Új Szó, 1961. július (14. évfolyam, 181-211.szám)

1961-07-01 / 181. szám, szombat

33,80 q hektárhozam őszi árpából Az Alistáli Egységes Földműves- netes aratással fogják elvégezni, szövetkezet e hó 22-én befejezte az mert az így kicsépelt gabonát a őszi árpa aratását és cséplését két- kombájntól azonnal a raktárakba menetes módszerrel. Az átlagos lehet szállítani, hektárhozam 33,80 q volt. Ezt az Az őszi repce kombájnaratását és eredményt úgy érték el, hogy be- cséplését e hó 20-án 14 hektáron tartották az agrotechnikai határ- szintén befejeztük, s így a múltidőt, helyesen alkalmazták a mű- ban megszokott módszerektől eltétrágyát, s nem utolsó sorban a rően a szemveszteség a minimumkétmenetes aratást vézették be.. 19 ra csökkent. hektáron Kovács Tibor és Bíró Mó- Említést érdemel továbbá, hogy a ricz kombájnosok 4 nap alatt vé- tavaszi munkákat is idejében fejezgezték el a cséplést. Annak elle- tiik be. Ez alapul szolgál a maganére, hogy ezt a módszert nálunk sabb hektárhozamok eléréiére a első ízben alkalmazták és a tagság kapásnövényeknél, eleinte idegenkedett bevezetésétől, A jól iránvított szervező munkálelkiismeretes kombájnosaink bebi- ért Berecz Árpád elnök, Ollé Béla zonyították, hogy így szemveszte- agronómus és a növénytermelési ség nélkül lehet a gabonát betaka- csoport vezetői: ifj. Hodosi Benő és "tani. Szalacsi Károly érdemelnek dicséSzövetkezetünk elhatározta, hogy retet, a gabonának 90 százalékát kétme- KEMÉNY ANTAL, a HNB titkára „ , . A Karlovy Vary-i Magasépítkezési Vállalat dolgozói az EtSO helven

els

ő negyedévben figyelemre méltó eredményt értek ' el. A folyamatos lakásépítkezés országos versenyében az első helyen végeztek. Kadanban e napokban fejezik be az új lakónegyed első szakaszának építését. Az új lakásokba rövidesen beköltöznek a lakók. (B. Krejčí — ČTK — felv.) a nem formáns a verseny n A SOMOTORI ÁLLAMI GAZDASÁG a közelmúltban vette át a Kerületi Nemzeti Bizottság és a Kerületi Szakszervezeti Tanács vándorzászlaját, a termelésben elfoglalt első helyért járó kitüntetést. A környékbeli gazdaságok előtt nem titok, a somotori gazdaság sikere, néhány megjegyzést talán mégsem felesleges elmondani, az eredmények „titkairól". Lássunk egy-két elismerést érdemlő eredményt az első negyedévből. Marhahúsból 220, sertéshúsból 140, tojásból 115, százalékra teljesítették a felvásárlási tervet. Igaz ugyan, hogy tejből csak 99 °/o-ra teljesítették az árútermelést, de az áprilisi és májusi eredménnyel nemcsak behozták a lemaradást, hanem magasan túl is teljesítették az időtervet. A terven felül termelt állattenyésztési termékek értékének összege állandóan növekszik, mivel a termelés is állandóan növekedő tendenciát mutat, hiszen a súlygyarapodásnál, is a tejtermelésnél Is mindjobban megmutatkozik a jől szervezett szocialista munkaverseny eredménye. Eddig mintegy 280 dolgozó, azaz az összes munkások 90°/o-a kapcsolódott be a termelés fellendítéséért folyó nemes versengése. A gazdaság pártszervezete és vezetősége azonban még ezzel sincs megelégedve, arra törekszenek, hopy valamennyi dolgozót megnyerjék a termelés növelését és egyúttal az új szocialista embertípus kialakítását szolgáló vetélkedés számára. PALÁGYI SÁNDOR, a gazdaság igazgatója is nagy elismeréssel beszél a szocialista munkaversenyről. Nem is titkolja, inkább eldicsekszik vele, hogy a kerületi vándorzászló elnyerésében éppen ennek volt a legnagyobb szerepe. Különösen a pusztakeresztúri udvar szocialista munkabrigád címért versenyző kollektívájának munkájáról beszél örömmel. — Jóleső érzéssel tölt el az a lelkesedés és igye'.iezet, melyet Harajda Sándor és Bandura István kocagondozók részéről tapasztaltam —> mondotta Palágyi elvtárs. — Már az első negyedévben 63 malacot választottak el terven felül és továbbra is nagyon jók a kilátások. Persze sok dolgozó érdemel még dicséretet az említetteken kívül, mert mind a hús, mind a tojás termelésben kiválók az eredmények. Például a hízőmarhák gondozói közül a somotori részlegen Babiák Gyula az első negyedévben 1602 kg hússal termelt többet a tervezettnél, a keresztúri udvarban Pósa Mihály 426 kg-mal toldotta meg vállalását. Güre Ilona a borjakat gondozza, ő 730 kilóval ért el nagyobb súlygyarapodást (az előirányozottnál. A baromfigondozók között leginkább Kasko elvtársnő mutat ki szép eredményt, a oondjaira .bízott tyúkok 11806 tojással teljesítették túl a termelési tervet. Meg kell jegyeznem azt is, hogy a gazdaság üzemi pártszervezete és az üzem vezetősége a szocialista munkaversenyt nemcsak a termelés növelése érdekében szervezi, hanem ennél többre is felhasználja. A havonként megtartott üzemi értekezletet — ahol a versenyt is értékelik — mindig valamelyik részlegen tartják s egybekötik azzal, hogy a gazdaság valamennyi dolgozója megismerkedjék a legjobb dolgozók munkamódszereivel. Ilyen alkalmakkor a résztvevők meglátogatják az egyes termelési szakaszokat s utána megvitatják a látottakat, tapasztaltakat. AZ EGÉSZSÉGES VERSENYSZELLEM természetesen azt is magával hozta, hogy a gazdaság dolgozói környékbeli viszonylatban különleges figyelmet tanúsítanak az új technológia iránt. Az évelők mesterséges szárítását már tavaly bevezették, ez idén gabonájuk 60%-át többmenetesen aratják. Még az idén befejezik ä 12 fejőállásos korszerű tehénistálló építését, jövőre pedig 4 soros tehénistállót építenek. Az 1200 sertés befogadására alkalmas, teljesen mechanizált hizlalda még az idén elkészül, így sorolhatnám tovább, mi mindent rejt magában a jól szervezett szocialista munkaverseny. De befejezem azzal, hogy az idei aratásban ez bizonyára minden eddiginél szembeötlőbb eredményekben nyilvánul majd meg. Kulik Gy. ň KGUSTTMYWMOSA E

lhagyjuk Déčint. Utunk vadregényes tájakon kanyarog; sűrű, fenséges fenyvesek szegélyezik, melyeknek uralmát a völgyekben nyír, kőris, tölgyfaerdök tépázzák meg; az efajta lázongás természetesen emeli a vidék szépségét, a színek felélénkülnek, a haragoszöld mellett megjelenik a szelídebb sárgászöld, a mosolygó sárga, sőt egyes helyeken a csupaoptimizmus rőtsárga szín is. Nem győzzük eléggé csodálni ezt a színkoncertet. Emelkedett hangulatban érkezünk meg Nový Borba, ama ritka cseh városok egyikébe, melyek nem rendelkeznek sem csodálatot, sem áhítatot kiváltó műemlékekkel. Legrégibb épületei alig kétszáz évesek, ennek következtében a város aránylag modern arculattal rendelkezik: utcái szélesek, egyenesek. Mi teszi nevezetessé ezt a fiatal, csinos várost ? (Mielőtt a feltett kérdésre válaszolnánk, közbeiktatunk egy adatot: 1945-ig Nový Borban hetvennégy (74!) milliomos élt.) A választ és a magyarázatot ebben az egy szóban foglalhatjuk össze: Üvegipar. Mert a várost — képletesen szólva — az üveg hozta létre. Az üveg, ez a itthon és külföldön egyaránt keresett ipari cikk sok mindenre képes. Egykor milliókat jövedelmezett a Nový Bor-i kapitalistáknak, ugyanakkor az üveggyár dolgozóinak kilencven százaléka analfabéta volt. Egy az úttest fölé helyezett hatalmas transzparens kiállítást hirdet: „Český kristal" — cseh kristály — címmel. Megnézzük. T

ágas kiállítási csarnok telis-tele üvegkészítményekkel. Ha beszámolónk elején a természet színpompáját a „színkoncert" szóval próbáltuk érzékeltetni, most — hasonlatunknál maradva — elmondhatjuk: mindössze preludiumról, egy gyönyörű szimfonikus szín-költemény nyitányáról kellett volna beszélnünk. Vörös posztóval bevont asztalokon kristályüvegek százai, ezrei. Emitt sima, köszörült, mart, gyémántcsillogású, színtelen készítmények tömege. Kupicák, borospoharak, kancsók, virágvázák, hamutartók, stb. szemérmesen húzódnak a fal mellé s a terem közepét szerényen átengedik díszesebb, elegánsabb társaiknak. Valóságos káprázat ez a rész: a csarnok közepe. Az első asztalon a kék szín dominál. Hányféle árnyalat! Karcsú serleg, melyre a halványkék nefelejcs színét lehelték, mellette lágyvonalú, buzavirágkékkel erezett váza; aranyozott szélű, aranymintás óriáskehely türkiszkék üvegből. De a többi asztal sem marad el emez mögött. Rózsaszín, piros, bordó, kék-zöld ragyogás a terem. Szépségben vetélkednek a hazai és a külföldi piacra készült árúminták. Ezek is, amazok is iparművészeink tehetségét bizonyítják. D

élután ellátogatunk a Kamenický Šenov-i üveghutába. Otközben vezetőnk — a Nový Bor-i Vegyészeti Középiskola igazgatója — szakszerű és nagyon szellemes előadást tart az üvegről s az üveggyártásról. Kiderül, hogy az üveggyárban ma is úgy dolgoznak — vagy majdnem úgy — mint kétszáz évvel ezelőtt. A technika vívmányai itt álig jutottak szóhoz. — S egy ideig még nem szeretnénk szóhoz juttatni őket —, jegyzi meg vezetőnk. — Miért? — Mert az üveggyártásban a legtökéletesebb gép sem helyettesítheti az embert. Pontosabban: gyönyörű üvegeket készíthetnénk gépekkel is, de az — talán éppen tökéletessége miatt — nem lenne ilyen — ilyen hagyományosan üvegszerű. — Ezt nem értjük. — El tudnak képzelni festőt, vagy szobrászt, aki egyszercsak elhajítja az ecsetet, illetve a vésőt s megpróbálja valamiféle géppel folytatni a művészetét? Ugye, nem? Persze olyan gépet aligha tudnánk szerkeszteni, amely egy szobrász munkáját elvégezné. A kristályüveggyártásban is hasonló a helyzet. Pogány vallási szertartásként hat reánk az üvegfúvás. Képzeljenek el egy aránylag kis méretű műhely t érmét, ahol a falak mellett és középen, egymás mellé épített kemencékben vakító tüzek égnek. A kemencék előtt, méternyi magas emelvényen, több oldalról megvilágított, nekigyűrkőzött, izmos alakok mozognak. Kezükben hosszú fémcső, melynek alsó végét bele-belemártják a kemence tüzébe, aztán a cső másik végét szájukhoz emelve fújni kezdik. Erre alul tüzes hólyag keletkezik és ördöngös gyorsasággal, sisteregve nőni kezd. Amikor már akkora, mint egy vásári léggömb, a varázsló hirtelen megelégeli a fúvóst, a csövet balkezébe fogja s lóbálni kezdi, mire a tűzhólyag megnyúlik, már olyan is, mint egy hoszsúkás lopótök és színesedni kezd. Előbb elveszti izzó ragyogását s miközben a varázsló köröket rajzol vele a levegőben, egyszercsak azt vesszük észre, hogy égszínkék. A varázsló most egy lépést tesz előre az emelvény széléhez, a csövön himbálódzó kék buborékot átnyújtja egy felhevült arcú lánynak. A leány, nem fűzi spárgára, nem ereszti kacagva a feje fölé ezt a gyönyörű léggömböt, mint falusi búcsúk alkalmával szokás, hanem két kivájt fa közé szorítja. Három másodpercig így tartja, s amikor vissza nyújtja a varázslónak, felkiáltunk a meglepetéstől: — Kancsó! K

ostka bácsi, a „varázsló" meg ollót ragad s a kancsót egyszerűen lenyírja a csőről, amelyet ismét a kemencébe dug, ez alkalommal a kancsó fülének ilkészítése végett. A cső alsó végén ismét izzik, Kostka 'jácsi fúvás helyett lóbálni kezdi, mire íz izzó üveg las%an nyúlni kezd. Ezután a vékony, virsliszerű tüzes •udacskát a kan:só széléhez illeszti s lenyírja a cső•öl. A kancsót szálánál fogva lassan emeli, fordítja, a halványodó, kékülő rudacska lágyan neghajlik, elnyírt lége találkozik a kancsó domború hasával, egy könynyű érintés a fúvócsővel s a varázslat sikerült: kész a kancsó. — Ne, ne! — kiált ránk Kostka 'jácsi, látva, hogy művét kézbe akarjuk fogni. — Kdépak! — fenyeget meg bennünket, azzal cigarettát vesz elő, szájába illeszti s a kancsó oldalához érintve meggyújtja, szemléltető módon bizonyítja, hogy igencsak póruljárhattunk volna, ha megfogjuk az újszülöttet. — Régen dolgozik itt, Kostka bácsi ? — Hát bizony jó ideje. Hét éves korom óta. — S most hány éves? — Ötvennégy. — Nem fáradt még el? — Néhány évig még szeretnék maradni. Ha kibírtam, amikor a milliomosok erszényébe fújtam a pénzt ezzel a csővel — emeli meg „varázspálcáját" Kostka bácsi —, akkor most már szégyelnék ötvennégy éves koromban nyugdíjba menni. — A kereset? — Kétezerötszáz korona. — Családja van? — A lányomat láthatták, itt dolgozik mellettem. 1940 óta özvegy vagyok ... Egy hónap múlva azonban ... ni, de hol van a leány? Jana-a? — kiáltja hangosan. K

örülnézünk. Jana a kékmunkaruhás, szőke leány, Kostka bácsi egyetlen leánya, amott jobbra, innen a negyedik kemence előtt beszélget egy hatalmas termetű, félmeztelen fiatal munkással, aki kezében a hosszú fújócsövel úgy fest, mintha egyenesen ' a görög mitológiából csöppent volna ide. A leány apja kiáltására sietve indul munkahelyére. — Tehát egy hónap múlva — folytatja Kostka bácsi a megkezdett mondatot — hárman leszünk. Azután fejével a félmeztelen Adonisz felé int: — Azt ott Jirko, Jana vőlegénye. ZSELYl NAGY LAJOS Uj tanulási lehetőség (ČTK) — A bratislavai gazdasági középiskola 1961. szeptember 1-től kétéves szociálisjogi tanfolyamot nyit az általános középiskolát végzett diákok számára. Az iskolát elvégzett fiatalok az ifjúságról gondoskodó szervekben, a nemzeti bizottságok szociális, biztosítási és munkaerő-osztályain, az üzemek személyzeti osztályain, valamint szociális intézményeiben stb. helyezkedhetnek el. lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllIIIIIIIMIIH A NYÁR ÖRÖMEI (ČTK-felv.) Lépést tartanak Közkedvelt kirándulóhely a košicei Csermélyvölgy bejárátánál levő Bárányka. Közvetlenül az erdő szélén fekszik, villamoson s gyalog is könynyen megközelíthétő. Ezért nem csoda, hogy szombaton délután és vasárnap mindig túlzsúfolt. Az Éttermek n. v. igazgatósága rövidesen kibővíti az éttermet, úgyhogy esős időben is kényelmesen elszórakozhat itt körülbelül 500 ember. Üj önkiszolgáló részleggel bővül a szórakozóhely s az étlapon olcsó, családi menük fognak szerepelni. Tervbe vették a lejtős rész átrendezését, melyet a „barrandovi kert" stílusában szeretnének berendezni. A pincehelyiségeket ízléses borozókká alakítják át. Nem feledkeztek meg azonban a város további részéről sem. Az úgynevezett „cigánynegyedben" önkiszolgáló bolt nyílt, ahol ízletes falatokat lehet kapni. A felismerhetetlenségig megváltozott a csermelyvölgyi üdülő. A Bankó-szálloda is új éttermet kap. Az igények fokozódnak, a lakosság szaporodik, de az Éttermek n. v. lépést tart a követelményekkel. A. S. ÜJ SZÖ 5 * 1961. Július L V