Új Szó, 1961. június (14. évfolyam, 151-180.szám)

1961-06-28 / 178. szám, szerda

A békés építés újabb lehetőségeket nyújt a kiterjedtebb árucserére A „Financial Time London (ČTK) — A Financial Ti­mes, az angol ipari, kereskedelmi és pénzügyi körök folyóirata június 26­án különmellékletként 64-oIdalas brosúrát adott ki a Szovjetunióról. A bevezetőt N. Sz. Hruscsov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke Irta. A melléklet a szovjet kormány, a szovjet kereskedelmi, ipari és tu­dományos élet képviselőinek cikkeit tartalmazza. Ezenkívül angol szakér­tők igyekeznek tárgyilagos képet nyújtani a szovjet nép életéről és az angol-szovjet kereskedelmi kap­csolatok problémáiról. N. Sz. Hruscsov bevezetőjében rá­mutat, hogy Nagy-Britannia és a Szovjetunió a múltban értékes ta­pasztalatokhoz jutottak a kereske­delmi kapcsolatok fejlesztése terén. Az NSZK iparának csúfos kudarca Delhi (ČTK) - A Times of India című lap jelenti, hogy a rourkelei kohókom­binátban, amelyet nyugatnémet cégek építettek Kelet-Indiában, két hónapra teljesen beszüntették a termelést. Becs­lések szerint ennek az üzemnek leállása naponta mintegy 1 millió rúpia veszte­séget okoz az indiai népgazdaságnak. Az üzem vezetősége azért szánta magát e lépésre, mert komoly üzemzavart ál'apí­tottak meg a hengerdében. A hiba kikü­szöbölése, amiért a Hindustan Steel in­diai állami kohóipar felépítési társaság képviselőinek kijelentése szerint teljesen a nyugatnémet cégek felelősek, további tízmillió rúpiába fog kerülni. i" a Szovjetunióról Hozzáfűzte azonban, hogy kellőkép­pen nem használtak ki minden előnyt és lehetőséget. A Szovjetunió­ban folyó hatalmas, békés építés újabb lehetőségeket nyújt a még ki­terjedtebb árucserére és a techno­lógiai ismeretek kölcsönös elsajátí­tására. A nemzetközi munkaértekezlet genfi tárgyalásai Genf (ČTK) - A Genfben folyó 45. nemzetközi munkaértekezlet befejező sza­kaszába lép. A konferencia utolsó négy napján 11 munka- és műszaki bizottság terjeszti jóváhagyás végett az értekezlet plenáris ülése elé beszámolóit, határoza­ti javaslatait és nemzetközi egyezmények megkötésére tett javaslatait. Június 26-án az értekezlet jóváhagyta a munkások la­kásáról szóló nemzetközi javaslatot, a dolgozók szakmai kiképzéséről szóló be­számolót és a nemzetközi munkaszervezet 1962. évi költségvetését. A szocialista tábor országainak küldöt­tei tartózkodtak az 1962. évi költségve­tésről szóló szavazástól. Rámutattak ugyanis, hogy a szervezet operatív tevé­kenysége távolról sem felel meg azok­nak a növekvő költségvetési kiadásoknak, amelyek elsősorban az adminisztratív költségekből származnak. A szervezet elégtelenül teljesíti feladatait, főként két fontos területen: a kevésbé fejlett orszá­gok népének gazdasági és politikai füg­getlenségéért vívott harcának megsegíté­sében, valamint a munkanélküliség elleni harc támogatásában. A szocialista orszá­gok képviselői ezért a költségvetés sta­bilitását követelték azzal, hogy az anyagi eszközöket hatékonyan és gazdaságosan használják tel a szervezet legsajátabb feladatainak teljesítésére. KAPUJA Két tömeggyilkos „karrierje" BOMBAY EGYIK KÖZPONTI VÁROSRÉSZE Bombayban az első komoly be- nincs m e9 az a tulajdonságunk. Pe­nyomást a Malabári dombról nyíló dig nézzék, ki lakik ezekben a há kép gyakorolja az emberre. Amerre a szem ellát, mindenütt nyíjegyenes utcák, többemeletes la­postetejű épületek, parkok tűnnek zakban? Valaha angolok laktak itt, gol gépek. A munkás jóformán meg sem fordulhat, állandóan ügyelnie kell, hogy baleset ne érje ... A pamutfonóban és más részle­gekben egészen más kép tűnik a látogató szemébe. A tágas helyiség­ben fénylik az indiai védjegyű mo­dern gépek lakkozása. Itt aránylag hűvös van, mert működik a szellőz­tetőberendezés, ügyelnek a munka­biztonságra és a munkások nem lát­szanak olyan kimerültnek, mint a szomszéd részlegben. Az igazgatóság képviselőinek sza­vai szerint a gyárat néhány éve korszerűsítették s 70 százalékban ha­zai berendezéssel látták el. A kor­szerűsítést azonban nem fejezték be. Miért? Azért, mert India textilgép­gyártása nem elég fejlett, a külföldi berendezések pedig drágák, s a cég most pedig sok indus megengedheti n em tu d, ot t vásárolni. _ magának ezt a fényűzést...' Az volt a benyomásunk, hogy a uuuiiuu c^u a it u ... , í i i „ , _ „ Beszédtársunk igen nagyra volt cegnek nem is nagyon érdeke a ter­a a j melés további korszerűsítésé, hisz a fel. A láthatár végén a messzeség- ^tôz^ľazľaTt^befľlvás^'ember munkaerő nagyon olcsó. Igaz, hogy a hpn nvárkéménvpW feWetéilenpk- l a'kozo, gazdag es DPtoiyasos emoer. „ s, mtc i„ 0i, Hvívták Parsz Kavaszadzsi Divar több mint ben . gyárkémények feketéllenek. Fenn a maagsban rikító reklámgöm- , , t bök úsznak. Ez Bombay, Elő-India J 0® ,f v v A el eze l°" al aP ltotta az e' s 0 nyugati részének iparközpontja, a textilgyarat Bombayban. Bombay nagy kikötőváros, melyet még az most a nemzeti toké kozpontja az angol uralom idején India kapujának burzsoazia erődje. Csupa cég­"Tat elnevezés persze nemcsak sP^TalaC Az a azzal a szereppel függött össze, me- vezerkarai az Impenal Chemical In- »• lyet Bombay India gazdaságában £ u? f tn e® a n9 o 1 A trosz t- az amenka. " p ^ ľa lűv torcacün ac qt nrc7anh5n mon tábla borítja az üzleti negyed óriá­szakszervezeti szövetségek kivívták a mozgó bérskálákat, s a hétórás munkaidőt, a szociális segélyt. Ám még a szakmunkások is csak havi 125—300 rúpiát keresnek (100 rú­pia = 151,20 korona), ami alig elég játszik. A gyarmattartók a XVII. és XVIII. században csapataik támasz­Körülbeiül ugyanilyen a helyzet az indiai magántőke tu­lajdonában levő más bombayi válla­latokban is. Bizonyára gyenge az in­Caltex társaság és az országban még erős gazdasági pozícióval rendelkező pon t j akén7"ha"szn á 1 ták^A ' rossz'' i dók má s külföldi monopóliumok tőszóm- d j a7 "magán tő ke "és ~nem"tucíja bizto­emlékeztető jeléül India kapujának s z?^f.? á bf n A 1 u t° t t, e^ f ej ta ny a0 uka t- sítani a gyors ipari fejlődést. Egyes • - - Milliós értékek képződnek és sem- hazai tökése k nyíltan ellenzik a misülnek meg a bombayi gyapot-, — arány- és pénztőzsdéken. Itt tették nevezik azt a hatalmas szürke kaput is, melyet a régi brit erőd közelé­ben emeltek a partvidéken. Az an­golok 1911-ben V. György király lá­togatásának tiszteletére építették ezt a komor épületet, a gyarmati építé­szet jellegzetes példányát. A sors iróniája, hogy nem egészen négy év­tized múltán éppen ez alatt a kapu alatt vonult el a kifosztott Indiát el­hagyó utolsó angol katona, hogy ha­jóra szálljon és hazatakarodjék... Bombay utcái a Marine drive (Gyöngynyakék) parktól a külvárosi mellékutcákig kora reggeltől késő estig élénkek és zsúfoltak. Eleinte úgy tűnik, hogy sok az idegen, mert a nyelvek tarka egyvelegét hallja az ember az utcai zajban, s különböző arcok tűnnek fel a tömegben. Pedig ezek mind indusok, sasorrú marat­hok, sötétbőrű tamilok és széles ko­ponyájú mongoltípusú himalájai he­gyilakók. Éveken át az ország minden részé­ből idesereglettek az emberek. Egye­seket az indiai falu pusztító éhsége űzött ide, másokat az a törekvés gyors iparosítást, amit Nehru kor­mánya szorgalmaz, mert attól tarta­nak, hogy az állami szektor ipará­nak fejlődése aláássa pozícióikat. Látnunk kell azt is, hogy az indiai magáncégek jelentős mértékben a tőkés világpiactól függnek, ahol a monopóliumok uralkodnak, s nincs elég erejük, hogy szembehelyezked­jenek a monopóliumok önző politiká­jával. A külföldi tőke harapófogóba akarja szorítani az indiai gazdaságot és mindent elkövet fejlődésének fé­kezésére. Bombayban hallottunk az indiai kormány, az amerikai Standard Va­cuum Oil és az angol Burmah-Shell kőolajtársaságok viszályáról. E trösz­töknek a Caltex társasággal együtt még nemrégen monopoljoguk volt a kőolajipari termékek indiai eladásá­ra. Most megtagadták a szovjet szak­emberek segítségével Indiában feltárt kőolaj feldolgozását üzemeikben. Éreztették, hogy ellenzik India kő­.... olajfejtésének fejlesztését, s nem első lepeseiket ^ indiai nagytőke akarják ki engedni kezükből az indiai királyai például a világhírű Tata pia c J ^„őrzését, hajtott, hogy kitörjenek a sötétség monopolista, akinek csaladja sok val- Az in(Jiai kormány azz al a nyilat­birodalmából, műveltséget szerezze- lalat tulajdonosa Bombayban és mas kozatta l válaszolt a monopóliumok nek, másokat megint a vállalkozás városokban. Tevékenységével példát szabo tái ásár a, h 0gy kőolajhiány ese­lehetősége csábított. A statisztika akar mutatni azoknak a fiataloknak, tén betiltja üzem eik kibővítését, ál­: — í. Í.UI i i :.i. „ i „ aHV a nonnV oc hnnurnur infl7natn?fl- . ,, BOMBAY FORGALMAS KIKÖTÖJE akik a cegek es bankok igazgatósa- , ami kôolajfinomító k létesítésével, a gaiban idegen nyereségeket szám.- Szovjetuniő és mas barát i országok tanak ki Az elet azonban sokkal , termékei nek fokozott vá­bonyolultabb a milliomosok olvaso- sárlá s J^ a l felszámolja e társaságo­konyvekbe illo eletrajzanál... kat A bombayi kikö töben már meg­Autóba ülünk és a Flóra Foun- kezdték állami kőolajtárolók építé­tain térre hajtunk, majd a városon s® t­a, .„„„i„v 0„ t át északra tartunk. Szinte kereszt- A közvélemény különösen Bombay­dott bennünket. — Az angolok azt mp t.„. thpn lr5Hl]k Rnmhav t. rivnrsan ban határozottan támogatta a kor­állították, hogy nekünk hinduknak metszetben látjuk Bombayt. Gyorsan Í.U^.U.M C, • •••••••••• szerint az őslakos bombayiak a la­kosságnak még a felét sem teszik ki. „Bombayban az energikus és vál­lalkozó szellemű ember könnyen elő­retörhet, — mondotta az egyik helyi üzletember, aki az elegáns Cumbala Hill negyedben levő új lakásán foga­Irak igényt jelentett be Kuwaitra Bagdad (ČTK) — Amint az iraki saj­tóügynökség jelenti, Kaszem miniszter­elnök június 25-én egy bagdadi sajtóér­tekezleten kijelentette, hogy a Kuwait hercegséget „Irak oszthatatlan részének" tekinti. Az iraki külügyminisztérium június 26­án emlékiratot adott át, valamennyi Bag­dadban lévő külföldi diplomáciai képvise­lőnek, amelyben felhívja a figyelmet arra, hogy Kuwait Irak oszthatatlan része. Az emlékirat hivatkozik arra, hogy Kuwaitot a török uralom idején Basra tartomány­hoz csatolták. 1899-ben a kuwaiti emir titkos egyezménnyel megengedte, hogy brit csapatok szállják meg országát és 1914-ben Kuwait brit védnökségi terület lett. Az iraki kormány emlékirata fel­hívja a figyelmet arra, hogy a brit kor­mány lépései törvényellenesek voltak. Londoni bizalmas értesülések arról ta­núskodnak, hogy az Irak »s Kuwait közöt­ti jelenlegi feszültség mögött az Iraq Petroleum Company brit kőolaj társaság érdekei rejlenek. E társaság Irak terü­letén is jöveszt kőolajat. Kuwaiti hírek szerint a kuwaiti emir államának egész területén rendkívüli állapotot hirdetett ki. elhagyjuk a központi negyedeket, a mány bátor állásfoglalását. Ez na­házak fokozatosan alacsonyabbak, az 9y° n i s érthető. Meggyőződtünk, utcák pedig szűkebbek. Lassan el- h o9y a lakosság különféle rétegei tűnnek az angol nyelvű feliratok, egyre inkább felismerik, hogy India A járókelők is mások. Úgyszólván csa k akkor vethet véget elmaradott­nem láttunk európai öltözetű embe- ságának, ha megszilárdtja az állami reket. A férfiak térdig érő inget, a gazdasági szektort és kapcsolatat a nők pedig tarka, vörös, zöld és lila • baráti országokkal, „szárit" viselnek. Csoportokba ve- Bombayban mindenütt érezhe­rődve futkároznak a mezítlábas gye- tő a felszabadult nép óriási energiá­rekek. A kereskedők a járdákon te- j a. „Nagy sikere volt a kiállításnak", regetik ki áruikat, itt dolgoznak a mondotta az indiai államok népgaz­borbélyok is. dasági kiállítása egyik csarnokának Elértük utunk célját: a Kamala őre. „Hisz még nem tud mindenki ' ^ ^ ^^ ^ ^olva A nemzeti kul­túra és a népmű­SZÖVONÖK AZ EGYIK TEXTILGYARBAN A MEN sajtóiroda jelentette, hogy az Mills társaság gyapotfeldolgozó gyá- velés fejlődése elősegíti az indiai Egyesült Arab Köztársaság kormánya nem rá t. Egyike a legnagyobb bombayi nép öntudatosságának, enerqiájának. ért^egyet Irak igényeivel Kuwaitot ille- textilvállalatoknak, több mint 5000 hazafiságának fokozódását. India né­embert foglalkoztat. pe az ország jövője érdekében szor­Belépünk az egyik részlegbe. Bár galmasan fáradozik bonyolult prob­sokat szenvedtünk az utcai hőség- lémák megoldásán. Az iránta érzett tői, most elviselhetőnek tűnik az mély rokonszenv és tisztelet érzé­itteni fojtó, perzselő levegővel sével hagytuk el Bombayt. szemben. Szorosan egymás mellett D. VOLSZKIJNAN sorakoznak a 100 éves svéd és an- (Novoje Vremja) A BELGA hadsereg hadgyakorlatain a Bundeswehr-egységek is részt vesznek, továbbá számos nyugat-németországi ka­tonatiszt akik már előbb érkeztek Bel­giumba, hogy a belga hadsereg helyzete és kiképzése felől érdeklődjenek. (ČTK) HANS GLOBKE 1935 ADOLF EICHMANN A német belügyminiszté­rium közigazgatási főtanácso­sa. 0 kapott megbízást a nürnbergi fajüldöző törvény megszerkesztésére. Az SS ún. biztonsági szol­gálatának tanácsosa. A faji kérdések „szakértője". Végső formájában kidolgoz­ta a zsidók megbélyegzésére vonatkozó rendeletet (a csa­ládi név megváltoztatása stb.) 1937 Eichmann számára külön Dsztályt létesítenek, hogy tanulmányozza a faji kérdés ..tudományos alapon" való rendezését. Előléptetik főtanácsossá. Közreműködött az Ausztria bekebelezésére vonatkozó rendelet kidolgozásában. (A faji megkülönböztetési tör­vény alkalmazása.) 1938 Előléptetik az SS század­parancsnokává. ő a vezetője a bécsi zsidó lakosság depor­tálását intéző központnak. Elrendeli az ausztriai zsidó lakosság elkülönítését. A belügyminisztérium főta­nácsosa az általános és faji kérdésekben. Teljhatalmú megbízott az ún. cseh protek­torátusban a faji törvények végrehajtására. 1939 A belügyminisztérium biz­tonsági hivatalában a faji kérdésekkel foglalkozó osz­tály főnöke, Prágában köz­ponti hivatalt létesített a zsi­dó lakosság deportálására. Szakértő főtanácsos Himm­ler közigazgatásában. Az ál­lampolgári ügyek vezetője a cseh protektorátusban és más megszállt területeken. A Globke vezette „N" ügy­osztályban kidolgozott „jogi alap" nyomán megszervezik az „alacsonyrendű" fajokhoz tartozó emberek millióinak elhurcolását és kiirtását. Himmler SS szervezetében a faji kérdés főtanácsosa. Megbízást kap a faji kérdés „rendezésére" a megszállt országokban és országrészek­ben. 1941—44 Eichmann személyesen irá­nyítja a haláltranszportok összeállítását. „Látogatásai" nyomában a leigázott orszá­gokból megkezdődnek a tö­meges gettőzások és deportá­lások, s megindulnak a ha­lálszerelvények. Államtitkár a nyugatnémet 1961 A fő háborús bűnösök egyi­iormányban. Adenauer kan- ke, akinek ügyét most tár­cellár személyes tanácsosa. gyalja a jeruzsálemi törvény­szék. A romániai „Előré"-ből Eichmann a jeruzsálemi tár­gyaláson. Az előtérben Serva­tius védő. A hitleri fasizmus idején Adolf Eichmann volt az „alacsonyabbrendű" fajok egyik fő hóhéra. A „jogi" ala­pot pedig ehhez Hans Globke (Aden­auer kancellárja, közvetlen munka­társa) szolgáltatta, ő gondoskodott azokról a közigazgatási intézkedé­sekről is, melyek „keretet" nyújtot­tak a tömeggyilkosságok végrehajtá­sára. Globke cinkossága és súlyos felelőssége a fasizmus szörnyű bűn­tetteiben már rég bebizonyosodott. Erről vallott Eichmann is a jeruzsá­lemi perben. Ám a bonni kormány s maga Adenauer körömszakadtáig védi. S most, ahogy a világközvélemény egyre erőteljesebben követeli Globke flelősségre vonását, a „koronata­nú" Eichmann vallomásával szemben a bonni kormány Globke ártatlan­ságát bizonygatja. Nem érdektelen hát a két megrögzött tömeggyilkos „pályafutásának" néhány mozzanatát nyomon követni. ÚJ SZÖ 4 * 1961. június 28.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom