Új Szó, 1961. augusztus (14. évfolyam, 212-242.szám)

1961-08-19 / 230. szám, szombat

JOLETES KULTIJRA A község szépítése elválaszthatatlan a falu kulturális életétől A

mikor a múlt szombaton Deá kovcén jártam, nem kevesebb mint három esküvő zajlott 'le a községben. Az utcán ünnepi hangulat volt érezhető. Két esküvői menetet magam is láttam, elől ment a menyasszony és a vőlegény, csendben, karonfogva lépegettek, a szülök, rokonok, ismerősök követték őket. Valamennyien szép ünnepi öltözetben, és bizonyára ünnepi gondolatokkal és kívánságokkal szívükben meneteltek. Akik nem voltak a menetben, azok az utcai ablakokhoz futottak és félrehúzva a csipkefüggönyt, onnan nézték ellágyulva a fiatalok révbe érését. Én a kocsiban ültem Kiss Flóriánnal, nyugalmazott tanítóval, aki arra kért, álljunk meg az úton és nézzük meg a lakodalmas menetet. Kiss elvtárs kéiiését nem teljesítettem, úgy éreztem, kissé illetlenség a kocsival megállói... illetlenség zavarba hozni ezt a csendes, meghitt menetet. Most már tudom, hogy helytelenül' cselekedtem, egyrészt nem hoztam volna zavarba senkit, másrészt mert a fürge 70 esztendős Kiss Florián tanítónak Jiagy szívességet tettem volna. Öt ugyanis mjnden nagyon érdekli, ami szülőfalujában történik Semmi, a legkisebb esemény sem kerüli el a figyelmét, jóban rosszban egyaránt osztozik, a falu dolgozóival. Ö a Csemadok helyi szervezetének a titkára. Ez annyit jelent, ha a Csemadok valamit rendez a faluban, akkor a nyakába veszi a községet, fára betanította. Útközben elmondja nekem, hogy a csoport 8 fiúból és 8 leányból áll. Ezek többnyire munkások és hivatalnokok és ha hazajönnek a munkából, nekiállnak a próbának. Azt is elmondja, hogy Bosnyákné már 10 esztendeje szakadatlanul foglalkozik ít csoporttal, és nagy érdeme van abban, hogy az együttes ide fejlődött. Megemlíti, hogy a község dolgozói szeretik a kultúrát, majd szemléltető példával igazolja állítását. Tavaly például július 10.-én, vasárnap, Gyurcsó István költő irodalmi estet tartott és noiia aratás ideje volt, és a falu dolgozói nyakig voltak a munkában, a nagy kultúrterem mégis színültig megtelt. Öszliajú asszony, Bosnyák Károlyné. Kiderül, hogy nyugdíjaztatása mellett még dolgozik. Tavaly Senecen helyettesített, idén pedig az itteni kilencéves iskolában folytatja majd tanítóhélyettesi munkáját. Azt mondja, hivatásához tartozik, hogy az iskola feladatain kívül is foglalkozzék tanítványaival. Az itteni táncegyüttesen kívül Senecen az iskolai tánccsoporttal foglalkozott, amely járási: viszonylatban igen szép helyezést nyert el. — Nehéz munka, de szívesen végzem — mondja. Sokszor este fél kilenckor érkeztem haza, kilenckor kezdődtek a próbák, amelyek néha közel éjfélig is eltartották. Ha együtt voltunk, eltűnt a fáradtságom. Azt A deákovcei táncegyüttes radhatatlanul jár házról-ház»a, beszél, tréfál, közli a. .legújabb" híreket, • eseményeket és végül agitál, -hogy akkor, abban az időpontban legyenek a kultúrházban, .ahol előadást, vagy évzáró gyűlést tartanak. . Mindezt nem kötelességszerűen, hanem az önkéntességből .eredő derűvel és jókedvvel végzi. Erősen az a benyomásom, hogy 39 esztendős tanítói pályáján ugyanezzel a módszerrel tanította é| nyerte meg diákjait. Jellemző az is, hogy közel négy évtizedes tanítóskodásából , hat esztendőt -r 1947—1953-ig — szlovák iskolában tanított. És hogy jól és közmegelégedésre végezte ott a munkáját, bizonyítja az a tény, hogy ma is, évente legalább egyszer ellátogat Horká nad Váhom-ra, meglátogatja egy-egy tanítványát, vagy annak szüléit. Mint , tanító nagyon büszke arra, liogy olyan tanulókat tanított meg betűvetésre, akik kétszer-háromszor is megbuktak az első elemiben és akikről már más tanítók lemondtak, hogy valaha is megtanulnak írni olvasni. — A .türelem és kitartás — mondja nevetve — a tanító legerősebb támasza és természetesen a hozzáértés. E

n ehhez még hozzátehetem, fontos, hogy mindez ügyszeretettel is párosuljon. Ezzel a tulajdonsággal pedig Kiss Flórián rendelkezik. Egy levelet mutat nekem, amelyben a Csemadok központ közli vele, hogy a deákovcei táríccsoportot a Csehszlovákiai Lengyel Kulturális Szövetség rendező bizottsága augusztus 19-én a délutáni órákban' várni fogia Jablunkovói! a megadott vendéglőben. Kiss elvtárs őszintén örül, liogy a választás éppen az ó csoportjukra esett. — Ahogy szorongatja a levelet, arra gondolok biztos, hogy a csoporttal tart, hiszen elképzelhetetlen, hogy ne lássa Szülőfaluja tánccsoport jának bemutatkozását a lengye! dolgo-zók előtt. Hisz minden nagyon erdeklí, ami szülőfalujával összefügg, a lakudňliiias menetet is azért akarta látni, mert az is szülőfaluja életéhez, ünnepéhez tartozik. A táncegyüttest mint - saját alkotását szereti. Rajong érte, de persze tapintatosan, csak úgy mellékesen jegyzi meg, hogy május l-e óta tizenegyszer lépett fel. A maga fárad hatatlan munkájáról alig beszél. Arra kér, hogy látogassam meg kolleganőjét, Bosnyák Károlvnét, nyugalmazott tanítónőt, aki a csoportot a Guzsalyos és az Évvégi zárszámadás nevü cselekményes tánckompozíclókhiszem ők is,' együttesünk táncosai, ezek a munkásgyerekek is így voltak t vele. A kultúra, a művészet szeretete felélénkíti az embert. •— Hogy jutott eszébe az Évvégi zárszámadás táncát betanítani? — Nos, tavaly Treač. Teplicén egy háromnapos tanfolyamon vettem részt, ahol vállaltam ennek a tánckompózíeiónak az összeállítását. Nagyjában népi motívumokat használtam fel. Nem okozott ez nekem nagyobb fejtörést', hisz ift élek ebben á községben, látom a nagy változásokat, látom, mit jelent a falu számára a szövetkezet. Tudom, liogy a falu népe mily izgalommal várja az évvégi zárszámadást. Ez ösztönzött a tánckompozíció összeállítására, amely a mát akarja művészi eszközökkel visszatükrözni. Szívélyesség, szerénység jellemzi ennek' az őszhajú - nagymamának a magatartását, örül annak, hogy most idehelyezték, és több idej« lesz foglalkozni a CSEMADOK táncegyüttesével. Amikor elbúcsúzom tőle, megtudom, hogy már helyettesről is gondoskodott. Futó László villanyszerelő, a helyettese. Kitűnő táncos, egy ideig az' Ifjú Szíveknek volt a tagja. Most, hogy gyomoroperáción esett át, és a táncot hivatásként nem folytathatja, a salai Duslo üzemben dolgozik mint villanyszerelő. Futó megígérte, a maga részéről mindent elkövet, hogy tánctudását átadja n fiataloknak. Szalóczy Lajos kőműves, a Csemadok helyi szervezetének a kultúrfelelőse feleségével együtt ugyancsak hozzájárul a tánccsoport és a színiegyüttes fejlődéséhez. Szalóczy Lajos néhány évvel ezelőtt alapító tagja volt a hodyi népi együttesnek, és így. szakszempontból is sokat segít. Derűs, jókedélyű munkástípus. Nemcsak kulturális munkájában, hanem , mesterségében is szép eredményeket ér el.. Örömmel közli velem, hogy a m,ai napon munkahelyén részlegvezetőnek nevezték ki. Ennek a kinevezésnek természetesen az asszony is örül. ö is szereti a művészetet, a színiegyüttesben szokott fellépni, ezenkívül a szereplők maszkirozását is el szokta végezni. Igv járok házról-házra Kiss. Flórián kíséretében és készíteni a pillanatfelvételeket azokról a dolgozókról, akik ügyszeretetükkel' nagyban hozzájárul tak a falu kulturális életének a felvirágoztatásához. Néhány percig tartózkodom - csupán egy egy családi házban, lakásban... Mindenütt a jólétet jellemző szombat délutáni lés* kör uralkodik, a sütés-főzés komory elfoglaltsága köti le az • asszonyokat, csak Vgy-két percig lehet velük beszélni, aztán futnak a konyhába, nehogy valami odaégjen. Jó és megnyugtató mindezt látni és érezni. A konyhaművészet nemes, évszázados illata, amely egykor csak az úri portákat lengte körül, most már minden dolgozó ember otthonét fűszerezi. / Így van ez Merva Arnold mozdonyvezető otthonában is, aki a CSEMADOK sziniegyiittesének a rendezője, ( szereplője és kulisszafestője egy személyben. Mindenre jut ideje. Felesége miközben bort és egy tál finom süteményt rak az asztalra, nevetv« mondja, hogy az ura, a téli estéken amint hazajön, sokszor csak a levest fogyasztja el... és máris rohan s próbákra. Kijelentését hozzájárulás' és megértés fűszerezi. A házaspár most pajkosan pillant egymásra, hisz az asszony sem jobb a Deákné vásznánál. Ö is, noha^.négy gyerek ' anyja, alkalmi ünnepeken szívesen elszaval egy-egy költeményt. F

érje, a mozdonyvezető, egy tanár meggondoltságávál számol be életéről és munkájáról. Megtudom, liogy apja is vasutas volt, 19í36-ban munka közbén halálos szerencsétlenség érte. Anyja kis nyugdíjából és a földbirtokos földjein elvégzett munkája keresetéből'névelte fel két gyermekét. A megszállás idején azonban, amikor egy a héthez váltották be a koronát, nyugdíja egészen összezsugorodott, és az élet még nehezebb; még keservesebb lett. Ö maga, alig, hogy kitanulta a géplakat'os-inesterséget, nyomban' bevonult. Ifjúsága legszebb évé.it

; a 1 fronton' töltötte, sok szenvedésen ment át és megtanulta szeretni az életet, a szocialista kultúrát, mely a békét szolgálja. Semmi sem terhes számára, mindent szívesen elvégez, mindenre jut ideje, csak .béke legyen. A négy jólnevelt gyerek, két kislány, két. kisfiú ott ólálkodnak körülötte, hallgatják apjukat, amint a békéről beszél, elemzi a színdarabokat és azt mondja, hogy a csehszlovákiai m'agyar szerzőknek többet kellene gondolniuk a mára, a mai falura, hogy valamit adjanak, valami értékeset nyújtsanak a fejlődő, egyre igényesebb népnek. Mert ma már- a falu-népe is igényes, hisz közel 100 televízió van- a községben, láthatja a legújabb televíziós játékokat, láthatja'Gagarint, Tyitovot és közvetlenül Moszkvából élvezheti már a televíziós adást... Az öreg. színdarabok ezért nemcsak öregek, hanem vének. A szerzőknek ezért az újról, a máról kellene írniok. Merva elvtárs szavaihoz nincs mit hozzáfűznöm, mondanivalóját csak helyeselni tudom. Amikor elbúcsúzom tőle és megköszönöm szíves vendéglátását, Kántor elvtársnak, a helyi nemzeti bizottság elnökének a kijelentésére gondolok, aki azt mondotta, hogy a Csemadok szép, kulturális munkát végez a faluban és együttműködése a nemzeti bizottsággal már azért is kifogástalan, mert a Csemadok helyi szervezetének az elnöke Csimma Ferenc, a helyi nemzeti bizottság titkára. Csimma elvtársnak viszont az a nézete, hogy a Csemadok, a községben valóban példás és figyelemrs méltó eredményeket ér el kulturális téren, de együttműködését a CSiSZszel és a szövetkezettel nem lehet példásnak nevezni. Ebben pedig nemcsak a Csemadok a hibás, hanem a CSISZ, meg a szövetkezet is. Mindezt mint kommunista kötelességnek tartja közölni, de fontosnak tartja azt is. megjegyezni, . hogy a kérdést nem lehet csupán" határozatokkal megoldani, hanem türelmes, komoly és Jóindulatú népnevelő munkára van szükség, hogy összhangba hozzák az sgész falu kulturális életét. (

Csimma elvtárs nézetét csak helyeselni lehet... Csak azért írtam oly részletesen azokról a Csemadok-tagokról, akik a község kulturális életének a felvirágoztatásán fáradoznak, hogy bemutassam őket és bizonyítsam, olyan becsületes dolgozókról van szó, akikkel meg lehet egyezni ... És hogy tanáccsal is szolgáljak, azt is megmondhatom, hol lehetne a közös Inunkat megkezdeni. Nem szükséges ezen sokat törni a fejünket. Ott van a község szépítése . . . Országos mozgalom ez, nemcsak lakásunkat, házunkat, hanem házunk tálát, környékét, az utcát is szépítenünk kell. Ez pedig a 70 esztendős Kiss Flórián szülőfalujára ráférne .. . Társadalmi muukáva! ezt néhány év alalt el lehetne végezni. A vadul burjánzó dudvával együtt eltűnne minden másfajta káros dudva i,s. Megvagyok arról győződve, hogy ebben a nemes törekvésben a járás is komoly segítséget fog nyújtani. SZABÓ BEL A Jelenet a Rómában éjszaka volt című filmből A dolgozók idei filmfesztiváljának nagyszerű rendezvénye után beköszöntött szokatlan hőségben megcsappant a mozilátogatók száma. Az utóbbi napokban. a fesztiválon bemutatott alkotásokat,' s a régebbi filmeket tűzték műsorra a bratislavai filmszínházak. Hösszú időn át játszották A groteszk aranykora elnevezéssel a minden idők legnépszerűbb filmvígjátékaiból készült Összeállítást. Az új filmek kö- mába egy parasztházból, ahová Ba- • zíil a Névtelen sziget című, hajó- doglio fegyverszüneti ajánlata után, töröttékről sžóió kínai film és a táborból megszökve kerültek. Az Herskó János tehetséges fiatal ma- egyszerű padlásszobában — ahova gvar rendező jól sikerült filmvíg- az ügyes üzér, Espiria bujtatja őket játéka a Két emelet boldogság sze- — azonban a végzett leselkedik rá'repelt műsoron. A modern miliőben Juk. Fjodor. a csupaszív bajtárs ellejátszódó magyar film jól beállí- lenséges golyó áldozata lesz, araikor tott helyzet- és jellerokomikumaival, rajtaütnek a partizánokat^ támogató a szellemes párbeszédekkel, a múlt hazafiak „bombagyárában"'. Espiria idők lélektani csökevényeinek szipor- vó'legényét is kivégzik. A két fogoly kás kigúnyolásával nyerte el a né- tiszt örökös bujkálás, fantasztikus zók tetszését. , viszontagságok után éli meg a „hoszAmióta Solohov Andrej Szokolovja szú éjszaka" végét, amikor a fasiza vetítővásznon is életre kelt, Szer- rnus sötét uralma után derengeni gej Bondarcsuk, a kiváló szovjet kezd... filmművész a sok szenvedést kiállt, A film emberi vonatkozásai miatt csupaszív hétköznapi szürke, egysze- érdekes. Alkotói mély lélekisnieretrű hős megtestesítőjeként él a mo- tel ecsetelték valamennyi szereplöjé* zilátogatók képzeletében. Más kör- nek jellemvonásait. Élő alak az öröknyezetben, de megint háborús vi- ké zsörtölődő, a leleplezéstől félő, szonyok között játssza ugyanezt az nyugalmai kereső, de alapjában jóembertípust Roberto Rosselini neves szívű Espiria (Giovanna Ralli alakiolasz rendező fasizmus elleni film- tásában), aki sok áldozatot hoz jében: Rómában éjszaka volt. kényszeiiakóiért. Az örök asszony A film hatásos, mert az olasz fa- szólal meg benne akkor is, amikor sizmus utolsó éve eseményeinek be- elárulja a rejtekhelyet, remélve, sűrített történetét az örök város kis- hogy, megmenti vőlegényét. Mégsem embereinek nagyon is emberi, min- tudnak rá haragudni, mert úgy érdemiapi sorsán keresztül vezeti le. zik, a sors. mindannyiukhoz a Maga Az ó életükben mint tükörképbén módján kegyetlen. Érdekes a három látjuk a fasizmus állatiasságát, gon- hadifogoly beállítása. A ttemperamendolkodásra képtelen figuráinak ál- tumos, cselekvésre vágyó amerikai lati ösztöiiösséggel feltörő barbársá- pilótahadnagy, a rendkívül megfougát. A film felette időszerű: alko- tolt, józan fejű angol őrnagy, a tóinak hazafias érzelme akkor su- mélabús, örökké áldozatkész, hazágallta, amikor a múlt kárhozatra jára gondoló Fjodor nemzetük jelítélt elemei felemelik a fejüket és legzetes vonásait testesítik meg a újra nemzeti katasztrófába ránthat- sorsiildözöttek maroknyi nemzetközi ják az országot. A vitathatatlanul társaságában. Az olasz társadalom hazafias motívuttiö film alkotói egy- „elitjét'', a főúri házak légkörét, s a ben az örök emberi humánum gon- kolostorok világát is finom érzékeldo^atát fejtették ki a három fphős tetőképességgel viszi elénk Rosselisoi sának alakulásában. ni. A háttérben mindig kítapinthaA Rómában éjszaka volt törté- tók a cselekvés valódi motívumai, nete három különböző nemzetiségű Általában a Rómában éjszaka volt szökött hadifogoly sorsa körül ját- értékes alkotás, ha nem is tartozik szódik le. Az angol őrnagyot, az az agyondicsért műremekek közé^ amerikai pilótahadnagyot és az egy- mert az emberiességet, a megértést, szerű szovjet katonát apácának álcá- a szeretetet, a nemzetközi békés zott feketekeres'kedők menekítik Ró- összefogást hirdeti. (L) Garcia Lorca halálának évfordulója Egy negyed százada annak, li«gy a XX. századi spanyol irodalom legnagyobb forradalmi költője és drámaírója, Federico Garcia Lorca meghalt. Spanyol fasiszták egy munkással és két, torreádorral egyszerre gyilkolták meg. A nagy köl' tő, aki művészetével, szíve minden i dobbanásával az elnyomott spanyol i népet szolgálta, Francóék első álI dozatai közé tartozott. Alkotásai, amelyek a spanyol nép | haladó hagyományaihoz kapcsolódnak, ma elevenebbek, mint valaha voltak. Költészete a világirodalom 1 áramlatában él és széles körben hat, drámáit a világ összes színpadain játsszák. Nem régen adták elő nagy sikerrel a Szlovák Nemzeti Színházban is a Bernarda háza című drámáját, amely a spanyol feudalizmus sötét, égét tárta fel megrázó erővel. ' Lörca két évet töltött Amerikában. Az itt írt verseiben jut érvényre a legkifejezőbben a kapitalista világ iránti gyűlölete. Politikai állásfoglalása ezekben a költeményekben ölt határozott formát. Az alább közölt Hajnal című költeményt az amerikai versek sorozatból vettük: Wa?nai New York fölött a hajnalt négy agyagoszolpa tartja; fekete galambrajorkán pocskol a poshadt vizekben. Szürkül a newyorki hajnal, a roppant lépcsőkre lopakszik, s a garádicsokat tapogatva, a szorongás rózsáit kutatja. <4 hajnal jön és senki szájába n»m fogadja, mert nincs itt se reggel, se távoli reménység. Olykor vad forgatagban n dollár dühe csap le, falúnkul és veszetten, elhagyott gyermekekre. Ki most utcára lép, már csontjában érzi, sejti: nem lel édent. se szirmot szemelgető szerelmet: tudja, hogy lába törvény s számok sarába gázol, és mindez kontár játék, mindez meddő verejték. A fényt sötétbe űzik bilincsek, tarka lárma, gyökértelen bölcselmek arcátlan érvelése. Az emberek tíz utcán álmatlanul bolyongnak,— most jöttek ők talán egy véres hajótörésből. Fordította: Wlassics Tibor ©J S 70 6 * 1981: augusztus 19.