Új Szó, 1961. július (14. évfolyam, 181-211.szám)

1961-07-19 / 199. szám, szerda

A laoszi lázadók újabb provokációkra készülnek Hanoi (ČTK) — Phoumi Nosavan tábornok amerikai útjának eredményei kezdenek megmutatkozni. A lázadók Laosz különböző részeiben széleskörű fegyveres provokációkra készülnek. A Laosz Hangja Rádióállomás július 18-án közölte, hogy Phoumi Nosavan az imperialisták segítségével Luang Prabang tartományban haderőket vont össze, mert támadásra készül a Na Vang-i hadállások ellen Dél-Laoszban is támadást készítenek elő a kormánycsapatok ellen. A Laosz Hangja szerint Dél-Laoszban Boun Oumék 7. és 9. zászlóalját helyezték készenlétbe. Ezen egységek előkészületeit thaiföldi tisztek irányítják. ELHALASZTOTTAK A LAOSZRÖL TÁRGYALÓ GENFI ÉRTEKEZLETET Genf (ČTK) — A Laoszról tárgyaló genfi értekezlet két elnökének megállapodása után az értekezlet ülését elhalasztották. A Reuter hírügynökség jelentése szerint a következő ülés időpontját még nem tűzték ki, azonban egyes körök véleménye szerint előreláthatólag szerdán délután megvalósul. Általános sztrájk Argentínában Buenos Aires (ČTK) — Az Altalános Munkaszövetség sztrájkot hirdetett tiltakozásul a közszükségleti cikkek drágulása, valamint a kormánynak az államvasutak átszervezésére irányuló tervei ellen. Argentína dolgozói július 18-án a kora reggeli órákban általános sztrájkba léptek. Tiltakozó sztrájkokkal egyúttal arra akarják kényszeríteni a kormányt, hogy bocsássa szabadon a letartóztatott szakszervezeti vezetőket. A búvárok keresik a II. Lajos kincseive! elsüllyedt hajót Budapest (ČTK) - Az óbudai hajógyár búvárbrigádja merész feladatra vállalkozott: fel akarja kutatni a királyi kincsekkel elsüllyedt hajót. 11. Lajos özvegye 1526-ban a mohácsi ütközet után a királyi kincseket meg akarta menteni a törökök elöl és ezért a pozsonyi királyi várba küldte őket. A kincsekkel megrakott hajó azonban nem érkezett meg Pozsonyba és megállapították, hogy Esztergom és Győr között elsüllyedt. A búvárok és a tudományos dolgozók együttműködésével megkezdődtek az előkészítő munkálatok. Az elmúlt négy évszázad során a hajót a Duna fenekén valószínű 20 — 25 cm vastag szilárd iszapés homokréteg fedte be. A kutatók meg vannak győződve arról, hogy a kincs érintetlen. A tervek szerint a hajót 1962 nyarán hozzák a felszínre. Kubo készül o forradalom megünneplésére Havanna (ČTK) — Kuba készül 1953. július 25-ének, a Monvado erődítmény elfoglalása 8. évfordulójának megünneplésére. Országszerte nagy munkalelkesedés uralkodik. A dolgozók között mindenütt verseny indul meg az évforduló tiszteletére tett kötelezettségvállalások határidő előtti teljesítésére. A kubai építkezési dolgozók július 26-ig 300 új épületet, közöttük 12 kórházat, 9 hidat, 200 iskolát, 1500 lakást, új utakat adnak át rendeltetésének. Az év végéig 7000 lakást, 20 áruházat építenek. Terv szerint ez idén 180 millió pesot fordítanak építkezésre, ami a múlt évi beruházásnak a kétszerese. Űj kormány, régi politika Japánban Tokió (ČTK) — A japán miniszterelnök június 18-án közölte, hogy kinevezte az új 16-tagú minisztertanácsot. Ez 1960 júliusától már a harmadik Ikeda-kormány. A szó szoros értelmében nincs szó új kormányról^ annál kevésbé olyan kormányról, amely nem függne az USÁ-tól, amint azt a japán nép óhajtja. A kormányt ismét kizárólag a Liberális Demokrata Párt tagjai képezik. A kormányban eszközölt változások csupán Ikeda azon törekvését fejezik ki, hogy biztosítsa megingott helyzetét. A Liberális Demokrata Párt ugyanis számos önálló frakciókra oszlik, amelyek a jaN. SZ. PATOLICSEV, a Szovjetunió külkereskedelmi minisztere Maudling angol kereskedelmi miniszterrel Londonban az 1959 májusában aláírt kereskedelmi egyezményre utalva előzetes egyezményt kötöttek, amely szerint mind a Szovjetunió, mind Nagy-Britannia további lépéseket foganatosítanak a kölcsönös kereskedelem további kibővítésének érdekében. (ČTK) LONDONI JELENTÉS szerint az ottani szovjet kereskedelmi kiállítást július 18-án a 250-ezredik látogató tekintette meg. Ez a látogató John Paget 21 éves farmer. (ČTK) A KORZIKAI lakosság kedden a „November 29-i mozgalom" felszólítására kétórás sztrájkba lépett tiltakozásképpen a monopoltőke politikája ellen. (ČTK) A DORTMUNDI bíróság 10 000 márka kaució ellenében „ideiglenesen" szabadlábra helyezte Friedrich Tillmannt, akit 60 000 lelkibeteg és nyomorék meggyilkolásának vádjával letartóztattak. (ČTK) AZ ENSZ EURÓPAI GAZDASÁGI BIZOTTSÁGA közlekedési albizottságának jelentése szerint 1960-ban 16 nyugateurópai országban a közlekedési baleseteknek 46 000 halálos és 1 383 000 sebesült áldozata volt. (ČTK) WASHINGTONI jelentés szerint az USA világűrutazási hivatala július 17-én a késő éjszakai órákban közölte, hogy Grisson amerikai pilóta ballisztikus röppályán történő utazásét a kedvezőtlen időjárás miatt 24 órával elhalasztják. (ČŤK) pán burzsoázia egyes részeinek érdekeit képviselik. Az előző Ikeda-kormány elsősorban az Ikeda-frakciót képviselte. Az új miniszterek a Liberális Demokrata Párt négy befolyásos frakciójának vezetői, amely frakciók eddig közvetlenül nem voltak képviselve a kormányban. Ikeda volt minisztertanácsának hat tagját meghagyta, beleértve Koszaka külügyminisztert is. A közös piac kormányfői értekezlete Bonn (ČTK) - A Bonn közelében fekvő Godesberg fürdőhelyen július 18-án megkezdődött a közös piac hat tagállama — Franciaország, Nyugat-Németország, Belgium, Hollandia, Luxemburg és Olaszország - államfőinek, miniszterelnökeinek és külügyminisztereinek értekezlete. Az értekezlet napirendjén a következő kérdések szerepelnek: 1. A közös piac hat állama politikai együttműködésének fejlesztése. Tárgyalásra kerül a Nagy-Britanniával való együttműködés. 2. Európa védelme. 3. A közös piac hat államának az afrikai országokkal kapcsolatos viszonya. 4. A közös piac tagállamainak viszonya a latin-amerikai országokkal. Ezenkívül megtárgyalják a Kelet és a Nyugat közötti kapcsolatok problémáját és a berlini válságot. Az angol képviselők az esetleges berlini katonai beavatkozás ellen London (ČTK) — Az angol alsóház képviselőinek hattagú csoportja Zilliacus munkáspárti képviselő vezetésével július 18-án a Macmillan kormányhoz intézett határozati javaslatában felszólítja a kormányt, hogy az ENSZ alapokmányának szellemében törekedjék a berlini kérdés megoldására. A képviselők egyúttal arra kérik a kormányt, óvja szövetségeseit a berlini kérdésben erőszakos katonai beavatkozástól. llflIIIIIIIIIIlllllllllllllflflIIIIIIIIMIIKIlllllllltlIlllllllllIflIIIIIIIIIIIIlllllllflIlllllllllllllllllIIIllllllllllllllIlIllllllllflIllllllllllllIlllllllI Szabaddá kell tenni az általános és teljes leszereléshez vezető utat! Moszkvában folytatódtak a szovjet-amerikai leszerelési megbeszélések. A moszkvai Pravda ebből az alkalomból közli I. Jevgenyev cikkét. A cikkíró rámutat, hogy a történelem során még soha nem volt oly égető szükség határozott lépésekre az emberiség fölött lebegő háborús veszély megszüntetése céljából, mint most. Nem szavakra, nem szóbeszédre van szükség a leszerelés problémájáról — ez már több mint elég —, hanem gyümölcsöző együttműködésre az általános és teljes leszerelésről szóló egyezmény létrehozásában. Meg vannak-e ehhez a lehetőségek? Jevgenyev erre a kérdésre válaszolva hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államoknak szakítania kell minden olyan próbálkozással, hogy akadályokat gördítsen a megegyezés útjába nemcsak szavakban, hanem tettekben is támogatnia kell a leszerelés gondolatát. Az általános és teljes leszerelés — folytatódik a cikk — ahogy azt ma az emberek többsége értelmezi, kiküszöböli mindazokat az akadályokat, amelyek azelőtt a megegyezés útjában állottak. Lényegénél fogva kizárja azt, hogy bármilyen katonai fölény származzék az egyik vagy másik állam javára és egyenlő feltételeket biztosít valamennyi országnak. Ha megvalósulna az általános és teljes leszerelés, semmilyen más politikának nem volnának meg a feltételei, csupán a béke politikájának. A leszerelés szovjet programja, amelyet N. Sz. Hruscsov megtárgyalás céljából az ENSZ-közgyűlés elé terjesztett, konstruktív dokumentum, amely e probléma sokoldalú, valamennyi nemzet számára előnyös megoldását tartalmazza. A Szovjetunió a leszerelés problémájának megoldásánál és más nemzetközi A moszkvai Pravda cikke kérdések rendezésénél nem akar a maga számára semmilyen egyoldalú előnyt, nem törekszik arra, hogy a nyugati hatalmak nem egyenjogú helyzetbe kerüljenek. Ez már önmagában is bizonyítja, hogy az általános és teljes leszerelés szovjet terve jó alapként szolgálhat a megegyezésre a Moszkvában most kezdődő tárgyalások folyamán. A cikkíró emlékeztet arra, hogy a szovjet leszerelési javaslatok sok szempontból tekintetbe veszik a nyugati hatalmak óhajait. A Szovjetunió késznek mutatkozott arra, hogy a leszerelést a tömegpusztító fegyverek célbajuttatására szolgáló eszközök megsemmisítésével kezdjék, jóllehet általánosan elismert fölénynyel rendelkezik a legkorszerűbb és leghatékonyabb ilyen eszközökben, az interkontinentális ballisztikus rakétákban. Magától értetődő dolog, hogy az atomfegyverek szállítóeszközeinek elpusztításával egyidejűleg meg kell szüntetni az idegen területeken levő katonai támaszpontokat is. Csak ily módon biztosítható a feltételek egyenlősége a Szovjetunió és az Egyesült Államok számára. Az általános és teljes leszerelés szovjet programjának felépítése olyan — mutat rá Jevgenyev —, hogy mindjárt kezdettől hatékony intézkedéseket irányoz elő az államok katonai potenciáljának lényeges csökkentésére, olyan , intézkedéseket, amelyek ugyanakkor jótékony hatással lennének az egész nemzetközi légkörre. A szovjet általános és teljes leszerelési javaslatok — folytatódik a cikk — az ellenőrzés vonatkozásában is egyenlő feltételeket biztosítana az egyezmény minden résztvevője számára. Ez a biztosítéka annak, hogy az ellenőrző szervezet ne lehessen 'alamely elkülöíült áilamcsoport >szköze, hanem olyan szerv, amely a közös érdekeket fejezi ki és védelmezi. A kétoldalú tárgyalások során — hangsúlyozza a cikkíró — nemcsak a leszerelési kérdések lényegét kell megvizsgálni és megjelölni az általános és teljes leszerelési egyezményhez vezető utakat, hanem meg kell állapodni annak a többoldalú szervnek az összetételében is, amelynek feladata lesz a leszerelési egyezmény teljes kidolgozása. Jevgenyev rámutat, hogy a korábbi leszerelési szerveknek, Igy a leszerelési tizes bizottságnak az öszszetételét nem lehet kielégítőnek nevezni, minthogy benne nem kapott képviseletet az egyik fő államcsoport, nevezetesen a semleges országok csoportja. A semleges államoknak más államokhoz hasonlóan érdekük fűződik a leszerelés problémájának mielőbbi megoldásához. Részvételük a leszerelési bizottság munkájában kétségtelenül pozitív jelentőségű lenne a kölcsönösen elfogadható megoldás felkutatása szempontjából. A Szovjetunió szükségesnek tartja, hogy a leszerelési bizottságban az előző tagokon kívül a semleges államok három-öt képviselője is részt vegyen. Ezeknek a képviselőknek ugyanolyan jogaik lennének, mint a többi tagnak. Nincs és nem lehet semmilyen ok ezen igazságos szovjet javaslat elutasítására. Nem is kell külön hangsúlyozni — írja befejezésül Jevgenyev —, hogy a többoldalú leszerelési szerv munkája újrafelvételének csakis akkor lesz értelme, ha a kétoldalú szovjetamerikai megbeszélések az álláspontok összehangolását eredményezik legalább az általános és teljes leszerelés fő kérdéseiben. Július 20-án felújítják a francia-algériai tárgyalásokat Párizs (ČTK) — A jelentés, hogy a francia kormány részéről június 13-án egyoldalúan megszakított eviani francia-algériai tárgyalásokat július 20-án felújítják, a de Gaulle eljárását bírálóknak adott igazat. Nem állt be „semmiféle új helyzet", amire a francia kormány várt, feleslegesen csaknem hat hetet elfecséreltek. Amennyire az elhangzott beszédekből megállapítható, mindkét fél álláspontja ugyanaz, mint a tárgyalások megszakításának idején. A helyzet azonban mégis más. A francia kormány abban reménykedett, hogy a tárgyalások megszakítása alatt helyzete javul és ezzel szemben meggyengül az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának pozíciója. Azt remélte, hogy a szaharai köolajcsalétek Algéria szamszédjait elidegeníti az algériai ideiglenes kormánytól, hogy a Szaharát elszakítja Algéria területétől és hogy az Algériai Köztársaság ideiglenes kormánya diplomáciai elszigeteltségében kénytelen lesz elfogadni a francia javaslatot. A franciák számítása azonban nem vált be. A Szahara szomszédai kifejezésre juttatták, hogy határkérdésüket a független Algériával fogják megoldani és addig az ideig támogatják az algériai nép harcát. A tanácskozások megszakítasa idején növekedett az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának befolyása. A lakosság újabb rétegei támogatják a felszabadító harcot és a legutóbbi sztrájkok azt mutatják, hogy nemcsak a proletariátus, a parasztság és a szegényebb polgárság, hanem a gazdagabb polgári körök és az izlam lelkészi kar is az Algériai Köztársaság ideiglenes kormánya köré tömörül. Az algériai államférfiaknak Algéria szomszédaival és más afrikai országok képviselőivel folytatott tárgyalásai megerősítették az algériai kormány tekintélyét. A hat heti szünet arra volt jó, hogy a francia fél- tudomásul vette, hogy az egyedül lehetséges megoldás az egész Algéria függetlensége. Az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának küldöttsége Krim Belkaszem külügyminiszter vezetésével Tuniszból kedden repülőgépen Genfbe utazott, hogy részt vegyen a július 20-án Lugrinban kezdődő tárgyalásokon. Krim Belkaszem elutazása előtt a többi között kijelentette, hogy az algériai nép július 5-i tüntetései az egész világ előtt tanúbizonyságot tettek Algéria azon szilárd akaratáról, hogy kivívja függetlenségét és szuverenitását az ország egész területén. Az afrikai nemzetek és kormányok a tárgyalások jelentőségének tudatában kijelentették, hogy fenntartás nélkül támogatják az Algériai Köztársaság ideiglenes kormányának álláspontját. Ez azt jelenti, hogy hiábavaló lenne az algériai nép iránti afrikai szolidaritás lanyhulására számítani. Lejárt már a szemfényvesztések és mesterkedések ideje. • ••••• AZ IDEIGLENES ALGÉRIAI kormány tájékoztatási szolgálata megrázó erejű dokumentumokat hozott nyilvánosságra a francia gyarmatosítók véres terrorjáról. A fenti képen: a francia „civilizátorok" öszvérre kötözik a szabadságért síkraszállt fiatal algériaiakat. (ČTK -felvétel) • • • • • • • • • • • KOMMENTÁRUNK Újból fellá ngolt a „bizertai csata" B

izerta, a legnagyobb afrikai haditámaszpontok egyike e napokban újból magára vonta a világ közvéleményének figyelmét. Tunézia, amelynek területén Bizerta fekszik, ismét igen sürgetően követeli a francia csapatok távozását. Burgiba tuniszi elnök kijelentette, hogy a bizertai francia tengerészeti és légitámaszpontot meg kell szüntetni. A tuniszi hadsereg a Bizerta körüli területen hadgyakorlatot tartott és a támaszpontot elvágta a környező területtől. Tunisz népe franciaellenes tüntetéseket rendez, Bizertában a tuniszi dolgozók általános sztrájkba léptek. A francia egységeket ejtőernyősökkel erősítették meg és újabb csapaterősltéseket várnak. A helyzet feszült... Bizony kellemetlen pillanatok várnak a francia kormányra. A tuniszi elnök nyilvános beszédében rámutatott, hogy a múlt évben a „Bizertáért folyó csatát" nem folytatták következetesen, hogy Franciaországnak ne okozzanak nehézségeket abban az Időben, amikor Algériában puccskísérlet zajlott le. Most azonban folytatni kell a harcot. A tuniszi kormány követelését az 1958 júniusában létrejött franciatuniszi egyezményre alapozza, melynek értelmében Tunisz területén a tunisziak akarata ellenére nem maradhatnak francia fegyveres erők. Franciaország imperialista körei azonban természetesen nem akarnak lemondani erről az észak-afrikai pozíciójukról, amelyet milliárdos költséggel elsőrendű tengerészeti és légi támaszponttá építettek ki. Nem akarnak róla lemondani, noha — Algérián kívül — e támaszpont elvesztette már egész hátországát: a Földközi tenger partjain és Afrika belsejében elterülő egykori francia gyarmati birodalmat. A franciák számára ugyanis Bizerta a francia .impérium jelképe. Bizerta fontos katonai támaszpont. a Földközi-tenger katonai és komunikációs rendszerének kulcsfontosságú pontja. Mint az afrikai szárazföld legészakibb kikötője, Malta szigetével együtt azt a fontos tengeri utát ellenőrzi, amely a Nyugatot a Kelettel Gibraltáron és Szuezen át összeköti. Bizerta körül évente összesen 50 millió tonna vízkiszorítású hajók haladnak el, többségük a Közel-Keletröl Európába kőolajat szállító tartályhajó. Franciaországnak azonban jelenleg e körzetben nincs elég hatalma, sem pedig megfelelő befolyása ahhoz, hogy e pozíciót hatékonyan felhasználhassa. E támaszpont fenntartása pedig óriási összegbe - évente 10 milliárd régi frankba kerüli Ezt a tényt a NATO hatalmai, elsősorban az USA már évek óta a saját céljaira igyekszik felhasználni. Politikai érveket hangoztatnak - e térség közös „védelmének" szükségességét, s gazdasági érvekkel is operának, mondván, hogy csökkenteni akarják Franciaország katonai kiadásait. Azt akarják, hogy Franciaország Bizertát engedje át a NATO parancsnokságának, vagyis azt akarják, hogy amerikai befolyás alá kerüljön e támaszpont. Már Í958-ban, a tunlsz-francia konfliktus idején feltűnt a porondon Murphy hírhedt amerikai alkusz, mint a „Jó szolgálat misszió" főnöke. Murphynak az volt a feladata, hogy mindkét felet rávegye a megegyezésre, hogy beleegyezzenek a francia csapatok távozásába Bizertából és így helyet csináljanak a NATO-egységeknek. Akkoriban, két évvel ezelőtt e megoldás felé hajlott Burgiba tuniszi elnök is. Ma azonban Észak-Afrikában más a helyzet. A NATO hitelét vesztette azáltal, hogy támogatja Franciaországot az algériai szennyes háborúban. A tuniszi nép nem akarja hazája területét azoknak a rendelkezésére bocsátani, akik segítséget nyújtanak algériai testvéreik legyilkolásában. Ezenkívül a tuniszi területnek - Bizertának — kiszolgáltatása a NATO-tömb számára azt jelentené — amint az Actlon című tuniszi lap nemrégen írta -, hogy „olyan tömbbe vonnának be bennünket, amely elkülönítene bennünket a világ felétől". A tuniszi nép ezért nem akar sem francia Bizertát, sem a NATO lobogója alá tartozó Bizertát. Tuniszi Bizertát akar, amely Afrika legészakibb csücskében. Afrika szabadságát őrizné. B. H. 3ÜJ SZÖ 3 * 1961. július 16.