Új Szó, 1961. augusztus (14. évfolyam, 212-242.szám)
1961-08-17 / 227. szám, csütörtök
GONDOLATOK ÉS TENNIVALÓK A máért harcoló művészet Bár helytelen a művelődést évszakhoz kötni, a sok éves tapasztalat azt mutatja, hogy szórakozásra, művelődésre városon ls, de különösen a falun az őszi, téli időszak a legmegfelelőbb. ősszel, télen kevesebb a munka, és talán kevesebb a gond. Több idő jut összejövetelekre, jobban esik a szórakozás. Nem felesleges ezért, ha már most gondolunk az elkövetkező hetekre, hónapokra és megnézzük mi a tennivaló. Konkrét tervek még nincsenek, a legtöbb helyen azonban már folyik a készülődés. A lučeneci, a Safárikovói, a rožňavai és a többi művelődési otthonban — falun városon egyaránt — elképzelések születnek, összedugják fejüket a vezetők és pontokba rögzítik az elvégzésre váró munkaprogramot. Kiindulási pont az elmúlt évek tapasztalata, a kulturális munka eddig észlelt fény- és árnyoldala. Van mihez nyúlni, van mire építeni. Ha a múltban a bemutatott műsorokat illetőleg történtek is színvonalbeli különbségek és az elvégzett munka mennyisége sem azonos, a művelődést otthonok Is, a tömegszervezetek helyi csoportjai is szép munkát végeztek Mindegy, hogy az ismeretterjesztő előadásokat, a színdarabbemutatókat vagy az egyéb összejöveteleket nézzük. Igy is, úgy ls ismereteket nyújtottak, a tudás, a művelődés magvait hintették el. Munkájuk eredményes volt, s ez tovább ösztönzi a kultúra dolgozóit. Az egyre növekvő igények új és egyre nagyobb feladatok elé állítják mind a művelődési otthonok, mind a helyi tömegszervezetek keretében működő szakkörök, kulturális együttesek vezetőit, tagjait. Ma. mikor a területi színház vendégjátéka, nem utolsósorban a televízió révén a hivatásos színészek játékával is megismerkedik a falu, a műkedvelőknek is jobbat, vonzóbbat kell nyújtaniuk, mint évekkel ezelőtt. Ez vonatkozik egyébként az ismeretterjesztő előadásokra és a szakkörök munkájára is. A kollektív gazdaság új munkakörülményeiből következik, hogy a szövetkezet] dolgozóknak sok máson kívül a technika Iránt ls megnőtt az érdeklődésünk és fogékonyságuk. Részben ennek, részben pedig a megnövekedett politikai fejlettségünknek tulajdonítható, hogy földműveseinket is egyre jobban foglalkoztatja a világűrutazás. Példák bizonyítják, hogy azokban a falvakban, ahol már ilyen vonatkozású előadásokat tartottak, az űrhajózásról szóló előadásra az eddigieket kétszeresen meghaladó közönség gyűlt össze. A mai falu lakossága rendszeresen olvas újságot, hallgat rádiót és sokan a televíziót is nézik. Olyan kérdésekről tehát, mint a kozmikus spbesség, a súlytalanság állapota, az űrkutatás tudományos és politikai jelentősége, képzeteik, sőt egyre pontosabb ismereteik vannak, melyeket az ismeretterjesztő előadásokkal lehet bővíteni, tökéletesíteni, de csak abban az esetben, ha az előadások színvonalasak és minden tekintetben lekötik az érdeklődők figyelmét. Az ismeretek gazdagítása folytán megnövekedett igényekből adódik, hogy ma már falun sem lehet úgy nevelni, mint évekkel ezelőtt. Amit nemrégen sokan csodálkozással hallgattak, az ma ismert és keveset mond. Az előadók ma már nem elégedhetnek meg a tények egyszerű közlésével. Az előadóknak alaposan Ismerniük kell azt a tudományágat, amelyről előadásuk szól. Ezt azért jegyezzük meg, mert találkoztunk „előadókkal", akik bármilyen előadást vállaltak. Fogták a könyveket, brosúrákat és felolvastak a megjelölt témakörrel kapcsolatos szövegből. Az ilyen „előadásoknak" bizony kevés a gyakorlati értéke. Ehhez nem kell fizetett előadó. Ilyen „előadás" olvasókörök keretében is megtartható. A szakismeretek és a művelődés iránt megnőtt igények kielégítésére sok faluban már az elmúlt időszakokban is tartottak olyan termelési előadássorozatokat, amelyek a nagyüzemi mezőgazdaság körülményei között felmerült problémákra válaszoltak. A termelés új formáival foglalkozó előadások tetszettek, egyre több hallgatót vonzottak. A hallgatók tapasztalták, hogy az előadásokon hallottak jól felhasználhatók a termelésben. A következő előadásokra ezért elhozták ismerőseiket és barátaikat. Az általános tapasztalat szerint szinte biztosra vehető az olyan előadások sikere, amelyek iránt az érdkelődés közvetlen anyagi érdekeltségből fakad. Miért ne tarthatnának akkor a jövőben is a művelődési otthonok, a tömegszervezetek helyi csoportjai és az ismeretterjesztő társaság vidéki kirendeltsége! olyan előadásokat, melyek közvetlenül érintik egy-egy vidék vagy termelési ág dolgozóit. Szükségesek a sajátos érdeklődést kielégítő előadások, s ebben az esetben is első helyen áll a színvonal kérdése. Mezőgazdasági szakelőadásokat sem tarthatnak olyanok, akik mit sem értenek a korszerű nagyüzemi gazdálkodáshoz. A művelődési otthonokban szerzett egybehangzó vélemény szerint az elmúlt időszakban sikeresek voltak a szövetkezetek közgazdasági és jogi kérdéseivel foglalkozó előadások. Számos gyakorlati Ismeret elsajátításán kívül elmélyítették a hallgatókban azt a felismerést, hogy a szövetkezeti gazdálkodás számos előnyt, emberibb életet, magasabbrendű életformát nyújt a falu dolgozóinak. A termelés és az elosztás kérdéseinek megvilágításával sok helyütt elérték, hogy a hallgatóság felismerte saját szövetkezetének társadalmi szerepét, helyét a szocialista termelési mód egész struktúrájában. A közgazdasági kérdések helyes — és tegyük hozzá — világos, hozzáértő elemzése már eddig ls sokban hozzájárult és a jövőben még minden bizonnyal hozzájárul a parasztság és a munkásosztály egymásra utaltságának, a mezőgazdasági termelés elengedhetetlenül szükséges növelésének és még sok más égetően-fOntos problémának a helyes megértéshez. A közgazdasági témájú előadások a közösségi szellemű nevelésből ls részt vállalnak és hozzásegítik a hallgatókat, a saját és a szocialista társadalom érdekei közötti összefüggések felismeréséhez, és ahhoz, hogy gondolkodásukat, érzelmi életüket és általában egész magatartásukat a szocialista társadalom törekvései hassák át. A falun végzett népművelési munka feladatait és lehetőségeit növeli, hogy falusi dolgozóinknak nem utolsósorban a szövetkezeti gazdálkodás révén sokkal több szabad idejük van, mint régen. Ennek következtében nemcsak többet, de jobban Is akarnak szórakozni, művelődni, mint a múltban. Bizony alaposan szégyenben maradnak, akik lebecsülik, avagy félvállról veszik a falusi dolgozók műveltségét, a bemutatókon nyilvánított hozzáértésüket. Az utóbbi időben már többször hallottuk, hogy egyszerű falusi emberek milyen hozzáértéssel és találóan bíráltak meg hivatásos színészeket, előadókat. A falu és a város közötti különbség egyre jobban eltűnik. Mások a viszonyok, másképpen kell a népművelésnek is megnyilvánulnia, mint akárcsak néhány éve. A régi, jól bevált módszerek felhasználhatók, keresni kell azonban az újat, a korszerűt. A mérce ma minden tekintetben magasabb, mint évekkel ezelőtt volt. Így nyilatkoztak mind a művelődési otthonok, mind a tömegszervezetekben működő kulturális csoportok vezetői. Az elkövetkező időszakra ezért készülnek már most minden eddiginél gondosabb, körültekintőbb munkával. Kulturális dolgozóink véleménye szerint, kulturális téren a Jövőben nem az a cél, hogy szaporítsuk a különféle bemutatók és összejövetelek számát. A fő feladat a népművelési munka színvonalának emelése. Inkább kevesebbet, de jobbat mindenből. Nagyon fontos a népművelési munka tartalmának helyi viszonyokhoz alkalmazott határozottabb