Új Szó, 1961. június (14. évfolyam, 151-180.szám)

1961-06-29 / 179. szám, csütörtök

AZ ARATÁSBAN IS AZ Cj TECHNOLÓGIÁÉ A DÖNTŐ SZO Lassan országos méretűvé válik az aratás. Elmondhatjuk, hogy gazdag gabonabetakarítás előtt állunk. fc A nagyüzemi gazdálkodás és a korszerű, haladó agrotechnika évről évre jobban érezteti hatását a terme- ^ lés növekedésében. Mezőgazdasági dolgozóink minden eddiginél alaposabban (elkészültek az idei gabona- | betakarításra. Korszerű gépekkel az aratásban is a leghaladóbb technológiát alkalmazzák. Míg tavaly még ^ ^ csak 30 000 hektár gabonát arattunk le többmenetes módszerrel, az idén már jóval több mint félmillió § ^ hektárról takarítjuk be Ily módon a gazdag termést. ^ Az új betakarítási módszerrel már a kezdet is sokat ígérő. Minden jel arra vall, hogy az idén sikerül ^ fc majd jelentősen csökkenteni a szemveszteséget, és legtöbb mezőgazdasági tizemben azt is elérik, hogy k $ az aratást valóban 14—18 nap alatt befejezzék. s S KOMBÁJNOK NYOMÁBAN Kólnán hárommenetesen is aratnak, de... L Ä csitári hegyek szinte gőzölögni látszottak a rekkenő hőségben. A fehéren kacskaringózó országút két oldalán lassan, feltünedeztek az aranyló gabonamezők — aratóknak azonban v 'in* • Hy

m-v f ben. Büszkén újságolták, náluk bizony már napok óta aratják a repcét. Ki is vezettek mindjárt a vasúton túli repceföldekre, ahol tényleg ott szeldeste a bozontos fejű kalászokat Lőrincz János vadonatúj 2/M 330-as kombájnja. NAPONTA 12—13 HEKTÁR A RENDREKASZÁLÖ GÉP TELJESÍTMÉNYE nyomát sem láttuk. Pedig hát a repce olyan kívánkozva hajladozott felénk, mintha csak azt suttogta volna: Ember, hozd már a kaszát, mert elsenyvedünk ebben a forróságban! Hrnčiarovce alatt egy vadonatúj kombájn cammogot felénk. Nyergében idősebb legény terpeszkedett, borostás arcáról csak úgy patakzottak a kövér verejtékcseppek. — Ügy látszik, éppen jókor jövünk! — szóltunk rá az izzadó emberre — errefelé is kezdik az aratást! — No arra aztán várhatnak még vagy tíz napot! — kurjantotta vissza. — Zoboralján vagyunk, nem a Csallóközben! — Dehát a kétmenetes aratásnál nem kell bevárni a gabona teljes érését! Maga nem így fog aratni? — Arat a fene! Huňcútság az kérem! — válaszolta a kombájnos. —< Tudják, hogy mi az a kétmenetes aratás? Egy kaszálógép levágja a gabonát, oszt otthagyja a földön. A kombájn meg csak két-három nap múlva jön, hogy kicsépelje a szemeket. Ha aztán közben eső kerekedik, akkor foghatja ám a fejét az ember! Kedveszegetten ballagtunk a nemzeti bizottság irodája felé. — Látják, ilyenek a maradi gondolkodású emberek! — mondotta a HNB titkára bosszúsan, amikor a tárgyra tértünk. — Amíg meg nem győződnek az újdonság előnyéről, nem hisznek semmiféle újban. Hanem abban bizony igaza van a kombájnosnak, hogy a Zobor aljén éretlen még a gabona. Ha aratást akarnak látni, lejjebb kell menniük. Lehet, hogy Brančon már aratnak, oda nézzenek el! Mit tehettünk egyebet, Branč felé fordítottuk szekerünk rúdját! II. Nitráról jó húsz kilométernyire van Branč. Kedves, virágok ezreivel díszített falu ez, — még kedvesebb, virágos kedvű néppel. Különösen Lazo Károly HNB ' titkárt, Cigány Imre szövetkezeti elnököt, meg Kónya iskolaigazgatót találtuk vidám kedvHanem hát a kétmenetes aratási módszert még a brančiak sem próbálták eddig. Először a repcével akarunk végezni — magyarázkodtak a falu vezetői. Majd csak az árpánál kíséreljük meg a kétmenetes aratást. Reméljük ugyan, hogy nálunk is beválik ez az új aratási módszer, gabonáink nagy részét azonban korribájnok';al és kévekötőkkel vágjuk még az idén is. Tudják, nálunk sok bajt okozott tavaly az eső, meg az áradás — magyarázta kissé zavartan a szövetkezet elnöke, — sietni akarunk az idén, jobbnak tartjuk hát, ha előbb csupán kísérletképpen győződünk meg a két— Azt szeretnénk elérni ugyanis — avatkozik a beszélgetésbe az igazgatótanító is —, hogy július 16-ra már be is fejezzük az aratást. Bízunk benne, hogy ez így is lesz, hiszen ötven aktív kommunista dolgozik szövetkezetünkben, márpedig az ő lelkes munkájuk elég biztosíték arra, hogy minden nehézséget legyőzzünk. III. Nitra hegyekkel, dombokkal csipkézett vidéke után a Hurbanovo közelében fekvő Chotln községbe látogattunk el. Itt már teljes erővel folyt a 391 hektáros gabonamezö kaszálása és a mag kombájnokkal való kicséplése. A repcét rég learatták, az árpaföldeken is az utolsó rendeket csépelte a kombájn. S ami a legdicséretesebb, a chotíniak bizony nem ijedeztek az újtól! Kétmenetes módon kaszálták itt le a terményt és kasza nélkül csépelték a kombájnok a bajszos árpakalászokat. Hcgyne kérdeztük volna hát meg Pákozdi Elek szövetkezeti elnöktől és Szabó Gábor ökonómustól, hogy saját tapasztalatukból mondják el, félhet-e bárki is a kétmenetes aratás újdonságától? — Mi száz "százalékra meg vagyunk elégedve a kétmenetes aratással — mondotta Pákozdi Elek. — A gabonát ugyanis már viaszérett állapotban vágja le a kaszálógép és ezzel részint 3—4 nappal hamarabb kezdhetjük meg az aratást, részint megakadályozzuk a mag kipergését. Kéthárom napos száradás után aztán, amikor a kombájn a sorszedő szerkezettel felmarkolja és kicsépeli a rendre vágott terményt, nincs már szükség sem a gabona fáradságos tisztítására, sem pedig a hosszadalmas szárítgatásra. Bátran elmondhatjuk tehát, hogy a kétmenetes araNÜÜ^Vfe 'Í* fb A CHOTlNIAK MÄR MEGGYŐZŐDTEK A KÉTMENETES ARATÁS ELŐNYÉRŐL menetes aratás előnyeiről meg hátrányairól. — No de azért a kévekötőkkel meg kombájnokkal való aratásra annál jobban felkészült szövetkezetünk! — segít a magyarázkodásban a HNB titkár is. — Mozgóműhelyünk máris készültségben van, szakembereink pedig bármely pillanatban készen állnak a legváratlanabb géphibák kijavítására. Ezenkívül mind kombájnosaink, mind traktorosaink az egész aratás alatt szocialista versenyben állnak egymással. Még jutalmat is kapnak: a győztesek 300, a második helyre kerülők 200 korona jutalomban részesülnek majd. WÄIItf A TARLŐT IS HAMARABB FELSZÁNTHATJÁK tásnál a kombájntól egyenesen a magtárba mehet a gabona. — És ha eső jön közbe? — gondolunk vissza a hrnčiarovcei országúton megkérdezett kombájnos peszszimista szavaira. — Az új aratási módszer éppen esős időben a legelőnyösebb! — válaszolta mosolyogva az elnök. — Ha három-négy napos esőt kapunk, akkor is jobban járunk, mintha kévekötővel vágjuk a gabonát. A kévekötő ugyanis vastag kévébe kötözi az árpát vagy a búzát, s ha a kéve megázik, bizony nehezen szárad ki. Ha a kévék a tarlón maradnak, sok szem kipereg belőlük. Ezzel szemben a kaszálógép vékony rendekbe rakja a gabonát, s ráadásul itt a kalászok mindig szalmán feküsznek. Ezek után két-három órás napsütés elég ahhoz, hogy csépelhessen a rendfelszedős kombájn! — Tapasztaltunk aztán egyéb előnyöket is! — veszi át a szót az ökonómus. — Tavaly nálunk 10—12 százalékos szemveszteség is előfordult. A kétmenetes aratással viszont még egyszázalékos szemveszteség sem következett be. Kévekötővel 5—6 hektárnyi gabonát tudtunk naponta lekaszálni, a kévekötő nélküli kaszálógép 12 hektárnyi teljesítményre Is képes. Ennek az új aratási módnak a segítségével szeretnénk elérni, hogy járásunkban elsőnek tegyúk az ország asztalára a több mint 245 000 kilónyi kenyérnek valót! — nj —. — TlZ NAP ALATT elvégezzük az aratást — állítják Ehn György, a kálnai szövetkezet gépesítője és Gabriš Ján, a szövetkezet agronómusa. — Jó szervezésre vall — gondolom magamban, ám mikor tovább megyünk az elemzéssel, meglep, hogy a kétmenetes aratásra nem fordítanak kellő súlyt, azaz részükre nem tartják megfelelőnek, mert kevés a munkaerő és állítólag a tagság nem szívesen fogadja az újdonságot. A tíznapos időt nem vonom kétségbe, hisz sok gépük van a 438 hektár gabona betakarításához (lehet, hogy a kévekötőkből még a szomszédos szövetkezeteknek is jut), hanem hogy a kétmenetes aratás a kombájnaratással szemben több munkaerőt kössön le, azt nem tartom helyes megállapításnak. Azt sem értem, hogyan arathatnak le 60 hektár gabonát hárommenetesen, ha a tagság nem fogadja szívesen az újdonságokat. — Ügy gondoljuk — mondja Ehn elvtárs, — hogy az idén meggyőződnek előnyéről és jövőre széles körben alkalmazhatjuk a hárommenetes aratást, hisz azé a jövő. Igaza van, oda akarunk eljutni, hogy a termelés a lehető legolcsóbb legyen s eddig a hárommenetes aratást ismerjük a legolcsóbb betakarításnak. S ha már olyan nehéz meggyőzni a tagságot az újdonságokról, minek is „vesződnének", törnék magukat most a kétmenetes aratással, hogy két-három év múlva ismét újabbat ismertessenek vele. A bökkenő azonban az, hogy a hárommenetes aratáshoz igényesebb felszerelés kell, amit csak fokozatosan tudunk előállítani, s ha mindenki úgy gondolkodnék, mint a kálnaiak, nem használhatnánk ki a szintén előnyös kétmenetes aratást. — A kombájnnal való aratáshoz nem kell annyi ember és erőgép — érvel Gabriš elvtárs — a kombájn után prés szedi fel a szalmát. Nem vitatkozom vele, ő tudja. Hanem az a meggyőződésem, hogy a rendfelszedő után ugyanúgy szedheti prés a szalmát, s a magot sem kell szárítani, mint a kombájn után. Viszont ha beérni hagyják a gabonát, hogy ne kelljen szárítani, sok kipereghet belőle. HÁRMASBAN JÁRJUK A HATÁRT, nézzük a szép gabonát, ám állandóan az motoszkál agyamban — nem szeretik az emberek az újdonságot — meg olyat is mondanak kísérőim, hogy a tagok nem respektálják a vezetőket, gyűlésre nem járnak el. Vajon mi lehet az oka? — nem hagy nyugton, s hogy némi fényt derítsek rá, figyelem az emberek beszélgetését. — Az utolsó fordulónál szedjétek fel az elhullott herét, mondja Ehn elvtárs az egyik traktorosnak. Falrahányt borsó volt a gépesítő kérelme. A here nagy kupacokban az útszélen maradt. Gyurkovics Vilmos sem tett eleget Antal Ernő csoportvezető kérésének, hogy előbb a jobbik herét hordják, mert amely a sok esőtől megfeketedett, azért már nem olyan nagy kár, ha megázik, mint a frissen gyűjtöttért. — Az a here is jó — jelenti ki egyszerűen s ezzel befejezettnek véli a dolgot. Megl<apjál<-e idejében (ČTK) - A mezőgazdasági gépeket és pőtalkalrészeket gyártó üzemek dolgozói a CSKP megalapítása 40. évfordulója tiszteletére számos kötelezettségvállalást tettek, amelyeket becsületesen teljesítenek. A jičini Agrostroj már útnak indított 1800 sorvetőgépet és a félév végéig leszállítja a fennmaradó részt is. A Földművelésügyi Minisztérium Nové Zámky-i fejlesztési műhelyeinek dolgozói már elküldték az első félévben előírt 800 rendfelszedő gépet a többmenetes aratás számára. 1600 rendfelszedőgépet és S*00 gabonakombájnt Magyarországról kaptunk, ami azt mutatja, hogy a magyarországi gépgyári munkások is idejekorán eleget tettek szállítási kötelezettségüknek. A pótalkatrészeket gyártó üzemek dolgozói teljesítik a kévekötők, a cséplőgépek és kombájnok alkatrészeinek gyártására tett kötelezettségvállalásukat. A České Budéjovice-I fémmegmunkáló üzem dolgozóinak köszönhető, hogy mezőgazdáink a félév végéig 2500 szállítószalag hajtóláncát megkapják, amelyek a többmenetes aratáshoz szükséges adagolókat és gabonakombájnokat egészítik kl. Ez azonban nem jelenti, hogy földműveseink a megrongált láncokat újakra cserélik fel, amint ez sok esetben történik. Csupán az egyes hibás részeket kell kicserélni. A brnói Ján Sverma Traktorgyár dolgozói a pótalkatrészeket még határidő előtt akarják leszállítani. Nagy részben függ azonban a vasutasoktól is, hogy a szükséges gépek és gépalkatrészek idejekorán rendeltetési helyükre jussanak. Igen ám, csakhogy Gyurkovics elvtárs vezetőségi tag s ha ő sem érti meg a legszükségesebbet, hogyan értse meg a többi szövetkezetes. — Mi az oka ennek a nemtörődömségnek? — avatkozom közbe én is és kérdezősködöm a kazalrakóknál. — Nem akarok más előtt rossz lenni — válaszol Kovács Ernő, de hogy miért, arról nem nyilatkozik. — Mindenki csak ott dolgozna, ahol sokat keres, — jegyzi meg röviden Koska János. A kurta megjegyzésekből nehéz érteni, de magától adódik az alkalom. Másnap, sőt harmadnap is a herét rakják kazalba. Három traktoros hordja a takarmányt, 'egy ember az elevátorba dobálja, hat meg a kazalon rakja szét. Ám nem nagyon nő a kazal. Mehetne gyorsabban is a munka, gondoljuk, ha segítene a traktoros ledobálni a herét, mint például a• svodovi szövetkezeteseknél láttam. De nem lehet — mert nem keresne a Ledobáló — jegyzi meg Szulényi Ernő takarmányos. Bár elkalandozunk az aratástól, de érdemes belepillantani, mennyit keresnek ilyen körülmények között az emberek. Egy-egy traktoros 70—80 mázsa herét hoz be naponta. Vegyük úgy, hogy ezen a napon a három traktor 240 mázsát hozott be. A szállításért minden traktoros 1,75 munkaegységet kap, a ledobáló — mivel 70 mázsáért másfél munkaegységet szabtak meg neki — több mint 5 munkaegységet keresett. A kazalon a két kazalmester 3 munkaegységen felül, a négy munkás pedig két és fél munkaegységen felül keresett személyenként. Ezzel nem azt akarom szemléltetni, hogy tulajdonképpen mindenki sok munkaegységet szerzett (ez a gyenge normák következménye), hanem a kereseti aránytalanságot és a lassú munkát, ami egy ember kedvéért történik. EGÉSZEN MÁSKÉPP NÉZNE KI a helyzet, ha még egy traktort beállítottak volna herét hordani és minden traktoros segítene a takarmány lerakásánál. Könnyen kiszámíthatja bárki, s meggyőződhet róla, hogy a keresetre senkinek sem lehetne panasza, s ami a legfőbb, a kazal majdnem kétszer annyit nőne naponta. A dohányban kapáló asszonyok sincsenek megelégedve a normákkal s jogosan mutatnak rá, hogy míg máshol 5 munkaegységet keresnek az emberek, ők a kapálásban csak másfélre vihetik, pedig odaadóan dolgoznak. — Tudja, nálunk úgy van, hogy hiába is szólunk — kezdi tartózkodóan Augusztin Ilona, — a bírálat nem nyer elintézést. Nekibátorkodva több fogyatékosságot is fölemlít Augusztin Ilona, a volt ellenőrző bizottsági tag. Gondolkodik, majd hangosra fordítja. — Hányan is szórtuk a műtrágyát? — Hát nem tudja, heten voltunk, mint a gonoszok — juttatja eszébe a mellette kapáló Mészáros Ilona, majd a további szomszédra mutat — Mari néni is köztünk volt. A hét asszony a műtrágyaszórást derekasan végezte, még a kocsisnak is segített a zsákok felrakásánál. Ez helyénvaló. Hanem az helytelen, hogy az értékelésnél minden asszonynak negyed munkaegységet levont a csoportvezető és a kocsisnak irta be, mert az állítólag nem keresett eleget. Megjegyzem, könnyen jutott 1,75 munkaegységhez a kocsis. Az asszonyok beszéde révén érthetővé válik Kovács Ernő és Koska János kurta megjegyzése is. AHHOZ AZTÁN KOMMENTÁR SEM KELL, mit vált ki az ilyen eljárás abban a tagban, aki figyelemmel kíséri a szövetkezet életét. Nem tévedek, mikor azt állítom, könnyebb lenne a meggyőzés — bármilyen újdonságot illetően —, ha közelebb állna egymáshoz tag és vezető. Más formát öltene a munkaerkölcs, és nem kellene azon gondolkodni semmilyen csúcsmunka idején — még aratáskor sem — hogy lesz-e elég munkaerő. A járáson azzal számolnak, hogy Kálnán 130 hektár gabonát kétmenetesen aratnak le. A rendfelszedőt már meg is kapta hozzá a szövetkezet. Csak azon múlik, hogy a tagság összeüljön, megvitassa a kétmenetes aratás előnyét s a lehető legtöbb gabonát takarítsa be az új géppel, mert olcsóbb eljárás, mint a kombájnnal való aratás. BENYUS JŐZSEF. ÜJ SZÖ 5 * 1961. június 20i