Új Szó, 1961. június (14. évfolyam, 151-180.szám)

1961-06-25 / 175. szám, vasárnap

TELHÖJTEKNIK gyerhiekckröl VAV.V.-ASW.V.VAVAV.W.W.W.W Kezdődik a vakáció Méhány nap még, s ismét be­zárulnak két hónapra az is­legágya. A felnövekvő gyereknek meg később csak hasznára válnak De nézzük a másik „programpon­tot", a gyerek ésszerű szórakozását, kólák kapui. A gyermekek számára a z elsajátított gyakorlati ismeretek, megkezdődik a várvavárt vakáció, de - " a szülőknek, főként a dolgozó anyák­nak nem kis gondot okoz ez a két üdüiését^Ahol mind a két szülő dol nyári hónap. Hogyan osszák be oko- go zjk _ s a legtöbb esetben igy san gyermekeik szünidejét, hogy a va n _ n ehéz megoldani a gyermek gyerek kizökkenve az iskolábajárás, állandó felügyelet alatt való szóra­a tanulás megszokott, rendszeres kozását. Nem is célunk ez, hisz ön-* üteméből, ne „vaduljon el", ne szok- áu ó_ m egbízható emberekké akarjuk ja meg a felelőtlen kószálást. Nem nevelni gyermekeinket. A fontos az, tipikus jelenség, de a fiatalkorúak mint mS r mondottuk, hogy rendszert bíróságának jegyzőkönyveit lapozva, vjgyünk a gyerek napjának beosztá­bizony az ember nem egy esetben s ába, s mindig tudjuk, gyermekünk éppen az ilyen nyári vakációban el- hol jár. Kisebb, 7—8 éves gyermé­követett csínytevésekre bukkan, me- kéknél igyekezzünk elérni azt, hogy lyek idővel komoly bűncselekmé- ha a játszótérre küldjük (ha van nyekké fajultak. Ilyenkor azután a a közelben), vagy odakísérjük, ha szülők — gyakran tisztességes, el- forgalmas utakon kell átmenni, akkor foglalt emberek — megdöbbenve áll- a gyerek ott is maradjon, ne kószál­nak a tárgyalóteremben — a szé- j 0n el, hanem a meghatározott idő gyen pírja borítja arcukat gyerme kük bűnlajstromának hallatán. Ho ben hazajöjjön, illetve várja meg míg érte jövünk, de legyünk mi is gyan jutott idáig a gyerek? A leg- pontosak! Úgyszólván minden város­több esetben úgy, hogy a szülők ban va n játszótér, ha nem is annyi, nem ellenőrizték kellőképpen gyer- mint kellene, mint pl. Bratislavában, mekük szabad idejét, mit csinál, hol ahol felügyelők vigyáznak a gyer­jár, kivel barátkozik? mekekre. Ne engedjük tehát az ut­Ezzel természetesen nem azt akar- carai a bol baleset is érheti vagy nem juk mondani, hogy a gyerek ne él­vezze a szünidőt, a szép nyári na­lévén megfelelő lehetőség a játékra a falakat rongálja, építőállványokon Közös ügyünk AZ ARATÁS A napokban politikai és gazda­sági dolgozók bevonásával Jarovce községben utánanéztünk, hogyan járul hozzá a szövetkezet üzemi pártszervezete, a helyi nemzeti bizottság és a védnökségi üzem az aratási munkálatok sikeréhez. Főleg azokra a dolgokra fordí­tottunk figyelmet, melyekért a jarovcei EFSZ-t példának állítják a Bratislava-vidéki járás többi szövetkezete elé. A jó terv fél siker A falusi dolgozókat nem kell ok­tatni arra, mikor van itt az aratás ideje és milyen munka vár rájuk. A szövetkezetben azonban többféle elgondolás, más-más vélemény le­het a munkálatok menetére, az em­berek beosztására és a gépek ki­használására vonatkozólag. A szövetkezetnek ahány tagja, annyi a gazdája. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindenki elgondo­lása külön-külön érvényesülhet. Azért van a szövetkezetnek vezetősége, csolatot. A kommunisták nagy mun­melybe a legönfeláldozóbb és legte- kamegterhelésük ellenére sem ha­hetségesebb embereket választották, nyagolják el a politikai-nevelőmun­hogy megítélje és közös nevezőre kát. Egyrészt serkentik a szövetke­hozza az egyéni véleményeket és ja- zet i tagokat a kitűzött feladatok ._Í._.—Í. teljesítésére, másrészt kikérik vé­leményüket a munkálatokkal kap­vaslatokat. A terv összeállításánál pontos munkát végeztek a jarovcei szövet csolatban. A kommunisták felkarol­kezeti tagok. A vetésterületet és a gé- nak minden jó javaslatot és kezde­pek számát vették alapul, majd mun- ményezést. kacsoportokra és egyénekre bontot- A taggyűlés időpontját a pártszer­ták a feladatokat. Mindenki tudja vezet az aratás alatt nem határozza meg előre. A fontos megbeszélni va­lókról a késő esti órákban munka után tanácskoznak a kommunisták. A pártbizottság és egyénileg vala­a szövetkezetben, mit kell végeznie az aratás alatt és m.lyen eredmény­re kell törekednie. Egyeseknek úgy tűnik, hogy fö­lösleges papírmunkát végez, aki mennyi kommunista a nyári munká­minden évben aratási tervet készít, latok alatt a legtevékenyebb, mivel pokat. Hisz a nyári szabad időnek tornászik stb. Neveljük a nagyobba arra kell szolgálnia, hogy a fiatalok kat felelősségérzetre azáltal, hogy pihenjenek, a zárt levegőjű tante- rájuk bízzuk a kisebbeket. A na­remben, szobában töltött téli hóna- gyobb, 10—14 éves gyermekeknél pok után minél többet legyenek friss annyiban nehezebb a helyzet, hogy levegőn, napon, vízben, eddzék testű- kevés játszótér, 111. sportpálya áll a ket, élvezzék — és tanulják meg él- rendelkezésükre. Ahol a kicsik ját vezni — a természet szépségeit. szanak, a „kamaszok"-at alig tűrik Igen, ez mind szép, mondja a meg a felügyelők s azok sokszor legtöbb szülő, de hogyan oldjuk veszélyeztetik is a kicsik épségét meg a gyakorlatban? Kész receptet heves mozgásukkal. Ha viszont nem persze nehéz adni — hisz a csalá- adunk lehetőséget arra, hogy kiéljék dok körülményei, a gyermekek ko- a gyors mozgás, a játék iránti vá­ra, hajlamai nem egyformák. gyukat, eröfeleslegük nemegyszer T anácsként azonban ajánljuk rossz útra viheti őket. Különösen néhány alapelv betartását, de ezeket a gyermekeket kell a szülők­ebben azután legyünk következete- nek sportolásra vezetni — a nyári sek! Először is a gyerekek — a ser- vakáció kitűnő alkalom, hogy meg­dűlő fiatal is — érezze, hogy szülei tanuljanak úszni, atletizáljanak stb. törődnek azzal, hol és hogy tölti A pionlr-szervezetek útján bekap­idejét. Este, amikor együtt a család, csolódhatnak a gyermekek az őket megbeszéljük a gyerekkel — a kis érdeklő sportágakba, a turisztikai, elsőssel éppúgy, mint a nagyfiúval természet-ismereti körökbe stb. Mint vagy leánnyal, mi lesz a másnapi minden évben, az idén is hazánk programja! Milyen elintézni valókra legszebb vidékein pionír-táborok kérjük meg (ez sokkal hatásosabb, nyújtanak a gyermekek százezreinek mintha megparancsolnánk) mivel se- kellemes üdülést, jól megszervezett gíthetne a háztartásban, stb., de foglalkozást megfelelő felügyelet mindig iktassunk valami szórakozást alatt, is a napi programba: a nagyobb, ön­állóbb gyerekeknél sportot, a kicsi­fentieket összegezve: hagy­juk, hogy gyermekeink pihen­nyeknél játékot, stb. Az a fontos, jenek, élvezzék a szünidőt, de ne igyekezzünk a gyerekkel együtt ki- feledkezzünk meg arról, hogy a tervelni teendőit, hogy szülei ré- korlátlan „szabadság" nem válik a széről ne kényszert, hanem meg- gyermek javára. Neveljük őket a értést érezzen. Amikor a háztartási munka szeretetére, segítőkészségre teendőkben segít, ezzel nemcsak az s ne feledkezzünk meg arról sem, anyját tehermentesíti, de megtanulja hogy jó könyvet adjunk a kezükbe, becsülni azt a munkát, amit az év A legfontosabb az, hogy a szülő, fő­folyamán oly természetesnek vesz. ként a vakációban mindennap ta­Nem helyes, ha a szülő azzal a fel- láljon egy kis időt, hogy gyermeké­kiáltással — hadd élvezze a gyerek vei foglalkozzék s arra irányítsa és a semmittevést — nem igyekszik ép- vezesse, hogy a gyermek nyári szün­pen a szünidőben, amikor nincsenek idejét kellemesen és hasznosan tölt­iskolai kötelességei, egy kissé „be- se, s így azután egészségben, erőben fogni" fiát vagy lányát. Mert a túl gyarapodva kezdhesse meg majd sok s okosan ki nem használt sza­bad idő, az „unalom" sok rossz me­ősszel ismét az iskolaévet. (P. J.) mert minden évben hasonlók a ten­nivalók. A feladatok valóban keveset változnak. Eltérés van azonban éven­te a feltételekben és a munkamód­szerben. A múlt évhez képest az idén kedvezőbb az időjárás, előbb kezdhették el és úgy látszik, előbb ezt kívánja meg a helyzet. Az agitáció bevált és új formái A pártszervezet a legnagyobb fi­gyelmet a személyes agitációra for­fejezhetik be az aratást. Abban is dí tj a Az egye s munkacsoportokban változás van az előző tervhez ké- a kommunisták állandó kapcsolatot pest, hogy az idén a termés egy tartan ak fenn a pártonkívüliekkel, részét kétmenetes módszerrel taka- agitálnak a feladatok teljesítése ér­rítják be. dekében. Azonban ezekre a közvet­len beszélgetésekre nagyon jól rá­kapcsolják a szemléltető agitációt. Gyakran cserélik a faliújságot. A pártszervezet elnöke — az iskola Kiss János, a szövetkezet elnöke igazgatója — ebben tevékeny részt tagja a járási pártbizottság irodájá- vesz. Fényképezőgéppel jár a határ­A kommunisták hozzájárulása nak. Azonban a helyi problémákkal nem a járáson, hanem a falusi párt­szervezetben foglalkoznak. Furcsa bírálni kell. ban, mindent és mindenkit lefényké­pez, amit vagy akit dicsérni vagy lenne, ha a járási vagy a felsőbb szervekben intéznék Jarovce község sajátos ügyeit. A szövetkezet üzemi pártszerveze­A helyi hangszórók is gyakran szólnak a falusi dolgozókhoz. Ezen a téren helyes az elgondolásuk. Magnetofont vásárolnak, a műsorokat tének kicsi a létszáma. (Kár, hogy előre elkészítik és többször megis­a kommunisták nem törődnek job- rnétlik. Munka közben megszólaltat­ban az új tagjelöltek felvételével.) na k embereket, különösen ha bírálni, A pártmunkában a jelenlegi viszo- vagy dicsérni valót tudnak és este nyok között is elég jó eredményeket közvetítik a magnetofonra vett be­ófnol/ ol ma»«f o Irntvirviiiviiptálr Ä«_ , < , „ szélgetést. Még egy különlegességet vezettek be. Filmfelvevőgépet kaptak kölcsön érnek el, mert a kommunisták ön­feláldozóan dolgoznak. A gyűlése­ken mindig jó a részvétel. A kom­munisták a qyűlésen minden lényeg- . , ... .... ... bevágó kérdést megtárgyalnak Az a védnökségi üzemtől vetítőjük van. aratási tervet ,s megvitatták, véle- * zz e' is serkentőleg hatnak az em­ményt mondtak róla. Szükség szerint ^^uJP.J^fT* hívják fel a gazdasági vezetők fi- m a9 at lflt m- ékezni fog. gyeimét arra, mit tegyenek a jobb eredmények elérése érdekében. A párt vezető szerepét azonban Azonban nem kell csak arról ír­nunk, mire készülnek Jarovcén. Az agitáció jól bevált formája közsé­nem értelmezik parancsolgatásnak a gükben a helyi újság. A választások jarovcei kommunisták. A gazdasági ót a kéthetenként, az aratás alatt vezetőkkel és általában az emberek- gyakrabban 80 példányszámban je­kel megértetik a párthatározatok je­lentőségét, hogy mindenki meggyő­ződésből teljesítse őket. Az EFSZ üzemi pártszervezete az lenik meg. Az emberek szívesen ol­vassák. Sőt a járási és a kerületi lap is merített már tartalmából. A rövid mozgósító és bíráló írások ni- Uji. UXJ U^C 1JL 1 1 UQL tOĹCI. U Z. I 1 »• 1.1 1 aratás alatt különösen fontosnak kfdvezoleg hatnak a munka mene­tére. tartja a dolgozókkal való szoros kap­KORUNK ÉS KÖLTÉSZETÜNK Egy sikeres kezdeményezés margójára A Csemadok bratislavai helyi szervezete új székháza előadótermében megbocsáthatóan túltengett a szerel­e hó 22-én KORUNK ÉS KÖLTÉSZETÜNK címmel irodalmi estet rende- mi ének és nem minden versben oly zett a Színművészeti Főiskola négy magyarnyelvű hallgatójának és egy ismertnevű szavalónknak, Kopasz Csillának közreműködésével. Elöljáró­ban mindjárt megjegyezhetjük, hogy a fiatalok kezdeményezését a nem nagy számú, de válogatott és hozzáértő hallgatóság rendkívül melegen fogadta. Programjukon a fiatalok azt vall- helyét. Dráfi Mátyás különösen mély­ják, hogy szeretik korunkat és költé- zengésű, erőteljes szép hangjával szetét és nem utolsó sorban szeretik lepett meg. Vavreczky Géza, a kis hőfokon, oly szépségben és olyan han- összeállításával kao­gon, amelyet élenjáró költőink már » J^ ň° 0 s t szeallltásával ka p megütöttek. A harminc eloadott vers A lap színvonalas, mert a község funkcionáriusai, a pártszervezet és a szövetkezet elnöke, valamint a HNB titkára mint szerkesztő bizott­sági tagok ezen a téren is érvénye­sítik politikai képzettségüket és mezőgazdasági szakismereteiket. A helyi újság kollektíván készül. A szerkesztő bizottság tagjai arra mindig találnak időt, hogy megbe­A verseny célja: gyorsabban és jobban Már az előző években is sikeresen a munkájukat. Ez a szeretet és ügy- színpad díszlettervezője, mint sza buzgalom szülte ezt a sikeres bemu­tatkozást, amelyen a hallgatóktól be. Thirring Viola nemcsak előnyös megkapták nemcsak a kívánt megér­tést, hanem ennél jóval többet is: a kezdeményezésüket kísérő megér- és ösztönös színészi képességeivel is. tő helyeslést és a bizalmat, hogy a jó kezdetet további között szívesen hallottuk volna Rácz Olivérnek egy múltat idéző költe­ményét és hiányzott a költők koszo­rújában Gály Olga egyéni hangja is valamely békét sugalló anyaversével. A fiatalok a főiskolán szlovák alkalmazták aratáskor a versenytáb­nyelven tanulnak, kétszeresen örül- Iákat. Az irodában mindennap érté­való is rokonszenvesen mutatkozott tünk ezért annak, hogy ez nem érzik kelték az aratás, a cséplés, a tar­be. Thirring Viola nemcsak előnyös előadásukon, magyarságuk nem egy- lóhántás menetét és a traktorosok megjelenésével nyerte meg a hallga- sze r tisztán csengett, de éppen eb- versenyét s erről pontos kimutatást tóságot hanem mozgáskultúrájával ben a tekintetben még jóval többet vezettek a főutcán elhelyezett ver­a .