Új Szó, 1961. augusztus (14. évfolyam, 212-242.szám)

1961-08-19 / 230. szám, szombat

A kommunizmus az emberiség fényes jövője (Folytatás a 3. oldalról) zőgazdaságl termelés különböző színvonalának kiegyenlítése és olyan fejlődési fok elérése, hogy valóra váljék Marx előrelátása a mezőgazdaság és az Ipar legmagasabb szintéziséről a kommunizmusban. Pártunk Központi Bizottsága ezért tűzte ki oly sürgetőn azt a célt, hogy a következő tlz évben az ipar színvonalára emeljék a mezőgazdaságot. E cél elérése azt jelenti, hogy mindenekelőtt meg kell oldaniuk a munkatermelékenység döntő emelkedését a mezőgazdaságban, következetesen gépesítenünk kell az összes termelési folyamatokat, találnunk kell újabb, tökéletesebb technológiát. Ezzel egyidejűleg, különösen a mi viszonyaink között rendkívül belterjessé kell tennünk a termelést, az eddiginél sokkal többet kell termelnünk egy hektár földön. Bármilyen magasaknak ís tűnjenek a mezőgazdaság továbbfejlesztésének irányszá-' mai — a Szovjetunióban 1980-ig négyszeresére kell növekednie a termelékenységnek — (mi egyelőre több mint háromszoros növekedést tervezünk) — nagyon reálisak; hisz a mezőgazdaságban a szerkezeti változásnak qsupán a kezdetén vagyunk. Tegnap még 10 meg 10 millió klsparcellán, többmillió kislstállóban gazdálkodtunk. Ezért a régi állapot megőrzését jelentené, ha megelégednénk a munka termelékenységének és a termelés Intenzitásának alacsonyfokú növekedésével, ami a mezőgazdaság és az Ipar közötti különbségnek nem a leküzdésére, hanem elmélyülésére vezetne. Ez pedig komolyan veszélyeztethetné az egész gazdaság fejlődését és kedvezőtlenül befolyásolná a társadalmi viszonyok további alakulását. A

falusi társadalmi viszonyokat Illetően a programtervezet azt mutatja, hogy a kommunizmus felé tartó további előrehaladás során a szocialista tulajdon mindkét formáját fejleszteni és szilárdítani kell a mezőgazdaságban. Az egységes kommunista tulajdon a jövőben a szocialista tulajdon jelenlegi két formájának egybeolvadásából alakul ki. Ezek nálunk a szövetkezetek és az állami gazdaságok. Mint a programtervezet mutatja, az út mind a kolhozok, mind a szovhozok erősítésén és megszilárdításán keresztül vezet ide. Emellett mi hazánkban tekintetbe vesszük a történelmi fejlődés adta különleges feltételeket, melyek tekintettel a falu és a város közelségére, lehetővé teszik a mezőgazdasági termelési viszonyok továbbfejlesztésével összefüggő problémák egész komplexuménak aránylag könnyebb megoldását Mindenesetre fontos, hogy a szövetkezetek továbbfejlődése egyre inkább saját erőforrásaikra és gazdálkodásuk eredményeire épüljön. Az SZKP a nyilvánosságra hozott dokumentumban kilátásba helyezi á szovjet nép életszínvonalának nagyarányú emelkedését. A párt kitartó, lelkes munkára szólítja fel a szovjet népet, hogy ezzel hozzájáruljon a nagyszerű program megvalósításának biztosításához, mely nemcsak magaisabb életszínvonalat, ad a Szovjetuniónak, mint bármelyik tőkés országé, hanem az 1980 után következő további fejlődés során biztosítja a szükségletek szerinti kommunista elosztást. Már 1980-ban a fogyasztás fele társadalmi fogyasztás lesz. Elég kapásból megemlíteni néhány tényt, mint például a gyermekek díjtalan nevelését a gyermekintézményekben és lnternátusokban, a munkaképtelen személyek anyagi ellátását, a díjtalan iskolai oktatást valamennyi fokon, a lakások és közszolgálatok díjtalan élvezését, a közforgalom díjtalan igénybevételét, a díjtalan közétkezésre való fokozatos áttérést, hogy tudatosítsuk e célok óriási horderejét. A kommunista társadalom sajátságos jellemvonása nemes gondoskodás az ifjúságról, a gyermekek boldog éleiéről. Ezek a messzemenő intézkedések, melyek a Szovjetunió óriási gazdasági erejére fognak támaszkodni, meggyőzően alátámasztják igažságos és mélyen emberi eszméink erejét. Az emberiség felismeri, mi a kommunizmus s nincs olyan erő, mely megakadályozná az emberiséget abban, hogy ne térjen rá a fényes jövője felé vezető útra. A programtervezetnek ez a része igazolja, hogy helyesek voltak a dolgozók életszínvonalának emelésére tett lépéseink. Ugyanakor pártunk főként a XI. kongresszus után, az életszínvonal problémájának megoldásával kapcsolatban bizonyos irányban már kommunista elemeket érvényesített. A mostani és a legközeleb bi ötéves tervben az életszínvonal emelésének fő iránya marad a személyi fogyasztás növelése. Tovább kell erősítenünk a termelés növelésében való anyagi érdekeltség alapvelvét, mely — mint az SZKP programtervezete mutatja — a kommunizmus kezdeti időszakában sem veszti el érvényét. A ml viszonyaink közepette alapvető jelenlőségű ennek az elvnek érvényesülése az egész gazdaságban, de különösen fontos a szövetkezett mezőgazdasági termelésben. Ezért tovább nő a bér szerepe az életszínvonal emelkedésének biztosításában, á m ezzel egyidejűleg egyre na£l gyobb része lesz az életszlnvonal emelésében a munkaidő lerövidítésének, a lakáskérdés következetes megoldásának, a közétkezés megjavulásának, a kulturális ellátásnak stb. E kérdések egyre sürgetőbben vetődnek fel, s megoldásuk során gyakran tnlnőségileg új tényezőkkel találkozunk, melyekben éppen a kommunizmus bizonyos elemel nyilvánulnak meg. Kétségtelenül így van ez a gyermekgondozás terén. A társadalom — nem nézve a nagy anyagi kiadásokat — díjtalan orvosi megelőző és gyógykezelést, ingyenes tankönyveket és segédeszközöket nyújt a gyermekeknek, jelentős mértékben kiveszi részét iskolai étkeztetésükből, üdültetésükből stb. A fejlődés további irányairól alkotott első elképzeléseink azt mutatják, hogy a társadalom egyre inkább közvetlenül fogja biztosítani a gyermekgondozást, hogy a következő években lényegesen kl kell bővíteni az egésznapi ellátást nyújtó óvodák, iskolák hálózatát. Azt akarjuk, hogy a kommunizmus első hajtásai mindenekelőtt a gyermekeknek kedvezzenek. Ez a társadalmi gondoskodás kétségtelenül kedvezően érezteti majd hatását az Ifjú nemzedék kommunista szellemű nevelésének teljes Irányzatában. Az SZKP új programtérvezete Igazolja, hogy helyesen jártunk el a szocialista demokrácia fejlesztésében is, és további rendkívül hasznos gondolatokat sugall nekünk a szocialista demokrácia fejlesztésére, hogy tovább fokozzuk a dolgozók lehető legszélesebb körű részvételét a népgazdaság Irányításában és az összes társadalmi ügyek intézésében. Szocialista köztársaságunk fejlődése igazolja a programtervezetnek azokat a következtetéseit, hogy a proletárdiktatúraként keletkezett állam fokozatosan össznépi állammá fejlődik, mely népünk érdekelt és akaratát megtestesítő szerv. Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy a munkásosztály állandóan vezető szerepet tölt be társadalmunkban. Ez az osztály, melyben születése hajnalán, amikor még a legnagyobb nyomorban, kizsákmányolásban, megaláztatásban élt, a marxizmus klasszikusai zseniálisan felismerték a társadalom leghaladóbb erejét, ma lényével a társadalom leghaladóbb, legöntudatosabb része. A nagy hagyományokra és jelentős számbeli erőre támaszkodó munkásosztály a többi dolgozóra is aktívan hat, öntudatot önt a parasztságba és értelmiségbe, beléjük oltja fegyelmezettségét és szervezettségét és segít megváltoztatni lellemüket. A munkásosztály állandóan a társadalom vezető ereje lesz mindaddig, amíg nem szűnnek meg a régi munkamegosztás összes csökevényei, amíg nem értük el a kommunizmust. A kommunista társadalom építésének időszakában azonban fokozatosan kiegyenlítődnek a különbségek a munkásosztály és a parasztság között. A szövetkezeti parasztság a régi parasztságtól eltérő egészen új osztállyá válik, mely a mezőgazdaság termelési viszonyainak további fejlődése eredményeképpen egyre közelebb kerül a munkássághoz. H

asonlóképpen az értelmiség Is ma már lényegesen megváltozott, népi értelmiséggé vált, noha a régi értelmiség egyrésze még nem tudott kiszabadulni a múlt bizonyos kötelékeiből és nem tudta levetkőzni a polgári gondolkodásmód csökevényelt. Az új társadalmi viszonyok további elmélyülése, a fizikai és a szellemi munka közötti lényeges különbség leküzdésére irányuló gyakorlati elemek fokozatos erősödése végül ís az értelmiség és a munkásság közötti különbségek teljes kiegyenlítéséhez vezet, s az értelmiség a dolgozók egységes társadalmának szerves részévé válik. Természetesen az osztályok majd csak akkor szűnnek meg, ha a munkásosztály betölti nagy történelmi küldetését, és a kommunizmus teljesen győzedelmeskedik. A szocialista demokrácia állandó fejlesztésére irányuló eddigi törekvésünk teljesen megfelel az SZKP programtervezete elveinek. Megerősítjük azoknak az alapvető Irányzatoknak a helyességét, amelyeket a nemzeti bizottságok jogkörének bővítésével, és a társadalmi szervezetek társadalmi életünkben, gazdaságunkban és kultúránkban betöltött szerepének növelésével szorgalmazunk a szocialista demokrácia fejlesztésében. E tekintetben különjelentősége van annak az elvnek, hogy rendszeresen kicseréljük a dolgozók képviselőit az államhatalom valamennyi szervében és a kommunistákat a pártszervekben. Ennek az elvnek érvényesítése a szovjet rendszer szilárdságát, és a szocialista építés nagy, több mint 40 éves iskoláját kijárt, súlyos harcokban és küzdelmekben sok sorsdöntő próbát kiállt, megedződött szovjet társadalom érettségét bizonyítja. A szocialista állam további fejlődése és a szocialista demokrácia jó működése megköveteli a dolgozók egyre szélesebb körű közvetlen részvételét az Irányításban, hogy egyre többen legyenek azok a dolgozók, akik majd részt vesznek az államIrányitás felelős tisztségének betöltésében, hogy fokozatosan megvalósuljon a lenini eszme: minden dolgozó embernek meg kell tanulnia kormányozni. Számunkra ls komoly gondolatokat tartalmaz a programtervezet, a nemzetiségi kérdés. A soknemzetű szovjet államnak a nemzetiségi kérdésben szerzett tapasztalatai rendkívül értékes tanulságul szolgálnak valamennyi ország kommunistáinak és haladó szellemű demokratikus mozgalmainak. A munkásosztály megoldotta azt, amire a burzsoázia soha sem volt képes: létrehozta a népek testvériségét. A

programtervezet további utat mutat e kérdésben: rendszeres megerősítését mindannák, ami a népek egymáshoz közeledésére vezet. Saját tapasztalatainkból ís tudjuk, hogy a nemzeti kultúrák fejlesztése nem konzerválhatja a régit, az elavultat. Fejlődésükben néha az domborodik ki, ami őket egymástól elválasztja s ezzel akarják kihangsúlyozni a nemzeti elemeket. Ez helytelen. A cseh és szlovák nemzeti kultúra fejlődése ls eredményesebb lesz, ha minél nagyobb súlyt íéktetünk arra, ami e két kultúrában közös: új, szocialista tartalmukra. Szlovákia nagyarányú gazdasági és kulturális fejlődésében csakhamar eléri a cseh országrészek szintén állandóan emelkedő színvonalát. E tényben van a nemzetiségi kérdés eredményes megoldásának alapja nálunk, a két, egymáshoz nagyon közel álló nemzet további közeledésének és a közös kommunista kultúra alapja létrehozásának útja. Természetesen tudjuk, hogy a prolétárnemzetköziség alapján a lehető legszélesebb együttműködést kell folytatnunk a szocialista országok népeivel, ami nélkül nem érhetnénk el a kommunizmus győzelmét. Ezzel kapcsolatban magjegyzendő, hogy pártunk mindenkor kiemelte és hangoztatta, hogy feltétlenül harcolni kell a nacionalizmus ellen, egyes országok viszonylatában és az egész nemzetközi munkásmozgalomban is. Az SZKP programtervezete fölött elgondolkozva nagyon lelkesítő és számunkra — Csehszlovákiában — komoly következtetésekre jutunk azokat a további feladatokat Illetően, amelyek az ideológia és a kultúra terén a dolgozók és főként az ifjú nemzedék kommunista nevelése terén a szocialista forradalom befejezésében várnak ránk. A ma már rendkívül fejlett termelőerőkkel rendelkező és a szocializmus építésének feladatait aránylag gyorsan megvalósító társadalmunk viszonyai közepette elsősorban az Ideológia, a nevelés és művelődés, a tudomány és kultúra terén merülnek fel sürgető feladatok. Nem szabad hagynunk, hogy munkásságunk e téren elmaradjon a gazdasági fejlődés mögött. Az SZKP programtervezete kiemeli, hogy az ideológiai munka egyre fontosabb tényezővé válik a kommunizmus győzelméért folytatott harcban. A most épülő társadalom lényege is megköveteli a tömegek hangulatának állandó fokozódását, kulturáltságuk, műveltségük, növekedését, a természet-, társadalom-, és műszaki tudományok összes eredményének lehető legszélesebb alapú tudatos érvényesítését. Az új, sokoldalúan fejlődő ember nevelésének frontján vívott küzdelem kétségtelenül bizonyos időt Igényel. Az időtényező előtt azonban nem hátrálhatunk meg, sőt ellenkezőleg a kommunista nevelésben kifejtett fokozott erőfeszítéssel befolyásolhatjuk. A

z új szocialista kultúra, műveltség kibontakozása, és a kommunista ideológia további győzelmes előrehaladása nálunk az emberek körében már szilárdan gyökeret vert szocialista viszonyokból induljon kl. A programtervezet megmutatja a kommunizmus magas fokú erkölcsén épülő viszonyok kialakítására vezető utakat. Alapjuk a munkások igazi összetartása és az emberek kölcsönös segítsége. A programtervezet első ízben fogalmazza meg széleskörűen azokat az erkölcsi elveket, melyeket a kommunizmus építőinek erkölcsi kódexe tartalmaz. A kommunizmus győzelmének záloga a párt. Az SZKP a kommunizmus kibontakozó építésének feladataival összhangban intézkedéseket tesz a politikai, ideológiai és szervező munka fejlesztésére és magasabb színvonalra emelésére. Az SZKP az új társadalom építői leghaladóbb eszméje és szervezeti kapcsolatainak és kommunista együttműködésének a képviselője. Ez irányban példa- és mintaképül szolgál a társadalom kommunista önigazgatása leghaladóbb formáinak kidolgozásában. Az SZKP a pártélet lenini normáinak és elveinek állandó elmélyítéséért folytatott küzdelmével párhuzamosan sok új intézkedést tesz, melyek szilárdítják a párt egységét, növelik a kommunisták felelősségét az egész társadalom előtt, biztosítják a párt és a nép még szorosabb kapcsolatát. A kommunizmus kibontakozó építésének Időszakában a párt vezető szerepe nemcsak megszilárdul, hanem a feladatok növekedésével és bonyolultságuk fokozódásával, a tömegek alkotó aktivitásának fellendülésével és a szocialista demokrácia további elmélyülésével tovább fog növekedni. A társadalmi fejlődés új törvényszerűségeinek felismerése s ezek alapján a társadalom tudományos irányítása olyan vezetőt igényel, amilyen a marxi-lenini párt. A

z SZKP nyilvánosságra hozott programtervezetét méltán nevezhetjük korunk kommunista kiáltványának, az emberiség fényes jövője programjának. Jellegzetes vonása a világ békés életének megteremtésére irányuló törekvés. A program újabb bizonyítéka annak, hogy korunk legmagasztosabb eszményei — a kommunizmus és a béke elválaszthatatlanok egymástól. A programtervezetet jóváhagyó XXII. pártkongresszus nagy történelj ml határkő lesz, melytől az út egyenesen a kommunizmus magaslatai felé fog vezetni. Dolgozóinkkal egyetemben újra csodálatunkat fejezzük kl a szovjet kommunisták Iránt, aklki nek harcaiból és munkájából szülej tett meg az a program, mely szerint ! a következő évtizedekben százmilliók | fognak dolgozni és küzdeni a kommunizmusért. Rekordtermés a Szovjetunióban A Szovjetunióban sikeresen folytatódik a gazdag gabonatermés betakarítása. Az OSZSZSZK és Ukrajna az idén már több mint 2,5 'milliárd pud gabonát adott az államnak, ami kétharmada a tavalyi összmennylségnek, holott egyes területeken még csak most kezdik az aratást. Jogosan mondható tehát, hogy ez az> év a nagy termés Időszaka. Képünkön: teherautók szállítják a gabonát az egyik kazányl felvásárlási raktárba. TASZSZ — CTK — felvétele Az SZKP programtervezetéből A mezőgazdaság termelését a Szovjetunióban 10 év alatt körülbelül két és félszeresre, 20 év alatt három és félszeresre növelik. Ez a növekedés megelőzi a mezőgazdasági termékek iránti nüvekvfi keresletet. A Szovjetunió még az első évtizedben (1981—1970) túlszányalja az Egyesült Államokat a mezőgazdasági termékek egy főre jutó termelésében. Grafikonjaink bemutatják B hűs-, és tejtermelés növekedését: 1361 1970 1980 A HŰSTERMELÉS AZ EISÖ ÉVTIZEDBEN A MAINAK MINTEGY HÁROMSZOROSÁRA, HOSZ ÉV ALATT MAIDNEM NÉGYSZERESÉRE NŰ. A TEJTERMELÉS 10 ÉV ALATT TŰBB MINT KÉTSZERESÉRE, HÜSZ ÉV ALATT MAJDNEM HÁROMSZOROSÁRA EMELKEDIK. A Szovjetunió már ma csaknem két és félszer annyi mezőgazdasági terméket termel, mint az Októberi Forradalmat megelőző években a cári Oroszország. Érdemes megemlíteni: ha az 1909—1913-as évek átlagát 100-nak vesszük, akkor 1970ben a Szovjetunió mezőgazdasági termelése meghaladja a B00-at, 1980ban pedig eléri a 880 at. A SZOCIALISTA TÁBOR ORSZÁGAIBOL • A MONGÓLIAI IPAR TÜLTELJESlTETTE A TERVET A mongóliai ipari üzemek az év első felére szóló tervet öt százalékkal túlszárnyalták és 15 millió tugrik értékű többtermelést értek el. A villanyenergia gyártásában 106,2 százalékra, a szénfejtésben pedig 102,8 százalékra teljesítették a tervet. A beruházási építkezést 112 százalékra teljesítették. Számos fontos építkezés már befejezése előtt áll, mint például a szuhebátoiji nagy malomkombinát, melynek évi kapacitása 32 ezer tonna liszt lesz, továbbá a wolfram-bánya, gépesített malmok Murenban és Undurhánban, az új Ulánbátort repülőtér s hasonlók. A népgazdaság beruházása az elmúlt év hasonló időszakához mérve 27,6 tized százalékkal emelkedett. (CTK) • KÉT HÖNAPPAL HATÁRIDŐ ELŐTT Bulgária ötéves terve legnagyobb ipari létesítményének, a kremíkoví kobókombinátnak építői két hónappal határidő előtt befejezték és üzembe helyezték a gyár első, fémszerkezeteket gyártó műhelyét. A legkorszerűbb, Szovjetunióban gyártott berendezéssel van felszerelve. Termelési kapacitása 80 ezer tonna vas- és színesfém-öntvény, fémszerkezet és szerszám. (CTK) • LENGYELORSZÁG AZ ÜJ TANÉV KÜSZÖBÉN Lengyelországban szeptember 1-én 5 millió diák lép be az alapiskolákba, ebből 761 ezren az első osztályba. A középiskolákat 300 ezren, szakiskolákat 600 ezren és esti tanfolyamokat 350 ezren látogatják majd. 36 ezer hallgatója lesz a főiskolák kez-. dőtanfolyamainak. A diákok 34 százaléka munkáscsaládból, 21 százaléka parasztcsaládból származik. (CTK) • BULGÁRIA AZ IDÉN 258 EZER TON NA CUKROT GYÁRT A bulgáriai cukorgyárak megkezdték az idei cukorrépatermés feldolgozását. Az ez évre előirányzott 256 ezer tonna cukorral Bulgária az egy főre eső termelésben a gazdaságilag fejlett országok közé sorakozik és megelőzi a cukorgyártásban Olaszországot, Franciaországot és Nyugat-Németországot is. (CTM • A HÜSZEZREDIK ROMÁN KOMBÁIN A bukaresti Semanatoarea mezőgazdasági gépüzem augúsztus első napjaiban gyártotta le húszezredik gabonakombájnját. Az üzem kollektívájának érdeme ez, mivel augusztus 23ára tett felajánlását — ötven terven felüli kombájn gyártását — idő elűtt teljesítette. A munkások gyúttal elegendő fémet takarítottak meg 180 további kombájn gyártásához és az önköltségek csökkentésével 2 400 000 lejt takarítottak meg. (CTK) ÜJ SZÖ 4 * 1981. augusztus 19. N