Új Szó, 1961. szeptember (14. évfolyam, 243-272.szám)

1961-09-30 / 272. szám, szombat

Néma tépelődésre késztető furcsa érzés tölt el ezen a helyen. Lassú leplekkel rovom az öreg gesztenyefák, a karcsú nyírek, a titokzatosan suttogó nyárfák között lomhán kanyargó utat. Igen, itt balra, a sima felületű csatornán, tőlem alig néhányszáz lépésnyire, a második világháborúban első ízben bődült el a hajóágyú. A földnyelv másik oldalát nyaldosó Baltikumról a rombolók nyitották meg a tüzet Az út hajlatában az 1. számú wartovna, őrhely golyóverte betonfalai ismerkedtek meg először a könnyű gyalogsági fegyverek tűzerejével. Tán száz lépésnyire innen, a helyőrség emeletes laktanyájának meztelen váza az elmúlt világháború első felkiáltójele Csak le kell hajolnom és százával szedhetem a rozsdás töltényeket, üreseket és ki nem lőtteket, amelyekből ezüstös-szürke durva szemcsékben ömlik a puskapor. Lábam alatt repeszdarabok csikorognak. A töltények és gránátszilánkok — amelyeket már erősen kikezdett az idő foga — nem akármilyenek, hanem a második világháborúban először felhasznált gyilkoló szerszámok maWGlUiSELMliIKK / A Westerplatte tervrajza radványai. Kis .tisztáson, körülkerített helyen sudár kereszt, alatta kőbe vésett neveli — a Háború első lengyel halottainak névsora. Furcsa, az embert néma tépelődésre késztető érzés tölti el. Ennek a néhány ezer négyzetméternyi vérrel áztatott területnek azelőtt alig ismert neve gyászos körülmények között helyet kért a történelemben: itt lört ki a második világháború 1939. szeptember elsején. S ez a' néhány ezer négyzetméternyi lengyel föld joggal helyet is kapott a történelemben, maroknyi rettenhetetlen védőjének érdeméből. , , A Westerplattén járok, ott, ahol Sucharski őrnagy vezetésével 210 lengyel katona hét háborús nap alatt hőssé érett. Hadd mondjam el egyszerű történetük ... A Westerplatte néhány száz méter hosszú, keskeny földnyelv, amelyet három oldalról vízfelület, hosszan kígyózó csatorna, a gdanszki öböl és a méltóságteljes Balti-tenger ölel körül. A szárazfölddel összefüggő részét néhány kilométer választja el Gdanszktól. a néhai Danzigtól. Az első világháború után a Népszövetség felügyelete alatt álló szabad város lett Danzigból s ide torkollt az.akkori Kelet-Poroszország területét átszelő lengyel korridor, amely Lengyelországot egybekapcsolta a tengerrel. Az imperialista Németországnak ez kezdettől fogva szálka voll a szemeben. s később, Hitler uralomra jutása után, már egészen nyíltan követelte a korridor felszámolását és Danzig visszacsatolását a III. Birodalomhoz. A mondvacsinált danzigi kérdés lett a világháború kirobbantásának ürügye. Hogyan is történt? A Westerplattén 1925 óta a Népszövetség engedélyével 88 főnyi lengyel helyőrség tartózkodott. Nem rendelkezhettek nehéz fegyverekkel s nem építhettek erődítményeket. A danzigi német rendőrség ellenőrzést gyakorolt ezen intézkedések betartása fölött. Amikor azonban Hitler mind követelődzőbben lépett fel, a Westerplatte helyőrsége — amelynek különben minden egyes tagja, a veszélyes posztra való tekintettel szántszándékkal kiválasztott agglegény volt — merészebben és agyafúrtabban látott hozzá erődítmények építéséhez. 1938 ban vette át a parancsnokságot a negyven esztendős Sucharski őrnagy, aki minden energiáját a félsziget védelmi megerősítésére összpontosította. Raktárak és őrszobák, altiszti lakások és kaszárnyák épültek, de rejtélyes módon — a falak vastag vasbetonból. Kívülről egy sor tégla leplezte az* ellenőrzést gyakorlók kíváncsi szemei elől, hogy ezek a különféleképpen elnevezett, ártatlan- kinézésű épületek nagyonis alkalmasok a védekezésre. A polgári segédszolgálat feltöltése címén sikerült a helyőrség létszámát is 210 főre gyarapítani. Serényen dolgoztak lövészárkok mélyítésén, készenlétbe helyezték a tankelhárító spanyollovasokat, s a Westerplattéra sikerült szétszerelt állapotban becsempészni két kiskaliberű ágyút, négy 81 milliméteres gyalogsági löveget és egy orosz gyártmányú három hüvelykes ágyút. Egyszóval a Westerplatte parancsnoka nem adott sokat Pílsudski tábornokainak bíztatására, amely így hangzott: „Ne tartsanak semmitől, háború esetén csak rövid ideig kell kitartaniok, hat hadtest jön majd segítségükre''. Veszélyt szimatolva öntevékenyen látott hozzá kis csapata helyzetének 'megerősítéséhez. S előérzete nem csalt.".. Augusztus 25-én hivatalos látogatásra horogkeresztes lobogójü vendég érkezett. A csatornában, néhány száz. lépésnyire a Westerplattétől horgonyt vetett a Schleswig-Holstein német csatahajó. Sucharski bosszankodcftt, hiszen a védelmi munkálatok uiég nem fejeződtek be, és a csatahajó tornyaiból akár szabad szemmel is végig pásztázhatták biroSalmát. A Schleswig-Holstein ugyan már öreg csatahajó volt, még az orosz-japán háború idején készült, de a nehéz fegyverekkel nem rendelkező Westerplattéra mégis csak nagy veszélyt jelentett négy 280 milliméteres, tíz 150 milliméteres és négy 88 milliméteres ágyúja. — Elrendelem a készültséget. A gyanús mozgolódásról azonnal jelentést kérek — adta ki Sucharski őrnagy a parancsot, majd újra, ki tudja hányadszor végig ellenőrizte a helyőrség védelmi berendezéseit. — Kétszáztíz ember kétkilométernyi védelmi vonalra, hát ez bizony nem sok — ez a gondolat gyötörte szinte szüntelenül egészen addig, amíg ... Amíg szeptember 1-én pontosan hajnali 4 óra 40 perckor hajóágyúk fülsiketítő robaja verte-föl rövid álmából. — Ez a Schleswig-Holstein — futott át agyán a villámgyors gondolat, miközben magára 'kapta köpenyét. Csörög a telefon. A szárazföldi védelmi vonal parancsnoka, Pajak hadnagy jelentkezik a huzal másik végén : — A németek támadnak, megnyitottuk a tüzet... Hajóágyúk bömbölése és a lengyel hadnagy jelentése - ez a kezdete a Westerplatte hétnapos hősi védelméuak és a második világháború hat hosszú, véres és pusztító esztendejének. Danzigot még aznap megszállják a fasiszták, de a Westerplatte helyőrsége ellenáll. Pedig nincs mivel védekezni a csatahajó ellen, amelynek ágyúi közvetlen közelről ontják a tüzet. Nincs mivel szembeszállni a bombázógépekkel, amelyek vijjogva dobják le halálthozó terhüket, nem tudnak választ adni a talpalatnyi, lengyel földre a tenger felől gránátzápórt zúdító torpedórombolóknak. S mégis, amikor ismétlődő pergőtűz után újra rohamra lendülnek až SSés SA-csapatok, megsemmisítően felkelepelnek a kitűnően álcázott bunkerek gépfegyverei, záporoznak a puskagolyók, s a támadók kénytelcnk véres fejjel visszavonulni kiindulási pontjukra. A hangorkánba beleszólnak a német szárazföldi ütegek is, de a danzigi fasiszta csapatok így sem tudnak megbirkózni a Westerplatte védőivel. — Hátha több a lendület a birodalmi németekben — gondolja a német parancsnok s a gondolatot tett követi: az első vonalba rendeli az öreg csatahajó 500 fiatal kadettját, ezeket a lelkes Hitler-fiókákat, akik mindahányan ifjú Nibelungoknak tartják magukat. De a „Herrenvolknak" ez a színe-virága is az előttük rohamozók sorsára jut. A németek több ízben kérik a tűz beszüntetését, hogy eltakaríthassák halottaikat és sebesültjeiket. Újabb egységeket vetnek harcba. Ez már rendes sorkatonaság, a dessaui Pionierlehrbatallion, amelyet nagy' hirtelenében repülőgépeken szállítottak ide Königsbergből. S bár a Westerplatte védői ezer sebtől véreznek, s mind többnek kezéből hull ki a fegyver, még ötödnapon is sok kilométernyire innen, ameddig csak eljut az ágyúszó hangja, a már megszállott területen élő lengyelek figyelően tekintenek a távolba s maguk elé suttogják: — A Westerplatte ellenáll... Szeptember 5-éről 6-ára virradó éjjel a fasiszták olajjal teli ciszterna segítségével akarják kifüstölni a félsziget védőit. Ez a kísérlet is eredménytelen marad, mert a lengyel katonák tüze mesze a bunkerektől lángra lobbantja a vasúti síneken lassan közeledő tartálykocsit. Hetednapra azonban kifogy a lőszer, a védelmi berendezések többsége romokban hever, a helyőrség megmaradt tagjai már holtfáradtak, s a bombázás állandóan erősödik. Sucharski őrnagy egybehívja megmaradt tisztjeit és a helyzetre való tekintettel bejelenti elhatározását: — Kénytelenek vagyunk kapitulálni... Hét nap után csönd borul a Westerplattéra. A harc végetért. Fáradtan, tépetten, lőporfüstösen és véresen vonul a védők megmaradt csoportja a hosszúesztendős hadifogságba. Arcukon mégis felfedezhető a büszkeség. Tudják, hogy nem a többszörös túlerő győzte le őket, hanem a lőszerhiány S bíznak benne, hogy ha sokára is, de eljön a hitleri Németország végső csődjének napja is, ami/ kor nemcsak a Westerplatte lesz újra lengyel, hanem-Gdansk és a Baltitenger partvidékének több száz kilométeres része is. A Westerplatte védői közül többen megérték ezt a kort. Megérték éppen úgy, mint az az öreg gesztenyefa, amelyet a 2. számú bunkertől nem messze láttam. Egyik hatalmas ágát leszakította a gránát, csonkán meredt az égnek. De az ikerágon vidáman és frissen zöldellnek a levelek. Kár, hogy nem akkor jártam itt, amikor ez a gesztenyefa először borult virágba a háború után. Rozsdás töltényhüvelyek és repeszdarabok helyett egyetlen virágát vittem volna el emlékül és annak adtam volt, aki életében sok csapást átvészelt s nagyon elfáradt. Tudom erőt öntött vols .'V i P • .•..•o*.,-.;.' * > -.-.s.. -iV^s^fcjw-v*- >. .... ...í • ' A Sclileswig-Hulstein csatahajó a Gdanski csatornában na bele annak a gesztenyefának sápadt virága, amelynek lábánál huszonkét évvel ezelőtt a Westerplatte hőseinek egyszerű története lejátszódott ... GALY IVAN llllllllll IIIMIMIIIIIIIIIIIIIIIIIII tllll llllll III Kötetenként 300 000 példányban A Szovjet Szépirodalmi Könyvkiadó öt kötetben, kötetenként 300 000 példányban adja ki Ilja Ilf és Jevgenylj Petrov összes művét. Ez lesz a két kitűnő szovjet szatirikus műveinek legteljesebb kiadása. A közismert regényeken kívül az ötkötetes gyűjtemény magában foglalja a kél írónak azokat az írásait is, amelyek eddig csupán újságokban és folyóiratokban jelentek meg. A már megjelent első kötetben a többi között a Tizenkét szék című regényt, és az 1001 nap, vagy az új Seherezádé című szatirikus novellaciklust találja meg az olvasó. Az ötödik kötetbe — amely szintén megjelenik még az idén — Ilf és Petrov külön-külön írt, eddig műveik egyetlen gyűjteményébe sem foglalt munkáit gyűjtötték össze: Ilf jegyzeteit, elbeszéléseit, karcolatait, Petrov harctéri tudósításait, cikkeit és a Béke szigete című színdarabját. Ilf és Pétrov műveinek gyűjteményes kiadásához D. Zaszlavszkij írt előszót. •/////////////////////////^^^^ I § Wladyslaw Broniewski: AZ IFJÚSÁG ESKÜJE I ^ A fennkölt munka évadában, § Hazáin, megesküszünk neked: % Ahány ernmü, hánya, gyár van — ^ Szépítse ifjú életed. Az ásó. csákány vaskezekben S Erős, szabad lakot teremtsen! Š § Fiúk! munkára, hősi tettre! ^ Ne késlekedjünk — hív a rög! ^ A gép szabad kéztől vezetve ^ Szabad barázdákon dörög. A kumbájn is kövesse frissen, Hogy munka-tervünkben segítsen! Vessünk, arassunk kint a földön !§ Még elszántabban, mint tavaly ... ^ Míg egyre több kémény pöfög fönn, i S több ércet ont a nyers talaj. E uagy, szabad nép kapja végre^ Munkája dús bérét kezébe! Ti, balti öblök nagy hajói, Ti, Oderánk uszályai — Szabad hazánk meg fogjuk óvni, Erőnk ki fog viragzani! Fel hál a megváltó csatára, Te, öt világrész ifjúsága! ^ Már száll a gyors galamb: a Béke, ^ De röpte harcok közt vezet; § Hazám! E hőskor nemzedéka ^ Mind jobban, izzóbban szeret. S A föld s a tett üdvére zengjen ^ Az eskü ifjú énekedben! í Franyó Zoltán fordítása § Š S W////w////////////////^^^^ öt eve nyílt meg az NDK pragai kulturális és tájékoztató központja [CTK) — A prágai Dunaj-palotában 1956 októberének első napjaiben nyílt meg a Német Demokratikus Köztársaság kulturális és tájékoztató központja, amelyet az eltelt öt év alatt polgártársaink százezrei látogattak, illetve vettek igénybe. A központ fő feladata: tájékoztatás a legidőszerűbb politikai kérdésekről Norbert Jonderko, az NDK kulturális és tájékoztató központjának igazgatója hangsúlyozta^ a központ dolgozói azt tartják elsőrendű kötelességüknek, hogy a csehszlovákiai látogatókat a lehető legmélyrehatóbban, legrészletesebben tájékoztassák a Németországot érintő legidőszerűbb politikai kérdésekről. Már a központ megnyitása után is rendkívüli érdeklődés nyilvánult meg az említett kér dések iránt és magától értetődő, hogy e napokban lényegesen fokozódik a csehszlovákiai dolgozók érdeklődése. „Elsősorban arra törekszünk — mondotta Norbert Jonderko igazgató —, hogy megmutassuk csehszlovákiai barátainknak, az NDK mily szilárd része a szocialista tábornak, mert teljesen új állam — a í^itnkások parasztik állama *—, amelyben Cienszlovákia népe teljesen megbízhat. Azt akarjuk, hogy központunk látogatóit léhetőleg a legrészletesebben tájékoztassuk mindarról, ami a Nemet Demokratikus Köztársaságban történik." Filmek, előadások, kiállítások Az NDK prágai kulturális és tájékoztató központja különféleképpen teljesíti ezt a feladatát. A legelterjedtebb, legközkedveltebb módszer a tájékoztató filmek vetítése. Természetesen nincs csak a központban közvetlenül és ''sndszeresen rende-iett filmelőadásokról ssó, amelyeken — a nézőközönség Igényeit figyelembe véve — elsősorban dokumentumfilmeket vetítenek. A központ vezetősége igen fontosnak tartja, hogy az üzemek kulturális és népművelő-i szervei, az iskolák és a falusi népművelési szervek is minél nagyobb mértékben vegyék igénybe a központ filmkölcsönző-szoigálatát. A központnak jelenleg legkevesebb 300 állandó megrendelője van, többek között a trenčínl Konstrukta, a Valašské Meziŕíčí-i, a kojetíni és a Havlíckúv Brod-i vasútállomások központja, valamint néphadseregünk egységei ctb. Az NDK kulturális és tájékoztató központja csak ez év első felében 814 filmet kölcsönzött ki, amelyeket tóbb mint 74 000 néző tekintette mog A központ kívánság szerint különleges filmelőadásokat is rendez iskolák, üzemek' s különböző intézmények számára. A központ ezenkívül a Csehszlovák Ismeretterjesztő Társasággal együttműködve érdekes előadásokat is rendez, amelyekre havonként egyszer előadókat hív meg a Német Demokratikus Köztársaságból. A központ sokoldalú tevékenysége keretében célszerűen értékesíti az NDK-ból hazánkba érkezett, szakszervezeti, tudományos, kulturális és egyéb küldöttségek látogatását is, amelyek tagjainak felvételével üzemeinkben s vállalatainkban beszélgetéseket rendez a 'jelenlegi politikai kérdésekről. Ezek az előadások, beszélgetések és hasonló akciók nagyon népszerűek, amiről az a tény is tanúskodik, hogy ez év júniusáig 308 ilyen rendezvényen 45 175 látogató vett részt. Az NDK kulturális és tájékoztató központja jelenleg főleg kiállítások rendezésére összpontosítja tevékenységét. Az ez év első felében rendezett 158 nagyobb, valamint kisebb vándorkiállítását csaknem 600 000 látogató tekintette meg. A nagy kiállítások közül különösen az „Esélyek nélküli NATO-ügynökök" örvendett rendkívül nagy látogatottságnak. Ezt a kiállítást Prágában 60 000-ren, Bratislavában 34 000-en és Hradec Královéban 22 000-en tekintették meg. Az NDK mezőgazdaságát, iskolaügyét, sportéletét stb. szemléltető vándorkiállítások állandóan úton vannak hazánk egész területén. Így például a legsikeresebb, az „Emberek, őrködjetek 1" Fučík e jelszavának jegyében rendezett kiállításon állandóan és egyszerre nyolcvan helyen látható. Igen népszerűek a központ által ez év első felében több mint százféle kivitelben kiadott fényképsorozatok is. Az NDK kulturális és tájékoztató központja a legkülönbözőbb alkalmakkal élve megrendezi a Csehszlovák Szocialista Köztársaságba látogató kiváló német művészek vendégszereplését is. A központ külön tájékoztató-szolgálatot tart fenn az NDK ba látogatásra készülő csehszlovákiai es külföldi turisták számára. A központot állandóan látogatják Az NDK kulturális és tájékoztató központjának elárusítóhelyei is állandóan igen nagy látogatottságnaK örvendenek. Sokan vásárolnak könyveket, hosszabb vagy rövidebb keresgélés után megtalálják a nekik megfelelőt. Az itt kapható szépirodalmi, de különösen tudományos és műszaki irodalmi alkotások, a szebbnél szebb gramofonlemezek, festményreprodukciók vagy egyéb művészi tárgyak valóban nagy választékából. Mások pedig az olvasóteremben kölcsönzik ki a könyvtár sok ezer kötetének valamelyikét, vagy olvassák az itt rendelkezésükre álló folyóiratokat s lapokat. A központ állandó látogatói közül többen közvetlenül az NDK-ből rendeltek meg könyveket, gramofon. lemezeket, az üzeme'k gyakran kérik szakkönyvek kiállítását, hogy 'a dolgozóknak alkalmuk legyen az NDK műszaki újdonságainak megismerésére s ennek alapján ismereteik gyarapítására és munkájuk megkönnyítésére. Az NDK prágai kulturális és tájékoztató központja a legközelebbi időben néhány érdekes akcióra készül. Így például, az NDK Művészeti Akadémiájával együttműködve szeptemberben kiállítást rendez Bertold Brecht drámai alkotásainak színtealkalmazásáról, az NDK prágai nagykövetségének vezető dolgozóival -beszélgetéseket készít elő az NDK jelenlegi politikájáról, ezenkívül előadássorozatot készít elő „Miért kell békeszerződést kötni Németországgal?" címen a nemzetközi politika jelenleg legidőszerűbb kérdéséről. A központ októberben nagy könyves gramofohlemez-kiállítást rendez Décínben. Ez a kiállítás egybe iesz kötve a Drezdai Képtár gyűjteményei reprodukcióinak bemutatásával. Az eddig felsoroltak csak ízelítőt adnak a központ tevékenységéről. Az NDK kulturális és tájékoztató központja kétségkívül a leglátogatottabb külföldi kulturális intézmény hazánkban. A nálunk is népszerű Olcsó Könyvtár sorozat kettős jubileumot ünnepel szeptemberben: megjelenik a 350. kötet, ugyanakkor a művek példányszáma eléri a húszmilliót. Az évforduló alkalmából a budapesti Szépirodalmi Könyvkiadó megjelenteti az eddigi kötetek teljes jegyzékét és az Olcsó Könyvtár barátainak sürgetésére szebb minőségben bocsájtják ki ezentúl a sorozat újabb köteteit. • » » Ötszáz amatőrfilmet nyújtottak be a résztvevők a Szovjetunióban idén is megrendezendő amatőrfilmek versenyére. ÜJ SZO 6 * 19B1, szeptember 30.