-_ vá r Unk tőlük, a tökéletes szövegtu- senytábiákon. A műkedvelő Kopasz Csilla is jól eredményes vizsgázott „hivatásos" társai közt. Kezdeményező fiatalok és ez annyit jelent, hogy érthetően tévedésekbe is esnek. Nem akarjuk megnyerő in­dulásukat a kiforrott előadóművé­munka kövesse abban a szellemben amely estjükön oly ígéretesen han­got kapott. Az induló fiatalok magukkal hoz­zák a pátoszt, a szenvedélyes lelke­sedést, az érzelmek gazdagságát és szeknek kijáró kritikával illetni, A cséplőgépek sze­dás mellett azt a zengőn eszményi mélyzete versenyzászlóért és pénz­tisztaságot, amely példamutatóvá jutalomért vetélkedett egymás közt. válhat, amit csak a gyakorlat adhat A tömegszervezetek hozzájárulását meg nekik, hogy aztán a költői szó is számontartották, a CSISZ-tagok, nemes varázsával, s bűvölő erejével a sportolók, a tűzoltók és a többi még jobban megfoghassák a hallga- szervezet tagjai „Ki többet?" jel­tők lelkét-szívét. Végezetül hadd fűziük még hoz­szóval versenyeznek. A szövetkezetben az építkezési a hevülésnek azt a lélekből fakadó csak okulásul további munkájukhoz z á_ hogy a z irodalmi színpad kezdetét ifjúsági munkacsoport már megsze­forróságát, amely elengedhetetlen egy-két megjegyzés fűzünk. Érthe- örömmel üdvözölhetik költőink is, rezte a szocialista munkabrigád cí­ahhoz, hogy az igaz szocialista mű- tőén keresik az új kifejezési for- akik ilyen megértő és helyes inter- m et. A versenybe nemrég bekap­vészet útját megleljék, AZ első lé- mát, a maibb, korszerűbb hanghatá- pretálásban ritkán hallhatták eddig csolódtak a traktorosok is. Kötele­pést ezen a fáradságos és nem min- sokat, a versmondásnak megfelelő verseiket. És kívánatos volna, ha a zettségvállalásukban nemcsak gyors denkor sima, de annál sz^bb úton zenei aláfestést, a jelenetezett elő- nagyobb Csemadok-csoportok már az és jóminőségű munkára tettek ígé­w x u adást — sok szépet és meggyőzőt hoz- ősz folyamán átvennék ezt a kezde- retet, hanem a gazdaságosságra is. tak —, ám a forma nem válhat ön- ményezést. Hálás feladatnak bizo- Amíg az elvégzett munka szerint célúvá, nem mehet az eszmei mon- nyúlna; jutalma nem maradna el, hi- jutalmazunk, fennáll annak a ve­danivaló, rovására. Bár a bemutat- szen tanúi voltunk, milyen nagy meg- szélye, hogy egyesek csak a saját kozáson törekedtek kihangsúlyozni a értéssel tud közönségünk a szépben, érdekeiket hajszolják, munkatársaik­fő mondanivalót:, az élet igenlését, a a költői szó varázsában gyönyörködni, tői elkülönülnek — olyan szándék­már megtették. Megnyerő, Hogy sze­rények, tisztában vannak tapaszta­latlanságukkal és tudják, hogy cél­jukat csak ernyedetlen munkával ér­hetik el. Beke Sándor, az irodalmi est mű sorának összeállítója és rendezője romlás szembeállítását a béke szel- ha az nagy eszményeink szolgálaté- kai, hogy többet keressenek. A ja­képzeletgazdag, jó irányítónak bizo- lemével, a fény erőinek győzelmét a ban áll és előre mutat. rovcei traktorosokra ezt nem mond­nyult és mint előadó is megállja a sötétség felett,, műsorukban talán EGRI VIKTOR hatjuk. Bár külön-külön dolgoznak, azonban kölcsönösen segítik egymást. Nemcsak a kisebb gépjavításoknál. Kölcsönösen előnyös, ha a traktoro­sok egymás gépét ellenőrzik. A kötelezettségvállalásból megtud­tuk, hogy még az olyan lényegtelen­nek látszó dolgokban is, mint a ke­rékbelsőkben a levegő sűrűsége, vagy a pótkocsik megterhelése, ellenőriz­ni fogják egymást. Ez is a kölcsö­nös segítség egyik formája. Á város segíti a falut A traktorosok az aratás alatt kü­lönösen érzik a védnökségi üzem segítségét. A bratislavai gázgyárban, mielőtt részletezték a jarovcei EFSZ aratási tervét, megkérdezték a szö­vetkezet vezetőségétől, mire lesz szükségük. Már tavaly kisegítették a szövetkezetet egy autóra szerelt ja­vítóműhellyel és szerelőkkel. Az idén ismét megadják ezt a segítséget. Nehézséget okoznak a pótalkatré­szek. Ha elromlik valamelyik gép, soká tart, míg beszerzik a szükséges pótalkatrészeket. A szövetkezet a védnökségi üzemmel karöltve rész­ben megoldást talált. A szükséges gépalkatrészeket a gázgyárban gyor­san előállítják, esetleg megjavítják. Az EFSZ-nek sokat jelent ez a se­gítség. De nemcsak Jarovcén, másutt is felhasználják erre a védnökségi kapcsolatot; előnye, hogy a gépet nem kell hosszabb időre kivonni a munkából, hátránya azonban az, hogy a legnagyobb igyekezet mel­lett is legalább fél napot áll a gép. A pótalkatrészek előállítása persze sokkal költségesebb, ha darabonként készítik. Előnyösebb lenne, ha a szö­vetkezetet a gyárak látnák el job­ban pótalkatrészekkel. A napokban a szövetkezet vezető­sége, a pártbizottság és a HNB ta­nácsa a védnökségi üzem képviselői­vel összhangba hozzák terveiket, hogy közös igyekezettel elősegítsék az aratás gyors elvégzését. A mun­kálatokat 12 nap alatt szeretnék el­végzeni. A védnökségi üzem autókat bocsát a szövetkezet rendelkezésére, hogy egyenesen a, cséplőgéptől szál­líthassák az állam és később a szö­vetkezet raktárába a gabonát. Ha szükség lesz rá, — úgy, mint a múlt évben — egy cséplőgépet a védnök­ségi üzem dolgozói fognak kezelni. A helyi nemzeti bizottság nagy körültekintéssel dolgozik A helyi nemzeti bizottság pénte­ken, ' június 23-án foglalkozott az aratási munkálatokkal. A HNB kép­viselői előzőleg kérdőívekkel meglá­togatták a faluban lakó üzemi dol­gozókat, akik kötelezettségvállaláso­kat tettek, hogy hol és mennyit se­gítenek az aratásban. Tavaly nagy­részt így biztosították a kombájnnal aratott gabona tisztításához az éj­szakai műszakot. Az idén a kötele­zettségvállalások szerint ugyancsak jók a kilátások az éjszakai műszak bevezetésére. A helyi nemzeti bizottság ülésén figyelmeztették a mezőgazdasági szakbizottságot, hogy az aratási ope­ratív bizottság nem helyettesíti te­vékenységüket. A nagyobb feladatok szükségessé teszik, hogy a két bi­zottság kölcsönösen támogassa egy­mást. Az operatív bizottság gyűlé­sein, melyen a szövetkezet vezetősé­gén kívül részt vesz a falusi párt­szervezet küldötte és a helyi nem­zeti bizottság titkára, szervezési kérdésekről tárgyalnak. A gyűlése­ket délben tartják. A bizottság tag­jai délelőtt pontos áttekintést sze­reznek az aratási munkálatokról és a gyűlésen aprólékosan megbeszélik a helyzetet s a következő nap teen­dőit. A mezőgazdasági szakbizottság, mint a helyi nemzeti bizottság kez­deményező, ellenőrző és végrehajtő szerve, nem irányítja közvetlenül a munkálatokat, hanem a munkakörül­ményeket vizsgálja és a feladatok teljesítését segíti elő. Gondoskodása nemcsak a munkahely problémáira terjed ki, hanem mindenre, ami ez­zel összefügg: a közétkeztetésre, a gyermekek napközi otthonának lé­tesítésére, stb. A pártszervezet, a helyi nemzeti bizottság és a védnökségi üzem se­gítsége az aratási munkálatok alatt bizonyára meglátszik majd az ered­ményeken, a munka fő súlya azon­ban a szövetkezeti tagokon marad, tőlük függ, hogy a jó előkészületek és a szervezés meghozza gyümölcsét. ALFRÉD HŰLIK, a bratislavai gáz­gyár üzemi pártbizottságának elnöke, JÁN CHRAPPA, járási agronómus, IVAN ČIBA, a járási CSISZ bizott­ság dolgozója, DRÁBEK VIKTOR, az Oj Sző szer­kesztője. ÜJ SZÓ 5 * 1961. június 25.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom