Új Szó, 1961. augusztus (14. évfolyam, 212-242.szám)

1961-08-05 / 216. szám, szombat

MINDIG IS gondot Jelentett az aratás 1 1 s azt jelent ma is. A parasztember amolyan évente Ismétlődő nagy számadása a földdel, a természettel. Hatvan évszázad homálya fedi azt a titkot, amely a népek ősmondáiban az élet és a termékenység jel­képévé avatta az aratást. Azóta sok minden változott, de az aratással kapcsolatos gond — maradt. Mert a gond java mindig Is a min­den szem magért, a kenyér biztosításáért folyő harc volt. Igaz, ma már hovatovább csak az emberek emlékezetében él az élesre fent kaszák suhogása, mert „a verejtékkel keresd a kenyeredet" ősátkát a kombájnok és trak­torok motorzúgása oldja fel. De érvényét hosszabbítja ma is a féltő szeretet és az a legférfiasabb Igyekezet, mely csak akkor nyugodhat meg, ha biztosítva, értsd, zsá­kokban és hombárokban látja az új termést. Vizsgáztak hát most a szövetkezetesek és a nemzeti bizottságok. S a vizsgatárgyak közt nemcsak a szakmai hozzáértés, hanem a vezetés, Irányltanitudás művészete is ott szerepelt. A vezetés új formáit az élet vetette (el Jóval az aratás megkezdése előtt a nem­zeti bizottságok állandó gondját képezte az aratásra való felkészülés. A tavalyihoz ha­sonlóan az Idén Is megszervezték az ope­ratlvblzottságokat. Nem azzal a céllal persze, hogy felelősségüktől mentesítsék a mezőgaz­dasági szakbizottságokat. Ellenkezőleg. A ve­zetés hatékonysága érdekében az irányítás korábbi megoldásalt nemcsak tartalmában, de módszerében is üjjal töltötték fel. — Titkáraink többségükben odaadó politi­kai munkások - mondja ezzel kapcsolatban Vvletel mérnök, a lučeneci JNB mezőgazda­sági szakbizottságának elnöke. — A helyes formát ažonban nem mindig találják meg. Ez a felismerés vezette a járási nemzeti bizottságot olyan szervezési intézkedésre, mely a „globális" segítséget a tényleges tá­mogatásra váltotta fel. A módszer lényege: — a szakemberek állandó segítséget nyúj­tanak a falvaknak; — a körzeti Instruktorokkal rendszeresen és közvetlenül megbeszélik a legfontosabb tdatokat; — a JNB dolgozói a mindennapi munkában mutatnak rá a HNB-k politikai és szerve­zési kérdései helyei megoldásának lehetősé­gplre. A módszer eredményességét bizonyltja, hogy a járás ez év márciusétól teljesíti a szerző­déses beadásból ráháruló feladatokat. Húsból behozták a lemaradást, s a félévi tervtelje­sítésük 100,7 százalék. Szemtől szembe a tényekkel Ott-jértamkor az aratás kellős közepében tartott a járás. A legjobbak, mint Vinica, Seöianky, BuSInce, Kleňany, már az elsők'közt végeztek. A meglepetést azonban nem ők, hanem Bol'kovce okozta. A hír néha szinte kísértetként ül meg egy-egy falut. Igy történt, hogy a legnehe­zebb falvak egyikeként említették ezt az Ipoly menti községet Is, mely távol a minden­napok forgatagától küzd és iparkodással éli hétköznapjait. S mivel a lazaságnak és a rossz gazdálkodásnak is kell, hogy egyszer böjtje legyen, a bol'kovceiek mintha okultak volna a múlt hibáiból. Mert ezekből volt itt jócs­kán, Csak a takarmflnyalap biztosításának elmulasztása 400 000 koronájába került a ta­vasszal a szövetkezetnek. A rossz szerve­zésért így drága árat fizettek. A nemzeti Tapasztalatok és tanulságok a lučeneci járásban AZ ARATÁS ÉS A NEMZETI BIZOTTSÁGOK bizottság és a szövetkezet vezetőségének most minden figyelme arra Irányul: a szö­vetkezet tagságának áldozatkészségével a kö­rültekintő szervezőmunka alapozza meg a jobb gazdálkodás feltételeit. A rugalmasság nem boszorkányság A szövetkezet eredetileg úgy tervezte, hogy vetésterületének mintegy 50 százalékáról két­menetesen takarítja be a gabonát. Ezt a ter­vet később lényegeset növelték, azonban köz­vetlenül az aratás megkezdésekor olyan prob­lémák merültek fel, melyek azonnali intéz­kedést követeltek. A beígért gépeket ugyanis nem kapták , meg. A termés pedig gyors cselekedetet követelt, önkötözőkkel fogtak z aratáshoz, később pedig a GTA kombájnja Is segítségükre sietett. Egy hét alatt végeztek az aratással, s bár kétmenetes aratási ter­vüknek csak egyharmadát teljesítették, a rossz időjárás azonban asztagokban találta náluk a gabonát. A cséplést pedig két mű­szakban, a véönökségi üzem és a falu ipari munkásainak közreműködésével szervezték meg. Zlievský Ján HNB-titkár joggal volt hát 'lüszke a szövetkezeti tagok munkaigyekeze­tére, s arra,, hogy talán egy férfias lépést tettek az Idén azért, hogy a szövetkezetet a szocialista nagyüzemi gazdálkodás egyenes útjára vezessék. Az aratásért az NB felelős Ezt a tényt a lučeneci járás falvaiban a nemzeti bizottságok többsége Igyekezett komolyan venni. Tomašovcén, Pinclnán és egyebütt például részletesen megvitatták az aratási tervet. A mezőgazdasági szakbizottság után a szövetkezet tagsága és a nemzeti bizottság plénuma Is foglalkozott az üggyel. S külön megtárgyalták a kombájnotokkal is. És bár új dolog a többmenetes aratás, mégis javarészt emellett döntöttek. Később csak a gépek hiánya miatt voltak kénytelenek elállni eredeti' tervüktől. Számítva az időjá­rás szeszélyeivel, Tomašovcén éppúgy, mint Plncinán, meggyorsították az összehordás munkálatalt, melySé bekapcsolták az állat­qondozókat és a szövetkezet nőtagjait is. Pinclnán naponta mintegy 30-40-en segéd­keztek a betakarítás munkájában. Ahol az arany is füstté válik Azt hiszem, Šávoľ községgel inkább Ijeszt­getni lehet a lučeneci járásban. Szorgalmas, dolgos emberek laknak Itt is, a szövetkezet azonban — a vezetőség és a nemzeti "bi­zottság nemtörődömsége jóvoltából — egy helyben topog. Amolyan sereghajtó a já­rásban. • — Aranybánya lehetne a szövetkezet ­mondja Vanko László agronőmus. Talán nem véletlen, hogy mindennek okát a rossz szervezésben, a vezetés felelőtlensé­gében láfja. Igaz, rövid ideig tartózkodtam a faluban,, de akikkel beszéltem, szinte egy szájjal vallották ezt a nézetet. S szinte mar­cangolta Őket a tudat, miért nem tudják, miért nem akarják jól csinálni azt, ami az emberek felemelkedését, jólétét akarja szol­gálni — a szövetkezetet. De ki csinálja, ki csinálhatja jól, vagy job­ban? — ??? šávoľon Urbánek elvtárs ez év február 1-től a szövetkezet elnöke. Három hónapi jő szervezőmunkája alapján döntött úgy a tag­ság, hogy a szövetkezet élére állítja. Azóta olyan, mint a fehér holló — mondják a szö­vetkezetesek. Alig látni a faluban. A 66 éves Varga Feri bácsi maga tesz-vesz, irányít, már amennyire mer, s közben marcangolja belülről a düh. — Áprilisban jelentették először a JNB­nek, hogy nem törődik a szövetkezettel — mondja Korim István HNB-titkár. Jelentették. ...A szövetkezet tagsága, a nemzeti bizottság és helyi pártszervezet mindezzel megelégedett. Kérdések kérdése: miért? Talán Igy kényelmesebb volt szá­mukra. Ahol ismeretlen fogalom a szövetkezeti demokrácia A šávoľi képet tegyük teljessé azzal, hogy a szövetkezetben házirendet nem Ismernek, a vezetőség nem ülésezik, ellenőrzőbizottság egyáltalán nem létezik, s a felelősségrevo­nást az elnöknek mindig sikerül valahogy „megúsznia". — Nehéz vele találkozni — mondták a fa­luban, s így határozott szerencsének tar­tottam, hogy találkozhattam vele. Szinte be­lesápadt, mikor azzal fogadtam, hogy rosz­szul, felelőtlenül szervezik a munkát. S ha a beszélgetés nyomán az az érzésem támad, hogy hozzáértő, jó szakemberrel van dolgom, ez Is csak az ő felelősségét növeli a szövet­kezet gazdálkodásáért. Erveire csak a faluban hallott érvekkel válaszolhattam: — az aratás nélkülöz minden szervezést; — a kertészet első félévi jövedelme a ter­vezett 30 ezer korona helyett még ötezer koronát sem tett ki; — a késői és rossz tavaszi munkák miatt a tervezett 15 hektár kukoricából mindössze 8 hektárt vetettek; — a pénzügyi terv teljesítése legkevesebb 300 000 koronával lesz kevesebb a terve­zettnél; Az NB mennyei „megnyilatkozásra" vár? Mondhatnám, „égett" az aratás, hogy a fa­luban jártam.. Sirtak-rittak a szervezesi fo­gyatékosságok miatt, de a nemzeti bizottság tétlen maradt. Megtette a kötelességét; le­leplezte 'a fogyatékosságokat. A többi már nem érdekelte. Egyeseket az aratás gondja helyett a miniatűr-háztáji kapálása foglalt le. Mert Šávoľon ilyen is van. Ahogy mond­ták, mintegy 1,5 hektárnyi házhelyet szab­dalnak évente vagy 30-40 felé. Valami „ju­talom" kell a nemzeti bizottság tagjainak is (elvégre tiszteletbeli és választott funkciót töltenek bel), no meg a futballistáknak, akik a lábukkal alapozzák a falu jó hírnevét. Furcsa dolgok, furcsa megoldások Ahelyett, hogy a nemzeti bizottság harcot hirdetne minden megalkuvás, félmegoldás és lazaság ellen s a szövetkezet fellendítését vallaná kötelességének, inkább az egyéni ér­dekek útvesztőjébe téved. Amikor azt kérdeztem a szövetkezet elnö­kétől, hogyan segít a HNB, jellegzetes vá­laszt kaptam: — A hangszórón keresztül... Tehát így és ennyit?! Kár, hogy a szemé­lyi felelősség és az egymással szembeni őszinte bírálat eléggé Ismeretlen, különben óhatatlanul rájönnének: nem ezt várják tő­lük a választók, s nem ezt a szövetkezeti tagok, akiket a becsületes akarat hozott a szövetkezetbe, s becsületes szándékkal mun­kálkodnak a maguk és a szövetkezét jövő­jén. ...Csak ne folyna szét még az arany is a szövetkezet vezetői kezén ... Az új technológia sokat segíthet A járás falvait járva eluralkodott rajtam a meggyőződés, sok helyütt a parasztember­re jellemző óvatossággal fogadták a beta­karítás új módszerét. Jelentőségét felmér­ték, bízni azonban még nem mindenütt mertek benne eléggé. Ezt tanúsítja az az ismétlődő jelenség, hogy a rendrakő kom­bájn előtti 25-30 hektáros előnyt nagyon kevés helyen tartották be, s így a gépek ki­használása hiányos volt (Uhorská Dolina, Slov. Ďarmoty stb.). Ott, ahol bátran alkal­mazták az új módszert, s a szocialista mun­kaverseny serkentő erejét — Vinica, Sečian­ky, stb. - az eredmény nem maradt el. Járási méretben - és ez a JNB bűne! — komoly fogyatékosságot jelentett, hogy a gé­pek elosztása és az északi járásokból való kölcsönzés körül zökkenők mutatkoztak. A martini járás az utolsó pillanatban értesí­tette őket, hogy nem kölcsönöz gépeket. De a járás szervezőkészsége sem. volt kielé­gítő, nem használta KI saját lehetőségeit. - Elszámítottuk magunkat, hogy a járás északi és déli része közt legalább egy hét beérési eltérés van. A gépek elosztásába^ ez sokat segíthetett volna - mondja Vyletel mérnök. Szavainak őszintesége a kommunista álláspontját tükrözi, aki bátran szembenéz a mulasztásokkal, hogy ezek ne lehessenek többé eredményeik megrontói. A szilárd kommunista állásfoglalásra a járás sok községében nagy szükség vol­na. Hisz olyan példával is találkozhatunk, mint a Kamenné Kosihy-1, ahol a munka­szervezés inkább a kézi aratásnak adott előnyt, csakhogy a természetbeni járandó­ságot ezáltal is befolyásolják. Podrečanyban pedig a szerződéses beadás teljesítése he­lyett a tagság természetbeni járandóságának kiosztását tartották a legsürgősebbnek. Mondani sem kell, hogy az önzés ilyen megnyilvánulásai társadalmi szempontból rendkívül károsak, s csak fokozza a nemzeti bizottságok felelősségét, s egyben az Igényt munkájuk következetesebb, alaposabb elvég­zésére. Ez annál is inkább indokoltabb, mivel a kö­rültekintő gondosság anyagi és erkölcsi ér­tékekkel jutalmaz. Az anyagi értéket a min­den szem megtalált élet adja, az erkölcsit pedig népünk parasztságunk iránti tisztelete és megbecsülése. FONOD ZOLTÁN A pártmunkában a következetesség a döntő Aratási tapasztalatok a Dunajská Stnda-i járásból A Dunajská Streda-i járásban már véget értek az aratási munkák. Gyakorlatilag már befejezték a tar­lóhántást és a tarlókeverékek vetését is. Az egész aratás nem tartott tovább mint 10—15 napig, s nem volt szükség brigádokra sem, sőt a munkákat sokkal kevesebb dolgozóval végezték el, mint tavaly. Ter­mészetesen a költségek is alacsonyabbak voltak, s ro­hamosan növekedett a munka termelékenysége. Az új technológiát — a többmenetes aratást — széles alapokon érvényesítették. A járásban két tényező domboro­dott ki, amely az aratást döntő mó­don befolyásolta: a gépek és az emberek idejében való felkészültsé­ge és a helyes anyagi érdekeltség. Az egyik is, másik is a pártszerve­zetek céltudatos munkájának ered­ménye, amelyek egyre hatékonyab­ban érvényesítik vezető szerepüket. Az aratás feladatainak teljesítését ugyanis ugyanazokkal a formákkai és eszközökkel biztosították, mint amilyeneket az egész év folyamán alkalmaznak. Élénk ülésezési tevé­kenység, az agitációs központok ak­tivitása itt már természetessé vált. A termés gyors és jó betakarítá­sának terve immár valóság lett, megnyilvánult az aratás Idejében való befejezésében. Jellemző, hogy a t aratás lefolyásának értékeléie al­kalmával az elvtársak kihangsúlyoz­ták a pártmunka tapasztalatait. Fe­renczey elvtárs, aki az aratás felőtt tartott vita keretében kiemelte a megoldásra váró közvetlen feladato­kat, ez aratás utáni mérlegelésnél az emberekkel kezdte, kidomborította az EFSZ káderekkel való megerő­sítésének jelentőségét, az új tehet­séges szervezők nagy szerepét a fel­adatok jó teljesítésében. Az új technológia az előtérben A Dunajská Streda-i Járásban ter­mékeny a föld, bár a šamorfni ré­szen kavicsos, homokos a talaj és kevés a szántóföld. A gabona itt igen gyorsan csaknem egyszerre érik be. Ez megköveteli az aratás jó megszervezését. A járási párt­bizottság az előző évek tapasztala­taiból tanulva indítványozta, hogy az idei aratás előkészítését már ta­valy szeptemberében megkezdjék. Ez szokatlan volt, de a gyakorlat be­bizonyította, hogy ez az időbeli előny helyes volt. Tavaly már a járás több szövet­kezetében kipróbálták a kétmenetes aratást, igaz, hogy csak kis terüle­ten. Az eredmények meglepőek vol­tak. A járási bizottság elhatározta ennek az aratási formának a népsze­rűsítését, s a pártszervezeteket és kommunistákat, a JNB-k, GTA-k stb. vezető dolgozóit arra vezette, hogy megteremtsék ehhez a poli­tikai és műszaki feltételeket. A GTA-k dolgozói már ősszel, egész télen át és tavasszal Is átalakítot­ták a kévekötőgépeket rendrakó gé­pekké, előkészítették a kombájno­kat, a betakarító-berendezéseket, préseket, szalmaszedőket stb. Az egész előkészületnek nem lett vol­na meg a kívánt sikere, ha nem nyerték volna meg a szövetkezetek, az állami gazdaságok funkcionáriu­sait és végül valamennyi szövetke­zeti tagot. A meggyőző munka, hogy a szövetkezetek átalakíttassák a ké­vekötőket, szükségszerűen megköve­telte a többmenetes aratás jelentő­ségének megmagyarázását is. Első­sorban a járási bizottság Ismertette meg ezzel' az akcióval az összes pártszervezetet, s melyek azután a többmenetes aratás népszerűsítésé­ben nagy szerepet játszottak a fal­vakon. Foglalkoztak e kérdéssel a helyi nemzeti bizottságok s mező­gazdasági albizottságaik is. A szövetkezetekben hetekkel az aratás előtt előkészítették az ÚJ gé­peket kezelő embereket az új mód­szer szerinti munkára. Az idejében végzett politikai és műszaki előkészítés kifizetődött. Az aratás előtt a járás valamennyi szö­vetkezete és állami gazdasága felké­szült arra, hogy. a gabonát többme­netes aratással takarítsa be legalább 70—80 százalékban. Az idén az ara­tás kellős közepén sem volt észlel­hető Idegesség. Amint Ferenczey elvtárs, az SZLKP járási bizottsá­gának vezető titkára mondja, az operatív bizottságnak sem kellett gyakran összeülnie, s tagjai nem bízták magukat a diszpécserjelen-,, tésekre. „A legjobb áttekintést az­által nyertük-, hogy személyesen lá­togattunk el a falvakra" — mondot­ta. „Valamennyi intézmény önállóan, terv szerint dolgozott. Nem helyet­tesítették őket. Megmondtuk, mit vá­runk tőlük és ellenőriztük a határo­zatok teljesítését." A falusi pártszervezetek kezde­ményezően dolgoztak, nem vártak arra, hogy a járáson szabják meg minden lépésüket. A cél tudatosítá­sa — a többmenetes aratással a betakarítás meggyorsítása — növel­te felelősségüket az EFSZ-eltben, HNB-kben, a CSISZ-szervezetekben, a népművelési otthonban stb. levő kommunisták munkájának irányítá­sáért. Teljes mértékben érvényesült vezető szerepük a díjazás helyes formáinak bevezetése, a munkaver­seny kibontakoztatása, stb. terén, s ennek döntő része volt a jó ered­ményekben. A többmenetes aratásban csak­nem valamennyi szövetkezet egy­forma tapasztalatokat szerzett. Gab­čikovón az összes gabonát kétme­netesen aratták le. Az aratás 14 napig tartott, 10 nappal rövidebb ideig, mint tavaly. Az Idei aratásban kétharmaddal kevesebb ember dol­gozott, mint tavaly, s a költségek legalább 40 százalékkal lesznek ala­csonyabbak. Hasonló tapasztalatokat nyertek az állami gazdaságokon és számos további szövetkezetben. Munkaverseny és érdekeltség Az idén jó dolgot vezettek be a legtöbb szövetkezetben: A kombájn­vezetőket, traktorosokat és cséplő­gép kezelőket érdekeltté tették a hozamok növelésében. Például Mie­rovoban (volt Sklenárovo) a kom­bájnvezetők számára 6—7 hektár na- • pi normát állapítottak meg a gép teljesítménye szerint. A norma tel­jesítéséért a jutalmat mindjárt más­nap kifizették, a kombájnvezető 30 koronát, segédje 20 koronát kapott, de minden normán felül learatott gabona hektárért még 10 koronát kaptak. A cséplőgépkezelők minden normán felüli gabona mázsájáért 2—2 koronát kaptak. A díjazást mindig másnap fizették ki. Hasonló­képpen kevés eltéréssel naponta ki­fizették a különleges jutalmakat is a szövetkezetek többségében. Senkit sem kellett unszolnunk, hogy dolgozzék — mondja Kalmár János, az Orechová Potoň-i EFS2 elnöke. A gépek kora reggel a földeken vol­tak, s nem mentek el onnan, míg be nem sötétedett." Az anyagi érdekeltség nagy szere­pet játszott az aratásban, de nem volt a siker egyedüli feltétele. Ugyanilyen erőien hatott a munka­verseny kibontakozáséra a verseny mindennapos értékelése a helyi rá­dióban, villémújságokban és ver­senytáblákon. Az a törekvés, hogy elsőbbséget nyerjenek a kenyérért a szövetkezet, a gazdaság becsüle­téért vívott harcban, ez volt a ver­seny hajtómotorja. Nem egy kom­bájnos vágyik arra, hogy a járási pártbizottság „becsületkönyvének" lapjaira kerüljön a neve. A szövetkezetesek öntudatos ál­lásfoglalása a vetési tervhez meg­könnyítette a pártszervezetek és agitátorok munkáját. Nem volt szük­ség sok meggyőzésre, mert a kom­munisták már az aratás előtt sze­mélyes agitációval előkészítették az embereket, hogy vasárnap is munká­ba lépjenek. Az aratás előtti utol­só vasárnapon az Orechová Potoň-i EFSZ földjein 120 ember dolgozott a lucerna betakarításán. Az első aratási vasárnapon a határban volt valamennyi gép és 240 ember. Ezen a vasárnapon a szalma összegyűj­tésén, a gabona megtisztításén és a tarlóhántáson kívül 8 vagon gabo­nát szállítottak a raktárakba. A kö­vetkező vasárnapon már 8 ember dolgozott az aratásban, a többiek tőzeget hordtak és komposztot ké­szítettek. Meg kell azonban mon­dani, hogy Orechová Potoň nem ké­pezett kivételt a vasárnapi műsza­kokban. A Horná Potoň-i Vörös Csillag EFSZ-ben azon a vasárnapon is dol­(Folytatás a 6. oldalon) ÜJ SZÖ 5 * 1961. augusztus 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom