Új Szó, 1961. július (14. évfolyam, 181-211.szám)

1961-07-05 / 185. szám, szerda

S MONGOL NEPI FORRADALMI PÁRT XjV. KONGRESSZUSÉ A Mongol Népköztársaság a szocialista társadalom építése befejezésének időszakába lépett Ulan-Bator (ČTK) - Tegnapi szá­munkban beszámoltunk arról, hogy Ulan Batorban július 3-án megkez­dődött a Mongol Népi Forradalmi Párt XIV. kongresszusa. A kongresszus szerveinek megvá­lasztása és a napirend jóváhagyása után J. Cedenbal, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságá­nak első titkára elôťerjesztette a párt Központi Bizottságának beszá­molóját. Beszámolójának bevezető részében hangsúlyozta, hogy a Mongol Nép­köztársaság dolgozó népe mindig há­lát- érzett barátja és testvére, a Szovjetunió iránt. A Mongol Népköztársaság most — folytatta J. Cedenbal beszámolóját, — a szocialista társadalom építése befejezésének Időszakába lépett. Ezen időszak fő tartalmát a sok­oldalú fejlődés, valamint a szocia­lizmus anyagi-technikai alapja ki­építése folyamatának befejezése ké­pezi. Ezen alap építésének fő feladata az ország iparosítása és a mező­gazdaság gépesítése. J. Cedenbal ezután értékelte azo­kat a sikereket, amelyeket a mongol nép a XIII. pártkongresszus óta elért. Kijelentette, hogy már 1959 őszén szövetkezetesltették a gazda­ságok 99,3 százalékát. Az ipari ter­melés 1960-ban az 1940. évihez vi­szonyítva 7,4 szeresére emelkedett. A Szovjetunió, a Kínai Népköztár­saság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság és a Német Demokratikus Köztársaság segítségével több mint 20 Ipari üzemet építettek. Az új ötéves terv megszabja a mongol ipar széleskörű fejlesztését. Az ipari termelés az új ötéves terv során 2,1 szeresére emelkedik. Beszámolójának külpolitikai részé­ben J. Cedenbal a többi között ki­jelentette, már régen véget kellett volna vetni annak az igazságtalan­S?ovjet főiskolai dolgozók tanácskozásai Moszkva (ČTK) — Moszkvában július 4-én megkezdődött a szovjet főiskolák dolgozóinak össz-szövetsé­gi tanácskozása. A főiskolák életének legfontosabb kérdéseit több mint 2500 személy — 15 szövetségi köztársaság egyetemeinek rektorai és főiskolái­nak igazgatói, tanárok, a főiskolákon levő társadalmi szervezetek képvi­selői, a népgazdasági tanácsok, kü­lönféle minisztériumok és hivatalok képviselői tárgyalják meg. A konferencián jelen vannak a Kí­nai Népköztársaság, Lengyelország, Csehszlovákia, az NDK, Románia, Ma­gyarország, Bulgária, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság és Mongólia főiskolai dolgozóinak képviselői is. A tanácskozás megnyitásán részt vettek a Szovjetunió Kommunista Pártjának és kormányának vezető tényezői Nyikita Hruscsovval az élen. Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Lemondott o finn kormány Helsinki (ČTK) — Kekkonen finn elnök elfogadta Sukselainen minisz­terelnök lemondását. Az elnök a kor­mány többi tagját arra kérte, foly­tassák munkájukat. A miniszterel­nöki hivatal vezetésével Luukku bel­ügyminisztert bízta meg. Kekkonen elnök szombaton meg­hívja az egyes parlamenti csoportok elnökeit, akikkel megtárgyalja a po­litikai helyzetet és a kormány össze­állításának kérdését. Minisztertanácsa elnökének első he­lyettese felolvasta az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának a tanácskozás résztvevőihez intézett üdvözlő leve­lét. A fő beszámolót „A főiskolák átépítési munkálatainak lefolyása az iskola és az élet szorosabb kapcso­latáról s a Szovjetunió iskolarend­szerének további fejlesztéséről" cím­mel B. Jeljutin, a Szovjetunió fő­és középszakiskolák minisztere mon­dotta. ságnak, hogy az imperialista államok hibájából hosszú évek óta megvonják a Mongol Népköztársaság törvényes jogát az ENSZ-ben. J. Cedenbal beszédét gyakran taps­sal szakították félbe. A kedd délelőtti ülésen J. Ceden­bal beszámolójáról vitáztak. « A vita után M. A. Szuszlov, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagja, az SZKP KB titkára szólalt fel. A kül­döttek a szovjet párt- és kormány­küldöttség vezetőjét lelkes éljenzés­sel fogadták. M. A. Szuszlov beszédét helyeslésük jeléül gyakran tapssal szakították félbe. Tordaj munkás és Gajsztandarzs pásztor után Ulanfu, Kína Kommu­nista Pártja küldöttségének vezetője beszélt. Hangsúlyozta a kínai és mongol nép őszinte barátságát és együttműködését. D. Baldzsinjam, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsá­gának titkára, a politikai iroda tagja a mezőgazdaság fejlesztésével és nagy távlataival foglalkozott. Zs. Bjambadorzs, a Mongol Nép­köztársaság Központi Szakszervezeti Tanácsának elnöke a szakszerveze­tek feladatáról beszélt a gazdasági és kulturális építés terén. Hammarskjöld terve az ENSZ-titkárság „átszervezésére" New York (ČTK) — Dag Hammarsk­jöld, az ENSZ főtitkára valóban „zseniá­lis" javaslatot eszelt ki az ENSZ-titkár­ság „átszervezésére". Amint a Reuter ügynökség jelenti New Yorkból, hétfőn azt javasolta, osszanak be hozzá öt po­litikai tanácsadót (egyet a Szovjetunió­ból, egyet az USA-ból és hármat a „ha­talmi tömbökön kívül álló" országokból). Emellett a főtitkár minden joghatalma megmaradna és a tanácsadók, akik tény­legesen semmiben sem dönthetnének, csupán a „kollektív döntés" látszatát ! keltenék az olyan égető kérdésekben, mint például a kongói, a laoszi, a kubai | helyzet stb. Hammarskjöld továbbá javasolta az | ENSZ-fŐtitkárságában levő 14 vezető funkció „új" felosztását. A Biztonsági ! Tanács tagjai — a Szovjetunió, az USA, Nagy-Britannia, Franciaország és a csangkajseklsta küldött ezekbe a funk­ciókba két-két képviselőt küldhetnek. Ez I annyit jelent, hogy a kapitalista orszá­; 3ok bábjukkal együtt továbbra is teljes túlsúlyban maradnának az ENSZ titkár­I ságában. N. SÍ. Hruscsov és 1. Brezsnyev távirata I. Kennedynek, az USA elnökének Moszkva (ČTK) - Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertaná-i csának elnöke és Leonyld Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke John Kennedyhez, az Egyesült Államok elnökéhez! üdvözlő táviratot intézett az amerikai nemzeti függetlenség kihirdeté­sének 185. évfordulója alkalmából. A két szovjet államférfi üdvözlő táviratában kifejezte azt a remé­nyét, hogy a bécsi találkozó „hozzájárul kormányaink ama kétoldalú törekvéséhez, amely azon nyílt sürgető kérdések haladéktalan megol­dására irányul, amelyeket az agresszorok megsemmisítése után a múlt világháború hagyott ránk". „A történelem dtszágainkra, kormányaikra és azok képviselőire óriási felelősséget rótt a béke fenntartásáért és az emberiség jövőjéért ­hangzik továbbá N. Hruscsov és L. Brezsnyev táviratában. E történelmi küldetés megvalósításához szükséges, hogy mindkét fél hozzájáruljon a bizalom, a kölcsönös megértés és a testvériség szilárd pilléreinek felépítéséhez. A Szovjetunió mindig e cél elérésére törekedett és tö­rekszik." A laoszi törvényes kormány és a Hazafias Front vezetésével Laosz népe új, békés boldog életén serénykedik. A felszabadított Phong Sa Van-ban újra benépesültek az iskola padjai a tanulni vágyó gyerekekkel. (ČTK — Üj Kína felv.) Nosavan és a Boun Outn-klikk képviselői akadályozzák a Na Mon-i tárgyalásokat Peking (ČTK) — Az Oj Kína saj­tóügynökség jelentése szerint július 3-án tartották meg a Na Mon-i meg­beszéléseket a három laoszi fél kö­zött. Bár a Nosavan- és Boun Oum­klikk képviselői megjelentek Na Monban, nem voltak hajlandók tár­gyalni, mert ragaszkodtak ahhoz a feltételhez, hogy a tanácskozáson a nemzetközi bizottság képviselői is részt vegyenek. A laoszi királyi kormány és Laosz Hazafias Frontjának küldöttsége is­mételten kijelentették, hogy ezť a feltételt nem fogadhatják el. Azt ja­vasolták, hogy haladéktalanul újítsák fel a megbeszéléseket a három her­ceg zürichi tárgyalásairól szóló köz­leményben foglalt elvek alapján, vagyis hogy konréten tárgyalják meg az ideiglenes koalíciós laoszi kormány összeállításának kérdését. A három fél küldöttségeinek ve­zetői megállapodtak abban, hogy a következő ülést július 5-e helyett július 7-én tartják meg. EROIOVS l« A szovjet-finn barátság ünnepsé­geire Helsinkibe érkezett Jurij Ga­garin megköszöni a szívélyes fogad­tatást. (ČTK — Lehtikuva felvétele) 2000 kilométeres földgázvezeték Ez a fővezeték, mint valami hatalmas ütőér, húzódik a buharai siva­tagtól az uráli hegyekig. Átszeli négy köztársaság-földjét, több mint két­ezer kilométeren át vonul, hogy az uráli iparvidék szívébe vigye a föld­gázt, ezt a varázslatos tüzelőanyagot. A Gazll-Ural föld alatti földgázvezeték a világ legnagyobb gázvezetéke lesz. De nem­csak hosszát tekintve: a „kék láng" útját 1 méternél nagyobb csövekből fektetik és ilyen méretű csöveket még egyetlen or­szágban sem alkalmaztak. Az Ural ipari óriásai nagyolvasztóikban és martinkemencéikben, vegyiüzemeikben és erőműveikben roppant mennyiségű tüzelő­anyagot használnak fel. Ennek csaknem a felét messze vidékről szállítják. A föld­alatti vezeték az Uralnak sok milliárd köb­méter tüzelőanyagot biztosít majd. A Gaz­liból érkező földgáz több mint 20 millió tonna szenet, több mint egymillió tonna pa­kurát pótol. A földgáz felhasználása a martinkemencékben és a kohókban továb­bi nagy mennyiségű fém gyártását teszi lehetővé. Az új csővezeték évi 370 millió rubel megtakarítást jelent! A csőfektetésre for­dított összeg a legrövidebb idő alatt meg­térül. A nyomvonalon már elindultak a kutatók. Hamarosan utána indulnak a hatalmas gé­pezetek, az építőbrigádok. Vad, lakatlan vidéken vezet a „kék láng" útja. Sivatagi és félsivatagi viszonyok kö­zött gázvezetékek fektetéséhez különleges gépekre van szükség, amelyek futóhomokon és úttalan utakon is képesek haladni. Oj munkamódszereket, új munkaeszközöket kell kidolgozni. A gázvezeték működését liszpécser-központből, televíziós összeköt­tetéssel irányítják majd. A legfontosabb aggregátokat és segítő berendezéseket au­tomatizálják. A földgázvezeték építésének költségve­tési értéke 504 millió újrubel, a fővezeté­ken a gázt 21 nagy teljesítményű kompresz­A térképen a Gazli-Ural veze- szorállomás hajtja majd keresztül. ték útja (A Szovjet híradó című folyóiratból) Vietnami hétköznapok V ietnam, a „trópusi népi demokrácia", 16 évvel ezelőtt nyerte el nemzeti függetlenségét. Ez a kis ázsiai ország meg tudta ragadni a második világ­háború befejeztével kínálkozó kedvező pillanatot: a kommunisták vízette nép fegyvert fogott, elkergette a japánokat, megelőzte az országba bevonuló angol és csangkajsekista csapatokat, és saját kezébe vette a haza kormányrúdját. Élni tudni a történelmi alka­lommal, a nép szabadsága és függetlensége javára — nagy tett és nagy tudomány. De Vietnam ennél többet is tudott. A francia kolonialisták újra rátörtek Vietnamra, hogy a „szennyes háborúban" visszaszerezzék elvesz­keréken, sokszor vállon felszerelést a dzsungel Vietnamban mindenki ismeri s ott termeltek tovább. tett gyarmatukat. A technikailag elmaradott, kicsiny Vietnam mégis hősi erőfeszítéssel legyőzte a nagy Franciaországot. Ez a győzelem bebizonyította, hogy egy kis, a gyarmati elmaradottság terhét nyögő ország is győzhet az erős gyarmatosító felett. Vietnam a leg­fiatalabb népi demokrácia, s alig valamivel több, mint fél évtizede élvezheti a békét és a szabadságot. De ezen rövid idő alatt is bebizonyította, hogy a kis ázsiai népek is — ha a testvéri szocialista népek segítségét élvezik — átfejlődhetnek a félfeudális gyarmati rend­szerből a szocializmusba, elkerülhetik a kapitalizmus szenvedéseit. A z alábbiakban Vietnam dolgos napjairól adunk ízelítőt. Tran Hung Daónak, a XII. századi „Mongolverő"-nek, az ország nem­zeti hősének nevét. Vashegyü cö­löpöket vert le a Back Dang folyó torkolatába s a dagály idején eb­be a folyóba futott vissza a ten­gerről a vietnami flotta a közeledő mongol hajóhad elől. Becsalogat­ták a mongolokat a folyóba, aztán hirtelen visszafordulva rajtuk ütöttek a vízről is, a partról is. Közben eljött az apály ideje, a menekülő mongol hajóhad a cö­löpök hegyére futott, ott veszett a támadósereg: a fél világot leigázó mongolok Vietnamot nem tudták rabságba dönteni. űrről a Trang Hung Daóról ne­vezték el Hanoi egyik szer­számgépgyárát. És míg a mongol­verők egyik vasalt cölöpnyársa ott áll a hanoi Forradalmi Múzeum leg­első termében, ugyanennek a Tran Hung Daóról elnevezett modern gyár termékét, az első Vietnamban készült szerszámgépet állították ki. *** A Tran Hung Dao Gyár csakúgy, mint ez az észak-vietnami modern papírgyár, valaha dzsungelüzem volt. Franciák alapították őket, s mikor kitört a francia gyarmato­sítók elleni felszabadító háború, a vietnami munkások leszerelték a gépeket, éjszaka, titkon, csónakon. vitték a mélyére, A Tran Hung Dao Szerszámgyár előde fegyvereket gyártott. Az ellenállá­si harc idején minden megyének volt fegyvergyára és minden járási székhelyen volt legalább egy, ké­zigránátot és muníciót készítő üzem — a papírgyár pedig a frontújságok, röplapok számára készítette a papírt. Mikor én ott jártam, már iskolafüzeteket gyár­tott, s a régi gárda nagy része új papírgyárakban dolgozik, vezető műszaki beosztásban. A harc, a dzsungelüzemek munkája csak megedzette, szakmailag fejlesztet­te, számbelileg is megnövelte a vietnami proletariátust. Vietnamban — amint az a Kom­munista Kií":ványban meg van írva — a gyarmatosító kapitalisták ma­guk teremtették meg sírásójukat, a vietnami proletariátust. Hongay, Campha francia tulajdonban levő bányáiban, a déli ültetvényeken, a textil- és gyufagyárakban, a fehér uraknak dolgozó saigoni műjég­gyárban volt ennek a munkásosz­tálynak a bölcsője. Az 1920-as években kezdťe csak megtanulni, mi a sztrájk, s csak később ismer­ték meg a kommunista eszméket. Az embertelen kizsákmányolás oda­vezetett, hogy a munkásság itt egységesen sorakozott fel a kom­munisták mögött. S bár a lakos­ságnak csak 3 százalékát alkották, a felszabadító néphadseregben 10 százalék volt a munkások szám­aránya. Ahogy a nemzeti függetlenségért vívott háború első soraiban küz­döttek, úgy most a szocializmusért folytatott békés csatakban is elöl járnak. II anoi másik — a Tran Hung " Daónál nagyobb, újonnan épült — szerszámgyárában talál­koztunk fiatal vietnami munkások­kal. Megkérdeztem néhányukat, ho­gyan kerültek az üzembe. Az egyik (egyébként munkáslány) apja bá­nyász, ő maga kitűnő tanuló volt: jutalmul vették fel a gyárba. A má­sik — egy hősi halott árvája, ugyancsak kitüntetésként került ide, ipari tanulónak. I Vietnamban a múlt évben fejez­ték be a hároméves tervet. A viet­nami munkások az idfcn az ötéves terv valóra váltásába kezdtek, mely a szocializmus alapjainak lerakását jelenti. Gyarmati sorból felszaba­dult hazájuknak már nem kell vé­gigszenvednie a kapitalizmust, köz­vetlentll a szocializmusba érnek eí. \ Vietnami Demokratikus Köz­társaság jelmondata: „Füg­getlenség, szabadság, boldogság! (Doc Lap! Thu Do! Han'n Pnuc!) Egyiket sem adják ingyen. Az egész nép műve, hogy valóra válik, de az élen a legáldozatkészebben, a leg­merészebben a vietnami munkások harcoltak és dolgoznak meg érte. PATKÓ IMRE ÜJ SZÖ 2 * 1961. július 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom