Új Szó, 1961. augusztus (14. évfolyam, 212-242.szám)

1961-08-19 / 230. szám, szombat

A kommunizmus az emberiség fényes jövője P

ártunk és Csehszlovákia minden dolgozója lelkesedéssel fogadtaaz SZKP programtervezetét, ezt a nagyszerű marxi-lenini dokumentumot, amely világos irányt szab az elkövetkező évtizedek világtörténésének és lehetővé teszi korunk forradalmi nagyságának még mélyrehatóbb megértését. Büszkeség hat át bennünket, hogy kortársai vagyunk e nagyszerű program megvalósulásának. Mert ez a program nemcsak a szovjet kommunisták programja, hanem utat mutat az egész világ haladó szellemű emberiségének is. Ma már bátran állíthatjuk azt, amit a program nyilvánosságra hozásának visszhangja bizonyít, hogy valamenynyi dolgozónk szívügye, az az erő lesz, mely a kommunizmus nagy eszményéért vívandó jövő harcokban további lelkesedéssel tölti el őket. A

kommunisták programjainak mindenkor nagy jelentősége volt, amikor a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom iíjabb fejlődési szakaszba lépett. Az SZKP programja azonban egészen rendkívül nagy jelentőségű lesz az egész emberiség szempontjából. A programtervezet a Szovjetunió kommunista építésének konkrét politikai és gazdasági irányelveit tartalmazza. Az ember kizsákmányolása, a nemzetiségi elnyomás, a nyomor és az éhség a Szovjetunióban és a szocialista országokban ma már a vissza nem térő múlt jelensége. Valóra válnak a múlt leghaladószellemübb alakjainak álmai és a dolgozók millióinak vágyai: felépül az osztálynélküli társadalom, melyben érvényesül az az elv, hogy „mindenki képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint". A kommunizmus felépítése megteremti a feltételeket az ember személyiségének sok oldalú, harmonikus fejlődésére, az összes népek és fajok igazi testvériségének megteremtésére, olyan élet kialakítására, melynek egyetlen és legfőbb ismérve a béke, munká, a szabadság, az egyenlőség és a népek boldogsága lesz. Marx és Engels Kommunista Kiáltványa a maga idejében mindenekelőtt a kommunizmushoz vezető út elméleti-politikai távlata és jellemzése volt tudományosan levezetett fő vonásaiban. Mindenekelőtt harci útmutatás volt a szocialista forradalom végrehajtására és a proletárdiktatúra megteremtésére. Csak az 1917. évi oroszországi Nagy Októberi Szocialista Forradalom tette meg győzelmesen ezt az első, elengedhetetlen lépést, a kommunista társadalom felépítéséért folytatott harcban. A hadszíntér kiterjedt, és súlypontja gazdasági területre tevődött át. A szocializmus építésének megkezdésével új korszak nyílt az emberiség történetében. A Szovjetunió Kommunista Pártja a Győzelmes Október óta a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet szakaszában, a Szovjetunió szocialista építésének időszakában következetesen érvényesítette a társadalom, a gazdaság és a kultúra fejlődésének szocialista alapelveit és eredményesen fejlesztette azt, ami a kommunista társadalom mindkét szakaszát közösen jellemzi. Lenini bölcsességgel gyűjtötte a kommunizmus hajtásainak növelésében szerzett tapasztalatokat, hogy ma a kellő anyagi bázis létrejötte és a társadalmi élet összes feltételeinek megteremtése után kitűzze a kommunista építés programját. Az SZKP programtervezete ma konkrét irányelvekbe foglalja mindazt, amit Marx és Engels a Kommunista Kiáltványban csak alapvető vonásaiban fejezhetett ki, és amit Lenin már a kommunista társadalom első szakasza társadalmi termelésének fejlesztése terén általánosított és amire lángeszű, előrelátásával utasításokat •adott. M

i, négy évtizeddel az oroszországi szocialista forradalom győzelme után már az egész világ úgy ismeri a kommunizmust, hogy nemcsak eszme és általa irányított forradalmi mozgalom, hanem élő Valóság a Szovjetunióban és a szocialista világrendszer további országaiban. A Szovjetunióban felépült a szocializmus. A népi demokratikus országokban is döntő győzelmekel aratott. Építjük hazánk fejlett szocialista társadalmát. és erőt gvűjtünk a kommunizmusba való átmenetre. Az emberi társadalom fejlődésének fő tartalmát és fő irányvonalát ma a hatalmas szocialista világrendszer és az imperializmus ellen küzdő néptömegek óriási ereje határozza meg. Ez a tény a kommunisták milliói liősi küzdelmének az eredménye, mely történelmileg nagyon rövid idő alatt új feltételeket teremtett az egész Irta: Jiíí Hendrych, a CSKP KB Politikai Irodájának tagja nemzetközi kommunista mozgalom tevékenységére. A nemzeti forradalmi mozgalomban élcsapatként állt a Szovjetunió lenini Kommunista Pártja. Reá hárul most az a törvényszerű történelmi feladat, hogy a nemzetközi kommunizmus világtörténelmi cél. jai megvalósításának újabb szakaszába lépjen. A Szovjetunióban már teljes mértékben kibontakozik a kommunista társadalomba való átmenet. Teljesítették azokat a fő feladatokat, melyeket az SZKP még Vlagyimir Iljics Lenin életében a párt 1919. évi VIII. kongresszusán jóváhagyott második programjában kitűzött. Teljesítették a fő követelményt, a szocializmus felépítését. A Szovjetunió a felismerhetetlenségig megváltozott ezekben az években Ma szocialista nagyhatalom, gazdasági erejél tekintve világvii szonvlatban a második ország, a tui domány, a kultúra és a művelődés fejlettségét illetően pedig az első or! szág. Döntő szerepe van annak a ! ténynek, hogy a gazdasági fejlődés üteme állandóan sokkal gyorsabb, i mint az Egyesült Államokban vagy | más tőkés országokban. Az SZKP programja tudományosan , reális program, tehát nem hipotézis. A Szovjetunió lesz az első ország, ; amelyben győzni fog a kommunizmus, i H. G. Wells még 4p évvel ezelőtt, • miután találkozott Leninnel, aki felj vázolta előtte Oroszország kommu! nista jövőjének nagyszerű képét, az ! Oroszország ködben című könyvében j Lenint álmodozónak, a kommuniz' must pedig utópiának nevezte. Azok: ban az években Nyugaton egész halom papírmennyiséget nyomtattak te! le és ezer számra adtak ki könyveket, ] melyekben a burzsoázia különböző I képviselői és propagátorai kigúnyol' ták a kommunista tervek reális voltát. A negyven év valóság azonban lépésről lépésre rájuk cáfolt és megdöntötte hamis állításaikat. A kételkedők közül sokakat kigyógyított kételyeikből. A vezető burzsoá politikusok és a tőkés országok államférfiai komolyan gondolkodóba estek a következmények láttán, amelyekkel a kommunizmus építésének fokozatos megvalósulása hat ki majd rendszerükre, és egyre többször ismerik be keserűen a Szovjetunió növekvő fölényét. A

programtervezet mindenekelőtt a szovjet nép sokoldalú tevékenységének a termelésben, a kulturális fejlődésben, a kommunista emberi kapcsolatok kialakításában és az emberek gondolkodásmódjának megváltoztatásában kitejtett erőfeszítését öleli fel. Az SZKP programcéljai a szovjet társadalom, gazdaság és kultúra jelenlegi állapotára épülnek. A Szovjetuniónak ma hatalmas, általánosan fejlett ipara és korszerű szocialista mezőgazdasági, nagyüzemi termelése van. Ma az egész világ csodálja a szovjet tudomány történelmi sikereit, az első űrhajósok

1 felbocsátását, a szovjet tudománynak az atomfizika és más tudományos ágakban elért sikereit. A gazdaság fejlődése és a munka termelékenységének fokozódása alapján gyorsan emelkedett a szovjet uép anyagi és kulturális életszínvonala. A szovjet társadalom mindennapi gyakorlati élete többször bebizonyította a szocializmus fölényét a kapitalizmus felett. Pedig a szocialista építés óriási műve olyan időben valósult meg, amelyből mintegy húsz évet az imperialista beavatkozás, a háború és a háborúban elpusztult értékek helyreállítása vett el. Nincs még egy ország, mely olyan pusztító tűzvészt j élt volna át, mint a Szovjetunió. Ha ennek ellenére ma mégis egyre szembetűnőbb a Szovjetunió fölénye az Egyesült Államokkal szemben, akkor ez szemléltetően bizonyítja, hogy leküzdhetetlen erő sarjad a szocialista társadalomban. A Szovjetunió történelmi érdeme, hogy a lenini szocialista országépítési terv megvalósításával a szovjet nép a tácsadalom kommunista fejlődése új útjainak úttörője lett a világon. Előbb vagy utóbb minden nép ezen az úton fog haladni, melyet az SZKP nagyszerű marxi-lenini programtervezete most általánosít és megvilágít. A szocializmus útján haladnak már a szocialista világrendszer országai. E rendszer fennállása, a Szovjetunió testvéri együttműködése, tapasztalatai és nagy anyagi segítsége meggyorsítják a szocializmus építését ezekben az országokban. Ennek köszönhető, hogy a szocialista országokban biztos a szocializmus végleges győzelme. A szocialista országok további gyors fejlődésének megértése szempontjából nagy jelentősége van a program egyik alaptézisének: „A szocialista államok fejlődése az egységes szocialista világrendszer keretében, e rendszer törvényszerűségeinek és előnyeinek kihasználása lehetővé teszi, számukra, hogy csökkentsék a szocialista építés időtartamát, és megnyitja előttük azt a távlatot, hogy többé kevésbé egyidejűleg, egyazon történelmi korszakban térjenek át a kommunizmusba." E

z a tézis az eddigi tapasztalatokból indul ki, melyek 15 év folyamán bebizonyították, hogy a szocialista országok fejlődése a Szovjetunió együttműködéséve' és segítségével sokkal gyorsabb, mint kezdetben a felszabadulás után feltételezhették Azok az országok, amelyek majdnem három évtizeddel később kezdték meg a szocializmus építését, mint a Szovjetunió, aránylag rövid idő alatt döntő győzelmeket arattak a szocializmus építésében. A mi köztársaságunk is szemléltetően mutatja ezt. Győzelmesen megvívtuk harcunkat a burzsoáziával, levertük a kapitalizmust, uralomra juttattuk a dolgozók hatalmát és nagy szocialista átalakulásokat valósítottunk meg a társadalom életében, felépítettük a szocializmust. Csehszlovákia szocialista köztársaság lett. Gazdas'gunk meggyőzően bizonyítja, milyen erőt és fejlődési ütemet tesz lehetővé a szocialista országok együttműködése, a Szovjetunió együttműködése és segítsége. Az iparosítás alapja, a nehézipar fejlesztése nálunk el képzelhetetlen a szovjet vasérc nélkül. A szovjet kőolaj vegyiparunk jövőbeni nagyarányú fejlődésének minőségileg új bázisát képezi stb. Szocialista építésünk szempontjából azonban döntő jelentősége van az SZKP tapasztalatainak. A Szovjetunió szocialista építésének útja, ezen út tapasztalatainak általánosítása a fejlődés törvényszerűségeiben és szilárd alapelvekben, alkotó alkalmazásuk és továbbfejlesztésük viszonyaink közepette — ez az, ami elsősorban győzelemre vezetett bennünket. Mennyivel könnyebben és gyorsabban haladhattunk előre, mert előre ismerjük az elénk tornyosuló akadályokat és zátonyokat, és nem estünk azokba a hibákba, amelyeket az új utakon nem lehet mindig elkerülni. Ugyanezt mondhatjuk a társadalmunkban végbement őszes alapvető forradalmi átalakulásokról is, például a mezőgazdaság szocialista átalakításáról, — melyet a lenini szövetkezeti terv alapján hajtottunk végre, — vagy a szocialista állam fejlődéséről, munkásosztály diktatúrájának következetes érvényesítéséről, a munkás-paraszt szövetségről, a demokratikus centralizmus alapelvének betartásáról stb. Az SZKP programja, mely általánosítja a Szovjetunió és a többi szocialista ország eddigi tapasztalatait, olyan alapelveket tartalmaz, melyek valamennyi szocialista országra érvényesen, még akkor is, ha különböző tör.énelmi viszonyok között és különböző nemzeti sajátosságokkal lépnek a szocializmus útjára. A szocialista országok egyre szorosabb együttműködése és kölcsönös segítsége, az elmélyülő szocialista munkamegosztás és az élet minden terén az egyre szorosabb kölcsönös kapcsolatok kialakulására ható további számos tényező odavezet, hogy az egyes szocialista országokban többé Kevésbé egyidőben valósuljon meg az áttérés a kommunizmusba. Természetesen ezt az egyidejűséget egy történelmi korszak keretezi, mely a Nagy Októberi Forradalommal kezdődött s a szocialista világrendszer kialakulásával és fejlődésével folytatódik. A

programtervezetnek rendkívül nagy jelentősége van a munkásosztály nemzetközi forradalmi mozgalma szempontjából, mely korunkban nagyon fellendült, s amelyre még nagyobb feladatok várnak a következő években, amikor világszerte egyre szélesebb vonalon megy végbe a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet. A programtervezet a világ erői jelenlegi megoszlásának mély elemzése alapján megmutatja azokat az utakat, melyeken el lehet jutni a szocialista forradalom győzelméig. A mai helyzetben, amikor a munkásosztály harca szempontjából új kedvező feltételek alakultak ki, sok országban reális távlatok nyíltak a szocialista forradalom győzelmének békés kivívására. E feltételeket a szocialista világrendszer >és növekvő fölénye, az ellenforradalmi erők ellen vívott erőteljes harca, a függő és gyarmati országok felszabadulásának intenzív folyamata és az imperializmus egyre érezhetőbb gyengülése hozza létre. A munkásosztályra háruló világtörténelmi küldetés teljesítésének első feltétele, hogy leküzdje soraiban a szakadást, és megteremtse szilárd egységét a proletár nemzetköziség alapján. A ma 87 országban működő kommunista és munkáspártok, melyeknek soraiba több mint 30 millió tag tartozik, a világ forradalmi munkásmozgalmának élcsapatát képezik, és elsősorban rájuk hárul a nagy felelősség az egész mozgalom egységéért, végső győzelméért, A programtervezet, mely akkor kerül nyilvánosságra, amikor a kommunista és munkáspártok képviselői 1957 és 1960. évi legutóbbi moszkvai tanácskozásának hatására hatalmas fellendülést ér el a nemzetközi munkásmozgalom, elvszerűségével, mély eszmeiségével és nagyfokú, bátor alkotó szellemével valóban felbecsülhetetlen segítséget nyújt valamennyi küzdő pártnak. Kellő alapot ad nekik, hogy engesztelhetetlenül küzdjenek a leninizmustól való bárminő elhajlás leküzdéséért, mind a revizionizmus, mind a dogmatizmus és szektás szellem ellen. A programnak óriási jelentősége van a nemzeti felszabadító mozgalom további kibontakozása szempontjából. Az utóbbi években sok új, valóban független és szuverén állam jött létre, mégpedig nemcsak Afrikában és Ázsiában, hanem Kuba példáját látva Latin-Ámprikában is. Ezeknek az államoknak megalakulása alapjában az Októberi Forradalomtól ihletett és a szocialista világrendszer erejének, a haladó szellemű mozgalom szolidaritására támaszkodó társadalmi folyamatoknak az eredménye. T

ovább folytatódik a harc a gyarmati rendszer végleges megszüntetéséért. E folyamatban új tény — s erre az SZKP programtervezete is felhívja a figyelmet —, hogy az új független nemzeti államok népgazdaságuk és kultúrájuk fejlesztésének nem kapitalista útjait keresik. Az, hogy az igazi nemzeti felszabadító mozgalom képviselői országaik további fejlődésének kivezető útját nem a kapitalizmusban látják, messzemenő jelentőségű tény. Igaz, hogy ezeknek az. országoknak néha ferde elképzeléseik vannak a szocialista fejlődésről, ám tagadhatatlan valóság, a szocializmus igazi eszméinek és a nemzeti felszabadító harc eszméinek egymáshoz közeledése. A programtervezet ezen országok népébe is nagy erőt önt, segíti őket a kapitalizmus nélküli további társadalmi fejlődés helyes útjának megtalálásában, olyan nemzeti demokratikus rendszerek létrehozásával, amelyekben a nemzeti sajátosságok megőrzése mellett fokozatosan erősödni fognak a szocialista elemek. Ez a dokumentum általános választ ad arra a kérdésre, mi a kommunizmus, választ ad az emberiségnek arra, hogyan küzdjön a boldog életért. Egészben véve minden dolgozó emberhez közelálló, lelkesítő program. Megmutatja, hogy a kommunizmus az emberiség fényes jövőjét jelenti. Ezért kétségtelenül valamenynyi haladó szellemű ember programja lesz, lelkesíteni fogja, s új erővel tölti el őket a további harcokban. A mai emberiség előtt álló problémák egész komplexumát tartalmazza. Kifejezője annak a valóságnak, hogy ma egyedül a kommunizmus ad választ milliók kérdésére, hogyan éljenek békében, hogyan biztosítsák a boldogabb jövőt. Lehetetlenség egy cikkben felölelni e problémák egész komplexumát és rámutatni azoknak a távlatoknak a jelentőségére, melyeket az SZKP programtervezete e problémák megoldására nyit. Csak néhány pontot szeretnék érinteni, melyek számunkra Csehszlovákiában kulcsfontosságúak. A szocialista alkotmányban társadalmunk további fejlődését meghatározó program irányelvként tűztük ki: „A további fejlődés során, amikor a munka az ember elsődleges szükségletévé válik, a termelőerők oly fellendülését és a társadalom gazdagságának oly gyarapodását akarjuk elérni, hogy kielégíthessük a társadalomnak és valamennyi tagja sokoldalú fejlődésének összes fokozódó szükségletét. Azután majd rátérhetünk az elosztás legmagasabb \ elvének — a kommunizmus alapelvének megvalósítására: „Mindenki képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerinti" A Szovjetunió — mint a programtervezet mutatja — két évtizedes időszakban éri el ezt a célt. A Szovjetunió 1970-ig az egy lakosra jptó termelésben megelőzi a ma még leggazdagabb tőkés országot, az USÁ-t és anyagi jólétet biztosít minden polgárának. A következő tíz évben, 1980-ig az anyagi és kulturális javak olyan bőségét éri el, hogy alapjában felépül a kommunista társadalom, bár a kommunizmus építése a következő években fejeződik be. M

i is társadalmunk 1980-ig terjedő fejlődési távlatának kidolgozásán fáradozunk. Kétségtelen, hogy ebben az időben áttérünk a kommunizmus anyagi-technikai bázisa építésének feladataira. Az SZKP programtervezete több gondolatot vet fel, hogyan fejlesszük tovább az ország termelőerőit, hogyan építsük ki az energetikai bázist, hogyan használjuk fel a fejlett technikát az Ipari termelés valamennyi ágában és hogyan biztosítsuk a munka termelékenységének még lényegesebb fokozódását. Különös figyelmet érdemel a villamosítás további hatalmas fellendülésének problémája. A programtervezet a kommunista társadalom gazdasági építése gerincének tartja a villamosítást, amely döntő szerepet fog játszani a népgazdaság valamennyi ágának fejlesztésében. A villamosításból következik az új termelési technika, a komplex gépesítés, valamint a vállalatok és egész termelőágak teljes automatizálása. -Ezzel kapcsolatban helyes, ha idézzük Lenin jelszavát: „A kommunizmus — szovjethatalom, plusz az egész ország villamosítása." Lenin ebben a rövid jelszóban zseniálisan mutatott rá a kommunizmus két alappillérére, a dolgozók millióinak aktív és közvetlen részvételére a társadalom irányításában, amit a szovjet rendszerben látunk és a nagyfokú munkatermelékenység, a termelőerők általános kibontakozása fő feltételére a kommunizmusban — a villamosenergia tényleges bőségére. Az 1980-ig terjedő távlati terv kidolgozásával kapcsolatos elképzeléseinkben előtérben áll az olcsó villamosenergia bőségének kérdése. E kérdés megoldásának egyetlen lehetősége a szocialista országok lehető legszorosabb együttműködésében van. A közös, egységes villamosítási rendszer fokozatos kiépítése, nagyon sürgős, de reális feladat az együttműködés további elmélyítésével, a szocialista országok kölcsönös segítségének új formáival kapcsolatos elképzeléseinkben. A

mezőgazdaság és a falusi társadalmi viszonyok fejlődése kérdéseiben a programtervezetnek óriási jelentősége van a Szovjetunió kommunista építése, valamint a szocialista tábor országaiban folyó építés további előrehaladása helyes meghatározásának szempontjából. A mezőgazdaságban egyedül a termelőerők hatalmas fellendülése teszi lehetővé a két együvé tartozó alapvető feladat megoldását: az emberek szükségletei kielégítésének biztosítását és a falu fokozatok áttérését a kommunista társadalmi viszonyokra, a város és falu közötti lényeges különbség megszüntetését. A jól jövedelmező, általánosan fejlett és rendkívül termelékeny mezőgazdaság a kommunizmus felépítésének egyik elengedhetetlen fő feltétele. Látni kell, hogy a legfőbb szükséglet az ember élelmezése, az élelmiszerbőség, hogy jól biztosítsuk az emberek szükségleteinek kielégítését és fokozatosan közelebb kerüljünk a ' kommunizmus elvének megvalósításához: „mindenkinek szükségletei szerint". A nép ruházkodását biztosító könnyűipar nagy része is mezőgazdasági anyagforrásokra épül. A személyi fogyasztás túlnyomó része tehát a mezőgazdasági termelésen alapul, s bár az élelmiszerek aránya az általános fogyasztásban csökkenni fog, az élelmiszerek továbbra is alapvető fontosságúak lesznek. Ezért fordítunk oly nagy gondot a mezőgazdaságra, ezért igyekszik pártunk Központi Bizottsága és egész pártunk biztosítani a mezőgazdasági termelés lényeges növekedését és magas, valóban nagyüzemi termelési színvonalát. Abból a felismerésből indulunk ki, hogy a kommunista építés egyik törvényszerűsége az ipari és a me(Folytatás a 4. oldalon)' ŰJ SZÖ 3 * 1961- augusztus 19. \