Új Szó, 1961. szeptember (14. évfolyam, 243-272.szám)

1961-09-23 / 265. szám, szombat

A BRATISLAVA HYDROSTAV nemzeti vállalat dolgozói figyelemre méltó eredményt értek el. A Barátság-kőolajvezeték nyugat-szlo­vákiai szakaszán — 15 nappal a tervezett határidő előtt — befejez­ték a csövek lerakását. A siker a hegesztők, szigetelők, bágerosok és a többi dolgozók kiváló munkájának eredménye. Különös dicsé­retet érdemel Tibor Žilinský hegesztőkollektívája (képünkön), mely a szocialista munkabrigád címért versenyez. (Š. Petráš CTK felv.) Vasárnapi körséta T/életlenül történt, hogy e szept ember végi vásárnap délelőttöt Zlaté ' Klasyban töltöttem. Bár új ez a falunév, nemigen szorul rész­letesebb bemutatásra, hisz nem egy riport, tudósítás jelent már meg róla. Talán elég annyi ts, ha megemlítjük, három falu, három szövet­kezet egyesüléséből született az új falu, az új név... Ügy gondoltam, ha már így hozta a véletlen, olyan riportot szerkesztek, amelyben csupán emberekről, a vasárnapot ülő szövetkezeti tagokról írok. Bele­pillantok a vasárnapi csendbe, m tt csinálnak ilyenkor a szövetkezet tagfai. AZ „ÜNNEPZAVARAST" a szövet­kezet elnökénél kezdtem. Vass Fe­ri régi ismerősöm, nem egy estét átbeszélgettünk már szövetkezetük és a világ sorsáról. Szerencsém volt. Az elnököt ott­hon találtam. Éppen a délelőtti televízióadást nézi. Meginvitál, tartsak vele a szórakozásban. Csak úgy sebtében mentegetődzik. — Még rendbe sem szedtem ma­gam. Éppen most jövök az irodá­ból. Minden vasárnap reggel ki­lencig a telefonos kisasszony sze­repét játszom. Magyarázölag még hozzáteszi: — Ha netán valami vagon ér­kezne számunkra, hogy azonnal intézkedhessünk... Már-már figyelmeztetni akarom, hagyja most a munkát, amikor po­harat tesz az asztalra. Tölt. Akár a tiszta víz, olyan az ital. A po­hár meg mint a gyűszű. Az italtól mégis elakad a lélegzetem. Az el­nök pajkosan hunyorog. — Saját termésünk! — Jó... — nyögöm. Mire tiltakozhatnék, az elnök új­ból a szövetkezetre tereli a szót: — Az -idén nem kedvezett az időjárás. Jég verte el a határun­kat. Hektáronként jó három mázsa vámot vett a kalászosokból. PRÔBÄLOM MAS IRÄNYBA te­relni a beszélgetést, mert úgy lá­tom, veszélyben forog eredeti el­képzelésem. Ezért a szekrényben sorakozó könyvekre mutatok. — Legkedvesebb szórakozásom az olvasás — válaszol az elnök. Több mint tizenötezer korona ér­tékű a könyvtáram. Éppen most olvasom, milyen fontos az őszi munkák idejében való elvégzése. Az idén erre nemigen kedvez az Időjárás. De azért csak megbirkó­zunk velük... , Már látom, tervem így ls, úgy is fuccsba megy, azért nem is szólok közbe. — A repce, az árpa, meg az őszi takarmánykeverékek elvetve — folytatja. — Százhúsz hektárról lesilóztuk a zöldet. A krumpli és cukorrépa betakarításét is meg­kezdtük. Hiába minden, ez az ember egyébről sem tud beszélni, mint a munkáróll Bízva a jó szerencsében, egy kis falunézésre biztatom, hátha akad a vasárnap délelőtti riporthoz meg­felelő alany. MlG AZ EGYMÁS MELLETT so­rakozó szép, új házakat nézegetem és a televíziós antennákat próbá­lom megszámlálhi, az elnök — mintha ezekből semmit sem látna — azt fejtegeti, hogy a munkaegy­ség tervezett értékét az idén is hiánytalanul elérik. Amikor az új házak és televí­ziós készülékek száma után érdek­lődöm, csak úgy félvállról mondja: — A falu háromnegyedrésze már újonnan épült és ritka az olyan ház, ahol nincs televízor ... Az egyik, szőlővel befuttatott Nem bánom, sőt örülök, hogy a ház udvaráról félig ünneplősen vasárnap délelőtti falunézés így öltözött