Új Szó, 1961. augusztus (14. évfolyam, 212-242.szám)

1961-08-13 / 223. szám, vasárnap

Ä műszaki fejlesztés nem lehet mostohagyerek A munkafolyamatok korszerűsítése, azaz a jobb gépek bevezetése a ter­melésbe, nemcsak több, hanem Jobb minőségű terméket ls eredményez. Sz pedig a dolgozók elégedettségét váítja ki. Ez röviden a műszaki fej­lesztés alfája és ómegája. A műszaki fejlesztést azonban olyan tényező is szükségszerűvé teszi, mint az egyre növekvő tervfeladatok teljesítése. Igen, a termelés leghatékonyabb fo­kozója a munkafolyamatok gépesíté­se, automatizálása, vagyis közös né­ven a műszaki fejlesztés. Tímárén, az 1951-ben felépült kat­langyárban, a felületes látogatónak az lehet a benyomása, hogy a mű­szaki fejlesztés terén minden rend­ben van, semmi sem szorul javításra, mert — Íme — az első félév áru­termelési tervét 100,1, a nyersterme­lését 98,6 százalékra teljesítette az üzem. Ha azonban az elért eredmé­nyek mélyére tekintünk, rájövünk, hogy ezek az adatok korántsem olya­nok, amelyekre azt mondhatná az ember, hogy „kitűnő", de még a „jó" jelző se illik rájuk. És mi eredmé­nyezte ezt? HELYES ÁLLÁSPONT Pavel Červeňák elvtárs, az üzemi pártbizottság elnöke Így válaszolt az érdeklődésemre: — 'Munkálataink 35 százalékát a hegesztés és forrasztás képezi. Ha ezt százszázaléknak vesszük, akkor az idén 60 százalékát — míg tavaly 75 százalékát — hagyományos módon, kézlerővel végeztük. Tehát ez javulás az automatizálás javára, persze, ha figyelmen kívül hagyjuk — az előző l évhez viszonyítva — a megnövekedett í tervfelada tokát. Ha pedig figyelem­• be vesszük, akkor lemaradtunk, mert a gépesítés, az automatizálás, vagyis a műszaki fejlesztés a tervfeladatok­hoz képest lassan növekedett. A le­maradás okával az üzemi pártszer­vezet az Illetékesekkel karöltve nem egyszer foglalkozott. A hibák kikü­szöbölése érdekében szorosabb együttműködésre léptünk a bratisla­vai Hegesztési Kutató Intézettel. Űk segítenek, helyzetünk azonban to­vábbra is komoly. Miért? Hogy őszin­•te legyek, nem tudjuk összhangba hozni a műszaki fejlesztést a meg­növekedett feladatokkal. Ez az a pont — mondjon ki, mit akar — mely gyors orvoslást kíván. Egyedül a műszaki fejlesztés a siker alapja ... KUBOVICS JÓZSEF EL VTÁRS, a műszaki fejlesztési Osztály konst­ruktőrje, az elnök állítását igazolta. Ez az ember csak tavaly végezte el Komárnóban az ipari iskolát. Eddig már 18 újítási javaslatot nyújtott be, néhány találmánya ma is elintézet­len. 1959-ben Kiváló újító, egy évvel később a gépipar legjobb dolgozója kitüntetést kapta. Munkája mellett a Rybníky nad Hronom-i HNB elnöki tisztségét is ellátja. A beszélgetést így kezdte: — Legfájóbb pontunk a műszaki fejlesztés. Nézetem szerint nincs kel­lő megértés Iránta. Mostoha gyer­mekként kezelik nálunk ... Beszélgetésünknél Borgula mérnök elvtárs, az üzemi pártbizottság mel­lett alakult műszaki fejlesztési bi­zottság elnöke is jelen volt, aki így szólt közbe: — Hogyan is tevékenykedhetnénk, mikor megfelelő műhelyünk sincs? Ami van, az az újítóké, és ez hely­szűkén kívül, gépi- és munkaerő­hiányban ls szenved. Alig-alig já­runk tanulmányútra más üzemek­be... SZÉTSZÓRTAN - MELLŐZVE Vád, panasz, bírálat, önbírálat, követelés. Eddig csak ezt hallottam, jogos tehát a kérdés: Valóban ilyen-e a helyzet és ha ilyen, hogyan kö­vetkezett be? Kezdjük élőiről. A hegesztés auto­matizálása — 1960-hoz viszonyítva — 15 százalékkal növekedett, ha nem vesszük figyelembe a tervnöveke­dést. Ilyen tempó mellett érthető a félévi „limiteredmény" — ha csak­ugyan ennek nevezhetjük. Nem is születhetett jobb, hisz az egyetlen lehetőség, mely javított volna az eredményen — a műszaki fejlesztés, a részben már Ismert okok miatt — nem segíthette a termelést, úgy ahogy kellett volna. Nem, mert ahogy ezt később — az üzem megtekintése közben — Kubovics elvtárs ls meg­jegyezte, megfelelő műhely, beren­dezés hiányában a műszaki fejlesz­tési osztály által megoldott gép, szerkezet vagy berendezés elkészíté­sén — az üzem egyes műhelyeiben —, csak akkor dolgoztak a munká­sok, ha egyéb munkájuk nem akadt, vagy ha a munka nem volt olyan sürgős. (Nem tudom, mi lehet fon­tosabb, sürgősebb a műszaki fejlesz­tésnél. Talán a tervteljesítés? Lehet, de csak a műszaki fejlesztésen ke­resztül. — Nagyon ls érthető — mondta Kubovics elvtárs, — hogy a mun­kások és mestereik is fontosabbnak tartották a műszaki fejlesztés fel­adatainál a saját munkájuk elvégzé­sét, mert ez prémiumot jelentett ne­kik. És sok esetben, amit el is ké­szítettek, az se a legjobb. Példa erre az egyik újításom, a naftára működő csőmelegítő kohó, amelyen — nem tudom minek következtében — a fo­lyamatos hegesztést szaggatottal he­lyettesítették. Nem függ össze véletlenül ez az­zal az üzemben levő jelenséggel, hogy míg a hónap elején kisebb je­lentőségű előkészületek folynak — állítólag a rossz anyagellátás követ­keztében —, addig a hónap máso­dik felében — az úgynevezett hóvégi hajrá áll me? Ilyenkor a munkanap sokszor 24 óra, mert a tervet telje­síteni kell. Ez helyes is, de nem haj­rával, hanem munkaszervezéssel s mondjuk ki megint, a műszaki fej­lesztéssel kell hozzájárulni. Červe­ňák elvtárs jól értelmezte a műszaki fejlesztés jelentőségét. A siker felé ez az út vezeti NAGY KÁROLY BIRODALMÁBAN A tanonciskola műhelye mellett meghúzódó két kis helyiségből álló részleg — az egyiket csak nemrég csatolták hozzá — az újítók műhe­lye. Itt öltenek testet az újítók el­képzelései. Az első félévben be­nyújtott újítások pénzértéke 897 ezer korona. Megvalósítójuk Nagy Károly, aki kezdettől fogva — már három éve dolgozik a műhelyben. Mikor be­léptünk, egy ódivatú marógép mel­lett foglalatoskodott. — Eddig többnyire az újítók ja­vaslatait realizáltuk itt — mondta Karcsi. — Most a műszaki fejlesz­tési osztályhoz fogunk tartozni, de előre félek — nem a munkától — hanem attól, hogy ha nem bővítik a műhelyt, ha nem kapunk új ma­rógépet és esztergapadot s egyéb gépeket, aztán még egy-két em­bert ... akkor, ha megszakadunk, se fogjuk győzni a munkát... — Szerinted ml gátolja a műszaki fejlesztést? — kíváncsiskodtam. Elkomolyodott. Aztán mindent egy­bevetve azt mondta: — Én abban látom a hibát, hogy az ügyet nem támogatják eléggé. A javaslatokat megvalósítás céljából — mert ml nem győzzük — szétosz­tották az üzem több munkahelyére. Ott sokszor nem eléggé szakkép­zett emberek dolgoznak rajtuk. Sze­rintem az olyan fontos munkára, mint az újítások, találmányok, mű­szaki fejlesztés ötleteinek megvalósí­tására, minden követelménynek megfelelő műhelyre és szakemberek­re van szükség. Nagy Károly szókimondó magatar­tásán látni, hogy szivén viseli az üzem égető problémáit. A MŰSZAKI FEJLESZTÉSI OSZTÁLYON Elég nagy helyiség, tágas és vi­lágos. — Ez a helyiség megfelel követel­ményeinknek — mondta Kubovics elvtárs — de nagyon kellene még egy konstruktőr, egy segédtervező, és egy rajzmásoló is sokat segítene. Tervezőink, technikusaink így alapo­sabban foglalkozhatnának a műszaki problémák megoldásával... Az egyik fiatal tervezőnél megáll­tam. Annyit tudok róla, hogy magán­úton főiskolát végez. — Min dolgozik jelenleg? — kér­deztem. — A szovjet Leonov módszeré­nek bevezetésén — válaszolta. — Mi az és miből áll? — kíván­csiskodtam, mert semmit sem hal­lottam még a módszerről. — Ez szerszámacélból készült kör­fűrész — világosított fel —, amely marógépben fémvágásra szolgál. A lényeg az, hogy a fogak ritkáb­ban vannak rajta, a forgácsgyűjtők mélyebbek és szélesebbek, a fogak vágófelülete váltakozva — egyik bal, a másik jobboldalról — 5 fok alatt vannak lenyesve. Az utóbbi a jobb vágást, a forgácsgyűjtők megoldása pedig a fémtörmelék, azaz a forgács könnyebb kihullását teszik lehetővé. Az egésznek az az előnye, hogy meg­munkálás közben a fürész fogai nem töredeznek és nagyobb előnyomást lehet alkalmazni ... — Mennyivel növeli ez a termelé­kenységet. — öt százalékkal. — Milyen munkákat végzett az utóbbi időben az osztályuk? — Tovább fejlesztettük Karaszov módszerét, a marókések gyors kicse­rélését és a hidraulikus koplrozót oldottuk meg. Többek kőzött még a fúrók, maró- és esztergakések köd­hűtését is megoldottuk. Persze, mind­ezek kidolgozásában és megvalósítá­sában nagy nehézségekbe ütköz­tünk ... Az okok ugyanazok, amiket már eddig is ismerünk. A további kérdés­re, milyen problémák megoldására készülődnek, már Kubovics elvtárs válaszolt: — A 17-es osztályú acél argon­atmoszférájában való hegesztés meg­oldására, továbbá a nehezen vágható acél argon-hldrogén-készülék se­gítségével való vágását akarjuk meg­valósítani. Lám, az eredmények és tervek egy kis része ez, de sokat beszél, hisz új munkamódszerek bevezetését tet­ték és teszik is majd lehetővé. Ez az, ami növeli a termeléstl A PÁRTBIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE Az üzemlátogatásnál ggy cél veze­tett: megtalálni s választ adni egy égető problémára, a műszaki fejlesz­tés elhanyagolásának az okára. A terv gyenge teljesítésének az oka a műszaki fejlesztés mostohagye­rekként való kezelése, és hogy kevés iránta a megértés. Červeňák elvtárs erről így vélekedik: — Pártbizottságunk az első félév­ben, négy ülésen foglalkozott a mű­szaki fejlesztés problémáival. A hi­bákat azonban eddig teljesen még nem sikerült eltávolltanunk. Főleg bennünket kommunistákat terhel ér­te a felelősség. Ezt a legutóbbi gyű­lésünkön nemcsak tudatosítottuk, ha­nem a tanulságot is levontuk belőle. Ennyit mondott az elnök. A sza­vai azonban mit sem érnének, ha nem volna mögöttük — jobban mondva a tanulság levonásában — tettrekészség. Az üzem kommunistái belátták a helyzet komolyságát. Ezért elhatározták, hogy szeptember végén műszaki-ökonómiai konferenciát ren­deznek, amelynek feladatául tűzték ki a műszaki fejlesztés problémáinak megoldását. Az üzemi pártszervezet most a műszaki fejlesztés program­jának előkészítésén dolgozik, melyet előbb az alapszervezetekben s utána az alapszervezetek nyilvános gyűlé­sein vitatnak meg a többi dolgozó­val. Az észrevételek, javaslatok alap­ján állítják össze a konferencia fő pontjait. Nem vitás, hogy a kon­ferencia majd megoldja ezt a prob­lémát. Ez pedig az üzem szempont­jából döntő lesz, a harmadik ötéves terv feladatainak teljesítésében. KEZES JÖZSEF Zilinán korszerű ínternátusokat építettek a közlekedési főiskola hallgatói számára. Az új internátusokban csaknem 1300 főiskolás lesz elszállásolva már az idei tanévben. S. Petrái — CTK — felv. s5 A prágai Ot- és Vasútépítő Vállalat dolgozói Zvíkov közelében hidat épí­tenek a Vltaván és az Otaván. Ez ed dig a legnagyobb hídépítkezés ná­lunk, amely új iechnológiával folyik. Az Otaván átvezető híd, — melynek pillérei már 75 méter magasak —, a Vltaván át épülő híddal együtt gyors összeköttetést létesít Tábor és Strak onice között. Képünkön a híd magas­ba emelkedő hatalmas pillérei. (B. Črejčí — CTK — felvétele.) IIIIIIIIIIIMMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIinillllltlIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIItlI, IPOLY MENTI KÉPESLAP Csendben, szerényen húzódik meg az Ipoly mentén Preselany, a szö­vetkezeti gazdálkodás útján egyre inkább feltörő kis falu. Az EFSZ, melynek élén Pásztor fános elvtárs áll, egyre szorgosabb munkát fejt ki, egyre szebb eredményeket ér el. Míg a múlt esztendőben munkaegységen­ként 19 koronát fizettek kl a tagok­nak, elért szép eredményeik, a jó termés arra engednek következtetni, hogy az Idén ezt az összeget túllé­pik. Nincs is hiba a szövetkezetben sem a munkakedv, sem a munkafegyelem terén. Az aratássál terv szerint jú­lius 20-tg végeztek a 230 hektárnyi gabonaföldeken. Egy kombájn és há­rom kévekötőgép bizonyította az idén a gépesített nagyüzemi mezőgazda­ság előnyeit. Gabonabeadási kötele­zettségeiknek idejében eleget tettek és a tarlóhántással is végeztek. Au­gusztus 15-re végeznek a csépléssel ls. A szövetkezetnek 10 hektárnyi vi­rágzó, gondosan ápolt kertészete van. Kovács István, a kertészet vezetője elégedett munkacsoportjának szép eredményeivel. Sok korai zöldségfé­lét termeltek. Ezekben a napokban a paradicsom- és a paprikaszüret fo­lyik teljes iramban. Örvendetes tény, hogy a kertészetben számos fiatal is dolgozik, akik nagy szorgalommal igyekeznek bebizonyítani, hogy ked­velik a mezőgazdasági munkát és példát mutatnak azoknak a falusi fiataloknak, akik úgy gondolják, hogy cscrk a városban találhatják meg boldogulásukat. Vanek Erzsi, Gáspár Zsuzsi, Gúzst Matild, Hor­váth Magda, Ríagyel Magda és a töb­bi szorgos kezű, jókedvű kislány na­gyon szép eredményeket ért el a növényápolásban. Elismeri ezt Mokso László és Lőrinez Miklós is, a ker­tészet két férfidolgozója. Az asszonyok munkájával egyéb­ként sincs baj. Szívesen dolgoznak a szövetkezetben, abban a tudatban, hogy az ó munkájukra is szükség van, az ő munkájukat is megbecsülik a közösben. Ezért aztán munkaerő­hiánnyal sem küzdenek, jó tervezés­sel, az agrotechnikai határidők be­tartásával elérték, hogy az összes munkákat sikerül idejében elvégez­niük. • • • A kis szövetkezeti faluban nem fe­ledkeznek meg a kulturális tevé­kenységről sem. Agárdy János bá­tyámmal, a szövetkezet nyugdíjas tagjával beszélgetünk a falu kultu­rális életéről. Agárdy bácsi maga ls tevékeny résztvevője ennek a mun­kának. Szabad idejében meséket, népdalokat gyűjt, ö maga is írt jó néhány rigmust és verset, melyekben a háború ellen, a béke mellett fog­lal állást, vagy vidám formában a szövetkezet életéről, eredményeiről számol be. Legutóbb a májusban megtartott körzeti Csemadok-napon szerepelt nagy sikerrel. Agárdy bá­csi elmondja, hogy már több ízben lépett fel a pereszlényi lányok kör­nyékszerte híres tánccsoportjával együtt, melyet Horváth Míhályné ve­zet nagy sikerrel. Műsoruknak a kör­nyező falvak közönsége is tapsolt. # » » Néhány pillanatkép nem töreked­het teljességre egy falu életének be­mutatásában. De talán az elmondot­tak is tanúsítják, hogy ez az Ipoly menti kis szövetkezeti falu is az új arcú falvak új életét éli. Sági Tóth Tibor Meggy orsftottá k egy húsztantermes iskola építését (ČTK) — A košicei Magasépltésze­tl Vállalat dolgozói augusztus 1-én egy új húsztantermes középiskolát adtak át rendeltetésének a Szolovjev utcai lakótelepen. Az iskola építé­sét egy hónappal a kitűzött határidő előtt és 15 nappal előbb fejezték be, mint ahogyan azt a CSKP megalapí­tása 40. évfordulójának tiszteletére tett felajánlásukban megígérték. A 2 300 000 korona költséggel épült új iskolát látogatják majd az új tele­pen lakó iskolaköteles gyermekek. Az új lakótelepen öntött betonból több­emeletes házak épülnek, amelyekben 900 lakás várja majd az új lakókat. Az említett szocialista felajánlások sikeres teljesítése különösen a Ján Sinay és Kopasz Gyula vezetésével a szocialista munkabrigád megtisztelő cím elnyerésére törekvő kollektívák érdeme. A košicei Magasépltészeti Vállalat dolgozói újabban kötele.: get vállaltak arra, hogy ez év végéig befejezik egy további iskola építését, bár a terv szerint az építkezésnek a jövő év áprilisáig kellett volna tar­tania. ÜJ SZÖ 5 * 1981. augusztus 13.

Next

/
Oldalképek
Tartalom