Új Szó, 1961. június (14. évfolyam, 151-180.szám)

1961-06-29 / 179. szám, csütörtök

KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉG az építészeti munkások legényszállásain Alexander Trizulják szobrai S bratislavai Magasépítkezési Vál­lalat munkásai ezelőtt különféle tö­megszállásokon szétszórtan laktak, ami Igen megnehezítette a körükben végzett kulturálls-nevelőmunkát. A Niť utcán és a Miletič utcán nem­régen felépült két korszerű legény­szállás, amelyben ez dő szerint több mint 800 munkás lakik Ez immár jobb feltételeket biztosit a kulturális és tömegpolitikai munka kibotakozta­tására. Ezeket a lehetőségeket e két ház lakői — főként a téli hónapokban i— a lehető legjobban kl is használ­ják. örvendetes, hogy e vállalkozások szervezőinek igyekezete megértésre talált. Ezt legjobban az eddigi ren­dezvények sűrű látogatottsága bizo­nyltja. Az üzemi pártszervezet, valamint az üzemi bizottság védnökséget vál­lalt mindkét épület fölött., Tervbe vették a kulturális-nevelómúnkát a tömegszállásokon, melyet rendszere­sen megtárgyalnak és ellenőriznek. A vállalatnál kulturális neveléssel foglalkozó bízottság alakult, mely a Bratislavai-Nivy körzet művelődési otthonával közösen készíti elő a ter­veket a különböző rendezvényekre. — Előadásokat, beszélgetéseket, esztrádműsorokat egy héten kétszer is rendezünk mindkét legényszállá­son — mondja Fiala Alexander, a bi­zottság elnöke. — Bizottságunk ülé­sén összeállítjuk a különböző ren­Tudományos kutatómunka a Déčín melletti Bechlejovicében (CTK) - A Csehszlovák Tudo­mányos Akadémia Geológiai Inté­zete a prágai Károly Egyetem természettudományi tagozatával és a Központi Geológiai Intézettel együttműködve július elején ős­lénytani kutatócsoportot küld a Decin melletti Bechlejovice kör­nyékére, a harmadkori megköve­sedett növények és állatok gazdag lelőhelyének átkutatására. A kőzet e helyen a harmadkori növények leveleinek és gyümölcsének szá­mos jól kivehető lenyomatát, pa­rányi rákok, férgek s halak meg­kövesedett maradványait, valamint békák és szalamandrák sértetlen csontvázait tartalmazza. Egyes le­letek alapján nemcsak a harmad­kori élőlények csontváza, hanem a test lágy részei, elsősorban az izmok is tanulmányozhatók. A ku­tatók néhol az említett élőlények szemének festékanyagát tartalma­zó leletekre is bukkantak. A tu­dományos expedíció eredményei lehetővé teszik a csehországi har­madkori állat- és növényvilág ed­diginél pontosabb tanulmányozá­sát. dezvények terveit, szem előtt tartva egyrészt az időszerűséget, másrészt a ház lakóinak érdeklődését. A terve­zett akciókat azütán a körzeti mű­velődési otthonnal együttműködve valósítjuk meg. Szólnom kell arról a nagy segítségről, melyet ettől a kul­turális intézménytől kapunk. A mű­velődési otthon hol kitűnő előadókat küld rendezvényeinkre, hol pedig kul­túrbrigádokat értékes műsorral. A rendezvények iránt nagy az ér­deklődés, ezt bizonyltja a sűrű lá­togattság. — Mi a tartalma ezeknek a kulturá­lis rendezvényeknek? — kérdezzük az elnöktől. — Mondhatom, hogy tevékenysé­günk sokrétű — folytatja Fiala elv­társ. Szó esik a kül- és belpolitikai kérdésekről, az űj technikáról, vál­lalati problémákról, a munkabizton­ságról, a szocialista ember nevelésé­ről, az egészségügyről, de más idő­szerű témákkal is foglalkozunk. Négy hónap alatt 60 ilyen rendez­vény keretében előadásokat szervez­tünk „Munkásmozgalmunk és a CSKP története" című ciklusból, továbbá a jelenlegi nemzetközi helyzetről stb. Beszélgetést rendeztünk a fiatalok­kal a lakáskultúráról, a vállalat fel­adatairól a harmadik ötéves tervben. További témakörök: „A munkabizton­ságról szóló új törvényjavaslat", „A szocialista munkabrigádok alakításá­nak jelentősége", „A munkabérek át­építésének jelentősége" stb. „A ter­mészet és ember" sorozatból mun­katársaink például a következő elő­adásokat hallgatták meg: „Az ember eredete és fejlődése", „Létezik-e világ eleje és vége?", „Hogyan ke­letkezett a.vallás?", „A gyilkos ba­bonák". Egészségüggyel foglalkoztak a következő előadások: „A dohányzás­nak és a szeszesitalok fogyasztásának problémája", „Az alvás és az ál­matlanság", „Hogyan késleltethetjük az öregedést?". Az erkölcsi nevelés sorozatából a következő előadások hangzottak el: „Mit kell magáról tudnia a serdülő ifjúságnak?", „Lé­teznek-e kísértatek és lehet-e őket idézni?", „Almok, szuggesztió és hipnózis". Továbbá megemlítendők a következő témák, ,,Időszerű-e már az űrrepülés?", „Ismered-e az új köz­lekedési előírásokat?". Az ilyen és hasonló előadásokat általában egész estét betöltő mozielőadással, okta­tással, film és diafilm vetítésével egészítjük ki. Aztán havonta egyszer beköszöntenek munkásainkhoz a kulturális brigádok s „Élő Üjság" formájában adják elő műsorukat. — De nemcsak a légényszállások lakői vesznek részt ezeken a rendez­vényeken, — figyelmeztet bennünket Fiala elvtárs. — A rendelvények ter­vét rendszeresen elkü'djük a szocia­lista munkabrigád címért verspnyző összes kollektíváknak, azzal a meg­jegyzéssel. jöjjenek el bármelyik őket érdeklő előadásra Ez nem cse­kély mértékben segít majd nekik ab­ban, hogy a „Szocialista módon dol­gozni — szocialista módon élni" jel­szó második felét is valóra váltsák. — A kulturális-nevelőmunka még jobban halad majd, ha felépül a har­madik legényszállás a Koceľ utcán. További 400 vidéki munkást helye­zünk el benne és újabb, kulturális célokat szolgáló helyiséget is kapunk. Ez lehetővé teszi majd. hogy a Mile­tič utcai társashelyiséget a fiatalok otthonában üzemi klubbá alakítsuk át. Sokan jelentkeztek közülük mun­kára az üzemi klubban, elvárható te­hát, hogy ezt az érdeklődést nemso­kára szép eredményekké változtat­hatjuk - fejezte be szavait Fiala elvtárs. POHOVEJ IVAN František Král: FALU (fametszet) le/e vízió-problémák Az autóbuszban ketten beszélnek: „Ügy siettem — mondja egy alacso­nyabb, barna asszony na­gyokat fújva, miközben a kezében tartott újsággal legyezi magát — éppen, hogy csak elértem a buszt, de még így is kések vala­mit a műsorból. Ügy ma­rasztaltak pedig a Horvá­thék, olyan jól elbeszél­gettünk, de hát tudod: este príma színdarabot ad a televízió, jaj, csak már egy kicsit gyorsabban menne ez a tragacs ..." „Én is lóhalálában siet­tem — mondja a másik — pedig még egynehány dol­got kellett venném..." Ilyen és hasonló beszél­getések, ha nem is ponto­san (gy, de naponta hall­hatók az autóbuszban, az utcán siető emberek kö­zött, az üzletekhen úgy este hét óra felé. Minden­ki siet, félbeszakad a vá­sárlás, a vendégség, a buszokon nagy a tolon­gás, mert senki nem akar lemaradni a programról. A televízió immár igen sok helyen megtalálható Kicsi ablak, amelyen ke­resztül „bejön lakásunk­ba" a bratislavai vagy a prágai Nemzeti Színház híres színjátszóival, pom­pás kiképezésü mennye­zetével. díszes oszlopaival és ünneplő ruhába öltö­zött közönségével együtt. A televízió ma már olyan elválaszthatatlan minden­napi életünktől, mint a rá­dió, az ablakon a függöny vagy a szobában a szőnyeg. Vannak persze, akik azt mondják: papucs-kultúra, négy fal közé szorítja az embert, nem lehet tőle szabadulni. Ezek az embe­rek konokul kitartanak amellett, hogy soha nem vesznek televíziót, mert ők „élni" akarnak, nem lesz­nek a TV és a négy fal rabjai. Vannak azonban még szembeötlőbb esetek is, amikor kiderül, hogy a televízió „nem kultúra"!!! Íme: a komárnói hajógyár üzemi CSISZ szervezete a múltban Komárnóban ren­dezte meg a gépiparban dolgozó fiatalok országos találkozóját. Az ország minden részéből jött fia­talság összejöveteleken beszélt a termelési ered­ményekről és a többi kö­zött sző esett a kulturális munkáról is. A fiatalok érdeklődésére a szakszervezet egyik ve­zető funkcionáriusa el­mondotta. hogy a komár­nói hajógyárnak három üzemi klubja van — és mint akkor mondotta — számottevő kulturális munkáról nem lehet be­szélni. A fiatalok „miért­jére" azután a következő­ket mondotta: A városban, amint láthatták, a tetőkön rengeteg az antenna, de legalább annyi van a pad­lásokon is. Nálunk min­denki televíziózik, más iránt Igen mérsékelt az érdeklődés — és utána le­gyintett egyet, mintegy kifejezve: csapjon a mennydörgős mennykő a televízióba ... ! Mi hát a helyzet a tele­vízióval? Kultúra, papucs­kultúra, sok jónak az el­rontója, megszakítója,??? Venni vagy sem, nézni, vagy sem...?? Mindenekelőtt mint min­denben, úgy itt is a józan megítélés, a helyes mérle­gelés a döntő. A televízió kultúrát, tudást, politikai és szellemi, lelki képzett­séget fokozó küldetése természetesen elvitatha­tatlan. A hiba máshol van, bennünk, magunkban. Ugyanis az új ruha bár­mennyire is csábít, nem hordjuk örökké magun­kon, a rádiót sem hall­gatjuk szakmányban, ha­nem csak akkor, ha az több szempontból nézve •almasnak ígérkezik. Miért lenne kivétel a te­levízió? Valaki azt mon­dotta, hogy ha be van kapcsolva a TV és az egész salád nézi a szobában, kénytelen ő is bemenni H minden dolga félben marad, a közvetítés eltart L1 óráig és csak utána lát Tizenöt év plasztikáit fejlődésük­ben, formai és tartalmi kikristályo­sodásukban, — ha nem is hézagtalan, de bizonyos fokig tájékoztató módon tárja elénk a Dosztojevszkij sori Művész Ház igényes rendezésű kiál­lítása (július 2-ig). Trizulják szobrászaink középnem­zedékéhez tartozik, 1921-ben szüle­tett íilinán. Mesterei Bratislavában Kostka professzor, kinek oldott li­rizmusa inkább hat rá, mint a prágai Alexander Trizulják: ANYASÁG (bronz) K. Pokorný felfogása. — A vasúti váltóőr és az elbocsájtott szövőgyári munkásnő fia elég nehéz körülmények között indult el útján. Első müvei­ben a munkamotívumok felé fordult. A Kladnói bánya s a Varín—Strečno hídépítő brigádban eltöltött hónapok élménye sugárzik későbbi műveiből, melyek művészi pályája kezdeti kör­vonalait jelzik, emberi és alkotó egy­ségét s a helytállást korunk eszméi­vel és eszméiért. A Bányásztanuló s az Olvasztár még begyökerezett port­ré-szerü realitást mutat. Ám az Oj Korszak már olyan mü, melyben tö­mör igazságot önt formába, és típus­alkotássá emelkedik. A Detvai legény leíró-részletező jellemzése mellett is költői lendületü. — 1946-ból kelte­zett, útratalálást éreztető Öreg asz­szony feje nem a felszínen elsikló, hanem befelélátásról tanúskodik. — Megindítóan frázistalan és emberi tartalmú, általánosító, valóságot mu­tató az Anya képmása. Ennél is el­mélyültebb az Anyaság, — formája leegyszerűsített, plasztikai nyelve stilizált. — Biztos kézzel formálja Stodola akadémikus sokatmondó fej­szobrát. Az 50-es évek közepétől kezdve emlékművek, köztéri szobrok, - álla.' mi megbízások, — képezik munkája súlypontját. — Szocialista hazánk alkotó légkörében az építés és a szobrász működése ismét összekap­csolódik. Ezzel új életstílus kifor­málói lehetnek, ha a rájuk bízott fel­adatot nagyvonalú koncepcióval és művészi komolysággal végzik, A nép szellemi és esztétikai neveléséhez já­rulnak hozzá, és korunk nagyságát is a legkifejezőbben jelezhetik. — Ebben az irányban haladnák a Slavín­emlékmü eszmét és eszmeiséget hor­dozó, de nem egyértelmű sziluet­tet mutató Győzelem figurája. — Az Üdvözlet a Földnek kozmoszhódító, felfelé szárnyaló emberét a ma, söt a jövő gondolata hatja át, egyszer­smind érezzük benne a küzdelmet, a nagy feszültséget sugárzó alak for­mai megoldásáért. Városunk új lakónegyedeinek és parkjainak jövendő díszei Trizulják legfrissebb keletű alkotásai: A Szerel­mesek, egységes felépítésű, lírai hangzású kettős csoportja és a sima felületkezeléssel formált, nagyszabá­sú, összhangzó Gondolat, mely a szo­cialista emberiség folyvást gazdago­dó értelmi és érzelmi erejére utal. Bárkány Jenőné Foglalkozzunk többet a nyelvek tanulásával Manapság a technika csodálatos vívmá­nyai csábítóan vonzzák ifjúságunk érdeklő­dését. Ez helyes ls, hisz ezen a téren nagy távlatok nyílnak meg azok előtt, akik a technika felé orientálódnak. Mint a legtöbb pedagógusnak, nekem is alkalmam nyílik gyakrabban elbeszél­getni azokkal a tanulókkal, akik pályavá­lasztás előtt állnak. . A beszélgetések során azt állapítottam meg. hogy fiataljaink nem fordítanak elég figyelmet a nyelvek elsajátítására, holott a nyelvek tanulása nagyjelentőségű ma­napság. Szocialista társadalmunk fiatal­jai már kezdik megérteni, hogy a techni­kai tanulmányokhoz mennyire szükséges több idegen nyelv tudása. Társadalmunk minden támogatást megad azoknak, akik idegen nyelvet akarnak tanulni. Ezért helyes lenne, ha fokozód­nék az érdeklődés e nyelvtanfolyamok iránt. Nemrégen a Szovjetunió Minisztertaná­csa is határozatot hozott az idegen nyel­vek színvonalasabb oktatásáról. A határo­zat megállapítja, hogy a szakemberek és a dolgozók idegen nyelvismeretének nagy jelentősége van a nemzetközi kapcsolatok ápolásában, kulturális, műszaki és tudo­mányos ismereteik kicserélésében. A kapitalista államokban is fokozódik az érdeklődés az idegen nyelvek iránt, és el­sősorban az orosz nyelv iránt. Az Egyesült Államokban ma már 400 egyetemen, tu­dományos intézetekben kötelező az orosz nyelv. Angliában 70 középiskolában vezet­ték be az orosz nyeiv tanítását. Az Egye­sült Arab Köztársaságban a francia nyelv helyett az orosz nyelvet tanítják. Nagy az érdeklődés a latin-amerikai államok­ban is. Az orosz nyelv e nagy sikerét a szov­jet tudomány és technika korszakalkotó nagy eredményeivel vívta ki. A felsorolt tényekkel arra szeretném felhívni ifjúságunk figyelmét, az idők szava megkívánja minden művelt ember­től, hogy tudását gyarapítsa, több nyel­ven beszéljen. A nyelv kapclblatot teremt az emberek között, baráti egységbe fűzi azokat, akik ma a haladásért küzdenek. Ma már nagyon Időszerűnek találjuk a nyelvtanfolyamok számának emelését. Szeretnénk, ha a jövőben tanítóink na­gyobb gondot szentelnének ennek a kér­désnek, városokon, falvakon egyaránt be­szerveznék fiatalságunkat a nyelvtanfo­lyamok munkájába. A korszakalkotó technikai vívmányok korában fel kell ismernünk, hogy a tech­nika terén is csak akkor tudunk értékes munkát kifejteni, hasznosat alkotni, ha több nyelven beszélünk. Ratimorszky Gyula hozzá a munkához, tudja rendbetenni a lakást és mire lefekszik, éjfél van vagy még több és ez így megy nap nap után. Két­ségtelen, hogy itt sem a televízió a hibás, ugyanis, ha bármennyire „varázs­szekrény" is, fellebbezhe­tetlen kényszerítő ereje nincs! Általában moziba, szín­házba vagy szórakozó he­lyekre akkor járunk, ha ez időnkből kitelik és semmi komoly tennivalót nem kell emiatt elhalasz­tani. Igy tehát el is érkez­tünk a megoldáshoz: ne tegyünk kivételt a tele­vízióval sem! Ha időnk engedi, nézzük, de rabjai ne legyünk! Tény az, hogy a televí­zió valahogy hirtelen jött a maga nagyszerűségével és egyelőre nem edződ­tünk hozzá: varázsa, kép­ernyő-szeme még babonáz bennünket. De mint-min­den csoda, úgy ez is — ha nem is három nap múlva — de idővel megszokott, természetes jelenséggé szelídül és úgy vonul be életünkbe, mint egyetemes kultúránk többi nagyszerű vívmányai, amelyek örök értékűek, de amelyeknek abszolút lekötöttjel és probléma-hordozói nem vagyunk. Komlósi Lajos Abdul-Sukur Rasád: Bujdosó partizán üzenete A sivatagban éjszakázom ébren; Szívem parázs; mint izzó tőr hasit, A vackom száraz szakszaulfü tövében, Tövis szaggatja arcom izmait. Kunyhóm körül, tudom, hogy bomba vár rám, De lelkemet más láng emészti el. Még hogyha szénparázs is volna párnám, E harcban nem törődöm semmivel. Gúnyám széttárom, úgy kiáltom innen: Csak szúrjanak felém a kardhegyek! A mellemen feltépem ócska ingem, A puskatűztől meg se rezzenek. Bősz leopárd torkába nyúl az öklöm, Oroszlánmancsra lépek vakmerőn. — Ki vagy te, hogy gyötörni mersz örökkön Es álnokul kiszívod ép erőm ? Ezerszer jobb. ha ifjan vérzek én el. Ha tank tipor, vagy gépfegyver fogad, Jobb, hogyha kis porontyaim kezével Tömöm be mind az ágyútorkokat; Jobb. hogyha célbavesznek és utánam Éhes hiénák százát kergetik, — Feláldozom magam kemény tusában, Védem hazámat végső percemig. Ha hóhérkézre jutva, tán halálom Homokba ásott verméhez megyek, Ha holnap kell a vesztőhelyre állnom: Pillám egyetlen szála sem remeg. — Hazátlar. légiós, csak lőj kacagva Belém — jutalmat nem zsebelsz te sem. De tudd meg: én a végső pirkadatba Sugárzó arccal lépek — győztesen! FRANYÖ ZOLTÁN fordítása (Mai algériai költő) \ W////////////////////////////////^^^ ÜJ SZÖ 4 * 1961. iúnilfc 25.

Next

/
Oldalképek
Tartalom