Új Szó, 1961. június (14. évfolyam, 151-180.szám)

1961-06-27 / 177. szám, kedd

A koš'cei Műszaki Múzeum tevékenységéről Az elmúlt napokban nyílt meg a košicei Műszaki Múzeum újonnan lé­tesített energetikai osztálya. Az új szakosztály érdekessége, hogy min­den gép működésben látható és a látogatók közelebbről megismerked­hetnek mind a Francis-féle. mind a Kaplan turbina működésével és fo­galmat alkothatnak róla, hogyan dol­gozik a villanyerőmű. Mindez különös fontossággal bír a politechnikai ne­velésnél, mert a diákság itt a gya­korlatban látja azt, amit a könyvek­ben tanul A varsói Műszaki Múzeum „A v ­torláshajótól az atomjéatöröig" néven rendezett kiállítást, amely egész nyá­ron nyitva lesz. A kiállítás eddig Prágában és Brnóban hódította mrp a nézőközönséget, mert ritkán lát­ható annyi ízlésesen elkészített mo­dell, mint itt. A kiállítás b^mu^atia a lengyel hajók fejlődését a legré­gibb kortól napjainkig s vázolja a lengyel hajózás történetét. Végül meg kell emlékeznünk a mú­zeum dolgozóinak júniusi brigád­munkájáról, amelyet a Kelet-Szlová­kiai Vasmű részére végeztek. Az el­végzett mérési munkalatok hat na­pig tartottak az építendő vasútvonal egyik szakaszán igen nehéz terepen, rossz időjárás közepette. A dolgozók nagy lelkesedéssel teljesítették köte­lezettségvállalásukat, amelynek méltó jutalma az a megnyugtató érzés, hogy ők is hozzájárultak a tervezett vasútvonal minél gyorsább elkészí­téséhez. Wagenhuber Adél, Košice. kiállítási technika a CSKP megalapítása 40. évfordulójának szemléjén Megnyitása után minden kiállítás úgyszólván saját életét kezdi élni tekintet nélkül arra, hogy ki a kiállítás alkotója. A prágai U Hybernú termeiben a CSKP megalapításának 40. évfordulója alkalmából rende­zett jubiueumi kiállítás azonban — ami a műszaki dolgozókat illeti — kivételt képez. A kiállítás látogatói számára a technikusok láthatat­lanok, ám így is állandóan figyelemmel követik a kiállítás egyes részei­ben mindazt, amit elmésségükkel, szorgalmas munkájukkal alkottak. A prágai pártkiállítás látogatói a legnagyobb dicsérettel nyilatkoznak a kiállított tárgyak jó s könnyen át­tekinthető elrendezéséről, érdekes­ségéről és vonzóere jé. ől. Ez nagy­részt a kiváló kiállítási technikának — filmek vetítésének, a televízióban közölt magyarázatoknak, átvilágított képeknek, mozgó és világító dia­grammoknak, könnyen áttekinthető térképeknek köszönhető. „Mindezek a segédeszközök nem öncélúak" — mondotta J. Frič mérnök, a kiállítás fő technikusa — „hanem az a hiva­tásuk, hogy tapintatos idegenvezető­ként kísérjék a látogatókat, hogy minél világosabbá, érthetőbbé és vonzóbbá tegyék a kiállított tárgya­kat." Már a kiállítás elején gyakran láthattuk a köztársaság világítótér­képét körülálló emberek csoportjait. Ezen a térképen fény világítja meg azoknak az üzemeknek kicsinyített mását, amelyek az eltelt 15 év alatt hazánkban épültek. A falra erősített vásznon ezzel egyidejűleg a szocia­lizmus nagy építkezéseit szemlélte­tő képek láthatók. Ugyanakkor egy • •••••••••••••••• világító diagramm is szemlélteti ha­zánk ipari termelésének növekedé­sét. Az egyik kiállítási részből a to­vábbiakba haladó látogatót vetített képek kísérik, amelyek hathatósan alátámasztják benyomásait, növelik ismereteit. Ezt a feladatot a kiállí­tás további részében televíziós mű­sor tölti be. A képzőművészeknek igen nagy nehézségeket okozott pél­dául a földkerekség valamennyi kommunistája számát és e létszám növekedését szemléltető diagramm összeállítása. Ehhez nagyobb felület­re lett volna szükség, ám az ilyen megoldás áthidalhatatlan akadályok­ba ütközött. A kiállításon ezért kü­lönös diagrammot láthatunk. Elején egy kisebb átvilágított vörös kris­tályt és a végén egy hatalmas oszlo­pot. Az ilyen kiállítási tárgyak és képek azonnal szembeötlenek, ám a látogatóknyak nincs alkalmuk arra, hogy megismerjék a kiállítási technika kulisszatitkait. Éppen ezért néhány adatot közlünk a kiállítás műszaki központjáról, amely igen elmésen van elhelyezve az első eme­leten azon fal mögött, amelyre a poliekrán filmeket vetítik. E fal fém­csövekből összeszerelt váza eléri a negyedik emeletet is, vagyis a ki­állítási ház mennyezetét. Mindegyik emeleten a műszaki tevékenység bi­zonyos területét szemléltető kiállí­tási rész van elhelyezve. A legmaga­sabb ponton van a televízió stúdiója, ahonnan a látogatók az egész kiállí­tást is áttekinthetik. A látogatók számára láthatatlan televíziós ké­szülékek ebbe a helyiségbe vetítik a többi kiállítási helyiség képét. To­vábbi ellenőrző berendezések segít­ségével figyelemmel követhető a ki­állítás egyes részeiben működő nyolc televíziós készülék műsora is. Tu­lajdonképpen ez a központ irányítja az egyes adásokat. E helyiségben az ipari televízió kamerái segítségével készítik a filmfelvételeket, amelye­ket azután kábel útján továbbítanak a nézőközönségnek. Ez a berendezés teljesen önműködő, a személyzet csak távolból szabályozza a kép mi­nőségét, a hang erősségét. Egy emelettel lejjebb hatalmas vetítőgépeket fedeztünk fel. Több elmésen összeállított tükör, vagyis az úgynevezett hátulsó vetítés segít­ségével három vászonra továbbítják a poliekrán filmeket. Csehszlovákiai gyártmányú a legkorszerűbb négy­csatornás hangközvetítő berendezés is. A poliekránnal villamos automa­tikus berendezés van egybekötve, amelynek célja a világító és mozgó diagramm irányítása, valamint a világ hatalmas térképén a különféle ese­mények szemléltetése is- A film így fényhatásokkal kiegészítve mutatja a látogatónak a világon 40 év alatt végbement forradalmi változások szemléltető képét. Ebben a központban dobog a kiállítási technika túlnyomó részé­nek szíve is. Bámulatra méltó a sok száz jelfogóval ellátott hatalmas irányítópanel is, amely együttműkö­dik az automatikus folyamatok lét­rehozásában. Előre megállapított és beállított műsor szerint teljesen megbízhatóan, minden fennakadás nélkül irányítja az egyes film-, ve­títő és egyéb berendezéseket. Itt nincs szükség kiszolgáló személyzet­re, csak az ügyeletes műszaki dolgo­zó ellenőrzi különleges távellenőrző készülékek, az ipari televízió és te­lefonösszeköttetés segítségével a műsorok közvetítését. A kora reggeli óráktól késő estig; mindenütt a technika vívmányai kí- ; sérik a látogatókat. A legtöbb be-' rendezés folyamatosan működik. Na­ponta tizenegyszer adják elő a poli­ekrán-filmet és „A jelenkor dala" • című színes szélesvásznú filmet. Ed­dig minden kiválóan működik. Az; esetleges hibákat éjszaka javítják ki a műszaki dolgozók, amikor a kiállí­tás zárva van. Aki meglátogatja a ; CSKP megalapításának 40. évfordu- • lója alkalmából rendezett kiállítást,! kétségkívül sokszor gondol majd; műszaki dolgozóink kiváló munká- • jára. (—h—) Nem lesz már akadály Magda Emánuelová iparművésznő vezeti a Bratislava-Petržalka-i népművelési otthon ifjúsági képzőművészeti körét. A képzőművészeti kör célja a gyermekek ízlésének befolyásolása, az esztétikai érzés és a művészet szeretetének felébresztése. Képünkön Magda Emánuelová, a kör vezetője diákjai körében. (B. Pfibyl ČTK felvétele) Šamorín szép kulturális múltra tekint­het vissza, de a komolyabb kulturális megmozdulások megfelelő kultúrház hiá­nyában eddig mindig félbemaradtak. Most, a szocialista hazában válik valóra a ša­moríni lakosok régi álma: kultúrház épül. 1961. május 20-án megkezdték az alapok ásását. Az impozáns épület költségeire 1 700 000 koronát irányoztak elő. A be­rendezés pedig 2 és félmillió koronába fog kerülni. A korszerű berendezéssel fel­szerelt balkonos színházteremben 550 sze­mély fér majd el. A kultúrház a Z-akció keretében épül. Az építkezés tartama alatt emlékkönyvet vezetnek, amelybe beleke­rül valamennyi brigádos neve és minden, az építkezéssel kapcsolatos esemény. A brigádok szervezésében a nemzeti bi­zottság képviselői járnak az élen. Válasz­tókerületükben személyes agitáci val nye­rik meg a lakosságot a kultúrház építési munkálatainak. Minden alkalommal más­más választókörzet lakói vesznek részt a brigádmunkában. Az építkezés munkálatalt Somorjai József, a HNB mellett működő építészeti osztály vezetője irányítja. ENGEL J. a z embereken, könyveken kívül legjobban talán a vidék köntöse — az épületek, építkezési stílusok tanúskodhatnának arról, hány gazdája volt az utolsó száz év alatt ennek az or­szágnak. Ha csak az utolsó­kat említjük is, olyan idősza­kok lépnek az ember lelki szemei elé, mint a cári feu­dális rabszolgasors, a Vilmos császári katonacsizmás évti­zedek, vagy Pilsudszki fasisz­ta Lengyelországa, meg a múlt háború előtti német mi­litarizmus mindent romba­döntö gyászos hat esztende­je. Hanem a németes, jelleg­telen, öncélúan tornyocskák­kal cirádázott épületek mel­lett a lengyel nemzet nagy­ságát hirdető építészeti re­mekművekkel is találkozik itt gyakran az ember. És ha sok más nem is, ez minden kétséget kizárva bizonyítaná a nép alkotóerejét, szellemé­nek nagyságát. Történelem ez. Hanem a régmúlt históriák, a patinás házak stíluselemzése helyett beszéljünk most inkább a ma Lengyelországáról, annak is egy megyényi részéről — a wroclavi vajdaságról. Valahogyan észre sem vet­tem, kicsit frázisszerűnek gondoltam, mikor gyakran hal­lottam ezt a mondatot egy­egy városban: A mi szénbá­nyánk, a mi műanyaggyárunk, vagy a mi egyetemünx. A ha­zai embernek a külföldivel szembeni dicsekvésvágyát láttam ezekben a gesztusok­ban. lewQY eloRSzÄQ iqnzi QZIZ&ÁÍ Teplicén, a kis határmenti városban azután megtudtam, miért hangoztatják a lengye­lek oly szívesen egy-egy gyárról ezt a szót: a mienk. HARCI GÁZ HELYETT OR­VOSSÁG — HALÁL HELYETT ÉLET — Halálgyárnak neveztük a német megszállás alatt ezeket az épületeket — mondják az arra járók Teplice egyik utcá­ján. Lengyelország területén a megszállás alatt tucatjával voltak koncentrációs táborok, hát itt is ilyesvalamit sej­tettem. Nem, a német fasizmus ci­nizmusa itt más valamit eszelt ki. Az IG Farben nevű halálkonszern itt is berende­zett egy fióküzemet — mér­ges gázok gyártására. És le­het, hogy a halálkamrák vala­melyikében az apákat, örege­ket, csecsemőket azzal a gáz­zal fojtották meg, amit a rabszolgamunkára fogott fiúk termeltek a rettenetes célt szolgáló üzemben. 1961. Tizenhat évvel a hábo­rú után. A háborút átvészelt lengyel gyerekekből azóta már vasesztergályosok és tu­dósok, földművesek és orvo­sok lettek. S ha ma megbe­tegszik valahol egy lengyel apa, kórházi kezelésre szorul, a fia, aki azóta orvos lett, azzal az orvossággal gyó­gyítja a rászorulót, amit a valamikori halálgyárból gyógyszereket gyártó vegyi­iizemmé átépített vállalat adott az országnak. A példa azonban nem egyedülálló. A többi lengyel fiatal is egy­től-egyig az életnek, az élet megszépítésének szenteli éle­tét. A szó szoros értelmében a valamikor rabszolga lengye­lek fiai ma azért mondják olyan szívesen: a mi orszá­gunk. A FÖLD MÉHE GAZDAGGÁ TESZI A LENGYELEKET A színesfém-bányászatban is hasonló a helyzet. A né­metek — pedig nekik a há­ború alatt igazán érdekük­ben volt a rézbányászat fej­lesztése — hiába kutatták a föld mélyét, csak jelentékte­len rézércet tudtak felfedez­ni. Mintha a természet is azt mondta volna: a bitorlók nem érdemlik meg, hogy nekik adjam kincseimet. Igaz, a wroclawi vajdaságban műkö­dő német fúrógépek mellett lengyel munkások is dolgoz­tak akkor — mondja a réz­bánya munkásból lett igaz­gatója — olyan lengyelek, akik nem tudták elfeledni, hogy a németek páriákat csi­náltak belőlük, akik hittek abban, hogy azzal is siettetik a harmadik birodalom buká­sát, ha a föld mélyéből felke­rülő, rézben gazdag ásványi mintákat összekeverik közön­séges kőzettel. És a fasiszták, ha működ­tek is a halálgyárak, ha a lengyel kommunisták ezreit küldték is a haláltáborokba, az életet — az embert nem tudták kiirtani. Akik akkor szabotálták a kutatást, azok nagy része most is ott dol­gozik a rézbányákban. Mert alig egy-két évvel a háború után már kimutatták, hogy nagy mennyiségű rezet és ezüstöt rejt magában a len­gyel föld. Igaz, vagy száz méterrel mélyebben, mint a megszállók keresték, dehát ez az egyszerű lengyel munká­sok érdeme, hogy végül mégis csak azé lett a kincs, aki megérdemli: az ország népéé. KÉZFOGAS, AMELY ERŐSEBB A TERMÉSZET ERŐINÉL Senki ne gondolja, hogy itt majd valami diplomáciai ok­mány aláírása után megtör­tént kézfogásról akarok írni. Olyan kézről van itt szó, ami­lyenekkel a jó festőművész szimbólumként egy-egy or­szág, vagy az egész világ proletariátusát szokta ábrá­zolni. A szocialista országok munkásainak, egész népének összefogása ez a kéz. A bányaaknák építésénél a lengyelek olyan nehéz hely­zetbe kerültek, hogy nem tudták folytatni a munkát. Egy szakaszon ugyanis ho­mokrétegre bukkantak, olyan­ra, amilyen a lengyelországi viszonyok között még sohasem fordult elő. Tanulmányoztak szakkönyveket, konzultálták az esetet a külföldi szakem­berekkel, de megoldást jó ideig nem találtak. Végül az­után önként jelentkezett egy csehszlovák bányaépítési vál­lalat néhány szakembere, hogy egy általuk kidolgozott mód­szerrel, az ún. fagyasztásos eljárással sikeresen lehetne folytatni a munkát. Azóta vállvetve dolgoznak — ma már természetesen a rézérc kitermelésénél — a két or­szág bányászai. Es az erede­tileg tervezett három akna helyett ma már ötöt építet­tek. Három példa, amely azon­ban mindennél beszédesebben bizonyítja a két szomszédos ország közös törekvését. A nemzetközi értekezleteken, diplomáciai körökben Len­gyelország kérdése évszáza­dokon keresztül a viták kö­zéppontjában állt. Az orosz, német, osztrák meg a ma­gyar uralkodók azon vitat­koztak, ki az ország jogos ura, hogyan darabolják fel a lengyelek hazáját. A lengyel nép ezt a kérdést 1945-ben egy csapásra megoldotta. Azóta bebizonyította, hogy a dolgozók most már véglege­sen átvették az ország irá­nyítását. TÖTH MIHÁLY A bratislavai Szlovák Technikai Föisko­• Ián az elmúlt napokban sikeresen vérit? I meg szakdolgozatát két külföldi szakem­- ber, a főiskola elektrotechnikai karának ! hallgatói. Képünkön Cjan-Csen-Tung (a > Kínai Népköztársaságból) szakdolgozatá­', nak megvédése közben. (V. Pfibyl - ČTK - felv.) AFRIKÁBAN IS nagy keletje van a csehszlovák sörnek. A České Budejo­vicei Sörgyár 10 vagon 12 fokos vi­lágos sört exportált Ghanába, Libé­riába és más afrikai országokba. UJABB KÉT KIÁLLÍTÁS nyílt meg Strážnicén. Az egyik képet nyújt a múlt és jelen népi hangszereiről. A második kiállítás Délkelet-Morvaországgal ismer­teti meg a nézőket. LISZT FERENC magyar zeneszerző születésének 150. évfordulója alkal­mából nagysikerű hangversenyt adott Piešťanyban a Szlovák Filharmónia. A zenekedvelők nagy érdeklődést ta­núsítottak e nem mindennapi hang­verseny iránt, melyen külföldi ven­dégszereplők is felléptek. „ZENGJEN GYŐZELMES ÉNEKÜNK" jelszó jegyében ünnepelték meg az isko­laév sikeres befejezését Strážnicén. Az ország minden részéről idesereglettek a pionírok ének- és tánccsoportjai. 6000 EMBER VETT RÉSZT a „Zá­horai zenei nyár" ünnepségein. A ze­nei fesztivál keretében fellépett a „Cuncumen" chilei együttes is. HAZÁNK FESTŐI SZÉPSÉGŰ TÁJAIN június 26-án ünnepélyesen megnyílt a nemzetközi Ifjúsági táborok nyári évadja. Csaknem 20 ezer fiatal — több mint 20 ország részvételével — tölti nyári szün­idejét e nyári táborokban. MAGYAR KULTÜRÁLIS ESTET tar­tottak Ostraván a prágai Magyar Kultúra és a helyi népművelési szer­vek rendezésében. A Sziléziai vonós­négyes Kodály és Dvofák szerzemé­nyeit játszotta. Vladimír Leraus, a prágai Nemzeti Színház művésze Pe­tőfi, Ady és József Attila költemé­nyeit szavalta. Ľubomír Havlák, a prágai opera magánénekese magyar operaáriákat és népdalokat adott elő. KÉT HAJÓ összeütközött a Rajnán; a szerencsétlenség 6 halálos áldozatot köve­telt. ELKÉSZÜLT az NDK Központi Magfizikai Kutatóintézete és kísérle­ti reaktora a Drezda melletti Rossen­dorfban. A STRAKONICEI DAL- ÉS TÁNCÜN­; NEPSÉGEKEN külföldi vendégek is szere­pelnek. Kalmar dél-svédországi város fia­! tal művészei szívélyesen köszöntötték a dél-csehországi dal- és táncünnepséget. : A SZOVJET ÉPÍTÉSZEK újfajta 1 műanyagházzal kísérleteznek. A falak ; üvegszállal erősített hő- és hangszi­; getelö anyagból készülnek. A lakóház súlya mindössze töredéke a régimódi ; építőanyagból készült épületeknek. ; 65 ORVOSTANHALLGATÓT avattak ün­• nepélyessen orvossá Košicén. A košicei orvosi fakultás fennállása óta több, mint 750 orvossal gazdagította hazánkat. A GYERMEKBÉNULÁSI JÁRVÁNY ! Düsseldorfban az utóbbi napokban ; oly erősen elterjedt, hogy a városi ha­tóságok az összes sportrendezvények lemondását javasolták. Egyelőre nem küldik a gyerekeket vidéki nyaralásra sem. NYUGAT-SZLOVÁKIÁBÓL 170 tagú pio­nírküldöttség utazott június 26-án Ra­jecké Teplicére, ahol találkoznak píriunk és kormányunk képviselőivel. A tslá'kozón részt vesz a trenčíni „Mladá Garda" tánc­együttese is. 1000 KILOMÉTERES CSŐVEZETÉ­KEN juttatják el a vizet az Isim­folyón létesített víztárolóból az új szűzföldi gazdaságokba. A PÁRIZSI Theátre National Populaire együttese Jean Villar vezetésével szeptem­ber elején egyhetes vendégszereplésre .toszkvába utazik. SZEMINÁRIUM NYlLT a nők csa­ládjogi helyzetéről Bukarestben az ENSZ és a román kormány szervezé­sében. •Oj SZÖ 574 * 1961- június 20.

Next

/
Oldalképek
Tartalom