Új Szó, 1961. szeptember (14. évfolyam, 243-272.szám)

1961-09-30 / 272. szám, szombat

Olga Krýslová kiállítása Bratislavában a gyors ütemben egy­mást követő képzőművészeti tárlatok során a vidék alkotói Jutnak szóhoz szeptember havában. A Majernik Ga­lériában a helybeli Képzőművészeti Főiskolán végzett Olga Krýslová, — Hoffstädter, Cemický és Milly tanít ványa — mutatja be első Ízben mint­egy 30 olajképét, az utolsó két év termését. meghittebbé válik. Az egyén! hangját kereső ifjú festőnek frissen, bátran lendülő ecsetjérása elárulja, hogy a benyomások élménnyé forrósodnak benne, melyek erőteljes, friss szín­adásban jutnak kifejezésre. HoK lírai gyengédség, hol meg mélyről fakadó drámaiság árad belőlük. Meglepő szi­lárdsággal építi fel magas horizontú, monumentálisra törekvő képeit, s a A fiatal festőnő Košicén dolgozott három évig. 1959 óta Martinban él és a Szepesség után a túróci tájjal ismerkedett. Képel igazolják, hogy ez az ismerkedés nem külsőséges, hogy figyelmes, realista látással nézi a ter­mészetet. De nem a puszta optikai felszín ragadja meg, s nem éri be a valóságnak és színeinek illuzlv tük­rözésével. Hiszen a művészetben a világ s az alkotó kapcsolata kell hogy megnyivánuljon. — Krýslovának min­den motívumához, minden festményé­hez egy sereg emlék kapcsolódik és viszonya a hazai hegyvidékhez egyre táj egységét igyekszik nem megbon­tani. — Apró figurákkal érezteti a sziklákon, a lejtőkön, a fekete hegvi kunyhókban az ember építő jelenlé­tét. A kysucai, riefinicei tájakat, a Pie­ninek merész csúcsait plasztikusan s derűlátó árnyalatokban rögzíti. — Albániai úti benyomásai is jől érzé­keltetik a regényes fekvésű ország vad és színes szépségét. Krýslová kitartó és szorgalmas ke­resése, tehetséget jelző munkája biz­tató Ígéret. Bárkány Jenoné A FINTICEI IFJÚSÁG e napokban kitűnően felszerelt Ifjúsági klubhe­lyiséghez jutott, amelyben televízor rádiógramafon ping-pongasztal és más időszerű berendezés található. Hosszabb Idő után megkezdték a filmek vetítését. Az Ifjúság az ara­tás és cséplés idején segítséget nyúj­tott az egységes főldmüvesszövet­kezetnek és műkedvelői kört alakí­tott. m m m / A Volksstimme jelentése szerint a New York-i Columbia Rádiótársa­ság tervbe vette a Rosenberg-házas­pár tragédiájának megfilmesítését. Jé kezdeményezés Az Orechová Potôft-i Alapfokú Kilencéves Iskola tantestületének tagjai egy új formát dolgoztak ki a szülők politikai látókörének ki­szélesítésére, ismereteik gyarapí­tására. Csóka fános — az iskola igaz­gatója irányításával az iskola tan testületének tagjai megalakították a Szülök Esti Egyetemét. Havonta egyszer találkoznak az érdeklő­dőkkel, meghívják a tanulóifjúság szüleit, s beszámolnak az ifjúság nevelésének fontos kérdéseiről előadásokat tartanak a nevelés módszereiről, formáiról. Az előadásokat a tantestület tag jai válogatták és állították össze. Fő céljuk, hogy segítségére le­gyenek a szülőknek a nevelésben. Első előadásuk A gyermek testi és szellemi nevelésének kérdései a tankötelezettség előtti korban címmel érdekes, és sokoldalú for­mában megvilágította a gyermek lelkivilágát, az egyes nevelési el méleteket és irányítást, tanácsol adott a szülőknek a helyes neve­lésre. Az első előadás is gazdag anya­got szolgáltatott a nevelés kérdé­seiről és élénk visszhangra talált a szülők körében. A tantestület tagjai „Az élet ke­letkezése és az ember származá sa", „Sziilôl< és az iskola feladata a serdülő ifjúság nevelésében", „A kétirányú nevelés kóros hatása a gyermek életében", „Szülői szemmel a falusi ifjúság problé máiról" címmel tartanak még előadást a Szülök Egyetemén. A tantestület tagjai — Molnór JÔBOS , Benkovszky Lajos, Németh Ödön — már jó előre szorgalma­san készülnek az előadősokra, amelyek minden bizonnyal jó ered ményt hoznak majd a szülők ne­velőmunkájában. Kovács Miklós, Vydrany A forradalmi tanok magvetői voltak Kiváló kommunista újságírók baiáténak évfordulójára S zeptember jelképesen össze- magukat kiváló marxistákká, neves függ sajtónkkal. Szeptem- közírókká. Másokat, például Kon­ber 8-án a világ haladó szellemű radot, Krejčit, Šantrochot a mar­újságírói újból kifejezték nemzet- xizmus-leninizmus nagy igazsága közi szolidaritásukat a hazugság vezette a pártba. A marxizmus­ellen, a békéért és a haladásért leninizmus alkotó módszere tudó­igazsággal küzdő kollégáikkal, niányos és újságírói munkásságuk Egyszersmind tisztelettel adóztak alapja lett. a rettenthetetlen antifasiszta har A szó szoros érteimébén harcos cos, Juhus Fuc k hosi halalanak es forradalmárok voIta k. Eduard Urx >. ragyogó emlekenek. Szepternber a Rudé áVQ hajdgni heI ett6S f ö_ 21. a Rude pravo születésnapja, szerkes 2£ őjei ak i J m egbízást kapott melyen népünk a sajtó napja un- a z ^ J-, is Köz p M ont j Bizottság neph, mert az egesz csehszlovák megszerve z y ésérei é p ť pen ezér t fel­szocialista sajtó forradalmi újság- ^ pártappar áf u ť sba ezek et az Sľ^U'Ä!!!J& elvtársakat, Met jól ismert, és akik Šverma főszerkesztősége ide­jén a Rudé právo híres szerkesztő­gárdáját képezték. Fučík, Brunc­lík, Konrád, Kŕížek, Krejčí, Kŕen,­Sinkule, Šantroch elvtársak nem­csak az illegális sajtó munkatársai voltak a legnehezebb időken, ha­Július Fučíkon kívül megemlékez tünk szeptemberben még számos szerkesztőtársáról is,' akiknek ne­ve örökre összeforrt a Rudé právo történetével és hazánk szabadság­harcával. ... Éppen húsz éve történt. Rö­viddel azután, hogy Heydrich el- nem a kerületi pártbizottságok tit foglalta hivatalát, a statárium ki- ká r aj és a Központi Bizottság hirdetésével megkezdte véres te- instruktorai is. vékenységét, fiatal vizsgálati fog­lyokat szállító zárt rabszállító hagyta el a pankráci börtönt. A szokástól eltérően nem a Peček­palotába tartott, hanem a város­ból kifelé, a katonai lövölde irá­nyába. Ha ma hősi halálukra emléke­zünk, nem azért idézzük dicső múltjukat, mert életük erőszakos kioltása éberségre int, mert bíráik és hóhéraik a bonni kormány ke­gyeinek napfényében sütkéreznek, .... , hanem legfőképpen azért, mert i e. r t n. Vl 9 el, :_/Í!P t eJľu! r művük kiállta az idő próbáját, mert a mai sajtónk céltudatosan az ő hagyatékukra épít. „Becsülettel halok meg — K. K." — írta nadrágjának hajtókájára 30-án a Rudé právo számos hábo rúelőtti szerkesztőjének — Fran­tišek Kŕížeknek, Jan Krejčínek, Václav Kŕennek, Vratislav Šant­rochnak és további elvtársaknak élete, akiket az ún. Sondergericht néhány órával a halála előtt Kon­golyó általi halálra ítélt, miután rad elvtárs. Az a 25 ezer kom­néhány nappal előttük Drezdában miinista, köztük sok nagyon fia­kivégezték barátjukat, Kurt Kon- tal és re ményteljes ifjú, mint Krí­rado t- žek, Krejčí, Kŕen, Šantroch, Kon-' Kegyelettel adózunk e nagyszerű, rad és a t öbbiek, nyugodtan, fel­tehetséges emberek emlékének. A párt neveltjei voltak ők és éle­tüket áldozták a leigázott ország népének felszabadításáért. Egyesek, mint Kŕížek és Kŕen, emelt fővel és a győzelembe vetett hittel halt meg. Nem élték meg müvüket, de művük él. Jó magot vetettek. munkások voltak pártba lépésük A mag kikelt és gyönyörű, vérpi­előtt. Felismerték a tudományos ros virágba borította szocialista: szocializmus erejét, és mint auto- életünket. didakták, Önerejükből képezték Václav Vrabec Az SZKP programtervezetét olvas­va, az emberben szinte önkéntelenül vetődik fel a kérdés: a társad- ii és gazdasági élet ilyen hatalmas* »-<*­nyú fejlesztése mily nagy feladó ...A elé állítja a szovjet közoktatást. Mert