Új Szó, 1961. július (14. évfolyam, 181-211.szám)

1961-07-08 / 188. szám, szombat

Világ proletárjai, egyesül jetele! ÚJ SZÓ BJI'1WJW!I!III!I[ wmmEmmmm 1961, július 8. szombat 50 fillér XIV. évfolyam, 188. szám Halogatásnak, tétlenkedésnek nin£s helye! A búzamezőkön folyik az aratás — a parasztember számára a múltban az év legtöbb verítéket igénylő s a múltban és a mában egyaránt a legtöbbet ígérő munkája. Most, a munkák kellős közepén idézzünk egy tanulságos téli esetet. Csak egyet a sok közül, de tipikusát. Csendben, rendben lezajlott az EFSZ évzáró közgyűlése. Néhányan ugyan fenték a fogukat, hogy no majd most megmondom..., és nem mondtak meg semmit. Egyik azért, mert emlékezett arra, hogy amikor a Hosszú táblában kaszaheggyel csipegették le a földön hasaló félig üres búzakalá­szokat, akkor 2 napra 8 munkaegységet írt neki a csoportvezető, pedig teljesítményéért 3 munkaegység is búsás fizetés lett volna. A másik azért nem szólt, mert a szalma takarmányértékével is alig vetekedő lucerna be­takarításánál ő is meg nem érdemelt munkaegységhez jutott — és így mehetnénk tovább. Sokan nem avatkozhattak bele a pénzügyi dolgokba, mert ettől az „ajándékba kapott" néhány munkaegység visszatartotta őket. Igaz ugyan, hogy az EFSZ a tervezett 22 korona helyett csak 14 koronát fizetett munkaegységenként, de hát... Igen, de hát hogyan lehet ezt a vezetőség felé hánytorgatni, amikor egyik tag így, a másik tag úgy, de valójában meg nem érdemelt munkaegy­séghez jutott. De nézzük csak a dolgok másik oldalát. Azt, hogy tulajdonképpen miért is lett csupán 14 korona a tervezett 22 helyett? Ne kerülgessük a dol­got — mondjuk meg őszintén, hogy éppen az ilyen engedékenység miatt. Mert miközben a szövetkezet vezetősége a tagoknak az efféle kereseti lehetőségeket „megengedte", önmagának is megengedte azt a kényelmessé­get, hogy hadd érvényesüljön a munkák menetében az ösztönösség. Azaz: nem használták ki a gabonabetakarításban az összes kínálkozó lehetősége­ket. Amikor például kedvező volt a helyzet a kévekötőgépekkel végzett aratásra, akkor a kombájnokra vártak. Aztán egyszerre kasza alá érett a gabona. Közben eső jött és zivatar lapította földhöz a terményt. A gé­pekre tervezett aratást kézi kaszával kellett elvégezni, ha azt akarták, hogy teljesen kárba ne vesszen a drága termés. Persze a munkákért a ter­vezett munkaegység két-, sőt többszörösét fizették ki. Szóval több ezer mun­kaegységgel többet merítettek ki, mint amennyit a gépesített és idejében végzett aratással kellett volna. És ez még csak egyik része a ráfizetésnek, mert a kései betakarítás egyúttal azt is magával hozta, hogy a megtermett gabonából nem ritkán 30—40 százalékra növekedett a szemveszteség. Látszólag ez „csak" a közös tak ármány alapból hiányzott, mert a mun­kaegységekre tervezett gabonát megkapták a szövetkezetesek. Äm a mun­kaegység tervezett értékéből 6—8 korona elmaradt. Hogy miért? Kezdjük ott, hogy a késedelmes betakarítás következtében nem csupán az a néhány tonna gabona veszett el, hanem tulajdonképpen az a sok százezer korona is, amelyet a takarmányhiány az állattenyésztési termelésben okozott. Szá­mokban körülbelül így mutathatnánk ki az ilyen okoskodás „eredményét": A szövetkezetes a gabonabetakarításnál az EFSZ vezetősége „jóvoltából" 50 munkaegységet szerzett. Ez 14 koronájával 700 korona. Ha idejében és veszteségmentesen végezték volna el a gabonabetakarítást s ha pár ezerrel nem lépi túl a munkálatokra betervezett munkaegységek számát, akkor a szövetkezet kifizethette volna a tervezett 20, vagy 22 koronát. Vegyük úgy, hogy egy-egy szövetkezetes 600 munkaegységet szerzett. 14 koroná­jával ez 8400 korona. Azonban ha idejében és veszteség nélkül betakarítják a gabonát, s ha néhány ezerrel a szövetkezet nem lépi túl a munkaegysé­gek számát, könnyen elérhették volna a tervezett 20—22 koronás értéket. Ez pedig azt jelenti, hogy — számítsuk le a késéssel szerzett 50 munka­egységet — az 550 munkaegységre 11000—12 000 korona jövedelemhez ju­tott volna a szövetkezetes. Kinek ártott tehát a szűklátókörűség? A szövetkezetesnek. Most, az ara­tás idején tehát ezt kell szem előtt tartania minden mezőgazdasági dol­gozónak. Számtalan példa bizonyítja, hogy a gabonabetakarítás nem tűr semmiféle halasztást. Nagyon helytelen, ha a csúcsmunkák idején nem használunk ki minden rendelkezésre álló gépet. Szinte nevetséges, amikor a pol'anai szövetkezetesek azért nem alkalmazzák a kétmenetes aratást, mert akkor a szövetkezetesek nem „kereshetnének" a kéveösszehordásnál és a cséplésnél. Másutt azért mellőzik a kétmenetes aratást, mert számukra a kombájnnal történő gabonabetakarítás már megszokottabb. Olyan hely is akad, ahol a kombájnaratás rovására a kévekötőgépeket mellőzik. A múlt évek tapasztalatai arra figyelmeztetnek, hogy az aratásnál nincs idő huzavonára. Egész népünk, de elsősorban mezőgazdasági dolgozóink érdeke, hogy az idei aratás sikeréhez minden rendelkezésre álló eszközt felhasználjunk. iy pi UA r ARr)I\AT A7 AT T AMNAK A košice i járásban is teljes ütemben folyik az aratás A čečejovcei szövetkezetesek július 6-ig 5 vagon gabonát adhattak I\íi CiJ \jrt\ JJVFlirl. X át a felvásárló üzemeknek, mivel az aratás nagyobb részét kétmenetes módszerrel végzik s a betakarításhoz az északibb fekvésű novačanyi szövetkezetesek segítségét is igénybe veszik. A felvételek a kétmenetes gabonabetakarításnál, illetve a kicsépelt termény átadásánál szorgoskodó szövetkezetesek ábrá­zolják. (M. Tuleja — ČTK - felvétele.) AWMr»*APHWMHMHMHMMMI' ¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥Y¥¥¥Y¥¥Y¥ ¥¥¥¥ ¥¥¥ ¥¥¥¥¥¥¥¥ az általános és teljes leszerelés A Szovjetunió kormányának jegyzéke az USA kormányához MOSZKVA (ČTK) — ANDREJ GROM1KO, A SZOVJETUNIÓ KÜLÜGYMI­NISZTERE SZERDÄN ÁTADTA A NUKLEÁRIS FEGYVERKÍSÉRLETEK BE­SZÜNTETÉSÉRE VONATKOZÓ SZOVJET KORMÁNYJEGYZÉKET THOMPSON MOSZKVAI AMERIKAI NAGYKÖVETNEK. A JEGYZÉK VÁLASZ AZ AMERI­KAI KORMÁNY JÜNIUS 17-1 JEGYZÉKÉRE. AZ ALÁBBIAKBAN KÖZÖLJÜK A SZOVJET KORMÁNY JEGYZÉKÉNEK TELJES SZÖVEGÉT, Moszkva (TASZSZ) — A Szovjet­unió külügyminisztériuma tiszteletét fejezi ki az Amerikai Egyesült Ál­lamok nagykövetségének és kije­lenti: A szovjet kormány áttanulmányoz­ta az Egyesült Államok kormányá­nak 1961. június 17-én kelt vála­szát az atomfegyverkísérletek be­szüntetéséről szóló emlékiratra, me­lyet Hruscsov szovjet miniszterel­nök és Kennedy amerikai elnök bé­csi találkozója alkalmával június 4-én adtak át az amerikai elnök­nek. A válaszból kitűnik, hogy az Egyesült Államok kormánya nem ért egyet a szovjet kormány javaslatai­val, melyeknek célja az atom- és hidrogénfegyverkísérletek örök idők­re szóló beszüntetésének megköny­nyítése és meggyorsítása. Az amerikai kormány válaszának tartalma, sőt hangneme azt bizo­nyítja, hogy az USA kormánya az eredményes és konstruktív eszme­csere helyett elferdíti a szovjet ja­vaslatokat és merő kitalálásokat terjeszt a Szovjetunió állásfoglalá­sáról. Az USA kormánya nyilván­valóan ki akarja élezni a vitát és olyan elemeket akar belevinni, me­lyeknek semmi közük sincs a vita­tott kérdéshez. ^ Ezzel nyilvánvalóan azt a célt kö­vetik, hogy mentesítsék az USÁ-t a felelősségtől azért, hogy eredmény­telenek a genfi tárgyalások. A leg­csekélyebb jele sem látható annak, hogy meg akarnák könnyíteni az atomfegyverkísérletek beszünteté­séről szóló egyezmény megköté­sét. Ellenkezőleg az amerikai jegy­zékből kimondottan az a szellem árad, hogy az amerikai kormány csak eggyel törődik — azzal, ho­gyan igazolja a világ közvéleménye előtt az atomfegyverkísérletek terv­be vett felújítását, milyen ürüggyel égesse fel e fegyverkísérletek meg­szüntetéséről szóló nagyhatalmi megegyezéshez vezető hidakat. Az amerikai sajtó nem is titkolja, hogy az USA hadügyminisztériuma, a Pentagon és az amerikai atom­erőügyi bizottság csak a jeladásra vár, hogy folytassák az atomkísér­leteket. Bizonyára ezért próbálja az USA kormánya hamis színben lefesteni a genfi háromhatalmi értekezlet tár­gyalásainak lefolyását. A szovjet kormány szükségesnek tartja felhívni a figyelmet az atom- és hidrogénfegyverkísérletek beszüntetéséről folyó tárgyalásokkal kapcsolatos alapvető . tényekre, fő­ként a tárgyaló felek állásfoglalásá­ra. A Szovjetunió évek óta követke­zetesen követelte, hogy egyszer s mindenkorra szabadítsák meg a vi­lágot az atomrobbantásoktól, me­lyek lázas fegyverkezésre ösztökél­nek, veszélyeztetik az emberek éle­tét és egészségét. A Szovjetunió volt az első atomnagyhatalom, mely kijelentette, hogy gyorsan véget kell vetni a veszélyes atomfegyverkísér­leteknek. A Szovjetunió, hogy megkönnyítse az erre vonatkozó nemzetközi egyezmény előkészítését, 1958 már­ciusában egyoldalúan beszüntette az atomfegyverkísérleteket, bár köztu­(Folytatás a 2. oldalon.) A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányküldöttsége Bratislavában Korunk sürget ő követelménye: (ČTK) — A Vietnami Demokrati­kus Köztársaság kormányküldöttsé­ge július 7-én Bratislavába érke­zett. Az ünnepélyesen feldíszített re­pülőtéren politikai és közéletünk vezető képviselői és számos dolgozó várta a becses vendégeket. Pham Van Dongot, a VDK miniszterelnö­két és a küldöttség további tagjait a repülőtéren Rudolf Strechaj, a CSKP KB politikai irodájának pót­tagja, a miniszterelnök helyettese, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, Ladislav Gešo és Vojtech Török, a Szlovák Nemzeti Tanács megbízott­jai, a kerület és a város képvise­lői fogadták. A vietnami küldöttség tagjait szívélyesen üdvözölte Ivan Alekszandrovics Sulgin, a Szovjet­unió bratislavai főkonzulja, valamint a konzuláris képviseleti hivatalok vezetői. A vendégeket Bratislavába Jozef Púčik mérnök, vegyipari miniszter, Jirí Nősek mérnök, a külügyminisz­ter helyettese, Zdenék Púček, az Ál­lami Tervbizottság elnökének első helyettese és a Külügyminisztérium képviselői kísérték. Pham Van Dongot, a VDK minisz­terelnökét és kíséretét a város ut­cáin lelkesen üdvözölték a bratisla­vai polgárok ezrei. **» Pham Van Dongot, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság miniszter­elnökét és a vietnami kormánykül­döttség további tagjait július 7-én délelőtt Karol Bacílek, a CSKP KB politikai irodájának tagja, az SZLKP KB első titkára és Rudolf Strechaj, A VIETNAMI VENDÉGEK SZÍVÉLYES FOGADTATÁSA BRATISLAVÁBAN (5. Petráš — ČTK — felv.) a CSKP KB politikai irodájának pót­tagja, a miniszterelnök helyettese, az SZNT elnöke fogadták. Karol Bacílek és Rudolf Strechaj elvtársak hosszabb szívélyes baráti beszélgetést folytattak a vendégek­kel. Tájékoztatták őket Szlovákia nagyszerű építéséről és azokról a sikerekről, amelyeket dolgozó né­pünk Csehszlovákia Kommunista Pártjának vezetésével elért. *** Rudolf Strechaj elvtárs ünnepi ebédet adott a vietnami kormány­küldöttség tiszteletére. Az ebéden Rudolf Strechaj elv­társ és Pham Van Dong, a VDK mi­niszterelnöke pohárköszöntőt mon­dott. Kiemelték a két baráti ország kapcsolatait és kölcsönös együttmű­ködését, amelynek segítségével erő­södik a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság és a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság megbonthatatlan barátsága és szövetsége. A vietnami kormányküldöttség 6 délután folyamán Hlohovecre uta« zott, ahol a Slovakofarma gyógy­szergyárat tekintette meg. ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom