű feladat a fémek és más anyagok szilárdságának és megbízhatóságának lényeges fokozása, főleg olyan anyagok esetében, amelyeknek rendkívül nagy nyomást, hőfokot és sebességet kell kibírniok. A jövőben jelentősen kibővítjük nyersanyag forrásainkat azáltal, hogy mélyebben hatolunk be a föld testébe, és kihasználjuk az óriási vízfelületek biológiai és ásványi kincseit. A programtervezet rámutat az egész ország villamosításának kulcsfontosságára. „A szovjet rendszer talaján a villamosítás meghozza a kommunizmus alapjainak végső győzelmét", mondta V. I. Lenin. Leninnek a teljes villamosításról vallott gondolata a kommunizmus gazdasági építő programjának gerince. Vlagyimir Iljics elsőnek dolgozta ki országunk gazdasági fejlesztési tervét — a Goelro tervet, amelyet a párt második programjának nevezett. A villamos energia termeléséi évi 8,8 milliárd kilowattra kellett volna emelni. Ezt a tervet határidő előtt teljesíteiték. Országunk villanyáram termelését tekintve már 1947-ben Európában az első, a világon a második helyet foglalta el. 1960-ban valampnnyi villanyműnek kapacitása 66 millió 700 ezer kilowatt volt. A közeljövőben új energiaforrásokat szerzünk meg, új módszerekkel kezdjük meg kiaknázásukat. Nagyfontosságú lesz annak a problémának a megoldása, hogy másfajta energiákat közvetlenül alakítsunk át villamos energiává s ezzel lényegesen fokozzuk az energetikai létesítmények hatékonysági együtthatóját. Az általános távlati terv feladatunkul tűzi ki, hogy elsődlegesen fejlesszük a villanyáram termelését. 1980-ban az évi termelés 2 billió 700 milliárd — 3 billió kilowattórára emelkedik. ami az 1960. évi mennyiségnek 9—10-szerese. Országunk 1980-ban mintegy felével több villamos energiát fog termelni, mint amennyit ma a világ összes többi országa együttvéve termel. Ez 8—9-szeresére emeli az ipari munka villanyárammal való ellátottságát. 1980-ig a Szovjetuniónak nemcsak a termelt összes árammennyiség tekintetében, hanem az egy lakosra eső kWó , mennyiségben is felül kell múlnia az Aiperikái Egy/esiilt Államokat. A villamos energia termelésének növelése alapján messzemenőn megvalósítjuk a közlekedés, a mezőgazdaság, a város és falusi háztartások tömeges villamosítását. Az egész ország villamosítása* llymódon kulcsszerepet tölt be a népgazdaság valamenynyi ágazatának fejesztésében, az ország műszaki haladásának biztosításában. Mily nagyszerű, valóban megragadó tervek, elvtársak! Hazánk fölött valóban felkél a kommunizmus napja. A párt és a nép elszánt akarata, hogy következetesen megvalósítsa az országépítés tervét, amely biztosítja az ország teljes villamosítása lenini programjának teljesítését. A tervező szervek kidolgozták a legnagyobb hő- és vízierőművek építésének sématervét. Ezt a sémát minden egyes villanyművön külön-külön igen gondosan meg kell vizsgálni. A további műszaki fejlődés igen sokban változtathat rajta. Húsz év alatt 180 nagy teljesítőképességű vízierőművet, mintegy 200, egyenként 3 millió kw ig terjedő teljesítőképességű körzeti hőerőművet, továbbá 260 nagy központi hőerőművet kell felépítenünk. Kelet-Szibériában a bratszki és krasznojarszki vízierőmű mellett az Angarán és a Jenylszejen 1980-ig néhány további, ugyancsak nagy teljesítőképességű vízierőművet építünk, ilyen lesz például a szajáni, az uszty-ilimi, a bogucsanszki, a jeniszejszki, az oszinovszki és az alsó-tunguszkai Mindegyikük teljesítőképessége meghaladja a négymillió kilowattot. Ezenkívül a kansz-kacsinszki medence széntelepeinek közelében a rendkívül gazdaságos és nagy teljesítőképességű hőerőművek két csoportját építjük fel: Kransznojarszk—Itatszko —Bogotolszkaja körzetében és Kanszk—Tajset —Irsa—Borogyinszkaja közelében. Ezeknek a villanyműveknek mindegyike legalább hárommillió kilowatt teljesítőképességű lesz. Közép-Ázsiában nagy vízierőművek épülnek, amelyek nemcsak a villamosítás fejlesztését, hanem a vidék öntözését is biztosítják. Közéjük tartozik a nurekszi és roguni a Vahs folyón, a toktoguli és toguztoraui a Narin folyón. Kazahsztánban egész sor nagy villanymű épül, köztük az irtisi energetikai csoport. A szaratovi, az alsó-volgal és a csebokszari vízierőmű és két további kámai áramfejlesztő felépítésével befejezzük a Volga kámai vízlépcső építését. Az ország európai részének egységes energetikai rendszeréhez hozzájárul majd fejlesztett villanyáramával az alsó-obi vízierőmű, amelynek teljesítőképessége eléri a hatmillió kilowattot. Egész sor nagy teljesítőképességű hőerőmű építését tervezzük továbbá Szaratov, Sztálingrád, Gorkij, Kujbisev—Ufa—Orenburg körzetében. Nagy teljesítőképességű hőerőművek épülnek a Szovjetunió európai részének központi feketeföldi körzetében Moszkvától délre és észak(Folytatás a 6. oldalon) O] SZÖ 5 * 19B

1- "W

0

1'" 19-