olyan termékböséget megteremteni, amely lehetővé teszi majd a szük­ségletek szerinti elosztást, csak a legfejlettebb iparral és mezőgazda­sággal lehetséges. Viszont páratlan arányokban fejleszti az Ipart és a mezőgazdaságot, igen nagy igényeket támaszt az iskolai oktatással, a szak­ember képzéssel és általában az em­berek műveltségének növelésével szemben. A kommunizmus építése programjának megvalósítására, a ki­tűzött feladatok teljesítésére olyan kommunista öntudatú, nagyműveltsé­gű és szakképzettségű embereket kell nevelni, akik képesek a munka bár­mely frontján helytállni, képesek nemcsak az egyre bonyolultabbá vá­ló termelési folyamatok irányítására és elvégzésére, hanem azok tovább­fejlesztésére és tökéletesítésére ls. Saját életünkből, a felszabadulás óta eltelt 16 év tapasztalataiból és az azóta megtett fejlődésből nagyon jól tudjuk, hogy egyrészt a termelés nö­velése — mind az iparban, mind a mezőgazdaságban — másrészt a mun­ka könnyebbé tétele csak a termelési folyamatok további tökéletesítésével, azaz gépesítésével és automatizálá­sával érhető el. Igen ám, de a terme­lési folyamatok a gépesítés és auto­matizálás által egyre bonyolultabbá válnak, ennek pedig az a következ­ménye, hogy a dolgozóknak egyre na­gyobb szakismeretre és műveltségre van szükségük. Bár ebben a vonatko­zásban döntő fontosságú az ipar, elég, ha példának felhozzuk mezőgaz­daságunkat, amely azelőtt a régi vi­lágban Jóformán teljesen az emberi és az állati munkaerőre épült. Ma? Annyi és oly sokféle gép dolgozik a mezőgazdaságban, hogy nehéz vol­na számbavenni őket. Sok gép, igen ám, de ehhez a sok géphez sok, gé­pekhez értő ember is kell, és nem szükséges bizonygatni, hogy például a kombájnkezelőknek sokkal nagyobb szakértelemmel kell rendelkeznie, mint a valamikori kaszával arató földművesnek. De nemcsak a gépesí­tésről, a gépek kezelőiről van szó. A nagyüzemi termelés, a tudomány legújabb vívmányainak a termelésben való alkalmazása, a munkaszervezés és legfőképp a termelés növelésének társadalmi jelentősége és szerepe ha­Az SZKP programtervezetéről Iskolai oktatás és kommunizmus zánk előrehaladásában, — mind-mind olyan dolog, amely igen nagy köve­telményeket támaszt a mezőgazda­ságban dolgozók politikai, szakmai és általános műveltségével szemben. Nem véletlen, hanem szükségszerű, fejlődésünk diktálta követelmény, hogy a jövő mezőgazdasági dolgozóit, a mai fiatalokat több éves szakisko­láztatásnak vetjük alá, s hogy isko­láinkkal, közoktatásunkkal szemben egyre nagyobb igényeket támasztunk. Mennyivel nagyobb és igényesebb fel­adatot kell megoldani e téren is a kom­munizmust építő Szovjetuniónak. Hiszen a szovjet iskolaügy hatalmas arányú fej­lesztése nélkül nem oldhatók meg a kommunlzmas építésének lenyűgöző fel­adatai sem, az iskolai oktatás fejlesztése szerves tartozéka a kommunizmus meg­teremtésének. Fontos tartozéka annál is Inkább, mivel a kommunizmus nemesak az anyagi javak bőségét, hanem a szel­lemi javakét Is, a tanulás, a művelődés korlátlan lehetőségét Is jelenti. Csak a közoktatás nagy arányú fejlesztése, a művelődés korlátlan lehetőségeinek meg­teremtése oldhatja meg a kommunizmus építésének egyik alapvető társadalmi problémáját: a szellemi és a fizikai mun­ka közötti lényeges különbség megszün­tetését. Olyan színvonalra kell emelni a fizikai munkát, hogy lényegében egv­szlnten legyen a szellemi munkával. Ez lesz majd az a kor, amelynek egyes je Ienségelvel az automatizált üzemekben már ma is lehet találkozni: a termelő berendezésekre, a termelési folyamatokra felügyelő és azokat irányító emberről nehéz volna eldönteni, hogy az illető munkás-e, vagy pedig mérnők. Persze, az egyes foglalkozási ágak sajátosságai­nak megfelelően a fizikai munka bizo­nyos jellegzetességei még megmaradnak, mint példánl a mezőgazdasági munkáé. Még maradnak. — ezt a kifejezést hang súlyozni kell. mivel szinte beláthatatlan a tudomány és a technika fejlődése Mert ahogy a szovjet tudomány és tech­nika bámulatos eredményeitel szemünk láttára ejti csodálatba a világot, egyál­talán nem elképzelhetetlen, hogy előbb vagy utóbb szinte teljesen kiküszöböli a fizikai munkát a termelési folyama­tokból. Am ha a szovjet tudomány és technika fejlődéséről, csodálatos távla­tairól beszélünk, akkor ismét csak visz­sza kell kanyarodnunk a kiinduló pont­hoz: az Iskolai oktatás fejlesztéséhez, az oktatás szerepéhez a kommunizmus meg­teremtésében. Milyen alapelvekből indul kl a programtervezet, amikor kitűzi a köz­oktatás távlati tervét a kommunizmus építésében? Mindenekelőtt abból, hogy mind az általános, mind a szakokta­tást még közelebb vigye az élethez, a termelő munkához. És amikor a szovjet iskolai oktatás ezen alapelv elmélyítésére törekszik, akkor nem­csak azt a célt szolgálja, hogy a fel­növekvő nemzedékkel megszerettesse a kétkézi munkát, hanem közvetve azt a célt is, hogy megszüntesse a szellemi és a fizikai munka közötti lényeges különbséget. Mert világos és logikus, hogy azok az emberek, akik az iskola padjaitól kezdve egymás kölcsönhatásában ismerték és tanul­ták meg a szellemi és a fizikai mun­kát, a saját tapasztalatuk alapján könnyebben és hamarabb meg fogják találni a módját annak, hogy a terme­lésből mindjobban kiszorítsák a két­kézi munkát, és azt gépekkel helyet­tesítsék. Végeredményben ezt a célt, az iskola és az élet, az iskola és a termelés közötti kapcsolatok szilár­dítását és elmélyítését szolgálja a programtervezetnek az a kitétele, amely szerint „a tudomány és a tech­nika rohamos fejlődésére való tekin­tettel állandóan tökéletesíteni kell a termelési és a szakmai-technikai képzés rendszerét". Vagyis? Az isko­lai oktatás állandóan alkalmazkod­jék az élethez, a társadalmi és gazda­sági fejlődéshez, segítse a kommu­nizmust építő társadalom előtt álló feladatok megoldását. A programtervezet szerint már az elkövetkező tíz évben biztosítani kell minden gyermek számára, hogy el­végezze a tizenegyéves középiskolát, és hogy ebben az iskolában megsze­rezze az általános és politechnikai ismereteket. Az Ifjúságnak az a része pedig, amely már termelőmunkát vé­gez, és nincs megfelelő iskolai vég­zettsége, elvégezze a nyolcosztályos Iskolát. Az ezt követő évtizedben pe­dig mindenki számára — tehát a fel­nőtteknek is — lehetővé kell tenni, hogy megszerezzék a középiskolai végzettséget. A kötelező középiskolai oktatás feladata, hogy a tanulókkal elsajátíttassa az általános és politech­nikai ismereteket, megismertesse őket az erejükhöz mért fizikai munkával, elsajátítsák a tudományos világnézet alapelveit és biztosítsa a felnövő nemzedék kommunista nevelését, ké­pessé tegye őket a kommunizmus magasztos eszméinek megvalósításá­ra. Nem utolsó sorban az iskolai ok­tatás feladata lesz az Is, hogy a ta­nulókkal óhajaik és képességeik sze­rinti, a társadalom számára hasznos munkát végeztetve, felnevelje azt a nemzedéket, amely számára a munka valóban életszükségletté válik. A programtervezet a közoktatás kom­munista rendszerének kidolgozásában ab­ból indul kl, hogy a gyermek nevelé­se a társadalmi nevelésen alap­szik. Az a törekvés, hogy a családi ne­velést mind jobban, és mind szerveseb­ben összekapcsolják a társadalmi neve­léssel. És hogy az iskolai oktatás mind jobban és egyre hatékonyabban teljesít­hesse társadalmi nevelő szerepét, erő­teljes ütemben fejlesztik az Iskolai há­lózatot, sok új iskolát építenek, az is­kolák számára megfelelő helyiségeket és környezetet biztosítanak, s a prog­ramtervezet azt tíizi ki célol, hogy az iskolákban áttérjenek az egymfiszakos oktatásra. A politechnikai Ismeretek el­sajátítása és a munka megismertetése s megszerettetése céljából az iskolákban tanműhelyeket, laboratóriumokat ren­deznek be, de 'ai nííhelyeket rendeznek be az iskolák számára a nagyüzemekben is. Mezőgazdasági vidékeken pedig tan­gazdaságokát kapnak az iskolák. Az is­kolák rendelkezésére bocsátják és az Is­kolai oktatás szerves részévé teszik a korszerű technikai eszközöket, mint pél­dául a mozit, a rádiót és a televíziót. A gyermekek egészséges nevelését szol­gálják a minden iskolában építendő tur­natermek és sportpályák. Az esztétikai nevelés céljából lehetővé teszik, hogy a tanulók művészi alkotó munkával, zené­vel. képzőművészettel, színjátszással fog­lalkozzanak és elsajátítsák ezek alap­ismereteit. Ugyanakkor a szökségletek­nek megfelelően bővítik a városi és a falusi sportpályák, turistatáburok. uszo­dák és egyéb sportlétesítmények hálóza­tát. Részben a családok anyagi gondjai­nak megkönnyítése, részben a társadalmi nevelés hatékonyabbá tétele céljából le­hetővé válik, hogy a szülők kívánsá­gainak figyelembe vételével fejlesszék a különböző típusú bentlakásos bölcső­dék, óvodák és iskolák hálózatát. Igen nagy figyelmet fordít a prog­ramtervezet a felnőtt lakosság to­vábbképzésére is. A tervezet itt ab­ból indul ki, hogy egyrészt a munka­idő csökkentése, másrészt az élet­színvonal emelkedése reális feltéte­leit teremti meg annak, hogy minden felnőtt, aki tanulni akar, közép- vagy felsőiskolai képesítést nyerjen. Ép­pen ezért a Szovjetunió egész terü­letén bővítik a felső- és középfokú oktatást, főleg az esti és a levelező oktatás hálózatát. A nagy üzemekben műszaki főiskolákat, a nagy szovho­zokban pedig mezőgazdasági intéze­teket létesítenek. Végeredményben minden törekvés oda irányul, hogy a tanulóifjúság oktatásával párhuza­mosan a felnőtt lakosság egyre na­gyobb tömegei szerezzenek főiskolai, de legalább középiskolai képesítést. A dolgozóknak ilyen nagyarányú is­koláztatása, általános és szakismere­teik növelése döntő módon befolyá­solja majd a kommunista építés fel­adatainak egyre jobb és egyre gyor­sabb teljesítését. Gagarin és Tyitov őrnagynak az emberiség történetében páratlanul ál­ló űrrepülése bámulatba és csodálat­ba ejtette az egész világot. A kapi­talista világban sok találgatôs látott arról napvilágot, vajon ml az oka annak, hogy a Szovjetunió lőtte fel az első, embert szállító űrhajót. Ta­lálgatták : a Szovjetunió gazdagsága, az anyagi javak koncentráltsága, a tervszerűség, néhőny kivőló tudós ra­gyogó találmánya, vagy mi? Mi tette lehetővé ezt a páratlan sikert? Telje­sen fölösleges a sok találgatás, hiszen a kézenfekvő magyarázatot a moszk­vai Pravdától kezdve a szocialista or­szágok újságjain keresztül, a kapita­lista államok kommunista pártjainak lapjaiig egyhangúan adták meg, ami­kor címeikben azt írták: a kommu­nizmust építő szovjet nép újabb dia­dala I Lehet, hogy a kapitalista világ emberei ezt nem értik meg, pedig ebben, a „kommunizmust építő"-ben van minden magyarázat. Ez foglalja magában a kizsákmányolástól mentes társadalmat, ez a tervszerűséget, az ember képességeinek teljes kibonta­kozását és érvényesülését, nemcsak egy szűk réteg, hanem az egész nép, milliók és tízmilliók iskolázottságát, rohamos művelődését. Milliók tudása és kommunista öntudata teremtette meg a feltételeit a szovjet tudomány világra szóló sikereinek. És amikor az SZKP programtervezete a szovjet nép műveltségének további növelését tűzi ki célul, akkor újabb hatalmas lépést tesz előre a világmindenség Ismeretlen titkainak feltárásában és meghódításában is. í" B L. ÜJ SZÖ 7 * 1961. szeptem bei 3U.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom