Új Szó, 1961. augusztus (14. évfolyam, 212-242.szám)

1961-08-17 / 227. szám, csütörtök

Egy vagon sertéshús terven felülf A vándorzászló jogos tulajdonosai X ....... .. x y ni A Kechnecl Egységes Földművesszövetkezet terve szerint az első félévben 203 mázsa sertéshúst ígért közellátásunknak. Amikor a félévi eredményeket értékeltük, örömmel állapítottuk meg, hogy az emlí­tett számot a szövetkezet jóval túlhaladta, mivel 275 mázsa sertéshúst juttatott a dolgozók asztalára. Szólnunk kell tehát azokról, akik ezt a szép ered­ményt elérték. Az elválasztott malacokat Szabó Erzsé­bet gondozza, s 40 ktlús súlyig ő eteti őket. Az első félévben keze alatt szépen fejlődtek a süldők és dara­bonként 36 dekát szedtek magukra naponta.- Ha figye­lembe vesszük, hogy csak 40 kilóig hizlal, az elért ered­mény Igazán szépnek mondható. Szabó Erzsébettől a sertések Csabai Istvánhoz kerül­nek, aki a negyven kilón felülieket gondozza. JÓ mun­kája nyomán megszületett a szép eredmény is: dara­bonként elérte az 57 dekás napt súlygyarapodást. Ha a második félévben is hasonló eredményeket érnek el a sertésgondozók, akkor árutermelésüket legalább egy vagon hússal túlteljesítik. IVÁN SÁNDOR, Kožice KICSI ÉS NAGY DOLGOK M ég csak négyéves múltra te­kinthet vissza a koláryi szö­vetkezet. így hát az ember azt hi­hetné, a falu dolgozó parasztjai nem eléggé jártasak a nagyüzemi, szövet­i kezeti gazdálkodásban, a munkák | szervezésében, az irányításban. Ez t azonban csak a külső benyomás. £ Ha valaki végigutazza az Ipoly f mentét és még sohasem járt ezen a f vidéken, a falu határán bizony meg­£ akad a szeme. Tévedés ne essék, f nem a község természeti fekvése és % a táj romantikája köti le az idegen t figyelmét. Ezen a téren nincs sok í bámulni való a község határában, r hiszen elég laposak a parcellák, sőt f még a faluban sincsenek olyan ki­1 emelkedő épületek, melyek különös­| képpen magukra vonnák az utazók " érdeklődését. A határ képe azonban nagyon sok­ban különbözik a két szomszédos Veľká Calomija, vagy Blh nad Ipo­lom község szövetkezetétől. A sza­bályosan kialakítqtt parcellákon em­bermagasságot is meghaladó iko­ricások, ejtik bámulatba a kíván­csiskodót. Ne vegyék rossznéven a Veľká Ďalomija-iak, de hatámkkal önként adódik az összehasonlítás és valószínű, ők maguk is megállapít­| hatták, hogy olyan szépen megmű­t veit cukorrépaföldeket, mint amil' s­Í c nek a koláryi határban zöldellnek, T messze környéken keresni kell. Jó gazdálkodók, gyakorlott szak­Érdemes egy pillantást vetni az szebb állattenyésztési termelésre is. Néz­zük előbb a vállalt kötelességek tel­jesítését. Az első félévet az alábbi 1 egyharmada sem volt a sok évi át- mérleggel zárták: Az első félévi árutermelés világpolitikában történelemfor- dául tavaly a komplex mechanlzá- lagnak. Es a termelési költség? t J" £ÍT"ľ' "» máló események tanúja az ember, lás előnyéről nemcsak a kukori- Ott sem állnak rosszabbul. A terv-1 emDe r® K 1®. K]a K KozsegeL A iaiu A Vosztok-2 űrutasa több mint 25 catermslés rekordhozamai tanúskod- hez viszonyítva is csaknem 15 szá-1 per e® e" , Klm a/ a, 0 , sf a° y°® ľ, ' v ma- és takarmánykazlak formáiból az idegen már az első szempillantásra arra következtethet, hogy a kazalra­kók több évtizedes tapasztalattal ren­delkeznek. Állítom, még a legsebe­sebben dúló orkán, sem képes ledön­I tenl ezeket a szakértelemmel emelt kazlakat. Joggal mondhatom hát, a földhöz £ való paraszti ragaszkodás, a szor­' galom és a közös gazdálkodás iránti szeretet teszi oly vonzóvá a szövet­? kezet határát. Itt a határban érezni, X hogy az embereké a döntő szó és az X igyekvő, hozzáértő munkáskezek cso­X dálatos teljesítményekre képesek. Ž Felesleges elmondani, négy évvel ? ezelőtt mily belső vívódásokkal és X külső nehézségekkel kezdték el a f közös gazdálkodást. A legnehezebb íz volt, hogy új életet kellett kezdeni ' X a kisparcellás gazdálkodáshoz szo­Még nem jegyeztem meg, hogy aXkott embereknek. Az az új pedig a óráig keringett az öreg földgolyőbis tak, hanem az is, hogy az 1 mázsára zalékos a megtakarítás, az előbbi körül. Emberrengeteg figyelte fe- eső termelési költségeket az előző évekhez hasonlítva pedig a 20 szá­szülten Hruscsov elvtárs televíziós évhez viszonyítva 12—15 százalékkal zalékot is meghaladja beszédét. A gyarmati népek követ- csökkentették. Az idén a gabonabe kezetes és lankadatlan harca te- takarítás új módszere még remt napról napra tágabb teret a eredményeket hozott. Szerintük az szabad, boldog és békés életnek. És átlagos szemveszteség talán még — ezzel kellett volna kezdenem — a Szovjetunió Kommunista Pártjának új programtervezete már a kommu­nizmus nagyszerű távlatát vetíti az emberiség elé. Ezek mellett a nagyvilág számára szinte észrevétlenül kicsinek tűnik, hogy A.- Sz. Medov elvtárs, a Szov­jetunió bratislavai alkonzulja a kö­zelmúltban a csallóközi Hubicén fel­olvasta és átadta az állami gazdaság dolgozóinak Hruscsov elvtárs levelét, válaszként arra a figyelmességre, melyet a gazdaság dolgozói tanúsí­tottak Hruscsov elvtárs Bécsbe uta­zásának bratislavai tartózkodása idején. Termék: Terv: Valóság: Marhahús Sertéshús Borjúhús juhhús Baromfihús Tej Tojás q-ban q-ban q-ban q-ban q-ban l-ben db-ban 530 ono 110 000 1 061,20 1 224,80 8,30 104 25,70 623 958 174 S60 TerVteljesítés százalékban: 163.28 204,15 65 107,57 159,05 A számok már az első tekintetre Is jó gazdálkodásról tanúskodnak. Ha vetkezet tavaly már 31 mázsás búza­átlagot ért el hektáronként. Ezelőtt, magángazdálkodásuk idején holdari­ként alig termett több 10 mázsánál, A homokos, könnyűtalajon ez kör­nyékszerte csúcseredménynek számí­tott. Ezelőtt a cukorrépatermesztés ismeretlen fogalom volt a faluban: tavaly átlagosan 445 mázsát adtak el a cukorgyárnak hektáronként. A falu dolgozó parasztjai e kézzel­fogható, kimagasló eredmények által, saját maguk is meggyőződhettek, hogy igaza volt Cseri Gábor elnök­nek: a helyesen megszervezett és Irá­nyított közös gazdálkodás sokkal na­gyobb terméshozamok elérésére ké­pes, mint a régebbi parcella-gazdál­kodás. Négy év alatt a szövetkezetesek nemcsak gazdaságilag gyarapodtak. Felismerhetetlenül megváltozott élet­szemléletük, felfogásuk is és akik a megalakulás első esztendejében a „katasztrófa" bekövetkezését hirdet­ték, ma bizony, ha eszükbe juttatják, elszégyelllk magukat. Rég volt, ta­lán igaz sem volt, a szövetkezetesek a közös munkában, a terméseredmé­nyek emelkedésével párhuzamosari fejlődtek. Hogy miben adták tanúje­lét a közös gazdálkodáshoz való ra­gaszkodásnak, azt az áradó Ipoly minden szónál szemléletesebb példá­val bizonyltja. Amikor látták, hogy az Ipoly vize emelkedik, 18 hektár rét termését 8 órai megfeszített éj­szakai munkával reggelre az utolsó szálig megmentették a hömpölygő víztömeg árjától. Erre a hősiességre a falu állatte­nyésztésének gazdag hagyományai is kötelezték a szövetkezeteseket. Na­gyon sok vásáron csodálták meg ma­gashozamú, formás testalkatú tehe­neiket. Kopcsányi Vince bácsi már jóval túlhaladta a 60 éves életkort, de most is fiatalos kedvvel és nagy hozzáértéssel gondozza a teheneket. 100 kilós, sőt ennél nagyobb súlyú borjakat választ el tőlük. Ezekből lesznek ám a jól tejelő fejőstehenekl — Nemcsak lesznek, de vannak ls! — állítja büszkén Kopcsányi bácsi. Valóban, nem lehet panasz a szö­vetkezet állattenyésztésére, mely a Hubicei Állami Gazdaságban a nö-| k° r nyező falvakban korábban meg- tphpn ŕ„ pthPT1 kŕt rv 6 t' törzst p. Tapsoltak és lelkesedtek akkor az ehhez azt is hozzátesszük, hogy a vénytermesztéshez hasonlóan az ál- "ŕ alakult EFSZ-ek rossz és ráfizetéses emberek a hubicei volt bárói kas- tervezett béralapból a gazdaság a tély nagytermében. Lelkesedtek és terv túlteljesítése ellenére [vagy ép­ünnepeltek egyrészt azért, mert nem pen annak következtében) jelentős az új technológia bevezetésére. Éslépéseik bátortalanok voltak. lati g n y é s ztésb e n i s nagy sú l y t he- ? gazdálkodása révén bizony nem volt nyészetté fejlődött. Tavaly 2800 liter Iyeznek a haladó munkamódszerek, X nagyon csábító. Nem csoda, ha első volt az évi fejést átlag, de a stm­mentáll fajta Szegfűtől 4204 kllo­ez a lényeges. Az, hogy a termelés f Cseri Gábor bácsi, a falu köztisz- gramm 4 százalékos tejet fejtek ki. növelésive! párhuzamosan a munka X teletben álló legjobb gazdája került Az év elejétől pedig 11,8 literes napi termelékenysége is emelkedjék. A| a fiatal szövetkezet élére. Nem egy fejéshozammal dicsekedhetnek tehe­felsorolt példák már önmaguk di-g népgyűlésen bizonygatta okos, pa- nenként. ' ' „ „ " . ,.„ . ^ľ a sf H s! 6val : " A íövő t°! n e, m Ä ke1 1 A gondos takarmánytermelésnek és hogy nem véletlenül érte okét az a X tartanunk, mert a nagyüzemi gépe- ° ptetrenek tehát meevan az megtiszteltetés, amelyet Hruscsov t sített gazdálkodás sokkal nagyobb le- a nelyas etetesne K tenat megvan az elvtárs levele jelentett. Ehetőségeket tartogat számunkra. Ha eredménye. Ez idén is bőven van ta­A kerek világ nagy eseményei kö £ mindnyájan olyan szorgalommal dol- karmányuk és tehenenként naponta zött talán kis dolognak tűnnek a í gozunk, mint egykor az egyéni gaz- egész éven át nyugodtan adagolhat­Igen. a Hubicei Állami Gazdaság S B« «"• 0 '"Eres tejnozamnoz van bu b| Ce l eredmények. De hadd idéz- % dálkodásban, ha kihasználjuk a gé- nak szemestakarmányból 1 kilogram­dolgozóinak van mivel dicsekedniük beállítva. Júniusban a tervezett 7,6 ze m Hruscsov elvtárs televíziós be-X pesítés és az állam adta támogatás mot. és büszkélkedniük. Termelést felada- "teres napi hozam helyett 9,73 11- széd e befejező részének alábbi so-X nagy lehetőségeit, a föld még busá­taikat - melyek aránylag semmivel ! e rí Hf^® k ®l g a^ a s. ág l . átl af b a" A z rait: „Minden egyén munkája, ener-isabban meghálálja fáradozásunkat". ertelrae lelsoro mi a szovemezei tér­ném kisebbek, mint bárhol az or- * '™rre eso Koitseg termeszetesen giája é s tehetsége egyesüljön a kö-? Mindenki Ismerte, tisztelte az el- melésl és felvásárlási terve teljesí­—csoKKent. z.ii Korona tea. ienat: zös erőfeszífés egy séges éramlatá-X nököt, minden szavának komoly súlya tésének számadatait. Annyit azonban mindennapi s feledhetetlen örömet összeget megtakarított, akkor még jelentett számukra az a tény, hogy teljesebbé kerekedik a siker. Ugyan­az SZKP Központi Bizottságának első is legtöbb esetben természetesnek vtitka'ra, a Szovjetunió Minisztertaná- veszi az ember, hogy 110 liter tej csSrAr. elnöM? ezernyi világpolitikai termelési költsége több mint 100 li- csérik a hubiceieket. Hozzátehetjük, fontosságú gondja és teendője mel- téré. És... van rá eset, amikor még­lett rájuk is gondolt, másrészt, sem ez az igazság. Például az álla­azokért a munkasikerekért, melyekért mi terv szerint a gazdaságban 1 11­jogosan hevíti keblüket a büszke- ter tej termelési költségét 2,33 ko­ség. ' rónában állapították meg. Ez a költ­Igen, a Hubicei Állami Gazdaság s é8 kb 8 literes tejhozamhoz van szágban _ — — — Ezek után, azt hiszem, nem lenne rait: „Minden egyén munkája, ener-fsabban meghálálja fáradozásunkat . g rt eime felsorolni a szövetkezet ter­wvt&stw* t* í Ä 1 ft PC tohotcáoo OeMTQeílliftn o X Uln>4nnM «— _ —^U.l X- : évek óta eredményesen csökkent, 2,11 korona lett. Tehát teljesítik, sőt túlszárnyalják. Annak £J B r k v "® r, nI. ^ľiAeítLíf^^n ^ftnr ba n' Ahog y cseppekbőUesz az óceán, t volt és van most is a faluban. TI- elmondhatok, hogy" "„legaYacsonyab­ellenére, hogy feltételeik nem éppen i knrnnňŕrt termpitpk a s z°vjet emberek millióinak erőfe- í zenkét pár lóval, és a traktorállomás ban" a tojáseladási tervet, 121 szá­. i^Moíiir.hHni, T«^m*f«Mnii, r,=. l BJ B l *oronaen termeireK. szítése hozza létre a szovjet állam | segítségével simává gyalulták a ha- zalékra teljesítették. A többi állat­erejét. S ez újabb győzelmünk biz- £ tárt. Kialakították a rendszeres ve- tenyésztési termékből a 140 száza­tosítéka a kommunizmus építésében". % tésforgókat, összeadták a magot, lékot is jóval túlszárnyalták. A Jelek A hubicei kis dolgok tehát nem ls £ melyből a következő esztendőben már azt mutatják, hogy a harmadik öt­olyan kicsinyek. Különösen akkor X az új élet hajtásai törtek elő és re- éves terv termelésének színvonalát nem, ha egyre több lesz a követő- X ménységet ébresztettek. négy évnél rövidebb idő alatt érik el. lük. * I Szinte hihetetlen — ám a valóság A falus i Pártszervezet és a helyi HARASZTI GYULA I és az élet bizonyltja —, hogy a szö- nemzeti bizottság igen sokat tettek a legideálisabbnk. Termőföldjük na­gyobb része sok esőt kívánó kavi­csos altalajú, de elég sok benne az olyan lapos terület ls, melyen már Vagy pedig: a szarvasmarhák 1 kg-os súlygyarapodásának költségét (beleértve a továbbtartásra kiválasz­tott növendékek nevelését ts) 17,63 egy közepes esőtől is megreked, kárt koronában állapltottők meg. Eszerint okoz a víz. Az idén mégis vala- flz áüagos napf súlygyarapodásn ak mennyi gabonafajtából többet ter- 57 dekának ke l, ]enn)e Amikor a mellek a tervezettnél. Legjobban fi a tervemmé., uegiuuuau m- té]] h6napokbfm v al 6ban csak 0,57 kg V,,,„„„„ M„„„„ zetett az árpa, a repce és a zab, az vol{ gz ôtla n a j s úi VEvar ap 0dás ^ előbbiből 141.01. repcéből 138,38 és akkQr mb ffi|nt 20 k o/ onár a ť nôv e: * — ­zabból 131.60 százalékra teljesítet- kRdett ± kg termeIé s, költség e. j ü. $ ték a termelési tervet. Ezzel össze- niusban 076 kg voIt az át[agos súl y. i függ, hogy a Járásban elsőként szál- dás és 16 08 korona a km t. § lították raktárba az eladásra ter- sé g s vezett gabonamennyiséget. Persze nemcsak ezzel, hanem az- {űgg Ez< elemezték az é v folyamán többször ls az állami gazdaság dol­gozói. Hiszen, ha például ugyanany­nyi takarmánytól 20—25 százalékkal növekedik a hozam, akkor ezzel Persze, minden mindennel össze- 5; zal is, hogy De) János kombájnos — most ugyan nem. a gazdaság hatá­rában, de — már az ötödik száz hektárról aratja a gabonát. Hubicén már hagyományos, hogy arSnyosa n és törvényszerűen csökken ragaszkodnak minden olyan új ter- a költség. Az is érdekes, hogy a mel ősi módszerhez, amelyeknek elő- terme ]g Sj költség csökkenésével ará­nyét látják. Már a múlt évben jól nyosa n növekszik a dolgozók kere­működött a Horváth traktoros ve- sete> hlszen így az ai a p{ i Zetésen kí­zette komplex mechanizált kettős, vül még a p rg m{ U mból is szép ösz­mely eredményesen vett részt a ku- szeg ütj a ma rkukat. koricaápolók 100-as mozgalmában. Azt már az idei gabonatermesztési eredményekből is látjuk, hogy a gaz­daság dolgozói sikerrel harcolnak a hozamok növeléséért. Persze nem egyoldalúan, nem úgy, hogy a ter­melési költséget figyelmen kívül hagyva kényszerítik ki a földből a gazdagabb termést, hanem úgy, hogy a termeléssel párhuzamosan a mun­katermelékenységet is növelik. Pél­A kalondal szövetkezet három ser­tésgondozója — Pleso Pál, Dözsa Ist­ván és Simon Béla — magas válasz­tási átlag elérésével dicsekedhet. A legalacsonyabb eredményt — 14 vá­lasztási átlagot — Dózsa István érts el, aki Agőcs Vilmos felvételén Rubin Dezsó zootechnikust tájékoztatja jüvó terveiről. JS/S/SSSSŕSSSS/SSSSSSSSSS/SfSS/SSSSfSSSŕfSŕ/fSS/SSS/S. a szövetkezet fejlesztése érdekében. A felvilágosító szó erejével buzdí­tották, a cél elérése érdekében ide­jében mozgósították a szövetkezete­seket. Ma azok az emberek, akik a belépési nyilatkozat aláírásakor re­megő kézzel, bizonytalan mozdulat­tal kanyarították nevüket a fehér árkusra, a minap mélyen meghatód­va és elérzékenyülve Jelentek meg a Járási nemzeti bizottság tanácsá­nak versenyzászlaja átadásánál. El­ső félévi eredményeik értékelésekor kiderült, hogy a termelésben, a fel­vásárlási tervek teljesítésében meg­előzték a luöeneci járás több szö­vetkezetét és járási viszonylatban az élen kötöttek ki. Nagyon nagy kitün­tetés és megtiszteltetés érte ezzel az egész falu dolgozó parasztjait, akik nem kevesebb, mint 150 szövetkeze­tet hagytak maguk mögött a ver­senyben. Cseri Gábor elnök a zászló és az 5 ezer korona jutalom átvételénél gondolataival bizonyára a múltba kalandozott, hogy kellőképpen érté­kelje, honnan indultak el és most, négy év után, hol tartanak. Ä zok, akik tanúja voltak e szép jelenetnek, csak annyit mond­hattak: a járási vándorzászló Jó ke­zekbe került. Szombath Ambrus ÜJ SZÖ 5 * I?" "tus 17.

Next

/
Oldalképek
Tartalom