fiatalember köszönt ránk. alakult. Az elnök halkan mondja: SZARKA ISTVÁN — Mihalik Pista, egyik trakto­rosunk. DT-54-essel jár. Beszélj vele, ha akarsz I \ Egy darabig csak a deszkakapun keresztül folyt a diskurzus, de amikor jobban belemelegedtünk, a fiatalember beljebb invitált. Az udvar közepén fenyőfa ár­nyékában telepedünk asztal mellé. A szőlőköpenybe burkolt ház az előbb látottak után egy kissé sze­gényesnek, kopottnak tűnik. Mihalik Pista így magyarázza: — Még huszonnyolcban épült. Persze, a mai világban már öreg­nek, szegényesnek "tűnik. Csak hét egyszerre nem telik mindenre. Két szoba- és egy konyhabútort már vettem, de azért rövidesen új ház­építésre is sor kerül. No, ez már az én emberem — gondolom magamban —, ez nem­csak a munkáról tud beszélni. TAKAROS MENYECSKE pördül kl a konyhából. Kezében tányér, rajta pirosra, ropogósra sült rán­'tott cslrkerészek. Míg az asztalra helyezi, egyszerű szavakkal kínál: A szomjúságcslllapítóról pedig Mi­halik Pista gondoskodik. Az első pohár után újból meg­ered a' beszélgetés. A fiatal gazda az elnökhöz fordul. -r Ügy gondolom, szűklben le szünk a takarmánynak. — Ha gondosan beosztjuk, vala­hogy majd csak megleszünk. Na tessék, újból a szövetkezet, takarmány, munka. Ezek talán még azt sem veszik észre, milyen szé pen süt a nap, milyen szép ez a szeptemberi vasárnap délelőtt. — A szántással is bajban vol­nánk a szárazság miatt — fordul felém a traktoros, — ha nem vé­gezzük el a tarlóhántást, de így ... Azt hittük, nehezebben megy majd. Már delelőn áll a nap, amikor szedelőzködni kezdünk. Az elnök még azt mondja: — Ide már csak egy ugrás a te­lep. Gyere, nézd meg, milyen Istál­lót építettünk. Ráálltam. Míg a mészszagú istállót járjuk, az elnök magyaráz:' — Száz férőhelyes az istálló. Két hónap alatt két kőművesünk felhúz­ta a falat, az ácsok meg egy hó­nap alatt betetőzték. Hatvanezer koronával megúsztuk. Ha másokkal csináltatjuk, a kétszeresébe került volna. AMIKOR HAZAFELE BANDUKOL­TUNK, már világosan láttam, hogy a tervezett riportból nem lesz sem­mi. Nem ls baj, mert olyasmit ta­pasztaltam, ami mindennél többet ér. Zlaté Klasyban a munka az élet egyik legfontosabb alkotóele­me. A munka magát az életet je­lenti. Így van ez rend|én, hisz a munka gyümölcse a sok új ház, a televízor, a jóféle kisüsti, amivel az elnök kínált, a rántott csirke Mihalik Pistáéknál, a bor, amellyel megöntöztük. O] SZO 5 * 1961. szeptember 23. Jó szervezés — eredményes munka A seneci szövetkezet irodájában ebéd után, pontosan egy órakor mintegy tíz ember jött össze ta­nácskozásra. Megjelentek a cso­portvezetők s eljött a raktárnok, a zootechníkus, a gépesítő és a javítóműhely vezetője is. Megbeszélésük az őszi munkák pontos elvégzésével összefüggő teen­dőkre összpontosult. Rudolf Šulka, az agronómus hangsúlyozta, hogy minél előbb és minél lelkiismeretesebben kell e munkákat elvégezniük. Éppen ezért javasolta a naponta rendszere­sen megismétlődő déli megbeszélése­ket. — Ogy vélem, — kezdte beszédét, — jó volna, ha mindenekelőtt elis­mételnénk, mi mindent végeztünk eddig, hogy tudjuk, hol kell még fo­koznunk a munka ütemét. — Eddig minden tervszerűen ha­lad — szólalt meg Szabó Árpád gé­pesítő, és jegyzetfüzetéből felolvasta a traktorosok névsorát, majd azt, hogy eddig milyen teljesítménnyel hány traktor, illetve egyéb mezőgaz­dasági gép vesz részt a munkában. Lényegében arról volt szó, miként lehet a legpontosabban betartaniuk az őszi munkák ütemtervét. A seneci EFSZ-nek van is miről gondoskod­Az agronómus. ni a kukoricát, 275 hektárról felszed­ni a burgonyát. Betakarításra vár a napraforgó, a dohány, a cukorrépa, a szemeskukorica, ezer hektáron el kell végezniük a mélyszántást és nia ... A szövetkezetéseknek például 540 hektáron kell elvégezniük a kö­zépmélyszántást és ugyanannyi terü­letet előkészíteniük az őszi vetésre. Ezenkívül 110 hektárról kell besilóz­Levonták a tanulságot A BEJÁRAT ELŐTT ütött-kopott gépkocsik, a széles udvaron további autók egész sora — Ilyen a libereci autó-üzemek lučenecl javítórészlegé­nek külső képe. Bent a világos mű­helyekben már más kép fogad: min­denfelé a villanyhegesztők fénycsóvá­ja villog, s a kalapácsolás egy pilla­natra sem szünetel. A gépkocsik al­váza mellett olajosruhás szerelők sürögnek-forognak, s a kezük nyo­mán egymás után tűnnek el az autók „betegségei." KOVÁCS FERENC üzemvezető elv­társ beszélgetésünk sorén elmondot­ta, hogy az üzemnek megfelelő szak­képzettséggel rendelkező munkásai vannak, akik generáljavításokat ls végeznek. Oj üzem, s mint ilyen, je­lenleg még sok bajjal küzd. Itt van pl. a fegyelem kérdése. A múlt hó­napban sok volt a munkából való kimaradás. Az üzemi bizottság, a CSISZ-szervezet azonban nem hagyta ennyiben a dolgot.«Helyesen állították fel a kérdést, amikor úgy gondolkoz­tak, hogy új üzemben, új, szocialista szellemet kell meghonosítani. Az ál­talános vélemény az volt, hogy ki kell bontakoztatni a szocialista munka­brigád-mozgalmat, hisz erre jó fel­tételek vannak az üzemben. Most már csak az lesz a fontos, hogy a felismerés ne maradjon „csak" papí­ron, vagyis, hogy minél előbb meg­alakuljon az első szocialista munka­brigád. AZ ÜZEMVEZETŐ ELVTÁRS, emlí­tést tett arról, is, hogy az üzem je­lenleg térhiánnyal küzd, de remél­hetőleg már nem sokáig. Számításuk szerint a jövő évben kétszeresére növelik az üzem teljesítményét, s a pillanatnyi feltételek mellett a terv­nek ilyen növekedését nem lehet va­lóra váltani. Ezért szükséges az üzem bővítése, melynek munkálatai rövi­desen meg is kezdődnek. Az üzem dolgozói a bővítés munkálataiba ak­tívan bekapcsolódnak majd. Eddig már ezer brigádóra ledolgozására tettek felajánlást. KERTÉSZ IMRE, Lučenec 200 hektárnyi területen kell még trá­gyát szétszórniuk. A gépesítő a továbbiakban elmond­ta, hogy állandóan három lánctalpas traktorral szántanak, két műszakban végzik a talaj előkészítését. Az őszi repcét már elvetették s befejezték a kender betakarítását és elszállítását is. Tervszerűen folytatják a silókuko­rica betakarítását. Azok a traktorok, Készítik a talajt az ősziek alá. amelyekre egyéb munkáknál nincs szükség, az istállótrágya kihordását végzik. Már megkezdték a burgonya szedését és silózását, a maghere ka­szálását és cséplését, valamint a ga­bonafélék vetését is. — Állandóan kapcsolatban vagyunk minden traktorossal — folytatja Ha­tas elvtárs, a javítóműhely vezetője. — Ha csak lehetséges, a helyszínen, azaz közvetlenül a földeken küszö­böljük ki a géphibákat. A szocialista munkabrigád megtisztelő cím elnye­résére törekvő kollektívák tagjait bíztuk meg a kapásnövények betaka­rításához szükséges gépek előkészí­tésével. A javítóműhely vezetője után a többiek is felszólaltak. A raktárnok a vetőmag tisztításáról és csávázásá­ról, Ján Valach zootechníkus pedig a silózás helyzetéről tartott rövid be­számolót. Két óra felé járt az idő, amikor véget ért a gyűlés. A csoportvezetők a határba siettek, a gépesítő a trak­torosokhoz, a műhelyvezető a gépja­vítókhoz, a raktárnok a magtárakba és a zootechníkus a silógödrök felé vette útját. S az agronómus? Fiatal, mindig mosolygó arcú vidám férfi, a szó szoros értelmében szak­ember, — így jellemezhetjük a leg­találóbban Rudolf Šulkát, a seneci EFSZ agronómusát. Vesszőparipája a pontosság 1 „A határidő az határidő, a minőség az minőség" — mondja gyakran a traktorosoknak, akik — és ez tagadhatatlan — pontosan ehhez az elvhez igazodnak. Felbúgott az agronómus motorke­rékpárja, Rudolf Šulka rákapcsolt a gyorsaságra és elrobogott a határba, hogy helyszíni szemlét tartson. Üt­közben találkozott néhány traktoros­sal, a többi között Pavol Hulas kom­bájnossal is, aki már hazafelé tar­tott SZK-3 típusú kombájnjával a ló­hereföldekről, ahol a kétmenetes ara­tással takarították be a magfogásra beérlelt Idei termést. Pavol Šramko, Vendelín Šmihel és Bárány András lánctalpas traktorok*­kal a talajt készítették elő az ősziek vetéséhez. Egy közeli kukoricaföldön Pavol Vrbiak vezette a sllókombájn­ját, qmely után három traktoros is alig győzte a zöld silóanyag felsze­dését, illetve elszállítását. Az agronómusnak sietnie kellett, hogy a dohánytermesztőket is ellenr őrizhesse, majd a trágya szétszórását, és ha még futja idejéből, elugorhas­son a sllógödrökhöz is. A szövetkezete­sek közül / néhá­nyan hazafelé me­net az EFSZ irodá­jába siettek, ahol további kötelessé­gek vártak még rájuk. A szövetke­zetben mér meg­honosodott esti ér­tékelés előtt ugyan­is beszámolót kel­lett előkészíteniük* az észlelt fogyaté­kosságokról. Sze­rintük becsületbeli kötelességük, hogy annyit termeljenek négy év alatt, amennyit eredeti­leg öt évre tervez­tek. J. S. Sok a tűzeset a mezőgazdaságban (ČTK) — A prágai Közbiztonsági Főigazgatóság dolgozói szeptember 21-én a prágai újságírókat tájékoz­tatták a tűzesetek, főként a mező­gazdaságban előforduló tűzvészek növekvő számának okairól. Az aratás befejezése után — mely­nek idején mindig több tűzeset szo­kott előfordulni — a tűzvészek szá­ma a falvakban nem csökken, sőt el­lenkezőleg: veszélyesen emelkedik. Köztársaságunk területén ez idén csupán júliusban és augusztusban 22 400 000 korona anyagi kárt okoz­tak. Ebből a mezőgazdaságban előfor­dult 734 tűzeset okozta kár megha­ladja a 11 500 000 koronát. A múlt év ugyanezen időszakához viszonyítva a tűzesetek száma csaknem megkét­szereződött. A gazdaságunknak oko­zott sokszázezer koronás kár fő oko­zója a biztonsági előírások be nem tartása, a felnőttek hanyagsága és a gyermekek vigyázatlansága. Szeptemberben naponta átlag 5, sőt 6 tűzesetet jelentenek, amelyeket gyufával játszó gyermekek, kazlak tövében rakott tüzek stb. okoznak. Szeptember 16-án például annak a tűzvésznek, amelyet egy 15 éves fiú idézett elő, 21 lakóház esett áldoza­tul a Banská Bystrica-i járásban lévő Poniky községben. Az anyagi kár kétmillió korona, 131 személy vált hajléktalanná. Az eddiginél nagyobb figyelmet kell tehát szentelni a szalma helyes elraktározásának, mert gyakran elő­fordul az öngyulladás, be kell tartani a biztonsági intézkedéseket a kazlak és a csűrök közelében, s főként ide­jében és nyomatékosan fel kell vilá­gosítani a gyermekeket arról, milyen veszélyes, ha gyufával játszanak. A bratislavai Meopta újdonságai (CTK) — A bratislavai Meopta­üzemben nemsokára megkezdik egy új típusú, nagy teljesítőképességű mérőműszer — az ipari fotoelastici­meter — gyártását. Ez a mérőeszköz nélkülözhetetlen a gépalkatrészek aránya és alapja helyes megállapítá­sénak ellenőrzésében s így lehetővé teszi az alkatrészek szerkesztését szolgáló anyag legnagyobb mérvű kihasználását és a termelés gazda­ságosságának növelését. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom