Új Szó, 1961. augusztus (14. évfolyam, 212-242.szám)

1961-08-19 / 230. szám, szombat

Bonnba Bonn (CTK) — A nyugat-német­országi politikusok nyilatkozatai azt bizonyítják, hogy a bonni kormány­körökben a Német Demokratikus Köztársaság kormányának berlini In­tézkedései után egyre nagyobb a zűrzavar és tanácstalanság. Egyrészt még hangzanak harcias felszólítá­sok, másrészt azonban bizonyos hig­gadtság észlelhető. Gerstenmaier, a bonni parlament elnöke wuppertáli beszédében a ka­tonai költségvetés emelését és a ka­tonai szolgálat meghosszabbítását kö­vetelte. Schnelder, az össznémet Párt elnöke brémeni beszédében gaz­dasági korlátozásokat követelt. A hi­degháború hirdetőihez csatlakozott a Nyugatnémet Ipari Szövetség is, a nyugat-németországi monopóliumok szervezete, amely felszólította a nyu­gatnémet vállalkozókat, bojkottálfák a lipcsei őszi mintavásárt. Egyelőre A nyugati hatalmak tiltakozó jegyzéke Párizs (CTK) — A nyugati hírügy­nökségek jelentése szerint az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Francia­ország moszkvai nagykövetei csütörtö­kön azonos tartalmú jegyzékeket nyúj­tottak át a szovjet kormánynak, ame­lyekben ünnepélyesen tiltakoznak a Né­met Demokratikus Köztársaság berlini Intézkedései ellen. A -nyugati kormányok jegyzékeikben Berlin úgynevezett négyhatalmi statú­mának állítólagos megszegésére vonat­kozó állításhoz folyamodtak, amely sta­tútumot a valóságban a statútum alap­határozatainak be nem tartásával tu­lajdonképpen már a első háború utáni években hatályon kívül helyeztek. A nyugati hatalmak nem reális állás­pontjára mér az a tény is rámutat, hogy Jegyzékeikben a Német Demokra­tikus Köztársaság létezésének el nem Ismeréséből Indulnak ki. Hajlandók-e tárgyalni a nyuiati hatalmak ? London (CTK) — Az Associated Press Jólértesült körökre hivatkozva közölte, hogy a nyugati szövetségesek készek a Szovjetuniónak csúcstalálkozót Java­solni a berlini és a német kérdés ren­dezésére. A Jelentés azonban nem szá­molt be arról, hogyan képzelik el a nyugati hatalmak ezt a tanácskozást. A nyugati hatalmak állítólag nem ter­jesztenek elö konkrét Javaslatokat. Az AP hírügynökség a továbbiakban utal arra. hogy a nyugati hatalmak nézete szerint „kevés kilátás van a megegye­zésre". * A politikai szemleíró szerint a nyu­gati hatalmak között jelentős ellenté­tek merültek fel. A New York Herald Xrlbune pénteki száméban teljesen nyíl­tan írja, hogy a nyugati szövetségesek , a berlini válság jelenlegi stádiumában képtelenek megegyezésre jutni. Minél Inkább hangoztatják állítólagos egysé­güket, annál szembetünóbb a nézetkü­lönbség köztük. nem tudható, hogy ez a provoká­ciós felszólítás célt ér-e? A nyugat-berlini kérdés érdekes „rendezését" gondolta ki Brandt, a nyugat-berlini polgármester. A Ti­mes angol lapnak adott interjújá­ban azt Javasolta, hogy a nyugati hatalmak Nyugat-Berlinben „három­hatalmi statutumot" vezessenek be, vagyis, hogy ebben a városban to­vábbra is és talán tartósan őrizzék meg a megszállási rendszert. Figyelemre méltó állást foglaltakel a müncheni sajtóértekezleten Strauss és Lemmer bonni miniszterek, akik az erőpolltlka legádázabb hirdetői közé tartoznak. Münchenben síkra szálltak a Nyugat-Németország és Német Demokratikus Köztársaság kö­zötti kereskedelem megszakítása el­len és Strauss ezenfelül „minden In­tézkedés gondos mérlegelését" Java­solta. Strauss és Lemmer ezen visszavo­nulása „rugalmasabb hadállásokba" megfelel Adenauer kancellár takti­kájának és elsősorban választási cé­lokat követ. Adenauer kormánya a nyugatnémet választók előtt nem akar a békebontónak tűnni és ezt a feladatot inkább a szociáldemok­ratáknak, főképp Brandt nyugat-ber­lini polgármesternek szánja. A. I. Mikojan Tokió (ČTK) — A három legna­gyobb japán gazdasági szervezet — a Japán Gazdasági Szervezeteit Szövstsé­ge, a Kereskedelmi és Iparkamara és a Nemzetközi Kereskedelem Fejleszté­sének Tanácsa csütörtökön díszebé­det adott A. I. Mikojannak, a Szov­jetunió Minisztertanácsa első elnök­helyettesének tiszteletére. A. i. Mikojan beszédet mondott. Be­Nagy-Britannia fokozza nyugat-németországi haderőinek létszámát London (CTK) — Az angol lapok hírt adnak Nagy-Britannia kormányának a berlini helyzettel kapcsolatos katonai Intézkedéseiről. A sajtó szerint az angol kormány elhatározta, hogy nyugat-né­metországi légi egységeit a Javelín­lökhajtásos repülőgépekkel erősíti meg, a katonai egységek létszámát 5000 fő­vel emeli és új harckocsi-hadosztályt alakit, amelyet Nyugat-Németországba küld. Ä nyugat-berlini fasiszták garázdálkodása Berlin (CTK) — A nyugat-berlini fa­siszta elemek nem merészkednek ak­ciókra a demokratikus Berlin határán és ezért dühüket Németország Szocia­lista Egységpártja nyugat-berlini titkár­sága elleni támadásokban vezetik le. A nyugat-berlini rendőrség jelentése szerint a múlt éjjel a párt további két titkársága ellen intéztek támadást. A garázdálkodók kitörték az ablako­kat, bemázolták a falakat és ajtókat. Az előző éjjel három más titkárság épületeit mázolták be. tokiói beszéde vezetőben méltatta Japán sikereit az ipar fejlesztésében. Beszéde további részében A. I. Mi­kojan megállapította, hogy a Japán és a Szovjetunió közötti' keraskodel­mi kapcsolatok fejlesztésére kedvező kilátások vannak és e kapcsola­tok fejlesztését mind a Japán kereskedelmi körök, mind a Szov­jetunió is támogatja. Ez megfelel a mi érdekeinknek és politikánknak is — mondotta. Külpolitikánk prog­ramja a békés együttélés és a gaz­dasági együttműködés programja. A gazdasági kapcsolatok fejlesztése hozzájárul a politikai kapcsolatok megjavításához és a nemzetek köl­csönös közeledéséhez. • • • ľ A. I. Mikojan péntek reggel Tokió­ból Otakába, Japán egyik legnagyobb iparvárosába repült. Gus Hall tárgyalásra szólítja fel Kennedy elnököt New York (CTK) - Gus Hall, az USA Kommunista Pártjának főtitkára, táviratot küldött a Fehér Házba, amely­ben Kennedy elnököt felszólítja, kezd­jen tárgyalásokat a Szovjetunióval a nyugat-berlini és a német kérdésről. Az USA és a világbéke érdekével el­lenkezik az, hogy Adenauernek és a nyugat-németországi militaristáknak megengedjék, hogy nyomást gyakorol­janak a békére olyan komoly hely­zetben, mint a mostani. Meg vagyunk győződve — írja Gus Hall, — hogy a tanácskozások sikerrel Járhatnak, kiküszöbölnék a háború ve­szedelmét és lefektetnék az általános leszerelés alapjait. n nagy a zűrzavar. A bonni parlament rendkívüli ülése Bonn (ČTK) — Augusztus 18-ra rendkívüli ülésre hívták össze a bon­ni parlamentet, hogy meghallgassa az Adenauer kancellár által előterjesz­tett kormánynyilatkozatot és a politi­kai pártok képviselőinek beszédeit. Adenauer kancellár az ülésen beje­lentette a hadsereg létszámának emelését és azt, hogy támogatja a nagyhatalmak tanácskozásét. A bonni kancellár kormánynyilatko­zatában közölte, hogy a szövetségi kormány a NATO keretében intézke­déseket foganatosít a katonai felké­szültség megerősítésére. A nyugatnémet kormánykörök poli­tikájára azonban a kormánynyilatko­zat további „érvelése" volt Jellemző. Adenauer kancellár kifejezte azt a meggyőződését, hogy a válságból ki­vezető utat a tárgyalások útján le­het majd megtalálni, sót a katonai Intézkedésektől nem vár megoldást. Még azt is kijelentette, hogy a Szov­jetunió nem kíván háborút. Ezután azonban Adenauer világo­san tudtul adta, hogy a tárgyalások­tól a nyugatnémet militarizmus hó­dító terveinek megvalósítását várja, természetesen az „önrendelkezési jog" alapján. A bonni kormány „logikájára" jellemző az az ál­lítás, hogy „a német egység felújítása" a nyugatnémet milita­rizmus kiterjesztését Jelentené a Német Demokratikus Köztársa­ságra. Mindezt Adenauer a Nyugat­Németország és a Szovjetunió közötti kapcsolatok Javításának feltételeként szabta meg. Adenauer kormánynyilatkozatának javarésze gyűlöletes támadást tartal­mazott az NDK kormánya és népe ellen. A bonni kormány nem tett semmi­féle ellenintézkedést az NDK kor­A GÖRÖG KORMÄMY — teljesen a hi­degháború szellemében — a tartaléko­sok döntő többségét katonai szolgálat­ra hívták be. A legközelebbi napokban Görögországban az atomháború felté­teleihez alkalmazott nagygyakorlatokat tartanak. (CTK) mányának berlini intézkedéselvei kapcsolatban. Az ellenintézkedések szorgalmazását Willy Brandt nyugat­berlini polgármester vállalta magára, aki ezen szerepével ellentétben ki­jelentette, hogy a bonni kormány és a nyugatberlini szenátus nem kí­vánja a nemzetközi helyzet romlá­sát. Végül azonban kénytelen volt beismerni, hogy az NDK kormányá­nak vasárnapi intézkedései nem je­lentik Nyugat-Berlin közvetlen veszé­lyeztetését. A vitában a többi között részt vett Mende, a Szabad Demokrata Párt el­nöke is, aki nyomatékosan állást fog­lalt a sürgős tárgyalások mellett. A bonni parlament ülése határozat­hozatal nélkül ért véget. ARTALMATLANNA TETTEK EGY HULIGÁN BANDAT A Neues Deutschland beszámol arról, hogy a napokban az NDK biztonsági szervei Erfurtban rajtaütöttek egy fia­talkorúakból álló huligán-bandán. Két vezérét — Slegfried Wlttet és Bernd Raupenhelmert nyugat-németországi di­verzáns központból csempészték az NDK-ba át, hogy mindenekelőtt a nem­zetközi kertészeti kiállítás Idején nyug­talanítsák a lakosságot. Megbízásuk alapján e két ifjú továb­bi 7 erfurti fiatallal együtt terrorizál­ta a város lakosságát és a kiállítás látogatóit. Az említett fiatalok, akik már hetek óta nem dolgoztak, lopás és fosztogatás útján jutottak pénzhez, dárldókat csaptak, és éjnek idején meg­támadták a békés járókelőket. Slegfried Wltt kimondott gonosztevő, aki diverzáns tevékenységet fejtett ki az erfurti közlekedési nemzeti válla­latban. F. é. július 1-én üzemzavart okozott az áramhálózatban, hogy a ka­zánházat vízzel elárassza. Emberke­reskedelemmel ls foglalkozott, NDK-beli Ifjúmunkásokat toborzott az Idegenlé­gióba. Hála a lakosság éberségének, sike­rült a biztonsági szerveknek a cso­portot lefogni. A letartóztatottak rövidesen az NDK bírósága előtt békezavarás, dlverzáns­tevékenység, lopás, Jogtalan fegyvervi­selés és még további bűntettekért fe­lelnek majd. A CSEHSZLOVÁK gépipari gyártmányok nagyszerűen beválnak Bulgá­riában. lgv pl. a brnói gyárban készült kazánok, valamint a plzefti V­I. Lenin Üzemben gyártott baggerek. Képünkön a Marica Kombinát bő­vítésének építkezési munkálatait látjuk. Hájek felv. — ČTK H a röviden jellemezni akarnánk az elmúlt hetet, talán azt mondhatnánk, hogy a német béke­szerződéssel kapcsolatban Nyugaton keltett hisztérián felülkerekedik a józanabb megfontolás, a felzaklatott és félrevezetett közvélemény észhez tér, és a nyugati kormányok meg­gondolatlan fegyvercsörtetését bírál­va, egyre határozottabban követeli a tárgyalásokat. Noha Kennedy elnök titkos sajtóértekezletén állítólag ren­re utasította a sajtót, mégis egyre szaporodnak az olvasók levelel, ame­lyek elítélik a „nyugat berlini vál­ság' ürügyén fokozott háborús ké­szülődést és nyíltan megmondják, hogy az egyszerű emberek milliói nem hajlandók feláldozni mindenü­ket egy termonukleáris háborúban semmiféle „berlini kötelezettsége­kért". • Helyzetkép dióhéjban Az egymást követő hírek, Jelenté­sek, Jegyzékeit, nyilatkozatok árada­tából kíséreljük meg felvázolni a pil­lanatnyi helyzetet. A Szovjetunió és a szocialista or­szágok álláspontja félreérthetetlen és világos Még ez évben aláírják a_ német békeszerződést, amely bizto­sítja Nyugat-Berlin szabad várossá nyilvánítását és összeköttetését a vi­lággal. A szovjet kormány a béke­szerződés előkészítésére az érdekelt felek tárgyalását javasolta. A Német Demokratikus Köztársa­ság egyetért a békeszerződés megkö­tésével. A Varsói Szerződés tagál­lamainak legutóbbi kezdeményezésé­re intézkedéseket foganatosított a kémközponttá alakított Nyugat-Ber­linből a szocialista országok ellen szervezett felforgató tevékenység megakadályozására, és az NDK gaz­dasági életének megzavarására irá­nyuló aknamunka felszámolására Mint szuverén ország lezárta nyugat­berlini határait, vagyis becsapta az ajtót a kémek, emberkereskedők, spekulánsok előtt az NDK közvéle­ményének legnagyobb megelégedésé­re. A bonni kormány vezetői éktelen lármát csaptak, fenyegetőznek és el­utasítanak minden ésszerű Javasla­tot. Adenauer többször is kijelentet­te, a békeszerződést nem írják alá, nem egyeznek bele a Nyugat-Berlin szabad várossá nyllváhításásba, nem ismerik el az NDK-t szuverén állam­nak és a Német Demokratikus Köz­társaság határzárlatát törvényelle­nesnek minősítik és ellenintézkedé­seket foganatosítanak. Az NSZK ve­zetői erős nyomást gyakorolnak szö­vetségeseikro, hogy elfogadtassák velük a szélsőséges, veszedelmes ma­kacs bonni álláspontot. > Nézetelté rések a nyuga ti szövetségen belül Úgy látszik azonban, hogy a köz­vélemény egyre növekvő nyomására megbomlott a nyugati nézetegység. A hírmagyarázók szerint különösen Anglia ellenzi a feszültség további fokozását, és az ésszerű tárgyalások híve. A Time and Tide című angol hetilap így foglalja össze a higgad­tan gondolkozó egyszerű angolok ál­láspontját: „A gazdasági megtorlás­ról és fokozott katonai előkészüle­tekről elhamarkodott kijelentések, amelyeket Adenauer tett a berlini határ lezárása után, több kárt okoz­nak mint hasznot. A Nyugat inkább konstruktív javaslatokat tenne a fe­szültség enyhítésére és a szocialista országok bizalmatlanságának elosz­latására. Mindenkinek hasznára vál­nék, ha egyértelműen kijelentenénk, hogy ellenezzük a németek igényét a volt keleti német területekre. Ang­liának és Amerikának nyíltan sUr­getnie kellene a jelenlegi német ha­tárok, az Odera-Nlsa határvonal el­ismerését." Az Egyesült Államok elnöke is alá­húzta, hogy tárgyalni kell. Egyelőre azonban eltérnek a nézetek a nyu­gati szövetségen belül, és a Was­hingtonban tárgyaló négyhatalmi munkacsoport sem tudott közös ne­vezőre jutni csupán az NDK ha­tárzárlatával kapcsolatban megfogal­mazott formális tiltakozásban. Az amerikai kormánynak komoly gondot okoz az is, hogy háborús előkészü­letei nemcsak a hazai közvélemény­ben szültek visszatetszést és váltot­tak ki bírálatot, hanem a semleges ázsiai és afrikai országokban is. Bowles külügyminiszterhelyettes e két földrészen tett körútjáról vissza­térve keserűen Ismerte be, hogy nyu­gat-németországi politikájuknak saj­nos nem sikerült megnyerni ezen országok támogatását. Ennek első kézzelfogható bizonyítéka is megmu­tatkozott a napokban, amikor Nehru indiai miniszterelnök és Nasszer, az EAK elnöke kijelentették, hogy két Németország létezik és a német kér­dés rendezését a történelmi tény el­ismerése alapján kell kezdeni. Ezen kissé el kell gondolkozniuk a nyu­gati vezető politikusoknak, hiszen többen már most attól tartanak, hogy a semleges országok a belgrádi ér­tekezleten olyan álláspontra helyez­kednek, amely nem igen fog tetszeni Washingtonban, Londonban és Pá­rizsban. 9 Minél előbb tárgyalni kell Ügy látszik, még több komoly aka­dálya van jelenleg az egységes, bé­külékenyebb nyugati álláspont kiala­kításának. A hidegháború 85 éves lovagja, Adenauer, újra a kancellár­ságra vágyik és most közvetlenül a választások előtt a szövetségesek nem kényszeríthetik visszavonulásra, nehogy elveszítse a szavazatok egy részét. Mindenesetre már az is va­lami, hogy az NDK elleni gazdasági blokádból nem igen lesz semmi, a kormány többszöri tanácskozása, a szövetségesekkel tartott konzultációk után „a jelenlegi helyzetben alkal­matlan megtorlásnak" tartják. A bon­ni vezetők első nyilatkozatai és a nyugatnémet lapok uszító hangjából arra lehet következtetni, hogy a forrófejű nyugatnémet politikusok erre nem maguktól jöttek rá. Nagy vonalakban így fest a hely­zet a német kérdés rendezése kö­rül. Lassan utat tör a tanácskozá­sok szelleme, s a fegyvercsörtetés egyre népszerűtlenebb lesz. A szo­cialista tábor egységes elszánt fel­lépésén megtörnek a provokációk. Az óceánon túl ls rádöbbennek, hogy fenyegetőzéssel, fegyverrel semmit sem lehet megoldani. Bízunk benne, hogy a Józan felismerés ésszerű po­litikát szül a nyugati féltekén és nem juthatnak szóhoz azok, akik katasztrófába sodornák az emberi­séget. Persze nem szabad elfelejteni, hogy az erőpolitika hívei továbbra is igyekeznek a feszültség fokozásá­ra szorítani a nyugati kormányokat és az USA-ban tovább folyik a lázas fegyverkezés. > Nem jött ki a lépés, Punta del Estében véget ért az amerikaközi gazdasági és szociális tanács értekezlete. Az Egyesült Ál­lamok nagy reményeket fűzött e ta­nácskozásokhoz. Washingtonban úgy gondolták, hogy a húszmilliárd dol­lár, amelyet az USA az elkövetkező tíz évre ígért a latin-amerikai or­szágoknak, elkápráztatja ezeket az államokat és hajlandók lesznek egy Kuba-ellenes frontba tömörülni az USA oldalán. Ez a terv teljes ku­darccal végződött. A forradalmi Kubának csak a pusz­ta léte arra kényszeríti az Egyesült Államokat, hogy kölcsönöket ígérjen az elmaradott déli országok megse­gítésére. Ez a „segítség" azonban na­gyon kétes értékű. Még az sem biz­tos, hogy a húsz milliárdot megsza­vazzák, hiszen az idén az 500 mil­lió dolláros kölcsönt is alig tudta Kennedy kicsikarni. Ha mégis sike­rülne, ezzel csak az USA monopó­liumainak helyzete szilárdulna meg a latin-amerikai országokban és csu­pán évi 2,5 százalékkal növekednék a termelésük. Ilyen ütemben még száz esztendő múlva sem érik el az Egyesült Államok színvonalát. Ezzel szemben a forradalmi Kuba mérföldes léptekkel halad előre. Quevars miniszter beszéde a kubai gazdasági eredményekről óriási vissz­hangot keltett. A Washington Post keserűen Jegyzi meg: „Sajnálatra méltó, hogy a kubai nacionalizmus olyan megértésre talált, a latin-ame­rikai országok körében. Ebből azt a tanulságot kell leszűrnünk, hogy dollárral nem lehet kiirtani az esz­méket." Az amerikaközi gazdasági értekez­let arról tanúskodik, hogy az óceá­non túli országokban is új szelek fújnak, melyek elé nehezen tudnak falat állítani dollárból. SZŰCS BÉLA ťjj SZÖ 2 * 1981. augusztus 18.

Next

/
Oldalképek
Tartalom