kialakítása. Nagyobb önállóság, a népművelési törekvések tartalmi összhangja, az erők összpontosítása szükséges. Ma még gyakori, hogy a kulturális munkával foglalkozó helyi szervek mechanikusan veszik át és valósítják meg a felsőhb szervek utasításait. Ugyanarról a témáról például külön előadást tart a CSISZ, a Csemadok, a nőbízottság és a faluban működő többi szervezet. Gyakori, hogy színdarabokat is külön-külön tanulnak be a helyi szervezetek együttesei. Ezek után bizony nem csoda, ha néha a legnagyobb erőfeszítéssel sem sikerül egy-egy előadásra tömeget biztosítaniuk. A népművelési munka sokkal eredményesebb lesz, ha a szervezetek összefognak és erejüket a helyi nemzeti bizottság Iránymutatása szerint együttesen összpontosítják az elvégzésre, váró teendőkre. A szervezetek a jövőben tehát ne külön-külön, egymástól elszigetelve, hanem összefogva, egymást segítve dolgozzanak. A közös munka csak sikert eredményezhet. Balázs Béla Kulturális 0j 'tlllll!IiHIIIIIMIIIIIIIIIIIIIllllillIllltlll!IUIIIIIIIIIIIII!IIIIIIIIIMIlllllilllllllllllllllllllllll A Csehszlovákia Kommunista Pártja fennállásának 40. évfordulóját ünneplő kelet-szlovákiai művészek košicei kiállításának anyagát a bratislavai Művészházban tekinthetjük meg szeptember 10-ig. A sajátos és gazdag művészi hagyománnyal rendelkező Košice a húszas évek szellemi és társadalmi izgalmakat hordozó idejében mintegy központja volt Szlovákia képzőművészetének. Itt talált menedéket a Magyar Tanácsköztársaság összeomlása után több baloldali művész, akik meggyőzt és tudatos állásfoglalásukkal a haladás ügyét szolgálták. Tárgyválasztásuk bíráló valóságlátássál tükrözte a tőkés rendszer ellentmondásos társadalmi jelenségeit. — Krón Jenő, a vérbeli kommunista, kiké hétköznapok szomorú szürke figuráinak nemcsak testi, de lelki valóságát is elénk tárja. (Utcaseprők, Öcskapiac, Magányos öregasszony.) Oravec a nagyidat parasztfestő, a falu életéből meríti mondanivalóját. — A középnemzedékben festók közül NemCik szenvedéllyel, erővel kárhoztatja a háborút, s az új barbárságot: a fasizmust. — Collinasy színes látással, időnként felszínesen regisztrálja a munkásság harcát, a háborúk szörnyűséges következményeit. — A fiatalok közül Eckerdt az expresszionizmus színbolikájával fest riasztó és megrendítő képet a gyűjtőtáborok embertelen borzalmáról. — Kálna is visszanéz a múlt komor tragédiájába, de felderült színekkel láttatja a mai Kelet-Szlovákia hatalmas Michal Petrek: Répatisztítók Bulgáriában egyre emelkedik a bölcsődék és az óvodák száma. A szófiai 92-es számú óvodában 120 gyermek talál másik otthonra. A napsugaras nyarat a gyermekek az óvoda kertjében töltik. Képünkön a kismama ebédet tálal a babáknak. (Foto: CTK—BTAJ Ribakov szovjet rendező „Az évszázad kezdete" címmel érdekes filmet készített, amely Lenin szibériai száműzetését és genfi emigrációját eleveníti meg. • • • „Jüdische Chronik" címen a Német Demokratikus Köztársaság vezető zeneszerzői „munkaközöségben" új művet komponáltak tiltakozásul a nyugat-németországi neofasiszta megnyilatkozások ellen. • • • Londonban Bartók—Liszt-bizottság alakult azzal a céllal, hogy a Liszt— Bartók-évforduló alkalmából hang; versenyeket rendezzen. A bizottság vezetője Humphrey Searle angol zeneszerző. « « « Amerikaellenesek címmel New Yorkban megjelent Frank Donner könyve a hírhedt amerikaellenes tevékenységet vizsgáló bizottság .