Új Szó, 1961. szeptember (14. évfolyam, 243-272.szám)

1961-09-28 / 270. szám, csütörtök

\ A Szovjetunió soha nem fogadja el a leszerelés helyett a fegyverkezés ellenőrzését A. Gromiko beszéde az ENSZ közgyűlésén Ä. Gromiko az ENSZ közgyűlés 51falános vitájában elhangzott felszólalásában rámutatott azokra a nagy feladatokra, amelyek előtt az ENSZközgyűlés jelenlegi ülésszaka áll. Ezt az ülést rendkívül feszült helyzetben hívták össze. Említést tett a német problémáról is, a második világháború utáni németországi fejlődésről, a nácizmus maradványainak felszámolásáról a Német Demokratikus Köztársaságban, a revansizmus és militarizmus növekedéséről a Német Szövetségi Köztársaságban. „A Német Szövetségi Köztársaság politikája egyre inkább hasonlít a második világháború előtti Németország politikájához" — állapította meg Gromiko. Rámutatott Németországnak két államra — a Német Demokratikus Köztársaságra és a Német Szövetségi Köztársaságra — történt felosztására és hangsúlyozta, hogy bár Bonnak és Washingtonnak nincs ínyére az NDK-ban uralkodó rendszer, ez mit sem változtat e rendszer létezésén. Minél előbb ismerik el mindkét német államot és minél hamarább veszik fel őket az ENSZ-be, annál jobban elősegítik a béke ügyét. Gromiko kijelentette, hogy a jelenlegi veszedelmes helyzetet csupán úgy lehet megoldani, ha aláírják a békeszerződést mind a két német állammal és normalizálják a helyzetet Berlinben. A békeszerződés aláírása semmit sem változtatna a két német államban folyó életmódon — hangsúlyozta. „Hajlandók vagyunk akár két békeszerződést aláírni a Német-Szövetségi Köztársasággal és a Német Demokratikus Köztársasággal, akár egyet mindkét német állammal" — mondotta. A szerződés jláírása hozzájárulna az európai helyzet rendezéséhez. Ami Berlint illeti, az egész világon egyetlen olyan hely sem létezik, ahol annyi kémszervezet lenne, mint Nyugat-Berlinben. A nyugati hatalmak azt állítják, hogy Nyugat-Berlin lakosságának biztosítani akarják a szabadságot és a jólétet. Senki sem akarja megfosztani a berlinieket szabadságuktól. Számtalanszor Ismételtük, — hangsúlyozta Gromiko, — hogy hajlandók vagyunk NyugatBerlin lakosságának szabadságát biztosítani és nem akarunk változtatni eddigi életmódján. Nem akarjuk elzárni Nyugat-Berlint, biztosítani akarjuk a szabad kapcsolatot az egész világgal. Az ENSZ szavatolhatná Nyugat-Berlin szabad város statútumát. Ha azonban a Német Szövetségi Köztársaság elutasítja a békeszerződés aláírását, a Szovjetunió és a hitleri Németország ellen harcolt más országok, — megkötik a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal. Ez á szovjet kormány álláspontja. Beszéde további részében Gromiko a leszerelés kérdésével foglalkozott. Utalt arra, hogy N. Sz. Hruscsov volt az, aki az ENSZ-közgyűlés XV. ülésszakán előterjesztette a szovjet általános és teljes leszerelési javaslatot. A Szovjetunió és az USA közötti kétoldali tárgyalásokon az amerikaiak ragaszkodtak ahhoz, hogy az ellenőrzés ne csak a leszerelésre, hanem a fennálló fegyveres erőkre is vonatkozzék. Az ilyen álláspont nem szolgálja a béke ügyét, hanem az esetleges támadó érdekét. A leszerelés ellenzői nyilván ismét ürügyet találtak arra, hogyan gátolják meg az igazi leszerelést. A Szovjetunió már több ízben kijelentette, hogy hajlandó elfogadni a Nyugat javaslatait a leszerelés ellenőrzésére, ha az Egyesült Államok elfogadja az általános és teljes leszerelésre vonatkozó szovjet javaslatot. E javaslataira nem kapott választ. Gromiko hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió sohasem fogadja el a fegyverkezés ellenőrzését a leszerelés helyett. A további leszerelési tárgyalások kérdésével kapcsolatban Gromiko megállapította, hogy a tízes bizottság összetétele már nem felel meg a világon uralkodó valódi helyzetnek, mert nem nyertek benne képviseletet a semleges országok. A Szovjetunió azt javasolja, hogy az államok mindhárom csoportja kapjon egyenlő képviseletet a leszerelési tárgyalásokon. A Szovjetunió azon döntését, hogy felújítja az atomfegyverkísérleteket, a a Nyugaton a legkülönbözőbb demagóg megnyilvánulások kísérték. A Szovjetuniót erre a lépésre a feszült helyzet és azon kötelesség kényszerítette, hogy minden tőle telhetőt megtegyen védelmének biztosítására. Franciaország atomfegyverkísérletei a Nyugat érdekében történtek. Ellenvetéseinkre azt mondották, hogy a kísérleteket folytatni fogják, mi maradt tehát számunkra? A Nyugat hangsúlyozza, hogy földalatti kísérleteket folytat, melyek nem mérgezik a légkört. Ez álszenteskedés, hiszen az USA és Nagy-Britannia a Csendes-óceán térségében folytatták kísérleteiket, ahol a légkört megmérgezték és aránylag több robbantást hajtották végre, mint a Szovjetunió. Nem vagyunk hajlandók megengedni, hogy a Szovjetunió biztonságának kérdéséről valaki más döntsön. A Szovjetunió mindent megtett, hogy elérje az atomfegyverkísérletek betiltását. A jelenlegi helyzetben a kísérletek felújítása a Szovjetunió részéről a béke ügyét szolgálja, mert elrettenti az esetleges agresszort a termonukleáris háború kirobb^ntásától. Ezért az általános és teljes leszerelési szerződés aláírása az egyedüli megoldás. További kérdés, amellyel az ENSZközgyűlés foglalkozik majd, a gyarmatosítás kérdése. Kongó példa arra, hogy a gyarmatosítók miképpen védekeznek A Biztonsági Tanács az új tagok felvételéről tárgyalt (CTK) — A Biztonsági Tanács szeptember 26-án délelőtt összeült az ENSZ New York-i székházában, hogy megtárgyalja három állam — a Mongol Népköztársaság, Mauritánia és Sierra Leone volt nyugat-afrikai angol gyarmat — felvételi kérelmét az ENSZ tagjai sorába. A Biztonsági Tanács ülésének kezdetén vita indult meg az egyes kérvények megtárgyalásának sorrendjéről. A ceyloni küldött Javaslatára Sierra Leone kérelmét részesítették előnyben, mert ezt a kérelmet nem tartották vitásnak. A szovjet küldött egyetértett ezzel az eljárással, feltételezve, hogy utána sor kerül a Mongol Népköztársaság és Mauritánia felvételére is. Ezen álllamok sorrendjére vonatkozó szavazásnál azonban a szovjet javaslatot nem fogadták el, bár szavazattöbbséghez jutott, mert a tárgyalási rend értelmében 7 pozitív szavazat szükséges az eljárási Javaslat jóváhagyásához. A szovjet javaslat mellett Ceylon, Libéria, a Szovjetunió és az Egyesült Arab Köztársaság, ellene NagyBritannia, Csan-Kaj-sek és az USA képviselője szavazott. Chile, Ecuador, Franciaország és Törökország tartózkodtak a szavazástól. Sierra Leona felvételét az ENSZ tagjai sorába ezután egyhangúlag javasolták a közgyűlésnek. Ezután a Biztonsági Tanács ülését elnapolták. Az ENSZ-közgyűlés általános vitája (CTKJ — Az ENSZ közgyűlés általános vitáját a Biztonsági Tanács ülése után folytatták. Az első szónok Kocsa Popo vics Jugoszláv külügyminiszter volt, aki felhívta a figyelmet arra a veszélyre, amely a lázas fegyverkezésből ered. Felszólította a közgyűlést a leszerelési tárgyalások folytatására és állást foglalt az atomfegyver-kfsérletek betiltására vonatkozó tárgyalások mellett. Popovlcs nézete szerint a nyugatberlini kérdés megoldásánál a kiinduló pontot a két német állam elismerésének kellene képeznie. Az Odera-Nysa határt ugyancsak el kell Ismerni a végleges lengyel-német határként. A jugoszláv külügyminiszter kijelentette, kormánya nem ért egyet a három ENSZ-fStltkár megválasztására vonatkozó Javaslattal. Javasolta, hogy nevezzenek ki ideiglenes főtitkárt és azután keressenek a főtitkári tisztségre megfelelő személyt. Ako AdIJel, Ghana külügyminisztere beszédében főképpen az általános és teljes leszerelés kérdésével foglalkozott. Állást foglalt az atomerä békés felhasználása mellett. i Az afrikai nemzetek harcával foglalkozva a gyarmatosítás kérdésében hangsúlyozta, hogy Ghana minden erejével támogatni fogja Algéria függetlenségi harcát. A kongói helyzettel kapcsolatban kijelentette, az ENSZ-nek kötelessége a kongói központi kormány támogatása. « « « Az ENSZ-közgyölés szeptember 28-1 délutáni ülésén folytatta az általános vitát, amelyben Hollandia, a Szovjetunió és Ecuador küldöttel vettek részt. Tanácskozás a főtitkári tisztség betöltéséről New York (CTK) — Az ENSZ székházában szeptember 26-án este V. A. Zorln szovjet, A. Stevenson amerikai, Dean angol és Bérard francia küldött az ENSZfőtitkár funkciójának ideiglenes betöltéséről tárgyaltak. Az egyórás tanácskozás folyamán Zorln kifejezte a szovjet küldöttség Ideiglenes megoldásként elfogadja, hogy a titkárság vezetését a főtitkárra és három helyettesére bízzák és elvi kérdésekben a négy fnukcionárius együtt dönt. és újabb eszközökkel igyekezned megőrizni uralmukat. Algériában ls gyarmati háború folyik. Portugália sem folytathatná gyarmatosító politikáját a többi imperialista ország támogatása nélkül. Az imperialisták azt állítják, hogy a gyarmati nemzetek még nem értek meg az önnállóságra és ezért Irtó háborút folytatnak ellenük. Az Imperialisták ezért gátolják a gyarmatosítás felszámolásáról szóló határozat megvalósítását, amelyet az ENSZ-közgyűlés a XV. ülésszakon elfogadott. A Szovjetunió követeli a gyarmati elnyomás azonnali beszüntetését és valamennyi támaszpont felszámolását idegen területen. Minden gyarmatnak lehetővé kell tenni, hogy demokratikus kormányt alakítson, el kell ismerni a gyarmatok szuverén jogát a függetlenségre. Gromiko azt Javasolta, alakítsanak ENSZ-bizottságott, amely alaposan kivizsgálná az ENSZ múlt évben jóváhagyott, a gyarmatosítás felszámolásáról szőló deklarációjának teljesítését. Beszéde további részében Gromiko a Kínai Népköztársaság ENSZ képviseletének kérdésével foglalkozott. Hangsúlyozta a Kínai Népköztársaság jogát az ENSZ-ben és azt a tényt, hogy az USA már évek óta megakadályozza a Kínai Népköztársaságot abban, hogy elfoglalja az őt jogosan megillető helyet. A Kínai Népköztársaság és a Szovjetunió sohasem fogadják el a két Kína fikciót. Laosz kérdésében kijelentette, hogy könnyen lehetne megoldást találni, ha elismernék Laosz semlegességét. A szovjet külügyminiszter hangsúlyozta továbbá, hogy az ENSZ titkárságának kérdését a lehető leghamarabb olyan módon kell megoldani, amely megfelel a valódi helyzetnek, vagyis, hopv a titkárság élén a három fő államcsoport képviselői álljanak. Hozzáfűzte, hogy ezzel a problémával elsősorban a Biztonsági Tanácsnak kell foglalkoznia. Figyelmeztette azokat a köröket, amelyek kívánják, hogy az ENSZ titkársága a hatalmak bizonyos csoportja Javára folytassa munkáját: a Szovjetunió határozott ellenvetésével kell számolniuk. Felszólított minden tagállamot, hogy egyezmény útján oldják meg ezt a problémát. De Gaulle ellenzi a tárgyalásokat a Szovjetunióval Párizs (CTK) — De Gaulle tábornok, francia elnök szeptember 26-án a népi forradalmi mozgalom képviselői előtt megerősítette, hogy ellenzi a Kelet és Nyugat közötti tárgyalásokat a német kérdésben. Az Humanite rámutat, hogy ez az álláspont egyáltalán nem új, de Gaulle legutóbbi beszédében szélső Jobboldalinak bizonyult az Atlanti Szövetségben és a német militarizmust védelmezte annak ellenére, hogy a NATO kebelében egyre kifejezőbben nyilvánulnak meg a Szovjetunióval folytatandó tárgyalások szükségességének komoly jelel. A francia szélsőségesek véres tevékenysége Algériában Párizs (CTKJ — A francia szélsőségesek az algériai városokban augusztus 15-től szeptember 15-ig 565 bombamerényletet követtek el, amelyek 14 emberáldozatot követeltek, 119 személy megsebesült. A szélső jobboldali elemek felforgató tevékenysége számos esetben nemcsak az algériaiak, a haladó franciák, hanem külföldi állampolgárok ellen is irányult. Így szeptember 26-án Algírban M. Fox angol attasét gépkocsija mellett lőtték agyon. Bécsben tanácskozik a nemzetközi atomerőügynökség Bécs (CTK) — Hetvenhét ország 350 küldöttének Jelenlétében szeptember 26-án megnyitották Bécsben a nemzetközi atomerőügynökség értekezletét. Az értekezlet megtárgyalja az atomerő békés felhasználásának problémáit. Az ez évi ülésszak elnökévé Oscar A. Quiellilart argentin küldöttet választották meg. D. Petrželka csehszlovák küldöttet megválasztották a program-, műszaki és költségvetési bizottság elnökévé. Jemeljanov professzor, a szovjet küldöttség vezetője tiltakozott a főbizottság tagjai megválasztásánál érvényesített megkülönböztetés ellen. KOMMENTÁRUNK Nyugati szembekötősdi Az események világosan bizonyítják, hogy a háborús politikát és a provokációt elítélő közvélemény fokozódó nyomása nem marad eredménytelen. Nagyon kiéleződtek a belső ellentétek az imperializmus agresszív politikája, világuralmi céljai és mai lehetőségei között. A 12 évvel ezelőtt összetákolt NATO-ban nagy nyugtalanság érezhető. A régi politika cáfolhatatlanul zsákutcába jutott. Augusztus 13-án Berlinben csődött mondott az „első csapás" politikája. A politikai „trójai falóból" nem tudtak kikászálódni a bennrekedtek. Az USA a koreai há ború óta ki tudja hányadszor kénytelen újra meg újra átértékelni politikáját. A megváltozott világ, a megváltozott erőviszonyok az eddigi imperialista politika fő elvének, a kierőszakolt, rákényszerített megoldásoknak az elvetését követelik. Helyette békés megoldást és különösen a jövő szempontjából döntő lépéseket követelnek — sürgetik az egyetemes leszerelést. Az ismert szovjet kormányjavaslatok már régóta mutatják az utat. Erejük abban van, hogy a tömegek támogatását élvezik. A legutóbbi két évben csúfosan felsült a NATO-hatalmak minden kísérlete, hogy „elsikkasszák" az általános és teljes leszerelés gondolatát. Jellemző a mai helyzetre, hogy a nyugati hatalmak kormányai, melyek éveken át a leszerelés ellen hadakoztak, ma kénytelenek legalább látszatra megerősíteni, hogy minden törekvés célja az általános és teljes leszerelés legyen. Persze, nehezen tudnak megválni álomképeiktől, még mindig keresik az új helyzetnek megfelelő új politikát. Az amerikai sajtóban figyelemre méltó elmefuttatások jelentek meg neves hírmagyarázók tollából. (Lipp-, mann például leszögezte, hogy két német állam létezik és elfogadhatatlan a Bundeswehr atomfelfegy vérzésé.) Most pedig hirtelen bekövetkezett az ún. Clay-incidens. Lucius Clay tábornok, Kennedy elnök újonnan kinevezett berlini megbízottja az AP és a Reuter sajtóiroda szerint világosan kifejtette: „Bele kell törődni" a két német állam létezésébe. Bár utólag megcáfolta, hogy ilyen kijelentést tett volna, nemcsak a nyugati sajtó, hanem a kormánykörök és Bonn ls komolyan veszik a mondottakat. A Nyugaton például már felvetődött Közép-Európa „semlegesítésének" kérdése is. A belga Javaslat • szerint a semlegesség Nyugat-Németországra is kiterjedne. A leszereléssel kapcsolatban minden figyelem a tárgyalások alapelveiről szóló szovjet-amerikai közleményre, a kétoldalú tárgyalások lefolyásának értelmezésére (Gromiko levele az ENSZközgyűlés XVI. ülésszakának elnökéhez), Kennedy elnök szeptember 25-1 ENSZ-beszédére, végül az amerikai leszerelési javaslatra terelődött. A közvélemény ebből teljes képet alkothat az egyetemes leszerelés kérdésében folytatott nyugati politika helyzetéről. Kennedy beszédének pozitívan hangzó részelt, sajnos beárnyékolja az elnök ragaszkodása a „felszabadítás" doktrínájához, mely már régen kimúlt. A leszereléssel kapcsolatban Kennedy megkockáztatta azt a megjegyzést, hogy egyesek sokat beszélnek a leszerelésről, míg mások inkább cselekednének. Önkritikának ez megfelelne. Az USA előterjesztett programja azonban egyáltalán nem konkrét, általános Javaslatokat tartalmaz, de nem határozott programot. Tisztázatlan még a leszerelésről tárgyaló szerv összetétele is. Ügy látszik, hogy az elnök nem magában a leszerelésben, hanem az ENSZ-hadseregében látja a lényeget. Tehát az USA szavakban az egyetemes leszerelés hívének vallja magát, konkrét ajánlatai azonban korántsem vallanak erre. Ebből pedig az következik, hogy a közvélemény nyomása taktikai hátrálásra készteti az USÁ-t, viszont nem képes kiszabadulni régi politikájának polipkarjaiból. Még mindig tapogatózik a sötétségben új politikát keresve. Közben a szélsőséges reakciós körök — a fegyvergyárosok és a militaristák, akik továbbra is döntően befolyásolják az Imperialista hatalmak politikáját — rosszalják a taktikázást. Céljuk továbbra ls a helyzet végsőkig élezése. A békeszerető népek mindenesetre jelentős sikereket arattak. Megdőlt az az amerikai állítás, miszerint a Szovjetunió nem akar ellenőrzést, amit érvként állítottak szembe a leszereléssel. Itt döntő szerepet játszott a szovjet kormány álláspontja, hogy beleegyezik az ellenőrzés bármely formájába, ha az USA elfogadja az egyetemes leszerelést. Az amerikai kormány hoszszas manőverezés után mégiscsak kénytelen volt elismerni az általános és teljes leszerelés eszmíinek fontosságát. Az említettek azt bizonyítják, hogy korunkban reális távlata van a népek harcának, melyet a szilárd és tartós békéért, a békés együttélésért és versenyért -vívnak. (R. P.) Berlinben szökés elősegítése miatt hat idegen állampolgárt elítéltek Berlin (CTKJ — A demokratikus Berlin városi bírósága szeptember 26-án hat idegent elítélt azért, mert a Német Demokratikus Köztársaság polgárait illegálisan Nyugat-Németországba szállították, vagy pedig ebben segítséget nyújtottak. Az ADN hírügynökség jelentése szerint Henri Pierrot, holland kereskedelmi képviselőt két és félévi, két amerikai diákot és egy angol polgárt két évi és két EAK-bell diákot három és másfél évi börtönbüntetésre ítéltek. Beigazolódott, hogy a vádlottak az NDK polgárainak segítettek a határ Illegális átlépésében. Útlevelüket és gépkocsijaikat bocsátották az NDK polgárainak rendelkezésére Négymilliárd dollár „külföldi segítség" Washington (CTKJ — Az USA kongreszszusa több hónapi huzavona után a szeptember 27-re virradó éjjel csaknem 4 miliárd dollárt hagyott jóvá „külföldi segítség" címen. Ebből 1,6 milliárd dollárt a bábkormányok katonai támogatására fordítanak. Ezek közé tartozik Ngo Dinh Diem diktátor dél-vietnami rendszere, a dél koreai katonai klikk a CsangKaj-sek-klikk Tajvan szigetén, stb. „A külföldi segítségéből 30 millió dollárt fordítanak az úgynevezett „béketestületek" finanszírozására. E testületek tagjai, különkiképzésben részesült fiatal amerikaiak a gazdaságilag elmaradott országokba, főképpen a függetlenségüket kivívott államokba utaznak, hogy ott „elősegítsék a gazdasági fejlődést". Nyílt titok azonban, hogy fő feladatuk a propaganda- és kémtevékenység. Fidél Castro beszéde Havanna (CTK) — Dr. Fidél Castro, a kubai kormány miniszterelnöke a népi milícia 354 új parancsnokának felavatási ünnepségén elhangzott beszédében hangsúlyozta. hogy a népi erőknek folytatniuk kell a harci előkészületet, hogy a zsoldos csapatokra támadás esetén még súlyosabb csapást mérhessenek mint ez év áprilisában. A világ valamennyi nemzete Kuba mellett áll, mondotta dr. Castro beszédének befejező részében. Bár az ellenség erős, azonban nálánál sokkal erősebbek a Szovjetunió, a Kínai Népköztársaság és mindazok az országok munkásai és parasztjai, akik velünk szolidárisak. Csőmbe tárgyalásra „szólítja fel" Adoulát Elisabethville (CTKJ — Csőmbe, a katangai diktátor nyilván elkapatta magát az ENSZ-csapatok múltkori kapitulálásától, mert tegnap parancsoló hangnemben felszólította Adoulát, a kongói központi kormány elnökét, hogy „valahol semleges földön azonnal vegyék fel a tárgyalásokat". Csőmbe szerint tárgyalásuk „egyszer s mindenkorra" megoldaná a kongói válságot. LEONYID BREZSNYEV, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöke, Urho Kekkonen, Finnország elnöke és az őket kísérő személyek megtekintették Turku városában a hajógyárat. (CTK) A NEMET BÉKEUNIÖ elnöksége Stuttgartban tartott gyűlésén arra a következtetésre jutott, hogy a párt eddigi politikája helyes volt, mivel egyre világosabb, hogy a német kérdést csak a békeszerződés megkötésével lehet megoldani, amelyben mindkét német állam semlegességre kötelezi magát. (CTKJ KENNEDY, amerikai elnök és Frondizi, az Argentin Köztársaság elnöke kedden három és fél órás beszélgetést folytattak. (CTK) EUGENE ZUCKERT, amerikai repülésügyi miniszter az Európában állomásozó amerikai légierők megtekintésére Wiesbadenba érkezett. (CTK) A JAPÄN NEMZETI KONFERENCIÁN körülbelül 20 tömegszervezet képviselői elhatározták, hogy az eddiginél is intenzívebb harcot folytatnak majd a Japán—dél-koreai tárgyalások meghiúsításáért. (CTK) PIRASTU KOMMUNISTA, valamint Plnna és Berllnguer szocialista képviselők interpellációt nyújtottak be az olasz képviselőházban, melyben felhívják a kormányt, vonja vissza ama rendeletét, melynek értelmében Szardinián kisajátítják a parasztok földjét, hogy rakétatámaszpontot létesítsenek. (CTK) A VÁRNAI S. DIMITROV hajógyárban ünnepélyes keretek között vízre bocsátották az új csehszlovák Iskra nevű kereskedelmi hajót. (CTK) A BEJRÚTI CSEHSZLOVÁK nagykövetségen átadták a vízumokat a tíz libanoni diáknak, akik csehszlovák főiskoláinkon fogják végezni tanulmányaikat. (CTK) A HOLLAND KORMÁNY tankokkal és géppuskákkal felfegyverzett rendőr- és határőregységeket vetett be a tüntető holland parasztok ellen. (CTK) ÜJ SZÖ 589 * 1961. szeptember 15.