Új Szó, 1961. július (14. évfolyam, 181-211.szám)

1961-07-07 / 187. szám, péntek

Sohase kelljen érvényesíteni a katonai szerződést A szovjet-koreai barátság gyűlése Moszlfrs (ČTK) — A nagy Kreml palotában csütörtökön a Szovjetunió és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság népei barátságának gyűlését tartották. A gyűlésen résztvevő tömegek szívélyesen üdvözölték Kim Ir Szent, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának elnökét, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnökét, valamint a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság pártés kormányküldöttségének tagjait. A gyűlésen jelen volt Nyikita Hruscsov a kommunista párt és a szovjet kormány más vezetőivel. A gyűlést Pjotr Gyemicsev, a moszkvai városi pártbizottság titkára nyitotta meg. A gyűlésen beszédet mondott Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. Amikor az emelvényre lépett, a jelenlevők viharos ünneplésben részesítették. Hruscsov elvtárs beszéde Nyikita Hruscsov a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió közötti baráti, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést, melyet július 6-án írtak alá Moszkvában, fontos eseménynek nevezte a két ország népei életében. A szerződés rendelkezései alapján a két fél kölcsönös katonai segítséget és támogatást nyújt egymásnak bármelyikük elleni fegyveres támadás esetében. „Nem vagyunk hívei a katonai egyezményeknek s e védelmi jellegű szerződést azért voltunk kénytelenek aláírni, mert az USA, Japán és más országok kormányai elutasították valamennyi a feszültség enyhítésére és a Távol-Kelet biztonságának biztosítására irányuló javaslatot", - jelentette ki Ny. Sz. Hruscsov. A szovjet-koreai szerződés nem követ semmilyen agresszív célt. „Őszintén kívánjuk, hogy a katonai cikkelyeket sohase kelljen a gyakorlatban érvényesíteni". A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke ugyanakkor figyelmeztette az agresszív erőket, hogy ha támadást indítanak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, ellen, ezt a Szovjetunió maga ellen elkövetett támadásnak fogja minősíteni, s minden erejéből, minden eszközzel támogatni fogja í» Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot. N. Sz. Hruscsov továbbá kijelentette, hogy a szovjet kormány állásfoglalása Németország kérdésében nem változott meg. Hozzátette, hogy a békeszerződés megkötése és NyugatBerlin helyzetének normalizálása, radikálisan egészségesebbé teszi a helyzetet Európában és hozzájárul a béke megszilárdításához az egész világon. A népi forradalom győzelme Kínában, a népi demokratikus államok megalakulása Észak-Koreában és Észak-Vietnamban, az egész szocialista társadalom hatalmának növekedése alapjaiban megváltoztatta az erőviszonyokat a Távol-Keleten, s jó feltételeket teremtett ahhoz, hogy Ázsia békeövezetté váljék. N. Sz. Hruscsov a dél-koreai uralkodó klikken belül dúló ellentéteket „a koncért marakodó kutyák acsarkodásához" hasonlította, s megállapította, hogy a külföldi csapatok által megszállt Dél-Koreában lezajlott események arról tanúskodnak, hogy „a nyilt katonai fasiszta diktatúra rendszerének megteremtése tovább ronthatja a helyzetet a koreai félszigeten". A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke kijelentette, hogy a Szovjetunió melegen támogatja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának dél és észak államszövetségére tett javaslatát, valamint a Dél- és Észak-Korea közötti gazdasági és kulturális cserére tett javaslatot. „A szovjet-koreai szerződés semmiképp sem gátolja meg Korea békés egyesítését" — hangsúlyozta N. Sz. Hruscsov. A távol-keleti helyzettel kapcsolatBaráti, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés a Szovjetunió és a népi Korea között Moszkva (TASZSZ) — A baráti, eovüttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződésben, melyet csütörtökön. július 6-án Moszkvában Nyikita Hruscsov és Kim Ir Szen aláírt, a két fél kijelentu hogy továbbra is részt vesz a Távol-Kelet s az egész világ békéjének és biztonságának biztosítására irányulfi.valamennyi nemzetközi akcióban és Sárul e feladatok teljesítéseh

eHa a szerződő felek egyikét fegyveres támadás éri valamely állam vagv államszövetség részéről és h hadiállapotba kerül, a másik szerződő fél azonnal katonai és egyéb segítséget nyújt neki minden eszk°Mindkét fél kötelezi magát hogy nem ír alá semmilyen szerződést, nem lép be semmilyen koalícióba és nem vesz részt semmilyen akcióban vagy intézkedésben, amely a másik fél ellen irányul. Mindkét fél kötelezi magát, hogy fejleszteni és szilárdítani fogja a Szovjetunió és a Koreai Népi Demokratikus köztársaság közötti gazdasági és kulturális kapcsolatokat, kölcsönösen minden téren segítséget nyújtanak egymásnak és együttműködnek az egyenjogúság, az állami szuverenitás, a területi épség kölcsönös tiszteletben tartása és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvei alapján. Mindkét fél úgy véli, hogy Koreának békés és demokratikus alapon egyesülnie kell, s hogy csak ilyen megoldás felel meg mind a koreai nép nemzeti érdekeinek, mind pedig a távol-keleti béke megőrzésének. A szerződés tíz évig marad érvényben és ha a felek egyike a szerződés lejárta előtt egy évvel nem kívánja a szerződést felmondani, további 5 évig érvényes. A Koreai Népidemokratikus Köztársaság és a Szovjetunió közötti baráti, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírása alkalmával Kim Ir Szen, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke felolvasta a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának nyilatkozatát, amely rámutat, hogy a szerződés „azt a jőszándékot követi, hogy biztosítsa a Távol-Kelet s az egész világ békéjét és biztonságát, valamint Korea és a Szovjetunió nemzeteinek a szocialista nemzetköziség elvein alapuló megbonthatatlan barátsága és egysége további szilárdítását. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya kijelenti, hogy a Szovjetunióval kötött szerződés aláírásakor az a nézet vezeti, hogy mipd Dél-KorSa, mind Észak-Korea valamennyi katonai és politikai szerződése s egyezménye, amelyeket az ország egyesítése előtt írtak alá, érvényüket vesztik, mihelyt Korea békés és demokratikus alapokon egyesül. A Mongof Népi Forradalmi Párt XIV. kongresszusa Ulan Bátor (ČTK) - A Mongol Népköztársaság XIV. kongresszusának szerdai ülését vitával folytatták. A kongresszust André Stil, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja és A. Pecchioli, az Olasz Kommunista Párt képviselője üdvözölték. A csütörtöki délelőtti ülésen D. Majdar, a Minisztertanács elnökének helyettese, az ipari, mezőgazdasági, kulturális és lakásépítés kérdéseivel s az ország természeti kincseinek jobb kiaknázásával foglalkozott. Sz. Lufszan, a Mongol Népköztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete beszédében a Mongol Népköztársaság külföldi kapcsolatainak bővítésével és nemzetközi tekintélyének növelésével foglalkozott. H. Dandin, a Legfelső Bíróság elnöke kijelentette, hogy a párt széleskörű politikai nevelőmunkát folytat a tömegek között. G. Tuvan egészségügyi miniszter az egészségügy terén elért sikerekről beszélt. ban kijelentette, hogy a jelenlegi japán kormány nem tartja tiszteletben népe akaratát, „rabszolgaként szolgálja az amerikai imperialistákat, akik Japánt a katonai támaszpontok erejével megbéklyózták, s nem akarják kiengedni ellenőrzésük alól". N. Sz. Hruscsov továbbá rámutatott, hogy Irán uralkodó köreinek igen keveset érnek azok a biztosítékok, amelyeket az amerikai imperialistáktól kaptak. „Iránban most minden forrong és a reakciós rendszer egyre nagyobb nehézségekkel találja szemben magát." Növekszik a nép haragja Dél-Vietnamban is, melynek lakossága szabadságáért, az amerikai kapitalizmus védenceinek kiűzéséért s északon élő testvéreivel való egyesüléséért harcol. Latin-Amerikában az Egyesült Államok egyre gyakrabban kerülnek összeütközésbe a nép növekvő tiltakozásával az amerikai monopóliumok uralma ellen — mondotta N. Sz. Hruscsov és hozzáfűzte, hogy Stevenson útja nem hozott olyan eredményeket, aminőkre Washingtonban számítottak. N. Sz. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a szocialista országok népeinek rendíthetetlen egysége minden szocialista ország és az egész szocialista társadalom erejének és legyőzhetetlenségének fő forrása. Végül a következőket mondotta: „Teljes bizonyossággal jelenthetjük ki, hogy az emberi társadalom történetében még nem voltak pártok, amelyek olyan egységet tudtak volna elérni, amilyen ma a kommunista és munkáspártokat egybefűzi." Ezután Kim Ir Szen emelkedett szólásra. Kim Ir Szen beszéde Kim Ir Szen elvtárs megállapította beszédében, hogy a szovjet-koreai baráti, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötése nagy történelmi jelentőségű esemény. Hangsúlyozta, hogy a szerződés szilárd támaszt nyújt a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság vívmányai megvédésére az imperialisták támadásaival szemben, s hogy ez a szerződés semmiképpen nem áll ellentétben Korea egyesítésével, hanem ellenkezőleg, elősegíti azt. Kim Ir Szen bejelentette, hogy a moszkvai tárgyalások alkalmával a Szovjetunió és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság között egyezmény jött létre, melynek alapján a Szovjetunió a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak hitelt nyújt és hangsúlyozta, hogy a koreai-szovjet szeződés védelmi jellegű, az ázsiai béke biztosítására irányul, és nagy ihlető erő lesz a békére törekvő nemzetek számára. A gyűlés résztvevői a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság párt- és kormányküldöttségének vezetőjét lelkes ünneplésben részesítették. Fogadás a koreai párt- és kormányküldöttség tiszteletére Moszkva (ČTK) — Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertanácsa csütörtökön a Nagy Kreml Palotában fogadást adott a koreai párt- és kormányküldöttség tiszteletére. A fogadáson szovjet részről Brezsnyev, Kozlov, Mikojan, Muhitgyinov, Furceva, Hruscsov, Voronov elvtársak, a miniszterek, a marsallok és más hivatalos személyiségek vettek részt. A vendégek közül megjelent Csen Ji, a kínai Államtanács alelnöke, külügyminiszter, sok külföldi diplomata és újságírók. Nyikita Hruscsov és Kim Ir Szen pohárköszöntőt mondott. Tunézia követeli a bizeriai francia támaszpont kiürítését Tunisz (ČTK) — A tunéziai kormány szerdai ülésén a bizertai francia katonai támaszpont kiürítésének kérdésével foglalkozott. Az ülésről kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy a francia katonaság a kormány akarata ellenére tartózkodik Tunézia területén. Ez sérti Tunézia nemzeti szuverenitását és egyúttal akadályozza Tunézia gazdasági életének fejlődését. Tunézia kormánya a francia kormányhoz fordult, hogy haladéktalanul találjon olyan megoldást, amely tiszteletben tartaná Tunézia szuverenitását s biztosítaná Tunézia és Franciaország népének együttműködését. Az a'gériai tüntetések emelték az ideiglenes kormány tekintélyét Vita a francia szenátusban * Ferhat Abbasz: Algéria nem adja fel a harcot * A világ népei szolidárisak Abban az Időben, amikor az algériaiak egységes sztrájkja bebizonyította, menynyire nem reális de Gaulle politikája az algériai kérdésben, erről a problémáról tárgyalt a francia szenátus. A francia szenátusban lefolyt vita -, ahol a kormány helyzete gyengébb, mint a teljesen engedelmes nemzetgyűlésben, — az egyes csoportok állásfoglalását tekintve semmi újat sem hozott. A kormányt általában bírálták algériai politikája miatt azok a szenátorok is, akik sgyébként támogatják a kormány céljait. A kommunista párt nevében Jacques Duclos, a Központi Bizottság titkára szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy az Algériában lezajlott szerdai tüntetések és sztrájkok bebizonyították Algéria népének önrudatosságát. Duclos elvtárs hangsúlyozta, hogy csupán a néptömegek nyomása és közös eljárása kény- M szerltheti a kormányt reális politikára Algéria kérdésében. Algéria nem adja fel a harcot mindaddig, míg nem ismerik el teljes függetlenségét és területi épségét - jelentette ki Ferhat Abbasz, az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának miniszterelnöke a casablancai nagygyűlésen, mely a harcoló Algériával való szolidaritás jegyében zajlott le. II. Hasszan marokkói király, aki az algériai miniszterelnök beszéde Ä alább 80 életet követelt áldozatul. A francia fegyveres erők sok helyen azzal az" ürüggyel nyitottak tüzet, hogy a tüntetők „megtámadták" őket. Algéria valamennyi részéből halottakat jelentenek. Francia hivatalos jelentések szerint 80 algériait megöltek és 266-ot megsebesiefíp-jrí! után emelkedett szó- ^z Algériai ideiglenes kormány felhívására szerdán nagy Iásra, kijelentette, gyarmatellenes tüntetések zajlottak le a franciák új gyarhogy Marokkó támo- m

atosító tervei ellen. A véres összecsapásoknak temérdek 61gatja a harcoló Al- dozata volt. A képen francia katonák erőszakkal kinyitják gérta igazságos a lehúzott üzletredönyöket. Telefotos ČTK - AP ügyét. Az „Algéria kettészakltása elleni nem- tettek. Valószínű, hogy ezek az adatok zeti nap" alkalmából szerdán a moszkvai nem véglegesek. „Népek Barátságának Házában" ifjúsági Az ázsiai és afrikai országok szoligyülést tartottak az algériai nép támo- daritási szervezetének titkársága Kairógatására. A gyűlésen felszólaltak a ban nyilatkozatot tett közzé, amely töbMoszkvában tanuló algériai diákok kép- bek között hangsúlyozza: „Afrika és viselői és a szovjet ifjúság küldöttei. Ázsia népei elítélik a francia kormány „ „ „ bűnös terveit és szilárdan támogatják Algéria népét a teljes függetlenségéért Az algériai lakosság sztrájkja és tün- és hazája területének • épségéért vívott tetése Algéria kettészakítása ellen leg- harcában". KOMMENTÁRUNK Gyümölcsöző együttműködés A Dien Bien Funál 1954-ben aratott történelmi győzelem után a vietnami népi kormány első feladata volt felújítani az ország háború dúlta gazdaságát és megkezdeni az ipar felépítését. A külkereskedelem addig a gyarmatosítók kezében összpontosult, és arra szolgált, hogy a lakosságra az anyaországból származó felesleges árukat rákényszerítse. A Vietnami Demokratikus Köztársaság külkereskedelme az előtt a feladat előtt állott, hogy növelje a hazai termékek kivitelét s a gazdaság újjáépítéséhez szükséges nyersanyagok és termékek behozatalával hozzájáruljon a hazai termelés fejlesztéséhez. A Vietnami Demokratikus Köztársaság mindjárt a békeszerződés megkötése után, 1954 végén sokszoroséra növelte áruforgalmát a Kínai Népköztársasággal, felújította kapcsolatait régebbi piacaival: Hongkonggal, Japánnal és Franciaországgal is. 1956-ban a Vietnami Demokratikus Köztársaság kibővítette kereskedelmi kapcsolatát a szocialista országokkal. A szocialista államok gépberendezések, nyersanyagok szállításával és múszaki segítségükkel lehetővé tették az ország gazdasági újjáépítését, valamint Vietnam mezőgazdaságának és iparának fejlesztését. A VDK az egyetlen szocialista ország a tropikus övezetben, gazdag erdő- és mezőgazdasággal, ásványi kincsekkel és tengeri termékekkel rendelkezik. A kölcsönös áruforgalom révén a többi szocialista ország gazdasága kiegészíti a VDK gazdaságát. A Vietnami Demokratikus Köztársaság és Csehszlovákia kölcsönös kereskedelmi kapcsolatai gyakorlatilag 1955-ben kezdődtek, amikor a kölcsönös áruforgalom körülbelül 30 millió koronát ért el. Azóta ez a forgalom többszörösére emelkedett és az utóbbi időben a két ország közötti külkereskedelem megközelíti az évi 50-60 millió koronát. A csehszlovák ipar Haiphongban cipőgyárat rendezett be, amely évente egymillió pár cipőt gyárt. Ugyanígy nagy fafeldolgozó kombinát épült, amely fűrésztelepekből és más üzemrészlegekből áll; klimatikus berendezést szállítottunk egy nagy textilüzem számára Nam Dingbe. Ezenkívül a csehszlovák külkereskedelmi vállalatok szállítási eszközöket, mezőgazdasági gépeket, stb. szállítanak a Vietnami Demokratikus Köztársaságba. A Vietnami Demokratikus Köztársaság Csehszlovákiának főként mezőgazdasági terményeket szállít. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság 1959-ben egész tea-behozatalának 12 százalékát, kukorica-behozatalának 11 százalékát importálta Vietnamból. Ugyanabban az évben Csehszlovákia 5000 tonna vietnami rizst hozott be. Csehszlovákia és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kölcsönös kapcsolatai a jövő években emelkedő irányzatot mutatnak. A Vietnami Demokratikus Köztársaságnak gépekre és gépipari berendezésekre van szüksége fejlődő ipara számára, Csehszlovákia viszont vietnami terményeket vásárol. A két ország gazdasági kapcsolatai a szocialista országok szüntelenül fejlődő együttműködését és kooperációját bizonyítják, melynek eredményeképp gyorsan növekszik az ipari és a mezőgazdasági termelés. F. Šulc ÜJ SZÖ 2 * 1961. július 4.