Új Szó, 1961. június (14. évfolyam, 151-180.szám)

1961-06-27 / 177. szám, kedd

A pártmunka és a műszaki tudás _ KEVESEN TUDJAK, hogy Prešovtól alig 70 km-re. a felszabadulás előtti Szlovákiának legelmaradottabb csücskében, Humennén — ott, ahol valamikor földhöz ragadt szegény nép élt, — működik egy hatalmas műfonalgyár, amely fonálból a legszebb női szilonruhák, fehérnemük készülnek. Persze nem csoda, hogy kevesen ismerik vagy hallottak róla, hiszen a vállalat alig két esztendős múltra tekint csak vissza. Néhány évvel ezelőtt még sokan tartózkodással fogadták nálunk a műszálruházatot, pótanyagként kezelték a műszálakat. De mivel élettartamuk hosszabb, kezelésük, mosásuk könnyebb, mint a hagyományos anyagoké, egyre nagyobb népszerűségre tesznek szert, mind jobban szaporodnak öltözködésünk mesterséges szálakból készült tetszetős darabjai. Ez is szerepet játszik abban, hogy' a párt harmadik ötéves tervünk kulcskérdéseként jelölte meg a vegyipar gyors ütemű fejlesztését. Az új feladatok megoldása törvényszerűen megköveteli, — állapította meg pártunk Központi Bizottságának 1960. december 8-i ülése —, hogy a pártmunka is hatékonyabban segítse a termelés fejlődését- Hadd idézzünk itt néhány szót A. Dubček elvtársnak, a CSKP KB titkárának ezen az értekezleten elhangzott beszédéből: „A vegyipar fejlesztési feladatainak teljesítését mindenek előtt pártunk munkája dönti el, — az, hogy a pártszervek és szervezetek mily szilárdan veszik kezükbe mindazon feladatok és intézkedések megvalósítását, amelyekről a Központi Bizottság tárgyalt." A HATÁROZAT foglalkozik a műszaki fejlesztéssel, az emberek politikai és szakmai nevelésével, a kommunisták feladataival és sok mással. Ezekről a kérdésekről kértünk tehát tájékoztatást — először a legilletékesebbtől —, Typčuk Mikuláš elvtárstól, az üzemi pártbizottság elnökétől. — Mindenekelőtt azt szeretném hangsúlyozni — kezdte alapos megfontolás után Typčuk elvtárs —, hogy üzemünk további korszerűsítésében pártalapszervezeteinknek megvannak a sajátos feladataik. A harmadik ötéves tervben megszabott feladatok teljesítése ugyanis jelentős mértékben függ <a kommunisták példamutatásától a termelésben s nem utolsósorban a pártonkívüli dolgozókkal való szorosabb együttműködéstől. Érdemes fáradozni, — hangsúlyozta — hiszen a műanyagé a jövő. Kell a ruhakészítéshez, a gumiabroncsok gyártásához, CSflTíGYlfoVÁBB Egész nap mozgalmas volt a nesvadyi határ. , Asszonyok, férfiak éneke vegyült a madarak dalába. Csak este csendesedett el a táj, azonban a szekerek zörgése, a traktorok dohogása még akkor is sokáig hallatszott. Az egyik hazatartó paraszt — miközben az eget kémlelte a zötyögő szekérről —, így szólt a szomszédjához: — Hát János, ha mindennap így összefogna a falu, nem is 12 korona esnék előlegként egy munkaegységre. A másik csak bólintott, s aztán ostorával a lovak közé csapva ezt válaszolta: —Az az érzésem Sándor, hogy az összefogás napról-napra jobb. — Nekem is. És tudod-e, hogy ez milyen erőt ad a karjaimnak?... Sokáig folyt még így a beszélgetés a napi események után. Mi is történt tulajdonképpen? Lássuk csak. A szövetkezet sokhektáros heretábláin, rétjein begyűjtetlenül hevert a drága takarmány. Ilyesminek bizony Péter-Pál előtt néhány nappal nem szabadna előfordulnia. Rájöttek erre a nesvadyiak is és munkához láttak: mozgósították a falut a takarmány begyűjtésére. A kezdeményezés a helyi nemzeti bizottságé volt. A szövetkezet vezetősége ezt megértve szintén magáévá tette a kérdést. S az eredmény? — A falu lakossága megértette szavunkat — mondta Kissiak Tibor, a HNB titkára. - Aki csak tehette, villát ragadott és gyűjteni ment. Igaz azonban, hogy mindezt meggyőző, agitációs és propagációs munka előzte meg. Ennek köszönhetjük, hogy a mai nap folyamán több mint 100 hektáron végeztük el a begyűjtést. — Nemcsak a begyűjtést — vette át a szót Paluska Jónás, a szövetkezet alelnöke, — hanem a felét kazalba is raktuk, a másik felét összeboglyáztuk, emellett a beadási kötelezettséget is teljesítettük. A további betakarítást az aratás mellett is győzni fogjuk. — kj— t sőt Ivan Varchola elvtársnak, a hetes pártalapszervezet elnökének újítása szerint a műanyagból készült hajtószíj is jóval tartósabb, mint az eddigi bőr vagy vászonbetétes gumiból készült. Beszélgetésünk során megtudtuk azt is, hogy a párthatározat után nagy jelentőségű értekezletek zajlottak le az üzem minden részlegén, műhelyben, a munkások, mérnökök, technikusok legjobbjai vitatták meg a műszaki fejlesztés problémáit. Az üzem — bár rövid — történetében szinte páratlan méretű és jelentőségű mozgalom bontogatja szárnyait. A párt útmutatását megértve, harcba indulnak a fonal jobb minőségéért, az új technika bevezetéséért, a technológia fejlesztéséért. AZ ÜZEMBEN a korszerű berendezésen a legkorszerűbb technológiát alkalmazzák. Ehhez azonban szükség van a dolgozók szakmai képzettségének növelésére is. A CSKP KB határozata után megkezdték a szakmák szerinti tanfolyamok szervezését. Az első tanfolyam résztvevői — az üzem dolgozóinak majdnem fele — már levizsgáztak; szakmunkássá minősítették őket. Hamarosan újabb csoportok kezdik meg a tanfolyamon a tanulást. Igaz, a tanfolyam elvégzése után egy sem képes még arra, hogy éves munkaterv-javaslatot dolgozzon ki. De. hogy a maguk közvetlen munkaterületén mivel lehet növelni a termelékenységet, hogyan lehet gazdaságosabbá tenni a termelést, mit kell tenni a selejt csökkentéséért, a minőség javításáért, a munka jobb megszervezéséért, minden bizonnyal jobban tudják, mint ezelőtt. Erről tanúskodik a beadott újítások száma is. — Azt akarjuk, hogy az ötéves terv teljesítése a tömegek ügye legyen. Ezért biztosítanunk kell, hogy a tömegek a magukénak érezzék. Ehhez a pártalapszervezetek azzal járulnak hozzá, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel segítik és megkövetelik a dolgozók tevékeny részvételét a termelési problémák megoldásában — mondotta Ján Puškár mérnök, a tizenkettes üzemrészleg termelés-vezetője, az üzemi pártbizottság tagja. Hasonlóképpen vélekednek a többi üzemrészlegek vezetői is. A pártalapszervezetek most nagy munkában vannak, hogy az első félév feladatainak teljesítése után felkészítsék a dolgozókat a harmadik negyedévre, általában, az idei és a következő év nagy feladataira. Štefan Sklenčár elvtárs, az ötös pártalapszervezet tagja, az egyik műszak mestere, a legfontosabb feladatnak azt tekinti, hogy minden dolgozónak a legrövidebb időn belül el kell sajátítania az automaták kezelését. Meg kell ismerniük a fonálkészítés minden csínját-bínját. Mert a mérnökök, a műszakiak, a gazdasági vezetők kidolgozhatnak bármilyen szép tervet, a végrehajtás mégis csak a mesterek, a munkások dolga, feladata. A PARTALAPSZERVEZETEK elhatározták, hogy segítik szervezettebbé tenni az anyagtakarékosságot. A pártcsoportok segítségével megmagyarázzák minden dolgozónak, hogy gondosabban kell bánni minden gramm anyaggal. A CSISZ-fiatalok életrevaló kezdeményezéssel álltak elő, bevezették a gyártásközi ellenőrzést, mert a minőség nemcsak a mesterektől, a gépek jó beállításától függ, hanem előszöris azoktól, akik a gépeket kezelik. A gyárban tehát a kommunisták kezdeményezésére elkezdték keresni a minőség javításának Tehetőségét, s mint látjuk, meg is találták. Ez már egymagában is fél siker. Jókedv árad mindenfelé, amerre jártunk. Mária Syraková elvtársnő, az egyik gép kezelője asszony létére jól érzi magát a fiatalok között, aktívan részt vesz az ifjúsági életben s amint Jozef Kaluzňák elvtárs, a pártbizottság tagja mondotta, igen sokat tett a pártunk megalapításának 40. évfordulója tiszteletére indított munkaversenyért. Gömbölyű arcáról sugárzott az öröm s nagyon nagy ifjúi büszkeség hatotta át, amikor eredményekről, de különösen a beadott újításának megvalósításáról beszélt. Jól dolgozik a CSISZ az üzemben. Nem a fiatalok, hanem az üzem pártalapszervezeteinek funkcionáriusai mondták ezt. Tavaly tizenegy, az idén pedig huszonnyolc tagjelölttel gyarapodott az üzemi pártszervezet. Mindannyian a munkában, tanulásban bevált fiatalok soraiból valók. Božena Stáncíková elvtársnő is a fiatalok magatartásáról beszélt. Nagyon helyesnek tartja, hogy a CSISZ kommunista funkcionáriusai elbeszélgetnek a fiatalok szüleivel, így a szülők és az ifjúsági vezetők is közelebb kerülnek a lányok, fiúk gondolatvilágához. A kommunista fiatalok figyelmébe ajánlja, hogy törődjenek még többet azokkal a fiatalokkal. akik eddig nem tagjai az üzemi CSISZ-szervezetnek. AZ ÜZEM KOMMUNISTÁINAK MUNKÁJÁRÓL sokat lehetne-írni. De talán ha oldalakat írnánk tele, akkor sem tudnánk teljességben érzékeltetni azt, amit a kommunisták másokért tesznek, ezek a családapák, édesanyák, akik munkaidő után, amikor mások családjuk körében vannak, vagy éppen szórakoznak, fáradtságot nem ismerve tevékenykednek, agitációs nevelőmunkát végeznek, politikai és szakmai előadásokat tartanak, hogy valóra váljon pártunk határozata a harmadik ötéves terv vegyiparfejlesztési programja. Jó példát mutatnak. Márföldy- Mihállyal, a Horná Seč-i szövetkezet elnökével a lucernásban találkoztunk, ahol a tapasztalt gazda szakértelmével nézegette az állványokon száradó lucernát. — Mily jó — mondta —, hogy megvettük ezeket az állványokat, 'gy egyszerre száríthatjuk meg a csaknem 40 hektárról lekaszált termést. Sajnos, még mindig nincs elég ilyen állványunk. Nemrég azonban vasrudakat vettünk, amelyekből MÁRFÖLDY ELNÖK MEGVIZSGÁLJA A KAZALBA RAKOTT TAKARMÁNYT a karbantartók s a traktorosok „szabad idejükben" — amikor zuhog az eső és a földeken nem végezhetünk semmilyen munkát — szárítóállványokat készítenek. Ha legalább 100 hektáron állíthatunk fel ilyen állványokat, akkor már az esőktől sem kell tartanunk — jegyezte meg az EFSZ elnöke, miközben felülvizsgálta a már száraz lucerna minőségét, majd a gazdasági udvar felé vette útját, hogy meggyőződhessék róla, miként készítették elő a gépeket az aratásra. A takarmány-betakarításra vonatkozóan azonban még megkérdeztük, hogyan szervezték a munkát? — Minden kedvező napot felhasználtunk a betakarításra — mondja az elnök. A járásban mi kezdtük meg legelőször a takarmánynövények kaszálását. Amikor az első 40 hektáron már némileg megszáradt a termés, a szövetkezetesek szárítóállványokra rakták és azután már minden úgy ment, mint a karikacsapás. Jozef Guľan és Ján Beňo vezetésével a két 70 dolgozóból álló mezei munkacsoportot mindig oda küldtük, ahol a leginkább volt szükség rájuk. Štefan Moravský traktoros alaposan megforgatta a lekaszált takarmánynövényeket, hogy minél előbb s minél jobban megszáradjanak. Amikor már annyira megszáradtak, hogy állványokra rakhatták, hat szövetkezetes ment a földekre — közöttük Csekey Gyula, Márföldy József, Ľudovít Dematy és Jozef Moravský — akik naponta 30 hektáron gereblyézERDÖSI EDE ték össze a termést. Utánuk 70 szövetkezetes rakta szárítóállványokra a lucernát meg a lóherét. Szorgalmasan dolgoztak, úgyhogy rekordidő alatt végezték el munkájukat. Azután 5 traktor és 2 lófogat segítségével a szövetkezet két elevátorához szállítottak a már megszáradt takarmánynövényeket, amelyeket azután a szövetkezetesek további csoportja rakott kazlakba. A jó munkaszervezésnek köszönhető, hogy tervszerűen végeztük el minden teendőnket. Az EFSZ elnöke azzal is eldicsekedett, hogy az EFSZ-ben elegendő a munkaerő. Ha szükséges — például a csúcsmunkák idejér. —, a falu apraja-nagyja kint dolgozik a földeken. A szövetkezetben igen sok » fiatalember, az ifjúság 90 százaléka állandó munkát vállal az EFSZ-ben. Magától értetődő, hogy ezt a kedvező helyzetet nagyrészt helyes, tervszerű gazdálkodásuknak köszönhetik. Az idei eredmények is arról tanúskodnak, hogy jól végzik teendőiket. Ez idén először fizetnek szilárd béreket, éspedig 23 koronát minden ledolgozott normáért. *** Ilyen a Horni SéS-í szöVétkézetesek példamutató gazdálkodása, ilyenek a jóakarattal, bedsülétés, tervszerű tfiunkävál elért eredményeik. Jozef Síuka NAGY JÁNOS, A SZÖVETKEZET, EGYIK LEGJOBB TRAKTOROSA Hlohom drótMgyór épül (ČTK) — A Hydrostav építészeti vállalat Hlohovecen új üzemet — egy dróthuzalgyárat épít, amelyet a tervek értelmében 1963 derekán fejeznek be. Az új üzemben, ahol 700 dolgozó számára lesz munkalehetőség, a legkorszerűbb gépekkel készítenek majd acéldrótot, szögeket, horgannyal bevont drótokat, az építészet számára hegesztett hálókat stb. A tervezett 30 épületből jelenleg 14 van épülőfélben. A bratislavai Priemstav dolgozóinak héttagú csoportja Rudolf Gašparik vezetésével állítja fel egy 25 000 négyzetméter nagyságú hatalmas munkacsarnok több mint 2000 vasbeton oszlopát. A LÉLEK BÜVÁRJAI A pszichológia (lélektan) — a psichikummal, mint a magas szervezettségű anyag különleges tulajdonságával foglalkozó tudomány. A psichikum igen bonyolult és érzékeny, régen úgy hitték, kifürkészhetetlen. Ma más a helyzet. A különböző jelenségek és körülmények eltérő hatással lehetnek az emberre. Bizonyos nem várt eseményekre különféleképpen reagálnak még az egészséges felnőttek is, akik között sok a hanyag, lobbanékony, hirtelen természetű. Munkamódszereiket természetűk szabja meg, amely ma már sokban irányítható, megváltoztatható. Ezekkel a problémákkal is foglalkozik a pszichológia, amelyet Prágában a múlt évben már külön katedrán tanítottak. . , A jó pszichológus a lélek búvárja, aki „röntgenszemével a vesékig lát" és élettapasztalata, tudása révén nemcsak tanít, tanácsol, betegségeket gyógyít, hanem kísérleti és kutató munkájával népgazdaságunk termelési folyamatának előmozdításában, fejlesztésében is hasznos munkát végez. A pszichológus felelősségteljes, nehéz hivatásával magyarázható az az érett megfontolás, melylyel a prágai filozófiai fakultáson az éppen folyamatban levő felvételi vizsgákon a tanári bizottság a vizsgázók feleleteit és nézeteit megítéli, elbírálja. — A többnyire tizenhét-tizennyolc éves fiúkat, lányokat az érettségi és a nálunk letett felvételi vizsga után rendszerint egyéves gyakorlatra a termelésbe küldjük — magyarázza Tardy tanár, az öttagú tanári kar elnöke. — Jó hatással van rájuk a fizikai munka, megkomolyodnak, közelebbről megismerkednek a mindennapi élet aprócseprő gondjaival, megszeretik a kollektív munkát és megtanulnak helyesen viselkedni. Az év letelte után, ha másodszor is felvételi vizsgára jelentkeznek a fiatalok, elmondják, milyen tapasztalatokat szereztek a gyárban, hogyan érezték magukat a munkások között, mi ragadta meg leginkább a figyelmüket. A bizottság a kapott feleletekből következtet a jövendőbeli egyetemi hallgatók intelligenciájára, osztályöntudc'ára és arra, eléggé felkészültek-e szellemileg-hivatásukra. Természetesen a felvételnél előnyben részesülnek a munkás- és parasztszármazású diákok. Nem könnyű feladat kiválasztani közülük a legjobbakat — állapítja meg Tardy elvtárs, és felszólít, hallgassam meg néhány vizsgázó feleletét. Jíl ilada Černá még csak a napokban érettségizik. A feltett szakkérdésekre kitűnően megfelel, majd elmondja, hogy szülei szövetkezetesek. Hogy miért volt a múlt évben ösztöndíjas ? Hát nemcsak azért, mert az osztályban a legjobb tanulók közé tartozik, hanem azért is, mert... — nehezen buggyan belőle a szó, mert nem igen értik meg otthon egymást a szüleivel. Nem, ö nem rossz lány, szereti is őket, csakhát... — templomba járó idősebb emberek az öregeim — vallja pirulva, mintha szégyenkeznék helyettük — én pedig nem hiszek istenben, nem szoktam imádkozni. Alois Horázný 1957-ben érettségizett, de azért még ma is pontosan tudja a Košicei Kormányprogram egyes pontjait és olvasmányai alapján a pszichológia berkeiben is jól kiismeri magát. Az orosz tanár kérdéseire oroszul válaszol. Érettségi után két évig katonáskodott — a határőrségnél tisztként teljesített szolgálatot, majd az egyik ostravai bányába jelentkezett: „hogy megtanuljam, mi az igazi munka — mondja mosolyogva. Alois Horázný párt tag jelölt, s minden Vigya, hogy tovább tanulhasson. Folynak a vizsgák, a tanteremben a kilincs kézrol-kézre jár. Egyik diák a másik után önti ki a szivét a bizottság tagjai előtt, akik emberi sorsokról hivatottak dönteni... — Néhány évvel ezelőtt engem is így vizsgáztattak — meséli a bizottság titkára dr. Jirí Ružička, a pszicholó ti fakultás tehetséges fiatál tanársegéde. Ö már túl van a nehézén, de még hátra van a disszertációs munkája, most azon dolgozik. Ha elkészül vele, a pszichológiai tudományok kandidátusa lesz. Kísérleti munkája keretén belül a munkamódszereket tanulmányozza és következtetéseket von le belőlük. — minden munka bizonyos képességeket igényel — magyarázza, miközben a laboratóriumba tessékel, majd így folytatja: — Meg kell találnunk a módját annak, hogy az ember képességeit egy bizonyos munkához is hozzáidomíthassuk, hogy az embert alkalmassá tegyük annak elvégzésére. Tudvalévő, hogy pl. a szem hosszabb ideig való tartós foglalkoztatása folytán csökken az ember látási képessége. Ezért meg kell találni a módot e jelenség kiküszöbölésére. A gépek zakatolása az üzemben ártalmas az idegekre. Ez a káros hatás ellensúlyozható bizonyos színek alkalmazásával a munkahelyen. Az is ismeretes, mennyire fontos a zaj összetétele. A magas hangokat tompítani kell, mert sokkal veszélyesebbek az ember egészségére az alacsonyabb, monoton hangoknál. Bizonyos munkák elvégzéséhez igen fontos, hogy a dolgozók egyes jelenségekre gyorsan reagáljanak, azonnal helyesen határozzanak. — Ennek a tulajdonságnak a megállapítására szolgál az elektrochronográf — mutat Ružička elvtárs az egyik készülékre, mely feljegyzi, mily gyorsan, helyesen-e, vagy hibásan reagál a tejüveg mögött ülő dolgozó bizonyos adatok láttán, A rendszertelenül elhelyezett számjegyek a táblán próbára teszik a vizsgázó munkamódszerét. Ha kezdetben lassú munkát is végez az illető, mert pl. kapkodva eset-eg a számoszlopok átfutásával keresi a megjelölt számot, a gyakorlat során magától rájöhet a helyes munkamódszerre, pl. arra, hogy sokkal gyorsabban ér él eredményt, ha a keresett számhoz hasonló számokat veszi csak figyelembe. T>úžička elvtárs szívvel-lélekkel végzi érdeke:: munkáját. És amilyen szeretettel, odaadással végzi kutatásait, kísérleteit, ugyanolyan szeretettel, megértéssel foglalkozik tanítványaival is. — A kommunista erkölcs — mondia — cz a legfontosabb, ezt kell beléjük oltani, bánni kell tudni velük. És Ružička elvtárs ezen követelménynek, ifjú kora ellenére is, tökéletesen megfelel. ' , KARDOS MÁRTA ŰJ SZŐ 5 * 1961. június 27.