„munkájáról". • • • Ottó Preminger Hollywoodban megkezdte „Botrány Washingtonban" elmű új filmjének forgatását, — mely a Fehér Ház és az amerikai politika kigúnyolásának készül. — Charles Laughton és Franchot Tone átsszák a film főszerepeit. Jules Dassin, az „Akinek meg kell halnia" világhírű francia film rendezőjének két új filmjéről kaptui.k hírt. Mindkettőnek előző filmjeinek női hőse, Melina Mercourl játssza a főszerepet. Az egyik Raclne „Phaedrá"-jának filmváltozata, s a másik is klasszikus témájú mű, címe „Perikies". Ebben Laurence Oliver alakltja a címszerepet. Shakespeare Makrancos hiilgv című vígjátékából film készül a Moszfllm Stúdióban A főszerepeket a moszkvai Hadseregszínház művészei Játsszák, ugyanazok, akik színpadon is megszemélyesítik Shakespeare hőseit. « * * Renato Guttuso világhíhfl olasz festőművész, aki a Szovjetunióban tartózkodik, a moszkvai Barátság Házában szovjet művészekkel, kritikusokkal, színészekkel találkozott. A beszélgetés során Guttuso hangsúlyozta, hogy a képzőművészet fejlődése csakis a realizmus alapján képzelhető el. tűnő kő- és szénrajzai a proletárélet reális hangulatát leheli. (Külváros, Nehéz munka.) Az ö grafikai iskolájából került ki az egykort mészároslegény, a ma világviszonylatban ismert K. Sokol, akinek mestert fogalmazású, fekete-fehér lapjai az elnyomottak tragédiáját, rejtett, forrongó dinamtkáját sugározzák. (Anyák, bányászok, A város peremén.) — Az iffan elhunyt (1928 j materialista szemléletű K. Bauer a gúny fegyverével támadja expresszív pasztelljében, a Körmenetben, az egyházat. Szociális együttérzését a Külváros rozzant házsoraival, s az Öregség megrázó portréjával nyilvánítja. — A 79 eszendős, mindig ts humánumot hirdető fassusch ma is korszerű témákkal állítja szembe a múltat és a szocialista jelent. — Az ő nyomdokaikat igyekszik követni a mai idősebb festők közül Bendik, a társadalmi igazságtalanságok szószólója (Munkanélküliek, Cigányok). Formaadás és kifejezőerőben legjellegzetesebb és legegyénibb köztük jakoby, aki az élet kiközösített jelnek, a szürépítését. Az ország egykor legelmaradottabb részének nagyszabású fejlődését ecsetelik temperamentumukból eredő különbséggel az idősebb festők közül Majkut és Rákost, a maiak közül Makara, valamint Gáli Tibor linómetszetei és Feld rajzai. Frissek, egészségesek Petrek Répatisztító lányai. Néhány plasztika, Löffler Munkanélküliek c. műve, Máthé jól fogalmazott portréfeje, adnak hírt a košicei szobrászok törekvéseiről. A tárlat mai anyaga a kelet-szlovákiai művészet problémáit, kereséseit tükrözi, melyekkel a szocialista . realizmus követelményeinek igyekeznek megfelelni. Próbálkoznak az új tartálomnak megfelelő mai kifejezésű formával. Hazánk és korunk egyre változó arculatát és eredményeit törekszenek hitelesen ábrázolni és haladó alkotók módjára a társadalom értelmére és érzésére ható emberformáló művészet teremtésén munkálkodnak. Bárkány Jenőné VILÉM ZÁVADA : MUNKÁS Oly egyszerű s csendes vagy mindig, mint, aki vendégek közt vendég. Alig lehet téged észrevenni, hangodra altg hagysz felfigyelni. Hisz igy jellemezhetünk téged: ritkán szólsz, mész s munkádat végzed, ritkán szólsz, csak éppen amennyit kell, veled az idő oly jól telik el. Felesleges is a sok beszéd, tekintetünk teljesen elég. Arra sincs szükség, hogy minket kérdezz, s még sincs titkunk, te mindent megértesz. Melletted a jeges szív olvad, megszelídül a tárgy, mely oly vad, mivel lényed megértő, emberi, nem vagy beképzelt, s úgy tudsz szeretni Hogy boldog légy, olyan kevés kell, oly sokszor beéred kenyérrel. Az arany soha nem vonzott téged, mégis oly gazdag, mit élsz, az élet, hogy bányában élsz — és vele; a földdel élsz — öt műveled, s ezek rezdülései kitöltik életedet egészen, színültig. A földnek terhét is te hordod, viseled, nem szidva a sorsot, nem kívánsz érte rangot, címeket, méltóságodnak épp ez címere. A büszke fejek — üresek, kongók széthullnak, mint porladó csontok Csak te tekintesz bízón előre: földünk tőled kap folyton erőre. Fordította: Fügedi Elek Jűj SZÖ 7 * 1961. augusztus 20.