Új Szó, 1961. augusztus (14. évfolyam, 212-242.szám)

1961-08-19 / 230. szám, szombat

A kommunizmus az emberiség fényes jövője P ártunk és Csehszlovákia min­den dolgozója lelkesedéssel fogadtaaz SZKP programter­vezetét, ezt a nagyszerű marxi-lenini dokumentumot, amely világos irányt szab az elkövetkező évtizedek világ­történésének és lehetővé teszi korunk forradalmi nagyságának még mély­rehatóbb megértését. Büszkeség hat át bennünket, hogy kortársai vagyunk e nagyszerű program megvalósulásá­nak. Mert ez a program nemcsak a szovjet kommunisták programja, ha­nem utat mutat az egész világ hala­dó szellemű emberiségének is. Ma már bátran állíthatjuk azt, amit a program nyilvánosságra hozásának visszhangja bizonyít, hogy valameny­nyi dolgozónk szívügye, az az erő lesz, mely a kommunizmus nagy esz­ményéért vívandó jövő harcokban to­vábbi lelkesedéssel tölti el őket. A kommunisták programjainak mindenkor nagy jelentősége volt, amikor a nemzetközi for­radalmi munkásmozgalom iíjabb fej­lődési szakaszba lépett. Az SZKP programja azonban egészen rendkí­vül nagy jelentőségű lesz az egész emberiség szempontjából. A program­tervezet a Szovjetunió kommunista építésének konkrét politikai és gaz­dasági irányelveit tartalmazza. Az ember kizsákmányolása, a nemzetisé­gi elnyomás, a nyomor és az éhség a Szovjetunióban és a szocialista or­szágokban ma már a vissza nem térő múlt jelensége. Valóra válnak a múlt leghaladó­szellemübb alakjainak álmai és a dolgozók millióinak vágyai: felépül az osztálynélküli társadalom, mely­ben érvényesül az az elv, hogy „mindenki képességei szerint, min­denkinek szükségletei szerint". A kommunizmus felépítése megteremti a feltételeket az ember személyiségé­nek sok oldalú, harmonikus fejlődé­sére, az összes népek és fajok igazi testvériségének megteremtésére, olyan élet kialakítására, melynek egyetlen és legfőbb ismérve a béke, munká, a szabadság, az egyenlőség és a népek boldogsága lesz. Marx és Engels Kommunista Kiált­ványa a maga idejében mindenekelőtt a kommunizmushoz vezető út elméle­ti-politikai távlata és jellemzése volt tudományosan levezetett fő vonásai­ban. Mindenekelőtt harci útmutatás volt a szocialista forradalom végre­hajtására és a proletárdiktatúra meg­teremtésére. Csak az 1917. évi orosz­országi Nagy Októberi Szocialista Forradalom tette meg győzelmesen ezt az első, elengedhetetlen lépést, a kommunista társadalom felépítéséért folytatott harcban. A hadszíntér ki­terjedt, és súlypontja gazdasági terü­letre tevődött át. A szocializmus épí­tésének megkezdésével új korszak nyílt az emberiség történetében. A Szovjetunió Kommunista Pártja a Győzelmes Október óta a kapitaliz­musból a szocializmusba való átme­net szakaszában, a Szovjetunió szo­cialista építésének időszakában kö­vetkezetesen érvényesítette a társada­lom, a gazdaság és a kultúra fejlő­désének szocialista alapelveit és ered­ményesen fejlesztette azt, ami a kom­munista társadalom mindkét szaka­szát közösen jellemzi. Lenini bölcses­séggel gyűjtötte a kommunizmus haj­tásainak növelésében szerzett tapasz­talatokat, hogy ma a kellő anyagi bá­zis létrejötte és a társadalmi élet összes feltételeinek megteremtése után kitűzze a kommunista építés programját. Az SZKP programtervezete ma konk­rét irányelvekbe foglalja mindazt, amit Marx és Engels a Kommunista Kiáltványban csak alapvető voná­saiban fejezhetett ki, és amit Lenin már a kommunista társadalom első szakasza társadalmi termelésének fej­lesztése terén általánosított és amire lángeszű, előrelátásával utasításokat •adott. M i, négy évtizeddel az oroszor­szági szocialista forradalom győzelme után már az egész világ úgy ismeri a kommunizmust, hogy nemcsak eszme és általa irányí­tott forradalmi mozgalom, hanem élő Valóság a Szovjetunióban és a szo­cialista világrendszer további orszá­gaiban. A Szovjetunióban felépült a szocia­lizmus. A népi demokratikus orszá­gokban is döntő győzelmekel aratott. Építjük hazánk fejlett szocialista tár­sadalmát. és erőt gvűjtünk a kom­munizmusba való átmenetre. Az em­beri társadalom fejlődésének fő tar­talmát és fő irányvonalát ma a ha­talmas szocialista világrendszer és az imperializmus ellen küzdő néptöme­gek óriási ereje határozza meg. Ez a tény a kommunisták milliói liősi küzdelmének az eredménye, mely történelmileg nagyon rövid idő alatt új feltételeket teremtett az egész Irta: Jiíí Hendrych, a CSKP KB Politikai Irodájának tagja nemzetközi kommunista mozgalom tevékenységére. A nemzeti forradal­mi mozgalomban élcsapatként állt a Szovjetunió lenini Kommunista Párt­ja. Reá hárul most az a törvényszerű történelmi feladat, hogy a nemzetkö­zi kommunizmus világtörténelmi cél­. jai megvalósításának újabb szakaszá­ba lépjen. A Szovjetunióban már teljes mér­tékben kibontakozik a kommunista társadalomba való átmenet. Teljesí­tették azokat a fő feladatokat, me­lyeket az SZKP még Vlagyimir Iljics Lenin életében a párt 1919. évi VIII. kongresszusán jóváhagyott második programjában kitűzött. Teljesítették a fő követelményt, a szocializmus fel­építését. A Szovjetunió a felismerhe­tetlenségig megváltozott ezekben az években Ma szocialista nagyhatalom, gazdasági erejél tekintve világvi­i szonvlatban a második ország, a tu­i domány, a kultúra és a művelődés fejlettségét illetően pedig az első or­! szág. Döntő szerepe van annak a ! ténynek, hogy a gazdasági fejlődés üteme állandóan sokkal gyorsabb, i mint az Egyesült Államokban vagy | más tőkés országokban. Az SZKP programja tudományosan , reális program, tehát nem hipotézis. A Szovjetunió lesz az első ország, ; amelyben győzni fog a kommunizmus, i H. G. Wells még 4p évvel ezelőtt, • miután találkozott Leninnel, aki fel­j vázolta előtte Oroszország kommu­! nista jövőjének nagyszerű képét, az ! Oroszország ködben című könyvében j Lenint álmodozónak, a kommuniz­' must pedig utópiának nevezte. Azok­: ban az években Nyugaton egész ha­lom papírmennyiséget nyomtattak te­! le és ezer számra adtak ki könyveket, ] melyekben a burzsoázia különböző I képviselői és propagátorai kigúnyol­' ták a kommunista tervek reális vol­tát. A negyven év valóság azonban lépésről lépésre rájuk cáfolt és meg­döntötte hamis állításaikat. A kétel­kedők közül sokakat kigyógyított ké­telyeikből. A vezető burzsoá politiku­sok és a tőkés országok államférfiai komolyan gondolkodóba estek a kö­vetkezmények láttán, amelyekkel a kommunizmus építésének fokozatos megvalósulása hat ki majd rendsze­rükre, és egyre többször ismerik be keserűen a Szovjetunió növekvő fö­lényét. A programtervezet mindenekelőtt a szovjet nép sokoldalú tevé­kenységének a termelésben, a kulturális fejlődésben, a kommunista emberi kapcsolatok kialakításában és az emberek gondolkodásmódjának megváltoztatásában kitejtett erőfeszí­tését öleli fel. Az SZKP program­céljai a szovjet társadalom, gazda­ság és kultúra jelenlegi állapotára épülnek. A Szovjetuniónak ma hatalmas, ál­talánosan fejlett ipara és korszerű szocialista mezőgazdasági, nagyüzemi termelése van. Ma az egész világ csodálja a szovjet tudomány törté­nelmi sikereit, az első űrhajósok 1 fel­bocsátását, a szovjet tudománynak az atomfizika és más tudományos ágakban elért sikereit. A gazdaság fejlődése és a munka termelékeny­ségének fokozódása alapján gyorsan emelkedett a szovjet uép anyagi és kulturális életszínvonala. A szovjet társadalom mindennapi gyakorlati élete többször bebizonyította a szo­cializmus fölényét a kapitalizmus fe­lett. Pedig a szocialista építés óriási műve olyan időben valósult meg, amelyből mintegy húsz évet az im­perialista beavatkozás, a háború és a háborúban elpusztult értékek hely­reállítása vett el. Nincs még egy or­szág, mely olyan pusztító tűzvészt j élt volna át, mint a Szovjetunió. Ha ennek ellenére ma mégis egyre szem­betűnőbb a Szovjetunió fölénye az Egyesült Államokkal szemben, akkor ez szemléltetően bizonyítja, hogy le­küzdhetetlen erő sarjad a szocialista társadalomban. A Szovjetunió történelmi érdeme, hogy a lenini szocialista országépítési terv megvalósításával a szovjet nép a tácsadalom kommunista fejlődése új útjainak úttörője lett a világon. Előbb vagy utóbb minden nép ezen az úton fog haladni, melyet az SZKP nagysze­rű marxi-lenini programtervezete most általánosít és megvilágít. A szocializmus útján haladnak már a szocialista világrendszer országai. E rendszer fennállása, a Szovjetunió testvéri együttműködése, tapasztala­tai és nagy anyagi segítsége meg­gyorsítják a szocializmus építését ezekben az országokban. Ennek kö­szönhető, hogy a szocialista orszá­gokban biztos a szocializmus végle­ges győzelme. A szocialista országok további gyors fejlődésének megértése szem­pontjából nagy jelentősége van a program egyik alaptézisének: „A szo­cialista államok fejlődése az egysé­ges szocialista világrendszer kereté­ben, e rendszer törvényszerűségei­nek és előnyeinek kihasználása le­hetővé teszi, számukra, hogy csök­kentsék a szocialista építés időtar­tamát, és megnyitja előttük azt a távlatot, hogy többé kevésbé egyide­jűleg, egyazon történelmi korszakban térjenek át a kommunizmusba." E z a tézis az eddigi tapasztala­tokból indul ki, melyek 15 év folyamán bebizonyították, hogy a szocialista országok fejlődése a Szovjetunió együttműködéséve' és se­gítségével sokkal gyorsabb, mint kezdetben a felszabadulás után fel­tételezhették Azok az országok, ame­lyek majdnem három évtizeddel ké­sőbb kezdték meg a szocializmus épí­tését, mint a Szovjetunió, aránylag rövid idő alatt döntő győzelmeket arattak a szocializmus építésében. A mi köztársaságunk is szemléltetően mutatja ezt. Győzelmesen megvívtuk harcunkat a burzsoáziával, levertük a kapitaliz­must, uralomra juttattuk a dolgozók hatalmát és nagy szocialista átalaku­lásokat valósítottunk meg a társada­lom életében, felépítettük a szocia­lizmust. Csehszlovákia szocialista köz­társaság lett. Gazdas'gunk meggyő­zően bizonyítja, milyen erőt és fejlő­dési ütemet tesz lehetővé a szocia­lista országok együttműködése, a Szovjetunió együttműködése és segítsége. Az iparosítás alapja, a nehézipar fejlesztése nálunk el képzelhetetlen a szovjet vasérc nél­kül. A szovjet kőolaj vegyiparunk jö­vőbeni nagyarányú fejlődésének minő­ségileg új bázisát képezi stb. Szocia­lista építésünk szempontjából azon­ban döntő jelentősége van az SZKP tapasztalatainak. A Szovjetunió szo­cialista építésének útja, ezen út ta­pasztalatainak általánosítása a fejlő­dés törvényszerűségeiben és szilárd alapelvekben, alkotó alkalmazásuk és továbbfejlesztésük viszonyaink köze­pette — ez az, ami elsősorban győze­lemre vezetett bennünket. Mennyivel könnyebben és gyorsabban haladhat­tunk előre, mert előre ismerjük az elénk tornyosuló akadályokat és zá­tonyokat, és nem estünk azokba a hibákba, amelyeket az új utakon nem lehet mindig elkerülni. Ugyanezt mondhatjuk a társadalmunkban vég­bement őszes alapvető forradalmi át­alakulásokról is, például a mezőgaz­daság szocialista átalakításáról, — melyet a lenini szövetkezeti terv alapján hajtottunk végre, — vagy a szocialista állam fejlődéséről, mun­kásosztály diktatúrájának következe­tes érvényesítéséről, a munkás-pa­raszt szövetségről, a demokratikus centralizmus alapelvének betartásáról stb. Az SZKP programja, mely általá­nosítja a Szovjetunió és a többi szocialista ország eddigi tapasztala­tait, olyan alapelveket tartalmaz, melyek valamennyi szocialista or­szágra érvényesen, még akkor is, ha különböző tör.énelmi viszonyok között és különböző nemzeti sa­játosságokkal lépnek a szocializmus útjára. A szocialista országok egyre szorosabb együttműködése és köl­csönös segítsége, az elmélyülő szo­cialista munkamegosztás és az élet minden terén az egyre szorosabb kölcsönös kapcsolatok kialakulásá­ra ható további számos tényező oda­vezet, hogy az egyes szocialista or­szágokban többé Kevésbé egyidőben valósuljon meg az áttérés a kom­munizmusba. Természetesen ezt az egyidejűséget egy történelmi kor­szak keretezi, mely a Nagy Októ­beri Forradalommal kezdődött s a szocialista világrendszer kialakulásá­val és fejlődésével folytatódik. A programtervezetnek rendkívül nagy jelentősége van a mun­kásosztály nemzetközi forra­dalmi mozgalma szempontjából, mely korunkban nagyon fellendült, s amelyre még nagyobb feladatok vár­nak a következő években, amikor világszerte egyre szélesebb vonalon megy végbe a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet. A programtervezet a világ erői je­lenlegi megoszlásának mély elemzé­se alapján megmutatja azokat az utakat, melyeken el lehet jutni a szocialista forradalom győzelméig. A mai helyzetben, amikor a mun­kásosztály harca szempontjából új kedvező feltételek alakultak ki, sok országban reális távlatok nyíltak a szocialista forradalom győzelmének békés kivívására. E feltételeket a szocialista világrendszer >és növekvő fölénye, az ellenforradalmi erők el­len vívott erőteljes harca, a függő és gyarmati országok felszabadulá­sának intenzív folyamata és az im­perializmus egyre érezhetőbb gyen­gülése hozza létre. A munkásosztályra háruló világ­történelmi küldetés teljesítésének első feltétele, hogy leküzdje so­raiban a szakadást, és megteremtse szilárd egységét a proletár nemzet­köziség alapján. A ma 87 ország­ban működő kommunista és mun­káspártok, melyeknek soraiba több mint 30 millió tag tartozik, a világ forradalmi munkásmozgalmának él­csapatát képezik, és elsősorban rá­juk hárul a nagy felelősség az egész mozgalom egységéért, végső győzel­méért, A programtervezet, mely ak­kor kerül nyilvánosságra, amikor a kommunista és munkáspártok kép­viselői 1957 és 1960. évi legutóbbi moszkvai tanácskozásának hatására hatalmas fellendülést ér el a nem­zetközi munkásmozgalom, elvszerű­ségével, mély eszmeiségével és nagy­fokú, bátor alkotó szellemével való­ban felbecsülhetetlen segítséget nyújt valamennyi küzdő pártnak. Kellő alapot ad nekik, hogy engesz­telhetetlenül küzdjenek a leniniz­mustól való bárminő elhajlás leküz­déséért, mind a revizionizmus, mind a dogmatizmus és szektás szellem ellen. A programnak óriási jelentősége van a nemzeti felszabadító mozga­lom további kibontakozása szem­pontjából. Az utóbbi években sok új, valóban független és szuverén állam jött létre, mégpedig nemcsak Afrikában és Ázsiában, hanem Kuba példáját látva Latin-Ámprikában is. Ezeknek az államoknak megalakulá­sa alapjában az Októberi Forrada­lomtól ihletett és a szocialista világrendszer erejének, a haladó szellemű mozgalom szolidaritására támaszkodó társadalmi folyamatoknak az eredménye. T ovább folytatódik a harc a gyarmati rendszer végleges megszüntetéséért. E folya­matban új tény — s erre az SZKP programtervezete is felhívja a fi­gyelmet —, hogy az új független nemzeti államok népgazdaságuk és kultúrájuk fejlesztésének nem kapi­talista útjait keresik. Az, hogy az igazi nemzeti felszabadító mozgalom képviselői országaik további fejlő­désének kivezető útját nem a kapi­talizmusban látják, messzemenő je­lentőségű tény. Igaz, hogy ezeknek az. országoknak néha ferde elkép­zeléseik vannak a szocialista fejlő­désről, ám tagadhatatlan valóság, a szocializmus igazi eszméinek és a nemzeti felszabadító harc eszméinek egymáshoz közeledése. A program­tervezet ezen országok népébe is nagy erőt önt, segíti őket a kapita­lizmus nélküli további társadalmi fejlődés helyes útjának megtalálásá­ban, olyan nemzeti demokratikus rendszerek létrehozásával, amelyek­ben a nemzeti sajátosságok megőr­zése mellett fokozatosan erősödni fognak a szocialista elemek. Ez a dokumentum általános vá­laszt ad arra a kérdésre, mi a kommunizmus, választ ad az emberi­ségnek arra, hogyan küzdjön a bol­dog életért. Egészben véve minden dolgozó emberhez közelálló, lelkesítő prog­ram. Megmutatja, hogy a kommuniz­mus az emberiség fényes jövőjét je­lenti. Ezért kétségtelenül valameny­nyi haladó szellemű ember prog­ramja lesz, lelkesíteni fogja, s új erővel tölti el őket a további har­cokban. A mai emberiség előtt álló problémák egész komplexumát tar­talmazza. Kifejezője annak a való­ságnak, hogy ma egyedül a kommu­nizmus ad választ milliók kérdésé­re, hogyan éljenek békében, hogyan biztosítsák a boldogabb jövőt. Lehetetlenség egy cikkben felölel­ni e problémák egész komplexumát és rámutatni azoknak a távlatoknak a jelentőségére, melyeket az SZKP programtervezete e problémák meg­oldására nyit. Csak néhány pontot szeretnék érinteni, melyek számunk­ra Csehszlovákiában kulcsfontossá­gúak. A szocialista alkotmányban társa­dalmunk további fejlődését meghatá­rozó program irányelvként tűztük ki: „A további fejlődés során, ami­kor a munka az ember elsődleges szükségletévé válik, a termelőerők oly fellendülését és a társadalom gazdagságának oly gyarapodását akarjuk elérni, hogy kielégíthessük a társadalomnak és valamennyi tagja sokoldalú fejlődésének összes foko­zódó szükségletét. Azután majd rá­térhetünk az elosztás legmagasabb \ elvének — a kommunizmus alap­elvének megvalósítására: „Mindenki képességei szerint, min­denkinek szükségletei szerinti" A Szovjetunió — mint a program­tervezet mutatja — két évtizedes időszakban éri el ezt a célt. A Szov­jetunió 1970-ig az egy lakosra jptó termelésben megelőzi a ma még leg­gazdagabb tőkés országot, az USÁ-t és anyagi jólétet biztosít minden polgárának. A következő tíz évben, 1980-ig az anyagi és kulturális ja­vak olyan bőségét éri el, hogy alap­jában felépül a kommunista tár­sadalom, bár a kommunizmus épí­tése a következő években fejeződik be. M i is társadalmunk 1980-ig ter­jedő fejlődési távlatának ki­dolgozásán fáradozunk. Két­ségtelen, hogy ebben az időben át­térünk a kommunizmus anyagi-tech­nikai bázisa építésének feladataira. Az SZKP programtervezete több gondolatot vet fel, hogyan fejlesszük tovább az ország termelőerőit, ho­gyan építsük ki az energetikai bá­zist, hogyan használjuk fel a fejlett technikát az Ipari termelés vala­mennyi ágában és hogyan biztosít­suk a munka termelékenységének még lényegesebb fokozódását. Külö­nös figyelmet érdemel a villamosí­tás további hatalmas fellendülésének problémája. A programtervezet a kommunista társadalom gazdasági építése gerincének tartja a villamo­sítást, amely döntő szerepet fog ját­szani a népgazdaság valamennyi ágának fejlesztésében. A villamosí­tásból következik az új termelési technika, a komplex gépesítés, vala­mint a vállalatok és egész termelő­ágak teljes automatizálása. -Ezzel kapcsolatban helyes, ha idéz­zük Lenin jelszavát: „A kommuniz­mus — szovjethatalom, plusz az egész ország villamosítása." Lenin ebben a rövid jelszóban zseniálisan mutatott rá a kommunizmus két alappillérére, a dolgozók millióinak aktív és közvetlen részvételére a társadalom irányításában, amit a szovjet rendszerben látunk és a nagyfokú munkatermelékenység, a termelőerők általános kibontakozása fő feltételére a kommunizmusban — a villamosenergia tényleges bőségé­re. Az 1980-ig terjedő távlati terv ki­dolgozásával kapcsolatos elképzelé­seinkben előtérben áll az olcsó vil­lamosenergia bőségének kérdése. E kérdés megoldásának egyetlen lehe­tősége a szocialista országok lehe­tő legszorosabb együttműködésében van. A közös, egységes villamosítá­si rendszer fokozatos kiépítése, na­gyon sürgős, de reális feladat az együttműködés további elmélyítésé­vel, a szocialista országok kölcsönös segítségének új formáival kapcsola­tos elképzeléseinkben. A mezőgazdaság és a falusi tár­sadalmi viszonyok fejlődése kérdéseiben a programterve­zetnek óriási jelentősége van a Szovjetunió kommunista építése, va­lamint a szocialista tábor országai­ban folyó építés további előrehala­dása helyes meghatározásának szem­pontjából. A mezőgazdaságban egye­dül a termelőerők hatalmas fellen­dülése teszi lehetővé a két együvé tartozó alapvető feladat megoldását: az emberek szükségletei kielégítésé­nek biztosítását és a falu fokozatok áttérését a kommunista társadalmi viszonyokra, a város és falu közötti lényeges különbség megszüntetését. A jól jövedelmező, általánosan fej­lett és rendkívül termelékeny mező­gazdaság a kommunizmus felépíté­sének egyik elengedhetetlen fő fel­tétele. Látni kell, hogy a legfőbb szükséglet az ember élelmezése, az élelmiszerbőség, hogy jól biztosítsuk az emberek szükségleteinek kielé­gítését és fokozatosan közelebb ke­rüljünk a ' kommunizmus elvének megvalósításához: „mindenkinek szükségletei szerint". A nép ruház­kodását biztosító könnyűipar nagy része is mezőgazdasági anyagforrá­sokra épül. A személyi fogyasztás túlnyomó része tehát a mezőgazda­sági termelésen alapul, s bár az élelmiszerek aránya az általános fo­gyasztásban csökkenni fog, az élel­miszerek továbbra is alapvető fon­tosságúak lesznek. Ezért fordítunk oly nagy gondot a mezőgazdaságra, ezért igyekszik pártunk Központi Bizottsága és egész pártunk biztosítani a mezőgazdasági termelés lényeges növekedését és magas, valóban nagyüzemi termelési színvonalát. Abból a felismerésből indulunk ki, hogy a kommunista építés egyik törvényszerűsége az ipari és a me­(Folytatás a 4. oldalon)' ŰJ SZÖ 3 * 1961- augusztus 19. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom