Új Szó, 1961. július (14. évfolyam, 181-211.szám)

1961-07-07 / 187. szám, péntek

Nehéziparunk nagy feladatai Harmadik ötéves tervünk éveiben! ; igen nagy feladatok várnak nehéz-! iparunkra. Az itt dolgozóknak kell; I gondoskodniuk különösen a beruhá­zási objektumok számára szükséges! > gépek s egyéb berendezések szálfí- J ! tásáról nemcsak hazánkban, hanem < ; kiviteli célokra is. Rájuk hárul az a felelősségteljes! ; feladat, hogy több mint ezer köz­pontosított építkezést ellássanak! •gyártmányaikkal. A harmadik' Öt­i éves terv éveiben 18 hengerde —; . részben teljesen új, részben át­! alakított — berendezésével látjuk 1 I el acéliparunkat. Gépiparunk több mint 120 uj • ; vegyipari üzem berendezését gyárt- ! i ja a közeljövőben. Ezen üzemek; ! közül a legfontosabbak a šalai nit- < ; rogéngyár, a kralupyi kaucsukgyár, • a Kelet-Szlovákiai Vegyipari Kom-; ! binát, a Slovnaft, stb. Eezenkívül új ; Üzemek épülnek, ahol a köolai fel­dolgozásához, műszálak, papír, lakk, ! szintetikus festék stb. gyártásához! ; lesz szükség kiváló minőségű gé-' pekre s egyéb berendezésekre. A komplett beruházási egységek J I exportját illetően az 1958. évi ki­I vitelünk húszszor akkora volt, mint 1948-ban. A harmadik ötéves terv] ! éveiben s a következő években na­] gyobb lesz a beruházási egységek! külföldre szállításának terjedelme, J ! amit különösen a Kölcsönös Gazda-' ; sági Segítség Tanácsa keretében! • kötött hosszútartamú szerződése-! 1 ken alapuló megrendelések tesz­! nek lehetővé. Ezenkívül azt is szá- i j mításba kell vennünk, hogy egyre ] i nagyobbak lesznek a tőkés orszá­[ gokba irányuló szállításaink. Erről ­; tanúskodik például az indiai Bihar! államban levő gép- és kohóipari; | üzem rendkívül nagy megrendelé- ! se is. Ősszel megindul a munka a oépi a ademiá on (ČTK) - A Csehszlovák Politikai és Tudományos Ismeretterjesztő Társaság elnöksége július 6-i Bratislavában meg­tartott ülésén jóváhagyta a tudományos, műszaki és művészeti népi akadémiák tevékenységének programját. A népi akadémiák ez év őszén kezdik meg mű­ködésüket. Előadássorozatokat és beszél­getéseket rendeznek az ökonómia, tech­nika, tűdományos világszemlélet és egyéb témákról. Ä kollektív vezetés növeli a pártszervezet ereiét NEM RITKA ESET, hogy a párt­bizottságok, a pártalapszervezetek helyes, jó határozatainak szomorú a sorsuk. Elfogadják, jegyzőkönyvbe foglalják, egy példányt az üzemi, esetleg a járási pártbizottságra is elküldenék, azután bekerülnek az asztalfiókba és néhány héttel ké­sőbb ugyanabban az ügyben újra el­fogadják ugyanazokat a határozato­kat. Emiatt azután az ilyen határo­zatoknak édeskevés tekintélyük van és nem sok haszonnal járnak. A rožňavai vasércbányákban sok pártfunkcionárius tanulta meg az utóbbi években, miként kell keve­sebb és jobban megfontolt határo­zatokat hozni. A legtöbb pártbizott­ság valóban érdemben foglalkozik a feladatokkal. Nem elégednek meg az általánossággal, hanem konkrét szervező elgondolásokkal tűzik ki a feladatot. E munkastílus kialakulásának fő feltétele az volt, hogy a pártalap­szervezetek funkcionáriusai szünte­lenül az eleven élet sűrűjében dol­gozzanak. Ne csupán az üzemi párt­bizottság előterjesztéseiből tájéko­zódjanak, hanem élményszerűen is­merjék a valóságot, a bányában, munkaközben ismerkedjenek meg az emberekkel, gondjaikkal és velük együtt hárítsák el a nehézségeket. Azokban a gazdasági eredmények­ben, amelyeket az első félévben el­értek, valóban fontos szerepet tölt be a kommunisták hozzáértő meg­birkózása a gyakorlati feladatokkal és nehézségekkel. — A pártalapszervezetek iránti bi­zalom abban is megnyilvánul, hogy a bányászok egyre gyakrabban for­dulnak segítségért a pártfunkcioná­riusokhoz — mondotta Jan Krbavec elvtárs, az üzemi pártszervezet el­nöke, amikor a kommunistáknak, pontosabban a pártalapszervezetek bizottságainak tevékenységéről be­szélgettünk. Nem lebecsülendő jele ez a pártalapszervezete, k jó tömeg­kapcsolatának. Helyes és jó az, hogy meg is kapják a kért segítséget. S ha valahol a bürokrácia útvesztő­jében az írásbeli jelentések és kéré­sek elintézése útján elakad egy-egy fontos ügy, a pártbizottság beleavat­kozik, egyengeti a megoldás rövi­debb, gyorsabban járható útját. De egyes bányákban a verseny még­sem halad olyan jól, mint kellene. AZ ÉVZÁRÖ PÁRTTAGGYÜLÉSEK ÖTA az üzemi pártbizottság erőtel­jesebben törekszik, hogy a szakszer­vezet segítse a versenyszervezést, s maga is politikai munkával támo­gatja a versenyt. Felülről két szál indul el, az egyik a pártalapszerve­zethez, a másik a Forradalmi Szak­szervezeti Mozgalom üzemi bizottsá­gától az egyes bányák műhelybizott­ságához. Lent a bányában azonban ez a két szál túlságosan összegaba­lyodik. Természetesen a verseny szervezése közös munka. A pártalap­szervezetnek kell politikai munkával megmutatnia a verseny célját, pél­damutatásra serkentenie a kommu­nistákat, segíteni és beszámoltatni a műhelybizottságok tagjait. A szak­szervezetnek kell a versenyvállalá­sokért a szocialista brigád címért versenyző kollektívákban agitálni. A versenyvállalásokat tervezni, ösz­szegyüjteni, a verseny értékeléséről a műszakiakkal együttműködve gon­doskodni. A rudnai bányában a valóságban jórészt a pártszervezetre hárul a versenyszervezés is. Jórészt neki kell gondoskodnia arról, hogy a bányá­szok megtegyék a vállalásokat és a teljesítményeket értékeljék, vagy felírják a táblára. Igaz, vannak már szakszervezeti bizalmiak, akik jól dolgoznak, a műhelybizottság is el­végez kisebb-nagyobb feladatokat, de nem végzi el mindazt, ami a verseny szervezésében ráhárulna, így túlsók teher jut a pártszerve­zetre. S mert a pártszervezetet túl­zottan leköti a verseny szervezése, kevesebb idö jut a politikai munká­ra. Pedig a politikai munka javítására még szükség van. Elmondhatjuk ezt a bánya egészére. A termelés párt­ellenőrzése gyakran formális, lé­nyegtelen részletekre terjed ki. A pártbizottság szemet huny, vagy nem látja a komoly károkat okozó szervezési vagy egyéb hibákat és hiányosságokat. A hibák feltárása gyakran nem vezet vagy csak késve vezet orvoslásra. Gonosz János vá­jár kissé panaszosan említette, hogy a műszaki dolgozók keveset törőd­nek a bánya, az utak, a munkahe­lyek karbantartásával, sokszor majd­nem térdig érő vízben kell dolgoz­niok. A műszaki dolgozók elismerik ugyan a panasz jogosságát, de a helyzet orvoslására nem tesznek semmit. Vagy hogyan lehetséges az, hogy Rencsók Sándor villanyszerelő­nek az az érzése, törekszik vagy nem — egy a fizetés. Hasonló né­zete van a többi karbantartónak is. Hiba van tehát a teljesítmény sze­rinti bérezés körül, s így a karban­tartás sem tervszerű, elmarad a kö­vetelmények mögött. A TAGOKKAL ÉS FUNKCIONÄ­RIUSOKKAL való beszélgetésünk so- § rán megállapíthattuk, hogy a párt- ^ taggyűlések beszámolói általánosak $ s úgy látszik emiatt kevés a hozzá- i „ szólás. A pártcsoportbizalmiaknak is í több segítségre volna szükségük. Ez $ az észrevétel arra mutat, hogy a J pártbizottságban még nem vert elég $ mély gyökeret a kollektív munka, a $ kollektív vezetés szelleme. A párt- ^ tagokat nem készítik fel megfele­lően a taggyűlésekre, ezért párt- % szerű vita helyett gyakran szemé- ^ IJreskedő kérdésekkel, harmadrendű ^ / dolgokkal foglalkoznak. A kollektív ^ vezetés végeredményben azt is je- ^ lenti, hogy a vezetőknek a párttag- ^ ság széles rétegeit kell bevonniuk ^ a vezetésbe, ki kell kérni vélemé v nyüket, hallgatni kell javaslataikn Ezért többen úgy gondolják, eleget 5 , tesznek kötelezettségüknek, ha vé- § gigülik, hallgatják az értekezlete- ^ ket. Ritkán szólalnak fel, bírálat, ja- ^ vaslat fehérholló számba megy. § Helyes munkamegosztás nélkül i bizony egyetlen pártbizottság sem ^ dolgozhat jól. Papíron ugyan van ^ valami megosztás: ki a jegyzőkönyv- ^ Vezető, ki a gazdasági felelős, ki fe- S 1 lelős a pártoktatás menetéért, a % Néhány évvel ezelőtt a haltenyésztésben pártcsoportok tevékenységéért. De m^'C^rep^ ez az elosztás üres formaság. Való- ^ a vízierőművek mellett létesített viztáro­jában a gyakorlatban nem létezik. ^ lóknak Is. A vodňanyi Halászati Kísérleti Dobos József elvtárs például még s | nté z, et a. L iP n ó' , tav 0" a™ , m"" k a„ h®: ... . ^ , . , . Slyet létesített. A kiserleti intezet dolgozol mindig a partcsoportbizalmiak nev- |« orosa n együttműködnek a szovjet szak­során szerepel, pedig március óta ^ emberekkel és lengyel, valamint német nem gondoskodik dolgozik a bányában. Senki sem ^ biológusokkal folytatnak tapasztalatcserét. 3skodik arról, hogy helyette | mást javasoljanak. $ Stanislav Snédorf munkatársával a lipnói A bizottsági ülések körül is szá- ^ tóban logott csukákat vizsgálja, mos hiba van még. A napirendi pon- | ( Jos ef Falta — ČTK — felvétele) tokát általában ötletszerűen a párt- $ a jegyző- ^ határozza š Tizenhat évvel azután, hogy a hitlerista rendszert szétzúzták Né­metországban, Jeruzsálemben egy férfi áll a bíróság előtt, aki német­nek született és aki hozzájárult a német név bemocskolásához. Adolf Eichmann, egykori SS-Obersturm­bannfűhrer, a hitleri SS-Birodalmi Biztonsági Főhivatal IV. osztályának a vezetője, több mint hatmillió zsidó gyilkosa néz végre szembe a jogos ítélettel. Csak egy büntetés létezhe­tik számára: a halál, amit milliószor rosan megérdemel és amit az egész világ követel. De a legszigorúbb büntetés sem lehet még megközelí­tően sem méltó büntetése Eichmann hátborzongató bűneinek, amelyekről a mi sajtónk is részletesen beszámolt és amelyek felülmúlnak minden em­beri képzelőerőt. Eichmann, a barbár náci bűntettek egyik fő felelőse a bíróság előtt áll. De ô csak egy a sok közül. Mi van a többi gyilkossal, cinkosaikkal és se­gítőikkel ? Hogyan gondoskodtak ar­ról, hogy ilyen bűncselekmények ne ismétlődhessenek meg ? Az Eich­mann-per Bonn magatartásával, és Nyugat-Németország egész 1945. utá­ni fejlődésével összefüggésben, is­mét az egész világ előtt felveti eze­ket a kérdéseket. A válasz riasztó: mindenkit, aki szereti az életet és ezért békét akar, cselekvésre és tiltakozásra hív fel. A gyilkosok nemcsak hogy itt vannak, de ismét hatalmon is vannak! Nyugat-Németországban nem győz­ték le a fasiszta múl lat, a német im­perializmus és militarizmus a nyugati hatalmak segítségével ismét helyre­állította hatalmát és- ismét arra tö­rekszik, hogy mlllíószoros szenvedést hozzon Európa és az egész világ né­peire. Ugyanazok a konszernek, ame­lyek a nácibarbárokat hatalomra jut­tatták és véres uralmukon milliókat és milliárdokat kerestek, ismét ha­talmon vannak Nyugaton. Céljaik a régiek és ugyanazokat a régi, ta­pasztalt gyilkosokat használják fel, akik túlélték a Hitler-rendszer össze­omlását s uraiknál! vagy uraik se­gítségével megbújva kivonták magu­kat a népek ítélete alól. Valameny- j nyien otthont találtak Nyugat-Né­metországban és ma már ismét olyan EICHMANN ES BONN érősnek érzik magukat, hogy nagy- A bonni kormány mindent megkí­részt elhagyták rejtekhelyeiket, sot ' sérelt és megkísérel annak megaka­egy részük magas és befolyásos tiszt- I dályozására, hogy az Eichmann-per ségeket tölt be a nyugatnémet köz­életben s az Adenauer-kormányban. Mind itt vannak újra a tegnapi gyil­kosok: a tömegpusztítás értelmi szerzői és azok is, akik közvetlenül folyamán napfényre kerüljenek Gtob­kének és a Nyugat-Németországban ma háborítatlanul élő náci bűnösök ezreinek bűnei és nevei. A per lefo­lyása azt bizonyítja, hogy az izraeli gyakorolták a véres mesterséget, a j kormányra gyakorolt bonni nyomás és koncentrációs táborok hóhérai, az ! az Eichmannak adott ígéretek már­agyonlövő különítmények és a gázo- már sikeresek voltak. Mégis a szá sítási szakértők. Mindannyiukat azok védelmezik és fizetik, akik a szé­gyentelen kizsákmányoláson és mil­liók halálán akarnak keresni. Csupán a hét legnagyobb német konszern — a Vereinigte Stahlwerke, az IG-Farben, a Deutsche Bank, a Krupp, a Flick, a Siemens és a Hermann Göring-Werke — 1933­tól 1945-ig 20 milliárd márka tiszta hasznot szerzett. E milliók egy része a zsidó vagyon árjásításából szárma­zott, zsidók üldözéséből és meggyil­kolásából, de főképpen a koncentrá­ciós táborokba zárt foglyok százez­reinek kizsákmányolásából, akiket a fizikai megsemmisítésig kihasználtak. A konszernek hatalmasságai, akik a foglyok halálából is véres profitot szereztek, legnagyobbrészt büntetle­nek maradtak. Sót meg kell állapítani, hogy ezek a konszernok, közöttük az IG-Far­ben, amely milliók meggyilkolásához á ciklon-b gázt szállította s azok a konszernek és gyárak, amelyek mil­liárdokat kerestek a meggyilkolt ál­dozatok hajának, csontjainak és ham­vainak értékesítéséből, Nyugat-Né­metországban ismét gazdasági kulcs­pozíciókat foglalnak el s céljaik meg­valósítására régi gyilkostársaikat ve­zénylik a politikai kulcspozíciókba. A világ demokratikus közvélemé­nyének figyelme a vezető intellektuá­lis gyilkosra, arra az emberre irá­nyul, aki Eichmann és gyilkostársai mos dokumentum súlya alatt Globke kénytelen volt a nyugatnémet tele­vízióban szenzációs részbeismerést tenni. Globke beismerte, hogy részt vett azoknak a törvényeknek kidol­gozásában, amelyek hat millió zsidó elpusztításának alapját képezték, hogy ö volt a szerzője a hírhedt név­törvénynek, amely minden zsidónak az Izrael, illetve Sára nevet adta. Globke nem tagadta, hogy ö készí­tette a kommentárt a nürnbergi faj­védő törvényekhez. Globke beismerte, hogy a há­ború alatt megerősítette azt a ren­deletet, amely szerint külföldiek há­zassági kérelméhez meztelen vagy fürdőruhás fényképet kellett mellé­kelni, hogy az illetőket „faji szem­pontból" felülvizsgálják. Ez a ren­delet szolgált az állítólag alacso­nyabbrendűek kiválogatására a gáz­kamrák számára a koncentrációs tá­borokban. Globke egyébként minde­nütt Eichmann szálláscsinálója volt. Globke volt az, • aki az európai or­szágok elfoglalása után a hitlerista hadsereg fedezetében megjelent, hogy végrehajtsa a nürnbergi törvények kiterjesztését ezekre az országokra is. Eichmann mindenhová követte Globkét. így volt ez 1938-ban Auszt­riában, az ún. Cseh-Morva Protekto­rátusban, az ún. Szlovák Államban, Lengyelországban, Magyarországon és Olaszországban. Ezekből az országok­ból a zsidókat a hírhedt oswieczimi számára a . nürnbergi fajvédő törvé- i haláltáborba deportálták, nyek kidolgozásával az utat egyen- I És ez az ember, aki több mint hat­gette: dr. Hans Globke államtitkár- millió zsidó elpusztításának jogi ról van szó, a zsidógyilkosról, Aden- : alapját dolgozta ki és aki maga is auer je._nlegi bonni kancellár bi- i felelős állásban vett részt ebben a zalmi emberéről. ' népgyilkolásban, nemcsak szabadlá­szervezet elnöke, vagy könyvvezető egymaga ,> meg. Ez persze további hibák fórrá- < MILÁNÓI MŰVÉSZEK vendégszerepel­sz lehet. Hiszen az elnök egymaga \ te k > úliu s. 5Í. n " Trenčianske Teplice-i i 1- U 1 -1 i „zenei nyáron . Donizetti, Rosstni, Verdi, nem mindig tudja helyesen megal- % M ni müveit ad m elö. lapítani, melyek azok a legfontosabb I STATIS7TIKIISNK KIVIII­kérdések, amelyekről a bizottságnak L.it^?, STATISZTIKUSOK KIMU­döntenie kell. Pedig ha a bizottság | TA TJ. Ä K; h o-,^ ndo n tagjai közösen határoznák meg a ^sokként az elmúlt t.z ev alatt. Ha­napirendi pontokat, sokkal bizto- Š son I° a he ,y* et a " a<> y ' P va­sabb, hogy a legfontosabb kérdése- ^osokb.n .s Ennek oka, hogy egyre ket fogják megtárgyalni s ugyan- * tob b* n k° l t°* ne k » var o* k° r u'': akkor ez növeli a bizottsági tagok ^sendesebb környezetbe, a kis v.deki érdeklődését, felelősségérzetét, ön- ä varosokb a­álló gondolkodásra és véleményalko- ^ 55 ÉVE S HAZASSAGI ÉVFORDULÓJÁT i -i „. c, „ f„,i Ä.„í„ o r, STARTOTTA Nagybúcson a Toth-hazaspar. tasra neveli őket Ez a feltétele an- ^ A „emzeti bizottság és a földműves­nak hoov a niacai/ „oivnc c . határozatokat sek pozzák a taggyűlések sikereit. ^ erejével és tudásával részt vett a munkák­ERDŐSI EDE * ba n­? NYUGAT-NÉMETORSZÁGBAN ez év SSSSS^SSSSSm^SSSSSSSSSSSS ^ ben 800 nyilvántartott gyermekbénulásos ^eset fordult elő, 50-en meghaltak. bon van, de hatalmi pozíciót tölt be $ FRANCIAORSZÁGBAN ROSSZ KE­a bonni államban és új népgyilkolást ^ LETJE VAN A GYÜMÖLCSNEK. En­készít elö a régi urak számára. Glob- ^nek oka — jelentette ki Camille ke azonban nem az egyetlen. Sok kis ^ Valiin kommunista szenátor —, hogy és nagy náci gyilkosra támaszkodik i; amikor a francia gyümölcstermesz­a bonni kormány N'yugat-Németor- i> tők nem tudták eladni gyümölcsü­szágban. ^ket, Olaszországból 600 vagon őszi­Valamennyien reszketnek a népek i barackot hoztak be. éberségétől és félnek, hogy Eichmann $ SZOVJET ÉS CSEHSZLOVÁK KIADÓK minden óvatossági rendszabály el- $ közös gondozásban jelentetik meg a le­lenére Jeruzsálemben kimondja ne- $" i n» rSd í f'-rmitázs gyujteményenek német ... . . , , , , ., . J í festmenyeit. A haromkotetes kiadvany vüket es leleplezi bűneiket. Hogy % xn—XX századi ws o MiTrtltTA np Urtf? oirl /-I ** ^ _ . .. . _ éberségétől és félnek, hogy minden óvatossági rends; lenére Jeruzsálemben kimondja ne- ^ V 1CUV1IIVUJ Vl»! CM ... s XII—XX. századi német mesterek képei­megered a nyelve es beszel majd dr. j bol ad kÖ2re 18ü szine s reprodukciót. Az Hans Globkéról, esetleg dr. Ottó $ értékes gyűjtemény legtöbb festményéről Bráutigamról, aki összekötő tiszt volt $ most készül először színes másolat, a náci „Megszállt Keleti Területek $ 15 EZER KELET-SZLOVÁKIAI fiú és Minisztériuma" és a Führer főhadi- i lány tölti nyári szünidejét hazánk pio­szállása között, majd 1960-ig a szö- ^nirtáboraiban. Ez idén 3500-zal több ke­vetségi köztársaság fökonzulja Hong- pet-szlovákiai dolgozó gyermeke üdül a kongban, bűneinek leleplezése után i pionírtáborokban, mint tavaly. pedig a szövetségi érdemkereszt I. $ KÉT MÚZEUM NYÍLT MEG PE­osztályával tüntették ki. Hogy be- íKINGBEN a kommunista párt fenn­szél esetleg Hasso von Etzdorf volt >állásának 40. évfordulója alkalmából: SA-Obersturmführerről, aki a hitle- Kína i Történelmi Múzeum és a rista külügyminisztérium képviselője Kínai Forradalmi Múzeum, volt a Wehrmacht főparancsnokságá- $ MAROKKÓBAN BESZÜNTETTÉK a fran­nál és ma a nyugati II. osztály veze- híradók vetítését. Helyettük hazai heti tője a bonni külügyminisztériumban. $ híradókat a<*nak a filmszínházak. Vagy dr. von Bargenről. Ottó von $ ELSŐ ÍZBEN ÉLVEZIK a nyugat-cseh­Bismarck hercegről,' Heinz Seraphim- J ° r™ági mezőgazdasági munkások gyer­ról és a többiekről. • Sľľ^'-- a.? vV üdül é, s t- t P' 2?," 1' , \40 szövetkezete saiat eszkozeibol epitet­Globke neve már elhangzott a $ t e f el szövetkezeti pionírtábort. perben! A valóság kiderül 1 A Német nV ári S2Ün i<lő alatt 320 pionír élvezi Demokratikus Köztársaság, amelyben \ m a' d üt a t á' " éP^geit. levonták a tanulságot a történelem- * MEGINDULT A HAJÓZÁS a Szov­ből és amelynek területén 1945. má- $ jetunió sarkvidéki területein, egy jus 8-íka óta nincs többé helyük mo- $ hónappal korábban, mint tavaly. A nopóliumoknak, zsidógyilkosoknak és $ bajókat jégtörők - köztük a Lenin­nácibűnösöknek, egyik legfontosabb ; atomjégtörő^- kísérik, hogy sza­feladatának tekinti, hogy a vele te*»$ badd á tegyÄaz utat a még jéggel véri szövetségben levő szocialista ST- ^borított útszakaszon, lamokkal együtt elmondja a világnak ^ A VIETNAMI DEMOKRATIKUS KöZTÁR­az igazságot a nyugat-németországi 5 SA SÄG Irodalmi és Művészeti Szövetsége fejlődésről s dokumentumok és bizo- $ elhatározta, hogy 1962 elejére összehívja ... . . ., . , , .. , i Hl. nemzeti kongresszusát, nyitó tanuvallomasok alapjan leránt- S rHB r„ . 7 rI/nP H - . . ^ EBBEN AZ EVBEN mar másodszor sa a leplet a gyilkosok arcáról. Ér- Jlátogatja meg a Német Demokratikus tékes hozzájárulás ez a revansista 5 Köztársaságot a Belügyminisztérium mii­német imperializmus ellen vívott ifszcsoportia. A sajtó ünnepségei al­u u 1 1 vi- \katmabol számos varosban lép fel. Ven­harchoz, mert segít erombolni a \ dégszereplését ű 2 Erfurtban megrende­nyugat-nemetorszagi fejlodessel kap- $ 2et t nemzetközi virágkiállításon fejezi be csolatos illúziókat és növeli a népek | A LEZUHANÓ BETONTÖMEGEK eberseget. Nincs fontosabb feladat aIatt tjz munkás vesztette éIet é most a nyugatnemet imperializmus ja á n „ anamak i közelében, ahol egy es militarizmus megfekezesenel a $ ép üiöfélben lévő híd összeomlott. SÉĽÄSÄÔBÔÄ J A P F­K,N G' GYERMEKSZÍN,,Az öt év napjainak kiküszöbölésénél. $ a)ar( darabo( mutatott be csaknem ké t_ (SZÍly) J millió nézőnek. ÚJ SZÖ 4 * 1961. július 7,

Next

/
Oldalképek
Tartalom